bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

22501   II,  1882    |                         reipublicae suprema lex? Az ám, az ángyuk térgye! Nem
22502   II,  1882    |                  reipublicae suprema lex? Az ám, az ángyuk térgye! Nem a salus
22503   II,  1882    |                    állana a föladatának, nem azt az egynehány antiszemita füzetecskét,
22504   II,  1882    |                        kormánynak eszébe üldözni az Ubryk Borbáláról szóló rongyfüzeteket,
22505   II,  1882    |                       letéve a katolikus vallás?~Az meg már egyenesen ostobaság,
22506   II,  1882    |                    zsidók elleni elkeseredés nem az antiszemita sajtóból, de
22507   II,  1882    |                          mert Pauler is kikopott az idõbõl s föl nem tálalhatta
22508   II,  1882    |                   elõször - illusztrálva. No, de az ilyenekben nincs kollegialitás,
22509   II,  1882    |                          bicskei fuvaros s belép az ivóba. Azaz belépne, de
22510   II,  1882    |                   ábrázatán is némi izgatottság, az ajtónállók úgy odaszorulnak
22511   II,  1882    |                       Albert volt a gége. Õ állt az elõadói székben s szórta
22512   II,  1882    |                        ülésre pedig szolgáltatta az anyagot tekintetes Heves
22513   II,  1882    |                          egyik anekdotáját, amit az valahonnan a vidékrõl hozott.~
22514   II,  1882    |                         hozott.~Hangzik pedig ez az adoma ekképpen.~Kérdezik
22515   II,  1882    |                         már kendteknél a zsidót?~Az a félagyarára fogja a pipáját
22516   II,  1882    |                      lánykának - de nem tudhassa az ember: igaz-e?~- Errefelé
22517   II,  1882    |                      õket sorba - ha nem félnénk az uraktól.~- És ugyan miért
22518   II,  1882    |                          És ugyan miért félnének az uraktól?~A paraszt gondolkozóba
22519   II,  1882    |                         zsidóságot - akkor aztán az osztozkodásra kerülne a
22520   II,  1882    |                          Akkor aztán elõállnának az urak és az osztozkodásnál
22521   II,  1882    |                     aztán elõállnának az urak és az osztozkodásnál azt mondanák:
22522   II,  1882    |                            De még nem eddig van. Az osztozkodás után következne
22523   II,  1882    |                      osztozkodás után következne az akasztás.~- Hát az bizony
22524   II,  1882    |                    következne az akasztás.~- Hát az bizony úgy következne.~-
22525   II,  1882    |                         akkor megint odaállnának az urak s azt mondanák: Elõ
22526   II,  1882    |                       hol következem? - dünnyögé az a beszéd végeztével lehangoltan.~-
22527   II,  1882    |                         hogy micsoda nyelven van az? Az se tudta megmondani.~
22528   II,  1882    |                          micsoda nyelven van az? Az se tudta megmondani.~Polónyi
22529   II,  1882    |                      beszél Tisza?~Olyan õ, mint az alumneumok étlapjain a kása.
22530   II,  1882    |                         beszédje elveszett volna az utókorra nézve - s hogy
22531   II,  1882    |                          Ház bölcsességére bízza az - ügy eldöntését.~S a Ház
22532   II,  1882    |                          természetes színt, mint az iskolás gyereké, mikor a
22533   II,  1882    |                   szelleme:~»Ahol a Hatalom beül az Igazság székibe, ott bizonyosan
22534   II,  1882    |                     Törvény.«~*~Különben komédia az egész. Az utolsó felvonása
22535   II,  1882    |                       Különben komédia az egész. Az utolsó felvonása holnap
22536   II,  1882    |                     vasárnapot sem respektálják, az istentelenek. Hiába emlékeztetett
22537   II,  1882    |                        napot megszenteljed.« Még az se használt, hogy szegrõl-végrõl
22538   II,  1882    |                          õ is hírlapíró, akiknél az most a jelszó, hogy »vasárnap
22539   II,  1882    |                         vasárnap nem dolgozunk«. Az iránt a nyomatékos érv iránt
22540   II,  1882    |                          mára maradt a farka, és az olyan hosszúra nyúlt, hogy
22541   II,  1882    |                      nyúlt, hogy szinte kilógott az ülésbõl. Alig maradt egy
22542   II,  1882    |                várva-várt válasz számára, melyet az igazságügyminiszter a tiszaeszlári
22543   II,  1882    |                       dinamit duellumra hítta ki az aludttejet. Hoitsyról van
22544   II,  1882    |                          bizonyos, hogy kihítták az elnököt.~Erre aztán folyt
22545   II,  1882    |                      nélkül. - Annál rosszabb! - Az ország­gyûlés elnöke az
22546   II,  1882    |                          Az ország­gyûlés elnöke az elsõ ember a király után, -
22547   II,  1882    |                      fejtegeti, hogy melyik párt az igazi antiszemita. A kormánypárt
22548   II,  1882    |                      oktatást ad elõtte szólónak az angol jogból és eljárásból,
22549   II,  1882    |                     zsebre kénytelen rakni, mert az tény, amit nem lehet többségileg
22550   II,  1882    |                      lett volna is, amit tálalt, az is sok lett volna belõle.
22551   II,  1882    |                        is sok lett volna belõle. Az bizonyos, hogy a sajtótörvény
22552   II,  1882    |                       szó gyantáról: szurok volt az, amibe belemásztunk, országostól.
22553   II,  1882    |                     Polónyi fölszólalásával, aki az antiszemita mozgalmakra
22554   II,  1882    |                mozgalmakra azt mondta, hogy azok az õ édes gyermekei, ne tagadja
22555   II,  1882    |                     vádol, mint most, nem is vád az már, de minden mûvelt jogász
22556   II,  1882    |                        megbuktassa. Megadja neki az abszolutóriumot, ennyi az
22557   II,  1882    |                        az abszolutóriumot, ennyi az egész. A többség a szavazás
22558   II,  1882    |                     Mezeinek, mily úton jutottak az eszlári tudósítások az õ
22559   II,  1882    |                  jutottak az eszlári tudósítások az õ lapjába.~Így ért véget
22560   II,  1882    |                         õ lapjába.~Így ért véget az izgalmas, derült jelenetekben
22561   II,  1882    |                    bátyánk, hogy odiosa materia. Az csakugyan az. Az egész ülésbõl
22562   II,  1882    |                     odiosa materia. Az csakugyan az. Az egész ülésbõl a legtöbb
