bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

28001   II,  1883    |                        napon jártam valami okból az irodában. A folyosón a szolgák
28002   II,  1883    |                     zsíros kártyával.~Azt mondja az egyik:~- Nem ártana már
28003   II,  1883    |                     miniszterelnököt: azt mondja az egyik bekukucskáló szolga,
28004   II,  1883    |                        folyosón ki tudja olvasni az emberbõl a belül elmondandó
28005   II,  1883    |                          nagysága.~- Hum! Árt is az annak? Úgy fél az attól,
28006   II,  1883    |                         Árt is az annak? Úgy fél az attól, mint az üllõ a kalapácstól.
28007   II,  1883    |                           Úgy fél az attól, mint az üllõ a kalapácstól. Kalapálhatja
28008   II,  1883    |                      törvény részletes vitájára.~Az asszonyok eljöttek ma is
28009   II,  1883    |                        névszerint a 8-ik. Feláll az öreg Csanády, és azt javasolja,
28010   II,  1883    |                    törvényjavaslat szövege után, az öregurak izgatottan kotorásszák
28011   II,  1883    |                  kotorásszák elõ belsõ zsebükbõl az okulárékat. Mindenki mohón
28012   II,  1883    |                          lassanként elszéledtek, az amellett bizonyít, hogy
28013   II,  1883    |                       hogy roppant nehezére esik az írás, de hogy különben igen
28014   II,  1883    |                      írjon valamit eltávozásakor az albumába, s õ a következõ
28015   II,  1883    |                           Hanem hát nagyobb eset az annál, hogy odabent katalógust
28016   II,  1883    |                          akik L-re kezdõdnek, de az M után érkeztek.~Azokat,
28017   II,  1883    |                       prezenciák tulajdonosai, s az elnök megfenyegette õket,
28018   II,  1883    |                   Elõreláthatólag ez a kacs volt az, amelyik sok idõt eszik
28019   II,  1883    |                       benépesedve a padok, pedig az ilyen részleteknél több
28020   II,  1883    |                     származó gyerekekkel, vagyis az amfíbiumokkal, mint Istóczy
28021   II,  1883    |                           hogy amit Irányi akar, az a zsidóknak nyújtana elõnyt
28022   II,  1883    |                         már két hidat építtetett az ország.~A gyerekekkel az
28023   II,  1883    |                         az ország.~A gyerekekkel az történik, amit Irányi akart:
28024   II,  1883    |                          a törvényben, kizárólag az õ érdeme, még a miniszterek
28025   II,  1883    |               felakasztva), izegni-mozogni kezd. Az ember azt is hihetné, hogy
28026   II,  1883    |                      zöld drapériák megmozdulnak az elnöki mennyezeten, s hûs
28027   II,  1883    |                      hallani és látni kell, hogy az ember élvezhesse.~Sokan
28028   II,  1883    |                      véletlenül sikerül neki?~De az a nézet az uralkodó, hogy
28029   II,  1883    |                      sikerül neki?~De az a nézet az uralkodó, hogy a mûvészet
28030   II,  1883    |                           s több kalamitása volt az ülés folyamán; még Hoffmann
28031   II,  1883    |                  állapodott meg. Bontó akadály-e az engesztelhetetlen gyûlölség?
28032   II,  1883    |                     leszámítva, oly unalmas volt az ülés a félhomályos teremben,
28033   II,  1883    |                          folyton lankad, s beáll az engesztelhetlen gyûlölség.~
28034   II,  1883    |                       nem »dr. Lükõ«. Pedig ezek az utolsó §§-ok a molyoknak
28035   II,  1883    |                         úgy tetszik, hogy Irányi az igazságügyminiszter.~- Ebben
28036   II,  1883    |                  átidomította, s megtoldotta ezt az elmésséget Lükõ ellen.~-
28037   II,  1883    |                 felszólalásokból, meglehet, hogy az látszott, de a Lükõ mai
28038   II,  1883    |                      következtethetné, hogy Lükõ az igazságügyminiszter.~- Nem
28039   II,  1883    |                    Pauler annyira belezavarodott az ülés végén, hogy õ-e a miniszter
28040   II,  1883    |              alakzatokban a jövõ esélyeit, nékem az az ötletem támad s aligha
28041   II,  1883    |                          jövõ esélyeit, nékem az az ötletem támad s aligha csalnak
28042   II,  1883    |                      kormány meg akarja buktatni az én karcolataimat.~Mert ez
28043   II,  1883    |                  harmadik olyan ülés, amelyiknél az alvás is több megírni való
28044   II,  1883    |                       csarnokot. A karzat tátong az ürességtõl. Néha egy egér
28045   II,  1883    |                       gyanakodva néz rájok, hogy az adójavaslat ellen konspirálnak.~
28046   II,  1883    |                   összeesküvés dûlt dugába, hogy az emberek végre elszoktak
28047   II,  1883    |                          Halálos unalommal várja az egyik napot a másik után.~
28048   II,  1883    |                           micsoda tárgyalás volt az! Literaty, Péchy, Literaty,
28049   II,  1883    |                      Péchy és Literaty és Péchy.~Az egyik eldünnyögte a paragrafusok
28050   II,  1883    |                 fiziognómiáját. A másik kimondta az »elfogadtatik«-ot.~S ez
28051   II,  1883    |                         a karcolat. (Olyan, minõ az ülés volt.) Nem ártana ezt
28052   II,  1883    |                         1.]~Hegedüs Sándor beült az elõadói székbe, ami azt
28053   II,  1883    |                       elkeseredett viták lesznek az új adójavaslat fölött.~Már
28054   II,  1883    |                  szabadelvû klubban is nagy volt az elégedetlenség. Vagy hogy
28055   II,  1883    |               Besavanyítják becses énjüket, mint az uborkát, s elteszik télire,
28056   II,  1883    |                       télire, nehogy megrohassza az új szavazás az indájukat,
28057   II,  1883    |                       megrohassza az új szavazás az indájukat, mely a kerületben
28058   II,  1883    |                       óta folyik a frondeurködés az ablak mélyedésekben a tarokk-asztalok
28059   II,  1883    |                         a falon, felütötte fejét az elégedetlenség ádáz szelleme.~
28060   II,  1883    |                   szelleme.~A leghûbb mamelukok, az úgynevezett petrifikáltak,
28061   II,  1883    |                         rendületlenül, a többiek az ördögéi, a legjobb esetben
28062   II,  1883    |                    forint rebesszer!~- Feljajdul az alattuk levõ föld! - sopánkodik
