bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 1501    I,  1874    |          követválasztásokig meg nem háborítva, - az indemnityt megszavazni.~
 1502    I,  1874    |                          indemnityt megszavazni.~Az ellenkezõ a nemzetnek önmaga
 1503    I,  1874    |                   szavazattal 120 szavazat ellen az indemnityt megadta. Hála
 1504    I,  1874    |                           TISZA-E, VAGY SENNYEI?~Az utóbbi két év alatt már
 1505    I,  1874    |                     alatt már sokszor merült fel az a kérdés, hogy egészséges
 1506    I,  1874    |                         vonakodnék, azt hisszük, az uralkodástól, csakhogy õk
 1507    I,  1874    |                      szükségök semmi akcióra, õk az egyenes leszármazó utódai
 1508    I,  1874    |                    utódai a kormánypártnak, övék az örökség: a konzervatívek
 1509    I,  1874    |                        sem. Ha képzõdik is párt, az csak úgy lehet erõs és igazán
 1510    I,  1874    |                        fél között köttetvén, azt az egyik félnek a másik beleegyezése
 1511    I,  1874    |                      Tisza felülrõl, épp annyira az Sennyei alulról: azaz a
 1512    I,  1874    |                        mert e törekvések nem vér az õ vérébõl, nem az õ nemzeti
 1513    I,  1874    |                        nem vér az õ vérébõl, nem az õ nemzeti jellegébõl vannak
 1514    I,  1874    |                     többséget, kérdés: lehetne-e az oly nagy és oly tömör, hogy
 1515    I,  1874    |                          lesz Magyarországon, de az is bizonyos, hogy már akkor
 1516    I,  1874    |                       politikai életét. Most már az utolsó számban, az utolsó
 1517    I,  1874    |                      Most már az utolsó számban, az utolsó napon álljunk meg,
 1518    I,  1874    |                       volna fel nyugalmunkat: de az egész idõn keresztül végighúzódott
 1519    I,  1874    |                        Mindenki a másiktól várta az égi mannát! E körülmények
 1520    I,  1874    |                      vállalkozott Ghyczy kilépni az ellenzék soraiból s megalakítani
 1521    I,  1874    |                         elmaradt.~De azért, mint az erõszakosan elfojtott seb,
 1522    I,  1874    |                       vitt, hacsak még nem fog - az országgyûlésen.~A vacsorapárt
 1523    I,  1874    |                  pártvezér megválasztása.)~Hanem az elfojtott seb tovább is
 1524    I,  1874    |                        rosszakaratú vezérek, kik az uralkodási mindenható gyékényt
 1525    I,  1874    |                        el nem rontják készakarva az erõk ezen egyesülését, mely
 1526    I,  1874    |                       mely bizton használt volna az országnak annyit, mint amennyit
 1527    I,  1874    |                        senki...~Adja isten, hogy az újév hozza meg rá a feleletet,
 1528    I,  1874(5) |                                         Remélem, az új esztendő nem választ
 1529    I,  1874    |                          szavazati jogot követel az országgyűlési képviselők
 1530    I,  1874    |                          módosíttatni, hogy csak az okleveles nőknek, mint például
 1531    I,  1874    |                         nem hallottátok, most is az olasz kereskedelem felemelésére
 1532    I,  1874    |                        Ilyen a nagy politikus.~*~Az »összeférhetetlenségi törvény«
 1533    I,  1874    |                         mondja erre flegmával:~- Az pedig helytelen lesz, mert
 1534    I,  1874    |                          helytelen lesz, mert ki az ördög adja rá, ha mi itt
 1535    I,  1874    |                         haldokló szabadelvűségre az utolsó kenetet?~Ez a tréfás
 1536    I,  1874    |                        kiért csak gratulálhatunk az egyháznak.~*~A főfő mandarinokról
 1537    I,  1874    |                       bosszus kérdésnek: hogy mi az ördögöt keres Anton Csengery
 1538    I,  1874    |                  Természetesen mindenki kíváncsi az okra.~Ez okot is természetesen
 1539    I,  1874    |                        mely nem egyéb, mint hogy az öngyilkosság oka ki lenne
 1540    I,  1874    |                       lenni. A lányt elbúsította az anyagi veszteség, mellyel
 1541    I,  1874    |                       könyvnyomtatást.~*~Ez volt az egyik eset. A másik esetet
 1542    I,  1874    |                        én is helyeslem, de mikor az élõk becsülete kívánja,
 1543    I,  1874    |                   Kaszner Ede.~Horkai Antal és õ az evang. árvaházban voltak
 1544    I,  1874    |                     ugyanakkor Kasznerben, midõn az õt karmoló Horkainak ujját
 1545    I,  1874    |                      borocskáról nem mondott le, az üszögösödésbe átment seb
 1546    I,  1874    |                       hibát követett el, rásütve az emberölés Kain-bélyegét,
 1547    I,  1874    |                          bruder, meddig tart még az ország ezen szomorú sorsa? -
 1548    I,  1874    |                        volt szó. Milyen címe van az ezredesnek, lelépett miniszternek
 1549    I,  1874    |                       mondá szokott jóízû hangon az ország »Pista bácsija«,
 1550    I,  1874    |                     Pista bácsija«, Patay.~- Hát az ezredesnek ugye »nagyságos«
 1551    I,  1874    |                       bácsi? (Patay ezredes volt az önvédelmi harcban.)~- Micsoda?
 1552    I,  1874    |                           No, de rá is rivalltam az akasztófáravalóra: »Hallja
 1553    I,  1874    |                         8.~Több lap említi, hogy az mégis csak igazságtalanság,
 1554    I,  1874    |                    lankadnak a karok, gyengülnek az inak.~*~Egy Nógrád megyei
 1555    I,  1874    |                     kaptam, melyben össze­szidja az országgyûlést, amiért a
 1556    I,  1874    |                      behozni készül. Minek volna az? Hiszen az úgyis megvan
 1557    I,  1874    |                           Minek volna az? Hiszen az úgyis megvan a protestánsoknál!
 1558    I,  1874    |                      kódex kell ide - sóhajt fel az üregúr -, s nem modern törvények.~
 1559    I,  1874    |                       mennyit érnek. Legtöbbször az igazság »eltakarói«.~*~Ugyancsak
 1560    I,  1874    |                       eltakarói«.~*~Ugyancsak ez az urambátyám, ki k...-i magányában
 1561    I,  1874    |                      magányában ráér gondolkozni az ország sorsa felõl, múlt
 1562    I,  1874    |                         kezembe, telve tömérdek, az ország boldogulására szánt