22563   II,  1882    |                        materia. Az csakugyan az. Az egész ülésbõl a legtöbb
22564   II,  1882    |                           aki színészi pózba áll az ütközet hevében, vigyázva
22565   II,  1882    |                 dömöcköli ellenfeleit-pedig csak az imént fetrengett vérben.
22566   II,  1882    |                    levegõben a felhõk közül nézi az óriási csatározást s fogja
22567   II,  1882    |                      ruhák foszlányai, s azokból az ördög se tudná kiválogatni,
22568   II,  1882    |                    szónokain. De a legjobb benne az, hogy kimondja: Tiszának
22569   II,  1882    |                 következik ebbõl? Bizony nem jó. Az következett, hogy most meg
22570   II,  1882    |                       Sándor kezdett viccelni. S az is igaz, hogy rosszul. De
22571   II,  1882    |                         mire végképp elnyomhatta az álmot, már akkorra Pauler
22572   II,  1882    |                          még úgy szenderedtem el az Úrban, hogy Paulerrel voltunk
22573   II,  1882    |                         fejét, bármilyen nagy is az.~Nincs az a képtelenség,
22574   II,  1882    |                      bármilyen nagy is az.~Nincs az a képtelenség, ami meg nem
22575   II,  1882    |                         HÁZBÓL [nov. 29.]~Láttuk az elnököt. S kiállíthatjuk
22576   II,  1882    |                       áll a dolog? Úgy áll, hogy az egyik táborban van Péchy
22577   II,  1882    |                         is tehetnének egymásban?~Az elülepedett vihar meglátszott
22578   II,  1882    |                       izgató. Csak a stílus, meg az interpunkció, no, az infámisan
22579   II,  1882    |                         meg az interpunkció, no, az infámisan bosszantó valami.
22580   II,  1882    |                    bosszantó valami. Falnak megy az ember tõle, mikor elolvassa.
22581   II,  1882    |                         ne csak a beszédeket, de az irományokat is korrigálja
22582   II,  1882    |                         persze megdicsérte, hogy az elõterjesztés milyen kitûnõ,
22583   II,  1882    |                     deficit lesz 21,3 millió. De az nem tesz semmit. A pénzügyminiszter
22584   II,  1882    |                          már papíron vannak azok az ideái, amelyekkel azt a
22585   II,  1882    |                        bank aztán ám lássa, hogy az évi rátákat a telepítvényesektõl
22586   II,  1882    |                       másik fele? No bizony! Aki az adósságainak ki tudja fizetni
22587   II,  1882    |                        ki tudja fizetni a felét, az még nem ruinált gazda, annak
22588   II,  1882    |                           Hanem azért tessék azt az egész büdzsét elfogadni
22589   II,  1882    |                      Megérdemli Szapáry Gyulának az a szépen alákunkorodó szõke
22590   II,  1882    |                         ha mindjárt megszavaznók az egész kontót? Az volna még
22591   II,  1882    |                    megszavaznók az egész kontót? Az volna még csak a bizodalom
22592   II,  1882    |                       ebben mi legyünk Európában az elsõk, a követendõ példa.~
22593   II,  1882    |                      semmi több. Kicsi, de erõs.~Az ülés végén Mezei Ernõ szólalt
22594   II,  1882    |                           ha a hírlapírásnak azt az ágát vesszük melynek fõ
22595   II,  1882    |                    keltett rövid felszólalásának az a része, melyben elmondá,
22596   II,  1882    |            figyelmeztessék.~A T. HÁZAK [dec. 1.]~Az összes képviselõházi helyiségek
22597   II,  1882    |                          láthatnak azok, akiknek az ilyesmi tetszik.~Zagyva
22598   II,  1882    |                     díszbe öltözött püspökökkel. Az érsekek is mind ott voltak,
22599   II,  1882    |                          Ami Samassával történt, az tulajdonképpen Szilágyival
22600   II,  1882    |                       történt. Szilágyival pedig az történt, hogy míg minden
22601   II,  1882    |                         ma nem a beszélés, hanem az ülés képezte a politikai
22602   II,  1882    |                        pedig helyszûke volt azon az oldalon. Õ képviselte a
22603   II,  1882    |                      Gyulából sokat levont, mert az mellette ült, huszártábornoki
22604   II,  1882    |                     kormányzó.~Furcsán nézett ki az elnöki emelvény is. Vörös
22605   II,  1882    |                        díszruhában, s felosztván az elnöki és jegyzõi teendõket
22606   II,  1882    |                       dolgot kell felemlítenünk. Az ülésre megjelent báró Edelsheim-Gyulay
22607   II,  1882    |                legszívesebben látott alakja volt az elegyes gyûlésnek, hol egész
22608   II,  1882    |                        bálterem a bál után, csak az emlékek lebegnek ott szerte...
22609   II,  1882    |                     volna Mailáth nélkül.~No, de az ünnepiességet erõsen pótolja
22610   II,  1882    |                          is végezte, mert õ volt az utolsó szónok, minélfogva
22611   II,  1882    |                minélfogva a szélsõbaloldalé lett az utolsó szó.~S már-már lefolyik
22612   II,  1882    |                          szó.~S már-már lefolyik az egész mai ülés unalmasan,
22613   II,  1882    |                  Szentivánéji álom«-ból. De tõle az is sok!~Különben pedig az
22614   II,  1882    |                        az is sok!~Különben pedig az egész vitából az a tanulság
22615   II,  1882    |                  Különben pedig az egész vitából az a tanulság vonható le, amit
22616   II,  1882    |                          hogy onnan valahova jut az ember. S miután õ oda nem
22617   II,  1882    |             lánglelkükért tiszteli, míg ellenben az egri érseket a tudományáért.
22618   II,  1882    |                           Most még megszerzi ezt az utóbbi dicséretet, s kimondja,
22619   II,  1882    |                          nemcsak tudós ember ám (az elég van a németnek is),
22620   II,  1882    |                        nagy hazafi. Amire ráadta az áment éljenekben a baloldal.~
22621   II,  1882    |                    hallgatni, s idomítani ajkait az »igen«-hez.~Mikor szavait
22622   II,  1882    |                            No, szép öcsém! Te is az ágy alá vágtad immár a képviselõi
22623   II,  1882    |                          3.]~Ami a Házban Tisza, az a színházban Csiky. Csiky
22624   II,  1882    |                  írhatnak mások. Mindennek Csiky az oka. Miért nem kegyeskedik
