bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

17001   II,  1881    |                    kálvinista pap (Végh Jánosnak az öregapja) sokáig nem akart
17002   II,  1881    |                        sem tud rá semmi rosszat, az igaz, hogy jót még úgy sem
17003   II,  1881    |                         emelkedik a parlamentbe. Az ember szinte hajlandó volna
17004   II,  1881    |            tulajdonképpen csak budai követ lesz.~Az pedig nem nagy hivatal.~
17005   II,  1881    |                         emlék úgy sincs a földön az õ létezésérõl.~Mert hajh,
17006   II,  1881    |                          létezésérõl.~Mert hajh, az õ mûvei múlandók és pillangó
17007   II,  1881    |                       pillangó életûek, minthogy az elkényeztetett Budapesten -
17008   II,  1881    |                          ki Gottfried Breslmayer az ismeretlenség tengerébõl.~
17009   II,  1881    |                       viszont õt szállítsák be - az alsóházba.~Gottfried úr (
17010   II,  1881    |                 Gottfried úr kezdé belátni, hogy az ilyen úri passziók sokba
17011   II,  1881    |                      helyesen van, Gottfried úr! Az ördög nem alszik... Ki tudja,
17012   II,  1881    |                        asztalos mester.~Csepregi az alany, Gottfried Breslmayer
17013   II,  1881    |                        Gottfried Breslmayer csak az állítmány.~Ha Csepregi nem
17014   II,  1881    |                  egyébiránt asztalos, ismeri hát az asztalok természetét s tudja,
17015   II,  1881    |                    nevetségessé válnék, hanem ha az asztalos és a pék akar törvényeket
17016   II,  1881    |                        akar törvényeket hozni, - az nem nevetséges, s ha elvállalja
17017   II,  1881    |                          dolog azonban nem válik az iparosok mozgalmának e kinövésébõl,
17018   II,  1881    |                       pedig érzi már, hogy ebben az ülésszakban szüksége lehet
17019   II,  1881    |                       ülésszakban szüksége lehet az asztalosra?~...Mert a közvélemény
17020   II,  1881    |                        nap vagy kettõ, s meglesz az új ház ábrázata. Lecsillapodnak
17021   II,  1881    |                szenvedélyek; eltûnnek a lobogók; az udvarra kerülnek száradni
17022   II,  1881    |            jelentõségüket elveszítik a kortesek.~Az összes választási mozgalmakból
17023   II,  1881    |               megszaporodott adomái.~Milyen lesz az új ábrázat? - kérdik. Már
17024   II,  1881    |                         tömörülve a fiatalságot: az Ugronokat, Kende Tibcsit,
17025   II,  1881    |                          András, s még egy csomó az új nemzedék státusférfiaiból.~
17026   II,  1881    |                      bolyongni, versenyt zokogva az üvöltõ viharral.~Csak Prileszky
17027   II,  1881    |                   kerülgetni fogja Hoitsyt, hogy az új üstökösben nem lehetne-e
17028   II,  1881    |                        nem a mi dolgunk - de még az epitáfium sem.~Mi egy bevégzett
17029   II,  1881    |                         is, mint a burkusok közt az iskolamesterek uralkodnának,
17030   II,  1881    |                     tulajdonságai közül csak azt az egyet veszik komolyan számba,
17031   II,  1881    |                         nemzeti géniusznak.~S ez az, hogy György és Aladár is
17032   II,  1881    |                         szerénységbõl lett, mert az a legutolsó állás a világon.~
17033   II,  1881    |                        állás a világon.~Volt már az írói kör titkára, de sokallta
17034   II,  1881    |                          de sokallta magának ezt az állást, lemondott; tudna
17035   II,  1881    |                         csupa merõ szerénységbõl az országházi kapusnak fogja
17036   II,  1881    |                          fogja elmondani - pedig az szélsõ baloldali.~Még meg
17037   II,  1881    |                        meg találja fordítani azt az embert!~Jelenleg a hírlapírók
17038   II,  1881    |                  nyilatkozni s mindjárt benyitni az országházba.~*~Különben
17039   II,  1881    |                          ködmön!~Tisza Kálmánnak az a tulajdonsága, hogy elõször
17040   II,  1881    |                       hogy milyen hirtelen válik az nagyvárossá.~Levelezõnk
17041   II,  1881    |                        sem dobtak a mûvésznõnek.~Az mégis nyájasan hajolt meg
17042   II,  1881    |                        mind ki volnának préselve az imádságos könyveikben.~*~
17043   II,  1881    |                          pohár vizet.~Van-e arra az udvariatlanságra vajon a
17044   II,  1881    |                   virágot nem dobnak?~Ha valami, az menti egyedül õket, hogy
17045   II,  1881    |                         menti egyedül õket, hogy az a vendég éppen Blaháné volt,
17046   II,  1881    |                       magával hordja, ahová lép, az egész tavaszt, rózsáival,
17047   II,  1881    |                 anakronizmus a stílben.)~No, meg az is menti õket, hogy miután
17048   II,  1881    |                 jégkeblek!) a mûvésznõ játékába, az utolsó felvonás alatt egy
17049   II,  1881    |                  köröznek egymás közt koszorúra.~Az eredményt nem jegyzi föl
17050   II,  1881    |                          még most is körözik azt az ívet.~*~Tegnapelõtt, jún.
17051   II,  1881    |                        második elsõ« városa, hol az õs romlatlan magyar erkölcs
17052   II,  1881    |                     magyar erkölcs zománcozta be az emberek cselekedeteit, egyszerre
17053   II,  1881    |                  megtörtént a hihetetlen, Szeged az etikett városa lett.~Etikettbõl
17054   II,  1881    |                      Hiszen éppen ma nyilatkozik az ottani lapban, hogy nem
17055   II,  1881    |                    miszerint ha õ valamit tagad, az csak annál bizonyosabb lesz.~
17056   II,  1881    |                          rászavazott.~*~És mégis az etikett nagymestere, Tisza
17057   II,  1881    |                    lehetséges ez? Tisza Lajos és az illem elleni vétség? Ez
17058   II,  1881    |                        Ha már abban is hiányosak az emberek, amiben tökéletesek!~
17059   II,  1881    |                     ezredes is megbecsülné, - ha az övé lenne nyelestül.~Õfelségének
17060   II,  1881    |                    Szegény szegedi polgármester!~Az most azon töri a fejét,
17061   II,  1881    |                          be elõbb a szöget, hogy az ellenkirályokat meg ne sértse?~*~
17062   II,  1881    |                         szeret sétálni.~Ösmerünk az operettekbõl tömérdek helyzetet,