28063   II,  1883    |                          illõ tudni, mi történik az országban, megkérdezi a
28064   II,  1883    |                    elfeledkezni, kegyelmes uram, az öcsémrõl.~- Igen, igen,
28065   II,  1883    |                       Igen, igen, emlékszem...~- Az a kis hivatalka kellene
28066   II,  1883    |                         láthatjátok, hogy emelik az adókat.~- Igaz, igaz, de
28067   II,  1883    |                     gyereket csak elbírja még ez az ország!~Alighogy lerázza
28068   II,  1883    |                      hogy alkalmatlankodom azzal az ügyemmel.~- Aha, tudom már.~-
28069   II,  1883    |                          potom kétezer forintnak az elengedésével.~- Nem lehet.
28070   II,  1883    |                      elengedésével.~- Nem lehet. Az államkincstárnak minden
28071   II,  1883    |                         garasára szüksége van.~- Az én garasaim nélkül ellesz
28072   II,  1883    |                        én garasaim nélkül ellesz az államkincstár - mondja B.
28073   II,  1883    |                         Hiszen láthatjátok, hogy az adókat kell emelni, hát
28074   II,  1883    |                      éppen azért engedhetnéd el.~Az »éppen azért«-en nyugszik
28075   II,  1883    |                           en nyugszik a súly.~Ha az ember elevenítõ üvegen néz
28076   II,  1883    |                     elevenítõ üvegen néz be abba az úgynevezett klubbeli oppozícióba,
28077   II,  1883    |                         kabinetkérdés, tralla.~S az ellenzék sincs, csak vala.~
28078   II,  1883    |                        magyarázom!~De térjünk át az üléshez, mert az oppozíciót,
28079   II,  1883    |                      térjünk át az üléshez, mert az oppozíciót, amelyrõl az
28080   II,  1883    |                          az oppozíciót, amelyrõl az imént emlékeztünk, már szét­
28081   II,  1883    |                sprengolta a kabinetkérdés, lévén az olyan, mint a próféta zászlaja,
28082   II,  1883    |                           ha nagy veszélyben van az ozman birodalom: ez segít,
28083   II,  1883    |                        Sándor utcai országházba.~Az egyiken szürke téli felöltõ
28084   II,  1883    |                     barátom. Igazán furcsa dolog az ezekkel a csillagokkal.
28085   II,  1883    |                           Megmérik, hogy ez vagy az a csillag mennyire van a
28086   II,  1883    |                        csillagot is, mekkora. De az még mind semmi. Én csak
28087   II,  1883    |                          vészjóslóan rezeg végig az épületen az elnök csöngettyûje.~-
28088   II,  1883    |                          rezeg végig az épületen az elnök csöngettyûje.~- Jézus
28089   II,  1883    |                       történik benn?~A miniszter az órájára néz.~- Egy negyed
28090   II,  1883    |                          még nem idõ!~Hát bizony az történik, hogy a Ház nem
28091   II,  1883    |                       nem határozatképes. S hogy az elnöknek ne kelljen ott
28092   II,  1883    |                   vénleánynak, hogy mégis teljék az idõ valamivel, elõveszi
28093   II,  1883    |                          idõ valamivel, elõveszi az új éra legolvasottabb mûvecskéjét:
28094   II,  1883    |                      gondolták ki a régiek, mert az csakugyan hasznos arra,
28095   II,  1883    |                       ember.~A karzatokon senki. Az adóemelés már csak a fináncokat
28096   II,  1883    |                    Bánhidy dicsekszik vele, hogy az õ adója így kevesebb lesz
28097   II,  1883    |                         mintaképe. Ez a javaslat az elsõ magyar javaslat, mely
28098   II,  1883    |                       mely a hazai talajon nõtt: az adósok prémiumot kapnak.
28099   II,  1883    |                         valami fölségesebb ebben az országban?~Odabent ezalatt
28100   II,  1883    |                      dicséri a javaslatot, de mi az a Prileszky dicséretéhez
28101   II,  1883    |                          olyan kérõ hangon, hogy az ember mindent szívesen megengedne
28102   II,  1883    |                      megengedne neki, csak éppen az adóemelést nem.~Gaál Jenõ
28103   II,  1883    |                       harmadik szónok. Gaál Jenõ az olyan vidéki pénzügyi kapacitások
28104   II,  1883    |                         és becsukni, azt hiszik, az államháztartás titka is
28105   II,  1883    |                          államháztartás titka is az öt ujjukban van.~Lükõ Géza
28106   II,  1883    |                       zsidó házassági vitában, s az eladósodott, elzüllött zsidó
28107   II,  1883    |                        nyugodt lélekkel fölvette az übercierjét és hazament.~-
28108   II,  1883    |                     iratkozott-e fel valaki. Nem az, egy lélek sem. Mintha minden
28109   II,  1883    |                        napi vitát sem ereszt meg az ellenzék az adóemelés ellen.
28110   II,  1883    |                       sem ereszt meg az ellenzék az adóemelés ellen. Minek él
28111   II,  1883    |                          menthetetlenül befejezi az elnök.~Ebben állapodtak
28112   II,  1883    |                         utolsó vagyona. (Denique az asszonyok legjobban õrzik
28113   II,  1883    |                        õrzik a képüket! - mondja az elmés Lükõ Géza.) Mindene
28114   II,  1883    |                      tetszik...~- Valami mázolás az egész!~Báró Kemény Gábor
28115   II,  1883    |                     legjobb lesz, ha átballagnak az öreg Pulszkyhoz, annak megmutatják
28116   II,  1883    |                     annak megmutatják a képet, s az azután kiállít mellette
28117   II,  1883    |                   követve el határsértéseket.~Ha az öregúrtól kérdeznek valamit,
28118   II,  1883    |             felvilágosítást senkinek, ha még úgy az öt ujjában van is a kérdezett
28119   II,  1883    |                          tartozó tudakozódásokra az a válasza:~- Azt a Garibaldi
28120   II,  1883    |                       valóban kitûnõbb képismerõ az apjánál is, s az megnézvén
28121   II,  1883    |                       képismerõ az apjánál is, s az megnézvén a képet, írásbeli
28122   II,  1883    |                  harmadikra: a szabadságra, mert az van bõven!)~Hja, még így
28123   II,  1883    |                     fuser munkának látszik neki, az lesz a Raffaello-kép!~A
28124   II,  1883    |                       folyosókon.~Ilyen sokat ér az illetékes helyrõl kiejtett
28125   II,  1883    |                   adóemelések alkalmával sietnek az emberek megbetegedni, halaszthatatlan
