bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

34501   II,  1885    |                        hangosan kérdé:~- Ki volt az?~- Gróf Starcsevics! - mondá
34502   II,  1885    |                        piszkolódni szokott.~- Mi az? - kérdé valaki éppen gróf
34503   II,  1885    |                          aki megvetõleg dobta el az iratot.~- Kozareket akasztják -
34504   II,  1885    |                      kötetet meg lehetne tölteni az õ szeretetreméltó csínyjéivel
34505   II,  1885    |                  szászokat a szavazás elõl azzal az álsürgönnyel, hogy a püspökük
34506   II,  1885    |                      legkritikusabb pillanatban, az ellenzéki vezér gyújtó szónoklata
34507   II,  1885    |                  puskaporos szivarokat rakott be az öregúr táskájába. Csak azt
34508   II,  1885    |                   lehetetlen kaland csal mosolyt az ajkakra. Csodálatos halállal
34509   II,  1885    |                      nívó, elõadhatják nézetüket az ország állapotáról: hogy
34510   II,  1885    |                        öt hónapig van nyár; amit az ember és állat megkeres
34511   II,  1885    |                        ságoktól félni, mert csak az olyan államnak van jövõje,
34512   II,  1885    |                    halkított hangon mesélgetnek, az ellenzékiek pedig gyorsan
34513   II,  1885    |                 gyûjtenek a Házban. Nem tudom mi az oka.~A szegény emberek haltak-e
34514   II,  1885    |                tagadhatlanul hanyatlott, nemcsak az országházi kapus szempontjából,
34515   II,  1885    |                         régi tekintetes urakkal. Az átkozott újságírók lejáratták
34516   II,  1885    |                      sírtak a haza sorsa fölött. Az aranyozott köd szétfoszlott.
34517   II,  1885    |                     parlamentben keresni kellett az embert az odiózus dolgokra,
34518   II,  1885    |                        keresni kellett az embert az odiózus dolgokra, ma az
34519   II,  1885    |                          az odiózus dolgokra, ma az odiózus dolgokat maguk az
34520   II,  1885    |                        az odiózus dolgokat maguk az emberek keresik.~Ezért hanyatlott
34521   II,  1885    |                       már a mocsárba.~Ahol ilyen az elõny, hogy hátránynak is
34522   II,  1885    |                       viszont megjárja elõnynek.~Az a hátrány, hogy a képviselõnek
34523   II,  1885    |                      egyszer mandátumhoz jutott, az végképp elszokik a munkától
34524   II,  1885    |                          ki van gondolva valami: az osztályülések. Aki egy mukkot
34525   II,  1885    |                         is legyen egy mentsvára: az osztályülés.~A közönség
34526   II,  1885    |                          folyosón, a miniszterek az államtitkárok és mindennemû
34527   II,  1885    |                         primipilusok elõtt, hogy az õ kerületéért semmit sem
34528   II,  1885    |                         zúgnak és morognak. Csak az egyik részök énekel: az,
34529   II,  1885    |                          az egyik részök énekel: az, amelyik már koldus lett
34530   II,  1885    |                  düledeznek, a nép éhesen lézeng az utcákon, a hidak karfái
34531   II,  1885    |                     vármegyeház fedelén becsurog az csõ. A lovak kidõlnek a
34532   II,  1885    |                          valami kívánnivaló, hát az is meg lesz. Hogyne lenne
34533   II,  1885    |                   búsulni.~Ami kevés jó történt, az egyszerre nagy dologgá lesz.
34534   II,  1885    |                    gondterhelten hajtja le fejét az asztalra és felsóhajt: »
34535   II,  1885    |                      tömérdek paksaméták között, az egyik talán egy vasúti terv,
34536   II,  1885    |                        aki miatt megint elmaradt az aláírás. Hanem meglesz,
34537   II,  1885    |                     csinálnak egyebet, mint hogy az idevaló emberek kitalált
34538   II,  1885    |                 feketíteni kell a dolgokat: mind az otthoniakat, mind az ittenieket
34539   II,  1885    |                        mind az otthoniakat, mind az ittenieket és arra csak
34540   II,  1885    |                    vezérekben, sokszor elhibázza az ember.~Azonfelül nem szabad
34541   II,  1885    |                    minden faluban másképp mondta az államadósságokat: hol többet
34542   II,  1885    |            gondolkozásúak (rendesen így történik az) átmentek a másik túlzásba,
34543   II,  1885    |                          tusák nem lovagjátékok.~Az emberek szeretnek gavallérok
34544   II,  1885    |                        mögött a Haluska Jánosok.~Az immunitás védi a képviselõket
34545   II,  1885    |                          nem védi a képviselõket az immunitás, vannak megint
34546   II,  1885    |                          van. Gyakran jönnek, de az a szörnyû, hogy jöhetnek
34547   II,  1885    |                      jöhetnek minden percben. Ha az ambituson csoszogás hallatszik,
34548   II,  1885    |                  ambituson csoszogás hallatszik, az ajtón kopogtatás, a képviselõ
34549   II,  1885    |                        Múzeumkert szögletén vagy az országház kapujánál oldalog.
34550   II,  1885    |                     országház kapujánál oldalog. Az is lehetséges, hogy a karzaton
34551   II,  1885    |                      rögtön megkérdezi: »Ki volt az?« Ha a képviselõ azt feleli,
34552   II,  1885    |                    feleli, hogy »igen«, erre meg az áll be, hogy: »Melyik Kissnek
34553   II,  1885    |                         a nem mameluknak könnyû. Az csak káromkodik, szid mindent;
34554   II,  1885    |                          drága (minek fecsérelni az adózó nép pénzét ilyenre?),
34555   II,  1885    |                     szidja, hogy nem szép. Aztán az ellenzéki Haluska Jánosok
34556   II,  1885    |                       mameluk Haluska rettenetes az õ fürkészõ, vizsgálódó tekintetével
34557   II,  1885    |                          õ most látni akar, mert az kedvükért lett vakká.~A
