bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

28501   II,  1884    |                        ösmerheti nálánál jobban. Az õ erõteljes tolla ragyogó
28502   II,  1884    |                     suhog a buja növényzet közt. Az olvasó felkiált: »Ez a Sziklay
28503   II,  1884    |                      lassan, nehézkesen fonódnak az egyes napok meséi: a bog
28504   II,  1884    |                          elég ügyesen kioldva. S az anyag sem mindég új és friss.
28505   II,  1884    |                          sem mindég új és friss. Az emberek se lépnek elõ egész
28506   II,  1884    |                       volna még beszõni valamit.~Az olvasó leszáll egy kisebb
28507   II,  1884    |                      leszáll egy kisebb mértékre az író megítélésében...~Helyes,
28508   II,  1884    |                           hogy siessen elmondani az íróról, hogy még messze
28509   II,  1884    |                          harmincon innen, s hogy az õszinte, nyílt természetet
28510   II,  1884    |                           érezni, lelkesedni, de az utolsó mester, az élettapasztalat
28511   II,  1884    |                 lelkesedni, de az utolsó mester, az élettapasztalat még csak
28512   II,  1884    |                         a nagy könyvet, amelyben az emberek belseje van lepingálva,
28513   II,  1884    |                           Csak egytõl óvakodjék, az utánzástól és a kitaposott
28514   II,  1884    |                         Mert jók ezek arra, hogy az ember Kisfaludy társasági
28515   II,  1884    |                          szép asszony csak azzal az arccal képzelhetõ szépnek,
28516   II,  1884    |                      képzelhetõ szépnek, amilyen az õ arca. Hiábavaló dolog
28517   II,  1884    |                             Regényt? - mondom. - Az igen helyes dolog.~- Egy
28518   II,  1884    |                         mialatt beszélt, kigyúlt az arca, sõt lassan-lassan
28519   II,  1884    |                          arca, sõt lassan-lassan az enyém is, mert valóban pompás
28520   II,  1884    |                        mert valóban pompás dolog az, amit meg akar alkotni.~-
28521   II,  1884    |                        le arról, kedves barátom. Az ön regénye arra túlságos
28522   II,  1884    |                utánzatban, akkorra ön megalkotja az elsõ mûregényét.~- De mi
28523   II,  1884    |                        mi hasznom lenne ebbõl?~- Az, hogy önnek ezen kitûnõ
28524   II,  1884    |                       mert õ még nem találkozott az ötvös-kiállításon azzal
28525   II,  1884    |                        õszbe csavarodott hajával az öreg Roboz már vagy három
28526   II,  1884    |                     szerencsét.~Amit õk árulnak, az kelendõ portéka most.~A
28527   II,  1884    |                      most.~A szájukat árulják.~S az õ szájuk a kerület lelkiismerete.
28528   II,  1884    |                          Nagyon el van keseredve az öreg, s irtóztató ántiszemitát
28529   II,  1884    |                    szétnézni - mondja -, de most az egyszer valami derék embert
28530   II,  1884    |                    kortes uram csak példálódzik, az aspiráns csak tempózik,
28531   II,  1884    |                       nagyobb melegét (itt éppen az ellenkezõ áll, mint a természetben),
28532   II,  1884    |                          vidékek is beletanultak az idõk folyásában.~Tömegestõl
28533   II,  1884    |                   Tömegestõl jönnek a deputációk az ország vidékeirõl kunyorálni
28534   II,  1884    |                bányász-akadémikusok közt van meg az a szokás, hogy mindég öreg
28535   II,  1884    |                 beosztanak egy vagy több balekot az elsõ évesekbõl, akiknek »
28536   II,  1884    |                     fuchsok valóságos rabszolgái az õ uroknak, egész éven át,
28537   II,  1884    |                      megváltozik a viszony.~Ezen az egy napon a »fuchsok« uralkodnak
28538   II,  1884    |                         nap már megint emezeknek az uralma folytatódik.~Az öreg
28539   II,  1884    |                 emezeknek az uralma folytatódik.~Az öreg Cziner bácsi kalapján
28540   II,  1884    |                        hogy:~»Most mi dirigáljuk az országot!«~KORTESESZKÖZÖK~
28541   II,  1884    |                           Hanem hát persze ahhoz az kell, hogy a jelöltnek szomszédos
28542   II,  1884    |                      szomszédos domíniuma legyen az illetõ községgel.~A szomszéd-domíniumos
28543   II,  1884    |                        választási törvény, hanem az általános elszegényedés
28544   II,  1884    |                    kiknek módjukban áll kinyitni az erszényt.~A másik két párt
28545   II,  1884    |                       deszkáira.~Bomlik a világ. Az elszegényedés elvette a
28546   II,  1884    |                       kortes szellem szállta meg az országot, s folyt a bor
28547   II,  1884    |                      civilizáció kezdi eltörölni az ólombotos, pityke-mándlis,
28548   II,  1884    |                      legyek éledeznek tavasszal. Az ember tûnõdik rajta: ugyan
28549   II,  1884    |                     fölveti magát egy-egy újság, az ember azt hitte róla, hogy
28550   II,  1884    |                 tartózkodnak három év alatt ezek az »obsitos« katonák, melyek
28551   II,  1884    |                        Én azt hiszem, uram, hogy az nem a kegyed számára való
28552   II,  1884    |                        Nem ajánlom, uram. Hiszen az csak az együgyû népnek készül.~-
28553   II,  1884    |                    ajánlom, uram. Hiszen az csak az együgyû népnek készül.~-
28554   II,  1884    |                              De nekem éppen csak az ön lapja kell.~- Higgye
28555   II,  1884    |                     szerkesztõ elhalványodott.~- Az lehetetlen - dadogá. - Ön
28556   II,  1884    |                           mondjon le arról, hogy az én lapomat járassa.~- Nem
28557   II,  1884    |              kívánságával. Tudja meg, uram, hogy az a lap csak egyetlen egyszer
28558   II,  1884    |                                      Hát mondom, az ilyenféle lapok most mind
28559   II,  1884    |                     szunnyadásaikból, s hirdetik az igéket szanaszét a kerületekben.~
28560   II,  1884    |                       adja tudtul a sötét napot.~Az ájtatos hívek visszagondolnak
28561   II,  1884    |                      gyermekeknek egészen új még az.~Télen, mikor csikorgott
28562   II,  1884    |                       olyan fehérek voltak, mint az abrosz, akkorról még visszaemlékeznek
