bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

24001   II,  1883    |                          Kihúzatott az »M« betû. Az M betû a Memento mori. Megbukott
24002   II,  1883    |                    amilyen bolondos fantaszták - az ország összes ügyeibõl (
24003   II,  1883    |                   legjobban. Pedig hát ostobaság az egész! Az összes nevelésnek
24004   II,  1883    |                          hát ostobaság az egész! Az összes nevelésnek ebbõl
24005   II,  1883    |                          összes nevelésnek ebbõl az egy sorból kellene állnia
24006   II,  1883    |                        sorból kellene állnia fel az egyetemig, hogy: »Tiszteljétek
24007   II,  1883    |                   egyetemig, hogy: »Tiszteljétek az urat és fizessétek az adót!«~
24008   II,  1883    |               Tiszteljétek az urat és fizessétek az adót!«~Hanem azért mégis
24009   II,  1883    |                        annyit fog beszélni, mint az eddigi négy, úgy szépen
24010   II,  1883    |                      hosszú beszédekhez legalább az az egy szerencse volt mégis,
24011   II,  1883    |                          beszédekhez legalább az az egy szerencse volt mégis,
24012   II,  1883    |                        úr volt szíves fûszerezni az elõadásokat. Úgy, hogy azok
24013   II,  1883    |                  alkalmasint Szathmáry Károlynak az öccse.~Ma azt kérdezi Gromon
24014   II,  1883    |                         Mindegy; töröljük ki ezt az egy órát a múltak jegyzõkönyvébõl (
24015   II,  1883    |                          Hermannál.~Mert Hermané az elsõ lövés a javaslatra:
24016   II,  1883    |                       kicsit, s aztán felvesszük az oberrokkot, s kimegyünk
24017   II,  1883    |                         Kristófot, nem õk, hanem az tetszett meg nekem, hogy
24018   II,  1883    |                   Pozsonyi Ferenc uramról szinte az izzadság csurog, úgy elmagyarázza
24019   II,  1883    |                         a nagy uraságok odalenn, az a vékony ott, meg az a vastag
24020   II,  1883    |                    odalenn, az a vékony ott, meg az a vastag is amott, neki
24021   II,  1883    |                         ama õszhajú például, meg az a köpcös túlnan... No, nem
24022   II,  1883    |                     atyafiak. Megye ez még... és az is lesz, ha én mondom...
24023   II,  1883    |                          kötnek), tormával, amit az ájuldozók orra alá reszelnek...
24024   II,  1883    |                        különben csehül kezdõdött az ülés, egy szász kezdte.
24025   II,  1883    |                 foglalkozására nézve lutheránus.~Az összes szászok nevében beszélt,
24026   II,  1883    |                     beszédét, mintha legalább is az egész Európa keservének
24027   II,  1883    |                         keservének és panaszának az õ száján kellett volna kijönnie.~
24028   II,  1883    |                     Beszédjét legjobban jellemzi az, hogy csak éppen Trefort
24029   II,  1883    |                   Trefort miniszternek tetszett, az mondogatta váltig a szomszédjainak: »
24030   II,  1883    |                       vagy Wolff is elfelejtette az okosabb szempontokat elõsorolni.
24031   II,  1883    |                akaratlanul a fõ indító oka, hogy az ellenzék egyik nagy matadora,
24032   II,  1883    |                    megbiztatta vala selyma módon az érkezõ képviselõket a folyosón:~-
24033   II,  1883    |                       mert kissé »z«-nek ejti ki az »sz«-t.~Õ pedig olyan jót
24034   II,  1883    |                          jót nevetett aztán ezen az õ kapitális tréfáján, hogy
24035   II,  1883    |                        ennél sokkal többet érnek az én saját külön Farkasaim!),
24036   II,  1883    |                         egészen Debrecenben volt az eleje -, Göndöcs hozzálépett
24037   II,  1883    |                      nevetéssel -, mert azzal jó az!~Göndöcs elpirult, s ájtatosan
24038   II,  1883    |                           Micsoda borzasztó pech az, hogy az öreg Hegedüs László
24039   II,  1883    |                          borzasztó pech az, hogy az öreg Hegedüs László bácsi,
24040   II,  1883    |                        ki mit és hogyan beszélt.~Az elsõ nap után azt mondta.~-
24041   II,  1883    |                     mondta.~- Te, Ottó, hogy tud az a Kovács Albert ilyeneket
24042   II,  1883    |                       bátyám - mondja Ottó -, ha az ember belekezd valami dikcióba,
24043   II,  1883    |                          dikcióba, én is, te is, az orrunk után megyünk; hát
24044   II,  1883    |                          Kovács Albert, ha ez is az orra után indul, hova érhet
24045   II,  1883    |                       tudod, milyen jobbra-görbe az orrocskája...~Ebben aztán
24046   II,  1883    |                           Hát mért? Nem volt meg az ülés?~- De bizony megvolt.~-
24047   II,  1883    |                          vannak. De csukd be jól az ajtót,~Aztán halkan súgta
24048   II,  1883    |                         meg a vitát. Beszédjének az akart lenni a poénje, hogy
24049   II,  1883    |                        ilyen szónoktól csakis ez az érdekes. Olyanszerû már
24050   II,  1883    |                        kuglin. Senki sem kívánja az egyenes biztos dobásokat...
24051   II,  1883    |                        teszi fel a golyót, habár az is megesik, hogy gyengeségében
24052   II,  1883    |                       jegyzett... ceruzája rakta az ákumbákumot a kiterített
24053   II,  1883    |               lótás-futás, sugdosás a fülkékben, az oszlopok mögött. Szerep
24054   II,  1883    |                        másiknak el kell szaladni az orvosért. A szekundánsok
24055   II,  1883    |                     Hoitsy fog beszélni? Kutatom az okát, töröm a fejemet rajta,
24056   II,  1883    |                          Mészárosra. Nem áll biz az el, eszeágában sincs.~Megfogja
24057   II,  1883    |                           görcsösen markolja meg az egyik kezével, hogy el ne
24058   II,  1883    |                          látszik, hogy látogatta az iskolákat, már ti. fõtan-felügyelõ
24059   II,  1883    |                          beszél, ágál, hadonász. Az egész Ház feszült várakozásban
24060   II,  1883    |                       mert istenuccse nem volt), az iránya igen helyes, s meglehetõs
24061   II,  1883    |                   tréfálok, mert ez már komolyan az.~Mocsáry Lajos már megõszült,
24062   II,  1883    |                   Híressé akart lenni? De hiszen az már volt!~Vagy hogy az öregsége