34558   II,  1885    |                    jogászkori állapotokba, mikor az öregek feljöttek... Mennyi
34559   II,  1885    |                      ahhoz, hogy észre ne vegyék az - üres koffert.~De még az
34560   II,  1885    |                        az - üres koffert.~De még az jó volna, ha a Haluskák
34561   II,  1885    |                        kész hordár: a képviselõ.~Az kiöltött nyelvvel szaladgál
34562   II,  1885    |                        szaladgál reggeltõl estig az õ dolgukban.~S még ez mind
34563   II,  1885    |                          rész.~Hanem mikor aztán az egész kerület kezd megindulni,
34564   II,  1885    |                      erdõ - hivatalok után.~Mert az a jó képviselõ - a haluskai
34565   II,  1885(60)|                          meg kicsoda, micsoda is az a Lukács Béla! Nos megígéred?~-
34566   II,  1885(60)|                         minthogy éppen én vagyok az a Lukács Béla, és nem szavazhatok
34567   II,  1885    |                   vidéken,61 kivált ahol nagyobb az elszegényedés. A gazdagabb
34568   II,  1885    |                       egy ócska órát, amelyiknek az a hibája, hogy jár, de nem
34569   II,  1885    |                        visszafelelte: »Nekem meg az a hibám, hogy ütök, de nem
34570   II,  1885    |                    folyosón s így szólt nyájasan az átadóhoz:~- Mi akar lenni
34571   II,  1885    |                          Nincs, kérem alássan.~- Az lehetetlen! - mond megütközve
34572   II,  1885    |                          két hatost adott egy úr az idehozataláért.~Ez volt
34573   II,  1885    |                 idehozataláért.~Ez volt eddigelé az egyetlen ember, akinek nem
34574   II,  1885    |                      egészséges parlamenti élet. Az organizmusban nincs pezsgés,
34575   II,  1885(61)|                   hírlapíró vasúti jegyet kérjen az államtitkártól.~- Benn van
34576   II,  1885(61)|                       államtitkártól.~- Benn van az államtitkár úr? - kérdé
34577   II,  1885(61)|                           Tessék addig is leülni az én szobámban. ~Pulszky bement
34578   II,  1885(61)|                       szobámban. ~Pulszky bement az udvarias meghívásra s levetette
34579   II,  1885(61)|                          kérni Eperjesre - szólt az öreg nagyot fújva. - Sok,
34580   II,  1885(61)|                szándékozik fölmenni, Feri bácsi?~Az öregúr figyelmes lett a
34581   II,  1885(61)|                     ahhoz is elmegyek Bilinbe.~- Az már nehéz lesz, Feri bácsi,
34582   II,  1885(61)|            közoktatásügyi minisztériumban.~- No, az derék. Hát így most már
34583   II,  1885(61)|                         kő! Akkor hát fölkeresem az én ifjúkori cimborámat:
34584   II,  1885(61)|                          szépen vagyunk! Így hát az egész időt a Komoródy Miska
34585   II,  1885(61)|                     Berzéten.~- A Miskánál? Hisz az meg nálunk iktató… Itt körmöl
34586   II,  1885(61)|                         E pillanatban nyitott be az államtitkár.~- Mit parancsolsz,
34587   II,  1885(61)|                          a vármegyémbe - felelte az öreg szeretetreméltó humorával -,
34588   II,  1885(61)|                   egészen idehoztátok.~Lemondott az útitervéről, hazament.~Harmadnapra
34589   II,  1885(61)|                        szeretnének a kormánynál, az iránt kérik protekcióját,
34590   II,  1885    |                 megvolnának a whigek és a toryk. Az egyik a hatalomban, a másik
34591   II,  1885    |                  politika még megbuktathatná, de az nincs. Hát mi egyéb? Talán
34592   II,  1885    |                       szóló javaslat? Ostobaság! Az egyiptomi szembetegség nem
34593   II,  1885    |                          Láttuk a messze jövõben az elképzelt esetet drasztikus
34594   II,  1885    |                       Leírom, miképpen láttuk.~*~Az elnöki széken Molnár Viktor
34595   II,  1885    |                          pártarány kétségbeejtõ. Az ellenzék, melyet a többszörös
34596   II,  1885    |                          hatalom, õk határoznak. Az õ negyven-ötven szavazatuk
34597   II,  1885    |                        olyan portéka, amelyiknek az értéke egyre nõ. Ma megveszi
34598   II,  1885    |                         nemzetiségi szavazatokat az ellenzék, s kormányra jut.~
34599   II,  1885    |                       jut.~De a portéka nem lesz az övé, újra, a kirakatba kerül.
34600   II,  1885    |                  százezer forintot szavazott meg az országgyûlés egyhangúlag,
34601   II,  1885    |                   országgyûlés egyhangúlag, csak az öreg Beksics tartott ellene
34602   II,  1885    |                  Ausztria volt a Moloch, most õk az új Moloch. Igaz, hogy még
34603   II,  1885    |                         arcot kell vágni örökké.~Az ellenzék a tegnapi konferencián
34604   II,  1885    |                     nyolc minisztert buktat meg.~Az ellenzéki szónokok mind
34605   II,  1885    |                    ellenzéki szónokok mind ebben az értelemben beszélnek. A
34606   II,  1885    |                       nemzetiségek most már mind az ellenzékkel fognak szavazni.~-
34607   II,  1885    |                       Mióta képviselõ vagyok, ez az elsõ indítványom, amit elfogadnak.)~
34608   II,  1885    |                    beszél. Mindenki befelé siet. Az elnöki emelvény elé tódulnak,
34609   II,  1885    |             Tiszteletteljes csöndben hallgatják. Az ellenzék és a kormánypárt
34610   II,  1885    |                        négyen vannak. Lejárt már az ingyen mandátum kora, a
34611   II,  1885    |                      mandátum kora, a lelkesedés az elvek iránt. Õk is csak
34612   II,  1885    |                       fenntartani és hangoztatni az õs szélsõbaliak hagyományos
34613   II,  1885    |                    szenvedtek õk akkor! De õ nem az az ember, aki a vett sérelmeket
34614   II,  1885    |                 szenvedtek õk akkor! De õ nem az az ember, aki a vett sérelmeket
34615   II,  1885    |                      jobboldali padokról: Melyik az?)~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
