bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

22001   II,  1882    |                        ördög fizesse aztán attól az adót?~Igazán csudával határos
22002   II,  1882    |                          Igazán csudával határos az, ami ott történik. Lehetetlen
22003   II,  1882    |                      csak halavány képet is adni az egészrõl. De mégis álljunk
22004   II,  1882    |                         például a piac közepére.~Az a nagy épület, a vár helyén,
22005   II,  1882    |                       nagy épület, a vár helyén, az állandó színház. Ügyes ember
22006   II,  1882    |                       színház. Ügyes ember mégis az a Fellner! - Szinte sajnáljuk
22007   II,  1882    |                        idéz fel minden új kõ. Ez az a ház, amelyben már is a
22008   II,  1882    |                        Szigeti Imre és neje, meg az eddigi direktor, Aradi Gerõ.~
22009   II,  1882    |                        hogy milyen idõben fogják az ajánlatokat tárgyalni, mert
22010   II,  1882    |                         is födél alá került már. Az állandó híd félig kész.
22011   II,  1882    |                          ha már házakról szólok, az új városházát, nemes, ódon
22012   II,  1882    |                       lepve, midõn majd meglátja az újban a régit megifjulva,
22013   II,  1882    |                          túl a nagy körúton azok az apró, gyönyörû paraszthajlékok,
22014   II,  1882    |                         igazi mûvészi érzéke van az ilyenek iránt, s gondja
22015   II,  1882    |                      ilyenek iránt, s gondja még az ily csekélységekre is kiterjedt)
22016   II,  1882    |                          És honnan, ugyan honnan az a tömérdek, az a tengernyi
22017   II,  1882    |                      ugyan honnan az a tömérdek, az a tengernyi kincs, amibe
22018   II,  1882    |                         Hát itt vagyunk most már az: árnyéknál.~Ez a sok fényes
22019   II,  1882    |                       adósságra vannak csinálva.~Az Isten tudja, kié ez mind.
22020   II,  1882    |                      pókháló ez, mely körülfonja az egész várost.~Világváros
22021   II,  1882    |                           hanem azok a házak nem az övéik, egyik nagybirtokos
22022   II,  1882    |                    éhesebb lett utána.~Hanem ezt az anyagi helyzetüket majd
22023   II,  1882    |                          elmondom - holnap.~III. Az anyagi helyzet~Szegednek,
22024   II,  1882    |                         a magáét: Kállay Albert, az ottani fináncminiszter azt
22025   II,  1882    |                          több mint egy millióra.~Az adóemelés magában véve könnyû
22026   II,  1882    |                 lakosoktól; hanem úgy emelni fel az adókat, hogy az ember még
22027   II,  1882    |                       emelni fel az adókat, hogy az ember még népszerûségre
22028   II,  1882    |                         Kállay azt felelte, hogy az éppen nem volt nehéz, nincsen
22029   II,  1882    |                 pálinkára s effélére vetettük ki az adót; azt az egy krajcárt
22030   II,  1882    |                         vetettük ki az adót; azt az egy krajcárt senki sem érzi
22031   II,  1882    |                        persze - mondám -, minden az ilyentõl függ; más ember
22032   II,  1882    |                         akkor is látta, hova jön az utolsó kõ, mikor az elsõ
22033   II,  1882    |                          jön az utolsó kõ, mikor az elsõ követ letették. Kisült
22034   II,  1882    |                      elsõ követ letették. Kisült az utólag s igazolva van teljesen
22035   II,  1882    |                    nagyhamar. Mikor két év elõtt az egyetemet kezdték pengetni,
22036   II,  1882    |                      egyetemet kezdték pengetni, az idegen emberek gúnyosan
22037   II,  1882    |                          Szegedre.~S íme, ma már az egyetem, hogy újságírói
22038   II,  1882    |                         lehet punktumot csinálni az óhajtások után. Ma már Szegedmegyét
22039   II,  1882    |                         öt literre van teremtve, az még mindig szomjas a három
22040   II,  1882    |                         meg kell adni mindazokat az életföltételeket, melyek
22041   II,  1882    |                         csinálhatja át mindennap az érzelmek folytonos hullámzása
22042   II,  1882    |                  szavakkal, tettel is kifejezve, az »carta bianca« volt. Az
22043   II,  1882    |                          az »carta bianca« volt. Az õ dolga az, mit ír bele.~
22044   II,  1882    |                         bianca« volt. Az õ dolga az, mit ír bele.~Van Szeged
22045   II,  1882    |                   minisztériuma nem lészen s míg az átkos kormány nem fizeti
22046   II,  1882    |                          kormány nem fizeti érte az adót!~Akkor sokat nevették
22047   II,  1882    |                       hitte volna el senki, hogy az szórul szóra beteljesedik
22048   II,  1882    |                           Tisza Lajos - s fizeti az adót is az átkos kormány.~
22049   II,  1882    |                      Lajos - s fizeti az adót is az átkos kormány.~Szeged hát
22050   II,  1882    |                         elmegy a jövõ év végén s az óriásilag megnagyobbodott
22051   II,  1882    |                      csinálná. Õneki adatott meg az égiektõl az a különös talentum,
22052   II,  1882    |                          adatott meg az égiektõl az a különös talentum, hogy
22053   II,  1882    |                     csinálóján.~Van is becsülete az õ készítményének; aki csak
22054   II,  1882    |                         Szegeden, mind ellátogat az õ boltjába s úgy veszi onnan
22055   II,  1882    |                    Boldog, akinek ilyen jut. Még az unokáira is ráhagyja testámentumban
22056   II,  1882    |                          Hát azt hinné ezek után az ember, hogy ez a Sziráki
22057   II,  1882    |                      akinek gyárai vannak, s aki az egész világba szállítja
22058   II,  1882    |                          is, ha Szeged környékén az õ bicskáival szelik a szalonnát
22059   II,  1882    |                    bicskáival szelik a szalonnát az atyafiak. Már a hódmezõvásárhelyi
22060   II,  1882    |                   Sziráki uram kevély arra, hogy az õ pengéje örökké való, s
22061   II,  1882    |              világelterjedésre éppen nem gondol, az meg alkalmasint még csak
22062   II,  1882    |                         meg alkalmasint még csak az eszében sem fordult meg