22625   II,  1882    |                          van, éppúgy, mint mikor az escamoteur csepût eszik,
22626   II,  1882    |                       volt a látszat...~Különben az egész beszédnek az volt
22627   II,  1882    |                      Különben az egész beszédnek az volt a vége, hogy hat meg
22628   II,  1882    |                          Ki fogunk bontakozhatni az utolsó kabátunkból. Máris
22629   II,  1882    |                Szilágyinak veszélyes konkurrense az asszonyok elõtt is.~Hát
22630   II,  1882    |                         amit keres. Elhangzottak az ominózus szavak: »hogy Szapáryt
22631   II,  1882    |                  ominózus szavak: »hogy Szapáryt az ajtón taszította ki Tisza
22632   II,  1882    |                       elég simulékonyság bejönni az ablakon«, azaz helyet foglalni
22633   II,  1882    |                  miniszterelnököt megtalálták, s az ülés végén eljött lecsendesíteni
22634   II,  1882    |                         egy Jupiter. Lobogtatván az ajtó-ablak vádat a kezében,
22635   II,  1882    |                      magvas mondás emelkedik ki:~Az egyik, Szapárynak az az
22636   II,  1882    |                         ki:~Az egyik, Szapárynak az az érdeme, hogy azt mondja,
22637   II,  1882    |                          Az egyik, Szapárynak az az érdeme, hogy azt mondja,
22638   II,  1882    |                   vakondok.~A másik magvas ötlet az, hogy: »Szilágyi t. képviselõ
22639   II,  1882    |                        már három, Béla, no Béla, az már négy volt (Wenckheim,
22640   II,  1882    |                           aki a légynek se vét - az igaz, hogy az sem neki -
22641   II,  1882    |                   légynek se vét - az igaz, hogy az sem neki - szorgalmasan
22642   II,  1882    |                        neki - szorgalmasan eljár az ülésekre, figyelmesen hallgat
22643   II,  1882    |                      Dezsõ alatt merül bele néha az »Obzorba«, mindenki iránt
22644   II,  1882    |                       nyájas, udvarias s talán õ az egyetlen miniszter, aki
22645   II,  1882    |                    testvéri jóindulatot, melynek az országgyûlésen Sztarcsevich
22646   II,  1882    |                          találja egyesek tetteit az összességnek tudni be. Ó
22647   II,  1882    |                          leginkább vannak kitéve az ultrák támadásainak. Egyébiránt
22648   II,  1882    |                     Magyarországon, mert ott még az egyetemi tanárokat is fegyelmi
22649   II,  1882    |                       azt a szemre­hányást, hogy az új horvát ortográfiát nem
22650   II,  1882    |                       azt hisszük: gorombaság.~*~Az apró-cseprõ büdzsétételeken,
22651   II,  1882    |                         minõ pl. a civillista és az apró-cseprõ minisztériumokon,
22652   II,  1882    |               apró-cseprõ minisztériumokon, minõ az õfelsége körüli és a horvát,
22653   II,  1882    |                          kezdte ki.~Mocsáry volt az elsõ támadó. Kérdi, hogy
22654   II,  1882    |                     támadó. Kérdi, hogy mi dolog az, hogy csupa kebelbelieket
22655   II,  1882    |                        úgy találja, hogy úgy van az jól, ahogy van. Be lévén
22656   II,  1882    |                 végighaladni, sic itur ad astra. Az eltérés csak kivételes esetben
22657   II,  1882    |                   ártatlan.~*~Legérdekesebb volt az ülésnek az a része, amely
22658   II,  1882    |                    Legérdekesebb volt az ülésnek az a része, amely a Nemzeti
22659   II,  1882    |                         a szabad Angliában, ahol az erkölcstelenség szabadsága
22660   II,  1882    |                          szabadsága nem tartozik az aktákkal és billekkel biztosított
22661   II,  1882    |                      festik le a kormány tagjait az élclapok. A kormány tûri,
22662   II,  1882    |                        Ha Irányi törvényt sürget az erkölcstelen elõadások ellen,
22663   II,  1882    |                        ha Irányinak kifogása van az emberi testnek a színpadokon
22664   II,  1882    |                    miniszter felszólítást, hanem az államügyészhez. A jövõ kor
22665   II,  1882    |                   ellenségét. Leteremti egyúttal az esküdtszéket is, s annak
22666   II,  1882    |                 Szederkényi figyelmeztette, hogy az esküdtszéki intézményt így
22667   II,  1882    |                           s azt mondta, hogy már az az õ véleménye, amit õ kimond,
22668   II,  1882    |                          azt mondta, hogy már az az õ véleménye, amit õ kimond,
22669   II,  1882    |                           akár nem.~Feltûnõ volt az ülés alkalmával Tisza Kálmán
22670   II,  1882    |                          visszaverõje.~Vajon ezt az argumentációt Angliában
22671   II,  1882    |                        ment, megérhetjük még azt az idõt, hogy a csapláros azzal
22672   II,  1882    |                  csapláros azzal utasítja rendre az ivóban duhajkodó legényt: »
22673   II,  1882    |                          egy quodlibet ülés volt az a mai. Azok közé tartozó,
22674   II,  1882    |                    Csakhogy a mai ülésre sohasem az önérzetes büszkeség, de
22675   II,  1882    |                szégyenkezés érzetével fog utalni az emlékezés.~Tegyük meg a
22676   II,  1882    |                         volna. Amint kiderülend, az ülés éppen fõtárgyával foglalkozott
22677   II,  1882    |                  legvehemensebbek, elképzelheti, az érzelmeknek micsoda viharát
22678   II,  1882    |                   micsoda viharát kavarhatta föl az, midõn a Ház szabályainak
22679   II,  1882    |                         annál izgatottabbá tette az, mert mindenki tudta, hogy
22680   II,  1882    |                       tudta, hogy ez indítványra az elnök és Hoitsy Pál képviselõ
22681   II,  1882    |                          is mulasztotta el, hogy az indítványnak mindjárt napirendre
22682   II,  1882    |                       bárminemû módosítását csak az országgyûlés utolsó ülésszakában
22683   II,  1882    |                     engedi meg, vezettetve attól az intenciótól, hogy a bizonyos
22684   II,  1882    |                   megválasztott országgyûlés azt az alapot, amelyen megválasztatott,
22685   II,  1882    |                          messze van, vajon a Ház az indítványt napirendre kitûzze-e,
22686   II,  1882    |                        elfogadta, úgy történik-e az elfogadás, hogy a hozott
22687   II,  1882    |                       kérésnek helyet nem adott, az egész függetlenségi párt,
