bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 2001    I,  1874    |                       ítélendő és büntetendő meg az utánnyomás, szükségesnek
 2002    I,  1874    |                         azon eseteket is, melyek az utánnyomással egy sorba
 2003    I,  1874    |                     Utánnyomásnak tekintendő:~a) Az, midőn a szerző, ki művének
 2004    I,  1874    |                         ilyen engedély hiányában az a jogvélelem, miszerint
 2005    I,  1874    |                         kézirat tulajdonát, hogy az engedményes abból oktatást
 2006    I,  1874    |                        nem akarta, vagy legalább az abból húzható anyagi hasznot
 2007    I,  1874    |                   korunkban. Kinek a levél szól, az annak tulajdonosa ugyan,
 2008    I,  1874    |                          ugyan, de ezen tulajdon az írótól csak avégből ruháztatott
 2009    I,  1874    |                      címzettje azt tenni akarná, az írónak illetőleg ivadékainak
 2010    I,  1874    |                       jogosítatlan kiadása. Mert az előadó a hallgatónak épülést,
 2011    I,  1874    |                         is, más mint ő, azt csak az ő belenyugvásával teheti.
 2012    I,  1874    |                   beszédeinek gyűjteményeit csak az ő vagy jogutódainak átengedése
 2013    I,  1874    |                         illeti.~Ellenben nem egy az utánnyomással: a) Valamely
 2014    I,  1874    |                  alakjára nézve lényegesen eltér az eredetitől. Minthogy azonban
 2015    I,  1874    |                          s a szerző fordításának az osztrák jog szerint egy,
 2016    I,  1874    |                      tulajdonjogot nyervén, mint az író az eredetihez, ugyanazon
 2017    I,  1874    |               tulajdonjogot nyervén, mint az író az eredetihez, ugyanazon munkának
 2018    I,  1874    |                 engedelmök nélkül adná ki valaki az illető munka átdolgozását,
 2019    I,  1874    |               cselekvénye egy tekintet alá esnék az utánnyomással. A szerző-
 2020    I,  1874    |                      kizárólagos tulajdonosa, és az utánnyomás ellen éppúgy
 2021    I,  1874    |                       ellen éppúgy védendő, mint az eredeti szerző.~c) A szentírás,
 2022    I,  1874    |                          szerzői rég kiköltözvén az élők sorából, jogutódaik
 2023    I,  1874    |                         vagy ismeretlenek levén, az emberiség közkincsévé lettek
 2024    I,  1874    |                         szüleményei. De aki akár az első, akár a második mondatban
 2025    I,  1874    |                         ilyen örv alá rej­tezzék az utánnyomás, szükséges törvényileg
 2026    I,  1874    |                    terjedelemben engeden­dők meg az idézetek és felvételek.
 2027    I,  1874    |                          idézetek és felvételek. Az osztrák törvény egy nyomtatott
 2028    I,  1874    |                    magyarázati és ítészeti rész, az anyag berendezése, a netaláni
 2029    I,  1874    |                         a netaláni életrajzok és az előszó képeznek kizárólagos
 2030    I,  1874    |                          úgy azonban senki, hogy az idézett vagy fölvett részeket
 2031    I,  1874    |                          dolog. Hogy azon élénk, az egész világot átkaroló érdek
 2032    I,  1874    |                         fogva is lehetetlen, sőt az olvasókra nagyon hátrányos
 2033    I,  1874    |                         tulajdonosnak tehát csak az fekszik érdekében, hogy
 2034    I,  1874    |                        szokás szentesített, hogy az átvételt egymásnak kölcsönösen
 2035    I,  1874    |                   megnevezni azon lapot, melyben az legelőbb olvasható vala.
 2036    I,  1874    |                    gyanút vonják magukra, miképp az olvasóközönséget a maguk
 2037    I,  1874    |                      Egészen másként áll a dolog az irodalmi, művészeti, tudományos
 2038    I,  1874    |                           mint dr. Toldy Ferenc »Az írói tulajdon« című munkájában
 2039    I,  1874    |                         biztosítsa. Mi lenne már az időszaki sajtóból, ha az
 2040    I,  1874    |                         az időszaki sajtóból, ha az minduntalan fosztogatások
 2041    I,  1874    |                       versenyezhetvén olcsóságra az olyakkal, mik literatúrai
 2042    I,  1874    |                      lassanként elsilányulnának; az írók kik dolgozataik becséhez
 2043    I,  1874    |                       mint utánnyomás büntetendő az állam által. Mi azonban
 2044    I,  1874    |                          állam által. Mi azonban az azokban a tudomány, irodalom,
 2045    I,  1874    |                   könnyen tévedésbe vitethetnék, az illetőnek kármentesítésre
 2046    I,  1874    |                       fölétlenül szabad legyen-e az, vagy a költő engedelmétől
 2047    I,  1874    |               törvényhozások. A porosz, valamint az osztrák törvény oda nyilatkozik,
 2048    I,  1874    |                    kézirat, a színrehozatal joga az írót halála napjáig, utódait
 2049    I,  1874    |                        jog a színmű kiadása vagy az előadás egyszeri megengedése
 2050    I,  1874    |                       ugyanis tulajdonképpen nem az a rendeltetése, hogy olvasmányul
 2051    I,  1874    |                    olvasmányul szolgáljon, hanem az, hogy előadassék, és a legjobb
 2052    I,  1874    |                    Ferenc azon nézetéhez, miképp az előadás után még inkább
 2053    I,  1874    |                        intézkedése pedig, miképp az előadásnak egy színházban
 2054    I,  1874    |                         Nem helyeselhetjük tehát az angol és francia törvényhozás
 2055    I,  1874    |                       kinyomtatott a darab. Csak az volna még kívánatos, hogy
 2056    I,  1874    |                       Attól nem kell félni, hogy az írók akkor szertelen feltételekhez
 2057    I,  1874    |                       feltételekhez fogják kötni az engedélyt. Ha az előadásra
 2058    I,  1874    |                    fogják kötni az engedélyt. Ha az előadásra vállalkozó károsodástól
 2059    I,  1874    |                     nyújtja. Nem szükséges tehát az író jutalmát a védhatáridők
 2060    I,  1874    |               igazságtalanul csökkenteni, holott az ő és a vállalkozók közti
 2061    I,  1874    |                       hozza. - De térjünk vissza az utánnyomáshoz.~Kik írói
 2062    I,  1874    |                          nem tarthatják tilosnak az utánnyomást. Így nevezetesen