22063   II,  1882    |                     valami üzleti hasznot húzzon az õ renoméjából.~Történt ugyan
22064   II,  1882    |                       uram a szeme közé nevetett az ügyvivõnek.~- Tízezer bicska.
22065   II,  1882    |                            Tízezer bicska. Tegye az úr bolonddá az öregapját!
22066   II,  1882    |                     bicska. Tegye az úr bolonddá az öregapját! Hiszen annyi
22067   II,  1882    |                        dolog.~- Hát tudja kérem, az nagyon messze van ide (már
22068   II,  1882    |                         cégnek.) Nem okos beszéd az ilyen... igaz is, nem is.~-
22069   II,  1882    |                        ezt meg éppen nem akarom. Az lehetetlen. Hanem tudja
22070   II,  1882    |                      kedvéért, szívesen csinálok az angliusnak prezentbe...
22071   II,  1882    |                     aminõt keresnek; »most nincs az a fajta készen«, ez a felelet.~-
22072   II,  1882    |                      kapálni, s szénát gyûjteni: az éppen nem jutván eszébe,
22073   II,  1882    |                      forintot teremtenének addig az ipar terén, míg itt egy
22074   II,  1882    |                          ilyen legyen, ne értsen az üzlethez s ne csiklandozza
22075   II,  1882    |                      mindenkinek. És mindenkinek az a véleménye, hogy Budapesten
22076   II,  1882    |                Budapesten méregdrágán vennék meg az ilyen ízléses stílszerû
22077   II,  1882    |                     éppen Sziráki uram nem talál az új formátumon semmi különöset.
22078   II,  1882    |                         jó kedvében találta, hát az akkor gondolkozik egy kicsit,
22079   II,  1882    |                         színházba járó közönség. Az épülõ állandó színház folytán
22080   II,  1882    |                   színházi közönsége van s ez is az unatkozókból áll. Az »egy«
22081   II,  1882    |                          is az unatkozókból áll. Az »egy« közönséget úgy értem,
22082   II,  1882    |                          olyan kész kincsesbánya az, mint az avatatlanok gondolják,
22083   II,  1882    |                       kész kincsesbánya az, mint az avatatlanok gondolják, kik
22084   II,  1882    |                       kulisszák mögött érte.~Nem az, de lehet azzá idõvel, ügyes,
22085   II,  1882    |                      fõleg tiszta kezekben. Mert az anyag megvan hozzá. Nagy
22086   II,  1882    |                     szomszéd korcsmában várja be az elõadás végét, hogy ismét
22087   II,  1882    |                           A színház határozottan az ifjúságé.~Hanem vasárnap
22088   II,  1882    |                         megtelik a földszint is, az óriási karzat is a köznéppel,
22089   II,  1882    |                  Próbálja meg valaki összeszedni az országból a legcsúnyább
22090   II,  1882    |                     legcsúnyább hetven asszonyt (az ám az ötlet), azokkal zárkózzék
22091   II,  1882    |               legcsúnyább hetven asszonyt (az ám az ötlet), azokkal zárkózzék
22092   II,  1882    |                 összefüggés sincs abban és ebben az elmondandó dologban, hogy
22093   II,  1882    |                       szemmel. A kis Réthi Laura az.~Itt Budapesten még csak
22094   II,  1882    |                      veti a legnagyobb árnyékot, az õ levelein játszik a napfény.~-
22095   II,  1882    |                         nem Krecsányi Sarolta?~- Az volna tulajdonképpen, hanem
22096   II,  1882    |                   színháznak kell hogy legyen!~- Az ám... hüm...~- És hogy nõtt
22097   II,  1882    |                          melegágyban, uram. Hja, az a színpad! Az valóságos
22098   II,  1882    |                         uram. Hja, az a színpad! Az valóságos melegágy.~- Természetesen...
22099   II,  1882    |                       levegõje volt hozzá.~- Már az úgy van, pedig... õt tapsolják,
22100   II,  1882    |                           pedig... õt tapsolják, az õ nevét keresik a színi
22101   II,  1882    |                   aspirál a szegedi színházra, s az ott járt három írót is azzal
22102   II,  1882    |                           Biztosítjuk, hogy azok az írók éppen nem jártak ott
22103   II,  1882    |                         mindaz, aki érzi magában az erõt többet tudva tenni
22104   II,  1882    |                     fogja a korteskedés elnyomni az igazi szegedi érdeket (mint
22105   II,  1882    |                        eddig sokszor volt), mert az ügyet a királyi biztos is
22106   II,  1882    |                          ami garancia arra, hogy az fogja megkapni a színházat,
22107   II,  1882    |                    öltött a mai elõadás. Fokozta az érdeklõdést az, hogy a mûnek
22108   II,  1882    |                           Fokozta az érdeklõdést az, hogy a mûnek már elõre
22109   II,  1882    |                      színház zsúfolásig megtelt. Az idõ elõhaladottsága folytán
22110   II,  1882    |                 konstatálhatván a hatást, melyet az irigység sem tagadhat meg
22111   II,  1882    |                    Ábrányi Kornél egyike azoknak az íróknak, akik a legmagasabb
22112   II,  1882    |                     mélyebb vonásokat hozza fel, az olcsóbb eszközöket megveti
22113   II,  1882    |                 tanúskodik, hogy »no, ez még nem az a bizonyos.«~Hát Marianne?
22114   II,  1882    |                      Marianne? Ez se! Még ez sem az! Valljuk meg õszintén, hogy
22115   II,  1882    |                        kissé színteleneknek ezek az emberek? Hát a staffage-dialógok
22116   II,  1882    |                      látszik, igazán úgy tetszik az embernek, hogy ez a darab
22117   II,  1882    |                  egyöntetûbb lenne s nem zavarná az összhatást az, hogy egy
22118   II,  1882    |                        nem zavarná az összhatást az, hogy egy helyütt magasan
22119   II,  1882    |                   gyanúba veszi Marianne-t, hogy az oda, hozzájuk követjelöltnek
22120   II,  1882    |                          hirtelen átváltozása és az elsõ felvonás némi vontatottsága
22121   II,  1882    |                   részesült. Nehány alakja, mint az öreg jószívû Kluger, Illésy
22122   II,  1882    |                       eredetiek, hanem duzzadnak az élettõl.~A Marianne határozottan
22123   II,  1882    |                          mûve, kiben azonban még az elbeszélõ van túlsúlyban.~
22124   II,  1882    |                       Teréz betegsége miatt csak az utolsó napon vett át, nem
22125   II,  1882    |                          Holnap még visszatérünk az elõadásra, melyet nagy,