17063   II,  1881    |                          a bõkezûbb király.~Csak az imént ajándékozta meg egyik
17064   II,  1881    |                     GOLYÓJA ÉS MÓRICZ PÁL~Múlnak az idõk!~Lezajlott a Kossuth-forradalom,
17065   II,  1881    |                  Lezajlott a Kossuth-forradalom, az idõk lassan, lassan elenyésztették
17066   II,  1881    |                        is elenyésztették nyomait az üvegesek.~A Verhovay golyója
17067   II,  1881    |                   fordult a magyar kormány, hogy az istenért, bánjon el ezzel
17068   II,  1881    |                       hogy tervbe van, miszerint az összes európai államoktól
17069   II,  1881    |                      most bekövetelte Tiszáéktól az okozott költségeket.~Meg
17070   II,  1881    |                         krajcárt.~Ennyibe került az országnak a Verhovay golyója.~
17071   II,  1881    |                        Palya nem engedte:~»Minek az? Még el találna bizakodni
17072   II,  1881    |                         Még el találna bizakodni az ellenzék!«~HÁBORÚS JELEK~(
17073   II,  1881    |                          csipke, a szép új ruha, az ékszerek, amiket a papa
17074   II,  1881    |                          õ nem látja többé?~Õ... az a szép karcsú katonatiszt,
17075   II,  1881    |                        katonatiszt, aki ott volt az õ kis városkájukban.~Mikor
17076   II,  1881    |                         kis városkájukban.~Mikor az õ kis szívét észrevétlenül
17077   II,  1881    |                   Istenem, istenem, de boldog is az a szürke apáca néni, aki
17078   II,  1881    |                     világon katonákat ápolni.~De az idõk múltak, múltak... S
17079   II,  1881    |                     eljött helyette a feledés. S az is jó vendég ilyenkor.~A
17080   II,  1881    |                      karcsú alak elhomályosodott az emlékezetben, de a kislány
17081   II,  1881    |                      Mari panaszkodik, hogy nagy az õ fájdalma, de öngyilkos
17082   II,  1881    |                          olyan hatáskörbe, amely az õ szomorú emlékeinek legjobban
17083   II,  1881    |                        érezhetné meg elõre...?~- Az igaz... Van benne valami...
17084   II,  1881    |                      igaz... Van benne valami... Az ilyen könnyû, légies lények
17085   II,  1881    |                         bírnak.~- Természetesen! Az ilyen dolog mindig egy-egy
17086   II,  1881    |                       mindig egy-egy jel, melyet az idõ elõre vet... mert az
17087   II,  1881    |                         az idõ elõre vet... mert az idõ mindig megteremti a
17088   II,  1881    |                       LAJOS ÉS A MAGYAR MŰVÉSZET~Az írói és mûvészi kör helyiségeiben
17089   II,  1881    |                     szövegét olvasta fel, melyet az építészek írnak alá, s melyben
17090   II,  1881    |                        hangzottak e szavak, hogy az összejött hírlapírók egyike
17091   II,  1881    |                         már Tisza Lajosnak nincs az ilyesmihez érzéke, csodálatos,
17092   II,  1881    |                         sem emelkedett ez ellen.~Az értekezlet tán nem háborodott
17093   II,  1881    |                      Szeged városa közgyûléséhez az építészek, õk többet nem
17094   II,  1881    |               lefolyásában s lelkesedéssel védik az eszmét, hogy a magyar mûvészet-
17095   II,  1881    |                       biztosíttassék, akár bukik az a jelen esetben a Tiszák
17096   II,  1881    |                         a városnál peticionálnak az építészek. Helyesen mondá
17097   II,  1881    |                        hogy e színházak aránylag az összeghez, melybe kerültek,
17098   II,  1881    |                          MŰVÉSZEK KIRÁNDULÁSA~I. AZ ELINDULÁS~Százhúsz író és
17099   II,  1881    |                      után megteltek a várótermek az osztrák államvaspálya indóházában.~
17100   II,  1881    |                    államvaspálya indóházában.~De az érkezõ komfortábliknak,
17101   II,  1881    |                        töltötte be a termeket és az udvart, de kivált a »hivatalos
17102   II,  1881    |                      Pulszky Ferenc, kinek eleme az eltévedés.~Lett is emiatt
17103   II,  1881    |                          van.~A malacbanda, mely az udvarra volt felállítva,
17104   II,  1881    |                        volt felállítva, elkezdte az õ nótáit, s éhes ábrázattal
17105   II,  1881    |                     barna fiúk a távozók után.~- Az írók mennek, more - szólt
17106   II,  1881    |                         lemaradunk a vasútról?~- Az mindegy! Annak a beszédnek
17107   II,  1881    |                   kupékba.~Nem maradt ott senki.~Az egész beszédet nekem (Scarronnak)
17108   II,  1881    |                          és figyelmeztetve, hogy az utazás alatt a rendezõknek
17109   II,  1881    |                     maradjon valami kisütni való az irodalmi történetbúvároknak
17110   II,  1881    |                        II. BUDAPESTTŐL DOBSINÁIG~Az írók és mûvészek 142 tagból
17111   II,  1881    |                        leánya, Ilona, megbûvölik az egész társaságot. Egyik
17112   II,  1881    |                         Komócsy elemében. Feleki az aggteleki egyház és iskola
17113   II,  1881    |                          valaki kizárólag bírja. Az egész ország odatolakodik
17114   II,  1881    |                        egész ország odatolakodik az ünneplõ városkához s részt
17115   II,  1881    |                   ünneplõ városkához s részt kér az ünnepbõl.~A pécsi püspök
17116   II,  1881    |                         a Mihályt is, mert annak az úrnak az egész neve az egész
17117   II,  1881    |                          is, mert annak az úrnak az egész neve az egész titulusa.~
17118   II,  1881    |                     annak az úrnak az egész neve az egész titulusa.~Nagy cím.
17119   II,  1881    |                     mondani, hogy: »Kornélia«.~S az egész ország megérti, kirõl
17120   II,  1881    |                         van szó.~Neki a fél neve az egész titulusa.~Pedig még
17121   II,  1881    |                        kétkedõleg rázták fejüket az úri dámák, hogy ez a szíjgyártógyermeke
17122   II,  1881    |                         neki a szerep, s túltett az öreg mûkedvelõkön is.~Mindenki
17123   II,  1881    |                       megközelíthetlenné lett, s az összes nemzeti figyelem
17124   II,  1881    |                          összes nemzeti figyelem az irodalom és mûvészet felé
17125   II,  1881    |                      Nemzeti Színház tagjának, s az lesz már egész élte fogytáig,