 2063    I,  1874    |                      másik érvet is harcra vezet az utánnyomók védelmére. A
 2064    I,  1874    |                       bocsátja közre művét, hogy az állandóan fenntartassék.
 2065    I,  1874    |                  nagyközönségre bízatik, mint ha az csak egyeseknek, a szerző
 2066    I,  1874    |                        művet többé ne nyomassák. Az írónak ezen célzatát nem
 2067    I,  1874    |                         nem létezőnek tekintendő az említett föltét, midőn az
 2068    I,  1874    |                        az említett föltét, midőn az írói tulajdon ab intestato
 2069    I,  1874    |                     haszon kedveért, mely belőle az emberiségre háram­lik, vélték
 2070    I,  1874    |                     háram­lik, vélték tűrendőnek az utánnyomást. Az utánnyomó -
 2071    I,  1874    |                       tűrendőnek az utánnyomást. Az utánnyomó - hozák fel -
 2072    I,  1874    |                       költ­séget, nem pedig mint az író a befektetett pénz-,
 2073    I,  1874    |                   férhetnek, minek következtében az alsóbb rétegekben is elterjed
 2074    I,  1874    |                      midőn megfelejtkezett, hogy az állam, melynek rendeltetése
 2075    I,  1874    |                  biztosítása, nem hunyhat szemet az utánnyomásra, bárha ez képes
 2076    I,  1874    |                          gondolta meg, miszerint az utánnyomás az irodalom életéveit
 2077    I,  1874    |                          miszerint az utánnyomás az irodalom életéveit metszvén
 2078    I,  1874    |                        metszvén el, elnézése épp az ellenkezőt fogja szülni.
 2079    I,  1874    |                    szülni. Mert ki lesz hajlandó az írónak tiszteletdíjt fizetni,
 2080    I,  1874    |                          előre is tudhatja, hogy az utánnyomók megfosztandják
 2081    I,  1874    |                         nélkül el fog éretni, de az irodalomnak sír fog ásatni,
 2082    I,  1874    |                  dúsgazdagok foglalkozhatnak még az irodalommal, mint nobilis
 2083    I,  1874    |                        passzióval.~Némelyek, kik az utánnyomás vészes következményeit
 2084    I,  1874    |                      javallják elérendőnek, hogy az állam váltsa magához a szerzők
 2085    I,  1874    |                        mert milyen jogrend volna az, mely mindenki tulajdonát
 2086    I,  1874    |                   mindenki tulajdonát oltalmazná az erőszak ellen, és az írókat,
 2087    I,  1874    |                  oltalmazná az erőszak ellen, és az írókat, nemünk legnagyobb
 2088    I,  1874    |                legszentebb jogban és megfosztaná az aziránti szabad rendelkezéstől.
 2089    I,  1874    |                       megtörténhetvén, hogy vagy az író, vagy az állam nem akarja
 2090    I,  1874    |                           hogy vagy az író, vagy az állam nem akarja elfogadni
 2091    I,  1874    |                     elfogadni a feltételeket, és az utóbbi védeni tartozván
 2092    I,  1874    |                       kénytelen lesz tilalmaznia az utánnyomást. Ha pedig mint
 2093    I,  1874    |                          véli engedhetni magának az állam a kényszerváltságot,
 2094    I,  1874    |                         kisebb díjat fog fizetni az íróknak, mint alku mellett
 2095    I,  1874    |                károsodván, vissza fognak vonulni az irodalomtól, vagy pedig
 2096    I,  1874    |                       meg, ha meggondoljuk, hogy az irodalmi termékek nagy száma
 2097    I,  1874    |                       olcsóbbakká lennének. Mert az olcsóságnak a legnagyobb
 2098    I,  1874    |                          hogy nem a kiadó, hanem az állam honorálja az írót,
 2099    I,  1874    |                         hanem az állam honorálja az írót, csak úgy megfizetjük
 2100    I,  1874    |                        kellene tartanunk.~Miután az utánnyomás jogsértő természetét
 2101    I,  1874    |                   természetét bebizonyítottuk és az annak megengedése vagy tűrése
 2102    I,  1874    |                           Míg sajtó nem létezék, az írói tiszteletdíjak sem
 2103    I,  1874    |                          vala más célzata, midőn az írói pályára lépett, mint
 2104    I,  1874    |                         többszörözése, hanem pl. az egyház által némely szerzeteknek
 2105    I,  1874    |                 megváltoztatta a dolgok állását. Az ezerszeres sokasítás könnyű
 2106    I,  1874    |                       szívesen fizettek a kiadók az íróknak tiszteletdíjt. Azonban
 2107    I,  1874    |                    Azonban a kecsegtető nyereség az emberi haszonlesésnek is
 2108    I,  1874    |                          sem bizonyosabb, miután az utánnyomó nem fizetvén tiszteletdíjt,
 2109    I,  1874    |                          kiadók. Hiába fordultak az utóbbiak a törvényszékhez
 2110    I,  1874    |                      segélyért, sem a római, sem az akkori nemzeti jog nem tartalmazott
 2111    I,  1874    |                     nemzeti jog nem tartalmazott az utánnyomást tiltó szabályokat.
 2112    I,  1874    |                   szolgál­tassék a sértetteknek, az akkortájban virágkorukat
 2113    I,  1874    |                         keresettek voltak, mivel az egész birodalomban bírának
 2114    I,  1874    |                       mind élénkebben éreztetett az írói-, illetőleg a kiadó-tulajdonijog
 2115    I,  1874    |                       illeti azon dicsőség, hogy az igazság ezen követelésének
 2116    I,  1874    |                         hogy világosan elismerte az írói tulajdon örök érvényét,
 2117    I,  1874    |                  Hannover már 1686-ban mondta ki az utánnyomás tilos voltát.
 2118    I,  1874    |                      alatt 1618-ban biztosította az írói tulajdont, azonban
 2119    I,  1874    |                       eltörölvén a szabadalmakat az írói tulajdon védhatáridejét
 2120    I,  1874    |                   csatolt. 1838-ban a két kamara az írói tulajdon tartamát az
 2121    I,  1874    |                        az írói tulajdon tartamát az 1837-i porosz törvény alapján
 2122    I,  1874    |                     királynő előtt örök jog volt az írói tulajdon, de 1709-ben
 2123    I,  1874    |                  haláláig védi. Ezen rendelkezés az 1842. évi amendement által
 2124    I,  1874    |                          oda módosíttatott, hogy az írói tulajdon még 7 évig
 2125    I,  1874    |                  általános utánnyomási tilalmat. Az 1837. évi június 11-én kelt