22126   II,  1882    |                      díszes közönség hallgatott. Az egyik páholyban ott láttuk
22127   II,  1882    |                        auspicium! - suttogták. - Az aluszékony gróf... isten
22128   II,  1882    |                   Futtaki itt, közel kell lennie az udvarnak is. Jó szerencse
22129   II,  1882    |                 szentenciát visszavonhatatlanul.~Az elõcsarnokban megáll az
22130   II,  1882    |                          Az elõcsarnokban megáll az ember s elnézi azt az élénk
22131   II,  1882    |                     megáll az ember s elnézi azt az élénk zsivajt, ami ott kifejlõdik,
22132   II,  1882    |                  összecsapódnak, a kíváncsiságot az arcokon.~Egy színházi bennfentes
22133   II,  1882    |                          Megkopott tokú gukkerek az oldalaikon, szigor a homlok
22134   II,  1882    |                      vagy pedig jóakaratú mosoly az ajkak körül. Minden, de
22135   II,  1882    |                      suhan be kifeszített mellel az egyik oldalajtón, majd Beöthy
22136   II,  1882    |                   leülnek a balszárnyon beszegni az egész padsort.~A centrumban
22137   II,  1882    |                          a színpadon. S igaz is. Az embereknek jönni-menni kell
22138   II,  1882    |                          nagy haragjából sejtjük az egészet.~Szerencse, hogy
22139   II,  1882    |                  Andrássy behúzza a magáét. Falk az illúzióját rontja - még
22140   II,  1882    |                    utóérzetet hozhatott el onnan az utolsó drámai konfliktusból.~
22141   II,  1882    |                      hangos derültségre fakadtak az õ rovására s tapsoltak Falknak.
22142   II,  1882    |                   Falknak. Ragyogó mosoly támadt az arcokon. Az ilyen mosoly
22143   II,  1882    |                        mosoly támadt az arcokon. Az ilyen mosoly az utolsó fény,
22144   II,  1882    |                         arcokon. Az ilyen mosoly az utolsó fény, mely a nagy
22145   II,  1882    |                         a nagy múltból, csak még az egy Dóczi, a páholy hátterében.~
22146   II,  1882    |                      Rettentõ kegyetlen ember ez az Adorján! - suttogja egy
22147   II,  1882    |                     Azért, mert megüti feleségét az ostorral? Adorján okos ember.
22148   II,  1882    |                     emelkedik. Ábrányi megnyerte az ütközetet. Felhangzik a
22149   II,  1882    |                        figyelemmel kezdi kísérni az erényes asszony, Marianne,
22150   II,  1882    |                      tündöklik a boldogságtól, õ az egyedüli drámaíró, aki sikert
22151   II,  1882    |                         fejét makacs­kodva:~»Jaj az olyan darabnak - dünnyögi -,
22152   II,  1882    |                   azonban tökéletesen meghódítja az asszonyokat. Odavannak.
22153   II,  1882    |                         aki olyan nagyon szereti az unokáját. De a férfiaknak
22154   II,  1882    |                         frivol a darab. Aztán ez az Adorján is lehetne valamivel
22155   II,  1882    |                      valamivel élelmesebb. - Kár az a szép asszony a zárdába.~
22156   II,  1882    |                       zárdába.~Hát iszen ha csak az kell: elõáll Adorján barátunk
22157   II,  1882    |                         már indítványozni akarta az erkélybelieknek, hogy ki
22158   II,  1882    |                          Nem lehet semmi panasz.~Az az egyetlen komisz ember
22159   II,  1882    |                       Nem lehet semmi panasz.~Az az egyetlen komisz ember volt
22160   II,  1882    |                          volt a szereplõk közt s az is fõbe lövi magát a darab
22161   II,  1882    |                       Talán mégsem ismeri szerzõ az életet - vagy hogy megfordítva
22162   II,  1882    |                 bemutatni!~A darabnak vége van - az esõ még mindig esik odakünn.
22163   II,  1882    |                         még mindig esik odakünn. Az emberek a télikabátjaik
22164   II,  1882    |                         annál jobbízû - csakhogy az igaz, nem mindig becsesebb.«~
22165   II,  1882    |                     bizony sokkal gyengébb: mert az nem buktathat meg engem -
22166   II,  1882    |                      este, pedig megérdemlenéd - az ellenségeidtõl.~Úgy van!
22167   II,  1882    |                         ellenségeidtõl.~Úgy van! Az Ábrányi Kornél barátjai -
22168   II,  1882    |                       barátjai - s barátja õneki az egész nemzet - csak akkor
22169   II,  1882    |                        hogy õ a legokosabb ember az országban, vagy pedig az
22170   II,  1882    |                         az országban, vagy pedig az országnak nagy dehonesztáció?~
22171   II,  1882    |                          nagy dehonesztáció?~Sem az egyik, sem a másik. Hanem
22172   II,  1882    |                       valamelyik regényhõse, tud az mindent s kitelik tõle minden.~
22173   II,  1882    |                   mindent s kitelik tõle minden.~Az ember csak úgy apródonkint
22174   II,  1882    |                      csak úgy apródonkint jön rá az egyes tulajdonságaira. A
22175   II,  1882    |                           Ezután rátért a beszéd az Eszterházy-hercegekre; ezeket
22176   II,  1882    |                 inszurrekciórul, mindent tudott, az összes inszurgensek vezeték-
22177   II,  1882    |                    feleségének Szúdy László uram az ütközet elõtti reggelen.
22178   II,  1882    |                       már t. i. a reggelibõl is, az asszonyból is) valamikor
22179   II,  1882    |                     mélyen átérzi szerepét, hogy az az igaz - amit játszik.~
22180   II,  1882    |                         átérzi szerepét, hogy az az igaz - amit játszik.~Mikor
22181   II,  1882    |                legnagyobb fegyverét is elõveszi: az adomáit. S ezek igazi parittyakövek
22182   II,  1882    |                         ezek igazi parittyakövek az õ kezében.~Semmi sem olyan
22183   II,  1882    |                          a legjobb ízû elbeszélõ az országban), biztosra lehet
22184   II,  1882    |                       biztosra lehet venni, hogy az egész társaság úgy fekszik
22185   II,  1882    |                        után, mint zsidóbarát. Ha az Ónodyaknak taktikája volna,
22186   II,  1882    |                      mondaná - a terhelt között.~Az öreg bíró, kinek rendesen
22187   II,  1882    |                    Hiszen nem a zsidó a vádlott!~Az öreg röstelkedve morogta
22188   II,  1882    |                      persze, hogy... Ühüm, hm... Az ördög tudná hát, hogy van,