17126   II,  1881    |                        megérdemelt kivételt tett az igazgatóság: hétezer forint
17127   II,  1881    |                          mûvészetben, hanem - ha az ugyan még lehetséges - folytonosan
17128   II,  1881    |                          így szólott:~»Nem értem az önök nyelvét és azt az asszonyt
17129   II,  1881    |                     értem az önök nyelvét és azt az asszonyt mégis értem.«~Egy
17130   II,  1881    |                        magyarázza meg köteteknél az õ mûvészete magaslatát.~
17131   II,  1881    |                       Negyven éve gyönyörködteti az országot... bárcsak elejérõl
17132   II,  1881    |                        elsõ napján úgy került ki az urnából, hogy senki sem
17133   II,  1881    |                       ösmerte.~Ahsbahs? Ki lehet az? Hátha csak nyomdahiba?
17134   II,  1881    |                        napról napra ott figurált az »A« betûben a névsorban,
17135   II,  1881    |                        is, de a fõkérdés már nem az volt, hogy melyik párt fogy,
17136   II,  1881    |                       fogy, melyik növekszik, de az, hogy kié Ahsbahs von der
17137   II,  1881    |                       képviselni õket? Nem lehet az se nehezebb az eke szarvánál...~
17138   II,  1881    |                         Nem lehet az se nehezebb az eke szarvánál...~Egyszer
17139   II,  1881    |                         így-úgy, senki sem tudja az elveit.~Ahsbahs nagy zavarban
17140   II,  1881    |                       mit gondol?... Hogy szokás az? Lássa én sohasem foglalkoztam
17141   II,  1881    |                          én sohasem foglalkoztam az ilyenekkel, és ehhez nem
17142   II,  1881    |                ilyenekkel, és ehhez nem értek.~- Az én véleményem szerint -
17143   II,  1881    |                       szólott a tisztelendõ úr - az ilyenfajta vagyonos úri
17144   II,  1881    |                  ilyenfajta vagyonos úri emberek az egyesült ellenzéknél szoktak
17145   II,  1881    |                        szoktak lenni.~- Éppen ez az - mondá Asbahs megkönnyebbülve -,
17146   II,  1881    |                  Budapestre a kérdezõnek, hogy õ az egyesült ellenzékhez tartozik.~*~
17147   II,  1881    |                       budapesti újságok s bennük az Ahsbahs habaréki volta.~
17148   II,  1881    |                          nemes lovagot.~- Igaz-e az, kérem hogy a nagyságos
17149   II,  1881    |                        von der Lamze.~APRÓSÁGOK~(Az írók kirándulásáról)~Az
17150   II,  1881    |                          Az írók kirándulásáról)~Az aggteleki barlangban átkozott
17151   II,  1881    |                     mondja a kalauz. - Ez bizony az »Ádám bocskora«.~- Quel
17152   II,  1881    |                    Keszler. - Hát mégis tót volt az elsõ ember?~*~- A Népszínházból
17153   II,  1881    |                 Legfeljebb Rákosy jöhetett volna az írókkal.~*~Az úton az »urak«
17154   II,  1881    |                     jöhetett volna az írókkal.~*~Az úton az »urak« elõtt Kaas
17155   II,  1881    |                      volna az írókkal.~*~Az úton az »urak« elõtt Kaas volt a
17156   II,  1881    |                  kõkorsót, puttonyt, a kukoricát az eszterhaj alatt, a kendertilolót,
17157   II,  1881    |                      vettek. Nem gyõzték mondani az »originál«, »kolosszál«
17158   II,  1881    |                           szavakat.~De leginkább az tûnt fel a »Presse« tudósítójának,
17159   II,  1881    |                        hogy hol a pokolból telik az a sok cigány­banda, mert
17160   II,  1881    |               beszállásnál, mindenütt ott állnak az elmaradhatlan rajkók, az
17161   II,  1881    |                         az elmaradhatlan rajkók, az elmaradhatlan Rákóczi-indulóval.~-
17162   II,  1881    |                        leányok virágokat szórtak az írók útjára.~A kiránduló
17163   II,  1881    |                       papírt és írónt - de ebben az átkozott pillanatban nem
17164   II,  1881    |                          meg ez a »nagy szellem« az õ szerénytelen tolakodását.~
17165   II,  1881    |                         lángeszû cseh pedig arra az ötletre jött, hogy mégis
17166   II,  1881    |                            Úgy van. Sláva Tisza!~Az összes prágai hírlapok tudósítói
17167   II,  1881    |                       Ennél a szónál megütközött az egyik tudósító s a gyanú
17168   II,  1881    |                         és mellékesen végzik még az iskolákat is. És ebben van
17169   II,  1881    |                    mindent.~A portás megolvasván az összeget így szólt:~- Hát
17170   II,  1881    |                     fölkacagott.~- Nem miniszter az, hanem valami építõmester
17171   II,  1881    |                            S Bismarck herceg, ki az elsõ távirattal egyszerre
17172   II,  1881    |                      esztendõt is egyhuzomra, és az ördög sem csodálkozik rajta.
17173   II,  1881    |                       yankeek közt van, hol pénz az idõ.~S Gyömbér János tulajdonképpen
17174   II,  1881    |                         pénzösszeget pocsékol el az alvásban.~Hja, hiába, aki
17175   II,  1881    |                           aki gavallér, gavallér az, ha Amerikába viszik is!...~
17176   II,  1881    |                     általános csoda emlegettetik az amerikai lapokban egész
17177   II,  1881    |                      alvása alatt halálát várták az orvosok - most egy­szerre
17178   II,  1881    |                         a Gyömbér orra alá: mire az alvó elkezdett mosolyogni,
17179   II,  1881    |                      hogy valaha megszólaljon, s az elõbbi szegfûs gentleman
17180   II,  1881    |                    gyöngéden a kezeibe helyezte.~Az alvó megint mosolygott,
17181   II,  1881    |                     ember erre szólítgatni kezdé az egy magyarul kiejtett »köszönöm«
17182   II,  1881    |              következtében persze magyarul, mire az alvó halkan mondá:~- Ne
17183   II,  1881    |                          kezébe, nem szólalt meg az édes tót hangok hallatára
17184   II,  1881    |                         esztendeig a tót szóval?~Az orvosok remélik, hogy nemsokára
17185   II,  1881    |                  Terézvárosban.~Vagy ha nem, hát az az egy bizonyos, hogy az
17186   II,  1881    |               Terézvárosban.~Vagy ha nem, hát az az egy bizonyos, hogy az irodalmi
17187   II,  1881    |                         az az egy bizonyos, hogy az irodalmi téren szép jövõre