 2126    I,  1874    |                         30 esztendeig oltalmazza az írói tulajdont; a névtelen
 2127    I,  1874    |                       alatt megjelent munkák 15, az egyetemek, akadémiák, és
 2128    I,  1874    |                       évig élvezik ezen oltalmat az első megjelenéstől számítva.
 2129    I,  1874    |                         hozzája tartozó államban az első kiadástól számítandó
 2130    I,  1874    |                     számítandó 10 évig kizárólag az írónak vagy jogutódnak biztosította
 2131    I,  1874    |              biztosította a kiadás jogát, melyet az 1845-ik évi június 19-iki
 2132    I,  1874    |                      miatt életbe nem léphetett. Az Északamerikai Egyesült Államok
 2133    I,  1874    |                 legelőször 1790-ben gondoskodott az írói tulajdon biztosításáról.
 2134    I,  1874    |                         tulajdon biztosításáról. Az 1831-i törvény szerint a
 2135    I,  1874    |                         szerint a szerző művének az arra szolgáló lajstromba
 2136    I,  1874    |                        1814-ben visszaállítatván az 1796-i törvény, kiterjesztetett
 2137    I,  1874    |                         évre szorítja a tartamot az író halála után. Belgiumban
 2138    I,  1874    |                       kiváltság mellett védettek az utánnyomás ellen. Ezen évben
 2139    I,  1874    |                       évben egy királyi rendelet az eredeti művek, verses vagy
 2140    I,  1874    |                        azután 25 évig oltalmazza az utánnyomási visszaélés ellen,
 2141    I,  1874    |                    bocsáttatik ki. Mit rendelnek az olasz királyság törvényei,
 2142    I,  1874    |                    bocsátkoznám, szükséges elébb az e tekintetbeni ausztriai
 2143    I,  1874    |                       mégpedig nehéz büntetés és az előtalált példányok, valamint
 2144    I,  1874    |                         adatik. 1781. jan. 13-án az előbbi rendelet azon pótintézvénnyel
 2145    I,  1874    |                határozata folytán V-ik Ferdinánd az 1846. évi okt. 19-én az
 2146    I,  1874    |                          az 1846. évi okt. 19-én az auszt. ált. törvénykönyvhöz
 2147    I,  1874    |                      örökösük és mindkét esetben az illető jogutódok; a szerző
 2148    I,  1874    |                          alatt megjelent munkák, az első kiadástól számítva.
 2149    I,  1874    |                          helyesebben rendelkezik az osztrák, mint a porosz jog,
 2150    I,  1874    |                          mint a porosz jog, mely az írói jogokat ez esetben
 2151    I,  1874    |                     bátortalanságot is, mely sem az államot, sem a társadalmat
 2152    I,  1874    |                        30 évi tulajdont ismer el az említettem függelék több
 2153    I,  1874    |                          folytatják, nemkülönben az író halála után sajtó alá
 2154    I,  1874    |                      csak kiváltságok biztosíták az írói tulajdont. Így 1584-
 2155    I,  1874    |                       ben kiváltságot nyert tőle az egyetem nyomdája az iskolai
 2156    I,  1874    |                         tőle az egyetem nyomdája az iskolai könyvek kizárólagos
 2157    I,  1874    |                        is kiterjesztetett, habár az általános utánnyomási tilalom
 2158    I,  1874    |            helytartósághoz, hogy Landerer Mihály az utánnyomástól eltiltassék.
 2159    I,  1874    |                   intézte a felséghez, miszerint az utánnyomás tekintetében
 2160    I,  1874    |                          utánnyomás tekintetében az örökös tartományokban fennálló
 2161    I,  1874    |                         A király ezen kívánatnak az 1793. évi nov. 19-én a helytartótanácshoz
 2162    I,  1874    |                      rendeletben felel meg, mely az utánnyomást »sub gravi pro
 2163    I,  1874    |                        legközelebbi intézvényben az utánnyomási tilalmat illetőleg
 2164    I,  1874    |                   utánnyomási tilalmat illetőleg az örökös és a magyar tartományok
 2165    I,  1874    |                          azon véleménnyel járult az uralkodó elé, miszerint
 2166    I,  1874    |                  miszerint Magyarországban, mint az örökös tartományoktól független
 2167    I,  1874    |                       tilalmát behozta.~1843-ban az időközben nagy lendületet
 2168    I,  1874    |                    törvényjavaslatot nyújtott be az 1843/4-iki országgyűléshez,
 2169    I,  1874    |                         küldte észrevételeit. De az ezek alapján a kancelláriánál
 2170    I,  1874    |                         alapján a kancelláriánál az említett törvényjavaslatot
 2171    I,  1874    |                     szolgáltassa át, hogy ez azt az 1846. okt. 19-én az örökös
 2172    I,  1874    |                          azt az 1846. okt. 19-én az örökös tartományokban az
 2173    I,  1874    |                         az örökös tartományokban az írói tulajdon védelmére
 2174    I,  1874    |                    módosított alakjában. Ámbátor az 1874. júl 27-én meg is történt,
 2175    I,  1874    |                   tétetett is királyi propozíció az akkori országgyűlésnek,
 2176    I,  1874    |                      akkor sem biztosíttathatott az írói tulajdon hazánkban
 2177    I,  1874    |                         hazánkban törvény által.~Az 1852. évi november 29-én
 2178    I,  1874    |                        pátens nálunk is behozván az általános ausztriai polgári
 2179    I,  1874    |                törvénykönyvet, vele együtt annak az írói tulajdont tárgyazó
 2180    I,  1874    |                        érvénybe lépett. 1858-ban az osztrák kormány az 1856.
 2181    I,  1874    |                      1858-ban az osztrák kormány az 1856. és 1857. évi német
 2182    I,  1874    |                   melynek előterjesztése folytán az igazságügyi minisztérium
 2183    I,  1874    |                szabályozó 8. §-át is alakította.~Az 1862-iki országbírói értekezlet
 2184    I,  1874    |                    szabályok I. részének 23. §-a az írói tulajdonról következőleg
 2185    I,  1874    |                          kijelentetik, miszerint az ész szüleményei is oly tulajdont
 2186    I,  1874    |                        szolgáljon zsinórmértékül az e téren fölmerülő peres
 2187    I,  1874    |                 esetekben is érvényben hagyatott az osztrák törvénykönyv és
 2188    I,  1874    |                   tárgyban nem létezének, nehogy az oly szép virágzásnak indult