24063   II,  1883    |                    hiszen az már volt!~Vagy hogy az öregsége hitbuzgóvá, bibliássá (
24064   II,  1883    |                         kálvinistaságban találja az egyedüli üdvözítõ vallást?~
24065   II,  1883    |                       egyedüli üdvözítõ vallást?~Az a kijelentése, hogy jó hazafiak
24066   II,  1883    |                        ingerültek kezdtek lenni. Az emberek összenéztek.~- Tegnap
24067   II,  1883    |                     összeverõdtek csoportokba, s az ellenmondások úgy zuhogtak
24068   II,  1883    |                        Vallásháború! - dörmögtek az emberek. - A zsidók ellen
24069   II,  1883    |                    Mocsáryt.~Ez úgy hatott, mint az ellenméreg. Mondták is mindjárt
24070   II,  1883    |                       okosak voltak de a poénok, az epigrammai élek igen kopottak,
24071   II,  1883    |                   szavalómûvész a néma csendben, az érdekfeszítõ figyelemben (
24072   II,  1883    |                          õ elmondhatta valóban:~»Az én erõm ezeknek a gyengeségében
24073   II,  1883    |                        vinni in massa, s odaadni az eperjesi aranymûvesnek,
24074   II,  1883    |                választóknak.~Hanem a kis Albert, az már más. Albert valóságos
24075   II,  1883    |                         szebb formátumban.~Irnák az ellenzéken ül. Albert a
24076   II,  1883    |                         születésnapja.~Hallatlan az, hogy ez az ember, akire
24077   II,  1883    |             születésnapja.~Hallatlan az, hogy ez az ember, akire helyesen jegyezték
24078   II,  1883    |                    hittünk többé - bejött megint az Andrássy-éra a folyosón,
24079   II,  1883    |                       megint róla. Hiszen örökké az anekdoták hõse volt õ.~Nehány
24080   II,  1883    |               észrevétlenül - kérdé a fõtolvajt.~Az aztán egész nyíltan kezdi
24081   II,  1883    |                     tízforintost adott ajándékba az orgazdának.~A tolvajok egészen
24082   II,  1883    |                         Éber elméje tartott fenn az utókornak.~Hosszas volna
24083   II,  1883    |                       megfordítva. Tetszett neki az erõ és a gavalléria, ami
24084   II,  1883    |                      pedig térjünk vissza megint az üléshez ez adoma után, melyért
24085   II,  1883    |                         variációja van divatban.~Az ülés legérdekesebb része
24086   II,  1883    |                         ülés legérdekesebb része az ónodi-epizód volt -, de
24087   II,  1883    |                         Ónody Gézát értjük, mert az õ napja már leáldozott a
24088   II,  1883    |                szemöldjei­vel, õ mégis leolvassa az arcáról, mit akar, hogy
24089   II,  1883    |                        és kegyelmes uraimékat, s az õ buzogányaikat csattogtatja
24090   II,  1883    |                          Lesskot már nem hagyták az idõ elõhaladottsága miatt
24091   II,  1883    |                      jutni.~Õ holnap reggel lesz az elsõ szónok! Minden embernek
24092   II,  1883    |                          A T. HÁZBÓL [márc. 10.]~Az egész vita színtelen már,
24093   II,  1883    |                         a padból, amelyben õ ül. Az õsfoglalók közül Hollóssy
24094   II,  1883    |                   õsfoglalók közül Hollóssy volt az utolsó: õ sincs már többé
24095   II,  1883    |                          minden hely ideiglenes. Az a purgatórium. Oda taszította
24096   II,  1883    |                        Különben sem a hely teszi az embert; aki zöld alsónak
24097   II,  1883    |                    kétszem!~Lessko István kezdte az ülést és Grünwald végezte
24098   II,  1883    |                      Grünwald végezte be. Mintha az ember a pincébõl felmászik
24099   II,  1883    |                          ösmerik már kívül-belül az olvasók: testileg vézna,
24100   II,  1883    |                          összeolvad szerencsésen az idealizmus a realizmussal.
24101   II,  1883    |                    idealizmus a realizmussal. Ez az anyag, melybõl a nagy embereket
24102   II,  1883    |                          nagy embereket gyúrják.~Az õ beszéde, melyet ma tartott,
24103   II,  1883    |                         megfelelt egyéniségének. Az a beszéd messze túl van
24104   II,  1883    |                  nyelvekkel való túlterheltetése az ifjúságnak, s az egész nevelési
24105   II,  1883    |                 túlterheltetése az ifjúságnak, s az egész nevelési rendszer.
24106   II,  1883    |                      kellemesen csiklan­doztatja az idegeket. Hiszen olyan kedves
24107   II,  1883    |                          akarsz a diákoktól?~... Az egyház az anya, õszerinte,
24108   II,  1883    |                         diákoktól?~... Az egyház az anya, õszerinte, az iskola
24109   II,  1883    |                       egyház az anya, õszerinte, az iskola a szûz leányzó. Uraim
24110   II,  1883    |                        ne vegyük rossz néven, ha az anya félti a leányát õexcellenciájától,
24111   II,  1883    |                       egy fiatal szónok próbálta az erejét: Prónay Gábor.~A
24112   II,  1883    |                         nekem, nem unták még meg az örökös segédkezést?~- Ha
24113   II,  1883    |                         fog kelleni lefeszegetni az elõadói székrõl.~A T. HÁZBÓL [
24114   II,  1883    |                          a hosszadalmas vitánál, az megérdemli, hogy ezt a karcolatot
24115   II,  1883    |                  végighallgatja, ha törik-szakad az írói karzatról.~Elsõ nap
24116   II,  1883    |                        Istenuccse, mulatságos ez az országgyûlés!~Második nap
24117   II,  1883    |                   csillogott egy kis öröm, midõn az ülésnek vége volt.~- Nem
24118   II,  1883    |                        beszédet mondott, melynek az a sora, hogy »aki e hazában
24119   II,  1883    |                      képessé a magyar kultúrára, az talán lehet mûvelt ember
24120   II,  1883    |                      országban, de e hazában nem az«, megérdemelné, hogy mottónak
24121   II,  1883    |                          tizenegykor Pesten lesz az »Angol királynõ«-ben, s
24122   II,  1883    |                     ezenközben mind összegyûltek az »Angol királynõ«-nél.~-
24123   II,  1883    |                         jött el, s amikor Aldzsi az ülés után véletlenül odamegy
24124   II,  1883    |                    megjön, küldjetek be értem is az ebédlõbe. Szeretnék neki