17188   II,  1881    |                         írni igazi álmoskönyvet.~AZ ELŐPATAKI HÍD~Hja bizony!
17189   II,  1881    |                     aranyos, fényes betûkkel sem az, hogy ki építette, sem az,
17190   II,  1881    |                        az, hogy ki építette, sem az, hogy ki renováltatta.~A
17191   II,  1881    |                          a régiben marad.~Régiek az emberek, régi az indolencia,
17192   II,  1881    |                          Régiek az emberek, régi az indolencia, és régi a hidak
17193   II,  1881    |                          korrupcióban nem hittek az emberek és nem renoválták.~
17194   II,  1881    |                       emberek és nem renoválták.~Az történt tehát, hogy midõn
17195   II,  1881    |                   keresztülment a rozzant hídon, az megsokallta az excellenciás
17196   II,  1881    |                    rozzant hídon, az megsokallta az excellenciás testnek az
17197   II,  1881    |                          az excellenciás testnek az õ súlyát s azt gondolta
17198   II,  1881    |                       hasznos szolgálatot teszek az újságlapoknak, Erdélyország
17199   II,  1881    |                     miniszterelnök levette lábát az utolsó hídkockáról, recsegve,
17200   II,  1881    |                   másodperccel elõbb szakadt le!~Az összegyûltek hüledezve várták,
17201   II,  1881    |                                                  Az elõpataki híd leszakadása
17202   II,  1881    |                          mert abból tudhatta meg az európai diplomácia, hogy
17203   II,  1881    |                         közigazgatási viszonyok.~AZ UTOLSÓ PÓTVÁLASZTÁS~No,
17204   II,  1881    |                                            8 frt~Az úton összevesztünk komámmal.
17205   II,  1881    |              Hódmezõvásárhelyen már régen férges az intelligencia, melyet Karancsi
17206   II,  1881    |                         azt szokta mondogatni:~- Az én adomáim, az én kerületem!~
17207   II,  1881    |                     mondogatni:~- Az én adomáim, az én kerületem!~Íme, az adomák
17208   II,  1881    |                   adomáim, az én kerületem!~Íme, az adomák mind kárba vesztek.
17209   II,  1881    |                        mind kárba vesztek. Pedig az emberek, kétségtelen, szeretnek
17210   II,  1881    |                      levegõjét szívja, visszajön az ide másodszor is.~Legalább
17211   II,  1881    |                       mely komikusnak látszhatik az idegen elõtt.~Bodenstedtet
17212   II,  1881    |                          sem rendelkeztünk volna az õ megkülönböztetésére.~Hasonlítunk
17213   II,  1881    |                         Mikor épül ez fel?~- Azt az Isten tudja...~- Nos, természetesen -
17214   II,  1881    |              természetesen - véli Lindau -, hisz az õ háza!~- Már több mint
17215   II,  1881    |                  mondhatnók e mûfajra, úgy, mint az angolok Shakespeare mûveire: »
17216   II,  1881    |                     elhanyagolják.~Éspedig éppen az a színház hanyagolja el,
17217   II,  1881    |                   láthattuk jól elõadva.~S ez is az új rezsim elején volt. Egy
17218   II,  1881    |                         oly érdemes, mint eddig, az a hír kezdett valósulni,
17219   II,  1881    |                          fog itt következni?~Jön az »Assommoir«, meg a »Nana«!~
17220   II,  1881    |                       tolla kiesett kezébõl; hát az legyen-e most már a nemzet
17221   II,  1881    |                        népszínmûvek csalogányát, az egész ország kedvencét eleressze
17222   II,  1881    |                    alkalommal nem akartunk lenni az elsõk, kik a Népszínházat
17223   II,  1881    |                    szólal fel ebben a kérdésben. Az egyik, a »Hon« egészen tárgyilagosan
17224   II,  1881    |                        népszínmûvet s mentse meg az elveszéstõl.~Magunk is szívesen
17225   II,  1881    |                            s még azt teszi, hogy az ereit megnyitja, nem ideje-e,
17226   II,  1881    |                       játszották Coriolánt, s ez az ottani tudósítások szerint
17227   II,  1881    |                         ahonnan elszakadt, s hol az aranyos napok emléke, az
17228   II,  1881    |                         az aranyos napok emléke, az otthon varázsa és ereje
17229   II,  1881    |                     okozta a Nemzeti Színházban, az Blaháné és az akkor még
17230   II,  1881    |                        Színházban, az Blaháné és az akkor még kiváló Tamássy
17231   II,  1881    |                        benne egy nagy rést, s ez az, hogy õ folyton úgy beszél
17232   II,  1881    |                         tehet egyebet, mint hogy az idegen, leginkább francia
17233   II,  1881    |                          Higgye meg Rákosy, hogy az a hetedik nap megaranyozta
17234   II,  1881    |                        drámai estéi jobbak (mert az operai esték nem jobbak),
17235   II,  1881    |                        operai esték nem jobbak), az bizony nem valami nagy szerencse.~
17236   II,  1881    |                           A LOURDES-I ZARÁNDOKOK~Az is csak valami - ebben a
17237   II,  1881    |                          Mohai Ágnes, ideje volt az emelkedõ tarifával szemben
17238   II,  1881    |                         szent vizeket.~...Hiszen az abszint már nem elég erõs
17239   II,  1881    |                       vannak...~Nagy dolog lehet az, ahol ennyi fõúr csoportosul
17240   II,  1881    |                      Most Frankhon felé tartanak az ivadékok... és nem is Nagy
17241   II,  1881    |                         nagy hetykén pillant fel az ellenzéki újságból.~- Mi
17242   II,  1881    |                        Már ezek is olyanok, mint az az átkozott... hogy is hítták
17243   II,  1881    |                         ezek is olyanok, mint az az átkozott... hogy is hítták
17244   II,  1881    |                 keservesen a kánikulai melegben.~Az ajtóból visszafordult s
17245   II,  1881    |              miniszterének.~Mit csinálna õalatta az elõpataki híd?~Egy lócsiszár,
17246   II,  1881    |                 nagyságos uram. Hát kérem alásan az az én sorom, hogy a múlt
17247   II,  1881    |                        uram. Hát kérem alásan az az én sorom, hogy a múlt hónapban
17248   II,  1881    |             megolvashatta volna kelmed, hogy már az egész Európát levertük...
17249   II,  1881    |                         buziási kincstári fürdõ. Az a Tisza kollega, az egy
17250   II,  1881    |                       fürdõ. Az a Tisza kollega, az egy megrögzött tékozló,