 2189    I,  1874    |                 tulajdonjog oltalmát nélkülözze: az vélelmeztetett a bíróságtól,
 2190    I,  1874    |                          a bíróságtól, miszerint az országbírói értekezlet e
 2191    I,  1874    |                    mérvadóknak kívánta tekinteni az osztrák törvények rendeleteit.~
 2192    I,  1874    |               törvényjavaslat kidolgozását, mely az igazságügyi miniszternek
 2193    I,  1874    |                        folytán terjesztetett elő az országgyűlésnek, hol azonban
 2194    I,  1874    |                Törökország is hozott törvényeket az írói tulajdon oltalmára,
 2195    I,  1874    |                 fenyíttetnék. Mindamellett, hogy az e tárgybani különféle törvényhozások
 2196    I,  1874    |                       melyek mint pl. Belgium és az Északamerikai Egyesült Államok
 2197    I,  1874    |                     utánnyomását elnézik, mintha az írói tulajdon csak a honfiúság
 2198    I,  1874    |                       érvényes jog volna, mintha az írót nem már mint ilyent
 2199    I,  1874    |                      tilos, a szerzőt pedig csak az utóbbi esetben, mintha azon
 2200    I,  1874    |                 polgáraira terjesztik ki, melyek az ő hozzátartozóikat hasonló
 2201    I,  1874    |                       ugyan sohasem a morál, sem az észjog fogja helyeselhetni,
 2202    I,  1874    |                     helyeselhetni, mert valamint az egyik egyén jogtalan tette
 2203    I,  1874    |                      hasonló jog-megvetésre, úgy az egyik állam jogtiprása sem
 2204    I,  1874    |                        hasonló történt Angliában az internaitonal copyright-act
 2205    I,  1874    |                     felhatalmaztatván a királynő az írói tulajdon nemzetközi
 2206    I,  1874    |                         szerzőket, kiknek hazája az osztrák írók irányában ugyanarra
 2207    I,  1874    |                  kongresszus tartatott; 1869-ben az Északamerikai Egyesült Államok
 2208    I,  1874    |                      Államok kormánya közölt egy az ottani törvényhozás elébe
 2209    I,  1874    |                     elébe terjesztett javaslatot az írói tulajdon nemzetközi
 2210    I,  1874    |                          mint hogy a külhoni író az illetékes szász hatóság
 2211    I,  1874    |                   érdemlett büntetésöket.~Miután az utánnyomást minden oldalról
 2212    I,  1874    |                   névhamisításról.~II. Plágiumba az esik, ki a) Más művét utánnyomja
 2213    I,  1874    |                          bocsátja ki sajtó alól. Az első utánnyomás, a második,
 2214    I,  1874    |                  körülményeket nem nyomozva csak az eredményre tekintünk, a
 2215    I,  1874    |                         mely a kárpótláson felül az utánnyomás büntetésével
 2216    I,  1874    |                       azonkívül orzási merénylet az egyedül a szerzőt illető
 2217    I,  1874    |                          idők múltával elveszvén az eredeti kiadás, csak a plagiátumból
 2218    I,  1874    |                         szerzőt és ott tündökölt az orzott dicskoronával. Legalább
 2219    I,  1874    |                      vesszük is figyelembe, hogy az olvasóközönség megcsalathatik,
 2220    I,  1874    |                         adatván el neki, és hogy az illető név használatára
 2221    I,  1874    |                       névhamisítás által károsul az azt jogosan viselő szerző,
 2222    I,  1874    |                    megfenyíteni, másodszor pedig az okozott kár, esetleg az
 2223    I,  1874    |                          az okozott kár, esetleg az elmaradt haszon megtéríté­
 2224    I,  1874    |                       civilizált állam elismerte az írói tulajdont s miszerint
 2225    I,  1874    |                       miképp nincs már oly távol az idő, melyben a törvényhozások,
 2226    I,  1874    |                        melyben a törvényhozások, az észjog követelményeinek
 2227    I,  1874    |                           Láttuk továbbá, miképp az írói tulajdon még eddig
 2228    I,  1874    |                          ezen kötések lassanként az egész művelt világot át
 2229    I,  1874    |                       Szászország példáját és se az idő, se az állam határai
 2230    I,  1874    |                        példáját és se az idő, se az állam határai közé ne szorítsák
 2231    I,  1874    |                        határai közé ne szorítsák az írói tulajdont, hanem örökké
 2232    I,  1874    |               nyilatkoztassák azt, akkor nemcsak az igazságnak fognak eleget
 2233    I,  1875    |                       jelen kormányunk, valamint az elõtte valók is teliden-tele
 2234    I,  1875    |                      lehetne bajain. Sem ez, sem az nem használ, megpróbálnak
 2235    I,  1875    |                           hátha véletlenül éppen az gyógyítaná meg? Úgy tesznek
 2236    I,  1875    |                  megtöltse a semmibõl milliókkal az üres státus-kasszát; hanem
 2237    I,  1875    |             lassan-lassan egyszersmind fejleszti az adózó nép vagyoni gyarapodását -
 2238    I,  1875    |                     kellene lépnie s megmutatnia az erõt és munkaképességet, -
 2239    I,  1875    |                       nagy szundikálva lesi, míg az óra utolsó homokja is lepottyan,
 2240    I,  1875    |                        mikor aztán rákerül a sor az õ kiáltására. És azalatt,
 2241    I,  1875    |                  nekieresztett fantáziája. Ilyen az a régi idea, amelynek újév
 2242    I,  1875    |                          biztos eszközt mutatnak az ország bajainak orvoslására,
 2243    I,  1875    |                         életbölcsességet tanúsít az ellenzék, midõn abban a
 2244    I,  1875    |                 könnyelmûséget tételez fel, hogy az csak úgy vakon hozzá csatlakozik.~
 2245    I,  1875    |                         adhatja magát elõ, midõn az ellenzék egy Sennyeivel
 2246    I,  1875    |                    hatalom utáni szertelen vágy! Az embert még a helyes észjárásától
 2247    I,  1875    |                    megfosztja.~Higgye meg nekünk az ellenzék, hogy az õ kedveért
 2248    I,  1875    |                         nekünk az ellenzék, hogy az õ kedveért bizony senki
 2249    I,  1875    |                         elõbb bebizonyítja, hogy az õ elvei jobbak, s hogy azok
 2250    I,  1875    |                      kedélyes más tekintetben. - Az országgyûlés jelentéktelen