22189   II,  1882    |                         van, hüm! Mit kérdezitek az embert, ha ti jobban tudjátok,
22190   II,  1882    |                     tudjátok, hm.~S e gixer után az öreg máskor jobban vigyázott
22191   II,  1882    |                    máskor jobban vigyázott aztán az auktoritásra.~Vigyázzatok,
22192   II,  1882    |                      gyerekek, azt mondom, ezzel az eszlári kérdéssel, mert
22193   II,  1882    |                      mert bizony el talál fogyni az auktoritás.~Tudniillik Eötvös
22194   II,  1882    |                          igazat adunk neki, hogy az auktoritás csakugyan fogy -
22195   II,  1882    |                   auktoritás csakugyan fogy - de az õ puskapora nem: habár egy
22196   II,  1882    |                       kicsit nedves még ekkoráig az is.~A mi kedves Eötvös Károlyunkat (
22197   II,  1882    |                       szokása annyira megy, hogy az emberek, ha összevesznek,
22198   II,  1882    |                          a szenvedélye, hogy azt az egyetlen egy személyt, a
22199   II,  1882    |                    Sándor írónk is, - a fia. Biz az amilyen kemény gyerek, éppen
22200   II,  1882    |                         úgy ki találja szorítani az édesapját az emlékekben,
22201   II,  1882    |                   találja szorítani az édesapját az emlékekben, mint a bálozó
22202   II,  1882    |                     Sándor csakugyan kevés ennek az országnak, de már kettõ
22203   II,  1882    |                       fiatal, a császárt is csak az imént szol­gálta még ki,
22204   II,  1882    |                         most csak kezdõ s kivált az volt jó másfél évvel ezelõtt,
22205   II,  1882    |                      amaz? Hogy hívják? Ez volna az a György Aladár? Hát Bartók
22206   II,  1882    |                      van-e Ábrányi Kornél is? És az a nagy fej azzal a serte
22207   II,  1882    |                        kicsoda? - kérdé Szanától az egyik honorácior a fiatal
22208   II,  1882    |                         tisztelettel a kõrösiek: az asztalfõre ültetik Jókai
22209   II,  1882    |                       mellé, s ha toasztíroznak, az õ arcáról nézik a megelégedést,
22210   II,  1882    |                           Capacitatio ad saccum.~Az folyt két nap óta, a képviselőházban.~
22211   II,  1882    |                         Bepillantást nyer általa az ember az ezernyi érdekszálak
22212   II,  1882    |                Bepillantást nyer általa az ember az ezernyi érdekszálak ama
22213   II,  1882    |                   földbõl, mellyel a gondviselés az országot megáldotta, abból
22214   II,  1882    |                        avatta a Bánságot.~A föld az államé. Kétségtelen tulajdona.
22215   II,  1882    |                       amennyiben a haszonélvezet az ottani községekre van átruházva,
22216   II,  1882    |                      alatt, részben fölosztották az egyesek között, sokan bizony
22217   II,  1882    |                      elve szerint.~Olcsón bírták az államtól s mégis nagyra
22218   II,  1882    |                     befolyni tartozott jövedelme az államnak is csekély, - csak
22219   II,  1882    |                         és osztatlan tulajdonába az érdekelteknek, megfelelõ
22220   II,  1882    |                         föld holdja 31-57 frtért az érdekeltek valóságos tulajdonába
22221   II,  1882    |                         ígér érte. Három annyit. Az állam 3 millió helyett kapna
22222   II,  1882    |                    kérdés, s kisütötte, hogy ezt az alkut a törvényhozás az
22223   II,  1882    |                          az alkut a törvényhozás az ország pénztárának nagy
22224   II,  1882    |                          frtot kötött ki magának az érdekeltektõl, ha az egyezséget
22225   II,  1882    |                     magának az érdekeltektõl, ha az egyezséget az õ gusztusuk
22226   II,  1882    |                  érdekeltektõl, ha az egyezséget az õ gusztusuk szerint létrehozza.
22227   II,  1882    |                         a vita hasonló tónusban. Az ellenzék követelte, hogy
22228   II,  1882    |                  ellenzék követelte, hogy miután az ú. n. überlandiális földeknek,
22229   II,  1882    |                   odaadjuk azt a kis földet azon az áron.~Beszélt Krisztinkovich,
22230   II,  1882    |                           igen keményen -, végre az elõadó s újra Krisztinkovich
22231   II,  1882    |                  miniszter.~A vége a mulatságnak az lett, hogy a többség az
22232   II,  1882    |                          az lett, hogy a többség az eladást jóváhagyta. Gödl
22233   II,  1882    |                  kérdõjel fûzhetõ.~Egy bizonyos: az állam rossz vásárt csinált,
22234   II,  1882    |                      marad leleplezetlenül, mely az ország kárát megszavazza!~
22235   II,  1882    |                         képviselve van. Most már az a kormány pecsovics lelkének
22236   II,  1882    |                         a trónusig, benne rekedt az osztrák delegáció fülében.
22237   II,  1882    |                          annyit mondott rá, hogy az osztrákok mintájára alapítsunk
22238   II,  1882    |                       betölteni, s járassuk õket az osztrák katonaképzõ intézetekbe.~
22239   II,  1882    |                         katonaképzõ intézetekbe.~Az ellenzék hát okosan teszi,
22240   II,  1882    |                      fölveti a kérdést, hogy hát az osztrák katonaiskolákban
22241   II,  1882    |                   forgathassanak át osztrákká?~*~Az e kérdés fölötti vitában
22242   II,  1882    |                          de megmutatta, hogy még az 1867: XII. törvénycikk alapján
22243   II,  1882    |                         nem a vitában keresendõ.~Az ülés egy kegyeletes tárggyal
22244   II,  1882    |                        megemlékezés. Helfy tette az indítványt, hogy Magyarország
22245   II,  1882    |                       olyan nagyon filoszemiták. Az egész karzat tele volt velök,
22246   II,  1882    |                    hurcoltattak oly nagy számmal az írói karzat ketrecébe -
22247   II,  1882    |               Türelmetlenül várta a nagyközönség az elõzetes kérdések elintézését.
22248   II,  1882    |                     elintézését. Végre fölmerült az elõadói széken Berzeviczy
22249   II,  1882    |                          elõ a szatmári kérvény, az Oroszországból kiûzött zsidóknak
22250   II,  1882    |                        egy múló kérdés kedvéért? Az elsõ sorba helyezendõ hazai