28563   II,  1884    |                         melengették leheletükkel az oktalan állatok...~Hát ma
28564   II,  1884    |                          fehér tészta dagadozik. Az édes mama két összekötött
28565   II,  1884    |                         el a pléhekben. Ez aztán az igazi ecset!~Ott künn a
28566   II,  1884    |                       künn a mozsárban mákot tör az öregbéres, csak úgy döng
28567   II,  1884    |                        született ma senki, hanem az a kis Jézuska, aki az aranyos
28568   II,  1884    |                      hanem az a kis Jézuska, aki az aranyos diókat hozta télen,
28569   II,  1884    |                        kereszten. Ott a nagy kép az apa ágya fölött.~- Az a
28570   II,  1884    |                        kép az apa ágya fölött.~- Az a szakállas ember? Hiszen
28571   II,  1884    |                           Nagy lett, férfi lett, az igazságot hirdette, hát
28572   II,  1884    |                     csúnya zsidók...~(Nem megint az, te csacsi. Hanem ez a többi
28573   II,  1884    |                       kendõt nem tesznek fejükre az asszonyok. A templomba is
28574   II,  1884    |                   szombat este a halleluja, hogy az »Üdvözítõ föltámadott«.~
28575   II,  1884    |                       emberek. Sõt még ugyanezek az emberek is mások lesznek.
28576   II,  1884    |                      összezavarhat, felfordíthat az idõ, de a szent rege mindég
28577   II,  1884    |                      marad, s örök kísérõje lesz az emberiségnek.~Az Úr föltámadt
28578   II,  1884    |                   kísérõje lesz az emberiségnek.~Az Úr föltámadt harmadnapra.
28579   II,  1884    |                        zúg a harang a toronyban. Az igazság diadalmaskodott,
28580   II,  1884    |                          mindenféle jókkal, s ez az a nap a tót ember szerint,
28581   II,  1884    |                         tót ember szerint, mikor az ember olyan jól lakik, hogy
28582   II,  1884    |                     sógor, hogy nem bolond ember az a Tiszai Kálmány. A béresben
28583   II,  1884    |                    Tiszai Kálmány. A béresben is az olyat szeretem, aki kilenc
28584   II,  1884    |                    tudnák...~- Sok beszédnek sok az alja, sógor.~- Dejszen,
28585   II,  1884    |                            Meghiszem; de már azt az egyet mégse engedném, hogy
28586   II,  1884    |                        fekvés is jobban esik, ha az ember az egyik oldalról
28587   II,  1884    |                         jobban esik, ha az ember az egyik oldalról a másikra
28588   II,  1884    |                         könnyen ki is pottyanhat az ágyból. Annak a mondója
28589   II,  1884    |                       jön helyetted«. Nem bolond az erdõ, hogy félre menjen!~
28590   II,  1884    |                   morzsolgatják a nagy politikát az atyafiak iddogálás közben.
28591   II,  1884    |                     bölcsebb belõle, de legalább az idõ telik jól és gyorsan.~
28592   II,  1884    |                         telik jól és gyorsan.~De az öregek mulatsága nem ér
28593   II,  1884    |                         csupa gyönyörûség, ahogy az kivakarja mindenkinek kívánságát.~
28594   II,  1884    |                     másodnapján, mert akkor esik az öntözködés.~Hajadon leányok
28595   II,  1884    |                       Aki a színes tojást kapja, az lesz az igazi.~De azt nem
28596   II,  1884    |                     színes tojást kapja, az lesz az igazi.~De azt nem nehéz
28597   II,  1884    |                       elsõ napja tájékoztathatta az illetõt.~Minden leány bokrétát
28598   II,  1884    |                          a leány napközben, hogy az õ virágát tûzte-e fel a
28599   II,  1884    |                         Mert aki szemrevaló, kap az nem egy bokrétát, de tízet
28600   II,  1884    |                    bokrétát, de tízet is.~Persze az erkölcsök mindég fogynak,
28601   II,  1884    |                        ki a becsületes vonzalmat az ember; mert ráfekszik arra
28602   II,  1884    |                           letakarja szemünk elõl az átkozott »módi«.~- Csak
28603   II,  1884    |                  ilyenkor és nevet, akkor szabad az öntözködés. Akkor kiviszik
28604   II,  1884    |                          van, akkor csak odabent az öregek szeme láttára történik
28605   II,  1884    |                       szeme láttára történik meg az ünne­pélyes aktus. Egy hitvány
28606   II,  1884    |                          meg egy-két hideg csöpp az eleven testet. Sovány egy
28607   II,  1884    |                        testet. Sovány egy húsvét az ilyen!~Hanem az az igazi
28608   II,  1884    |                       egy húsvét az ilyen!~Hanem az az igazi a kútnál. Amikor
28609   II,  1884    |                        húsvét az ilyen!~Hanem az az igazi a kútnál. Amikor csuromvíz
28610   II,  1884    |                        misére fölszedik a lányok az ünneplõ ruháikat, akkor
28611   II,  1884    |                         fiúk járhatnak egész nap az egykorú kislányokat meglocsolni.
28612   II,  1884    |                     szolgálna.~Természetes, hogy az általános jókedvben megereszkedik
28613   II,  1884    |                          jókedvben megereszkedik az öregek fagyossága, s bizony
28614   II,  1884    |                       már nagyot fordul a világ, az asszonyok dolga áll feljebb.~
28615   II,  1884    |                  kötényeik alá rejtett bögrével. Az alvó fiúcskát (mert az a
28616   II,  1884    |                           Az alvó fiúcskát (mert az a virtus, ha olyan korán
28617   II,  1884    |                     Gyurica alszik) felrángatják az ágyból, s maga az édesanyja
28618   II,  1884    |                   felrángatják az ágyból, s maga az édesanyja viszi oda a veszedelembe...
28619   II,  1884    |                        amely férfiember ilyenkor az utcán mer mutatkozni, pajkos
28620   II,  1884    |                    ugyancsak zuhogtatják nyakába az áldást.~Estefelé pedig,
28621   II,  1884    |                 mindinkább vérszemet kapnak, még az átutazó furmányosok sincsenek
28622   II,  1884    |                      egész késõ szürkületig, míg az esteli harangszó megkondul.~
28623   II,  1884    |                  kezdõdik a tánc a faluban.~Vége az ellenségeskedésnek. Ott
28624   II,  1884    |                       meghidegedni minden ember. Az országházi folyosókon kárörvendve
28625   II,  1884    |                         összesúgnak hátam mögött az ellenségeim, akiket én valaha