24125   II,  1883    |                          fel hogy: »Elvesztettem az étvágyamat!« Mire azt feleli
24126   II,  1883    |                         volna:~- Szíves üdvözlet az erdélyi katolikus státusnak! -~
24127   II,  1883    |                          amit már hallottunk, de az igaz, olyat sem, amit még
24128   II,  1883    |                          A hetedik nap... melyen az Úristen is megpihent.~Itt
24129   II,  1883    |                             hát mi történt ezzel az emberrel? - interpellálja
24130   II,  1883    |                       Nektek csak egy kicsit van az, ha valaki harmadfél napig
24131   II,  1883    |                      barátom, szorgalmasan ebben az egy helyben hat egész napja.
24132   II,  1883    |                         Mondd meg hamar, ki volt az az egy ember, aki azóta
24133   II,  1883    |                      Mondd meg hamar, ki volt az az egy ember, aki azóta beszél?~
24134   II,  1883    |                   nagyapja mind Wolffok voltak. (Az én külön Farkasaim, mint
24135   II,  1883    |                       kisebb bajnak tartva, mint az államéit. Szilágyi Dezsõ
24136   II,  1883    |                        látod!~S ebben benne volt az öröm, a megelégedés, a pártfogás
24137   II,  1883    |                          arccal, mintha most már az egész világ minden dolga
24138   II,  1883    |                    minden dolga el lenne végezve az utolsó jottáig.~Pedig még
24139   II,  1883    |                          még inkább illusztrálja az, hogy a nagy Futtaki-ba
24140   II,  1883    |                ellenkezõleg nagyon is mulatságos az alábbi nyilatkozatával:~»
24141   II,  1883    |                        szellemesen nevetteti meg az embert, és csak azt sajnálom,
24142   II,  1883    |                          Házban maradni.~Már ezt az én felfogásom unalmassága
24143   II,  1883    |               unalmassága hozza magával, mert én az ország nagy életkérdései
24144   II,  1883    |                   személyekkel fogok foglalkozni az ország házában, és így elõreláthatólag
24145   II,  1883    |              szolgálatért remélhetõleg ezután is az a jóízû kacaj lesz, melyet
24146   II,  1883    |                         csak kedélyeskedik, mint az én kedélyes Farkasaim a
24147   II,  1883    |                          tegnap még hosszú volt, az ma már kurta, ami tegnap
24148   II,  1883    |                         ami tegnap unalmas volt, az ma érdekfeszítõ. Mert amennyire
24149   II,  1883    |                 ruhájúakat pedig, ne rontsák itt az illuziókat, beküldte gyónni:~
24150   II,  1883    |                          Mikor aztán a pap kérdi az egyik katonát: »Miért vagy
24151   II,  1883    |                    waffenrokkom!~No, hát úgy van az, hogy néha bizony nagyon
24152   II,  1883    |                         különös okok miatt kerül az ember valamibe.~A jó Apafi
24153   II,  1883    |                          Mihály uram például, ha az »innyaadója« (fõpohárnok)
24154   II,  1883    |                   fõpohárnok) nagyon meggondozta az ebédnél, minden járókelõt
24155   II,  1883    |                          mégsem lett semmi baja. Az továbbhaladt az õ uralkodásuk
24156   II,  1883    |                      semmi baja. Az továbbhaladt az õ uralkodásuk után is egész
24157   II,  1883    |                          Hogy tovább is viszi-e, az már kétes. Én azt hiszem,
24158   II,  1883    |                    kométája nem tett kárt benne, az én megjegyzésem sem zökkenti
24159   II,  1883    |                          írok neki.~Hogy azonban az asszonyok elõtt (mert gondolom
24160   II,  1883    |                  pártelfogultság is vezethetett. Az az igaz, amit a karzat ítél
24161   II,  1883    |               pártelfogultság is vezethetett. Az az igaz, amit a karzat ítél
24162   II,  1883    |                       magasztalón, vagy elítélõn az egyes beszédek alatt, de
24163   II,  1883    |                          a nyomdába, már ti. nem az asszonyok, hanem beszédeik.~
24164   II,  1883    |                          aztán kérdezgették, hol az új kijövõktöl, hol teremõröktõl:~-
24165   II,  1883    |                         óra múlva megint kérdezi az elõbbi honatya:~- Ugyan
24166   II,  1883    |                Fulmigatíve biggyeszti fel ajkait az illetõ, veszi a kalapját,
24167   II,  1883    |                           S bemegy s látja, hogy az egész Ház ott ül türelemmel
24168   II,  1883    |                       meg, miféle nyavalya lehet az?~S mindenki azon bámul,
24169   II,  1883    |                        perpetuum mobile, s nincs az a földi hatalom többé, amely
24170   II,  1883    |                       aludt egyhuzomban, s errõl az sült ki, hogy nem a mienk,
24171   II,  1883    |                        itt a másik celebritás, s az se a mienk, mert szász!~
24172   II,  1883    |                      tudja a világon, mert nincs az az ember, ki el ne felejtette
24173   II,  1883    |                         a világon, mert nincs az az ember, ki el ne felejtette
24174   II,  1883    |                    Eleinte Polónyinak tették azt az ajánlatot, közölje az új
24175   II,  1883    |                        azt az ajánlatot, közölje az új lapban folytatásokban.~
24176   II,  1883    |                          Lévay Henrik leteperte.~Az õ dicsõségérõl zeng hegy,
24177   II,  1883    |                          meg nem tudtam, mi volt az a »váltakozó szerencse«.~
24178   II,  1883    |                        váltakozó szerencse«.~Hát az volt, hogy Karátsonyi Guidó
24179   II,  1883    |                          gróf, azzá akart lenni. Az elsõ lépése az volt, hogy
24180   II,  1883    |                      akart lenni. Az elsõ lépése az volt, hogy egyszer csak
24181   II,  1883    |                       negyvenezer forintot adott az Akadémiának.~- Ejnye, micsoda
24182   II,  1883    |                       Albrecht fõhercegnek, hogy az fordítsa valamely tetszése
24183   II,  1883    |                       medve is a havon.~Így lett az körülbelül ma is. A jelentékenyebb
24184   II,  1883    |                         kriptai csend uralkodott az épületben, csak a vén teremõr,
24185   II,  1883    |              nyomtatványon egy kétfejû sast. No, az ugyan a Madarász reszortjába
24186   II,  1883    |                         mintha õ csinálta volna.~Az elsõ szónok Lánczy volt.
24187   II,  1883    |                      beszéde keltette. Nézze meg az ember ezt a Kiss Albertet!