22251   II,  1882    |                          irányadók? S végre arra az eredményre jutott, hogy
22252   II,  1882    |                          hogy kormányzati kérdés az egész, törvényhozási intézkedések
22253   II,  1882    |                   pontban foglalható össze. Hogy az oroszországi zsidók letelepedése
22254   II,  1882    |                     tehát megakadályozandó. Hogy az orosz zsidóüldözés tárgyában
22255   II,  1882    |                         kormány hasson oda, hogy az megtörténjék. És hogy amennyiben
22256   II,  1882    |                          hogy nem szabad, - volt az ellenvetés.) Oroszország
22257   II,  1882    |                   képviselõk hatalmasabbak, mint az egész európai diplomácia,
22258   II,  1882    |                     annak a megmondhatója. Talán az se.~Most Ónody Géza állott
22259   II,  1882    |                    Citálta Bonfint, Béll Mátyást az országos levéltárt és Rosty
22260   II,  1882    |                        Zúgolódtak persze miatta. Az elnök minduntalan megõrizte
22261   II,  1882    |                     folytatta, elmondva, hogy mi az a Kagal, meg hogy mit kellene
22262   II,  1882    |                          Sándor bátyám, mi dolog az, hogy te most nem vagy benn
22263   II,  1882    |                          kedvetlenül -, ami sok, az mégis csak sok.~*~Mikor
22264   II,  1882    |                        hogy borzalommal hallotta az elõtte szólónak izgató beszédét.
22265   II,  1882    |                          azonban megítélni, hogy az egész tárgyalás alatt a
22266   II,  1882    |                       Holnap dübörög elõ Istóczy az öreg pattantyúkkal.~APRÓSÁGOK
22267   II,  1882    |                         Istóczy beszélt elsõnek, az antiszemita próféta.~A maga
22268   II,  1882    |                   modorában szavalt a paraziták, az isten ostora, a nemzet testét
22269   II,  1882    |                      milyen külön népfaj a zsidó az õ külön nemzeti vallásával.
22270   II,  1882    |                   Hivatkozott Koránra, Talmudra, az »Alliance israelite universelle«-
22271   II,  1882    |                       zsidó lemészárlásával, aki az orosz üldözésre azt mondja,
22272   II,  1882    |                          s kijelenti, hogy ámbár az orosz-zsidók tömeges idetelepedését
22273   II,  1882    |                idetelepedését nem kívánja õ sem: az egyes vagyonos, munkabíró,
22274   II,  1882    |                         azt erõsítsék. Védelmezi az ortodox zsidókat, mint akiknél
22275   II,  1882    |                     Wahrmann elé s azt mondja:~- Az úr eltagadta szavát, az
22276   II,  1882    |                          Az úr eltagadta szavát, az urat én gazembernek nyilatkoztatom.~
22277   II,  1882    |                        nem elég korán arra, hogy az ütést föltartsa, - az Wahrmannak
22278   II,  1882    |                       hogy az ütést föltartsa, - az Wahrmannak fölemelt karját
22279   II,  1882    |                       szavakkal fordult hozzá:~- Az úr megtagadta szavait, én
22280   II,  1882    |                  közbelépett, galléron ütötte.~*~Az esetnek rögtön híre futott
22281   II,  1882    |                  képviselõk. A beszéd végeztével az elnök kijelenté, hogy több
22282   II,  1882    |                  képviselõk tárgyalás alá vették az esetet, melynek vége az
22283   II,  1882    |                          az esetet, melynek vége az lett, hogy az újra föltárult
22284   II,  1882    |                       melynek vége az lett, hogy az újra föltárult ajtók mellett
22285   II,  1882    |                    mellett tartott nyílt ülésben az elnök a Ház megbízásából
22286   II,  1882    |                          megsértésének tekinti s az eset fölött rosszallását
22287   II,  1882    |                        órát vett igénybe.~Miután az ülésszak holnap mindenesetre
22288   II,  1882    |                     órára volt összehíva.~Máskor az ily berekesztõ ülésen alig
22289   II,  1882    |                  föltételek mellett, s eredménye az lõn, hogy Wahrmann súlyos
22290   II,  1882    |             elhalasztatott. Több okát emlegették az elhalasztásnak. Komoly lévén
22291   II,  1882    |                     elhalasztásnak. Komoly lévén az eset, nem lehet nekimenni
22292   II,  1882    |                     ügyeiket. Melyik fél kívánta az elhalasztást: arra nem lehetett
22293   II,  1882    |                   lehetett feleletet kapni.~Elég az azon, a párbaj nem ment
22294   II,  1882    |                       rövid berekesztõ ülését:~*~Az elnök magyar díszben jelent
22295   II,  1882    |                         Sándor kifogásolta, hogy az úgy van szerkesztve, mintha
22296   II,  1882    |                      többsége fogadta el.~Persze az öregúr tévedése hamar kiderült,
22297   II,  1882    |                       jegyzõkönyv úgy szól, hogy az elfogadás felállás és ülve
22298   II,  1882    |                 miniszterelnök megbízatni kérvén az elnököt, hogy a szünidõk
22299   II,  1882    |                     intézkedjék, - jelenté, hogy az országgyûlés jelen idõszakát
22300   II,  1882    |                        azonnal át is szolgáltatá az elnöknek a papírpecsétes
22301   II,  1882    |                         a királyi leiratot, mely az országgyûlés jelen idõszakát
22302   II,  1882    |                     jelen idõszakát berekeszti s az újat október hó 5-ére hívja
22303   II,  1882    |                       leirat tudomásul vétetvén, az elnök beterjeszté a lefolyt
22304   II,  1882    |                       beszédében fölemlíté, hogy az országgyûlés tevékenységében
22305   II,  1882    |                     meleg szavakban búcsúzott el az elnök a tûzhelyeikhez immár
22306   II,  1882    |                     kívánva nekik boldog üdülést az elvégzett nehéz munka után
22307   II,  1882    |                      módja szerint megéljenezvén az elnököt, szíves kézszorítással
22308   II,  1882    |                          vettek egymástól búcsút az õszi viszontlátásig.~*~Az
22309   II,  1882    |                        az õszi viszontlátásig.~*~Az ülésen se Wahrmann, se Istóczy
22310   II,  1882    |                      HÁZBÓL [okt. 5.]~- Karcolat az elsõ ülésrõl -~[okt. 5.]~
22311   II,  1882    |                    mertek volna esküdni rá, hogy az országgyûlés középsõ ülésszaka
22312   II,  1882    |                         elõre látták, mint üt be az országház csak az imént