 2251    I,  1875    |                        váltó«; sok gondot szerez az illetõknek: nem egynek borsódzik
 2252    I,  1875    |                        Lónyaival kezet szorított az estélyen, s õt a közelebbi
 2253    I,  1875    |                          pártja vérmes reményeit az iránt, hogy a »gyanúsított«
 2254    I,  1875    |                      idején.~Szomorú dolog lesz, az igaz, - de bizony sok más
 2255    I,  1875    |                         azért mindenkiben megvan az a gyengeség, hogy mégis
 2256    I,  1875    |                        BUDAPEST 1875. JAN. 22-ÉN~Az új adójavaslatokról akarunk
 2257    I,  1875    |                          a privát körökben, mint az országos bizottságban: ma
 2258    I,  1875    |                  bizonyossággal mondhatjuk, hogy az új adók elviselhetetlen
 2259    I,  1875    |                   elviselhetetlen terheket rónak az állam­polgárokra anélkül,
 2260    I,  1875    |                 polgárokra anélkül, hogy ezáltal az államon segítve lenne.~Fel
 2261    I,  1875    |                          ez adókkal rendbe hozom az országot. - Ha szó szerint
 2262    I,  1875    |                        Ha szó szerint vétetnének az õsz államférfiú szavai,
 2263    I,  1875    |                 szeretnék a Ghyczy feje lenni. - Az új adók nem hogy rendbe
 2264    I,  1875    |                       nem hogy rendbe nem hozzák az országot, hanem még jobban
 2265    I,  1875    |                     elszegényítvén a föld népét.~Az adójavaslatok között legjobbnak
 2266    I,  1875    |                          még fel lesznek állítva az ellenõrzõ közegek, akkor
 2267    I,  1875    |                  fennálló adókat felemelni egész az országos szükséglethez arányosítva;
 2268    I,  1875    |                          mégis ugyanaz a gyermek az, - az adó csak adó, ha kölcsönnek
 2269    I,  1875    |                          ugyanaz a gyermek az, - az adó csak adó, ha kölcsönnek
 2270    I,  1875    |                       lett volna mentve legalább az új adók kezelési költsége,
 2271    I,  1875    |                        kevesebb, mint jövedelme. Az adófizetõknek mindegy, akármilyen
 2272    I,  1875    |                         farizeusnak kiadja aztán az utat: hogy vagy hajoljon,
 2273    I,  1875    |                     zavarok dacára is összehozza az eddigi Deák-párti többséget,
 2274    I,  1875    |                          a képviselõház vezérei. Az öreg Deák már leszorult
 2275    I,  1875    |                         tõn, hogy nincs szándéka az országot a provizórium sárga-fekete
 2276    I,  1875    |                    Ezáltal Sennyey is közeledett az alkotmányos forma embereihez.
 2277    I,  1875    |            elgondolkozzunk felette. Lássuk tehát az eszközöket, melyekkel a
 2278    I,  1875    |              meggondolatlan beruházásokat, miket az eddigi kormányok derûre-borúra
 2279    I,  1875    |                        terjedjenek a végletekig, az adóképességet nem kimeríteni,
 2280    I,  1875    |                      kifizetésére legokosabb mód az államjavak eladása: ezáltal
 2281    I,  1875    |                 Mindenekfelett pedig hangoztatja az erõs és hatalmas kormány
 2282    I,  1875    |               egyetértenek a vezérek, legfeljebb az eszközökben fordulhatna
 2283    I,  1875    |            kikerülhetetlen logikai következménye az eseményeknek. Ha maga nem
 2284    I,  1875    |                      fölvetni a bizalmi kérdést, az önként fog bekopogtatni:
 2285    I,  1875    |                         pedig alakul egy új párt az egymáshoz közeledõ elemekbõl
 2286    I,  1875    |                     koalicionális kormányok, hol az állami viszonyok rendezettsége
 2287    I,  1875    |             rendezettsége és szilárdsága mellett az körülbelül lehetséges lenne;
 2288    I,  1875    |                          nem lehetne egyéb, mint az ambíció és dicsvágy egy
 2289    I,  1875    |                        dolgozna, mert hiányoznék az egyesítõ kapocs, mely egyedül
 2290    I,  1875    |                    egyesítõ kapocs, mely egyedül az elvek harmóniájában lelhetõ
 2291    I,  1875    |                   helyzetet elõadhassa, valamint az összes minisztérium lemondását
 2292    I,  1875    |                          azokat alkalmasint csak az új kormány megalakulása
 2293    I,  1875    |                    reménylené õ a koalíciót, mik az elvei s mi a programja a
 2294    I,  1875    |                 belügyminiszterhez Tisza számára az udvarhoz meghívó távirat,
 2295    I,  1875    |                         adóemelés által segíteni az államháztartáson. Õfelsége
 2296    I,  1875    |                    lényegét azonban tudjuk, s ez az: hogy a balközép el van
 2297    I,  1875    |                       elõadottak után, miszerint az új pártalakulás elé nem
 2298    I,  1875    |                       akadályokat gördíteni, sõt az alakulandó új kormánypártba
 2299    I,  1875    |                        kollégáinak nagyobb része az eddigi úgynevezett Deák-pártiakból
 2300    I,  1875    |                         nélkül; bizonyosnak csak az látszik, hogy Tisza Kálmán
 2301    I,  1875    |                     Kálmán okvetlenül tagja lesz az új kormánynak, s hogy hívei
 2302    I,  1875    |               kormánypártba. Így tehát igaza van az »Egyetértés«-nek, midõn
 2303    I,  1875    |                      midõn gyászkeretben hirdeti az ellenzék kimúltát. Nincs
 2304    I,  1875    |                        férfiak közt megtartatott az értekezlet. Jobboldalról
 2305    I,  1875    |                        tárgya röviden összevonva az volt: lehetséges-e a két
 2306    I,  1875    |                       jobboldal között oly kevés az elvi eltérés, hogy az egyesülést
 2307    I,  1875    |                      kevés az elvi eltérés, hogy az egyesülést nem akadályozza
 2308    I,  1875    |                   Istvánt hallgatta ki a király. Az értekezletek folynak széltében
 2309    I,  1875    |                        26.~A KONZERVATÍVOKRÓL~Mi az a pecsovics? Éppen az, ami
 2310    I,  1875    |                         Mi az a pecsovics? Éppen az, ami a konzervatív! Jobban
 2311    I,  1875    |                     Jobban nemigen magyarázhatja az ember. Hol vannak? kik õk?
 2312    I,  1875    |                          kifejtett tevékenységét az 50-es években, s azon eredményre
 2313    I,  1875    |                          ben kivívnunk sikerült. Az események e felfogásában