34616   II,  1885    |                   elsuhan mellettünk Steinacker, az ismeretes viaszosvászon
34617   II,  1885    |                          nem õ beszél?~Nem, nem! Az mind csak fantázia volt.~
34618   II,  1885    |                     habarékokkal is.~... Bárcsak az olvasónak is adhatnék kölcsön
34619   II,  1885(62)|                    ékesszólását: »Legyünk egyek, az én vallásom a jobbik, ezért
34620  III,  1886    |                     TÁRCÁK~PODMANICZKY ELMENŐBEN~Az istenek is megokosodtak.~
34621  III,  1886    |                        rafineriával, beleültetik az inten­dánsi székbe.~Hogy
34622  III,  1886    |                      jámbor, istenes ember volt. Az egykori híres furvézerben (
34623  III,  1886    |                    miniszter is ritkaság (nekünk az is van), de egy tíz éves
34624  III,  1886    |                        haragos hangon estek neki az Opera igazgatásánál meghonosodott
34625  III,  1886    |                     Némelyek másképp magyarázzák az õ távozását. Azt hiszik,
34626  III,  1886    |                          nélkül.~S elõtte nem ok az, hogy egy jövedelmezõbb
34627  III,  1886    |                 tarkabarka, a karaktere hófehér. Az õ önzetlenségérõl regényt
34628  III,  1886    |                           Mégpedig sokkal jobbat az õ regényeinél.)~Egy lap (
34629  III,  1886    |                        talán a »keresd mindenben az asszonyt« elvnél fogva)
34630  III,  1886    |                         jobban akar érteni, mint az intendáns, miután színészi
34631  III,  1886    |                        melyek sokat köszönhetnek az õ fáradhatatlan, odaadó
34632  III,  1886    |                          tett volna, elég lenne. Az Opera, az igaz, gyenge,
34633  III,  1886    |                     volna, elég lenne. Az Opera, az igaz, gyenge, mégis sokba
34634  III,  1886    |                          tarkaságot is talál ott az ember, hogy például kineveznek
34635  III,  1886    |                        már hangtanácsost?), hogy az Erkel-dinasztiát hagyják
34636  III,  1886    |                         ott grasszálni, s örökké az Erkel-darabok járják.~Az
34637  III,  1886    |                         az Erkel-darabok járják.~Az embernek a szíve vérzik,
34638  III,  1886    |                        hercegünket.~Gondolja meg az Opera fõfelügyelõje, Tisza
34639  III,  1886    |                    kétségkívül legkiválóbb dísze az Operának, de hogy az õ kedvéért
34640  III,  1886    |                       dísze az Operának, de hogy az õ kedvéért csak az olasz
34641  III,  1886    |                          hogy az õ kedvéért csak az olasz operát kultiválják
34642  III,  1886    |                 szövetség (amelyikben nincs bent az olasz nemzet), de egyoldalúvá,
34643  III,  1886    |                     sokallják azt a pénzt, amibe az országnak kerül. Boldog
34644  III,  1886    |                          országnak kerül. Boldog az ország azokon a napokon,
34645  III,  1886    |                          ki lehet számítani, még az idõváltozást is megmondja
34646  III,  1886    |                          hogy ki mikor reked el, az kiszámíthatatlan. És a legokosabbat
34647  III,  1886    |                        azt a pénzt ki kell dobni az idegenek kedvéért, kik fõvárosunkban
34648  III,  1886    |                        fõvárosunkban idõzve, ezt az egyetlen szórakozást találják.~
34649  III,  1886    |                   egyetlen szórakozást találják.~Az Opera még ma a kezdet stádiumán
34650  III,  1886    |                    akarták megbízni 1200 frttal, az Opera történetének megírásával. (
34651  III,  1886    |                   megilletni a legkiválóbb hely. Az õ érdemeit elösmeri mindenki.
34652  III,  1886    |                          tudna behozni erélyével az Opera igazgatásába is...
34653  III,  1886    |                        már nem részesülnek többé az õ »cukros kritikáiban«.~
34654  III,  1886    |                       Elõadás után bekopogtatott az öltözõkbe, bekukkant a kulisszák
34655  III,  1886    |                         teremtéseit.~MIÉRT ROSSZ AZ »URAMBÁTYÁM«?~(Üzenetféle)~
34656  III,  1886    |                   barátaimtól, hogy miért gyenge az »Urambátyám« címû humorisztikus
34657  III,  1886    |                         rájok, mert hányszor van az kérem, hogy egészséges szülõknek
34658  III,  1886    |                        Bartók. Hadd legyen rajta az õ írói egyéniségének a nagyobb
34659  III,  1886    |                 megcsinálja azt jól Mikszáth. Mi az ördögöt erõlködjem az elsõ
34660  III,  1886    |                         Mi az ördögöt erõlködjem az elsõ számba? Még azt hinné,
34661  III,  1886    |                           kiábrándulva nevettünk az egymás szeme közé. (Nem
34662  III,  1886    |                        szeme közé. (Nem igaz hát az, hogy senki sem nevetett
34663  III,  1886    |                       alkalmasint mindig jó lesz az »Urambátyám«.~A »FEHÉR SZERECSEN«~(
34664  III,  1886    |                    gyorsan kezdenek eltûnni azok az alakok, akik még magyar
34665  III,  1886    |                    õslény. Dédapáinak hasonmása. Az unokáink már csak a regényekbõl
34666  III,  1886    |                          lehetett. A pecsétgyûrû az ujján, egy Kállayé, aki
34667  III,  1886    |                    Kállayé, aki horvát bán volt, az óra, mely a zsebében ketyegett,
34668  III,  1886    |                   országbíróságot viselt. A lánc az órán abból a bilincsbõl
34669  III,  1886    |                  lehetett érezni a szavaiból, ha az ember egy kicsit megkaparta,
34670  III,  1886    |                           Nem õneki, de nekik. S az tulajdonképpen mindegy.~