 1563    I,  1874    |                     voltam, hogy átlapozta-e azt az ország bölcse. Sok idõ telt
 1564    I,  1874    |                    államtudósunkról.~- Hol lakik az az ember? - kérdé egyik
 1565    I,  1874    |                 államtudósunkról.~- Hol lakik az az ember? - kérdé egyik környezõjétõl.~
 1566    I,  1874    |                           Megmondták neki.~- Azt az embert pénzért lehetne mutogatni -
 1567    I,  1874    |                        lehetne mutogatni - szólt az öregúr mogorván - mint ritkaságot.~-
 1568    I,  1874    |                     nagyon közönyös lenni, s még az se gondol a közügyekre,
 1569    I,  1874    |                         vagy ha van is, nem »úr« az, hanem legfeljebb livrés
 1570    I,  1874    |                           33. sz., augusztus 14.~Az egyetlen magyar nadrág is
 1571    I,  1874    |                  hadügyminiszter.~Most íme ennek az egy magyar nadrágnak is
 1572    I,  1874    |                     honvédtisztek és csak azután az idegen urak, kik mert egypár
 1573    I,  1874    |                       Hát nem tudják áttenni azt az ezredes urat olyan helyre,
 1574    I,  1874    |                  legfelsõbb hadúr-, a király- és az ország elsõ közegének, a
 1575    I,  1874    |                     Szende ellen: ha nem õ lenne az egyetlen magyar nadrágos
 1576    I,  1874    |                     között Trefort úr.~Nézze meg az ember! már azt hittük volna,
 1577    I,  1874    |                        kigondolni.~Kineveztetett az összes magyarországi mûemlékek
 1578    I,  1874    |                         még ha nem lát is tovább az orránál - akkor is messze
 1579    I,  1874    |                        kinevezésekrõl lévén szó, az is nagyon érdekes, hogy
 1580    I,  1874    |                         teremnek.~Más államokban az egyes hivatalnokok egész
 1581    I,  1874    |                          több bolondságok között az erdélyi kedves szászok ügyében
 1582    I,  1874    |                    teljes rokonszenvét fejezi ki az erdélyi szászok iránt s
 1583    I,  1874    |                     arasszal.~Óriási arasz lehet az!~Mi csak most manövrírozunk,
 1584    I,  1874    |                         már tudniillik úgy értem az õ kardját, mint ahogy az
 1585    I,  1874    |                         az õ kardját, mint ahogy az a bizonyos tót atyánkfia
 1586    I,  1874    |                         vezérszerepet.~Nemsokára az összes németországi költõk
 1587    I,  1874    |                     herceg elnöklete alatt, mint az a hajdankorban volt. A legnagyobb
 1588    I,  1874    |                     birodalomnak, ki hivatva van az egész világ fölött uralkodni.~
 1589    I,  1874    |                         fölött uralkodni.~Bezzeg az osztrák-magyar monarchiában
 1590    I,  1874    |                       monarchiában nem bajlódnak az ilyen bolondságokkal, legfeljebb
 1591    I,  1874    |                   néha-néha egy-egy - ordóval.~*~Az esküdtszéki intézmény célszerûtlensége
 1592    I,  1874    |                         szó. Hangsúlyozták, hogy az a mi viszonyaink között
 1593    I,  1874    |                        jegyzõkönyvhamisítással s az elnöksége alatti pénzintézet
 1594    I,  1874    |                          õk írták. Érdekes, hogy az eziránt föltett kérdésre
 1595    I,  1874    |                         eziránt föltett kérdésre az esküdtek közül 9 azt felelte,
 1596    I,  1874    |                      hogy õk nem tudják, ki írta az inkriminált cikket. Azt
 1597    I,  1874    |                         legyen hová tenni.~Midõn az északsarki utazókat az egész
 1598    I,  1874    |                     Midõn az északsarki utazókat az egész világ, fejedelmek
 1599    I,  1874    |                          frtot szavaztak meg egy az expedíciónak adandó ajándékra,
 1600    I,  1874    |                      felszólítja, hogy mennyiben az expedíció nemcsak osztrák,
 1601    I,  1874    |                          a világ kedvezõ ítélete az egyedüli életfenntartó oszlop,
 1602    I,  1874    |                 Budapestet, hogy szinte járuljon az általános örömhöz - akkor
 1603    I,  1874    |                      hogy megtiszteltetés lesz-e az Budapestre, ha az expedíció
 1604    I,  1874    |                         lesz-e az Budapestre, ha az expedíció meglátogatja?~
 1605    I,  1874    |                    jutott megoldása stádiumához. Az »U. L.« ugyanis úgy hallja,
 1606    I,  1874    |                     városi fõispánhoz, annak oka az, hogy némelyek még továbbra
 1607    I,  1874    |                    alapul, megszüntetése is csak az országgyûlés hozzájárultával,
 1608    I,  1874    |                         sz., október 10.~Denique az okos embernek mindenütt
 1609    I,  1874    |                        amíg ki nem érezte belõle az okosságot. Most már fuccs
 1610    I,  1874    |                    másképp gondolkozott s kiadta az utasítást a csalhatatlansági
 1611    I,  1874    |                bebizonyítani a világ elõtt, hogy az õ kezei sem egészen tiszták -
 1612    I,  1874    |                    vezetni?~42. sz., október 17.~Az aradi országos honvédgyûlésrõl.~
 1613    I,  1874    |                        országos honvédgyûlésrõl.~Az aradi honvédgyûlés általános
 1614    I,  1874    |                    visszatért lüktetni egy napra az erekbe, s az inakba szállott
 1615    I,  1874    |                  lüktetni egy napra az erekbe, s az inakba szállott hazafiság
 1616    I,  1874    |                   indítványt mégsem fogadták el. Az õ lelkök rajta, mert jól
 1617    I,  1874    |                        Mint biztosan értesülünk, az adóhátralékosok száma oly
 1618    I,  1874    |                   adóhátralékosok száma oly nagy az országban, hogy vannak kerületek,
 1619    I,  1874    |                   vakarhatja fejét a kormány, ha az ilyen kerületben, miután
 1620    I,  1874    |                    szavazni a képviselõjelöltre.~Az lesz aztán az igazi közvélemény
 1621    I,  1874    |                 képviselõjelöltre.~Az lesz aztán az igazi közvélemény nyilvánulása.~ *~
 1622    I,  1874    |                      aszongya« -, mert benne van az a szakasz, mely ellen õk
 1623    I,  1874    |                         õk perorálták legjobban, az a szakasz, mely az adóhátralékosokat
 1624    I,  1874    |                    legjobban, az a szakasz, mely az adóhátralékosokat kizárja.~
 1625    I,  1874    |                         gombo­lyagjáról, hogy ha az adóhátralékosok is szavaznának,