28626   II,  1884    |                       velök.~S ennek mindnek oka az új német lap, mely mint
28627   II,  1884    |                          új német lap, mely mint az Egyetértésben olvasom, azt
28628   II,  1884    |                      mondtam soha, mintha írnék.~Az egész hírbõl csak az igaz,
28629   II,  1884    |                      írnék.~Az egész hírbõl csak az igaz, hogy egyszer a Kisfaludy
28630   II,  1884    |                      láttam a »Szegedi Híradó«-t az õ fekete arcbetûivel, elszórt
28631   II,  1884    |                    rokona járt egyszer Szegeden, az hozott neki onnan ajándékba
28632   II,  1884    |                        csakhamar. Lakott Ebecken az anyámnak egy barátnéja,
28633   II,  1884    |                          barátnéja, Kalmár néni. Az sütötte a legjobb kenyeret
28634   II,  1884    |                          formája mindjárt kiment az eszembõl.~Hát furcsa is
28635   II,  1884    |                          eszembõl.~Hát furcsa is az a betûnél, hogy ha így áll
28636   II,  1884    |                    akárhogy szétveti is a lábát, az mégiscsak a Mihály béres!~
28637   II,  1884    |                         szabad hozzányúlni, mert az az õ személyének kiegészítõ
28638   II,  1884    |                      szabad hozzányúlni, mert az az õ személyének kiegészítõ
28639   II,  1884    |                         vala; abban volt berakva az a többlet, amit az emlékezõtehetsége
28640   II,  1884    |                       berakva az a többlet, amit az emlékezõtehetsége meg nem
28641   II,  1884    |                       meg nem bírt: »Bárány lett az idén 73«, »Mariska leányomnak
28642   II,  1884    |                         73«, »Mariska leányomnak az elsõ foga kijött március
28643   II,  1884    |                     újságot nem járattunk. Minek az? Ami a világban történik,
28644   II,  1884    |                        számra. Ki tudnám keresni az évfolyamból, melyik volt.
28645   II,  1884    |                        volt akkor!), utánakapott az újságnak, mire hirtelen
28646   II,  1884    |                          paprikát.~De ott is van az.~Sok-sok esztendõ múlt el.
28647   II,  1884    |                        se hallottam, egész addig az ideig, míg egyszer a sors
28648   II,  1884    |                      aztán késõbb õ nyelt el, és az emberek, akik az utcákon,
28649   II,  1884    |                          el, és az emberek, akik az utcákon, kávéházakban hullámoztak.~
28650   II,  1884    |               kávéházakban hullámoztak.~Nem volt az egész nagy városban csak
28651   II,  1884    |                         egyetlenegy ismerõs arc, az öreg Híradó arca.~S ez az
28652   II,  1884    |                        az öreg Híradó arca.~S ez az egy ismerõs is ellenség
28653   II,  1884    |                 konkurrens lapot csináljak neki, az én otthoni ismerõsömnek,
28654   II,  1884    |                        hitére, hogy akkor leírja az én biográfiámat a »Szegedi
28655   II,  1884    |                    fogadás híre hamar terjedt el az olvasók között, s mindenki
28656   II,  1884    |                           odaadtuk a zsürinek, s az egyhangúan döntötte el,
28657   II,  1884    |                      voltam valamikor...~Ez volt az utolsó paprika a Híradóban,
28658   II,  1884    |                        paprika a Híradóban, mely az én szemeimbe ment.~Azóta
28659   II,  1884    |               szülõföldem«, a sok hullámzó ember az utcáin, mind ismerõsöm,
28660   II,  1884    |                        FŐVÁROSBAN~Végre beállott az arany idõ!~Nincs többé szegénység
28661   II,  1884    |                       Hosszú fogat-sor tûnik fel az utcákon. Vékony és vastag
28662   II,  1884    |                      éljenek hasítják a levegõt. Az embereknek széles jókedvük
28663   II,  1884    |                       kiabálják. Jobban is illik az nekik, mint a nagy bajuszú,
28664   II,  1884    |                         lénung, nincs parlament!~Az uralkodás visszaesett a
28665   II,  1884    |                     Tudja, hogy nem sokáig tart.~Az, amit a fõvárosban látunk
28666   II,  1884    |                         Matlekovics-párti házban az ablakon kinézõ úrra egy
28667   II,  1884    |                      korteskedik, s fölesketteti az ellenjelöltjét valóságos
28668   II,  1884    |                 Legelkeseredettebb a korteskedés az Erzsébetvárosban. Ott a
28669   II,  1884    |                          Pauler nyugodtan alszik az I. kerületben. Ez azért
28670   II,  1884    |                        viszontagsága.~A jelöltek az egész országban egyformák,
28671   II,  1884    |                           De Pauler kivételével. Az õ szemöldöke meg sem rándul:
28672   II,  1884    |                      szájában még most is megvan az íze a Kemény Gábor múltkori
28673   II,  1884    |             ELLENARGUMENTUMOK~Hiszen elég jó érv az ital is, szükség esetén
28674   II,  1884    |                       mellett vagy ellene. - Így az egyiknek, úgy a másiknak.~
28675   II,  1884    |                       csatatéren születnek. Ezek az igazi borvirágok.~A korteskedés
28676   II,  1884    |                      kerületben van fölléptetve. Az õ talentumának az mindegy.
28677   II,  1884    |                   fölléptetve. Az õ talentumának az mindegy. Föllép õ rác, örmény,
28678   II,  1884    |                       minden gondolkodás nélkül. Az õt egy csöppet sem aggasztja,
28679   II,  1884    |                       kijött a templomból, s ott az egész közönség elõtt hozzálép:~-
28680   II,  1884    |                          Németh püspöknek vagyok az unokaöccse, aki Simor prímást
28681   II,  1884    |             lefegyverezve a plébános -, áldassék az a nap, amelyen minket meglátogatott...~
28682   II,  1884    |                        Kolozsváron léptetett fel az akkori Deák-párt.~Nagy pártja
28683   II,  1884    |                          Ferenc ellenében, mikor az egyik kortes kitalálta róla:~-
28684   II,  1884    |                         hát nem szégyenlitek ezt az embert megválasztani? Hiszen
28685   II,  1884    |                        Gyulai vesztette el. Hogy az egy másik Gyulai lehetne,
28686   II,  1884    |                       Higgyék meg, kérem, hogyha az önök sírkövére kiírnák ilyen
28687   II,  1884    |                      ébren, kihányná csontjaikat az anyaföldbõl.~Ez a szép frázis