24188   II,  1883    |                       nem azért ülnék most ennél az asztalnál, hogy minden emberre
24189   II,  1883    |                     székében imígy tûnõdék:~- Mi az istenyila igaz már? A szászok
24190   II,  1883    |                        semmi, aki semmit se mond az országgyûlésen, az azt mondja »
24191   II,  1883    |                          mond az országgyûlésen, az azt mondja »dru«: annak
24192   II,  1883    |                          dru«: annak sincs semmi az õ fejiben. Tehát tisztelt
24193   II,  1883    |                   Tischler kedves úriember, csak az nem szép tõle, hogy németnek
24194   II,  1883    |                          ismeretlen készítõjének az arany koronás érdemkeresztet
24195   II,  1883    |                         Pantocsek Rezsõt kivéve. Az még mindig friss, mint a
24196   II,  1883    |                          türelmesen egy darabig, az azután közbeszólt õ is:~-
24197   II,  1883    |                       németül akar itt beszélni, az menjen ki.~Hofgräff azonban
24198   II,  1883    |                       kimentek a hallgatói. Mert az okosabb enged.~A folyosón
24199   II,  1883    |                         maga kész kimenni értük.~Az egyik csoportban ifjabb
24200   II,  1883    |                     ifjabb Ábrányi Kornél tartja az életet. Elõször csak tréfálkozik,
24201   II,  1883    |                     ingerlik, hogy olvasta-e azt az újdonságot, miképp menekült
24202   II,  1883    |                         a rárohanó farkasok elõl az országúton? Felmászott egy
24203   II,  1883    |                         odalapult a Krisztushoz: az mentette meg.~- Meg ám -
24204   II,  1883    |                    István?~- Mi alapon? Hát azon az alapon, hogy micsoda skandalum
24205   II,  1883    |                       hogy micsoda skandalum egy az állam által szubvencionált
24206   II,  1883    |            szubvencionált intézetben gúnyolni ki az államférfiakat?~- Hm! Ez
24207   II,  1883    |                          sem tudom.~- Hogy lehet az?~- Hát úgy - felelé ártatlanul -,
24208   II,  1883    |                        felelé ártatlanul -, hogy az anyám katolikus volt, de
24209   II,  1883    |                         anyám katolikus volt, de az apám protestáns...~- Apage!~-
24210   II,  1883    |                    szükséges sokáig bizonykodni. Az egész Ház körülötte gyûlt
24211   II,  1883    |                 elkeseredve lennie, Tisza Kálmán az ülés további folyama alatt
24212   II,  1883    |                       ülés további folyama alatt az õ múltkor kiadott brosürjét
24213   II,  1883    |                   olvasgatta, amibõl nyilvánvaló az a célzás, hogy érzékenyen
24214   II,  1883    |                        szerzetes barátokat, hogy az elfásult Trefort arcán rózsák
24215   II,  1883    |                     Istenem, de csak gyönyörû is az, így magunk közt legyen
24216   II,  1883    |                      szásszal.~A legnagyobb öröm az ellenzéken uralkodott, hogy
24217   II,  1883    |                           Ej, hát beraktuk volna az összes függetlenségi neveket
24218   II,  1883    |                        ancúg. Pedig a ruha teszi az embert!~Innen származik
24219   II,  1883    |                          embert!~Innen származik az a sajátszerû tünet, hogy
24220   II,  1883    |                     bácsi.~De kezdjük legelején.~Az elsõ tárgy ugyanis Kozarek
24221   II,  1883    |                        kócmadzaggal van kitoldva az elején és a végén.~Hát Kozarek!
24222   II,  1883    |                     hóhérnak semmi köze ide, itt az örök béke van és az ildom.~»
24223   II,  1883    |                          itt az örök béke van és az ildom.~»Az már más!« - gondolja
24224   II,  1883    |                      örök béke van és az ildom.~»Az már más!« - gondolja magában
24225   II,  1883    |                     arcuk azonnal elárulja, hogy az a pad egy »ellenséges ország«.~
24226   II,  1883    |                       útitarisznyába gyömöszölte az ötezer forintot, amit egyelõre
24227   II,  1883    |                           Aztán merre jössz haza az ezer magyarral? - vallatja
24228   II,  1883    |                         plánumot. De mit érdekel az téged?~- Arra akarlak kérni,
24229   II,  1883    |                    terhesebb lenne a válla, mint az ötezer forintos tarisznya.~
24230   II,  1883    |                     kicsit megszurkálja õket. Ez az egyetlen mulatsága, amikor
24231   II,  1883    |                     amikor jól érzi magát.~Helfy az elsõ áldozatja.~- Nos, hát
24232   II,  1883    |                       Ernõ. Akitõl pedig elvárná az ember, hogy meghallja, mikor
24233   II,  1883    |                      képek, hogyha oldalról nézi az ember, akkor Kálvin Jánost
24234   II,  1883    |                  részleteknél tudódik ki, melyik az igazi. Hanem hatalmas elme,
24235   II,  1883    |                          A T. HÁZBÓL [márc. 18.]~Az ember, ha ma bement az országházba,
24236   II,  1883    |                           Az ember, ha ma bement az országházba, ha körülnézett
24237   II,  1883    |                    folyosón elhelyezkedett, arra az esetre, ha szükség lenne
24238   II,  1883    |                         rengeteg zajt támasztott az a kifejezése, hogy õ hivatalát
24239   II,  1883    |                         fogja letenni a Mezei és az afféle emberek kívánságára...~-
24240   II,  1883    |                elkeseredésbõl restellte kiabálni az »eláll«-t.~Az ülés elején
24241   II,  1883    |                 restellte kiabálni az »eláll«-t.~Az ülés elején Gull beszélt.~-
24242   II,  1883    |                      bátyónak nagyon megtetszett az a dolog, hogy õ dirigálhassa
24243   II,  1883    |                       dolog, hogy õ dirigálhassa az országot, s nagy hirtelen
24244   II,  1883    |                        beléegyezett mindenbe.~Ez az oka, hogy én most itt egész
24245   II,  1883    |                          ismerős tájékra vetődik az ember, olyan boldognak érzem
24246   II,  1883    |                   ülhetek a folyosón.~Körülöttem az ismerős fák, cserjék, tusk...
24247   II,  1883    |                       akarom mondani, körülöttem az ismerős képvi­selők, Prileszky
24248   II,  1883    |                        tavaszi napfény, még azon az ezüstrojtos fekete zászlón
24249   II,  1883    |                            Teleki Géza gróf csak az imént érkezett a vonatról,