 1626    I,  1874    |                  adóhátralékosok is szavaznának, az javára szolgálna a függetlenségi
 1627    I,  1874    |                       pártnak.~Tehát hadd jöjjön az új törvény!~Ezek azután
 1628    I,  1874    |                       elbocsáttatik, kétségkívül az, miszerint valamelyik Bittó
 1629    I,  1874    |                       Pauler Gyulának kinevezése az országos levél­tárnoki állomásra,
 1630    I,  1874    |                     állomásra, melyre annyi erre az állásra különösen is érdemeket
 1631    I,  1874    |                          volna,... hanem hát biz az nem meglepõ, ha megsúgjuk
 1632    I,  1874    |               olvasóinknak, hogy Pauler Gyula úr az igazságügyminiszter úrnak
 1633    I,  1874    |                      rossz néven sem lehet venni az atyai szeretet virtusának
 1634    I,  1874    |                    járásbíróságnál, pert kezdett az »imádott haza« ellen azon
 1635    I,  1874    |                      szemmitõszék kimondta, hogy az ily keresetek bírósági útra
 1636    I,  1874    |                        nekik a törvény is suvix!~Az okot õméltósága elcsapására
 1637    I,  1874    |                      okot õméltósága elcsapására az szolgáltatta, hogy egy Kaldrovics
 1638    I,  1874    |                      sürgeti a zsidók kiûzetését az országból (No, persze!),
 1639    I,  1874    |                       mindezen bolondságokon, ha az idõ és állapot, mely ezen
 1640    I,  1874    |                       beteg ország számára:~»Rp. Az állam ingatlan vagyona só-,
 1641    I,  1874    |                elosztandó.~(Így tisztáztatván le az adósság, a külföldi hitelezõk
 1642    I,  1874    |                          a külföldi hitelezõk is az ország polgáraivá lennének.)~
 1643    I,  1874    |                      Csakhogy még jobb mód ennél az, amit az a buzgó felvidéki
 1644    I,  1874    |                          jobb mód ennél az, amit az a buzgó felvidéki hazafi
 1645    I,  1874    |                 állapotának jobbra fordulásáért.~Az eszköz ki van találva. Nincs
 1646    I,  1874    |                          Mulattató«-ban közöltük az országos honvédgyûlés lefolyását
 1647    I,  1874    |                        honvédgyûlés lefolyását s az azon történt botrányt. Ugyanis
 1648    I,  1874    |                         László és Majoros István az egylet jegyzõjét, Mikár
 1649    I,  1874    |                   emberek sorába, gyanúsítván õt az egylet vagyonának megkárosításával,
 1650    I,  1874    |                     modorban, hogy többet ártott az ügynek, mint amennyit használhatott.
 1651    I,  1874    |                    Mikárt teljesen ártatlannak s az ellen felhozott vádakat
 1652    I,  1874    |                         fogja kiabálni egymásra.~Az egyik tizenkilenc, a másik
 1653    I,  1874    |                     kenyéririgység!~Lonkay úrtól az utóbbi idõben némely okosabb
 1654    I,  1874    |                       bolondos tempója szerint - az illetõ egyházfõket.~Nosza!
 1655    I,  1874    |                         a kalocsai érsekre, mert az egyszer szobájából kiutasítá.~
 1656    I,  1874    |                    kellett volna vetnie, s éppen az ellenzék volt az, mely az
 1657    I,  1874    |                         s éppen az ellenzék volt az, mely az összműködés egyedül
 1658    I,  1874    |                        az ellenzék volt az, mely az összműködés egyedül lehető
 1659    I,  1874    |                     lehető jó eredményei helyett az uralkodó pártot kizárólag
 1660    I,  1874    |                        uralkodó pártot kizárólag az önfenntartás sikamlós útjára
 1661    I,  1874    |                         fentebb, bizony nagy baj az, hogy sem jó közigazgatásunk,
 1662    I,  1874    |                      sincs, hogy legye valaha, - az is igaz, hogy bizony rosszul
 1663    I,  1874    |                   kormányzat megmentésére, mikor az eddigieket is alig bírja.
 1664    I,  1874    |                      alig bírja. Szép egyesekben az akar, de isten ments ehhez
 1665    I,  1874    |                       akar, de isten ments ehhez az eszközhöz nyúlni. Inkább
 1666    I,  1874    |                          nézve, hogy »óvakodjunk az extravaganciától.«~Szerk.~
 1667    I,  1874    |                    dolgozatokat szívesen veszünk az ön élénk, kedves tollából.~
 1668    I,  1874    |               szerkesztőség s nem a kiadóhivatal az oka. A lap kiadása, kezelése
 1669    I,  1874    |                         Pozsonyi deákok«-ban sok az elevenség. Sorát kerítjük.~
 1670    I,  1874    |                       lelkész úrnak Dunaföldvár. Az ön verse még eggyel több
 1671    I,  1874    |                          közölhetjük. Benne volt az ügyvédi stílusban, ennyi
 1672    I,  1874    |                         ügyvédi stílusban, ennyi az egész, s különösen vőlegényi
 1673    I,  1874    |                        20.~TISZTELT OLVASÓINKHOZ~Az új évnegyed küszöbén, midőn
 1674    I,  1874    |                     maradunk azon irányhoz, mely az igazság politikája. Meglehet
 1675    I,  1874    |                      Irányunk a hazaszeretet, de az okos hazaszeretet, mely
 1676    I,  1874    |                          sz., március 27.~Lapunk az elváltoztatások ezen kolerikus
 1677    I,  1874    |                       ezután is híven értesítjük az olvasót minden nevezetesebb
 1678    I,  1874    |                          és közbe-közbe tarkítva az »Apró történetek«-et a szerkesztő
 1679    I,  1874    |                 visszapillantást vetni. Nem volt az egyik pártnak sem vak eszköze,
 1680    I,  1874    |                       sem vak eszköze, megmondta az igazat mindig, megdicsérte
 1681    I,  1874    |                   szerint - tévedett. Ezentúl is az igazság és hazaszeretet
 1682    I,  1874    |                          politikánk és irányunk: az igazságtól tágítani sem
 1683    I,  1874    |                     melynek polgárai nem keresik az igazságot, hanem a közönyösség
 1684    I,  1874    |                    közönség őszinte tanácsadója, az események hű, igaz tüköre
 1685    I,  1874    |                         és alant, s tenni fogjuk az ezentúl is.~A nagyobb politikai
 1686    I,  1874    |                       ritkán szóltunk bele. Mert az olvasóközönséget - véleményem
 1687    I,  1874    |                         véleményem szerint - nem az érdekli, hogy mint gondolkozik