28688   II,  1884    |                      beszövik a beszédekbe, hogy az ellenjelölt egy udvaron
28689   II,  1884    |                     nagyon megbotránkoztam volna az effajta tudóscsináláson,
28690   II,  1884    |                fáradságos szolgálattal csinálják az akadémikust? Látszik, hogy
28691   II,  1884    |                          A kilincselés oly módja az akadémikus cím megszerzésének,
28692   II,  1884    |                          mert ez a két provincia az, amelyhez legtöbben akarnak
28693   II,  1884    |                      mindennek utána nézni, amit az ilyen nagy tudósok a régi
28694   II,  1884    |                       egy egész könyvtár siratja az apaságot; fogja vándorbotját
28695   II,  1884    |                      vándorbotját s felkerekedik az Akadémia felé. Sok alázatos
28696   II,  1884    |                       még jó fogást is tesz vele az Akadémia, mert hiában -
28697   II,  1884    |                       nem tudni, kiben mi lakik.~Az elsõ alkalommal megbotránkozással
28698   II,  1884    |                          nagy tekintélyû areopág az ignota quantitást. De ez
28699   II,  1884    |                     hanem egyre bámultatja magát az újságokban.~»Jeles fiatal
28700   II,  1884    |                    utazott Quinquendoniába, hogy az ottani levéltárt átkutassa« -
28701   II,  1884    |                      magyarázza a kort, amelybõl az származott. Akárcsak annak
28702   II,  1884    |                mondvacsinált tudóst vezetett már az Akadémiába!~Elég volna talán
28703   II,  1884    |                 Akadémiába!~Elég volna talán már az akta-másolókból s kilincselõ
28704   II,  1884    |                        egészen eltörpülnek, ahol az orosz lapok szerint sohasem
28705   II,  1884    |                      volt több »egy halott«-nál.~Az alkotmány igazán olyan növény,
28706   II,  1884    |                   ezekben a munkaidõkben! De hát az ország dolga elvégre is
28707   II,  1884    |                   beleszólhat a kormányzatba. Ez az egy hónap az, amikor a nép
28708   II,  1884    |                    kormányzatba. Ez az egy hónap az, amikor a nép az »úr« -
28709   II,  1884    |                       egy hónap az, amikor a nép az »úr« - s aki úr, annak derogál
28710   II,  1884    |                        képeket tárnak elénk. Nem az egyszõrû emberek követválasztása
28711   II,  1884    |                      emberegyveleg belevonása ez az alkotmányos mozgalomba,
28712   II,  1884    |                          Más a kõbányai választó az õ imádott sörös pohara mellett,
28713   II,  1884    |                     sörös pohara mellett, és más az óbudai jámbor svábszülött,
28714   II,  1884    |                        Szerecsen utca eltûnt, de az alakjai megmaradtak. A zsidó
28715   II,  1884    |                     furfanggal csinálják, kivált az Erzsébetvárosban. Mikor
28716   II,  1884    |                Válasszunk ezentúl víg bakot!« Ez az elmésség járja a Terézvárosban,
28717   II,  1884    |                     közeledése látszik mindenen. Az utcák tele vannak aggatva
28718   II,  1884    |                       Dezsõ« kiáltással veri fel az utcák csöndjét, s a korhely
28719   II,  1884    |                       elalszik a kocsmaküszöbön. Az apró gyerekek szintén a
28720   II,  1884    |                        kell már ilyenkor tanulni az alkotmányos fegyverek használatát.~
28721   II,  1884    |                     megfordított világ van - nem az éj vet köpenyt a mozgalmakra,
28722   II,  1884    |                    mozgalmakra, hanem a napfény. Az ezer meg ezer ember, ki
28723   II,  1884    |                     csinálja. Nappal nem látszik az utcákon semmi, hanem mihelyt
28724   II,  1884    |                         hangzanak távolról. Csak az »éljen«-t lehet kivenni,
28725   II,  1884    |                        ahol sokkal jobban várják az esõt, mint itt Budapesten.~
28726   II,  1884    |                Megállapítani a fõhadiszállást és az apró posztokat, beosztani
28727   II,  1884    |                        apró posztokat, beosztani az embereknek a munkát: ki
28728   II,  1884    |                verekedõkbõl; ahol szép szó kell, az menjen, ahol pedig pénz
28729   II,  1884    |                          a választók lelke, mint az itatóspapiros, mindjárt
28730   II,  1884    |                   fölszítta, amit odacsöppentett az ember, ma már úgy meg van
28731   II,  1884    |                     kapacitációnál a legelsõ fok az ellenjelöltet lekisebbíteni
28732   II,  1884    |              lekisebbíteni minél kegyetlenebbül. Az ellenjelölt becsülete olyan
28733   II,  1884    |                        Nagy baj ugyan, hogy most az egyszer »péntek«. De hát
28734   II,  1884    |                    péntek«. De hát hiszen péntek az ellenjelöltnek is. A zsidónak
28735   II,  1884    |                  zsidónak is van hosszúnapja, de az meg kurta ám ennek a hosszúságához
28736   II,  1884    |                          tíz szükséges emberrel. Az igazi voksok még az igazak
28737   II,  1884    |                    emberrel. Az igazi voksok még az igazak álmát alusszák otthon,
28738   II,  1884    |                       zászlós fiáker-szekereken.~Az ilyen menet csalékony, többnyire
28739   II,  1884    |                        látszassék. Ha tegnap még az volt a taktika, úgy tünteti
28740   II,  1884    |                       tünteti fel a pártot, hogy az óriási többségben van, ma
28741   II,  1884    |                    üdvössé: hadd essék tévedésbe az ellenfél erejök felõl. A »
28742   II,  1884    |                          kikészített szavazatok« az egyes tanyákon vannak elhelyezve,
28743   II,  1884    |                       hódító portyázásokra indul az ellenfél tanyáira. - Maga
28744   II,  1884    |                     nyargaló lovas futárok által az egész hálózatot.~A választók
28745   II,  1884    |                          szabad elfogynia. Azért az hát csak lárifári, ami izgatottságot
28746   II,  1884    |                    átszenvednek a szavazás alatt az esélyesek hullámzása szerint.
28747   II,  1884    |               szórványosan szállítják a híveket, az lehet még »griff« is, mely
28748   II,  1884    |                    táborban. Sokkal rosszabb jel az, ha a kevély fõkortes büszke,
28749   II,  1884    |                      nagy izgatottságot szülnek. Az utolsó órában már a beteg
28750   II,  1884    |                        ittak, de medicinát.~Ezek az utolsó lélegzetvételek.~