28126   II,  1883    |                          elég eleven volt. S bár az ellenzék pénzügyi kapacitásai
28127   II,  1883    |                        komoly vitát vehessen fel az ellenzék a számok erdejében
28128   II,  1883    |                   ellenzék a számok erdejében és az optikai csalódásra számított
28129   II,  1883    |                      mintha megacélozódtak volna az elmék: ma mindenki legalább
28130   II,  1883    |                        mert mindig mond valamit, az pedig nagy ritkaság a mi
28131   II,  1883    |                         nem volt jelen. Neki még az ilyenekben is szerencséje
28132   II,  1883    |                   gazdálkodásáról tett említést, az Éles Henrik közbekiáltása: »
28133   II,  1883    |                       ahogy erre a közbeszólásra az ellenzék, mely egészen beleszeretett
28134   II,  1883    |                      ugyanis gyanúsításnak vette az Éles közbeszólását, s idegesen
28135   II,  1883    |                       Mindenki meg volt elégedve az affér megoldásával, csak
28136   II,  1883    |                       hol kivonult, hol bevonult az illetõ szónokok szerint.~-
28137   II,  1883    |                   javaslat kártékony!)~Egyszóval az egész parlamenti apparátus
28138   II,  1883    |                        folytonos mozgásban volt.~Az elnöki csöngettyû örökké
28139   II,  1883    |                        esztendõben aztán odacsap az ellenzékhez!~- Hogy lehet
28140   II,  1883    |                      odajön kisvártatva a büfébe az öreg Pulszky is örökös elevenségével
28141   II,  1883    |                   takarékosságot, ne nyissuk meg az üléseket a hónap utolsó
28142   II,  1883    |                     fizetést, és ne rekesszük be az üléseket a hónap elsõ napján,
28143   II,  1883    |                             Könnyû neki beszélni az acsai uradalommal a háta
28144   II,  1883    |                      bennök.~- Miféle követ volt az?~- Hát a mikádóé. Te semmit
28145   II,  1883    |                   nagyszabású reformokat létesít az országban, de ha az institúciókat
28146   II,  1883    |                      létesít az országban, de ha az institúciókat megváltoztatja,
28147   II,  1883    |                      Feri bácsi?~- A jelentésben az volt, hogy van itt egy vallás,
28148   II,  1883    |                       kálvinista vallás. Ez csak az igazán ajánlható, mert ennek
28149   II,  1883    |                          sonkaszeleteket adja és az arany nedûket öntögeti,
28150   II,  1883    |                       egy ájtatos fohászt bocsát az egek urához, hogy bár csak
28151   II,  1883    |                 figyelmesen hallgatta Törsöt, ki az egykori diétai követek fajtából
28152   II,  1883    |                        kell tanulnia tarokkozni! Az õ nyelve olyan, mint a spanyol
28153   II,  1883    |                       Esztergomban a Duna-parton az összegyûlt húsz választójához
28154   II,  1883    |                   erejéig.~A T. HÁZBÓL [dec. 6.]~Az új adójavaslat elfogadásával
28155   II,  1883    |              elfogadásával egy idõre eljátszotta az érdeklõdést az alsó Ház,
28156   II,  1883    |                       eljátszotta az érdeklõdést az alsó Ház, a közfigyelem
28157   II,  1883    |                        jövõtõl.~Nagyon lélegzett az egész kormány. A fõdolog
28158   II,  1883    |                         egész kormány. A fõdolog az, hogy már az adók meg vannak
28159   II,  1883    |                           A fõdolog az, hogy már az adók meg vannak szavazva.
28160   II,  1883    |                       lelkiismeretét, azt mondva az ottani színtársulatra, hogy »
28161   II,  1883    |                      hogy »igen meg van elégedve az adójavaslattal«.~Mert õ
28162   II,  1883    |                         legjobban saját magával.~Az éjjel jött meg, s megparancsolta
28163   II,  1883    |                      vigyorogtak.~- Jaj! - hörgé az intendáns! - Jaj, jaj!~-
28164   II,  1883    |                     hangosan.~Oly hangosan, hogy az inas bejött és felköltötte:~-
28165   II,  1883    |                         ki nem ejtem. Nem jó szó az! Tapasztalhatták a balerinák
28166   II,  1883    |                  aktusánál a P. betûnél suhan be az elnöki katedra elé. Úgy
28167   II,  1883    |                         jobban van elbiggyesztve az ajka, s szemöldöke élesebb
28168   II,  1883    |                          kedélyességgel beszélt. Az egész adóvitának ez volt
28169   II,  1883    |                         Herman a sörényét rázta, az ellenzék fehéredett, vörösödött,
28170   II,  1883    |                 függetlensége ellen.~Mindegy, de az a kétezer cikk mind unalmas
28171   II,  1883    |                      mind unalmas volt; hanem ez az egyik, ez mulattató!...~
28172   II,  1883    |                        szinceri­záltak.~Nehányan az Edelsheim-Gyulay család-affért
28173   II,  1883    |                          kis pudli kutyái voltak az állammal történt újjhúzásnak
28174   II,  1883    |                     történt újjhúzásnak eredete.~Az egyik tisztelt ebecske ugyanis
28175   II,  1883    |                      kutyának száj­kosara nincs, az gazdátlannak s illetve vagyontalannak
28176   II,  1883    |                   részben a »nagy« ügyet, melyet az újságok felfújtak, ahelyett
28177   II,  1883    |                           hogy miért vállalta el az Olay Lajos védelmét.~- Rettenetes -
28178   II,  1883    |                      Imre -, mi mindenre képesek az ügyvédek. Olayt fogja védelmezni!~-
28179   II,  1883    |                  beszédet?~A T. HÁZBÓL [dec. 7.]~Az elsõ friss téli nap!~Vörös
28180   II,  1883    |                        most, hogy már túl vannak az adóemelésen - utógondolat
28181   II,  1883    |                        utógondolat nélkül festik az országban uralkodó nyomort
28182   II,  1883    |                          valaki. - Nagyobb dolog az jóval, hogy Magyarország
28183   II,  1883    |                szegénynek a borbélyra. Innen van az, hogy némely helyütt hosszabbak
28184   II,  1883    |                 Istvánnál.~- Hogyhogy?~- Itt van az minden szavazásnál; úgy
28185   II,  1883    |                          szavazásnál; úgy be van az már tanulva, mint a harci
28186   II,  1883    |                       itt terem Zemplénbõl. Neki az mindegy, hogy már nem képviselõ,
28187   II,  1883    |                         elpártolt a karzatokhoz. Az pedig kiesik az én perifériámból.