 1688    I,  1874    |                    hírlapíró, hanem érdekli maga az esemény, mely a maga valóságában,
 1689    I,  1874    |                         szűzi eredetiségében lép az olvasó értelmi tehetsége
 1690    I,  1874    |                    olvasó értelmi tehetsége elé. Az ilyen émelygős hírlapi cikkekről
 1691    I,  1874    |                     cikkekről mindig eszembe jut az az adoma, mikor egyszer
 1692    I,  1874    |                  cikkekről mindig eszembe jut az az adoma, mikor egyszer valamelyik
 1693    I,  1874    |                         a középszerűség mellett.~Az országgyűlésről ezentúl
 1694    I,  1874    |                        pontos értesítést hozunk; az »Apróságok« rendes rovat
 1695    I,  1874    |                       nap a folyó évből - és itt az újév. Nem tudjuk, mit hoz,
 1696    I,  1874    |                       számok, a nép szegénysége, az állam zilált viszonyai -
 1697    I,  1874    |                       melyhez hozzáütötték, adta az erőt - miért ne várjuk azt
 1698    I,  1874    |                          országban elterül, mely az erőt kölcsönzi - dús kalászaival
 1699    I,  1874    |                       dús kalászaival rendezve - az államviszonyokat.~Az újév
 1700    I,  1874    |                  rendezve - az államviszonyokat.~Az újév biztat. A követválasztás
 1701    I,  1874    |                        követválasztás megteremti az új pártokat és új országgyűlést:
 1702    I,  1874    |                          tizedik évfolyamába lép az új évvel, s mint eddig,
 1703    I,  1874    |                      mutatkozik, s elfogadva még az ellenségtől is azt, mi anyagi
 1704    I,  1874    |                       zászló alatt találjuk őket az új pártalakulásnál?~De történjék
 1705    I,  1874    |                         egytől egyig találkozunk az új évben is.~ Szerkesztő.~
 1706    I,  1874    |                          január 9.~Alaptalan hír az, amit a lapok írnak, hogy
 1707    I,  1874    |                     kifejté azon módokat, mikkel az országot a hinárból ki lehetne
 1708    I,  1874    |                        zárt ajtóknak.~*~Mint aki az első gombot gombolja be
 1709    I,  1874    |                   rosszul kabátján - gombolhatja az aztán a többit jól, mégsem
 1710    I,  1874    |                       hogy igazi csapásává válik az országnak, s éppen az ellenkezőjét
 1711    I,  1874    |                      válik az országnak, s éppen az ellenkezőjét érjük el vele
 1712    I,  1874    |                    március 20.~Edelsheim-Gyulay, az új katonai főparancsnok,
 1713    I,  1874    |             ellenségeknek tekintették magukat. Ő az első főparancsnok, ki nem
 1714    I,  1874    |             polgármestereknél. Legközelebb pedig az »írói kör« tagjai közé lépett.~*~
 1715    I,  1874    |                  valamennyi cikkei is, mert csak az eredeti bennök, ami rossz.
 1716    I,  1874    |                         meg a magyar ember, hogy az tanácsot osztogasson. Okulni
 1717    I,  1874    |                         okulhat a paptól ingyen. Az újság csak arra való, hogy
 1718    I,  1874    |                       újság csak arra való, hogy az õ mullattatására gáncsoskodjék
 1719    I,  1874    |                    Athenaeum« nyilatkoztak arról az összes hazai sajtóval szemben
 1720    I,  1874    |                eklatánsan kedvezõtlenül. Ezekbõl az urakból nagy »Jámbor«-ság
 1721    I,  1874    |                         friss vágás. - Mitõl van az, uram? - kérdé tõle a szelíd
 1722    I,  1874    |              lehetetlenség nem a kardhoz nyúlni, az ügyvéd cáfolgatta, mindig
 1723    I,  1874    |                    amikor kardhoz »kell« nyúlnia az embernek.~17. sz., április
 1724    I,  1874    |                          D. [= Horváth Danó] úr, az »Ipoly« volt szerkesztõje,
 1725    I,  1874    |                         mégis jól esik részedrõl az utóbbi.~Szíves üdvözlet~
 1726    I,  1874    |                       tenni olvasóinknak, ha azt az utolsó számmal bevégezve
 1727    I,  1874    |                        felebarátai iránt, mintha az egész esztendõben csak ez
 1728    I,  1874    |                        egész esztendõben csak ez az egy nap lenne alkalmas a
 1729    I,  1874    |                          helyrehozatalát remélik az új évtõl; de legyen bármiképp,
 1730    I,  1874    |                    bármiképp, mi is csatlakozunk az többiekhez, s kívánunk a
 1731    I,  1874    |                    tisztelt olvasónak minden jót az újesztendõben!~Adja isten,
 1732    I,  1874    |                      Adja isten, hogy a gazdának az új év termésébe helyezett
 1733    I,  1874    |                   meglesz a jó termés, gondoljon az elmúlt évek sanyarúságaira,
 1734    I,  1874    |                       kiadásai s jövedelmei közt az egyensúlyt nem engedi fölbillenni,
 1735    I,  1874    |                   zavarba a rossz esztendõ, mint az olyant, ki csak a mára gondol,
 1736    I,  1874    |                   Iparosainknak, kereskedõinknek az áldás mellé kívánunk kitartást,
 1737    I,  1874    |                  iparával s kereskedelmével, így az idõ is meghozandja nekik
 1738    I,  1874    |                    lakóinak pedig adja meg isten az egyetértés és összetartás
 1739    I,  1874    |                         pohara, s boldog lesz és az alkotmányos szabadságban
 1740    I,  1874    |                gehrokkokból, szomorúan néz végig az üres fogasokon, a fa ára
 1741    I,  1874    |                       nagy erdőégések dacára is, az Erzsébet-sétányon megjelennek
 1742    I,  1874    |         Erzsébet-sétányon megjelennek sütkérezni az 1873. év születési statisztikájának
 1743    I,  1874    |                         ezer ember siet megnézni az öreg Dunát, melynek tájékán
 1744    I,  1874    |                     méltóságosan hömpölyög, mint az »örök óra«, melynek csak »
 1745    I,  1874    |                        óra«, melynek csak »inasa az idő«. Hogy két új lánchíddal
 1746    I,  1874    |                          faludban laktál valahol az isten háta mögött, milyen
 1747    I,  1874    |                     számodra.~Itt is látod ugyan az ibolyát, de csak az »Auslag«
 1748    I,  1874    |                        ugyan az ibolyát, de csak az »Auslag« alatt, preferanc-kompániához
 1749    I,  1874    |                       mindent meg kell fizetned, az »alász szolgáját«, a nyájas