28751   II,  1884    |                         Künn-benn tetõpontra hág az izgatottság, a bizalmi férfiak
28752   II,  1884    |                      Minden szavazás végigszalad az érdeklõdõk idegein.~Egy
28753   II,  1884    |                          vége van... A tollak és az irónok lázasan reszketõ
28754   II,  1884    |                      dühösen keserûen emelik fel az ökleiket:~»No, megálljatok,
28755   II,  1884    |                      bevonják a házfedelekrõl, s az utolsó »éljen« is elhangzik.
28756   II,  1884    |                     sírok is begyepesednek, ahol az agyonlõttek tovább álmondják
28757   II,  1884    |                     agyonlõttek tovább álmondják az eszem-iszom életet. Mert
28758   II,  1884    |                        senki sem fogja megégetni az ujját. Nem marad meg a nagy
28759   II,  1884    |                        Ha a kontóknak nem is, de az adomáknak valószínûleg.~
28760   II,  1884    |                         sa velkje ludja Bozsi! ~(Az adók nagyok, atyafiak.)~
28761   II,  1884    |                 mindenekelõtt a földrõl vegye le az adókat, mert õk itt mindnyájan
28762   II,  1884    |                kerületben, hogy egyik barátjának az ellenjelöltjét (aki igazán
28763   II,  1884    |                           Nem tisztességes ember az! Nem kell megválasztani.
28764   II,  1884    |                       bele némi meggondolás után az egyik hallgató -, antúl
28765   II,  1884    |                       sorját.~Most pedig áttérek az adomák másik atyjára, Pulszky
28766   II,  1884    |                          Pulszky Ferenc is lehet az adomák atyja. - Ámbár Pulszky
28767   II,  1884    |                          esik konstatálnom, hogy az adomák atyja nem adomázott,
28768   II,  1884    |                     pedig ha olyan nagy mesterei az adomáknak, illõ, hogy õk
28769   II,  1884    |                  hódított magának egy kerületet.~Az öregúr Verbászon volt fölléptetve
28770   II,  1884    |                        fejében megszületett erre az ötlet.~S mikor a programbeszéd
28771   II,  1884    |                        régi barátot egy újért!«, az öreg Pulszky rettentõ humorával
28772   II,  1884    |                        sem lépnék fel ellene, ha az elveim nem parancsolnák,
28773   II,  1884    |                        No iszen, csak ez kellett az atyafiaknak. Mint a futótûz
28774   II,  1884    |                   szegény jó Kármán Lajost, akit az isten megnyugtasson.~HOGYAN
28775   II,  1884    |                        nélkül?~Azt már eltanulta az elnöktársától, Szontagh
28776   II,  1884    |             elnöktársától, Szontagh Páltól, hogy az ember sohase fárassza magát,
28777   II,  1884    |                        két alelnök ellen (mintha az excellenciás címmel járna)
28778   II,  1884    |                        titokban.~Szontagh Pálnak az utolsó nap hajnalán ellenjelöltet
28779   II,  1884    |                       szolgája, aki egyszersmind az írnoka is, egy levelet otthonról.~-
28780   II,  1884    |                          részeg betûkkel csak ez az egyetlen sor volt beleírva:~
28781   II,  1884    |                         nem sül, akkor is jó.~Mi az ördögöt jelenthet? Törték
28782   II,  1884    |                        el nem találták, végre is az inas-írnok kezdte pedzeni:~-
28783   II,  1884    |                          késõn éjjel. A báró már az ágyban feküdt, hánykolódva
28784   II,  1884    |                          Bontsd fel, ki küldi?~- Az biz a Peti kortes - dadogja
28785   II,  1884    |                          a Peti kortes - dadogja az írnok elsápadva.~- Mi van
28786   II,  1884    |                      Most értem már! Elsült neki az akasztófáravalónak.~S egészen
28787   II,  1884    |                hangulatba szottyant, mint amikor az ember egy fejtörõ rébuszt
28788   II,  1884    |                         ÉS FIAIK~Édesen mosolyog az ember, ha az asszonyi nemnél
28789   II,  1884    |                     Édesen mosolyog az ember, ha az asszonyi nemnél látja, hogy
28790   II,  1884    |                     férfinemnél, ha látjuk, hogy az apák, ha felnõnek fiaik,
28791   II,  1884    |                    törvényhozás szerepét, mintha az derogálna már komoly, meglett
28792   II,  1884    |                      miniszter is voltam, hát mi az ördögnek legyek itt láb
28793   II,  1884    |                        Páltól azonban elvárhatná az ország, hogy erejét, tevékenységét
28794   II,  1884    |                          elért, amit elérhetett, az ország még nem ért el mindent.
28795   II,  1884    |                      addig távozni helyérõl, míg az urának szüksége van rá.~
28796   II,  1884    |                  képviselve a fias celebritások. Az öreg Pulszky legalább bennmarad
28797   II,  1884    |                      államférfiak visszavonulnak az õ titulusaikkal és rendjeleikkel
28798   II,  1884    |                     mindenkinek eszébe jut annak az utasnak a kérdezõsködése,
28799   II,  1884    |                          százszor jobb lenne, ha az átkozott dohánymonopóliummal
28800   II,  1884    |                   bennünket a kormány. Borzasztó az, barátim, hogy még ezt a
28801   II,  1884    |                     megadóztatják. El kell ennek az országnak veszni. No, hát
28802   II,  1884    |                         régitõl elmenni egyhamar az igaz embernek. Az olyan
28803   II,  1884    |                       egyhamar az igaz embernek. Az olyan ember, aki a divat
28804   II,  1884    |                        választani! Hogy tán majd az eszközöl ki valamit, hogy
28805   II,  1884    |                        nem vesz... föl nem veszi az azt másodszorra sem. Hát
28806   II,  1884    |                  másodszorra sem. Hát okos ember az olyan, aki kétszer megy
28807   II,  1884    |                          tört ki a lelkesedés, s az éljen-rivalgásoktól nem
28808   II,  1884    |                     érteni a Csatár beszédjének.~AZ ÚJ FŐMARSALL~Szécsen Antalnak
28809   II,  1884    |                       származású. S ezen is örül az ember, mert ezzel is kevesebb
28810   II,  1884    |                          gyakorta zavarják össze az erényeket a hibákkal, a
28811   II,  1884    |                   játszott a politikában, de ezt az egész szereplését mi magyarok
28812   II,  1884    |                          egy képviselõ mutogatta az egyes nevezetességeket szintén