17251   II,  1881    |                        egyszer azt kérdezte tõle az apja:~- Mi szeretnél lenni
17252   II,  1881    |                 módosította nézetét, hogy vannak az életben esetek, hogy jobb
17253   II,  1881    |                        halnak, pezsgõ folyik - s az egész dolog nem kerül semmibe.~
17254   II,  1881    |                          nem kerül semmibe.~Mert az olyan nagyon szép, ha az
17255   II,  1881    |                         az olyan nagyon szép, ha az ember miniszter Magyarországon.~
17256   II,  1881    |                        Magyarországon.~Hátha még az ember pihenõ miniszter.~
17257   II,  1881    |                     ember pihenõ miniszter.~Csak az az egy keserûség ne járna
17258   II,  1881    |                        pihenõ miniszter.~Csak az az egy keserûség ne járna vele:
17259   II,  1881    |                          tudat -, azalatt otthon az apró-cseprõ fogalmazó-nép
17260   II,  1881    |                     kifogy egyszer nagysokára.~*~Az öreg Deák Ferenc beszélte
17261   II,  1881    |                     beszélte igen sokszor:~Mikor az én Nedeczky húgom kisleány
17262   II,  1881    |                       hidegebb legyen valamivel.~Az én kis húgom szó szerint
17263   II,  1881    |                       vette, kiment és beöntötte az icce bort az akónyi dézsába.~
17264   II,  1881    |                        és beöntötte az icce bort az akónyi dézsába.~Hát persze,
17265   II,  1881    |                        dézsába.~Hát persze, hogy az a víz még csak borízû sem
17266   II,  1881    |                      szerepel, egy Máriássy.~Aki az osztrák hadseregbe kerül -
17267   II,  1881    |                       osztrák hadseregbe kerül - az úgy jár, mint a Deák Ferenc
17268   II,  1881    |                      ellen.~S ezt a kérget magok az irányadó körök sem igyekeznek
17269   II,  1881    |                         Pedig megeshetik egyszer az a csoda, hogy éppen abba
17270   II,  1881    |                       tenni, s ki keresve keresi az alkalmat, hogy pillanatnyi
17271   II,  1881    |                       zés rezzenti föl. Mi lehet az? Vadul tör a hang felé s
17272   II,  1881    |                           fűrész-szegélyű csőrét az ellenre szögezve mérgesen
17273   II,  1881    |                     fiatal libácskák nem ismerik az élet veszélyeit, s ha önfeláldozó
17274   II,  1881    |                     világon...~VÁLSÁGOS PILLANAT~Az erdőszéli patak olyan hivogatólag
17275   II,  1881    |                    bokrok s magas sás jelképezik az erdő folytatását. Aztán
17276   II,  1881    |                       vízen túl nesz hallatszik. Az állat ijedten emeli föl
17277   II,  1881    |                        történt volna.~MEGLEPETÉS AZ ERDŐBEN~Ismeretes a mackónak
17278   II,  1881    |                     ERDŐBEN~Ismeretes a mackónak az a szokása, hogy télvíz idejében
17279   II,  1881    |                          hó, és sivíthat a szél, az neki mindegy; ha lágy a
17280   II,  1881    |                    márciusig. Nagy munka ám neki az alkalmatos téli szállás
17281   II,  1881    |                    fölkutatása. Napokig elkullog az erdõben szerteszét, keresve
17282   II,  1881    |                         is jár utána, mert ebben az idõben leghúsosabb, s tenyérnyi
17283   II,  1881    |                          mindenki vadász ám, aki az erdõre jár, s egyáltalában
17284   II,  1881    |                        hej, keserves dolog lehet az, mikor a mackó a hátulsó
17285   II,  1881    |                          a hátulsó lábaira állva az elsõ lábával bozontos szügyére
17286   II,  1881    |                          bozontos szügyére öleli az embert! De hát nem tudta.
17287   II,  1881    |                     jámbor fajta - hát, uramfia, az erdõszélen egyszerre csak
17288   II,  1881    |                         martynak így énekelni... az õ hõse fiatal is volt, király
17289   II,  1881    |                          marékszámra potyog a hó az ember nyakába, míg a nehéz
17290   II,  1881    |                         szél majd keresztülveszi az embert, hogy csak úgy vacog
17291   II,  1881    |                       vacog bele minden foga. És az a haszontalan vad is olyan
17292   II,  1881    |                         csikorgó hóval. Eh, csak az a szempillája ne volna olyan
17293   II,  1881    |                      utánok szaladni... ... Haj, az az átkozott papramorgó!
17294   II,  1881    |                          szaladni... ... Haj, az az átkozott papramorgó! bizonyosan
17295   II,  1881    |                    álmodott, szépen elriasztotta az idegen vadat. Meg is fogadja
17296   II,  1881    |                      karácsony, a fekete, elmúlt az újesztendõ is, és még alig
17297   II,  1881    |              tisztességes hó? ekként sóhajtozott az iskolák virgonc ifjúsága.
17298   II,  1881    |                    deszkából összetákolt szánkót az ereszkedõre. Nem kell abba
17299   II,  1881    |                         hanem szépen odaállítják az ereszkedõ tetejére, s hajrá!
17300   II,  1881    |                        mint a fergeteg. És nincs az a gõzmasina, amely fáradhatatlanabb
17301   II,  1881    |                   mindennemû egyéb balesetek; de az mind nem ok arra, hogy tovább
17302   II,  1881    |                         a hóba. Csak legalább ne az ereszkedõ közepén esett
17303   II,  1881    |                         így újra kellett kezdeni az egészet, hogy tizedszer,
17304   II,  1881    |              megbizonyítsa nevetõ társainak (oh, az ifjúság kegyetlen, részvéttelen!),
17305   II,  1881    |                        mert nemcsak kenyérbõl él az ember, hanem jól esik egy
17306   II,  1881    |                        pecsenye is. Nézzétek azt az elégült arcot, mellyel a
17307   II,  1881    |                     fognak mindnyájan hálát adni az Úrnak, hogy megadta nekik
17308   II,  1881    |                        miként meg nem feledkezik az égnek madarairól és a vizeknek
17309   II,  1881    |                  vizeknek halairól! Azután pedig az édes szunnyadás a hûs cellákban!
17310   II,  1881    |                üdvösségérõl gondoskodnak, emezek az õ testi jóvoltokra áldozzanak,
17311   II,  1881    |                       egy kis öblögetõ is került az asztalra, azt bízvást elhiheti
17312   II,  1881    |                       UTÁN~[1.]~Már öt óra múlt! Az egész éjjel táncoltunk,
17313   II,  1881    |                       szaladnunk, míg hazaérünk! Az alvásból ugyan semmi sem