 1750    I,  1874    |                        bölcsõtõl a koporsóig. Ez az egyetlen kísérõjük, kihez
 1751    I,  1874    |                      nyersen rád mordul:~»Hallja az úr! Legalább már azt a festéket
 1752    I,  1874    |                         Szép és vigasztaló dolog az nagyon, hogy ez a »nagy
 1753    I,  1874    |                         c. közönség elé, úgyhogy az a benne lévõ következõ tartalmú
 1754    I,  1874    |                        mindjárt eltaláltam, hogy az öregúr elunta a sok beszédet,
 1755    I,  1874    |                         ami legjobban meglepett, az egy másik hirdetmény a Király
 1756    I,  1874    |                        istentagadás, ez túl tesz az »Egy poloskáért száz arany!«-
 1757    I,  1874    |                  fokhagymás rostélyost.~- Ahá... az már más kategoria. Mingyár
 1758    I,  1874    |                költeményei közül legnagyobbszerû az »Apostol«, oly költemény,
 1759    I,  1874    |                 minélfogva óhajtandó lenne, hogy az Athenaeum-társulat, mely
 1760    I,  1874    |                          olvasóinkkal is közölni az akkori idõk ezen háborgós
 1761    I,  1874    |                   Újesztendő napján«~Megérte ezt az évet is~Megérte a magyar
 1762    I,  1874    |                         csorda képeden~Hogy majd az itélet napon~E bélyeg vádolód
 1763    I,  1874    |                    bélyeg vádolód legyen~Vádolód az ur isten előtt~És gyujtsa
 1764    I,  1874    |                      veszett fogad fened.~De mit az élet nekünk?~Ha lesz is,
 1765    I,  1874    |                         lesz~S mi több, mi főbb,~Az isten könyörületes;~Majd
 1766    I,  1874    |                     magyart nem tiszteli!~Nekünk az isten most kevés,~Mert ő
 1767    I,  1874    |                        fél emberi élet; sok idõ, az emlékezet is megpihen, míg
 1768    I,  1874    |                          ugyan vékony ruha rajta az a fátyol, ha pedig azért
 1769    I,  1874    |                     emlékezzék többé vissza arra az idõre, mikor a »legszerencsétlenebb«
 1770    I,  1874    |                      akkor könnyen elfelejti azt az idõt is, mikor a »legnagyobb«
 1771    I,  1874    |                megtanítja õket azokat kikerülni: az iskolára pedig visszaemlékezni
 1772    I,  1874    |                       már csak történelem: hanem az a tizenhárom holttest, az
 1773    I,  1874    |                        az a tizenhárom holttest, az még ma is egy eleven valóság;
 1774    I,  1874    |                         eleven valóság; valósága az égõ honszeretetnek, valósága
 1775    I,  1874    |                         sugarak hasadékot törnek az »aradi sírból« és a jövendõ
 1776    I,  1874    |                        Emlékezzünk rájok mindig: az jól eshetik az alvó hõsöknek
 1777    I,  1874    |                     rájok mindig: az jól eshetik az alvó hõsöknek odalenn, mert
 1778    I,  1874    |                          mert mi a haza vagyunk, az a haza, melyért éltek, küzdöttek
 1779    I,  1874    |                          küzdöttek és meghaltak, az a haza, amely nekik örökös
 1780    I,  1874    |                         is keressék a 13 mártírt az aradi sírban. Próza az csak.
 1781    I,  1874    |                   mártírt az aradi sírban. Próza az csak. Nincsenek azok többé
 1782    I,  1874    |                          mondanivalójuk többé... Az az egy szó, amit seregök
 1783    I,  1874    |                       mondanivalójuk többé... Az az egy szó, amit seregök élén
 1784    I,  1874    |                  villámló karddal mennydörögtek, az az egy szó - az »elõre!« -
 1785    I,  1874    |                        karddal mennydörögtek, az az egy szó - az »elõre!« -
 1786    I,  1874    |                   mennydörögtek, az az egy szó - az »elõre!« - ma már csak békés
 1787    I,  1874    |                         fel évenkint kegyelettel az elvérzettek sírját; de ne
 1788    I,  1874    |                 bosszúállást, hanem »erõt«.~Mert az erõ forrása a nagyság és
 1789    I,  1874    |                          és a »kis« Kálmánkáról)~Az ember sokszor nem gondolkozhatik
 1790    I,  1874    |                           amirõl akar, hanem ami az eszébe jön. Azt körülbelül
 1791    I,  1874    |                        útja« és »Börtönrendszer« az õ tollából folytak. Ez a
 1792    I,  1874    |                         szakállú remetére akadt: az a remete Csalomjai. Egy
 1793    I,  1874    |                      fehér falú kunyhóban lakik: az a fal teliden-tele van írva
 1794    I,  1874    |                          a »Csalomjai« nevet, de az igazsághoz annyira nem jár
 1795    I,  1874    |                      Csalomjait. Ma küldte éppen az arcképét is. Levelezni is
 1796    I,  1874    |                        különben is eleget beszél az arc maga: magas, széles
 1797    I,  1874    |                      spanyol szakálla a lovagot, az udvarias férfit, ki még
 1798    I,  1874    |                          halott. A nagyszülék és az unoka. Távol alusszák innen
 1799    I,  1874    |                       hasadékain és azt suttogja az érzõ csontoknak: »Ti drágák
 1800    I,  1874    |                  legnagyobb ünnep.~De Pesten nem az. Itt mulatságból, divatból
 1801    I,  1874    |                    mulatságból, divatból megy ki az úri rend s potya látványosság
 1802    I,  1874    |                          ott a halottakkal, ahol az élõk valódi érzéketlen állatokká
 1803    I,  1874    |                     hanem csevegni, politizálni.~Az ezer meg ezer kivilágított
 1804    I,  1874    |                        nép terhén, hogy fölemeli az adót. Lucus a non lucendo.
 1805    I,  1874    |                            Ti is itt vagytok? Ki az ördögöt gyászoltok itt?~-
 1806    I,  1874    |                   gyászolni, azt már értem, mert az megér circa 16 frtot, -
 1807    I,  1874    |                        majd meglásd!~Azt hittem, az én szerkesztõ barátom megbolondult,
 1808    I,  1874    |                         hazaérvén kezembe vettem az albumot, s egy kis vizsgálódás
 1809    I,  1874    |                   gondolt, hogy olyan nõ, kit ha az a csúfság ér, hogy tisztes
 1810    I,  1874    |                       újságba találjuk pingálni, az egész európai sajtót agyonüti
 1811    I,  1874    |                        veszedelemtõl mentett meg az a körülmény, hogy halottaknapján
 1812    I,  1874    |                        ÕSZ~(Fõvárosi fecsegések)~Az utolsó fecske is elment