28813   II,  1884    |                     arcával, nyírott bajuszával, az Szécsen Antal gróf. Nagyon
28814   II,  1884    |                      okos ember - felelt élénken az apa. - Eleget pisszegtem
28815   II,  1884    |                  említeni. 1848 õszén közeledett az udvarhoz, s õ fogalmazta
28816   II,  1884    |                          vádolta, aláírta késõbb az ó-konzervatívek emlékiratát
28817   II,  1884    |                          belépett a Reichsratba. Az alkotmány visszaállítása
28818   II,  1884    |                          Tisza sokkal szelídebb.~Az õ ellenzéke is tünedezik
28819   II,  1884    |                          kellemes hivatal lehet. Az isten sokáig éltesse benne
28820   II,  1884    |                         remek« esszék, melyekkel az akadémiába és a Kisfaludy
28821   II,  1884    |                         volna oly nagy baj, mint az, hogy onnan veszi el ezeket
28822   II,  1884    |                       hogy onnan veszi el ezeket az »l«-eket, ahová kettõ kellene.~
28823   II,  1884    |                    nyelvi ökonómiáért bizony még az Akadémia sem vethet reá
28824   II,  1884    |                          a többi meg a többi.~De az öreg Debrecen sem bolondság!
28825   II,  1884    |                          Debrecen sem bolondság! Az csak olyan ugyan ehhez képest,
28826   II,  1884    |                     mégis ez a mi igazi városunk az õ nagy búbos tornyaival,
28827   II,  1884    |                        bámulja, akár respektálja az ember, nézzük meg az ország
28828   II,  1884    |                 respektálja az ember, nézzük meg az ország harmadik csodáját,
28829   II,  1884    |                          hogy a hullámzó Balaton az igazi zsuzsu-tenger. Mintha
28830   II,  1884    |                     magyarok számára.~Ott is van az a Balatonfüred, ahova képzeljük,
28831   II,  1884    |                     Füred maradt volna meg.~Mert az igazi nem felel meg a legszerényebb
28832   II,  1884    |                      Hátha még elgondoljuk, hogy az egyetlen európai kinézésû
28833   II,  1884    |                    európai kinézésû táncterem és az egyik vendéglõ, a jobbik,
28834   II,  1884    |                 bõkezûsége, ami aztán egyéb van, az nem áll azzal arányban egy
28835   II,  1884    |                   Balatonra.~A sétány kicsiny, s az sincs jó karban. Dísznek,
28836   II,  1884    |                          nem vesszük annak, mert az csakugyan bõkezûséggel van
28837   II,  1884    |                          posztó mindenesetre van az öregúron, kin több rendbeli
28838   II,  1884    |                     hasonlóan nincs megkönnyítve az oda való menetel. Olyan
28839   II,  1884    |                       Ezért sivár Balatonfüreden az élet. Ehhez járul még a
28840   II,  1884    |                         gyönyörû fekvésû helyre. Az egymás közt ismerõs dzsentri
28841   II,  1884    |               vezérszerepet viszi a fürdõben, és az idegeneknek otthontalanná
28842   II,  1884    |                      alakban vannak odaragasztva az egyes épületekhez.~Mit szóljunk
28843   II,  1884    |                   Kíváncsi voltam miért szidják; az, hogy szidják nem lepett
28844   II,  1884    |                   többnyire így vannak építve. S az is egy nagy baj, hogy a
28845   II,  1884    |                        nagy darabot kutyagolniok az utasoknak a vasúttól a gõzhajóállomásig,
28846   II,  1884    |                    nevetségesnek látszik elõttem az imitt-amott felhangzó bús
28847   II,  1884    |                     dolog a Balaton Egylet, mely az örökös sóhajtások és panaszok
28848   II,  1884    |                        drámai cselekvény bogját. Az európai embereknek nem elég
28849   II,  1884    |                      Balaton ellen nincs panasz: az teszi széppé a helyet, az
28850   II,  1884    |                        az teszi széppé a helyet, az adja a híres fogast is.~
28851   II,  1884    |                         adjanak valamit, ne csak az öreg Balatonra hivatkozzanak
28852   II,  1884    |                    akikrõl föl lehet tenni, hogy az írónak pártját fogják, ilyenek:
28853   II,  1884    |                          mellékesen foglalkoznak az irodalommal, bár teljes
28854   II,  1884    |                        szegény ember baját. Vagy az Akadémia vagy a Kisfaludy
28855   II,  1884    |                 egyszersmind igazgató tanácsosa, az egyik az Athaeneum, a másik
28856   II,  1884    |                     igazgató tanácsosa, az egyik az Athaeneum, a másik a Franklin
28857   II,  1884    |                        könyvkiadó társulatnak. S az író könnyen össze talál
28858   II,  1884    |                          tartozunk ugyan azokhoz az írókhoz, akik a beteg kiadójukról
28859   II,  1884    |                          ellen fegyverkezünk mi (az õ jó napjaik is elmúltak
28860   II,  1884    |                     egyének által van képviselve az altera pars, ott lévén Péchy
28861   II,  1884    |                          Ha annyira benne voltak az igazgatókban, mért nem nevezték
28862   II,  1884    |                          maradt fenn egyéb, csak az, hogy õ az égen puhatolózzék.~
28863   II,  1884    |                      fenn egyéb, csak az, hogy õ az égen puhatolózzék.~Utódai
28864   II,  1884    |                   hallott egy-egy királyfi, mint az egzercírozást, örökké azt: »
28865   II,  1884    |                        úgy látszik újabban, hogy az államfõknek nem is igen
28866   II,  1884    |                          nemzetei közt, nincs is az országban, csak egyetlenegy
28867   II,  1884    |                         Szalay Imre, de annak is az a programja: hogy õfelsége
28868   II,  1884    |                         hogy a fia különb legyen az apjánál. Nekünk igazán nem
28869   II,  1884    |                        Mátyást se várjuk. Hiszen az uralkodik most. Hanem az
28870   II,  1884    |                         az uralkodik most. Hanem az már egészen kedves meglepetés,
28871   II,  1884    |                     pedig tovább megy, és leírja az õ országainak vidékeit,
28872   II,  1884    |                      királyaikat, s most egyszer az esik Budán, hogy a király
28873   II,  1884    |                     lehetõségét, hogy a munkából az fog kitetszeni, mintha maguk
28874   II,  1884    |                      tanácskozásokban, ahol igaz az osztrák írók vettek nagyobbára
28875   II,  1884    |                         magyar mûvészek metszik.~Az elõleges munkálatok már