 2314    I,  1875    |                          elvtársai iránt, és míg az általa nagyra tartott b.
 2315    I,  1875    |                   kultúr-állami ábrándjainkról«. Az igaz, hogy a jelszó alatt
 2316    I,  1875    |                          és Magyarország reájok, az õ tevékenységökre és képességeikre
 2317    I,  1875    |                         kabinet éltetõ lelke, ki az egész kormánygyeplõt vasmarkába
 2318    I,  1875    |                       Péter gróf neveztetett ki. Az új kormány nagyon nehezen
 2319    I,  1875    |                           különösen sok baj volt az igazságügy-miniszteri tárca
 2320    I,  1875    |                        meg, de visszautasította. Az új kormány tehát végleg
 2321    I,  1875    |                   alakulhatott meg, s tehette le az esküt õfelsége kezébe; mi
 2322    I,  1875    |                      nemcsak a karzatokat, hanem az országház tájékát is. Mindenki
 2323    I,  1875    |                          székeken. Bent a házban az árnyalatok vezérei mind
 2324    I,  1875    |                      legyen!~10. sz., március 5.~AZ ÚJ PÁRTOKRÓL ÉS PÁRTÁLLÁSRÓL~
 2325    I,  1875    |                        PÁRTOKRÓL ÉS PÁRTÁLLÁSRÓL~Az új minisztérium fogadtatása
 2326    I,  1875    |                        jobboldali körben azonban az éljenek közé némi elégedetlen
 2327    I,  1875    |            konzervatívekhez, s ne vegyenek részt az új kormánypárt alakításában.
 2328    I,  1875    |                           hogy ne vegyenek részt az általánosan óhajtott fúzió
 2329    I,  1875    |                    kijelenté elvbarátainak, hogy az új kormány pártjához szegõdni
 2330    I,  1875    |                     hisszük, hogy még messze van az az idõ, midõn odáig jutunk,
 2331    I,  1875    |                           hogy még messze van az az idõ, midõn odáig jutunk,
 2332    I,  1875    |                          BUDAPEST, MÁRCIUS 12-ÉN~Az új kormány »mézesheteit«
 2333    I,  1875    |                         Azt szokás mondani, hogy az »új seprõ jól seper«, s
 2334    I,  1875    |                     alapos reményünk lehet, hogy az új seprõ elsepri a sok szemetet,
 2335    I,  1875    |                  nemzetet, ne bénítsák el karját az ellenzékieskedési és folyosói
 2336    I,  1875    |                         folyosói manõverek, mint az az elõbbi kormányoknál történt,
 2337    I,  1875    |                      folyosói manõverek, mint az az elõbbi kormányoknál történt,
 2338    I,  1875    |                  nyugalommal láthat teendõ után.~Az elsõre, ti. az erõs kormányzásra
 2339    I,  1875    |                      teendõ után.~Az elsõre, ti. az erõs kormányzásra vonatkozólag
 2340    I,  1875    |                          a katolikus papságot és az arisztokráciát majdnem kivétel
 2341    I,  1875    |                         napra erõsödik; erõsödik az ország közvéleményének nyilvánítása
 2342    I,  1875    |                      jogosultságot ad. Képviseli az »arany középutat«, mely
 2343    I,  1875    |                       egészségére, minden szavuk az imádott haza jóléte, s abban
 2344    I,  1875    |                         kormány bosszantására és az idõ elfecsérlésére.~A megyék
 2345    I,  1875    |                        midõn a kezdet kezdetének az általános békülékenység
 2346    I,  1875    |                        alapját kívánja megvetni.~Az uralomra jutott volt baloldaliak
 2347    I,  1875    |                  vállukra hárult. Általános volt az ijedtség amint Tisza belügyminiszteri
 2348    I,  1875    |                          De ez nem valósult meg. Az új belügyminiszternek esze
 2349    I,  1875    |                       megbuktatója, hanem csupán az új »szabadelvû párt« egyik
 2350    I,  1875    |                          mindenki bizalommal néz az új kormány mûködése elé
 2351    I,  1875    |                   mûködése elé s »éljen«-t kiált az új fordulatnak boldog-boldogtalan:
 2352    I,  1875    |                      jelen események háta mögül, az nem lehet egyéb, mint ama
 2353    I,  1875    |                         a régi, penészes húszas, az egyik oldalán a »Szûz Mária«
 2354    I,  1875    |                          képpel, a másikon pedig az értéket jelzõ számokkal.
 2355    I,  1875    |                      esik!~Hogy most sokat ígér, az csak azt bizonyítja, hogy
 2356    I,  1875    |                      Ahol a haza van, ott legyen az egyház is!~13. sz., március
 2357    I,  1875    |                     Nevezetesebb ellenzéke nincs az egész világnak, mint most
 2358    I,  1875    |                         ha már egészen kifogyott az ellenségből, a tejesköcsögöket
 2359    I,  1875    |                         Mindig eszembe jutó róla az egyszeri szenvedélyes vadász
 2360    I,  1875    |                       saját csizmájára lövöldöz. Az Alvinczy-puska hol-hol nagyot
 2361    I,  1875    |                     megfogyatkozánk számban, meg az egymás iránti hitben, szeretetben,
 2362    I,  1875    |                  győzelem idejében szüntette meg az 1867. XII. törvénycikk átkos
 2363    I,  1875    |                       most, a tény ugyanaz, csak az idők és személyek változának.~
 2364    I,  1875    |                    jobboldal okvetlenül bukni, s az ellenzék végre annyi küzdelem
 2365    I,  1875    |                     Tehát nehogy diadalra jusson az ellenzék, a derék vezér,
 2366    I,  1875    |                        hadserege zömét átvezette az örömujjongó ellenséges táborba,
 2367    I,  1875    |                 koalicionális törekvésnek fúzió, az elvek szegre akasztásának,
 2368    I,  1875    |             félretételének logikai következménye az elvek teljes megtagadása,
 2369    I,  1875    |                        el minden igaz magyar, ki az adott szó szentségét nem
 2370    I,  1875    |                   kérdezzük tőle: mikor nem járt az igaz úton, akkor-e midőn
 2371    I,  1875    |                         igaz úton, akkor-e midőn az ellenzéki polgártársaknak
 2372    I,  1875    |                tárogatóba fújt, vagy most, midőn az átkos közösügy gyászvitézeivel
 2373    I,  1875    |                gyászvitézeivel együtt örvendezik az 1867-ik dicső alkotás ideiglenes
 2374    I,  1875    |                      ellen vezényleni?~Hiszen ha az 1867-es egyezmény Tiszának
 2375    I,  1875    |                hazaszeretet szép dolog. Szép, jó az mind, mit a 48-asok akarnak.