22688   II,  1882    |                   szolgáltatott alkalmas anyagot az elvhûség, a politikai magaviselet
22689   II,  1882    |                    vádolta, hogy kilépésének nem az igazi indokait adta elõ,
22690   II,  1882    |                   gyanúsítson). Ha a kilépés oka az volt, hogy a gazdasági alku
22691   II,  1882    |                         hát megmondja neki, hogy az ok igen egyszerû: megelégelte
22692   II,  1882    |                        engedte, hogy másé legyen az utolsó szó. Hivatkozott
22693   II,  1882    |                      legkínosabb jelenet azonban az ülés végére volt fönntartva.
22694   II,  1882    |                   felkelt, s röviden reflektálva az államtitkár egyes tételeire,
22695   II,  1882    |                       fogják elítélni, pedig nem az a bûnös, hanem »a minisztériumban
22696   II,  1882    |                          szavakat. Mozgás támadt az egész Házban, még a legszélsõbb
22697   II,  1882    |                     legszélsõbb bali padokon is, az elnök megrótta a szólót,
22698   II,  1882    |                       gaz eljárásnak jelenti ki.~Az elnök e kifejezést is megrová.
22699   II,  1882    |                    kijelentése, hogy tiltakozzék az ellen, mintha a kormányban
22700   II,  1882    |                kormányban rablóbanda lenne.~Hogy az ügy ezzel nem lesz befejezve,
22701   II,  1882    |                        ezzel nem lesz befejezve, az elõre volt látható.~A folyosói
22702   II,  1882    |                       ott horgászott egy félórát az újpesti szigeten: mind azt
22703   II,  1882    |                   kijutott.~Ma a képviselõházban az árvíz kulminált, hogy Fekete
22704   II,  1882    |                bebizonyítá, hogy milyen kontárok az utódok, mióta ezer évet
22705   II,  1882    |                        el, s fogadkozott, hogy õ az ország nyugtalankodó közvéleményét
22706   II,  1882    |                     óriási rezervoárokat; vagy - az lesz a legjobb - Vásárosnaménytól
22707   II,  1882    |                          Tisza megoszlott vizét, az egész Kõröst és a Marost
22708   II,  1882    |                     fiziognómiát fog kölcsönözni az országnak a mappákon, s
22709   II,  1882    |                    kivetjük a szükséges összeget az ellenségünkre.~Persze ehhez,
22710   II,  1882    |                     ellenségünkre.~Persze ehhez, az szükséges, hogy megverjük
22711   II,  1882    |                       logikai demonstráció után. Az a kormány pedig, mely ezt
22712   II,  1882    |                       pedig, mely ezt belátja, s az elsõ lépést megtenni mégis
22713   II,  1882    |                        nincsen, s ami kevés van, az a boszniai hasznos beruházásokra,
22714   II,  1882    |                          ki a képviselõház, hogy~az uralkodó utasíttatik, hogy
22715   II,  1882    |                       óra lefolyása alatt - mert az árvíz nem vár -, üzenje
22716   II,  1882    |                         alig mertünk reményleni: az ország egy csapással mind
22717   II,  1882    |                   boszorkányok. A közhangulatra. Az tegye lehetetlenné a méltatlan
22718   II,  1882    |                     persze válaszolt, hogy õ nem az egész hivatalnoki kart támadta
22719   II,  1882    |                        kik ellen használta õ azt az inparlamentáris kifejezést,
22720   II,  1882    |                    bocsánatot kér.~*~Ezzel tehát az afférnek vége szakadt. Azonban
22721   II,  1882    |                          ellen. Hogy tanulja meg az a szegény német, hogy Fünfkirchen,
22722   II,  1882    |                    Boroszló, Leipzig meg Lipcse.~Az õ meggyõzõ érvelése kapacitálta
22723   II,  1882    |                     kapacitálta is a Házat, mely az indítványt szótöbbséggel
22724   II,  1882    |                kétharmada.~Göndöcs nem szavazott az indítványra, amire Thaly
22725   II,  1882    |                           amiktõl úgy megviszket az embernek a tenyere. A Ház
22726   II,  1882    |              közgazdasági tárca volt napirenden, az, amelyet legújabban Széchenyi
22727   II,  1882    |                     logikusok, azt hihette volna az ember, hogy no, most mindjárt
22728   II,  1882    |                           hogy no, most mindjárt az új miniszterre kerül a sor,
22729   II,  1882    |                       megvetõbb módon hagyta oda az oláhokat. A miniszteri tárca
22730   II,  1882    |                          aztán megadta pártjának az abfertigungot.~Ha tehát
22731   II,  1882    |                        felgyújtják a házat annak az embernek a feje fölött,
22732   II,  1882    |                          pillant meg a publikum, az elsõ dolog, amit tõle vár,
22733   II,  1882    |                       elsõ dolog, amit tõle vár, az, tartson egy dikciót, s
22734   II,  1882    |                         csak azt fejtegeté, hogy az õ tisztelt hivatali elõde,
22735   II,  1882    |                        kitûnõnek Herman Ottó. De az õ beszéde is megérdemlé
22736   II,  1882    |                          méltánylással hallgatta az egész Ház pártkülönbség
22737   II,  1882    |                   legemlékezetesebb beszéde lesz az idei büdzsévitának. Különösen
22738   II,  1882    |                        Laci bácsi, és elmenekült az elõbbeni beszéde elõl.~-
22739   II,  1882    |                     Bismarck szavait idézé, hogy az államgépezet kerekeit nem
22740   II,  1882    |                  csakhogy letettem!~- Mit?~- Hát az érettségi vizsgát.~A szellemes
22741   II,  1882    |                    unokaöccse, akitõl ma múlt el az a keserû pohár, melyet miniszteri
22742   II,  1882    |                         még ajtózárás elõtt érte az a fergeteg, amelyik hajókat
22743   II,  1882    |                          hiába haragszik, de biz az többször is meg fog még
22744   II,  1882    |                         kérdéssel, hogy mi dolog az, az ellenségtõl szerezni
22745   II,  1882    |                     kérdéssel, hogy mi dolog az, az ellenségtõl szerezni kereskedelmi
22746   II,  1882    |                  Wahrmann Mórt? Hát megérdemelte az az ilyen bánást? Avagy a
22747   II,  1882    |                        Mórt? Hát megérdemelte az az ilyen bánást? Avagy a miniszterelnök
22748   II,  1882    |                        Neptun szerepére. Nem ért az semmit. Utána kirukkolt
22749   II,  1882    |                          semmit. Utána kirukkolt az államtitkárja. De szegény