 1813    I,  1874    |                       utolsó fecske is elment és az utolsó honatya is megjött.~
 1814    I,  1874    |                         gyertyatartó már ott áll az asztalon, s Ghyczy siet
 1815    I,  1874    |                   rendben találja. Jaj akkor, ha az igazi arcok tûnnének szembe
 1816    I,  1874    |                     sokat írni, beszélni: - most az egyszer bizonyosak vagyunk
 1817    I,  1874    |                       egyszer bizonyosak vagyunk az országgyûlés felõl, hogy
 1818    I,  1874    |                          egyet-mást konstatálunk az idõjárásról. Komor õszi
 1819    I,  1874    |                     idõjárásról. Komor õszi idõ. Az öreg Dunán estenként s reggeltájban
 1820    I,  1874    |                         a sok propeller, vidítja az õsziesen öltözött publikumot,
 1821    I,  1874    |                         diskurálni a propelleren az idõrõl.~- Irtóztató köd,
 1822    I,  1874    |                     komisz nedves idõjárás!...~- Az ám...~- Már derek is járnak.~-
 1823    I,  1874    |                          levelek is sárgulnak.~- Az ám...~- No, én csak azt
 1824    I,  1874    |                           No, én csak azt mondom az idõ jeleibõl - okoskodtam
 1825    I,  1874    |                          szag ütötte meg orromat az imént.~- Meghiszem azt,
 1826    I,  1874    |                      hajó fokhagymát hoztak erre az imént.~- Dejszen kolera
 1827    I,  1874    |                        gõzhajózási társulatot.~- Az nem is annyira kolera volt,
 1828    I,  1874    |                      Hogy-hogy? - kíváncsiskodék az öregúr.~- Mert a kolerának
 1829    I,  1874    |                 Megfogyunk egy kicsit.~- Ez csak az egyik jó oldal. Annál jelentékenyebb
 1830    I,  1874    |                      Megdöbbentem. Ez már nem is az eszmék egészséges logikája,
 1831    I,  1874    |                       hanem betegség. Olyan mint az egyszeri jogászé, kit akárhová
 1832    I,  1874    |                          veszek, mert gyûlöletes az annak, aki maga is azt szerkeszt;
 1833    I,  1874    |                     összefüggés­ben van, - s íme az eredmény: hogy legyek képes
 1834    I,  1874    |                       Oda nem megyek.~- Mit tesz az? Miféle új bogarad van megint?~-
 1835    I,  1874    |                           hogy ma nem diskurálok az idõn kívül egyébrõl. Az
 1836    I,  1874    |                          az idõn kívül egyébrõl. Az a legártatlanabb téma.~-
 1837    I,  1874    |                     palotára. Ghyczy éppen kinéz az ablakból: õ is az idõjárást
 1838    I,  1874    |                          kinéz az ablakból: õ is az idõjárást nézi...~- Pihen,
 1839    I,  1874    |                          Hogyan?~- Hát úgy, hogy az idõjárás az a »fundus«,
 1840    I,  1874    |                        Hát úgy, hogy az idõjárás az a »fundus«, amibõl a deficitet
 1841    I,  1874    |                    deficitet fedezhetni véli. Ha az úristen, teszem azt, vagy
 1842    I,  1874    |                   mindennap faragnak rajta egész az éjféli miséig. Az éjféli
 1843    I,  1874    |                          egész az éjféli miséig. Az éjféli misén, ha ráül arra
 1844    I,  1874    |                    betlehemesek« éneke megzendül az ablak alatt. Azalatt asztalra
 1845    I,  1874    |                          almát sat., mert ma van az a nap, amikor annyira jól
 1846    I,  1874    |                        is folyvást piszkálkodnak az ételekben, mert illõ, hogy
 1847    I,  1874    |                        jóslatot hozott is a dió, az illetõ könnyen felejti a »
 1848    I,  1874    |                        inkább vígan »durákozik«, az éjféli miséig: amikor is
 1849    I,  1874    |                         éjféli miséig: amikor is az egész háznép apraja-nagyja
 1850    I,  1874    |                        csikorgó havat meglábolja az istenházáig. Az apró-cseprõ
 1851    I,  1874    |                       meglábolja az istenházáig. Az apró-cseprõ népségnek majd
 1852    I,  1874    |                        mosolyognak, nem örülnek, az igaz, hogy a Mikulás sem
 1853    I,  1874    |                        vidám »durák« is elmarad, az éjféli mise pedig csak gazdag
 1854    I,  1874    |                          szeretet ünnepe, s hogy az embernek az a legszebb feladata,
 1855    I,  1874    |                       ünnepe, s hogy az embernek az a legszebb feladata, ha
 1856    I,  1874    |                       tehet másoknak.~A szeretet az a kapocs, mely az emberi
 1857    I,  1874    |                       szeretet az a kapocs, mely az emberi társadalmat összetartja,
 1858    I,  1874    |                    melynek keresésében fáradozik az emberi nem, a - boldogság
 1859    I,  1874    |                    Gödöllõn; aztán össze­hívatta az egész falu gyermekeit, s
 1860    I,  1874    |                 gyermekeit, s õ maga osztotta ki az örömben úszó szegény parasztgyer­
 1861    I,  1874    |                     benézett a kis Jézuska, hogy az apátlan-anyátlan árváknak
 1862    I,  1874    |                 gondoskodott a kis szegényekrõl. Az ünnepély, midõn elöljáróik
 1863    I,  1874    |                      midõn elöljáróik szétoszták az ajándékokat, könnyeket csalt
 1864    I,  1874    |                 jelenlevõ közönség szemébe.~Ezek az elérzékenyülés nemes könyûi
 1865    I,  1874    |                          november 1-december 27.~AZ ÍRÓI TULAJDONRÓL~Ha vannak
 1866    I,  1874    |                         keze, mint másokban, úgy az 1440-ik, melyben Gutenberg
 1867    I,  1874    |                  felvilágosodás legnagyobb javai az emberi­ségnek, ha mi sem
 1868    I,  1874    |                     legbecsesebb adomány, melyet az ég valaha juttatott a halandóknak.
 1869    I,  1874    |                      éppen a XV. század közepén, az újkor küszöbén lett osztályrésze
 1870    I,  1874    |                    klasszikusok nem lettek volna az egész nyugat tanítóivá,
 1871    I,  1874    |                       találmánya nem ezerszerezi az irodalom termékeit, az újra
 1872    I,  1874    |               ezerszerezi az irodalom termékeit, az újra ébredező tudomány gyönge
 1873    I,  1874    |                    világa könnyen eloltathatott, az elfogulatlanabb vizsgálódás,
 1874    I,  1874    |                      volna. Ha Gutenberg nem él, az angol nem nevezhetné talán
 1875    I,  1874    |                        büszkén magáénak Newtont, az olasz Galileit, a német