28188   II,  1883    |                     karzatokhoz. Az pedig kiesik az én perifériámból. Az már
28189   II,  1883    |                      kiesik az én perifériámból. Az már a szalon rovat.~Komjáthy
28190   II,  1883    |                      hanyatlás legnagyobb mérvét az jelzi, hogy már Kemény Gábort
28191   II,  1883    |                       egyetlenegy szava sem volt az ellen, hogy a Mikulás adóemelést
28192   II,  1883    |                         szegik a kedélyességnek.~Az idõ mindent és mindenkit
28193   II,  1883    |              megváltoztat, Jókait kivéve, ki még az öregség havát az õsz parókát
28194   II,  1883    |                          ki még az öregség havát az õsz parókát is hiába vette
28195   II,  1883    |                         kedélye nem engedi, hogy az öregség hozzá lopódzék (
28196   II,  1883    |                  lelkének derûje elönti fényével az egész folyosót, ha végigmegy
28197   II,  1883    |                   adóknak miatta, míg közbe szól az egyik:~- Hja, sok kell,
28198   II,  1883    |                          mikor egyszer beállítok az adófõnökhöz jövedelmi bevallást
28199   II,  1883    |                         különb ember magánál, és az csak négyszáznegyven forintot
28200   II,  1883    |                       Beírta. Micsoda világ volt az, te Kálmán! (És az ajkaival
28201   II,  1883    |                          volt az, te Kálmán! (És az ajkaival csettentett pajkosan
28202   II,  1883    |                       fúzió gorombább kezd lenni az akkori adófõnöknél. A fúziónak
28203   II,  1883    |                 adófõnöknél. A fúziónak mindjárt az volt az elsõ szava: »Szállj
28204   II,  1883    |                        fúziónak mindjárt az volt az elsõ szava: »Szállj le,
28205   II,  1883    |                        vagyok, a fejem sem tudom az adótól meg a sok mindentõl.
28206   II,  1883    |                   Különben is rövid üléske volt.~Az indemnity-javaslatot tárgyalták.~
28207   II,  1883    |                     megbukott.~Keresztülment biz az; hanem a mamelukoknak nem
28208   II,  1883    |                        akarózott beszélni.~Minek az a sok teketória? Szavazzunk!~
28209   II,  1883    |                          Nyílnak jobbról, balról az ajtók. A baloldalon összeverõdik
28210   II,  1883    |                         véli Németh Albert -, de az ördögbe is, ha meggondoljuk,
28211   II,  1883    |                          egész rívásig kacagtató az: hogy leszavazta a fõrendiház
28212   II,  1883    |                   Beleszólt a vitába Istóczy is. Az antiszemiták vezére keserû
28213   II,  1883    |                    Herman Ottóval együtt.~Azután az árnyékát régóta elõrevetõ
28214   II,  1883    |                       kíváncsian nézett mindenki az elnöki emelvény felé: ugyan
28215   II,  1883    |                         ki lesz, aki szólni akar az érdekében.~Jó Almássy Sándor
28216   II,  1883    |                          ma szép sikert aratott. Az így kompromittál­takat nem
28217   II,  1883    |                        kompromittál­takat nem is az elnöki asztal elõtt, hanem
28218   II,  1883    |                           Most már zajosabb lett az ülés. Az elnök már holnapra
28219   II,  1883    |                       már zajosabb lett az ülés. Az elnök már holnapra kívánta
28220   II,  1883    |                       utánra szeretné halasztani az új tárgyalást, mert az ünnepen,
28221   II,  1883    |                halasztani az új tárgyalást, mert az ünnepen, úgymond, tán meglágyul
28222   II,  1883    |                   püspökök szíve, nem is említve az újévi gratulációkat.~A többség
28223   II,  1883    |                           Mi lesz, hogy lesz, ha az a szerencsétlen javaslat
28224   II,  1883    |                     Gályt, már akkor megcsinálta az öreg Pulszky azt a rossz
28225   II,  1883    |                          volt), hogy örült rajta az elsõ napon.~- Mégiscsak
28226   II,  1883    |                          alul, de ki nem heverik az igennel szavazott fõispánok,
28227   II,  1883    |                        adja be a voksát? És hogy az itt ficsúrkodó unokaöcséink
28228   II,  1883    |                     mamelukjai is aláeresztették az orrukat: mert nem jó az,
28229   II,  1883    |                          az orrukat: mert nem jó az, ha a gép egyik kerekérõl
28230   II,  1883    |                          okadatolni a voksaikat.~Az egyik Zichy grófról szárnyra
28231   II,  1883    |                   sokszor megszekírozza.~Egyszer az történt, hogy Gyárfásnak
28232   II,  1883    |                         homlokkal, ez lett volna az egyetlen alkalom, hogy kigyönyörködhesse
28233   II,  1883    |                          kigyönyörködhesse magát az ellenzék, s nevessen rajtuk.~
28234   II,  1883    |                   elvégezve a csillagokban, hogy az ellenzéken esik nagy csúfság,
28235   II,  1883    |                   gyanúsították Verhovayt, pedig az nem lehet igaz, mert Verhovay
28236   II,  1883    |                          ott tartották a fülüket az ajtónyílásokon.~Az elnök
28237   II,  1883    |                       fülüket az ajtónyílásokon.~Az elnök felkelt székérõl,
28238   II,  1883    |                         pompás fülük van ezeknek az én jegyzõimnek!)~Herman
28239   II,  1883    |                          De már ezt megröstellte az öregúr, rövidre nyírott
28240   II,  1883    |                    nyakán, halántékán kidagadtak az erek, szemeit elborította
28241   II,  1883    |                  cvikkerjét a szemeirõl, úgyhogy az csörrenve tört szét a mellény
28242   II,  1883    |                          kukoricát morzsolnának.~Az indulat paripája vitte,
28243   II,  1883    |                       kivillogtak feketés fogai, az ember látta rajtuk a farkas
28244   II,  1883    |                     vágyat.~Herman ott ült éppen az elõtte való padban szelíden,
28245   II,  1883    |                      szelíden, nyugalommal, csak az arca volt sápadtabb, nem
28246   II,  1883    |                        lehet sérteni.~Folytak is az epithetonok az ajkairól
28247   II,  1883    |                        Folytak is az epithetonok az ajkairól shakespeare-i erõvel »
28248   II,  1883    |                         Ház folytonosan mozgott, az elnöki széken, a miniszteri
28249   II,  1883    |             csengettyûjét. (- Bárcsak átváltozna az most a debreceni nagy harangnak! -