 2376    I,  1875    |                      megfojtja, ha kimenthető is az isten előtt, ki az érzelmeket
 2377    I,  1875    |                 kimenthető is az isten előtt, ki az érzelmeket ismeri, de bűnös
 2378    I,  1875    |                      érzelmeket ismeri, de bűnös az emberek előtt.~Mi emberek
 2379    I,  1875    |                         szükség lett volna, mert az államok nagyságának kezdete
 2380    I,  1875    |                    tanítók nyugdíjalapja részint az állam segélyéből, részint
 2381    I,  1875    |                        állam segélyéből, részint az egyházi felügyelők, részint
 2382    I,  1875    |                        felügyelők, részint pedig az önmaguk által történt befizetésekből
 2383    I,  1875    |                 lehetetlen nem kárhoztatni, hogy az elaggott tanítók egyformán
 2384    I,  1875    |                      különbség mindenesetre van: az érdemet illő lett volna
 2385    I,  1875    |                         gazdaember mondaná, mert az áldásos béke egyik megerősítő
 2386    I,  1875    |                        mezeje is szünetelt, mert az európai országgyűlések is
 2387    I,  1875    |                     érdekes, amennyiben Bismarck az egész világnak »ismerős
 2388    I,  1875    |                          Képviselőink egy része (az a része, amelyik nem szokott
 2389    I,  1875    |                     otthon lenni) arra használta az ünnepet, hogy választói
 2390    I,  1875    |                    mozdítják onnan orációkkal, s az egész tanácskozás olyan
 2391    I,  1875    |                    Franciaország segítségére azt az egyetlen ágyút, amit a múzeumban
 2392    I,  1875    |                   hallatszik, feloszlatni akarja az országgyűlést. Lehetetlen
 2393    I,  1875    |                          munka szélsebesen megy. Az új kormány annyit végzett
 2394    I,  1875    |                         megfosztani magát attól, az országgyűlés feloszlatása
 2395    I,  1875    |               találkozása Viktor Emánuellel, mit az egész világ külpolitikánk
 2396    I,  1875    |                        majdnem bámulatra indító. Az ember egészen megszűnik
 2397    I,  1875    |                   összeölelkezik ellenfelével és az udvari ebéden iszik az olasz
 2398    I,  1875    |                        és az udvari ebéden iszik az olasz király egészségére
 2399    I,  1875    |                      olasz király egészségére és az egységes olasz hazának felvirágozására;
 2400    I,  1875    |                           melyből egy nagy darab az »övé« volt.~A belpolitika
 2401    I,  1875    |                          belpolitika terén kevés az újdonság. A közjegyzői kinevezéseket
 2402    I,  1875    |                          be.~15. sz., április 9.~AZ ÚJ FECSKÉK~Tavaszodni kezd,
 2403    I,  1875    |                 alapítására adja fejét.~És mégis az történik, hogy alig a múlt
 2404    I,  1875    |                       kell kifizetni. Minélfogva az alaptőke csak 25 000 forintot
 2405    I,  1875    |                        szolid vállalatnak. Aztán az is a társulat ellen bizonyít,
 2406    I,  1875    |               engedélyeztetett, s máris követeli az aláíróktól, hogy az első
 2407    I,  1875    |                     követeli az aláíróktól, hogy az első tíz forintot fizessék
 2408    I,  1875    |                      köszönhet. A gabonatermelés az, amire számítanak hazánkban
 2409    I,  1875    |                       amire számítanak hazánkban az egyesek és számít maga az
 2410    I,  1875    |                        az egyesek és számít maga az államkormány. Mi volna tehát
 2411    I,  1875    |                          erővel odaműködni, hogy az bent és kint lehetőleg előmozdíttassék,
 2412    I,  1875    |                      világos példája annak, hogy az osztrák törekvések még mindig
 2413    I,  1875    |                      mindig ellenünk irányulnak. Az osztrák »hatalmas« vasutak
 2414    I,  1875    |                       volna szabad elnézni; mert az oroszországi búzát 41 kr-jával
 2415    I,  1875    |                         szállítják vámmázsánként az osztrák vasutak, miért nem
 2416    I,  1875    |                         tegye magát érintkezésbe az illető vasutakkal, s az
 2417    I,  1875    |                          az illető vasutakkal, s az Oroszországéhoz hasonló
 2418    I,  1875    |                    magokat kényelmetlenül érezni az új helyzetben; okuk nincs
 2419    I,  1875    |                     támogattak, ma is megmaradt, az elvek is ugyanazok, a hajdani
 2420    I,  1875    |                    minélfogva előre is igyekszik az ellenkező áramlatnak, Sennyey
 2421    I,  1875    |                        mi meggyőződésünk szerint az abszolutizmus előszobája.~
 2422    I,  1875    |               pénzügyminiszternek s azoknak, kik az idõfecsérlést kipótolhatlan
 2423    I,  1875    |                         azt, mit már régen óhajt az ország, hogy ti. reformáltassék
 2424    I,  1875    |                          csak a születési, hanem az értelmi arisztokrácia is
 2425    I,  1875    |             törvényszékbõl csak 64 hagyatik meg. Az így kimaradt bírák nyugdíjaztatnak
 2426    I,  1875    |                    melyet három év alatt kellett az igazságügyminiszternek végrehajtani,
 2427    I,  1875    |             igazságügyminiszternek végrehajtani, az elsõ valódi lépés a sokat
 2428    I,  1875    |                         kell megszüntetni) által az igazságszolgáltatás fog
 2429    I,  1875    |                     jönnünk, hogy nem is annyira az igazságszolgáltatás csorbulását
 2430    I,  1875    |           igazságszolgáltatás csorbulását veszik az illetõ felszólalók annyira
 2431    I,  1875    |                          csakugyan szenvedni fog az igazságszolgáltatás - még
 2432    I,  1875    |                      akkor is csak üdvözölhetjük az igazságügyminiszter javaslatát,
 2433    I,  1875    |                         még ezerszer nagyobb baj az állam vagyoni bukása, márpedig
 2434    I,  1875    |                      mondá: megtisztításából, ha az igazságügy­miniszter kellõ
 2435    I,  1875    |                         óvatossággal jár el. Már az is, hogy ezen leszállításnak
 2436    I,  1875    |             törvényszékek aktáinak.~Ha azonfelül az 500 frt-on aluli ügyeket
 2437    I,  1875    |                       mert ha 300 frt-ig ítélhet az úgyis elég szakavatott bíró,
 2438    I,  1875    |                         megszüntetése miatt, míg az állam tetemes költséget