24250   II,  1883    |                 csángókkal jött egy nagy darabon az éjjel.~- Mindenütt kitûnõen
24251   II,  1883    |                     szalonnát, bort hoznak nekik az állomásokon, hogy mind gyomorhurutosnak
24252   II,  1883    |                         magát, s mikor hozzányúl az ember valamelyiknek a testéhez,
24253   II,  1883    |                      borral, hogy szinte csicsog az érintésre. És a vasúti tiszt­
24254   II,  1883    |                          a vasúti tiszt­viselõk, az állomásbeli kellnerek is
24255   II,  1883    |                         kellner durván:~»Hagyjon az úr békét. Fizet, amikor
24256   II,  1883    |                          nem érek rá. Nem hallja az úr, hogy ott egy csángó
24257   II,  1883    |                         külön kupét csatoltatott az állomásfõnök, ahová a szörnyen
24258   II,  1883    |                          oda halántékaihoz, mint az öreguras parókán. Senki
24259   II,  1883    |                      fogás volt, hogy becsõdítse az embereket, kik a húsvéti
24260   II,  1883    |                  ünnepeltek itt senkit úgy, mint az én »tót szerecsen«-emet,
24261   II,  1883    |                       egyig egy méltóságos úrnak az õ elválaszthatlan tartozékaivá
24262   II,  1883    |                        középtanodai javaslatnál.~Az elõadói székben még mindig
24263   II,  1883    |                          kell megünnepelni, s ez az ünnep mára esnék, s ha benne
24264   II,  1883    |                       amit váltig állított, hogy az összes ünnepeket át kellene
24265   II,  1883    |                         lassacskán, hogy Spanga, az üldözött Spanga, ott van
24266   II,  1883    |                      karzatra fordul. Nem Spanga az - mondják némelyek -, ámbár
24267   II,  1883    |                       lehetetlen, hogy õ? - szól az egyik képviselõ.~- Föl lehet
24268   II,  1883    |                       hogy egy »jó apa« csinálta az egész izgatottságot cselbõl,
24269   II,  1883    |                          Sokan siettek üdvözölni az »öreget«.~Semmi változás
24270   II,  1883    |                    különb legény Sámsonnál, mert az ereje nem ment el a hajával.~
24271   II,  1883    |                 Edelsheim-Gyulayt vágta földhöz, az idén Andrássyt gyûrte le...~
24272   II,  1883    |                         Andrássyt gyûrte le...~Õ az egyetlen mameluk még, aki
24273   II,  1883    |                          bekötni.~De most jöjjön az elsõ §. Mert hiába, legnehezebb
24274   II,  1883    |                     hiába, legnehezebb a kezdet. Az elsõ paragrafust még maga
24275   II,  1883    |                      Trefort szoptatja meg, mint az úri anya az elsõ gyermekét.~
24276   II,  1883    |                  szoptatja meg, mint az úri anya az elsõ gyermekét.~Hosszan
24277   II,  1883    |                 hallgatja, csak Szász Károly, ki az írói karzaton van elragadtatva
24278   II,  1883    |                        csupa merõ udvariasságból az egész beszédet Herman Ottónak
24279   II,  1883    |                     végig arcán. Ki volt merülve az összerogyásig.~- Mit szólsz
24280   II,  1883    |                       hallottátok, mit mond Tomy az elnöki székrõl? Azt mondja,
24281   II,  1883    |                       Azt mondja, hogy benyújtja az Olay Lajos megbízólevelét.
24282   II,  1883    |                          hogy néha hasznát veszi az ember.~Szász Károly az írói
24283   II,  1883    |                     veszi az ember.~Szász Károly az írói karzatról hallgatja
24284   II,  1883    |                          német nyelvrõl hasonlít az egyszeri ember feleletéhez
24285   II,  1883    |                  Természetesen a holdra - mondja az -, mert a nap nappal jár
24286   II,  1883    |                            mert a nap nappal jár az égen, s akkor úgyis világos
24287   II,  1883    |                      sötétben maradnánk.«~Amibõl az következik persze Szász
24288   II,  1883    |                      szerencsétlenségére átvitte az idõ kereke az Éles Henrik
24289   II,  1883    |        szerencsétlenségére átvitte az idõ kereke az Éles Henrik beszédéhez.~»
24290   II,  1883    |                          beszédéhez.~»Henrik« úr az egyetlen »Henrik« a képviselõházban.
24291   II,  1883    |                          De a szakács elrontotta az ételeket e banketten, s
24292   II,  1883    |                          akik akkor részt vettek az ebéden. A rossz beszédet
24293   II,  1883    |                       soha.~Különben nem is volt az olyan nagyon gyatra beszéd.
24294   II,  1883    |                      annál rosszabb beszédet, de az igaz, hogy csak Kemény Gábortól.~
24295   II,  1883    |                        Legcsúnyább mameluk tempó az volt tõle, hogy az istennek
24296   II,  1883    |                         tempó az volt tõle, hogy az istennek erõnek erejével
24297   II,  1883    |                       miképp lehetett világosság az elsõ napon, ha a nap és
24298   II,  1883    |                     teremtette! Mégiscsak valami az, hogy ezt a félszeg ellentmondást
24299   II,  1883    |                       görög nyelvnek, mert olyan az már, mint a régi bronz lámpák,
24300   II,  1883    |                            de úgy van vele, mint az egyszeri cigány, kinek a
24301   II,  1883    |                      mégiscsak legszebbek otthon az õ tulajdon rajkói.~No de
24302   II,  1883    |                           aki szereti felültetni az embereket. - Csodálatos
24303   II,  1883    |                          Thaisz vállon veregette az imposztort, és megcirógatta
24304   II,  1883    |                      imposztort, és megcirógatta az ábrázatját. S ez okozta
24305   II,  1883    |                   Bercinek persze senki se hiszi az õ igaz történetét, pedig
24306   II,  1883    |                       Kisül, hogy vak lárma volt az egész, de azért a Mocsáry
24307   II,  1883    |                szerkezetének: olyan formán esett az ki, mintha staniclikba gyûrve
24308   II,  1883    |                        embert szólít segítségül. Az rendesen a gyenge ember
24309   II,  1883    |                        mi ennek a jelentõsége?~- Az, hogy valami borzasztó fog
24310   II,  1883    |                   nevetés Irányi ajkain felkölté az istenek bosszúállását. Vagy
24311   II,  1883    |                       arca lángba borul.~Mi volt az a mondat? Hogy mit csináltak
24312   II,  1883    |                       Nem mondom meg, mert engem az asszonyok is olvasnak, s