17314   II,  1881    |                       kérlelhetetlen!~[3.]~Nini! az ifjúr még az ágyát sem találta
17315   II,  1881    |                           3.]~Nini! az ifjúr még az ágyát sem találta meg! Ugyancsak
17316   II,  1881    |                 mulatságnak! (Szép egy mulatság! az ember egész éjszaka fagyoskodik!)
17317   II,  1881    |                        SAROKBA SZORÍTVA~Higgyük, az emberiesség érdekében, hogy
17318   II,  1881    |                  emberiesség érdekében, hogy ezt az elkényszeredett képû sihedert
17319   II,  1881    |               elkényszeredett képû sihedert csak az ínség vitte rá, hogy a máséból
17320   II,  1881    |                         lenni. Létrát támasztani az ablakhoz, áttörni a csekély
17321   II,  1881    |                          pohárszéket kiürítette, az ékszeres ládából megszedte
17322   II,  1881    |                szívdobogása még hevesebbé válik. Az ablak felé akar rohanni,
17323   II,  1881    |                          felé akar rohanni, hogy az elõbbi biztos úton ismét
17324   II,  1881    |                  idegennek. Úgy kell lenni, hogy az ember-mentésre nevelt szentbernhárdi
17325   II,  1881    |                          ez a nemvárt ütéstõl és az ijedtségtõl elesett, Cato,
17326   II,  1881    |                   mozdulatával is magára bõszíti az óriást. Kérleli rebegõ szóval: »
17327   II,  1881    |                        fütyöl neki, halkan, hogy az ablakon keresztül meg ne
17328   II,  1881    |                       TALÁLT »KINCS«~Felemás még az az ütött-kopott, ringyes-rongyos
17329   II,  1881    |                    TALÁLT »KINCS«~Felemás még az az ütött-kopott, ringyes-rongyos
17330   II,  1881    |                          posztót is; pedig ez is az volt újkorában, ha ugyan
17331   II,  1881    |                       csak akkor lehetett, mikor az a minden formájából kivetkõzött
17332   II,  1881    |                       mit nem szedeget össze. Ez az õ kenyérkeresete. És valamiként
17333   II,  1881    |                          a zsákba. Nem neki való az. Majd odaadja valakinek
17334   II,  1881    |                       enni!~A BETYÁR~Betyár volt az édesapja, öregapja nemkülönben.
17335   II,  1881    |                       öregapja nemkülönben. Õ is az lett hát, hogy meg ne hazudtolja
17336   II,  1881    |                         a civilizációval, s amit az utóbbi meg nem hódít, azt
17337   II,  1881    |                        utóbbi meg nem hódít, azt az elõbbi összetöri. Nem regényes
17338   II,  1881    |                          többé olyan betyár, aki az országúton egy csók árán
17339   II,  1881    |                          táj mosolyog körülte, s az õ szíve sír belül: »Becsületes
17340   II,  1881    |                      ömlik be a mosolygó napfény az ódon lantornás ablakon az
17341   II,  1881    |                        az ódon lantornás ablakon az ódon terembe, megifjítva
17342   II,  1881    |                      terembe, megifjítva mintegy az elkopott, elkorhadt bútorokat
17343   II,  1881    |                 elkorhadt bútorokat s köztök azt az éppen beléjök illõ agg alakot
17344   II,  1881    |                      belõle egész kényes titkát.~Az urára van panasza Maris
17345   II,  1881    |                       Maris asszonynak.~»Ej, ej, az urára?« - faggatózik a tisztelendõ. »
17346   II,  1881    |                    korcsmázni, borozni. Azelõtt, az elsõ hónapokban, olyan szépen
17347   II,  1881    |                           hogy olyankor aztán ne az éjféli óraütés vetné haza
17348   II,  1881    |                       még ravaszabbul hunyorítva az iruló-piruló menyecskére,
17349   II,  1881    |                         aki vakációra van itthon az egyetemrõl, már egy idõ
17350   II,  1881    |                         szen majd hátul kötöm én az úrfinak a sarkát.«~Szólott
17351   II,  1881    |                         lenni, õ megvallja, hogy az úrfi beszélt is vele, ajándékot
17352   II,  1881    |                     lyánya - és ura is van. Csak az legalább ne járna annyit
17353   II,  1881    |                          ne tegyen szemrehányást az urának, se ne »osztozzék«
17354   II,  1881    |                 osztozzék« vele: majd hazaszokik az! »Maga pedig az úrfit vesse
17355   II,  1881    |                       hazaszokik az! »Maga pedig az úrfit vesse ki a fejébõl -
17356   II,  1881    |                         kezet csókolva hagyja el az ódon tanulószobát s derûs
17357   II,  1881    |                         derûs napfénybe. Higgyük az õ jóvoltáért, hogy a tisztelendõ
17358   II,  1881    |                   mértéket vesznek!... De kivált az utóbbiak. Amirõl az ábrándos
17359   II,  1881    |                       kivált az utóbbiak. Amirõl az ábrándos költõk, rajongó
17360   II,  1881    |                       lábacskákról - õelõttök ez az isteni valóság saisi fátyol
17361   II,  1881    |                       nem mindeniknek adatott ez az isteni kiváltság. Rendszerint
17362   II,  1881    |                    isteni kiváltság. Rendszerint az öreg májszter simogatja
17363   II,  1881    |                   Nézzétek azt a sóvár arcot ott az öreg majsztram háta mögött,
17364   II,  1881    |                         a kecses lábnak, mellyel az öreg olyan közömbösen bánik,
17365   II,  1881    |                       BÁLBÓL~Hja, bizony úgy van az széles Magyarországnak csaknem
17366   II,  1881    |                      nyúlós, ragadós sár, s ahol az nincs, kasfenékig merül
17367   II,  1881    |                    balzsamillatú pocsétába, mely az egyik ház-sortól a másikig,
17368   II,  1881    |                          is a ló, hiába mennének az asszonyok, mert összevissza
17369   II,  1881    |                         egy ember a hátára vesz; az erõsebb alkatú delnõk pedig
17370   II,  1881    |                  parasztcsizma mindig készen van az elõszobában: a szolgaszemélyzet
17371   II,  1881    |                          megelégszik azzal, hogy az esernyõt viszi. Így evickélnek,
17372   II,  1881    |                 lubickolnak aztán hazafelé. Néha az irigy alföldi sár, hangosakat
17373   II,  1881    |                         megfogja a csizmát, hogy az asszonyság vagy a kisasszony
17374   II,  1881    |                        bandukolnak. Egyszer csak az anyjok belecsücsül a latyakba.
17375   II,  1881    |                        ide azt a lámpást!« kiált az apjuk, s mialatt életepárját