34671  III,  1886    |                        német életben, kvietált s az alkotmányos éra bekövetkeztéig
34672  III,  1886    |                 bekövetkeztéig otthon gyakorolta az õsi virtusokat.~Egy emlékezetes
34673  III,  1886    |                           bõkezûsége pedig egész az ingéig ért.~Ama patriarkális
34674  III,  1886    |                          milyen egyhangúlag volt az. Õ maga kiállott a vármegyeház
34675  III,  1886    |                   megválasztása után: »Elfogadom az alispánságot, de ha van
34676  III,  1886    |                     fizessek én a földembõl adót az államnak, mikor ez a föld
34677  III,  1886    |                         mikor ez a föld régebben az enyim, mint ahogy az állam
34678  III,  1886    |                    régebben az enyim, mint ahogy az állam fennáll«.~A »fehér
34679  III,  1886    |                      biztos volt ez minden évben az újévi szünnapok elõtt, hogy
34680  III,  1886    |                          mint ahogy várni szokta az ember a havat karácsonykor.~
34681  III,  1886    |                      virradóra véglegesen elment az õsapáihoz.~Nem egy szûkebb
34682  III,  1886    |                         gondolkozni és cikkezni, az úgyis a Tisza Kálmán kezében
34683  III,  1886    |                        arról még lehet beszélni. Az még parlagon heverõ téma.
34684  III,  1886    |                      cikk borzalmas hatást.~Csak az döbbentett meg, hogy Légrády
34685  III,  1886    |                          a világba dobott eszme.~Az orvosok közömbösen vontak
34686  III,  1886    |                      csillagok mellett keresheti az ember elhalt kedvesét.~A
34687  III,  1886    |                      fölhozni a felületre, mikor az úgyis megvolt alul a katlanokkal
34688  III,  1886    |                 Egyszóval mindenféle nézet volt. Az aláírók egész seregesen
34689  III,  1886    |                       egész seregesen jöttek.~De az új ötletek sem hiányoztak.~
34690  III,  1886    |                            Boldoggá akarom tenni az emberiséget.~- Hogyhogy?~-
34691  III,  1886    |                       kerülni. Potomság!~- Ön is az elégetõk közé jött feliratkozni,
34692  III,  1886    |               feliratkozni, nemde?~- Oh, dehogy. Az elégetés semmi. Én olyan
34693  III,  1886    |                     generáció!~- Éppen úgy, mint az elátkozott kastélyokban.~-
34694  III,  1886    |               kastélyokban.~- Írja ki, uram, ezt az ideát. Hátha Légrády úr
34695  III,  1886    |                        aztán építeni is lehet.~- Az ám! Például az új országházra
34696  III,  1886    |                          lehet.~- Az ám! Például az új országházra már jól lehetne
34697  III,  1886    |                          pompásan venné ki magát az illetõk neveivel, s azonfelül
34698  III,  1886    |                           Most jut eszembe, hogy az idea sokat ér. (Szeme megcsillant.)
34699  III,  1886    |                     Naponkint vagy ötezer halott az országban, ötezer garas...
34700  III,  1886    |                     Lemondok inkább, hadd legyen az eszme az emberiségé egészen
34701  III,  1886    |                     inkább, hadd legyen az eszme az emberiségé egészen ingyen...~-
34702  III,  1886    |                    kiírni. Legyen egészen ingyen az emberiségé.~*~Nem is írtam
34703  III,  1886    |                      gondolták ki s népesítik be az õ ízlésük szerint, nálunk
34704  III,  1886    |                   óriások, egy-egy hõs mindenik, az asszonyaik regékbe való
34705  III,  1886    |                        önti be a lealkonyodó nap az ódon várakat, melyek alatt
34706  III,  1886    |                  királyfiak mennek, mendegélnek. Az Olt vizében nimfák fürdenek,
34707  III,  1886    |                       nimfák fürdenek, éjjelente az erdõségekbõl izgató zúgás
34708  III,  1886    |                         izgató zúgás kél. Mintha az elmúlt századok diskurálnának
34709  III,  1886    |                  századok diskurálnának ki onnan az emberekkel.~Minden magyar
34710  III,  1886    |                         pedig szegény ember itt, az »nagyságos úr« lenne köztünk,
34711  III,  1886    |                          úr« lenne köztünk, mert az annyit dolgozik az élete
34712  III,  1886    |                          mert az annyit dolgozik az élete fenntartásáért, hogy
34713  III,  1886    |                        Valóságos magyar Gascogne az. Rajokat bocsát ki a világba,
34714  III,  1886    |                 szívósság, szorgalom van bennök. Az otthoni föld nem bír eltartani
34715  III,  1886    |                          mégiscsak otthon boldog az õ kis falujában, tiszta
34716  III,  1886    |                         egy-egy erõsség. Ott még az isten is várakban lakott.~
34717  III,  1886    |                    egy-egy csatának a színhelye. Az ekevas alól annyi kardpenge
34718  III,  1886    |                   klasszikus földjén vagyunk.~De az itthon elképzelt tündérmesékbõl
34719  III,  1886    |                        tündérmesékbõl csak annyi az igaz, hogy a legbõszebb
34720  III,  1886    |                         messze esik a székelység az ország szívétõl, kivált
34721  III,  1886    |            gyorsvonatokat.~Huszonnégy óráig megy az ember Brassóig, mialatt
34722  III,  1886    |                         kultúra van, ott a szász az úr, ahol semmi sincs, csak
34723  III,  1886    |                        egy nyomorult kunyhó, ott az oláh teng.~Egy oláh asszonyt,
34724  III,  1886    |                         szép fehér fogsora (mert az oláh asszonyok többnyire
34725  III,  1886    |                    csókolta össze a kis kölyköt.~Az út mellett sûrûn bukkannak
34726  III,  1886    |                           Sehol nem mélyednek el az emberek oly nagy elõszeretettel