 2439    I,  1875    |                       balközép kormányra jutott, az sincs ínyére. Mit akarhat
 2440    I,  1875    |                           mi a programja?~De hát az övé mi? Eddig még nem hallottunk
 2441    I,  1875    |                    képviselõk megkevesbítését és az öt évre terjedõ országgyûléseket
 2442    I,  1875    |                          lángelméje nélkül is.~*~Az országgyûlés, mint hírlik,
 2443    I,  1875    |                        lett volna õszre tûzni ki az új követválasztást, mert
 2444    I,  1875    |                          még szükséges is, mivel az országgyûlési viták és interpellációk
 2445    I,  1875    |                   kívánja a képviselõválasztást, az csak arra mutat, hogy azt
 2446    I,  1875    |                      összejövetele mellõzhetlen. Az országgyûlés tehát csakis
 2447    I,  1875    |                         lesz választva, mindjárt az elsõ ülésekben, minden valószínûség
 2448    I,  1875    |               országgyûlés berekesztését illeti, az nehány nap múlva csakugyan
 2449    I,  1875    |                   kormány kortesei, a fõispánok, az ügy még egyszer fog tárgyalás
 2450    I,  1875    |                         mikor is valószínû, hogy az ellenzékies szellemû méltsás
 2451    I,  1875    |                      megígértem, hogy elõsorolom az okokat, amiért én a Sennyey-politikát
 2452    I,  1875    |                       tanulták. Csodálatos ötlet az Sennyeytõl, hogy õ népszerûséget
 2453    I,  1875    |                       csak azt fogják tenni, ami az õ meggyõzõdésük szerint
 2454    I,  1875    |                   szerint üdvös és jó hazánknak: az õ meggyõzõdésük pedig rokon
 2455    I,  1875    |                  megtörténik is valaha e csapás, az a nemzeti géniusz félrevezetése
 2456    I,  1875    |                        29.~BUDAPEST, MÁJUS 28-ÁN~Az 1872-75-iki országgyûlésnek
 2457    I,  1875    |                        emlékezünk meg róla, mint az elmúlt esõrõl, mely sokkal
 2458    I,  1875    |                         Szomorú három év volt ez az elõbbi. - Mint az öncsinálta
 2459    I,  1875    |                        volt ez az elõbbi. - Mint az öncsinálta hálóban vergõdõ
 2460    I,  1875    |                    trónbeszéd hangján is elömlik az uralkodó sajnálkozó érzelme,
 2461    I,  1875    |                         mondattak. Ki volt annak az oka? Az uralkodó? Õ mindent
 2462    I,  1875    |                 mondattak. Ki volt annak az oka? Az uralkodó? Õ mindent megtett,
 2463    I,  1875    |                      csak csalogató fénye voltak az 1872-5-iki országgyûlésnek.~
 2464    I,  1875    |                   intézmény rossz, nincs értelme az olyan pártnak, mely arra
 2465    I,  1875    |                         4.~BUDAPEST, JÚNIUS 4-ÉN~Az országgyûlés eloszlatása
 2466    I,  1875    |                         eloszlatása óta nem hall az ember egyébrõl, mint képviselõi
 2467    I,  1875    |                      hozzájok, mint annakelõtte, az egyedül abban leli magyarázatát,
 2468    I,  1875    |                     járnak-kelnek és bolondítják az »oh, nép«-et, de most aligha
 2469    I,  1875    |                      szélsõbali zászló, mely alá az emlékeit kegyeletesen õrzõ
 2470    I,  1875    |                         mint a hazát szeretni, - az õ neve a hazáéval van összeforrva,
 2471    I,  1875    |                    gyékényt, s ott legyünk, ahol az egyszeri szegényember, kinél »
 2472    I,  1875    |                           de ott is káros), hogy az ilyen eszmevihar talán megtisztítja
 2473    I,  1875    |                         valljuk meg négyszemközt az igazat) azt a szolgálatot
 2474    I,  1875    |                           s csak még azt tesszük az ott mondottakhoz, hogy amennyire
 2475    I,  1875    |                 elnyeléssel fenyegette hazánkat, az óhajtva várt munkálatok
 2476    I,  1875    |                           mint nagy szárazságban az esõt. Mert hiába minden
 2477    I,  1875    |                        konyhára.~Most tehát csak az a kérdés, miként szabályoztassék
 2478    I,  1875    |                 szívelhetjük is Ausztriát, azért az õ sorsa mégis olyan nekünk,
 2479    I,  1875    |                       zsebünk is úgy bánja, mint az övé. Úgy tudjuk mindamellett,
 2480    I,  1875    |                     terményeink szoros kizárását az õ piacukról: mi nagyon oktalan
 2481    I,  1875    |                    Megnyeri azt, hogy kiszorítja az idegen gyáripart a saját
 2482    I,  1875    |                          sem lenne kicsiny, mert az ausztriai nagyipar hazai
 2483    I,  1875    |                           éppen úgy járunk, mint az egyszeri csizmadia, ki a
 2484    I,  1875    |                      baloldalról tudnak beszélni az úgynevezett »státusférfiak«,
 2485    I,  1875    |                      jövõ törvényhozás tagjaira.~Az »összeférhetetlenségrõl« (
 2486    I,  1875    |                       visszautasítja a bizalmat. Az öregúr meglehetõsen megcsömörlött
 2487    I,  1875    |                     pótolhatni e jeles férfiakat az újakból, nem tudjuk, de
 2488    I,  1875    |                       mintha éreztük volna, hogy az általános társadalmi romlottságnak,
 2489    I,  1875    |                  szerencsefiak fogják elkapkodni az igazi érdem elõl, mely szerényen
 2490    I,  1875    |                          kik a bizalmat, melynek az a természete, hogy önként
 2491    I,  1875    |                       júl. 10-ig fognak tartani; az eredményrõl alább tudósítjuk
 2492    I,  1875    |                  helyzetet s bír azon uralkodni. Az igazi közvélemény ez, mely
 2493    I,  1875    |                 választások eredményében beszél; az igazi közvélemény, melyet
 2494    I,  1875    |                       részére nem ütött volna ki az eredmény olyan kedvezõen,
 2495    I,  1875    |                        eredmény olyan kedvezõen, az ellenséges »magyarfaló«
 2496    I,  1875    |                          fel a dolgot, mert tény az, hogy akár kicsiny, akár
 2497    I,  1875    |                           hogy valaha miniszter, az angol fiatal Pitt Vilmost
 2498    I,  1875    |                     szükség van, mert ha kicsiny az ellenzék bent a képviselõházban,
 2499    I,  1875    |                           melybõl mindenütt kirí az irántunki ellenséges érzület,
 2500    I,  1875    |               összetartson, van tehát rugó, mely az összes nemzet akaratát eggyé