22750   II,  1882    |                 kiadásban, a bóra csak dühöngött az Adrián. Végre is Jókainak
22751   II,  1882    |                          ennek ott tartása, mint az a kár, amit egy ilyen ritka
22752   II,  1882    |                        is agyon kellett szavazni az öreget. De azt se engedte
22753   II,  1882    |                  javaslatának õmaga fojtotta meg az egyik felét. A másikat aztán
22754   II,  1882    |                        csak aztán következett be az a boldog pillanat, hogy
22755   II,  1882    |                         Zordon Wahrmann leszállt az elõadói székrõl, és fölvonult
22756   II,  1882    |                       szebb szakáll a háznak sem az egyik, sem a másik hemiszféráján.
22757   II,  1882    |                       Két perc alatt készen volt az egész kultusz- és közoktatásügyi
22758   II,  1882    |                     alatt végigfutott, mint ölné az idõt ilyen kisebbrendû sivatagon?~
22759   II,  1882    |                  sivatagon?~Trefort miniszternek az a tulajdonsága van, hogy
22760   II,  1882    |                           hogy amely pillanatban az õ büdzséje elõkerül, a szemöldöke
22761   II,  1882    |                       addig a pillanatig, amikor az utolsó tételt is megszavazták
22762   II,  1882    |                      kiveszi.~Legérdekesebb volt az ülés befejezése. Tisza jelentette
22763   II,  1882    |                       reggel megzörögteti valaki az ablakomat.~Ki az? Ki az?
22764   II,  1882    |                          valaki az ablakomat.~Ki az? Ki az? Ki kopog? Mi kopog?
22765   II,  1882    |                          az ablakomat.~Ki az? Ki az? Ki kopog? Mi kopog? Egy
22766   II,  1882    |                     képviselõtársam zörgetett be az ablakon. Félálmosan is megláttam
22767   II,  1882    |                       Megyek azonnal.~Csengettem az inasomnak, de az még mélyen
22768   II,  1882    |                      Csengettem az inasomnak, de az még mélyen aludt. Magamnak
22769   II,  1882    |                         Kõrösi bátyám háta mögé.~Az éjjeli mámortól még ködös
22770   II,  1882    |                  csodálatosnak látszott nekem ez az egész környezet. Ez a tömérdek
22771   II,  1882    |                      furcsa is a világ délelõtt!~Az ismerõsök vígan és félig-meddig
22772   II,  1882    |                     rámnézett. Mit akar velem ez az ember? Egészen idegessé
22773   II,  1882    |                     kendõvel van megint felkötve az egyik karja. Miféle párbaj
22774   II,  1882    |                      azóta megint? Mégiscsak baj az, ha az ember ritkán jár
22775   II,  1882    |                     megint? Mégiscsak baj az, ha az ember ritkán jár ide! Egészen
22776   II,  1882    |                         De vajon mirõl suttognak az emberek, ha rám néznek.~
22777   II,  1882    |                           De nini, micsoda dolog az, Szász Károly, P. Szathmáry
22778   II,  1882    |                          s otthagyott.~De hát ki az az õ? Miféle õ? S mi közöm
22779   II,  1882    |                         otthagyott.~De hát ki az az õ? Miféle õ? S mi közöm
22780   II,  1882    |                       már magamat ilyenkor. Igaz az! Õértük jöttem, s kezdtem
22781   II,  1882    |                       csakugyan benne volt Berci az adomázásban.~Átballagtam
22782   II,  1882    |                         adomázásban.~Átballagtam az Odescalchy Artúr háta mögé:~-
22783   II,  1882    |                 Odescalchy Artúr háta mögé:~- Ki az a szép kisasszony a karzaton? -
22784   II,  1882    |                         hogy õneki tudni kell.~- Az bizony Fiáth Mariska, a
22785   II,  1882    |                             Ah! Köszönöm, Artúr, az isten áldjon meg érte, hogy
22786   II,  1882    |                     Aztán miféle fizetséggel jár az? - mondám tárcámat nyitogatva.~-
22787   II,  1882    |                      átaludtam nehány esztendõt. Az én idõmben nem így volt.
22788   II,  1882    |                           akármint verte is õket az ostorral. (Herman Ottó befödte
22789   II,  1882    |                       esznek-isznak a papnál, de az iskolákat meg se nézik,
22790   II,  1882    |                         mondtam neki, nézzük meg az iskolát.~No, hát nézzük
22791   II,  1882    |                       hogy a gyerekek között sok az egyforma arcú, s mondom
22792   II,  1882    |                          nyáron a férje.~Ez volt az egyetlen tanfelügyelõ, aki
22793   II,  1882    |                      Innen tehát a suttogások, s az elterjedt hírek a folyosón.
22794   II,  1882    |                     hírek a folyosón. De így van az, ha az ember ritkán szokott
22795   II,  1882    |                      folyosón. De így van az, ha az ember ritkán szokott elmenni
22796   II,  1882    |                     kombinációknak ad anyagot. S az se utolsó dolog.~A T. HÁZBÓL [
22797   II,  1882    |                    elmondja-e, vagy ne mondja el az ország színe elõtt ötletét,
22798   II,  1882    |                      toldott-fódott köpenyegére.~Az jött ki neki, hogy elmondja.~
22799   II,  1882    |                       lehessen tudni, mitõl lesz az ember naggyá! A kassai ember
22800   II,  1882    |                       vagy kevesebb, nem számít.~Az ellenzék ravaszul használ
22801   II,  1882    |                         a munkások. Csobot uram, az egyik csángó meg is kérdezte:~»
22802   II,  1882    |                         Osztég mit mûvelnek ezek az emberek? Mért verik ezeket
22803   II,  1882    |                    megint. Már csak furcsa módja az erdõültetésnek... De hát
22804   II,  1882    |                      Megfogják? Hajszen nem nyúl az vagy ürge, hogy megfognák?
22805   II,  1882    |                          mert ha meg nem fogják, az a víz tavaszkor mind kijön
22806   II,  1882    |                   földekre. Olyan bolond egy víz az, atyafiak.«~»Kijön? Aztán
22807   II,  1882    |                          rajta Kántor uram.~»Hát az bizony kijön, mert oszt’
22808   II,  1882    |                    egymást, s lassankint leesett az álluk. Csobot uram gondolatokba
22809   II,  1882    |                   beszélt a gimnáziumokról.~- Ez az ember egy egész arzenális! -
22810   II,  1882    |              képzõmûvészetekrõl van szó!~- Nekem az is mindegy - súgta vissza,
22811   II,  1882    |                         arcú Zichy Ágostnak, aki az elõadói szék mellett gubbaszkodik,
22812   II,  1882    |                       szécsényi barátok.~Ezeknél az a szokás, hogy az egyes