17376   II,  1881    |                         tovább, míg hátok mögött az öregek moraja zördül. Vajon
17377   II,  1881    |                     sziklatömbjei törték-e össze az oldalát, vagy úgy pusztult-e
17378   II,  1881    |                           azt nem tudhatni. Elég az hozzá, hogy gazdája régóta
17379   II,  1881    |                       merülve a kerék alá, mikor az legsebesebben forgott. Persze,
17380   II,  1881    |                       falu leggazdagabb lányába. Az is szerette õt, de az apja
17381   II,  1881    |                   lányába. Az is szerette õt, de az apja nem akarta mesteremberhez
17382   II,  1881    |                      mert azóta senki sem látta. Az apa szívesen adta volna
17383   II,  1881    |                         is teszi rögtön, mihelyt az a korhadt cölöp, amely támasztja,
17384   II,  1881    |                        falusi embernek elfogyjon az õsszel gyûjtött tüzelõje,
17385   II,  1881    |                       rõzsét, s bizony ha nem is az övé az erdõ, a szegényember
17386   II,  1881    |                          bizony ha nem is az övé az erdõ, a szegényember busásan
17387   II,  1881    |                 erdõre-mezõre a megújuló tavasz, az enyhe fuvalom, a melegítõ
17388   II,  1881    |                   mulatni, vidám napokat él most az idény utolsó felében is.~
17389   II,  1881    |                          és szerb légáramlat van az ország egyik legszebb fekvésû,
17390   II,  1881    |                     hatosával kénytelenek lakni. Az ágyak szembe­tûnõen mutatják,
17391   II,  1881    |                       ház és lakások. És mutatja az, hogy tele van olyan elemekkel,
17392   II,  1881    |                           összeszólalkozása volt az éppen ott idõzõ Jekelfalussyval
17393   II,  1881    |                          még most is megközelíti az ezerkilencszázat, kik igen
17394   II,  1881    |                         van befuttatva: minthogy az idegeneknek van pénzük, -
17395   II,  1881    |                        is táncmulatság. Délelõtt az apró gyerekek kerekednek
17396   II,  1881    |                   ajánlatos, mert azt nyeri vele az ember, hogy rosszul szolgálja
17397   II,  1881    |                       cselédség s nehezebben jut az idegenek ismeretségéhez,
17398   II,  1881    |                          érzik a magyar családok az oláh preponderanciát s nem
17399   II,  1881    |                preponderanciát s nem jönnek ide. Az 1900 vendég között nincs
17400   II,  1881    |                     magyarnál.~*~De hát ki ennek az oka?~Nos, éppen a magyar
17401   II,  1881    |               szállodákat s több rendet hozna be az igazgatásba, - így azonban
17402   II,  1881    |                          mennek üdülni és itthon az oláhokat hagyják grasszálni.~
17403   II,  1881    |                         kissé originális életét, az oláh asszonyok szép szemeit,
17404   II,  1881    |                        itt idõzik. Mondják, hogy az idén unta magát.~Hiába,
17405   II,  1881    |                 valakinek. Bárhol jelenik is meg az igénytelen barna emberke,
17406   II,  1881    |                       minél fényesebben megülni. Az ünnepélyt Dr. Csatabáry,
17407   II,  1881    |                        várja a fényes bált, mely az ünnepélyeket követni fogja.~
17408   II,  1881    |                       kit nem hordozott tenyerén az országos népszerûség nagy
17409   II,  1881    |                         sem dörgedelmes éljenek. Az áldásos munka embere volt
17410   II,  1881    |                        áldásos munka embere volt az elhunyt, azon kevesek egyike,
17411   II,  1881    |                         nagy szerepléssel, hanem az ösztön, hogy emeljen, hogy
17412   II,  1881    |                       tegyen, hogy mindazt, amit az õ esze kigondol és a lelke
17413   II,  1881    |                        érának.~S valóban Molnáré az érdem nagy része, õ szövegezte,
17414   II,  1881    |                      figyelmeztették õt is, hogy az ülõ hivatal árt egészségének.
17415   II,  1881    |                          kilépett állásából - de az e téreni tevékenysége emiatt
17416   II,  1881    |                          de nem magyar reformer.~Az irodalomban már régebben
17417   II,  1881    |                       biztosan eligazodjék, mint az övé?~De ha akadna is, ki
17418   II,  1881    |                    programbeszéd nélkül is, mert az õ programja, azon a téren,
17419   II,  1881    |                      fájdalmas gyászba borította az ország intelligens köreit,
17420   II,  1881    |                        ki a munkások dísze volt.~Az édes hazai földre csak holtteste
17421   II,  1881    |                         szeretet fog virrasztani az õ sírján is, mert az a föld
17422   II,  1881    |                 virrasztani az õ sírján is, mert az a föld is az õ háza lett,
17423   II,  1881    |                     sírján is, mert az a föld is az õ háza lett, ahol a leghumánusabb
17424   II,  1881    |                  kerülgeti a szerencse!~Még csak az imént volt egészen gyermek!
17425   II,  1881    |                        egészen gyermek! Még csak az imént láttuk játszadozni
17426   II,  1881    |                         egy »kis herceg«.~De meg az uralkodók gyorsabban öregszenek.~
17427   II,  1881    |                          mint a bajor lenne - ha az egész hír véletlenül nem
17428   II,  1881    |                          kacsa -, ott a királyné az uralkodó.~*~Különben a fejedelmek
17429   II,  1881    |                    mende-mondagyártók nem tudtak az idén politikai vagy háborús
17430   II,  1881    |                         fel s elkezdte mindennek az ellenkezõjét tenni, amit
17431   II,  1881    |                   rendeletet:~- Fel kell kutatni az összes városi kisebb...
17432   II,  1881    |                        Megkóstoltam most, amióta az éji lepkék eltávolítása
17433   II,  1881    |              öregasszonyoknak maszkirozva járnak az utcákon ugyanazok a hölgyek.~-
17434   II,  1881    |                      ugyanazok a hölgyek.~- Nos, az elõre látható volt. Ez se
17435   II,  1881    |           nasi-bankárokat ülteti be a bürókba... Az ördög nem alszik... Ki tudja,
17436   II,  1881    |                   sikerült a bankot lefoglalni s az erõsen szervezett kártya-bandák
17437   II,  1881    |                    szénatéri »Két oroszlán«-ban, az Aranykéz utcai »Hétválasztó«-