28876   II,  1884    |                    megharagszik, leül és megírja az egészet, még a németekét
28877   II,  1884    |                         eleget cseveg a lírikus, az arcnak hamvát is dicsõíti,
28878   II,  1884    |                          elfogadására preparálja az emberiséget.~Pedig a bajusz
28879   II,  1884    |                       Pastrana asszony szakállát az egész világ kívánta ugyan
28880   II,  1884    |                        viselõ hölgyek nem csupán az újkor szülöttjei. A középkorban
28881   II,  1884    |                    férfias díszben a férfiakkal. Az elsõ, név szerint szent
28882   II,  1884    |                          pápa egyik bullájában - az orvosok azzal kezdték fenyegetni,
28883   II,  1884    |                     hódolt volna, inkább eltûrte az emberek gúnyát, semhogy
28884   II,  1884    |                          a szépségét áldozza föl az isteni félelem kedvéért,
28885   II,  1884    |                     erényeiben. Egy fiatalember, az albulai praetornak fia,
28886   II,  1884    |                         Paula állhatatos maradt. Az ifjú csellel kísérte meg
28887   II,  1884    |                    kápolnába menekült. Átkarolta az oltárkeresztet és hõ szavakban
28888   II,  1884    |                        nejével, annyira megijedt az ajkait díszítõ bajusztól,
28889   II,  1884    |                     rögtön visszaküldte apjának. Az öreg zokon vette a dolgot,
28890   II,  1884    |                         érték nehány év óta.~Egy az, hogy sok ember jár már
28891   II,  1884    |                         idõk, hova lettetek?~Más az, hogy a Széchenyi poharát
28892   II,  1884    |                   becsukva csöndes...~A harmadik az, hogy az arisztokrácia elvesztette
28893   II,  1884    |                   csöndes...~A harmadik az, hogy az arisztokrácia elvesztette
28894   II,  1884    |                 Marschallt.~A negyedik kalamitás az, hogy a dzsentri kaszinó
28895   II,  1884    |                         nem veszi a zsidókat, de az embereiket nem bántja.~Melyik
28896   II,  1884    |                        Darwin is elösmerte õket. Az ördögbe is, ha egy nemzetség
28897   II,  1884    |                         pusztának beszélek ebben az országban.)~Ez pedig az
28898   II,  1884    |                          az országban.)~Ez pedig az a nevezetes engedmény, hogy
28899   II,  1884    |                        Kricsi mi módon jutott be az »egy kád vérbe«, furcsa
28900   II,  1884    |                       meg kell magyaráznom, hogy az isten az emberek teremtésénél
28901   II,  1884    |                       magyaráznom, hogy az isten az emberek teremtésénél egy
28902   II,  1884    |                     amitõl a vér megkékült: s ez az egy kád vér csurog a világ
28903   II,  1884    |                  Megérkezett Párizsba, s egyszer az utca szögleten megállt,
28904   II,  1884    |                        megállt, kivette zsebébõl az acélt, kovát, taplót, kicsaholt
28905   II,  1884    |                          életében. Megszólította az idegent.~- Uram, ha meg
28906   II,  1884    |               vendégeimnek.~A magyar báró elmegy az estélyre, s vacsora után
28907   II,  1884    |                          szét muszlin ruháikban. Az egész társaság álmélkodik,
28908   II,  1884    |                        hazánkfia azt hiszi, hogy az otthoni szilvák árnyéka
28909   II,  1884    |                         a fényt.~Pedig a kova és az acél.~Szalonról szalonra
28910   II,  1884    |                        kitanulják a csiholást, s az igazi elõkelõ világ visszatér
28911   II,  1884    |                      ebbõl kihozni. Mert noha ez az eset tényleg megtörtént
28912   II,  1884    |                          eset tényleg megtörtént az idén Párizsban egy Kricsinkkel,
28913   II,  1884    |                       egy Kricsinkkel, mégsem ez az eset az, amiért itt fecsegek.~
28914   II,  1884    |                   Kricsinkkel, mégsem ez az eset az, amiért itt fecsegek.~Azt
28915   II,  1884    |                        karcolat)~Sokszor megesik az újságírókon, hogy Budapesten
28916   II,  1884    |                     minden embernek tudomása van az ilyenféle turpisságról.~
28917   II,  1884    |                          ilyenféle turpisságról.~Az olvasó már csak gyanakodva
28918   II,  1884    |                         ott a lurkó! - kiált fel az olvasó.~Hogy ilyen alapos
28919   II,  1884    |                        szavamra mondom, de éppen az este vacsoráltam egy horvát
28920   II,  1884    |                     Minthogy (adjanak érte hálát az istennek) nem mindnyájan
28921   II,  1884    |                       azaz ma, érdekes nap lesz, az öreg Starcsevics fog beszélni.~-
28922   II,  1884    |                       Starcsevics is.~- Van. Fia az öregnek. Éppen az az eset,
28923   II,  1884    |                       Van. Fia az öregnek. Éppen az az eset, ami az öreg Madarász
28924   II,  1884    |                         Fia az öregnek. Éppen az az eset, ami az öreg Madarász
28925   II,  1884    |                   öregnek. Éppen az az eset, ami az öreg Madarász és a Jenõ
28926   II,  1884    |                        kérem, valami képet arról az önök országgyûlésérõl.~-
28927   II,  1884    |                  országgyûlésérõl.~- Szomorú kép az, uram. Csak ketten vagyunk
28928   II,  1884    |                  Nagyeszû, tapintatos ember, már az elsõ beszédjével lefegyverezte
28929   II,  1884    |                        beszédjével lefegyverezte az egész tartománygyûlést,
28930   II,  1884    |                      Starcsevicsre került a sor, az öreg azt írta be a listába,
28931   II,  1884    |                            No, már akkor kikérem az összehasonlítást a mi derék
28932   II,  1884    |                      tudok egyet.~- És mi legyen az?~- Egy jó ázsiai kolera,
28933   II,  1884    |                       szomszédhoz fordultam, aki az erdélyi oláh dolgokat és
28934   II,  1884    |                         erdélyi oláh dolgokat és az Albina üzelmeit kezdte beszélni...
28935   II,  1884    |                       még írni! Különösen ilyet.~Az õszintesége, mint azt másképpen
28936   II,  1884    |                         Ghyczyrõl, Andrássyról s az udvari lakájokról, akik
28937   II,  1884    |                       Rebell.~Azután sorra veszi az agrár-feudális mérs. ellenzék
28938   II,  1884    |                    dolgait s párttaktikáját. »Ez az ellenzék, úgymond oda vitte