24313   II,  1883    |                      Irányi, s rögtön fölkereste az inasát:~- János, kérem,
24314   II,  1883    |                          nekem egy jegyet, hanem az elsõ padba.~A T. HÁZBÓL [
24315   II,  1883    |                        aneres hüpokorisztai«.... Az akadémikus hellének mind
24316   II,  1883    |                     célozott dühe Hellász ellen, az egyik a »glaukopos« Göndöcs
24317   II,  1883    |                     kettõnk közül.~Hanem ezekkel az argumentumokkal nehezen
24318   II,  1883    |                           de« lehetne itt?~- Hát az, hogy a feleségem görög
24319   II,  1883    |                        meg szegényt! Hát mondom, az én fiam már tud görögül;
24320   II,  1883    |                          Móricz Pali végezte, de az alfától az omegáig még igen
24321   II,  1883    |                      Pali végezte, de az alfától az omegáig még igen sok vatta
24322   II,  1883    |                          S ez nagy érdem. Hiszen az ellenkezõjét szidjuk mindég.~
24323   II,  1883    |                       iszen segítettek õrajta is az istenek, kikkel a görög
24324   II,  1883    |                         görög mítosz megnépesíti az Olümposzt, a liliomkeblû
24325   II,  1883    |                   Hunyady László gégéjét, amitõl az egyszerre szólni kívánt.~
24326   II,  1883    |                          leült.~- Vagy úgy? Maga az, kedves? Maga akar beszélni?
24327   II,  1883    |                        lévén végignéz pártján, s az állati belekbõl kezdi jósolni
24328   II,  1883    |                          emeletrõl esel.~- Semmi az - mondja nyugodtan Herman -,
24329   II,  1883    |                       kívánja áldozatul leszúrni az isteneknek, hogy kedvöket
24330   II,  1883    |                      felolvasott passzusok abból az obskúrus könyvbõl, nem úgy
24331   II,  1883    |                       majd be is bizonyítja neki az ülés után.~De már erre dühbe
24332   II,  1883    |                          kikötötte magának, hogy az eredményt, »kinek lesz igaza«,
24333   II,  1883    |                         majd a Háznak.~S ez lesz az elsõ komoly párbaj az idén!~
24334   II,  1883    |                       lesz az elsõ komoly párbaj az idén!~De immár csend...
24335   II,  1883    |                       lép a sorompóba.~S valóban az embernek - ha ellenzéki -
24336   II,  1883    |                          most! Amiért bevertétek az ablakaimat.~Tisza eldöntötte
24337   II,  1883    |                          Pállal. Pedig már akkor az ellenséges hajóra kezdték
24338   II,  1883    |                        szavazás következett. Biz az furcsán ment, mert összevissza
24339   II,  1883    |                           ezek mesterségbõl ûzik az »igen« -t, ha nincs napszám,
24340   II,  1883    |                    ezeknek esett zokon kimondani az igent.~Törs Kálmán, Prónay
24341   II,  1883    |                   megöblítse a torkát.~- Ez volt az elsõ és utolsó. Sohase teszem
24342   II,  1883    |                   semmire se mehetnek.~Göndöcsöt az éjjel annyira megnyomkodta
24343   II,  1883    |                          lesz.~Hanem Móricz Pál, az már elült... a hellének
24344   II,  1883    |                           Bizony csak sokon megy az ember keresztül egy életen
24345   II,  1883    |                           Mindenki elálmosodott. Az öreg Prileszky bácsi kiment
24346   II,  1883    |                 szeretnek vért ontani húsvétkor. Az ártatlan bárányok vérét.
24347   II,  1883    |                    országszerte összeszedik erre az idõre a kedves kis korán
24348   II,  1883    |                          a báránykákon teszik le az érettségi vizsgát.~Mondom,
24349   II,  1883    |              borjúpörköltre vagyok rászokva. Ezt az egy államférfiúi sajátságomat
24350   II,  1883    |                   fölháborodva, s hosszú kezével az országútra mutatott.~Odanéztem,
24351   II,  1883    |                     sötét tömegeket láttam ugyan az úton, túl a lóvasúti vágányokon,
24352   II,  1883    |                         szemeim, barátom. Hát mi az ott?~- Hogy az mi? - kiáltá
24353   II,  1883    |                   barátom. Hát mi az ott?~- Hogy az mi? - kiáltá Apponyi. -
24354   II,  1883    |                          nincs érzékük... hiszen az igaz, hogy nem bírom úgy
24355   II,  1883    |                         ezek.~- De hát kik? Ezek az emberek, akik itt állnak?
24356   II,  1883    |                         százával láthat ilyenkor az ember.~- Hát szóba álltam
24357   II,  1883    |                          valóság között., vagyis az elmélet és praxis között.~
24358   II,  1883    |                       gyerekeim, mert mi vagyunk az úgynevezett »zajos helyeslés«.~
24359   II,  1883    |                         gúnyos mosollyal fogadja az újmódi párbajt, melyhez
24360   II,  1883    |                      folyosókon mindamellett hol az egyiket, hol a másikat veszik
24361   II,  1883    |                        nehogy el találjon aludni az új botrány. Isten ments!
24362   II,  1883    |                       óta. Olyan becses ez, mint az egyetlen uszkáló zsírfolt
24363   II,  1883    |                     külsõ ismertetõ jegyeiket.~- Az úr mennykõ nagy paksamétákkal
24364   II,  1883    |                   mennykõ nagy paksamétákkal jár az utcán - csúfondároskodék
24365   II,  1883    |                  csúfondároskodék Herman Ottó.~- Az úr meg a hosszú sörényével
24366   II,  1883    |                     fiaskó s a Mailáth halála és az azzal összefüggõ részletek,
24367   II,  1883    |                          a pletyka), rendesen ez az ügy képezi a triccs-traccs
24368   II,  1883    |                         a triccs-traccs tárgyát.~Az egyik kombinál, a másik
24369   II,  1883    |                bárányokról, miért ne közölhetném az Eötvösét is, úgy, ahogy
24370   II,  1883    |                       egészen elvette a helyemet az elbeszélésével.~Most már
24371   II,  1883    |                      össze a történteket.~S csak az fáj, hogy most már még Pulszky
24372   II,  1883    |                       ahogy mi is nélkülöztük ma az õ beszédjében az »sz«-t
24373   II,  1883    |                  nélkülöztük ma az õ beszédjében az »sz«-t és a »cs«-t.~Pedig
24374   II,  1883    |                         tartózkodott, menekülvén az idegen beszédek elõl, hol
24375   II,  1883    |                         a miniszteri szobába. Ez az oláhországi csángó. Azután