17438   II,  1881    |                    találták a kompániát.~- Nekem az a gyanúm van - mondá egy
17439   II,  1881    |                         értesítve e razziáról.~- Az roppant valószínû föltevés -
17440   II,  1881    |                         ezek is úgy vannak, mint az Andrássy verebei, hogy:
17441   II,  1881    |                          még?~Mind a száz - mert az elröpültek azonnal kiegészítik
17442   II,  1881    |                        el a törvényszéknél, mert az alperes egy községi bizonyítványt
17443   II,  1881    |                          Ide írhatnók a pört is, az összes, különféle »vesszõk«
17444   II,  1881    |                         unalmas lenne; a fõdolog az, hogy a bírói serpenyõben
17445   II,  1881    |               bizonyítvány nyomta alá a mérleget az alperes javára, mely bizonyítványt
17446   II,  1881    |                    városka elöljárósága írt alá.~Az ügyvéd miután elõtte az
17447   II,  1881    |                          Az ügyvéd miután elõtte az ítélet a marasztalási indokkal
17448   II,  1881    |                         ilyenformán argumentálva az ellen:~»Hogy mennyit ér
17449   II,  1881    |                          nagy port lát kavarogni az országúton s vágtató lovas
17450   II,  1881    |                       következtében megritkultak az adomák, melyek õfelsége
17451   II,  1881    |                         mindig köztünk lakjék, s az osztrák sógorok csináljanak
17452   II,  1881    |                     egészen.~*~Alig van már hely az országban, ahol a király
17453   II,  1881    |                        Majd minden évben szétnéz az egyes vidékekre a hadgyakorlatokra.
17454   II,  1881    |                          hadgyakorlatokra. Hanem az idei miskolci hadgyakorlatnál
17455   II,  1881    |                   Miskolcról Csaba helységen tul az ohajtva várt és közelitõ
17456   II,  1881    |                      kellemmel üdvözölvén, annak az érintett buzogányt az azon
17457   II,  1881    |                      annak az érintett buzogányt az azon örömpillanatok szép
17458   II,  1881    |                          meghagyás mellett, hogy az ezen vármegye nemes hadnépének
17459   II,  1881    |                       fenn a királynak különösen az ötvenes években tett utazásáról,
17460   II,  1881    |                     utazásáról, melyen rajta van az akkori idõk kinyomata.~Gömörben,
17461   II,  1881    |                   ímmel-ámmal veté oda:~- Szedik az adót mindenfelé, felséges
17462   II,  1881    |                     nagyon gyûlölt ember ezekben az idõkben.~Mikor a klenóciak
17463   II,  1881    |                   klenóciak híres produktumukat, az ostyepkát hozták ajándékba
17464   II,  1881    |                    hozták ajándékba a királynak, az megtekintvén a remekbe készült
17465   II,  1881    |                  parasztnõ odakiáltott vakmerõen az erkélyre a királynak:~-
17466   II,  1881    |                      híres lovain.~Közibe vágott az öreg kocsis az öt szilaj
17467   II,  1881    |                     Közibe vágott az öreg kocsis az öt szilaj lónak s úgy röpült
17468   II,  1881    |                       fog ártani.~Õvelök ugyanis az történt, hogy a polgármester
17469   II,  1881    |                     kontót éppen már akkor kapta az illetõ mesteremberektõl,
17470   II,  1881    |                   fogadják parádéval.~*~Mindezek az adomák pedig csak a lomtárba
17471   II,  1881    |                     Valaha szájról szájra jártak az illetõ vidékeken s hittek
17472   II,  1881    |                        itt járt, bemutattak neki az Alföldön egy fiatalembert.~-
17473   II,  1881    |                       lórul, miszerint elhíresül az ember általa.~Persze a par
17474   II,  1881    |                         t és a »Fácány«-t.~Mikor az 1824-iki nagy ínség volt,
17475   II,  1881    |                        szomorgó népköltészet nem az emberek, de a lovak sorsát
17476   II,  1881    |                       ezt a nótát énekelte akkor az egész ország! Könnyezett,
17477   II,  1881    |                        rajta, cigánnyal húzatta.~Az 1860-iki nagy alföldi szárazság
17478   II,  1881    |                        fölcseperedik, csikót kap az apjától. Megmutatják neki.~-
17479   II,  1881    |                       dzsentri és a mágnás ebben az egy pontban találkoznak.
17480   II,  1881    |                      volt, mikor házasodott; még az unokákra is fényt vet ez
17481   II,  1881    |                      fényt vet ez a tulajdonjoga az õsnek.~Aztán minden meg
17482   II,  1881    |                           Gyalog fog kuncsorogni az is a szeretõje ablaka elõtt.~
17483   II,  1881    |                 miniszterelnöki fényes palotába.~Az elõszobában ott kuncsorog
17484   II,  1881    |                     karakteres ember.~- Igen, én az voltam. De most, ha még
17485   II,  1881    |                   öregszünk s ilyenkor megszólal az emberben már a lelkiismeret...~-
17486   II,  1881    |                        vala semminemû veszõdsége az õ kerületében: minden párt
17487   II,  1881    |                     Kemény Gáborra gondolva, azt az alaptalan vádat Erdély szemére,
17488   II,  1881    |                     isteni népe!~*~A rendõrökrõl az az állítás van legújabban
17489   II,  1881    |                         népe!~*~A rendõrökrõl az az állítás van legújabban elterjedve,
17490   II,  1881    |              rendeltetésük célja nem egyéb, mint az, hogy az újságlapoknak legyen
17491   II,  1881    |                         nem egyéb, mint az, hogy az újságlapoknak legyen mindig
17492   II,  1881    |                       Ezen vélemény mellett szól az, hogy sehol se láthatók,
17493   II,  1881    |                  valóságos eleven rendõrt.~De ez az egyetlenegy ismerõsünk sem
17494   II,  1881    |                      nincsenek. Spiegelfechterei az egész. Kiki vigyázzon a
17495   II,  1881    |                          be egy fürhéces kocsiba az egyetlen pár kordován csizmát
17496   II,  1881    |                   forrásból értesülünk, ellopták az õrszobából a rendõrök köpenyeit.~
17497   II,  1881    |                          a nap alatt. De kezdjük az elején.~Az eleje pedig nem
17498   II,  1881    |                     alatt. De kezdjük az elején.~Az eleje pedig nem ott van,
17499   II,  1881    |                          Gyula úr Sinaiába megy. Az eleje ott kezdõdik a dolognak,
17500   II,  1881    |                        koloritból van összerakva az egész.~Egy vadászó magyar