 1876    I,  1874    |                    Azonban valamint a lángész és az emberiség javáért buzgó
 1877    I,  1874    |                   korában már olyan gyakori vala az írót és jogutódait illető
 1878    I,  1874    |                         kifakadni: »Ugyan már mi az, édes nyomdász uraim, hogy
 1879    I,  1874    |                  fenyegető szavakat hangoztatott az írói tulajdon védelmére,
 1880    I,  1874    |                   tárgyra. De dacára annak, hogy az erre vonatkozó fejtegetések
 1881    I,  1874    |                     hullámzásában, nem pedig hol az egyik, hol a másik oldalra
 1882    I,  1874    |                  meggyőződést magunknak szerezni az ügyben és szilárd álláspontot
 1883    I,  1874    |                 álláspontot nyerni. Tegyük tehát az írói tulajdon kérdését gondolkodásunk
 1884    I,  1874    |                      közrebocsátásának, valamint az abból származó anyagi haszon
 1885    I,  1874    |                        elméletre vannak fektetve az idevonatkozó törvényhozások
 1886    I,  1874    |                       illető jutalomban találják az alapot; ismét mások az írónak
 1887    I,  1874    |                  találják az alapot; ismét mások az írónak munkája iránti kizárólagos
 1888    I,  1874    |                         szerzői jogok oltalmára: az elsőn kívül azonban valamennyien
 1889    I,  1874    |                       támaszkodniok, mely nélkül az nem tartható, mely nélkül
 1890    I,  1874    |                        nem tartható, mely nélkül az első rohamra elesnek. Ezen
 1891    I,  1874    |                          elesnek. Ezen főerősség az első helyen említett jogcím,
 1892    I,  1874    |                         jogcím, a tulajdon. Mert az író csak akkor rendelkezhetett
 1893    I,  1874    |                       műbér-szerződést? Ilyenkor az író tehát csak úgy formálhat
 1894    I,  1874    |                       jus excludendi tertii); b) az eszmék tulajdoni keresettel (
 1895    I,  1874    |                        Azonban kétségtelen, hogy az író, míg gondolatait magában
 1896    I,  1874    |                        döntheti meg állításomat; az eszmék nem bírnak mennyiséggel,
 1897    I,  1874    |                  részesíttetik is azokban, mégis az egészet nyerheti annak minden
 1898    I,  1874    |                     ruházhatja, nem rövidíti meg az átvevőt; annál kevésbé,
 1899    I,  1874    |                          ezen szellemi tulajdont az átruházás után sem ő, sem
 1900    I,  1874    |                   sajátlagos alakjában tulajdona az írónak, míg azt mások nem
 1901    I,  1874    |                        azokat Newton kihirdette, az egész angol nemzet, sőt
 1902    I,  1874    |                          egész angol nemzet, sőt az egész emberiség tulajdonává?
 1903    I,  1874    |                    tulajdonává? Igaz, hogy midőn az író gondolatait nyilvánosságra
 1904    I,  1874    |                     lemondott volna egyszersmind az azok közzétételéből húzható
 1905    I,  1874    |                  bocsájtásáról? Valóban - hacsak az ellenkezőt világosan ki
 1906    I,  1874    |                       tulajdona, mint vala előbb az egész. Ebből folyólag ezen
 1907    I,  1874    |                   tiszteletdíj fizetésére, minek az oszt. polg. törvénykönyv
 1908    I,  1874    |                       kell történnie. Mi azonban az eziránti szabad egyezkedést
 1909    I,  1874    |                meghatározott, a porosz Landrecht az új nyomtatást csak úgy engedi
 1910    I,  1874    |                       úgy engedi meg, ha a kiadó az írónak az első kiadásért
 1911    I,  1874    |                        meg, ha a kiadó az írónak az első kiadásért járó honorárium
 1912    I,  1874    |                honorárium legalább felét fizeti. Az új kiadást eszközölni azonban,
 1913    I,  1874    |                    nyomán szabad. Halálával mind az osztrák, mind a porosz törvény­
 1914    I,  1874    |                          akkor állhat be, ha sem az első, sem jogutódai már
 1915    I,  1874    |                         új szerződés kötendő. Ha az első kiadás még nem kelt
 1916    I,  1874    |                        még fennlévő példányokért az író részéről kármentesítés
 1917    I,  1874    |                könyvkereskedési árában áll. Mind az író, mind a kiadó visszaléphet
 1918    I,  1874    |                        szerződéstől. Nevezetesen az író, akkor, ha a kiadó nem
 1919    I,  1874    |                     kiadót. A kiadó felbonthatja az egyességet, ha az író a
 1920    I,  1874    |                   felbonthatja az egyességet, ha az író a kéziratot nem szolgáltatja
 1921    I,  1874    |                       kiadási szerződés létesül; az első esetben az író, másodikban
 1922    I,  1874    |                         létesül; az első esetben az író, másodikban a nyomdász
 1923    I,  1874    |                      Föntebb kifejtettük, miképp az írónak a fenntartott vagyonjogi,
 1924    I,  1874    |                       tartson ezen jog? Valamint az anyagi vagyontól nem tagadhatjuk
 1925    I,  1874    |                    vagyontól nem tagadhatjuk meg az örök tartamot, sőt valamint
 1926    I,  1874    |                         minden alap nélkül, mint az kiviláglik, ha érveinket
 1927    I,  1874    |                 szorosabb vizsgálat alá vesszük. Az első a következő: Valamely
 1928    I,  1874    |                          De ezen ellenvetés csak az egyedáruság szónak téves
 1929    I,  1874    |                        jogosítva volna. De midőn az író vagy jogutódja minden
 1930    I,  1874    |                        szabadság. Valamint tehát az iparos vagy kereskedő nem
 1931    I,  1874    |                       alatt egybefoglalt jogokat az illető mű tekintetében kizárólag
 1932    I,  1874    |                kereskedést űzni. S hogy ezen jog az idő folytával nem gyöngülhet
 1933    I,  1874    |                        egyaránt részesülnek, kik az említett tulajdonra szert
 1934    I,  1874    |                          találja helyeselhetőnek az írói tulajdon örök tartamát.
 1935    I,  1874    |                  tartamát. Miután 1) - úgymond - az írói foglalkozás mint szellemi
 1936    I,  1874    |                       tartama is járulna, holott az anyagi tulajdon, melynek
 1937    I,  1874    |                       nélkülözi-e ezen élvezetet az anyagi munkának valamely
 1938    I,  1874    |                 szenvedélye a számolás? Mi pedig az elismerést illeti, ez a