22813   II,  1882    |                        Ezeknél az a szokás, hogy az egyes frátereknek mindennapra
22814   II,  1882    |                  mindennapra ki van mérve ebédre az ital adagjuk: egy fél liter
22815   II,  1882    |                       pénzért fogadnak vendéget, az odavaló proletariátus közül.
22816   II,  1882    |                         hunyorítgat szemeivel.~- Az én tanítványom - dünnyögi -,
22817   II,  1882    |                      Göndöcs Benedeket.~- Láttam az arcképedet a Vasárnapi Újságban.~-
22818   II,  1882    |                            mondja a másik.~- Hát az életrajzot olvastad-e? -
22819   II,  1882    |                         biz én, elszedték elõlem az asszonyok. Ej, Benedek,
22820   II,  1882    |                         vagyok erényes ember, de az öreg puritán, és hajthatatlan.
22821   II,  1882    |                       lesz benne...~- Lehetetlen az!~- No, ha lehetetlen, hát
22822   II,  1882    |                           De hát mit akar már ez az Irányi? Szõrcsuhát öltsünk,
22823   II,  1882    |                      házasság behozatala mellett az õ indítványára.~- De mit
22824   II,  1882    |                   föltette magában odahaza, hogy az egész beszéd alatt ébren
22825   II,  1882    |                        születik a meggyõzõdés. S az újságírók aztán patyolat
22826   II,  1882    |                       Álmodba beszélsz, Benedek? Az isten szerelmeért.~Nagy
22827   II,  1882    |                       képviselõségrõl?~- Nem biz az! Hanem lutheránussá lett.~
22828   II,  1882    |                      hallom Horváth Gyulánál van az ív, az rendezi.~- Lehetetlen!
22829   II,  1882    |                      Horváth Gyulánál van az ív, az rendezi.~- Lehetetlen! Hiszen
22830   II,  1882    |                          Lehetetlen! Hiszen csak az imént éppen maga Horváth
22831   II,  1882    |                   rendezi.~- Éles Henrik? Hiszen az nem ért ahhoz!~- Persze,
22832   II,  1882    |                      tárca gyomrát vizsgálták. S az a gyomor eszik majdnem a
22833   II,  1882    |                     gyorsan?~Hogy? Hát úgy, hogy az egész Ház antiszemita, s
22834   II,  1882    |                         ezek mind szimpatíroznak az öreggel. Nincs az a lehetetlenség,
22835   II,  1882    |                 szimpatíroznak az öreggel. Nincs az a lehetetlenség, amit most
22836   II,  1882    |                      nyit rám egy napon Ürményi, az egész arcán volt valami
22837   II,  1882    |                       bátyám - mondja Maxi -, ez az elsõ nevezetesebb házi esemény
22838   II,  1882    |                          efféle.~Egészen leesett az állam.~- Tehát abszolúte
22839   II,  1882    |                       ember!~Ott hagytam a büfét az õ két gyönyörû kisasszonyával,
22840   II,  1882    |                    mérgét a katonaság ellenében.~Az »ország órája«, mely az
22841   II,  1882    |                          Az »ország órája«, mely az elnök feje fölött méricskéli
22842   II,  1882    |                         képviselõ ült, többnyire az Ugron család rokonsága és
22843   II,  1882    |                         mennydörgését.~Általában az egész ülésnek rendkívül
22844   II,  1882    |                         udvarias volt a jellege.~Az elején Zichy Jenõt dicsérgették.
22845   II,  1882    |                   Tizenkétezer forintjába került az az egy szó, amit a jegyzõkönyvbe
22846   II,  1882    |                Tizenkétezer forintjába került az az egy szó, amit a jegyzõkönyvbe
22847   II,  1882    |                      Deutsch Lipót mondván, hogy az »igazságügy árva gyermek«,
22848   II,  1882    |                        Ki beszél? - kérdi valaki az ellenzékrõl, a folyosón.~-
22849   II,  1882    |                      kétezer forintot.~- Hát ezt az embert mi lelte?~- Nem kell. -
22850   II,  1882    |                        lelte?~- Nem kell. - Volt az általános vélemény. - Minek
22851   II,  1882    |                          kúriai bírót olvasni?~- Az igazság istenasszonya vak.
22852   II,  1882    |                      bírák is vakok. És aki vak, az nem olvashat. Nem kell a
22853   II,  1882    |                    beszerezni, ott olcsóbb.~Elég az hozzá, hogy a kétezer forint
22854   II,  1882    |                       milyen csúf fösvények ezek az emberek, amikor nem vagyok
22855   II,  1882    |                             Dehogy... hanem csak az Ilka mosolyog a karzaton...
22856   II,  1882    |                     errõl a nyúlfarknyi ülésrõl? Az ember át se melegedhetett.~
22857   II,  1882    |                         ösztöne. Nos, beszéljünk az õ ösztönérõl: most õ úgyis
22858   II,  1882    |                       abban állapodtak meg, hogy az (ti. a másik bálrendezõ)
22859   II,  1882    |               megrendelik közösen a díszleteket, az élõképeket.~A kolléga talált
22860   II,  1882    |                       eljött szombaton, s kiadta az utasításokat, s nagy sietséggel
22861   II,  1882    |                     díszítõhöz.~- Miért? - mondá az elfogulatlanul. - Mert nem
22862   II,  1882    |            elfogulatlanul. - Mert nem kaptam meg az ön levelét; hát miképp is
22863   II,  1882    |                         délelõtt itt lenni, mint az egyszeri asszony a mindennapi
22864   II,  1882    |                        Madarász, Hegedüs László, az öreg Péchy Manó, gróf Forgách
22865   II,  1882    |                    olyanforma kérelem lesz, mint az egyszeri erdélyi püspöké,
22866   II,  1882    |                           A püspök nem mondta el az imádságot, valami rossz
22867   II,  1882    |                         igen jól érezték magukat az aprólékos vitácskában. Olyanok
22868   II,  1882    |                        mint a gerillák, szeretik az oldalcsatározásokat, és
22869   II,  1882    |                          oldalcsatározásokat, és az olyanforma élvezeteket hogy
22870   II,  1882    |                          hogy portyázni eresztik az eszüket.~S Székely Elek
22871   II,  1882    |                     óhajtását, hogy ott ülhetett az elõadói trónusban.~Igaz,
22872   II,  1882    |                        trónusban.~Igaz, hogy ezt az örömét mindjárt a déli harangszó
22873   II,  1882    |                       harangszó után tönkretette az elnök, berekesztvén az ülést
22874   II,  1882    |               tönkretette az elnök, berekesztvén az ülést s elmondván, hogy
22875   II,  1882    |                      tennék ki karácsony estéjén az országház üvegablakának