34727  III,  1886    |                         De ne idõzzünk hosszasan az utazásnál. A vidék úgyis
34728  III,  1886    |                        szürke most s nem köti le az utas figyelmét. Legyünk
34729  III,  1886    |                    hosszúkás tatáros fejekben, s az a vastag nyakuk ugyancsak
34730  III,  1886    |                       magyarság bástyája s mégis az ellenséget erõsítik a magyar
34731  III,  1886    |                          kellene kérnünk - mondá az egyik szónok.~- Vasútra
34732  III,  1886    |                         hangoztatta egy másik.~- Az iparunkat kellene emelniök,
34733  III,  1886    |                       mert elpusztulunk másképp.~Az ingerültség nõttön nõtt
34734  III,  1886    |                      most odahozta volna Trefort az iskolát, Kemény a vasutat,
34735  III,  1886    |                          volna: »Nem kell, vigye az úr valami szegényebb vidékre.«~
34736  III,  1886    |                        bizony elég szegény vidék az. Két szóval lehet elmondani
34737  III,  1886    |                          szorgalmasak, szívósak, az iparûzésben is elöl vannak.
34738  III,  1886    |                puskaporuk hajdanta, hát elvették az ellenségét. Most, hogy immár
34739  III,  1886    |                      földjük sincs elég, szintén az ellenségét kellene elvenni,
34740  III,  1886    |                    Székelyföldön még mindig csak az árnyéka látszik.~*~Gyakorta
34741  III,  1886    |                        két eszünk velük szemben.~Az egyik eszünkkel magasztaljuk,
34742  III,  1886    |                  marosszékieket dicsérik.) Hanem az asszonyaikban van bizonyos
34743  III,  1886    |                        keket neveli, nemcsak fõz az urának, hanem azonfelül
34744  III,  1886    |                      mind csak a fele annak, ami az asszony-ember osztályrésze.
34745  III,  1886    |                         korsókkal és tányérokkal az üres almáriomban), s neki
34746  III,  1886    |                         botra tekert kalácsból s az ember legott kezdi még jobban
34747  III,  1886    |                   Menyecske nincs, de ha van is, az ott nem jót jelent.~Ami
34748  III,  1886    |                      valami mellék­foglalkozása. Az a naivitás és góbé furfang,
34749  III,  1886    |                  ravaszság és furfang van benne, az meglehetõsen ártatlan és
34750  III,  1886    |                       gyõzni.)~Szeretném vázolni az õ kis hazájuk szépségét,
34751  III,  1886    |                           milyen végtelenül szûk az. Mekkora kis világ!~Noha
34752  III,  1886    |                        jó parti. Fortuna szekere az õ országukat nem járja (
34753  III,  1886    |                          olyanban. S mindezekbõl az folyik, hogy nagy hivatalokat
34754  III,  1886    |                         s ha a léha csillogás és az õ kis vagyonának megtartása
34755  III,  1886    |                megtartása közt kell választania, az utóbbi­hoz ragaszkodik.
34756  III,  1886    |                       hoz ragaszkodik. Innen van az, hogy a székely kerületeket
34757  III,  1886    |                         gyomra. Gyorsan nyeli el az õsi barázdákat.~Azok a kacskaringós,
34758  III,  1886    |                szemenszedett góbéságok, melyeket az eszes néprajzi gyûjtõk közöltek
34759  III,  1886    |                     egyre varrják ki, hogy abból az egybõl látható legyen valamennyi,
34760  III,  1886    |                          népszínmûvek székelyei.~Az a betût úgy hangoztatják,
34761  III,  1886    |               hangoztatják, hogy abban benne van az o betû is. De hogy az a
34762  III,  1886    |                        van az o betû is. De hogy az a betû se szenvedjen rövidséget,
34763  III,  1886    |                       rövidséget, reciprocitásul az o betût is úgy ejtik ki,
34764  III,  1886    |                      betût is úgy ejtik ki, hogy az a kiérzik belõle. De az
34765  III,  1886    |                          az a kiérzik belõle. De az idegen kedvéért gyorsan
34766  III,  1886    |               ragaszkodik csökönyösen a székely: az alkotmányhoz és az »instálom«-
34767  III,  1886    |                      székely: az alkotmányhoz és az »instálom«-hoz. Úr és paraszt
34768  III,  1886    |                  egyformán használja minduntalan az »instálom« szót.~Ki akartam
34769  III,  1886    |                     Megnéztem, amikor imádkoztak az õ templomaikban, amelyeken
34770  III,  1886    |                     felirat olvasható: »Ez a ház az Úr háza, az imádkozás háza.«
34771  III,  1886    |                 olvasható: »Ez a ház az Úr háza, az imádkozás háza.« Csendesen,
34772  III,  1886    |                   mulattak. Komolyan viselkednek az asztalnál, nem zajongnak,
34773  III,  1886    |                     valaki s így szól a »szállok az Úrnak« helyett: »Uraim,
34774  III,  1886    |                     Uraim, töltsünk poharat!« Ez az exordium, a lélegzetvétel.
34775  III,  1886    |                 beszélnek, minden pátosz nélkül, az ornamentikát kerülve, mintha
34776  III,  1886    |                         ért. (De inkább is kutya az, mint csikó.)~Olyan szabatosan,
34777  III,  1886    |                      vagyok ezzel a képpel, mint az egyszeri legátus, akinek
34778  III,  1886    |                        amelyikrõl nem tudom kié, az már csakugyan meggondo­landó
34779  III,  1886    |                      meggondo­landó dolog. Hanem az mindenesetre megkönnyíti
34780  III,  1886    |                       sorban. Ahova belépni csak az tud, akinek már híres neve
34781  III,  1886    |                       melyen párosul a szelídség az üdeség és erõteljesség bájával.