 1939    I,  1874    |                    becséhez képest éppúgy követi az anyagi ügyességet, mint
 1940    I,  1874    |                       marad el, hányszor nem jut az írónak helyébe gúny, gyanúsítás,
 1941    I,  1874    |                          gyönyörűséggel járna is az írói tevékenység, mint az
 1942    I,  1874    |                        az írói tevékenység, mint az anyagi, ha még oly fényes
 1943    I,  1874    |                         előnyökért megrövidíteni az írót az anyagi jutalomban.~
 1944    I,  1874    |                 előnyökért megrövidíteni az írót az anyagi jutalomban.~2) Fölhozza
 1945    I,  1874    |                 jutalomban.~2) Fölhozza Zacharie az írói tulajdon határtalan
 1946    I,  1874    |                   határtalan tartama ellen, hogy az író műve egyszer elkészítve,
 1947    I,  1874    |                         műve egyszer elkészítve, az író minden további hozzájárulása
 1948    I,  1874    |                       ahányszor lenyo­matik, míg az anyagi munka kell hogy annyiszor
 1949    I,  1874    |                          elmarad, műve elavul és az utána való kereslet megszűnik.
 1950    I,  1874    |                       azon tulajdonságok, melyek az embert írói működésre képesítik -
 1951    I,  1874    |                    méltánytalannak találni, hogy az írói tulajdon is örökösnek
 1952    I,  1874    |                        több kiadást érhet, addig az anyagi javak termelője ismételve
 1953    I,  1874    |                   forgathatja, jövedelmeztetheti az azokba fektetett tőkét,
 1954    I,  1874    |                   fáradságtól megszabadul, addig az író másnak segítségét nem
 1955    I,  1874    |                        egyedül kénytelen végezni az egész munkát.~Végre pedig
 1956    I,  1874    |                         azért is el kell vetnünk az írói tulajdon tartamának
 1957    I,  1874    |              megszorítását, mivel alkalmazásában az igaztalanságot lehetetlen
 1958    I,  1874    |                          nem ismeri el a törvény az írói tulaj­don örök érvényét,
 1959    I,  1874    |                     haszonélvezet, minél nagyobb az érdem, annál kisebb a jutalom.
 1960    I,  1874    |                        Nem világos fölszólítás-e az a hamari és felületes dologra,
 1961    I,  1874    |                   késztetés-e, hogy ne várjuk be az idősb kor higgadtabb gondolkodását
 1962    I,  1874    |                    éretlen termékkel árasszuk el az irodalmat?~Még legnyomósabb
 1963    I,  1874    |                       legnyomósabb oknak látszik az, miképp az írói, illetőleg
 1964    I,  1874    |                         oknak látszik az, miképp az írói, illetőleg kiadói tulajdonjog
 1965    I,  1874    |                          Azonban ne akarja ennek az állam mások jogainak csorbításával
 1966    I,  1874    |                   visszaveszi másik kezével, mit az egyikkel adott. Bízza ezt
 1967    I,  1874    |                       szintén a forgalomra. Mint az »Az írói tulajdon« című
 1968    I,  1874    |                   szintén a forgalomra. Mint az »Az írói tulajdon« című munkájában
 1969    I,  1874    |                        nagyobb hasznot fog húzni az író, illetőleg örökösei,
 1970    I,  1874    |                      vegye. Annál kevésbé, mivel az írói tulajdon meg nem szűnő
 1971    I,  1874    |                         is, melyből merítsen, mi az előbbi kiadót is árának
 1972    I,  1874    |                       vannak mégis esetek, midőn az megszűnik. Ez történik a)
 1973    I,  1874    |                        jogutódai nincsenek többé az élők sorában. Azon kérdésre:
 1974    I,  1874    |                    szerző halála után oltalmazza az írói tulajdont, még ezen
 1975    I,  1874    |                          belül is lehetővé tenné az elévülést, gondolom, oly
 1976    I,  1874    |                        különösen pedig hazánkban az írói tulajdon oltalmára.~
 1977    I,  1874    |                          név-hamisítás által.~I) Az utánnyomás valamely már
 1978    I,  1874    |                     nélkül. Mint már kimutattam, az író - midőn munkáját nyilvánosságra
 1979    I,  1874    |                     előtt, és hogy ezen jog akár az ő, akár a törvény közbejöttével
 1980    I,  1874    |                          és vele kereskedést űz, az másnak tulajdonát sajátítja
 1981    I,  1874    |                 sajátítja el jogtalanul; s mivel az utánnyomás titkon történik,
 1982    I,  1874    |                 olyankénti büntetését követelni.~Az osztrák büntető törvénykönyv
 1983    I,  1874    |                  törvénykönyv kihágásnak tekinti az utánnyomást és 25-1000 frt-ig
 1984    I,  1874    |                          hat hónapig) fenyegeti. Az utánnyomó azonkívül kárpótlással
 1985    I,  1874    |                        jogosított kiadónak, mely az utánnyomatból hiányzó példányok
 1986    I,  1874    |                  elenyésznének. Ha a sértett fél az utánnyomás példányait átvenni
 1987    I,  1874    |                          pedig szétszedendők. Ha az utánnyomó már harmad ízben
 1988    I,  1874    |                     betiltásával is sújtandó. Ki az utánnyomat példányait, azok
 1989    I,  1874    |                          elvesztésével bűnhődik. Az 1837-iki porosz törvény
 1990    I,  1874    |                          1837-iki porosz törvény az utánnyomót és az utánnyomat
 1991    I,  1874    |                         törvény az utánnyomót és az utánnyomat rosszhiszemű
 1992    I,  1874    |               semmiképpen sem helyeselhető, hogy az osztrák büntetőtörvénykönyv
 1993    I,  1874    |                      osztrák büntetőtörvénykönyv az utánnyomást csak kihágásnak
 1994    I,  1874    |                       kihágásnak tekinti, miután az a mást illető haszonnak
 1995    I,  1874    |                          haszonnak elorzása, bár az orozás közvetve követtetik
 1996    I,  1874    |                          el, annál kevésbé pedig az, hogy itt mind az ausztriai,
 1997    I,  1874    |                          pedig az, hogy itt mind az ausztriai, mind a porosz
 1998    I,  1874    |                 álláspontján oly bűntényre, mint az utánnyomás, nem alkalmazható,
 1999    I,  1874    |                         büntetés - természetesen az okozott kár megtérítése
 2000    I,  1874    |                       hasonló tekintet alá esik. Az üzlet betiltása, mint gyakran