24376   II,  1883    |                          isten, mi fog történni?~Az újságírók kíváncsi arccal
24377   II,  1883    |                      vajon?«~A legvalószínûbbnek az látszott, hogy rájuk csukja
24378   II,  1883    |                       hogy rájuk csukja legelõbb az ajtót., azután rájuk gyújtja
24379   II,  1883    |                     aztán vége lesz szimpliciter az egész bejöveteli galyibának.~
24380   II,  1883    |                         maradna?~És Jókai? Hátha az is bent van már szegény,
24381   II,  1883    |                         bent van már szegény, és az is ott ég!~Micsoda rettenetes
24382   II,  1883    |                       rettenetes csapás lenne ez az országra! Mert akkor a megkezdett »
24383   II,  1883    |                     egyéb szerencsétlenség, csak az, hogy nem hallhatták Lessko
24384   II,  1883    |                         beszédjét.~Azt pedig, ha az embernek jó kedélye van,
24385   II,  1883    |                         nagy beszédre készült el az éjjel, mert tegnap este
24386   II,  1883    |                          tökéletesen maródi lett az új államtitkárral, Barossal
24387   II,  1883    |             államtitkárral, Barossal egyetemben.~Az ember azt hinné az elsõ
24388   II,  1883    |                   egyetemben.~Az ember azt hinné az elsõ tekintetre, hogy talán
24389   II,  1883    |               kedvetlenítgette folytonosan.~- Mi az ördögnek beszélnél, Péter?
24390   II,  1883    |                         viccet. Látod, Deákot is az adomái tették naggyá.~-
24391   II,  1883    |                       alá a rostán.~»Hiszen megy az magától« - mondá Tisza,
24392   II,  1883    |                           Ma már én lettem volna az elsõ ember, aki kijön a
24393   II,  1883    |                      hogyha ez így tart, behozza az esti üléseket is.~Hüm! Ha
24394   II,  1883    |                          is.~Hüm! Ha Tisza unja, az már más... az már egészen
24395   II,  1883    |                        Tisza unja, az már más... az már egészen más i Akkor
24396   II,  1883    |                     stílusával éljek.~Ámbátor ha az esti ülések behozatódnak,
24397   II,  1883    |                        ami a pártot összetartja, az egyedül a tarokk.~A nagyságos
24398   II,  1883    |                      megszûnik, megszûnt minden. Az a selyemszál, melyre partnerek,
24399   II,  1883    |                         szét lesz szakadva, s ha az a cérnaszál egyszer szétszakad,
24400   II,  1883    |                          akinek eldiskurál­gassa az ideáit, hogy mit nem kellene
24401   II,  1883    |                elhallgatja.~Okosan! Hiszen ebben az elhallgatásban van az ereje...~
24402   II,  1883    |                      ebben az elhallgatásban van az ereje...~De ne csináljunk
24403   II,  1883    |                          pedig ma búcsúztatta el az elnök.~Szegény tót szerecsenkém!
24404   II,  1883    |                        Nincs, oh, nincs arányban az én veszteségemmel, amennyi
24405   II,  1883    |                     mesécskét kezdett elbeszélni az autonómiáról és az államról.~
24406   II,  1883    |                    elbeszélni az autonómiáról és az államról.~Az autonómia elment
24407   II,  1883    |                     autonómiáról és az államról.~Az autonómia elment az államhoz...
24408   II,  1883    |                    államról.~Az autonómia elment az államhoz... vagy mit beszélek,
24409   II,  1883    |                        fiaim, a historikum, hogy az autonómia azokkal a levegõt
24410   II,  1883    |                    dolgokkal többet adott vissza az államnak, mint amennyit
24411   II,  1883    |                         a fösvény ember, s mikor az egyszer eljött hozzája,
24412   II,  1883    |                   eltemettem, odavan.~- Meghalt? Az lehetetlen, ne beszélj bolondokat!
24413   II,  1883    |                         a bíróhoz, és a bíró azt az ítéletet mondta, hogyha
24414   II,  1883    |                         megüdvözült.~Ebbõl pedig az a morál, hogy az autonómia
24415   II,  1883    |                     Ebbõl pedig az a morál, hogy az autonómia jó szolgálatot
24416   II,  1883    |                     tehessen rossz szolgálatokat az államnak. Mert így megy
24417   II,  1883    |                          államnak. Mert így megy az stb...~*~A derék Göndöcs
24418   II,  1883    |                        el volt keseredve, hiszen az újságban is olvashattuk
24419   II,  1883    |                          újságban is olvashattuk az okát, hogy névjegyeket hamisítanak
24420   II,  1883    |                     szörnyülközni és kit szidni.~Az õ beszédeik odavitték a
24421   II,  1883    |                           De Helfynek helyén van az esze. Megszokta õ már a
24422   II,  1883    |                         neszrõl, hogy valaki jár az erkély szalonban.~Felugrott
24423   II,  1883    |                       fogadtatott el. Igaz, hogy az egész paragrafusban csak
24424   II,  1883    |                         egész paragrafusban csak az van megírva, mi a direktor.
24425   II,  1883    |                       ellenben nagy bosszúságot.~Az öreg Madarász ugyanis az
24426   II,  1883    |                         Az öreg Madarász ugyanis az egyedüli ember, aki mindig
24427   II,  1883    |                      ember, aki mindig jelen van az üléseken.~Egész dicsõsége,
24428   II,  1883    |                          meg a szeme láttára. Ez az egész.~E jelenvalóságra
24429   II,  1883    |                          hogyha jegyezné valaki, az öreg naponkint több árkus
24430   II,  1883    |                       ködve, mutogatva.~- Ki ott az a szép arcú öreg képviselõ
24431   II,  1883    |                          mögött?~- Nem képviselõ az.~- Hát mi?~- Szász Károly,
24432   II,  1883    |                 ábrázatnak amott ki a gazdája?~- Az meg Szathmáry Károly. De
24433   II,  1883    |                         meg Szathmáry Károly. De az se képviselõ.~- No, hát
24434   II,  1883    |                          a tüzes istennyila érte az egész Házat. Hogy válogatják
24435   II,  1883    |                          Hogy válogatják ki ezek az urak magukat, ha szavazni
24436   II,  1883    |                     üveggömbbõl áll, melynek hol az egyikébõl száll alá a homok
24437   II,  1883    |                          másikba, hol a másikból az egyikbe.~Ma minden homok
24438   II,  1883    |                      nagy. De hát én most már mi az ördögöt csinálhattam volna?~