28250   II,  1883    |                      kiáltá a harmadik. »Halljuk az elnököt!« szólt a negyedik.
28251   II,  1883    |                  negyedik. Szörnyûség, gyalázat!~Az egész Ház mozgott, csak
28252   II,  1883    |                    alelnököt azon indokból, mert az egyik fejedelmi vérbõl való)
28253   II,  1883    |                 miniszteri asztaláról leejtõdtek az akták. A gyorsírók elfelejtettek
28254   II,  1883    |             elfelejtettek írni a kínos zajban. - Az elnök csöngettyûje sírt-rítt,
28255   II,  1883    |                           Megállott, abbahagyta. Az elnök maga is csodálkozott
28256   II,  1883    |                     Manója iránti figyelem: hogy az ne találja ott meg, s ne
28257   II,  1883    |                         erdõcskében folytatódjék az utókor épülésére.~E jelenet
28258   II,  1883    |                    behatása alatt folyt le aztán az ülés további része. A szélsõbal
28259   II,  1883    |                    kifejezni a balfolyosóra, hol az érdeklettek Hoitsy és Herman
28260   II,  1883    |                          történhetik egyéb, mint az, hogy még egyszer szereznek
28261   II,  1883    |                    egyszer szereznek vele örömet az elokvenciában fényeskedõ
28262   II,  1883    |                       mert a szónokok nagy része az õ könyvébõl puskázott.~Valamelyik
28263   II,  1883    |                          ZSIGMOND PEZSGŐJE~Abból az alkalomból, hogy most Beksics
28264   II,  1883    |                      mint tudjuk, Bécsben lakott az ötvenes években, innen írván (
28265   II,  1883    |                           hogy pompás ízû legyen az, ami a szájból kijön, hanem
28266   II,  1883    |                       ami a szájból kijön, hanem az is, ami a szájba bemegy.
28267   II,  1883    |                     tudod-e mirõl gondolkozom?~- Az abszolutizmusról.~- Nem
28268   II,  1883    |                           Nem én. Hanem azon jár az eszem, hogy lehetne már
28269   II,  1883    |                        mindjárt belevágott, hogy az minél elõbb legyen meg,
28270   II,  1883    |                        jönnie.~Végre megérkezett az augusztusi forróságtól kimerülten,
28271   II,  1883    |                        palackot, melynek azonban az ezüstje már meg volt bolygatva
28272   II,  1883    |                    tálaltatni kezdett, csevegtek az idõrõl, a politikáról, míg
28273   II,  1883    |                          csettent a nyelvével, s az inyenc lázas türelmetlenségével
28274   II,  1883    |                     emberek laknak, ott bemegyek az elsõ kocsmába, behüttettem,
28275   II,  1883    |                        országbíró halála nemcsak az országot döbbentette meg,
28276   II,  1883    |                          mély szenzációt okozott az erõszakos rémtett, melyhez
28277   II,  1883    |                         rémtett, melyhez fogható az újabb korban alig ért egy
28278   II,  1883    |                      egész lénye vissza­tükrözte az arisztokrata méltóságot
28279   II,  1883    |                     alispán lett, de csak megint az 1843-iki országgyûlésig.~
28280   II,  1883    |                tehetetlenségre volt kárhoztatva. Az úgynevezett »megerõsített
28281   II,  1883    |                         György) a Reichsrath-ban az egyesek kiváló tehetségei
28282   II,  1883    |                        Mailáth. Arra nézve, hogy az õ gondol­k­ozásmódja szabadelvûbb
28283   II,  1883    |                Reichsrath többi tagjáé, jellemzõ az a nyilatkozata, hogy õ szívesen
28284   II,  1883    |                         tér, idõ és világosság«.~Az októberi diploma létrejövetelében
28285   II,  1883    |             létrejövetelében is nagy része volt, az õ politikai eszméi nyertek
28286   II,  1883    |                      Mailáth, Szécsen, Dessewffy az októberi diploma tartalmát
28287   II,  1883    |                        Mailáthnak volt bátorsága az 1861-iki országgyûlésen
28288   II,  1883    |                          vannak védelmére kelni.~Az 1861--65-iki provizórium
28289   II,  1883    |                        provizórium alatt Mailáth az úgynevezett ókonzervativekkel
28290   II,  1883    |                          csata után õ tanácsolta az uralkodónak, hogy a kiegyezés
28291   II,  1883    |                      hívja Bécsbe Deák Ferencet.~Az alkotmányosság visszaállításával
28292   II,  1883    |                    visszaállításával egyidejûleg az országbírói méltóságot nyerte
28293   II,  1883    |                      fontosságú feladat várt rá. Az 1868-ik évi perrendtartás
28294   II,  1883    |                          Társaságnak, pártfogója az irodalomnak, mûvészeteknek
28295   II,  1883    |                         egy makula.~Aki így élt, az nem érdemelte, hogy úgy
28296   II,  1883    |                         a legmunkásabb fia volt.~AZ ELSŐ ELŐFIZETŐK~Az országgyûlés
28297   II,  1883    |                         volt.~AZ ELSŐ ELŐFIZETŐK~Az országgyûlés bezáródott;
28298   II,  1883    |                        Mikulás még azt se hozott az idén.~Abszolúte semmi sem
28299   II,  1883    |                         rágódik a régi dolgokon. Az olvasó fölveszi meg leteszi
28300   II,  1883    |                          nekünk újságoknak.~Mert az újságok hideg papírlepedõk
28301   II,  1883    |                          örülnek, bosszankodnak. Az olvasó elõtt misztikus köd
28302   II,  1883    |                    keveset.~De a legérdekesebbek az újságok most, mikor mint »
28303   II,  1883    |                    összedugva kezdik megbeszélni az új »csecsemõket«.~Mert ti.
28304   II,  1883    |                      Mert ti. ilyenkor születnek az új lapok. A terhes elmék
28305   II,  1883    |                         van-e megkeresztelve? Ki az apja? (Mert nem minden lapról
28306   II,  1883    |                        nem minden lapról tudható az ilyen). Megél-e vagy pedig
28307   II,  1883    |                     Kálnoky vagy Bismarck iránt.~Az újszülöttek természetesen
28308   II,  1883    |                        Kik irigykednének ezekre?~Az idén mind olyan jámbor,
28309   II,  1883    |                      apró lapocskák keletkeznek. Az öreg stabális lapok gúnyosan
28310   II,  1883    |                     kíváncsiságot, a gyûlöletet, az irigységet az élettelen
28311   II,  1883    |                        gyûlöletet, az irigységet az élettelen és mégis sokkal