28939   II,  1884    |                        értelemében, hogy továbbá az »üsd a zsidót« jelszóval
28940   II,  1884    |                    behatolt a bíróságok közé is.~Az ellenzék arról vádolt, kegyelmes
28941   II,  1884    |                        úgy ellened korteskedtek. Az erdélyi részekben legalább
28942   II,  1884    |                           A bíró helyét kijelöli az 1869. IV. és az 1871. VIII.
28943   II,  1884    |                         kijelöli az 1869. IV. és az 1871. VIII. t. c. A bírói
28944   II,  1884    |                  degenerációnak nem indult volna az igazságügy jelenlegi vezetõjének
28945   II,  1884    |                      ürügy alatt, hogy a kormány az igazságszolgáltatásba nem
28946   II,  1884    |      igazságszolgáltatásba nem avatkozhatik.~Hát az igazságügyi adminisztráció
28947   II,  1884    |                          világraszóló ügy. Pedig az igazságügyi kormánynak csak
28948   II,  1884    |                        magyarországi fõügyész és az igazságügyminiszter folytonos
28949   II,  1884    |                           Kivételes represszióra az igazságszolgáltatás terén
28950   II,  1884    |              tudományosabb szellemre van szükség az igazságügyminiszteri bársonyszéktõl
28951   II,  1884    |                   bársonyszéktõl kezdve le egész az albíró fapadjáig.~Ez azonban
28952   II,  1884    |                  törvényeinket.~Ezt a minisztert az ellenzék tartotta eddig
28953   II,  1884    |                          mint a szabadelvû párt. Az új parlamentben pedig legbuzgóbb
28954   II,  1884    |              parlamentben pedig legbuzgóbb hívei az antiszemiták lesznek.~A
28955   II,  1884    |                       elõtted, melyen haladhatol az eszmei és anyagi anarchiával
28956   II,  1884    |                        rendszeres reformok útja.~Az elõbbi csak pillanatig hat,
28957   II,  1884    |                  kíméletlen, esetleg ronthat is.~Az utóbbi megfelel a célnak,
28958   II,  1884    |                       kimegy mulatni, akkor megy az újságíró dolgozni. Igaz,
28959   II,  1884    |                         többi ember dolgozik. És az is igaz, hogy neki dolgozik
28960   II,  1884    |                         jót, ha rosszat tesznek, az mind õneki anyag.~Csakhogy
28961   II,  1884    |                       mind õneki anyag.~Csakhogy az azért mégis lélekölõ munka.
28962   II,  1884    |                 betûszedõnél kétszerte tovább él az újságíró, mert az ólom gyorsabban
28963   II,  1884    |                      tovább él az újságíró, mert az ólom gyorsabban öl, mint
28964   II,  1884    |                         vagy csiklandoznak össze az események: ami a közönségnek »
28965   II,  1884    |                          ami a közönségnek »ma«, az nekünk »tegnap«.~És ha mi
28966   II,  1884    |                         halunk is meg, vigasztal az a hit, hogy a lap nem hal
28967   II,  1884    |                        hal meg soha.~Mert bizony az is csak hit. Magyarországon
28968   II,  1884    |                        Napló« volna a Nesztor, s az is csak harmincöt esztendõs. (
28969   II,  1884    |                          uraim.~Gondoljuk meg mi az a kétezer szám.~Hány vaspennát
28970   II,  1884    |                         mélán percegnek idefenn, az olló vígan nyirbál, s a
28971   II,  1884    |                    kezeink közt, mert lélekemelõ az, hogy egy holnapi lap kilenc
28972   II,  1884    |                        egy árkus papirosba, hogy az ordítsa tele némán, hatalmasan
28973   II,  1884    |                   ordítsa tele némán, hatalmasan az országot.~Milyen zene az
28974   II,  1884    |                         az országot.~Milyen zene az nekünk, mikor ez a bolondos
28975   II,  1884    |                         rettenetes morgását, azt az idegizgató csámcsogást,
28976   II,  1884    |                         Ami egy résznek tetszik, az a más résznek nem kell.
28977   II,  1884    |                          ugyanannyiszor hangzott az a szemrehányás is: »ugyan
28978   II,  1884    |                       vagyok, azt tartotta, hogy az egész lapot elejétõl végig
28979   II,  1884    |                        híres alföldi kortes, aki az eszlári pör alatt ott tartózkodott
28980   II,  1884    |                        gondolkozást. Úgysem volt az divatban az eszlári pör
28981   II,  1884    |                          Úgysem volt az divatban az eszlári pör alatt!~Hazamegyek,
28982   II,  1884    |                      találkoztam Czincz bácsival az utcán.~Messzirõl mosolyog
28983   II,  1884    |                         már megint rám se nézett az öreg, negyednap fidibusszal
28984   II,  1884    |                         régen történt, valamikor az ezerhétszázadik számunk
28985   II,  1884    |                        azért csak mégis elõhúzta az udvar közepére a veszekedett
28986   II,  1884    |                       azon már a tyúkok háltak.)~Az egész falu elbámult a kihúzott
28987   II,  1884    |                       pókos lábú ló, hogy hát mi az ördögöt kötözi õket a kocsis
28988   II,  1884    |                         méltóságos gróf.)~Felült az õsz beteges fõúr, és parancsolta:~-
28989   II,  1884    |                        Pesten?~Nemsokára kisült.~Az öreg gróf a fõrendiházi
28990   II,  1884    |                        remegve emlegették nevét, az antiszemiták büszkén.~-
28991   II,  1884    |                        jó lesz hasznát venni!~De az a furcsa, hogy ez nem az
28992   II,  1884    |                         az a furcsa, hogy ez nem az antiszemitáknak jutott eszébe,
28993   II,  1884    |                       grófnak egy zsidó árendása az egyik községben, aki ötven
28994   II,  1884    |                     regálé értéke emelkedett, de az árenda-összeg nem változott. -
28995   II,  1884    |                   árenda-összeg nem változott. - Az öreg Áron most is háromszáz
28996   II,  1884    |                           Bánffy gróf elolvasván az offerteket, a következõ
28997   II,  1884    |                          azt mondja ez a levél - az öreg Áron már ötven éve
28998   II,  1884    |                      ötven éve bérli potom áron. Az ám, csakugyan ötven esztendõ...
28999   II,  1884    |                     Bizony ötven! Hogy elfolynak az évek! Nekem ugyan eszembe
29000   II,  1884    |                          volna már tenni valamit az öregért... Hej, audiát!~(