24439   II,  1883    |                       volt már a nyüzsgés-mozgás az ülés végén, egy szavát se
24440   II,  1883    |                  lehetett érteni, csak azt látta az ember, hogy áll, hogy a
24441   II,  1883    |                        egy köpülõ embert mutatna az.~S ez a köpülõ ember valóban
24442   II,  1883    |                      Esõs idõben aluszékonyabbak az emberek. A morcos idõ odakünn
24443   II,  1883    |                    egyszer csináltak forradalmat az emberek, amióta a világhistória
24444   II,  1883    |                        Ilyenkor nem jó beszélni. Az üvegfedél, melyen nagy esõcsöppek
24445   II,  1883    |                   Prizellim~Szerelemnek szerelem az~ára:~Rajongó szívemnek szíved~
24446   II,  1883    |                          tudni mármost, ki lehet az a Prizellim?~- Gyanakszom,
24447   II,  1883    |                       Gyanakszom, gyerekek, hogy az mégiscsak Tisza Kálmán,
24448   II,  1883    |                         Tisza Kálmán, respektíve az õ álneve.~Ilyen hivalkodásokban
24449   II,  1883    |                         hivalkodásokban telik el az idõ. Vizenyõs tréfák és
24450   II,  1883    |                      tréfák és élcek kerekednek.~Az írói karzaton is csevegnek.
24451   II,  1883    |                      kisfiát is elhozta. Egyedül az néz még körül érdeklõdve:
24452   II,  1883    |                     éretlen még szegényke!~- Hát az a bácsi kicsoda ott?~- Melyik?
24453   II,  1883    |                     bácsi kicsoda ott?~- Melyik? Az, aki ott a függönyök közé
24454   II,  1883    |                       függönyök közé húzódott?~- Az, az. Ugye az a király, édesmamám?~-
24455   II,  1883    |                   függönyök közé húzódott?~- Az, az. Ugye az a király, édesmamám?~-
24456   II,  1883    |                         húzódott?~- Az, az. Ugye az a király, édesmamám?~- Nem
24457   II,  1883    |                     király, édesmamám?~- Nem biz az, ficskám! Az Péchy bácsi.~-
24458   II,  1883    |                             Nem biz az, ficskám! Az Péchy bácsi.~- Ugye búvócskát
24459   II,  1883    |                paragrafushoz. S olyan simán ment az egész, hogy alig történt
24460   II,  1883    |                 módosítvány. Mindenki pihentette az eszét. Még Herman is.~Az
24461   II,  1883    |                         az eszét. Még Herman is.~Az ülés elején Szapáry Gyula
24462   II,  1883    |                        ám szépen,~Amit vett tőle az ország kölcsönképpen,~Nagy
24463   II,  1883    |                     férfi korában a kegyvesztés.~Az ülés végén Tisza azt az
24464   II,  1883    |                          Az ülés végén Tisza azt az ígéretet tette Helfy Nácinak,
24465   II,  1883    |                          preskribált, a kilógus.~Az egész Ház megnyugodott a
24466   II,  1883    |                         szegezve, mintha mondaná az Ebergényi István ügyben:~-
24467   II,  1883    |                           A T. HÁZBÓL [ápr. 14.]~Az »örök javaslat« ma megint
24468   II,  1883    |                          logikai mértékkel mérve az emberi szenvedélyeket, azt
24469   II,  1883    |                            Legalább nem akad fel az igazságszolgáltatás kereke!~-
24470   II,  1883    |                     nyugodtan áttérhetünk megint az eszlári ügyre!~És mindenkinek
24471   II,  1883    |                        elõbb hadd mondjam el, ki az a Szemzõ Gyula.~Szemzõ Gyula
24472   II,  1883    |                     Hanem csak egy megbízó levél az egész, mely egyszer Eszergom
24473   II,  1883    |                     Eszergom megyébõl beérkezett az elnökhöz.~S valóban a derék
24474   II,  1883    |                          esztergomiaktól kitelik az a furfang, hogy csak egy
24475   II,  1883    |                          szerepeltetnek, s annak az öt forintjait összegyûjtik,
24476   II,  1883    |                          papok perselyeibe, mert az ilyen dolgokat mind megengedi
24477   II,  1883    |                        vélelmet nagyon megrontja az, hogy Reviczkynek a hasonmása,
24478   II,  1883    |               elfogatásoknál egy bizonyos, és ez az, hogy valaki okvetlenül
24479   II,  1883    |                  okvetlenül a legutolsónak marad az elfogatásnál. S ez a legutolsó
24480   II,  1883    |                   praktikus javaslatot úgy, hogy az ma már csak a folyosóknak
24481   II,  1883    |                       Még Trefort is megpróbálta az õ szegény kivérzett hátán,
24482   II,  1883    |                     kivérzett hátán, hogy milyen az, ha õ is üt, õ, akit mindég
24483   II,  1883    |                         szakállban sem.~KARCOLAT AZ ORSZÁGHÁZBÓL [ápr. 15.]~
24484   II,  1883    |                        áll, s e feliratot hordta az esernyõjén egy idõben:~»
24485   II,  1883    |                          Ha eltulajdonítanád ezt az esernyõt, gondold meg, oh,
24486   II,  1883    |                         meg, oh, demokrata, hogy az a szegény báró Kemény Istváné
24487   II,  1883    |                         Kemény Istváné volt!«~Ez az esernyõ-felirat nem tûnt
24488   II,  1883    |                         nem tûnt ám el egyszerre az esernyõvel. Ott van az sok
24489   II,  1883    |                 egyszerre az esernyõvel. Ott van az sok helyütt. Meg­találjuk
24490   II,  1883    |                        meglátható mindenütt, még az úgynevezett demokraták beszédjeiben
24491   II,  1883    |                  ezerféle alakban, ott ólálkodik az ajtóküszöbökön, ott csillog
24492   II,  1883    |                    demokrata!~De sehol sem látja az ember jobban, mint a Házban...
24493   II,  1883    |                   húzogatják a podagrás lábukat. Az orruk fel van húzva. Maguktartása
24494   II,  1883    |                          õk vannak túlsúlyban, s az õ gúnymosolyuk tükrözõdik
24495   II,  1883    |                     mindig halványabb, gyengébb.~Az esernyõ lassankint egészen
24496   II,  1883    |                     elszomorító processzus ezzel az esernyõvel magyarázója mindannak,
24497   II,  1883    |                         a napokat jegyezzük, nem az idõket, s azokban is csak
24498   II,  1883    |                          Régen nem hallottuk már az öreget. Azóta õ sokkal fiatalabb
24499   II,  1883    |                           A rossz blattnak pedig az a tulajdonsága, hogy nem
24500   II,  1883    |                          hogy disztrahálja õket. Az egyik a Kék Macskáról beszélt