28312   II,  1883    |                        megmarad és megizmosodik, az aztán évrõl évre erõsebb.
28313   II,  1883    |                       lehelet, hogy elfagyassza, az öreg fát meg a vihar is
28314   II,  1883    |                          azt mind magukra kenik. Az igazi eleven embert kidobnák
28315   II,  1883    |                     igazi eleven embert kidobnák az ajtón, hogy meg van bolondulva,
28316   II,  1883    |                      terv, édes remény van abban az elõfizetési felhívásban
28317   II,  1883    |                          kipróbált barátot, mint az új ismerõst.~Ha látnád,
28318   II,  1883    |                         öreg pipádból, ha látnád az új szerkesztõt, ki lázas
28319   II,  1883    |                    türelmetlenséggel lesi otthon az újon berendezett szerkesztõségben
28320   II,  1883    |                           hogy pirosodik ki arca az elsõ... a legeslegelsõ piros
28321   II,  1883    |                 utalványtól, melyen rajta vagyon az elsõ elõfizetõ neve, bizony
28322   II,  1883    |                       bizony sietnél elsõ lenni.~Az új szerkesztõ izgatottan
28323   II,  1883    |                       szerkesztõ izgatottan nézi az elsõ utalványt, keze reszket,
28324   II,  1883    |                   reszket, amint a postakönyvben az átvételt nyugtatja, szemei
28325   II,  1883    |                    elhomályosulnak, mikor ráveti az utalványra.~»Nagy Márton,
28326   II,  1883    |                         a világért se vágná szét az elsõ utalványt... gondosan
28327   II,  1883    |                      levélhordó, se harmadnap.~- Az ördögbe is, talán hófúvások
28328   II,  1883    |                           talán hófúvások vannak az országban! Bizonyosan...
28329   II,  1883    |                     Teringette, mégiscsak valami az, hogy már a tengerentúlról
28330   II,  1883    |                         teljes napokat élik most az új szerkesztõk, a válság
28331   II,  1883    |                     izgalmas pillanati ezek.~Míg az öreg lapok híveik nagy táborával
28332   II,  1883    |                        õrlik le a napokat, addig az õ sorsuk olyan, mint egy
28333   II,  1883    |                 fölfrissítik, hol megbágyasztják az esélyek és a döntõ pillanat
28334   II,  1883    |                      kisded megszületik, meghal, az mégis nagy mulatság!~
28335   II,  1884    |                   díszalbumot?), már csomagolják az inasai, holnap útra kel
28336   II,  1884    |                        mely bájos fényét vetette az üres háztelkekre, míg fölépültek,
28337   II,  1884    |                           egy ideig megmarad még az emlékezetekben, hogy vagy
28338   II,  1884    |                        udvarka« volt ez, mintsem az ember a lapok száraz hírei
28339   II,  1884    |                         képes volt. Csakhogy még az ország is segített neki
28340   II,  1884    |                   demokrácia) Szeged a fõfészke, az egyetlen város lévén, ahol
28341   II,  1884    |                       egyetlen város lévén, ahol az iparos elem vergõdött hatalomra
28342   II,  1884    |                    bírjon állani a talajon, mely az eddigi fõispánok lába alól
28343   II,  1884    |                        te, Gyuri fiam, hol lakik az öreg Dáni Ferenc? Hát nem
28344   II,  1884    |                    legyen benne.~Hát nem is volt az valami nehéz! Be van ehhez
28345   II,  1884    |                         makacssága öli meg, vagy az unalom. De egyik bizonyosan
28346   II,  1884    |                          tanácskozó, melyik lesz az elfogadóterem?~Azután jöttek
28347   II,  1884    |                          a fõszakács! Úgy nézett az ki arcra nézve, akár egy
28348   II,  1884    |                     Szemzõ Gyula, Komjáthy Béla.~Az egész város lázban volt,
28349   II,  1884    |                       elõ a nagyobb pompa végett az apródok, katonák, zászlósurak,
28350   II,  1884    |                        katonák, zászlósurak, míg az érdekfeszülten várt király
28351   II,  1884    |                          biztosi hatalomnak csak az elõrevetõdõ fénye is megolvasztotta
28352   II,  1884    |                      király«, s máris ereje volt az »udvarnak«.~Hát még mikor
28353   II,  1884    |                    jelszó mellett eresztgette be az embereket a palotába.~Megélénkült
28354   II,  1884    |                       hideg közönybe burkolóztak az elõl, hogy mi történik a
28355   II,  1884    |                         egyszerre kezdték érezni az érdeklõdést minden apróság
28356   II,  1884    |                  Melegebb vér kezdett cirkulálni az erekben.~S a biztosi tanács
28357   II,  1884    |                        eltanulva a tanácsosoktól az úri modort.~Száz meg száz
28358   II,  1884    |                      bálványozásig megszerették? Az, hogy mindig csak jó és
28359   II,  1884    |                  kérdezgeté Tisza, kinek feltûnt az, hogy így egyszerre mennek
28360   II,  1884    |                  fiatalember, panaszkodott, hogy az idevaló levegõ árt neki,
28361   II,  1884    |                         elpanaszolták egymásnak, az egyik azt, hogy a tavalyi
28362   II,  1884    |                     rajta, a másik meg azt, hogy az övé a hátát se volna képes
28363   II,  1884    |                         Nincs itt maradás többé.~Az egész város sajnálkozott
28364   II,  1884    |                        mind a kettõnek tündöklik az arca a nevetéstõl:~- A vacsorát
28365   II,  1884    |                        maradt szép egyetértésben az egész udvar egész addig,
28366   II,  1884    |                          mai napig, megérdemelve az elismerést, mely a szegedi
28367   II,  1884    |                  doktorok. Divat! - sopán­kodnak az asszonyok, midõn egy-egy
28368   II,  1884    |                     pisztolyok.~Hogy divat lenne az öngyilkosság, annak csak
28369   II,  1884    |                       felakasztotta magát valaki az ott levõ nagy diófára. Egészen
28370   II,  1884    |                       diófára. Egészen rászoktak az öngyilkosok arra a diófára.
28371   II,  1884    |                         mert nem élvezheti aztán az effektust, amit halálával
28372   II,  1884    |                 Tagadhatatlan azonban, hogy erre az effektusra majd mindegyik
28373   II,  1884    |                  percében. Aki megfigyeli azokat az apró részleteket, melyek
28374   II,  1884    |                         apró részleteket, melyek az utolsó készülõdésekben nyilvánulnak,