34782  III,  1886    |                     orrocska járul s mindezekhez az élveteg ajk, a csodás gömbölyûségû
34783  III,  1886    |                        gömbölyûségû áll, hát még az a szemvesztõ nyak?~De nem,
34784  III,  1886    |                         frakkot, uraim, keressék az eredetijét, biztosítom,
34785  III,  1886    |                          a homloka, vagy a haja, az hihetõ, de hát istenem,
34786  III,  1886    |                        szépségnek prototípusa ez az arc.~Egy fej csak.~De hány
34787  III,  1886    |                         tudó nép közt és amiktõl az megcsömörlik, mert azokat
34788  III,  1886    |                  Minthogy a megmosott fejek közt az enyém is ott van, és az
34789  III,  1886    |                          az enyém is ott van, és az annyira hozzám tartozó családi
34790  III,  1886    |                       egy-két szót én is elejtek az én saját fejem miatt.~A
34791  III,  1886    |                       enyelgõ passzus így szól:~»Az egyiket Mikszáth Kálmán,
34792  III,  1886    |                         pénzszûk világban, mikor az óriási adó miatt a nép úgyis
34793  III,  1886    |                       többi közt írja:~Ott ültek az urak, mulattak, kártyáztak,~
34794  III,  1886    |                          ült a király, legtöbbet az vesztett,~Sebaj, adóban
34795  III,  1886    |                         szívvel fog adót fizetni az ily mérgen táplált nép?«~
34796  III,  1886    |                     Károlyt is.~Jókainak nem árt az ilyesmi, hát minek felelne?
34797  III,  1886    |                        vádjának elsõ része, hogy az adó sikeres behajtását akadályozom. (
34798  III,  1886    |                         akarnak engem választani az urak szélsõbali képviselõnek!)~
34799  III,  1886    |                         Ház elnökére vallana (ha az is nem volna lutheránus),
34800  III,  1886    |                     lábon álló hatalom«.~Ugyanis az illetõ névtelen író, aki
34801  III,  1886    |                          királyról van szó s még az is csak »mesebeli«.~Felül
34802  III,  1886    |                          ült a király, legtöbbet az vesztett,~Sebaj, adóban
34803  III,  1886    |                          nem elég gavallér dolog az, hogy õ vesztett?~S nem
34804  III,  1886    |                           S nem elég természetes az, hogy adóban visszaszedi?
34805  III,  1886    |                         ezzel ellene? Legfeljebb az íreket lehetne. De azok
34806  III,  1886    |                    valamikor?)~Hanem hát úgy van az, hogy mindent kifogásolhatni
34807  III,  1886    |                          népnek« - mondja a cikk az »Edelény, a holtig hû szeretõ«
34808  III,  1886    |                          hû szeretõ« históriára.~Az Esterházy pazarlása se való,
34809  III,  1886    |                      népnek tudni, mit csinálnak az urak? »Garibaldi története«
34810  III,  1886    |                          meg a »Magyar Állam« is az õ vallásos kötekedéseivel
34811  III,  1886    |                        megrontására.~Rossz ízlés az, mely ilyenekbe kapkod.
34812  III,  1886    |                      panaszkodhatik ellenem. Még az apámtól tanultam meg: »Sohase
34813  III,  1886    |                        fityegõ gallérjával, mint az orvosságos üveg.~Akkor is
34814  III,  1886    |                       most le kell írni.~- Éppen az õ érdekében jöttem. Azt
34815  III,  1886    |                          alázatos voltát illeti, az én emberem csakugyan amolyan »
34816  III,  1886    |                    bennfentes« paraszt. Tudja mi az?~- Hogyne tudnám. Nekünk
34817  III,  1886    |                           fûzfasípot, parittyát. Az apánknak besúgta a nyúlnak
34818  III,  1886    |              édesanyánknak elhozta nagy titokban az elsõ gohér szõlõfürtöt õsszel.
34819  III,  1886    |                       akiknek megfordítva, éppen az az alapvonásuk, hogy idegenkednek
34820  III,  1886    |                    akiknek megfordítva, éppen az az alapvonásuk, hogy idegenkednek
34821  III,  1886    |                   alapvonásuk, hogy idegenkednek az uraktól és gyanakodók, nehezen
34822  III,  1886    |                     gyanakodók, nehezen engednek az új benyomásoknak s csökönyösek,
34823  III,  1886    |                       Abban a hitben élnek, hogy az urak meg akarják csalni.
34824  III,  1886    |                          benne van abban valahol az ármány, kurta parasztésszel
34825  III,  1886    |                         a magyar minisztériumot, az Arad környékbeli úgynevezett »
34826  III,  1886    |                     igaz-e?~- Igaz - mondá nekik az alispán. - Estére mi is
34827  III,  1886    |                          kicsinyt, aztán, mintha az egymás szemébõl olvasnák
34828  III,  1886    |                     egyebet, mint hogy áldja meg az isten a tekintetes Kossuth
34829  III,  1886    |                     rokonszenvesnek.~Isten ments az õ természetes józan ítélõ
34830  III,  1886    |                       hogy összeolvastuk a minap az anyjukommal a megtakarított
34831  III,  1886    |                      filléreimet, mondtuk azután az öregemmel, hogy ím, garasból
34832  III,  1886    |                        magunk után, mert halandó az ember, kérem alássan, a
34833  III,  1886    |                          jótett túléli.~- Mennyi az a pénzecske?~- Húszezer
34834  III,  1886    |                          ez nagy összeg! - ámult az én barátom.~- Amennyi, annyi -
34835  III,  1886    |                            nem a summa teszi, de az, hogy jó szívvel adjuk,
34836  III,  1886    |                   gondoltam, hadd igyanak belõle az unokáink unokái is. Még
34837  III,  1886    |                         Még sok száz év múlva is az én vizembõl fogja a szomjúságát