22876   II,  1882    |                      hogy a németek ellen dörmög az orra alatt.~- Már mindenkit
22877   II,  1882    |                    mindenkit kimuzsikálnak ebbõl az országból ezek a gaz németek!~
22878   II,  1882    |                    országból ezek a gaz németek!~Az öregúr ilyenkor verklit
22879   II,  1882    |                          Ezek a németek lökdösik az embereket az utcán. Tele
22880   II,  1882    |                    németek lökdösik az embereket az utcán. Tele van velök a
22881   II,  1882    |                       úgy fújja a mérget -, ezek az impertinens németek minden
22882   II,  1882    |                     hogyha valami rossz vicc jut az eszébe (mert jó ugyan nem
22883   II,  1882    |                       nem jut), õ azt kiböffenti az elnöki székbõl, rendre utasítván
22884   II,  1882    |               urambátyámat, s õ is kiböffentette az igazit, hogy biz’istók nem
22885   II,  1882    |                          a szél õfelsége fejérõl az osztrák koronát.~Köpi erre
22886   II,  1882    |                   élcelni. Veszedelmes mesterség az nagyon. Mert vagy talál,
22887   II,  1882    |                         hogy õ nem viccelt, neki az eszeágában sem volt.~S ezt
22888   II,  1882    |                           Amit Szilágyi beszélt, az mind benne lesz az alábbi
22889   II,  1882    |                      beszélt, az mind benne lesz az alábbi komoly tudósításban,
22890   II,  1882    |                        amit pedig Tisza beszélt, az már benne volt vagy tízszer
22891   II,  1882    |                          Hon«-ban.~Legtöbbet ért az, amit Madarász papa mondott...
22892   II,  1882    |                    szorongva Pázmándy.~- Mi volt az a papiros?~- A Jenõ fiam
22893   II,  1882    |                           ami lesz, és ami lesz, az majd kitudódik késõbben.
22894   II,  1882    |                        Sok mindenféle bogara van az istennek, tartja a jó magyar
22895   II,  1882    |                     olyan ülése, amelyiknek csak az eleje vagy a vége van Pesten,
22896   II,  1882    |                        nevezhetõ; de köszönöm én az olyan állást, ahol az embert
22897   II,  1882    |                         én az olyan állást, ahol az embert egy fejbiccentéssel
22898   II,  1882    |                       fejbiccentéssel amoveálják az állásából. Aztán van kellemetes
22899   II,  1882    |              illedelmesen, s gyakorolják fölötte az elnöki jogokat, és azonfelül
22900   II,  1882    |                         is van, éspedig kétféle: az egyik, amikor a tisztelt
22901   II,  1882    |                   egymással; a másik pedig, amit az országház folyósójáról nyíló,
22902   II,  1882    |                       egyesegyedül magára csukva az ajtót belsõ retesszel.~Tehát
22903   II,  1882    |                        ülés volt, melyre nyomban az apostolok oszlása kezdõdik (
22904   II,  1882    |                  tisztelt választóinak. Már ezek az utolsó ülések is, éppen
22905   II,  1882    |                          volt azonban ez ülésnek az õ karakterisztikumja, mely
22906   II,  1882    |                    nemében páratlannak bélyegzi. Az volt a nevezetessége neki,
22907   II,  1882    |                          és legter­mé­szetesebb, az hogy ez a lyuk ért benne
22908   II,  1882    |               felolvasásnál hirtelen elõrohan, s az erre el nem készült többséget
22909   II,  1882    |                   törvényre harmadszor is ráadja az áment, mintha két ámen nem
22910   II,  1882    |                        tartja, hát tartsanak; de az mégis csak disznóság, hogy
22911   II,  1882    |                        hogy emiatt visszatartják az embernek a decemberi gázsiját
22912   II,  1882    |                   decemberi gázsiját most, mikor az embernek annyi a vásárolnivalója
22913   II,  1882    |                         is interpellálták miatta az elnököt a folyosón.~A jó
22914   II,  1882    |                         Mert mi tapasztaltatott? Az tapasztaltatott, hogy mikor
22915   II,  1882    |                  levegõben: úgy szétrebbentették az egész képviselõ hadat, mint
22916   II,  1882    |                          a héja a csirkét. Amint az ország pénze a kezében van,
22917   II,  1882    |                          szavazzon neki bizalmat az ördög, nem õ. Hát érted-e
22918   II,  1882    |                         a kormánypártiak mellett az oppozíciót is? Ellenzékinek
22919   II,  1882    |                       megszavaztatott Tiszáéknak az egész jövõ évre a bizodalom.~
22920   II,  1882    |                           tisztelt Ház! - kiáltá az elnök -, el is felejtettem.
22921   II,  1882    |                          most következett a lyuk az ülés közepén, amely többet
22922   II,  1882    |                        közepén, amely többet ért az ülésnél. Künn osztogatták
22923   II,  1882    |                      hogy ostromzár alatt állott az iroda, meg a kassza. Az
22924   II,  1882    |                          az iroda, meg a kassza. Az volt a boldog, aki közelébe
22925   II,  1882    |                         ide iktatni többet annál az egynél, amit Jókai mondott,
22926   II,  1882    |                   karomból egy darabot.~- Bolond az a doktor.~- Miért volna
22927   II,  1882    |                             Hát nem maradtok itt az ülésre?~- Marad a... majd
22928   II,  1882    |                       majd mit mondok.~S denique az lett a vége, hogy mikor
22929   II,  1882    |                      berobogott, olyan üres volt az egész Ház, mint a templom,
22930   II,  1882    |                          felsõház nunciusát csak az egy Kovách Laci várta, s
22931   II,  1882    |                         egy Kovách Laci várta, s az vezette az elnök elé. De
22932   II,  1882    |                         Laci várta, s az vezette az elnök elé. De azért az elnök
22933   II,  1882    |                   vezette az elnök elé. De azért az elnök egész hivatalos tekintéllyel
22934   II,  1882    |                      fogadta, nagy komolyan ülve az elnöki trónuson.~Pedig fogadhatta
22935   II,  1883    |                        soványabb, bizony ráfogás az, hogy tömi a kormány.~Az
22936   II,  1883    |                         az, hogy tömi a kormány.~Az egész Ház álmos volt vagy
22937   II,  1883    |                         volt vagy katzenjammeres az udvari bálnak miatta. Még