28375   II,  1884    |                    készülõdésekben nyilvánulnak, az látja felcsillámlani a hiúságot,
28376   II,  1884    |                       azokhoz szólnak, kik iránt az elköltözöttek érdeklõd­nek;
28377   II,  1884    |                        beteges regényesség fogta az egyik kezüket, ha nem is
28378   II,  1884    |                       számára hagynak leveleket. Az ember önkéntelenül kérdi,
28379   II,  1884    |                      érdekük ezeknek abban, hogy az itt hagyott világban másnap
28380   II,  1884    |                        úgyszólván költõkké teszi az öngyilkosokat. A legszilárdabb
28381   II,  1884    |                          társadalommal jutottak, az õ bensejükben úgy olvad
28382   II,  1884    |                         csengenek a szívekben... az idegen szívekben is.~Még
28383   II,  1884    |                       megvetéssel enyésznek el.~»Az új csizmatisztító kefémet -
28384   II,  1884    |                      csakhogy a kefe kié legyen.~Az öngyilkosok kedélyessége
28385   II,  1884    |                         ez is hatást akar tenni.~Az öngyilkos nõkön látszik
28386   II,  1884    |                        kizárva, tudjanak kimúlni az öngyilkosok, mikor maga
28387   II,  1884    |                          öngyilkosok, mikor maga az öngyilkosság a legtermészetellenessebb.~
28388   II,  1884    |           legtermészetellenessebb.~A kérdés csak az lehet, mekkora része van
28389   II,  1884    |               idegességnek és a hatásvadászatnak az öngyilkosságban. Mert hogy
28390   II,  1884    |                    ezeknek is van részük benne - az bizonyos.~S ezeken volna
28391   II,  1884    |                        ott egyet-mást.~- Mi volt az oka? - kérdém fojtott hangon.~-
28392   II,  1884    |                          nem is képzelhetõ, hogy az embernek az egy forintosát
28393   II,  1884    |                     képzelhetõ, hogy az embernek az egy forintosát fel ne váltsák.
28394   II,  1884    |                     váltsák. Valaha Selmecen még az én diákkoromban, ha egy
28395   II,  1884    |                         felugrott indignációval. Az ember odanyújtotta neki
28396   II,  1884    |                        hogy: »adja ki a többit«. Az volt az egyedüli pénzváltási
28397   II,  1884    |                       adja ki a többit«. Az volt az egyedüli pénzváltási mód.~
28398   II,  1884    |                        pénzváltási mód.~Ez abból az idõbõl származik, amikor
28399   II,  1884    |              ellenkezõleg, csakis aprópénze volt az embernek. Az óriási lapos
28400   II,  1884    |                      aprópénze volt az embernek. Az óriási lapos kétgarasosok
28401   II,  1884    |                     uralkodó a bankjegy, melynek az lett a neve, »fekete bankó«.
28402   II,  1884    |                            Még ma is káromkodnak az aggastyánok, hogy ez a bankó
28403   II,  1884    |                 csereeszköz.~Ebbõl a korból való az adoma, hogy a losonci vásárról
28404   II,  1884    |                parasztasszony:~- Eladta-e, kend, az ökröket?~- El én.~- Ugyan
28405   II,  1884    |                       Kifizettem vele a zsidónál az adósságunkat.~- Hát még?~-
28406   II,  1884    |                         a bugyellárisába hordott az ember, hanem az eszterhaj
28407   II,  1884    |                          hordott az ember, hanem az eszterhaj alá rejtegetett.~
28408   II,  1884    |                    rejtegetett.~Utána következik az »Erzsike-bankó«. Egy szépséges
28409   II,  1884    |                       rajta. A nép ráfogta, hogy az Erzsébet királyné képe.
28410   II,  1884    |                          megszívelte a zsebében.~Az Erzsike-bankót felváltotta
28411   II,  1884    |                          Tudjuk, tudjuk - mondja az olvasó - a t. itt azt jelenti,
28412   II,  1884    |                      Dehogy, dehogy, azt jelenti az, hogy »tüzes«.~Mert az Akadémia
28413   II,  1884    |                   jelenti az, hogy »tüzes«.~Mert az Akadémia csupa tûz volt
28414   II,  1884    |                        minden, lángba gyúlhatott az ország, az Akadémia nem
28415   II,  1884    |                     lángba gyúlhatott az ország, az Akadémia nem vette észre.
28416   II,  1884    |                          eszmék, új világ nyílt, az Akadémia mindarról sohasem
28417   II,  1884    |                 mindarról sohasem tudott semmit.~Az Akadémia kapuja az a kapu,
28418   II,  1884    |                       semmit.~Az Akadémia kapuja az a kapu, amelyre fel lehetne
28419   II,  1884    |                         látni nem fogtok többé.«~Az Akadémia olyan, mint a börtön.
28420   II,  1884    |                       mellett a tenger csendes«.~Az Akadémiában sohasem változik
28421   II,  1884    |                           nem jött hintón, hanem az utcáról jött, a csõcselék
28422   II,  1884    |                         Akadémiába.~Ez a parvenü az antiszemitizmus.~S utána
28423   II,  1884    |                         Szomorú arccal hallgatta az öreg Pauler az elnöki széken.
28424   II,  1884    |                         hallgatta az öreg Pauler az elnöki széken. Gyulai Pál
28425   II,  1884    |                          a dolgot; hanem valahol az emlékbeszéd közepe táján
28426   II,  1884    |                         közepe táján úgy kívánta az eszme-menet, hogy egy kicsit
28427   II,  1884    |                          egy kicsit megcsipkedje az arisztokráciát. Azokra bizony
28428   II,  1884    |                      olyan, hogy ha éljent hall, az õ szája is rámegy, lett
28429   II,  1884    |                         politikát«.~Hozza bizony az ördög! - gondolja magában
28430   II,  1884    |                      tudós urakat.~*~Úgy történt az egész, hogy a nagyváradi
28431   II,  1884    |                         Azért hát kérelmet intéz az Akadémiához. Felolvassák
28432   II,  1884    |                        talmud szótárt.~- Mire jó az nekünk? - kiált bele egy
28433   II,  1884    |                          bele egy hang.~A titkár az I-sõ osztályhoz véleményezi
28434   II,  1884    |                     talmud szótárt. Nem kell azt az elsõ osztályhoz utasítani,
28435   II,  1884    |                   melegen beszélt mellette, hogy az ember azt hitte volna, hogy
28436   II,  1884    |                     hitte volna, hogy ettõl függ az ország jóléte. Ha a talmud
28437   II,  1884    |              elolvasztotta a keresztény tagokról az akademikus báránytürelmet