34838  III,  1886    |                             Szép, szép - felelte az én barátom -, hanem talán
34839  III,  1886    |                          egy alapít­ványnak adná az összeget, amelynek a kamataiból
34840  III,  1886    |                         egy-egy ifjú nevelkednék az idõk végte­lenéig. Lássa,
34841  III,  1886    |                    tudományos embereknek. S ezek az ifjak, akik a Nagy András
34842  III,  1886    |                  gondolat.~Mire vérszemet kapott az én barátom s meggyõzõ hangon,
34843  III,  1886    |                        színekkel kezdé ecsetelni az õ eszméje magasztosságát.~
34844  III,  1886    |                          hát mit kapunk? - kérdé az én barátom vidáman. - Tudományt-e
34845  III,  1886    |                           mert úgy gondoltam meg az éjjel, hogy a tudomány már
34846  III,  1886    |                        víz még soha egyet sem.~*~Az ilyen parasztok az én kedvenceim,
34847  III,  1886    |                        sem.~*~Az ilyen parasztok az én kedvenceim, nem a »bennfentesek«,
34848  III,  1886    |                      némi szeretetreméltóság van az udvaronc parasztban is,
34849  III,  1886    |                        is, de ez már mesterkélt. Az õseredeti bölcsességet fölváltja
34850  III,  1886    |                      bölcsességet fölváltja nála az agyafúrtság. Az alázatossága
34851  III,  1886    |                   fölváltja nála az agyafúrtság. Az alázatossága alatt a haszonlesés
34852  III,  1886    |                      haszonlesés van meglapulva.~Az igazi parasztok, akik még
34853  III,  1886    |                        akik még nem benyalatosak az úri kúriákra, azt szokták
34854  III,  1886    |                         szokták mondani gúnyolón az ilyenre:~- Az ördögé már
34855  III,  1886    |                   mondani gúnyolón az ilyenre:~- Az ördögé már kend. Tükörbõl
34856  III,  1886    |                     képletesen (mert elég borzas az õkegyelme feje), pusztán
34857  III,  1886    |                        jelenti e kifejezés, hogy az úri küszöböket tapossa.~[
34858  III,  1886    |                         alaptalan, és mondjuk ki az igazat, naiv egy kicsit
34859  III,  1886    |                    szabad elevenekrõl írni) csak az lehetne, ha van-e valami
34860  III,  1886    |                          olyan érzékenyen venni. Az öreg Deák Ferenc is vitte
34861  III,  1886    |                    mondta-e Nagy András uram azt az ötletet vagy nem mondta,
34862  III,  1886    |                       terem könnyen, ritka holló az), de különben is nagyon
34863  III,  1886    |                    nagyon mellékes dolog, a tény az, hogy a felszólaló félreérti
34864  III,  1886    |                 parasztokról szó volt a cikkben (az volt a kép), a csökönyös
34865  III,  1886    |                       legjobban.~Azért hát kérem az »egy valakit a sok közül«,
34866  III,  1886    |                          a végén, hogy mégsem ér az a Nagy András Jánosra ráfogott
34867  III,  1886    |                          tudomány zavarhatja meg az emberek fejét, hanem az
34868  III,  1886    |                          az emberek fejét, hanem az artézi-kút is.~A HAYNALD
34869  III,  1886    |                     ANYJA~Mindenre rá lehet unni az embernek. Akinek koronája
34870  III,  1886    |                           akinek felesége van (s az mindenkinek van, aki akarja),
34871  III,  1886    |                          hogy valaki ráunt volna az érsekségre.~Ilyen ötlete
34872  III,  1886    |                     közönséget. Sokszor sikerült az neki. De soha úgy mint most,
34873  III,  1886    |                 szegénységbe a mölki kolostorba.~Az ember nem hiszi el. Lehetetlen
34874  III,  1886    |                         nem hiszi el. Lehetetlen az! Elhagyni a kalocsai érsekséget,
34875  III,  1886    |                      kalocsai érsekséget, azokat az óriási uradalmakat, amik
34876  III,  1886    |                         tövisek voltak rajta, de az érseki széknek nincsenek
34877  III,  1886    |                     visszavonulását. Ki tudja mi az igaz?~Annyit magam is hallottam
34878  III,  1886    |                        Annyit magam is hallottam az érsektõl e télen:~»Végsõ
34879  III,  1886    |                          egy epizódot beszélt el az érsek a hölgytársaságnak (
34880  III,  1886    |                        édesanyá­mat Szécsényben. Az volt az a »szebb« hely,
34881  III,  1886    |                         mat Szécsényben. Az volt az a »szebb« hely, ahol én
34882  III,  1886    |                  vánszorgott a kápolnába s leült az elsõ padba. Beteg, sápadt
34883  III,  1886    |                      amint ez már szokásban van. Az ember ilyenkor zavarban
34884  III,  1886    |                   egyszer csak azt érzem, mintha az egyik kézcsók nem olyan
34885  III,  1886    |                        érzés...~Odatekintek, hát az édesanyám. Megrezzentem.
34886  III,  1886    |                         röstelkedve -, mire való az?~- Édes fiam - szólt õ szelíden,
34887  III,  1886    |                         meg­próbál­tatásban légy az életben, mindig eszedbe
34888  III,  1886    |                       mindig eszedbe juttassa ez az anyai kézcsók a Te méltóságodat
34889  III,  1886    |                 Karonfogva kísértem haza. Otthon az orvos várt s négyszemközt
34890  III,  1886    |                   szeretett, hogy mindennap volt az asztalon. »Eminenciád szavát
34891  III,  1886    |                    bizonyosan megfogadja - végzé az orvos -, csak minél szigorúbban
34892  III,  1886    |                      Megtiltom!~Anyám rám nézett az õ fenséges nyugodt szemeivel,