22938   II,  1883    |                        mutogassák magukat.~Hanem az nem igaz, mintha nem volnának
22939   II,  1883    |                         kiírták, hogy ott voltam az udvari bálban. Igazán bosszantó
22940   II,  1883    |                    nyilatkozol? Ki tudod mutatni az »alibit«?~- Ki én. A »Makkhetes«-
22941   II,  1883    |                          este - feleli kevélyen.~Az udvari bál és a Makkhetes!
22942   II,  1883    |                          van, s azt mondja, hogy az ország nem bírja meg ezt
22943   II,  1883    |                  rezedaszálat se... aki meghalt, az úgyis boldog: minek annak
22944   II,  1883    |                        mindig megteszi a magáét. Az embernek azt kellene hinni,
22945   II,  1883    |                  kötelessége tenni valamit, hogy az majdnem lehetetlen! Mert
22946   II,  1883    |                          lehetetlen! Mert hiszen az a »megtevés«, éppen az lenne
22947   II,  1883    |                    hiszen az a »megtevés«, éppen az lenne talán, hogy a víz
22948   II,  1883    |                 mondhatná a szakminiszter erre:~»Az ördög tudhatta elõre, hol
22949   II,  1883    |                      Õneki tudnia kellett volna.~Az, hogy a gróf Laszberg alispán
22950   II,  1883    |                        el van határozva gyûjteni az árvizesek számára. Mert
22951   II,  1883    |                       atyafi lézeng ott, akiknek az ujjaival mutogatja az egyes
22952   II,  1883    |                    akiknek az ujjaival mutogatja az egyes kapacitásokat valami
22953   II,  1883    |                        beszélnek most odalenn?~- Az ott Komjáthy Béla. A feljebbvitel
22954   II,  1883    |                    megmondogatja neki. Csak azon az egyen csudálkozom...~- Min,
22955   II,  1883    |                    kedves bátyám?...~- Hogy tûri az a Pauler, hogy azon melegiben
22956   II,  1883    |                      szólal fel. Okos jurista, s az az elõnye van Komjáthy fölött,
22957   II,  1883    |                          fel. Okos jurista, s az az elõnye van Komjáthy fölött,
22958   II,  1883    |                       cilindert, de egyszersmind az a hátránya, hogy nem tud
22959   II,  1883    |                         újabb privát szenvedélye az, mint a rovargyûjtés, hogy
22960   II,  1883    |                         tennének át bennünket... Az igaz, hogy ott még aztán
22961   II,  1883    |                          röpülését is meghallaná az ember. Denique Istóczy mégis
22962   II,  1883    |                          zsidó sajtóban. (Mozgás az írói karzaton.)~Egyszóval
22963   II,  1883    |                     dünnyögi P. Szathmáry Károly az egyik zöld pulpitusnál.~
22964   II,  1883    |                         Ami a szegény embereknek az Orczy-kert nyáron, ingyen
22965   II,  1883    |                           ingyen árnyékos szoba, az a képviselõknek a képviselõház
22966   II,  1883    |                  kiárendálva bele, melegedõknek.~Az egész ülésrõl csak annyit
22967   II,  1883    |                      Matuska Péter gubbaszkodott az elõadói széken szépen ritkuló
22968   II,  1883    |                         még a mai napig se lenne az ügyiben jogérvényes ítélet.~
22969   II,  1883    |                     lehetõvé kellene tenni, hogy az ember apellálhasson minél
22970   II,  1883    |                       több helyre. Kár, hogy ezt az argumentumot senki sem hangsúlyozta
22971   II,  1883    |                 köhécselés, hatalmassá növekedve az akusztika által, akárcsak
22972   II,  1883    |                        napfény hiába lopózott be az üvegfedélen keresztül, hiába
22973   II,  1883    |                   nyugalommal, mint mindennap; õ az egyedüli ember, aki sohase
22974   II,  1883    |                           hogy micsoda abszurdum az, hogy a becsületsértési
22975   II,  1883    |                         is nagy jogász vagyok... az ország nehezen várja az
22976   II,  1883    |                          az ország nehezen várja az enyim vélemény. - S bemegy
22977   II,  1883    |                         hogy Matuskától elszedje az okosabb argumentumokat.
22978   II,  1883    |                   Magyarországon bajos eltörülni az apellátát - mondja. - Itt
22979   II,  1883    |                    voltak.~Forgách Antal gróffal az történt 1860-ban, hogy »
22980   II,  1883    |                    meghalt«. Nevét nem vették be az országgyûlésen a bizottsági
22981   II,  1883    |                 tiszteletbeli jegyzõnek.~- Minek az neked, mit érsz vele? -
22982   II,  1883    |                          látod nagy megnyugtatás az, ha legalább jogom van panaszkodni.~
22983   II,  1883    |                         egyenlõtlen csere! S még az is csak fordítás!~- S csodálatos,
22984   II,  1883    |                       azt sem mondhatja el, amit az egyszeri poéta, ki a királynak
22985   II,  1883    |                          szép volt a könyve, hát az enyim hogy tetszett önnek?« - »
22986   II,  1883    |                         valami - suttogták.~Mert az az izgatott férfiú Istóczy
22987   II,  1883    |                      valami - suttogták.~Mert az az izgatott férfiú Istóczy
22988   II,  1883    |                          Tíz embert, aki aláírja az emancipáció revízióját.
22989   II,  1883    |                revízióját. Hecc, új hecc készül!~Az emberek szépen csendesen
22990   II,  1883    |                meg-megfogott egyet, elõadta neki az ügyet, az fanyarul mosolygott
22991   II,  1883    |                           elõadta neki az ügyet, az fanyarul mosolygott rá,
22992   II,  1883    |                  mindeniknek volt, ha egyéb nem, az, hogy éppen most görcs jött
22993   II,  1883    |                       hogy éppen most görcs jött az ujjaiba.~Keserûen ment odább
22994   II,  1883    |                         a zsidók ellen semmit.~*~Az apellátát nehezítõ törvény
22995   II,  1883    |                 képviselõházban. Megjavul-e vele az igazságszolgáltatás, nem
22996   II,  1883    |                         De ahogy lesz, úgy lesz, az az egy mégis bizonyos, hogy
22997   II,  1883    |                         ahogy lesz, úgy lesz, az az egy mégis bizonyos, hogy
22998   II,  1883    |                   hórihorgas felkiáltójel (!) ül az elõadói széken. Hugo Viktornak
22999   II,  1883    |                         s ez Tischler Vince, aki az elõadói székben ül. Arca
23000   II,  1883    |                dialektusa tótos, hangja bánatos. Az embernek kedve volna megszólítani:~-