22313   II,  1882    |                          üt be az országház csak az imént restaurált üvegpadlásába
22314   II,  1882    |                         másik a torony. Mennykõ, az csak akadna imitt-amott;
22315   II,  1882    |                    minden esztendõben szétmállik az épület fundamentoma: a ház
22316   II,  1882    |              fundamentoma: a ház tisztikara, meg az állandó bizottságok. Köszönöm
22317   II,  1882    |                         bizottságok. Köszönöm én az ilyen állandóságot, mikor
22318   II,  1882    |                          volt minden ember, hogy az elsõ ülésen be fog következni.~
22319   II,  1882    |                    Haragos kérdés fog intéztetni az igazságügyi miniszterhez,
22320   II,  1882    |                          avagy csak olyan »elvi« az a statárium a kormánybiztos
22321   II,  1882    |                         a pénzügyminiszter, hogy az állami rend és hivatalos
22322   II,  1882    |                      számú revolverekkel s azzal az utasítással, hogy szomorú
22323   II,  1882    |                    helyezve, aztán mind elmarad: az a legnagyobb botrány.~Konstatálhatjuk
22324   II,  1882    |              Konstatálhatjuk ezeknek utána, hogy az országgyûlés második ülésszaka
22325   II,  1882    |                         nyílott meg.~Fölolvasták az összehívó királyi leiratot,
22326   II,  1882    |                      megelégedéssel találkozott, az éljenzés stádiumáig azonban
22327   II,  1882    |                          azonban nem emelkedett.~Az elnök aztán elõadta az aratási
22328   II,  1882    |                           Az elnök aztán elõadta az aratási vakáció alatt bekövetkezett
22329   II,  1882    |                     megrostálás végett kiadatnak az igazoló bizottságnak, mely
22330   II,  1882    |                bejelentetik, s tudomásul vétetik az elnök abbeli tudatása, hogy
22331   II,  1882    |                     tudatása, hogy jegyek vannak az irodában letéve azok számára,
22332   II,  1882    |                          netán látni akarják azt az embert, aki egyszer azt
22333   II,  1882    |                          aki egyszer azt dalolta az országgyûlésnek:~Dicsőséges
22334   II,  1882    |                körülöntve fogják mutogatni; akár az ujjával érhet hozzá még
22335   II,  1882    |                     hozzá még Fenyvesy Ferkó is.~Az elnöki jelentés alatt idõnk
22336   II,  1882    |                          is észrevettünk, amirõl az elnök nem vett tudomást.
22337   II,  1882    |                       nagyobb szenzációt okozott az, hogy b. Kemény Gábor, noha
22338   II,  1882    |                         miniszter nem volt jelen az ülésen. Apponyi Albert,
22339   II,  1882    |                      egészen megteltek, s kivált az írói karzat, hol a »leendõ
22340   II,  1882    |                           mond kemény ítéleteket az »ideiglenes ház«-ról.~Az
22341   II,  1882    |                         az »ideiglenes ház«-ról.~Az ég felhõsnek látszott. Mindenki
22342   II,  1882    |                   miniszterelnök háta mögé, hogy az az imparlamentáris megjegyzéseit
22343   II,  1882    |                miniszterelnök háta mögé, hogy az az imparlamentáris megjegyzéseit
22344   II,  1882    |                     elõjelek mellett, hogy ennek az ülésnek az lesz a legérdekesebb
22345   II,  1882    |                   mellett, hogy ennek az ülésnek az lesz a legérdekesebb része,
22346   II,  1882    |                          Imre.~- Mi? - kérdik. - Az interpelláció?~- Ej dehogy!
22347   II,  1882    |                         hozta s be fogja mutatni az Eszter arcképét. (Másképp
22348   II,  1882    |                      magyarázható, miért van itt az ülésen Odescalchy Gyula.)~
22349   II,  1882    |                       különben, úgy látszik, nem az õ hibája, mert írásból olvassa
22350   II,  1882    |                          akarják záratni Havast, az ügyészt. Tiszta dolog ez
22351   II,  1882    |                          miért nem ütötték agyon az eszláriak az ottani zsidókat,
22352   II,  1882    |                       ütötték agyon az eszláriak az ottani zsidókat, s ki átnézi,
22353   II,  1882    |                         causerie alakban cseveg. Az »apróságok apjá«-hoz ez
22354   II,  1882    |                  frázisait s aztán ráerõszakolja az egész szélsõ baloldalra,
22355   II,  1882    |                  megrótta. Megtudtuk tehát, hogy az imparlamentár is.~Csernátonyt
22356   II,  1882    |                          is.~Csernátonyt azonban az »ostobáskodás« szónál meg
22357   II,  1882    |                        lehet következtetni, hogy az elnök úr vagy nem tud jól
22358   II,  1882    |                             vagy pedig azt, hogy az ostobáskodást a parlamentbe
22359   II,  1882    |                   magával, melyet kedvteléssel s az amatõr szenvedélyességével
22360   II,  1882    |                   parlamenti iskola. Aki ezentúl az adóemelés ellen fog szólani,
22361   II,  1882    |                     adóemelés ellen fog szólani, az ellen­zékrõl, megfestet
22362   II,  1882    |          lefotografíroztatja Szapáryt, könnyezve az üres kassza elõtt... A sok
22363   II,  1882    |                  Szeretném tudni - mondja valaki az írói karzaton -, hogy ugyan
22364   II,  1882    |                      megtörtént volna véletlenül az a csoda, ami Péchyvel, hogy
22365   II,  1882    |                  beszélni, s nem most, mikor már az országgyûlési szónokok se
22366   II,  1882    |                       boldogulni fogsz pályádon.~Az ember megígérte, hogy szót
22367   II,  1882    |                          eleresztette a madarat.~Az vígan felszállt s röptében
22368   II,  1882    |                          a repülõ madár után, de az hol elõtte, hol utána járt
22369   II,  1882    |                          hát nem lehetetlenség-e az, te balgatag, hogy egy akkora
22370   II,  1882    |                              kivált nem kergetné az »úgy hallom«, »azt mondják«
22371   II,  1882    |                       Rohonczy kedvéért ülik meg az elsõ sor székeit. A Ház
22372   II,  1882    |                   ügyesen a maguk helyeire, mint az ügyes masamód a máslikat.
22373   II,  1882    |                     Tömérdek jegyzet van elõtte. Az a bûnügy.~Csinos fiú és
22374   II,  1882    |                        néz ki, mintha éppen csak az imént szállt volna le a
22375   II,  1882    |                        dolgokat, melyekbe mindig az »én« van bekeverve.~Mond