28438   II,  1884    |                       Thaly hátranézett, s látta az arcokon, hogy nincs egyedül.~-
28439   II,  1884    |                         egy hang - se ne küldjük az I. osztályhoz.~- Itt verjük
28440   II,  1884    |                       munkának nem szavazhat meg az Akadémia segélyt. Forduljon
28441   II,  1884    |                         jó, ha három szája lenne az embernek.~Az »eltûnt vármegyék«
28442   II,  1884    |                         szája lenne az embernek.~Az »eltûnt vármegyék« írója,
28443   II,  1884    |                         antiszemita vagy«. Akkor az öreg Pulszky kezd beszélni: »
28444   II,  1884    |                          Gyulai.~- Szavazzunk!~- Az isten szerelméért, csak
28445   II,  1884    |                     kérdés így volt felállítva:~»Az elsõ osztályhoz küldessék-e
28446   II,  1884    |                         pedig most határozzunk?«~Az antiszemiták a rögtönös
28447   II,  1884    |                   Deákból nem maradt egyéb, mint az arcképe.~Itt minden úgy
28448   II,  1884    |           Palotaforradalmaknak híre-hamva sincs. Az országban dúljon bármily
28449   II,  1884    |                        és még csodálatosabb lett az eredménye.~Jókai Mór ezt
28450   II,  1884    |                         eredménye.~Jókai Mór ezt az eredményt a következõ kedélyes
28451   II,  1884    |                       Minek tenném én azt, mikor az én vallásom a jobb: te térj
28452   II,  1884    |                         Hiszen akkor is ugyanazt az eredményt érjük el!~Ezzel
28453   II,  1884    |                    mennyire elõbbre való, különb az õ hite!~Egy szép napon megint
28454   II,  1884    |                  kálvinistának.«~...Így lett biz az; a régi Deák-párti elemek
28455   II,  1884    |                       épületbe. A különbség csak az lett, hogy most már mind
28456   II,  1884    |                         lelkek is, aminõ például az öreg Urbanovszky Ernõ, ki
28457   II,  1884    |                    mégiscsak jó lesz a régi akol az új pásztor alatt is, csakhogy
28458   II,  1884    |                       most meg már õk követelték az új helyet, hogy ami egyszer
28459   II,  1884    |                    egyszer el van határozva, hát az el van határozva.~A fúzió
28460   II,  1884    |                    menjen a párt akárhová! Nekem az mindegy! Én azzal a párttal
28461   II,  1884    |                       már ide vagyok nõve!~Azóta az Urbanovszky neve maradandó
28462   II,  1884    |                 maradandó lesz: dacára, hogy nem az egyetlen, ki ide látszik
28463   II,  1884    |                        Kemény János kör« emberei az Angol királynéból itt is
28464   II,  1884    |               panaszkodik, s vastürelemmel végzi az ügyeket itt is folyton,
28465   II,  1884    |                       gázak fénye vidáman lobog, az asztaloknál mindenütt élet,
28466   II,  1884    |                          napokon idesettenkednek az újságírók is, persze leginkább
28467   II,  1884    |                       fõember... - Hát hogy mit? Az ördög tudná...~- Pedig nagyon
28468   II,  1884    |                              Pedig nagyon fontos az államra nézve, hogy mit
28469   II,  1884    |                          még egyszer megbiztatja az újság-reportereket, hogy
28470   II,  1884    |             újság-reportereket, hogy intézzék el az ország pénzügyi renoméját
28471   II,  1884    |                        hangulatot akármilyennek, az a klubot nem izgatja, a
28472   II,  1884    |                      alakja háttal lesz fordulva az országgyûlési liberális
28473   II,  1884    |                      belenyugszom. Mert úgy lesz az találó.~Nyájas diskurzus
28474   II,  1884    |                         méltóságos Házat, amiért az most egyszerre elfordult
28475   II,  1884    |                        nõtt fényes jelszavaktól: az egyenlõség, testvériség,
28476   II,  1884    |                       demokrácia tanaitól.~Pedig az legalább nyíltan teszi.~
28477   II,  1884    |                      Bánffy Béla, Csatáry Grósz, az orosz konzul stb.~- Herr
28478   II,  1884    |                          orvos még bosszúsabban.~Az orosz konzul arca kigyúl
28479   II,  1884    |                  felséges cár, ha megtudja, hogy az õ personálisát kétszer meri
28480   II,  1884    |                          de még ennél is nagyobb az, hogy Zweibuckelig volt
28481   II,  1884    |                       egy púpot levehetek önrõl, az igaz, de azon a másikon,
28482   II,  1884    |                          de azon a másikon, amit az Isten adott, nem segíthet
28483   II,  1884    |                         E napokban meglátogattam az ötvös-kiállítást, Pulszky
28484   II,  1884    |                       még a mese is remek, akkor az író világnézetét ócsárolja.
28485   II,  1884    |                           így is volt ez mindég. Az életben is úgy van, »hogyha
28486   II,  1884    |                kritikusok szeme elé, ez még csak az igazi veres posztó.~Nem
28487   II,  1884    |                          Nem is irigylem én most az én derék barátom és írótársam,
28488   II,  1884    |                cselekedte!«~S kimegy ádáz dühvel az ólomszérûre, s földhöz paskolja
28489   II,  1884    |                         Tehát egy új könyvet írt az én barátom, Sziklay János.~
28490   II,  1884    |                         csak.~S mielõtt kinyitná az ember az elsõ lapot, büszkén
28491   II,  1884    |                        mielõtt kinyitná az ember az elsõ lapot, büszkén ereszti
28492   II,  1884    |                 szivarfüstöt, mert hát nagy öröm az, ha valaki könyvet írt,
28493   II,  1884    |                         valaki könyvet írt, s ha az a valaki nem maga az ember.~
28494   II,  1884    |                          ha az a valaki nem maga az ember.~Rajzok! Oh, jaj!
28495   II,  1884    |                   középkorban éppen úgy üldözték az olyan anyákat, akik szörnyeket
28496   II,  1884    |                       mérgüket, maguk is leülnek az íróasztalhoz rajzot írni.~
28497   II,  1884    |                         ha beszélyt olvas, akkor az a szeszélye támad, hogy
28498   II,  1884    |                         keresni a lépcsõt, amely az elsõ emeletre vezet.~Mind
28499   II,  1884    |                         szó csak arra való, hogy az én Sziklay barátomat kimentsem,
28500   II,  1884    |                         tudom én, mit, egyszóval az a divat van most, hogy mindig