22376   II,  1882    |                     elveszi élüket. Látjuk úszni az igazságot a tó tetején,
22377   II,  1882    |                          pávatollal csiklandozna az orra alatt s jóformán kéjes
22378   II,  1882    |                        helyét.~Ez már mégis sok. Az ellenzék oda van örömében.
22379   II,  1882    |                          ma a Tisza nevenapjára.~Az öreg feláll. Pislog egyet
22380   II,  1882    |                      akadt fel. A hajó úszni fog az édes vizek felé tovább is...
22381   II,  1882    |                      bokor, erdõ jött helyetted!~Az aluszékony delegációk után
22382   II,  1882    |                 képviselõházi ülés. A zsibongás, az élet, s a sok okos ember
22383   II,  1882    |                    között a sok bolond ember. Ez az igazi. A bölcsesség is bizony
22384   II,  1882    |                  minálunk.~S míg kedélyünk van - az ördög bánja a deficitet.~
22385   II,  1882    |                          a deficitet.~De kezdjük az ülést krónikaszerûen. Legelõl
22386   II,  1882    |                         Kegyetlenség volna ettõl az örömtõl megfosztani. Igen,
22387   II,  1882    |                 továbbiakban kikéretnek a Háztól az Istóczy--Wahrmann féle duellum
22388   II,  1882    |                        Dinkó, Dinkó - szomorítja az öreg Csanády. Hát nem mindig
22389   II,  1882    |                        Azaz, hogy megindulna, ha az interpellációs könyvbe bele
22390   II,  1882    |                       kérdésrõl fog beszélni. Ki az ördög hallgatná hát most
22391   II,  1882    |                          is mind száraz emberek, az egy Eötvöst kivéve. De meg
22392   II,  1882    |                        aztán akárki mit mond is, az lesz, amit Tisza akar.~A
22393   II,  1882    |                 antiszemita, beszélt továbbá már az ügyben Tisza, Csernátony,
22394   II,  1882    |                        zsidó részrõl higgadtan s az interpelláló szónok: Mezei
22395   II,  1882    |                          beszéltek.~Most halljuk az érem megfordított oldalát.
22396   II,  1882    |                      megjelent »dadai hullá«-ban az utolsó csepp nedvet is kifacsarta
22397   II,  1882    |                         visszahívási törvény, se az instrukció.~Mert ez a beszéd
22398   II,  1882    |                  világban. A képviselõház elnöke az Arany János emlékével nyitotta
22399   II,  1882    |                        törvényjavaslattal Tisza. Az a Tisza, aki azzal tetszeleg
22400   II,  1882    |                        tetszeleg magának, hogy õ az utolsó fény, melyet a magyar
22401   II,  1882    |                          dzsentri ravatalára vet az új idõ.~Nemhogy konzerválnánk
22402   II,  1882    |                  hajtóvadászatot ellene. A megye az utolsó szárazfedél, ahová
22403   II,  1882    |                      szárazfedél, ahová elvonult az esõ elõl, onnan is kiûzzük,
22404   II,  1882    |                       persze, hogy a fejét rázza az ilyenekre. Európai eszmékkel
22405   II,  1882    |                         kéjeleg a tudatban, hogy az idõ kerekei dübörögnek s
22406   II,  1882    |                         õ is benn ül a kocsiban. Az ugyan egy cseppet sem aggasztja,
22407   II,  1882    |                      Tisza Kálmán megpattogtatta az ostorát - s megtörtént,
22408   II,  1882    |                       azaz kinevezhesse okosokká az ostoba embereit.~A T. HÁZBÓL [
22409   II,  1882    |                         elõadó ott ült még ma is az emelvényen - s most már
22410   II,  1882    |                   legigénytelenebb tagja s mégis az elsõ padban ülhet. A kegyelmesnek
22411   II,  1882    |                      mint a hegyorom, mely abban az elõnyben részesül, hogy
22412   II,  1882    |                       érintik.~Széchenyi Pál gr. az új miniszter elegáns alak
22413   II,  1882    |                      gvárdián­szerû mosoly ül ki az ábrázatára s szinte várjuk
22414   II,  1882    |                      könyököl. Rokonszenves arca az oroszlányéhoz hasonlít.
22415   II,  1882    |                        vannak, mint a Házban. Ha az embernek a magyar képviselõházról
22416   II,  1882    |                 folyosóból.~A teremben beszélnek az emberek pro és kontra, a
22417   II,  1882    |                szekundánsok közül.~- Lesz valami az esti lapokban? - kérdi egy
22418   II,  1882    |                           De most már térjünk át az ülés részleteire. A legérdekesebb
22419   II,  1882    |                részleteire. A legérdekesebb volt az eleje és az utolja.~Az elején
22420   II,  1882    |                   legérdekesebb volt az eleje és az utolja.~Az elején egy kérvényt
22421   II,  1882    |                      volt az eleje és az utolja.~Az elején egy kérvényt jelentettek
22422   II,  1882    |                         zsidó emancipáció ellen, az utolján pedig benyújtotta
22423   II,  1882    |                      pedig benyújtotta a kormány az írói tulajdonjogról szóló
22424   II,  1882    |                         szóló törvényjavaslatot.~Az volt az eleje s a vége -
22425   II,  1882    |                       törvényjavaslatot.~Az volt az eleje s a vége - biz a közepe
22426   II,  1882    |                         félegyet mutatott, midõn az ülés bevégzõdött, befejeztetvén
22427   II,  1882    |                     természetes is, hamar elunja az ember azt, amit nagyon fogyaszt.~
22428   II,  1882    |                            Mert azoknál - mondja az elnöki székhez támaszkodó
22429   II,  1882    |                       székhez támaszkodó Jókai - az az ártalmas, ha minél többet
22430   II,  1882    |                    székhez támaszkodó Jókai - az az ártalmas, ha minél többet
22431   II,  1882    |                       községi nótáriusokra, akik az érettségi vizsgát akarják
22432   II,  1882    |                         nap elõtt kiadatni kérte az illetékes bíróság a képviselõháztól.~
22433   II,  1882    |                       bele magát semmibe.~S íme, az elsõ párbajnál, amelyben
22434   II,  1882    |                         ki a fajbeli Wahrmann és az ártatlan Hollósy miatt.~-
22435   II,  1882    |                   kiszabadítlak. Ha prenumerálsz az Ónody könyvére.~- Mire való
22436   II,  1882    |                      könyvére.~- Mire való lenne az nekem?~- Furcsa kérdés!
22437   II,  1882    |                          Ami okos dolog történt, az mind a Csanády bácsi fejébõl
22438   II,  1882    |                          Olyan pompásan mosdatta az átellenes oldalt, hogy a
22439   II,  1882    |                 észrevenni ki ül mellette, hanem az Irányi szörnyû ásításairól
22440   II,  1882    |                     megtanul elõbb öltözködni.~S az a furcsa, hogy ezt éppen
22441   II,  1882    |                        írta ezt? (Találós mese). Az országos »apátia« iránti
22442   II,  1882    |                    feketére puffadtan hánykódnak az oppozicionális vezércikkek »
22443   II,  1882    |                         hát annak hangoztatására az ellenzéki Bálám már csak
22444   II,  1882    |                          területén virágzott ki, az ismét rendén van, miután
22445   II,  1882    |                     eszköz lenne, ki nem fizetni az absensek napidíjait.~Ábrányi
22446   II,  1882    |                      Végre egy ember, aki ismeri az életet is és az embereket
22447   II,  1882    |                       aki ismeri az életet is és az embereket is!~APRÓSÁGOK
22448   II,  1882    |                      elõre a colonne-ok, mialatt az ágyúk érctorkainak szörnyû
22449   II,  1882    |                          pattantyúkat elsütik...~Az már bizonyos, hogy nagyszerûen
22450   II,  1882    |                      pedig semmi köze. Felségjog az egész, a népek köszönjék
22451   II,  1882    |                         alaposan Pulszky Ágost - az észjog tanára az egyetemen -,
22452   II,  1882    |                         Ágost - az észjog tanára az egyetemen -, hogy a magyar
22453   II,  1882    |                          nincsen joga, abszurdum az, s õ azt el nem ismeri.~
22454   II,  1882    |                        kis Pulszky Gusztit látom az öblös szájával, mindig azok
22455   II,  1882    |                    sárgamolyhos kis libák jutnak az eszembe, melyekkel szakértõk
22456   II,  1882    |                        között oly kellemes érzés az emberre a - fogát kipiszkálni.~
22457   II,  1882    |                           ha ott lett volna ezen az ülésen az öreg Deák Ferenc,
22458   II,  1882    |                        lett volna ezen az ülésen az öreg Deák Ferenc, a Háznak
22459   II,  1882    |                       fogát a k.k. lajdinanttal, az észjog professzorával az
22460   II,  1882    |                         az észjog professzorával az egyetemen, vitéz és tudós
22461   II,  1882    |                         gondol: hogyan jöttek be az országba a magyarok õsei:
22462   II,  1882    |                        suttogák erre-arra, - no, az már csakugyan komoly jele
22463   II,  1882    |                     derült, hogy nem Klapka volt az, de valami rézcsõkereskedõ
22464   II,  1882    |                   lekonyult.~- Ni, Náci elaludt! Az istégbáró, el biz az. Elaludt,
22465   II,  1882    |                    elaludt! Az istégbáró, el biz az. Elaludt, éspedig - a Mocsáry
22466   II,  1882    |                      békés momentumban is, aminõ az álom, ki volt fejezve a
22467   II,  1882    |                      fejezve a mai harcias napon az ellenségeskedés.~*~De hát
22468   II,  1882    |                        korridorra s ott fogdosta az aláírásokat a következõ
22469   II,  1882    |                       indítványhoz:~»Akasztassék az országházára egy tábla,
22470   II,  1882    |                         még kihíjon.~Tehát X-rõl az a fáma, hogy amíg iskolába
22471   II,  1882    |                        felelni Mezei Ernõnek! Ez az újság! A nagy gyerekek úgy
22472   II,  1882    |                          S ez jellemzi szomorúan az idõket s fõleg a T. Házat.~
22473   II,  1882    |                        feleségéhez.~A katonát... az osztrák katonai szellemet
22474   II,  1882    |                    ferbli ellen se szóljon, mert az nemzeti játék - s a Hatvani
22475   II,  1882    |                       egy komikus - de alapjában az egész országot megnyugtató -
22476   II,  1882    |                         fölelevenítésével, mikor az egyház nagyjai fejükön sisakkal,
22477   II,  1882    |                       fõpap is vasban jelent meg az arénán. Vas-útban tudniillik.~
22478   II,  1882    |                      tudniillik.~A dolog facitja az, hogy minekutána Kalocsa
22479   II,  1882    |                      dukál Esztergomnak is. Mert az mégis erõs vétség lenne
22480   II,  1882    |                        szubordináció ellen, hogy az ország második fõpapjának
22481   II,  1882    |                    plaidiroz, hogy micsoda dolog az, a legrövidebb kurtavassal
22482   II,  1882    |                         legalább hosszabb legyen az a lánc vagy tizenhét kilóméterrel
22483   II,  1882    |             paralelszalagot, t.i. magát a Dunát, az osztrák vaspálya jelenlegi
22484   II,  1882    |                    vaspálya jelenlegi vonalát és az általa javallottat: legalább
22485   II,  1882    |                         jelentését terjeszté elé az elõadó Berzeviczy Albert.
22486   II,  1882    |                           hogy a belügyminiszter az egri érseki nyomdában készült
22487   II,  1882    |                   tisza-eszlári vértanú leány és az ó-hitû zsidók«, az »Esztergom«
22488   II,  1882    |                      leány és az ó-hitû zsidók«, az »Esztergom« címû lap néhány
22489   II,  1882    |              belügyminiszter ez esetben csinált, az olyan tökéletes törvénysértés,
22490   II,  1882    |                esztergályozni se lehetne jobbat. Az 1848-i sajtótörvény csak
22491   II,  1882    |                      Ítélet kell ahhoz, nem megy az csak úgy hûbelebalázs módjára;
22492   II,  1882    |                           De hisz a sajtótörvény az ilyenekre is megadja az
22493   II,  1882    |                          az ilyenekre is megadja az orvosszert; mért nem alkalmazta
22494   II,  1882    |                   csinálták, azok közül már csak az egy Kossuth Lajos él. Batthyány
22495   II,  1882    |                        senki sem aluszik, kivéve az egy - Göndöcs Benedeket.~*~
22496   II,  1882    |                      részei. Ilyen volt, például az, ahol fejtegette, hogy a
22497   II,  1882    |                        pártjában burjánozni, míg az mély gyökeret vert, s elterjeszté
22498   II,  1882    |                       föllépni ellene, mikor már az egésznek az ellenzék nyakába
22499   II,  1882    |                    ellene, mikor már az egésznek az ellenzék nyakába vélte varrhatni
22500   II,  1882    |                          nyakába vélte varrhatni az ódiumát. Odáig melengette,