34893  III,  1886    |                          S megfenyegetett zordan az ujjaival.~Én pedig éppen
34894  III,  1886    |                          vigyázatlan szót ejtett az anyja ellen.~GRÓFOK A KENYÉRBEN~
34895  III,  1886    |                        ellen.~GRÓFOK A KENYÉRBEN~Az ördög jól tudja, hogy hol
34896  III,  1886    |                         szegény embertõl, amirõl az nem tud s kapott egy születendõ
34897  III,  1886    |                     Eszembe jutott ekkor, hogyha az ördög Magyarországon találja
34898  III,  1886    |                         ami úgy hébe-hóba kisül. Az ilyen a legnyugtalanítóbb
34899  III,  1886    |                       világot kezdünk élni, hogy az a jobb csizmadia, amelyik
34900  III,  1886    |                   beszélhet õ akármit, mégiscsak az abból a tanulság: hogy rengeteg
34901  III,  1886    |                          költött.~Erre mentséget az õ nyilatkozatában ugyancsak
34902  III,  1886    |                       cson vannak, nincs igazuk. Az igazság a jelenlevõké.~A
34903  III,  1886    |                 hallottam a Tolnay rezsimrõl, de az olyan jóízû, hogy ki lehet
34904  III,  1886    |                     éppen a hatodik mágnás, akit az idén kinevezett számomra
34905  III,  1886    |                           Szavamra mondom.~- Ah, az akkor más - szólt Tolnay
34906  III,  1886    |                         akkor más - szólt Tolnay az õ kedélyes meleg szeretetreméltóságával. -
34907  III,  1886    |                         állásban van idetéve. De az ördögbe, ez nem akadály
34908  III,  1886    |                       van egy jegy, ezzel kimegy az állomásra és addig marad
34909  III,  1886    |                       ott, míg csak meg nem érti az egész eljárást. Mikor aztán
34910  III,  1886    |                 grófocska két hét múlva ott volt az igazgató szobájában.~- Mindent
34911  III,  1886    |                    Nyolcad napra megint ott volt az igazgatónál.~- Micsoda? -
34912  III,  1886    |                       tud már belõle?~- Mindent.~Az igazgató kesernyés mosollyal
34913  III,  1886    |                            Van - felelte Tolnay, az õ borongós ironiájával. -
34914  III,  1886    |                fölösleges kiadások csinálásában.~AZ ARANY-KORSZAK~Annyit írtam
34915  III,  1886    |                    tartok) megörökíti.~Különösen az a része töltött el nagy
34916  III,  1886    |                   mutattatik be.~Zordon idõ volt az! Mikor ott masírozott Péchy
34917  III,  1886    |                          Tamás is mint közlegény az osztrák ármádiá­ban. Szontagh
34918  III,  1886    |                       tanácsosa, kurta vason ült az olmützi várban, Podmaniczky
34919  III,  1886    |                      várban, Podmaniczky Frigyes az ágyúkerekeket kente kulimásszal
34920  III,  1886    |                      kormánypadokban van. Amibõl az lehet a tanulság, hogy azok
34921  III,  1886    |                 emlékvasak. Így támadt a vaskor.~Az volt most az igazi úr, akinek
34922  III,  1886    |                    támadt a vaskor.~Az volt most az igazi úr, akinek ilyen vasa
34923  III,  1886    |                          akitõl azt kérdezték:~- Az önök kabátjain nem látok
34924  III,  1886    |                      ezek voltak a virradat után az igazi rendjelek. A vaskorszakban,
34925  III,  1886    |                           ember.~A fiatal nagyúr az akkori idõk divatja szerint
34926  III,  1886    |                    emberek divatja gyorsan múlt.~Az ember szinte azt hitte,
34927  III,  1886    |                     sietni kellett. Mert elõször az ereklyék voltak drágák és
34928  III,  1886    |                     aztán a kenyér lett drága és az ereklyék olcsók. Hiába,
34929  III,  1886    |                         ezzel felváltá a vaskort az ezüst-kor. Mert a hallgatás
34930  III,  1886    |              kormányozott. Olyanok voltunk, mint az ifjú plánta akinek a harmat
34931  III,  1886    |                         akinek a harmat is jó. S az a harmat is csak szavakból
34932  III,  1886    |                        tartoznak, akiknek mindig az a jó és kedves, ami elmúlt: »
34933  III,  1886    |                    töltött káposztát fõzni, mint az õ fiatal korukban«. Az ember
34934  III,  1886    |                      mint az õ fiatal korukban«. Az ember majdnem igaznak venné,
34935  III,  1886    |                          káposzta a rossz, hanem az õ gyomruk, az hurutos, már
34936  III,  1886    |                       rossz, hanem az õ gyomruk, az hurutos, már az erõteljesb
34937  III,  1886    |                         gyomruk, az hurutos, már az erõteljesb eledeleket nem
34938  III,  1886    |                        pszichológiai szempontból az ilyen panaszok.~Egy képviselõ,
34939  III,  1886    |                        sürgönnyel híttak vissza. Az egyik sürgöny, mely a Deák-párti
34940  III,  1886    |                          kérdésrõl tanácskozunk, az öregúr szeretné, hogy itt
34941  III,  1886    |                 tanácskozni szeretne.)~Hanem hát az öregúrral elmúlt a celebritások
34942  III,  1886    |                  beszédre ráuntunk. Tisza beszél az egész Ház helyett, még azonfelül
34943  III,  1886    |                          is.~És így jutottunk be az ezüst-korból az »arany-korba«,
34944  III,  1886    |                     jutottunk be az ezüst-korból az »arany-korba«, mert a sokat
34945  III,  1886    |                      hallomásból írom, ahogy azt az egyik szakértõ elbeszélte.~
34946  III,  1886    |                      csak leendõ igazságügyér (s az sem egészen bizonyos) hatodmagával
34947  III,  1886    |                     Ágostot, hogy legyen addig õ az új párt.~Szilágyi és Hodossy
34948  III,  1886    |                         a mrs. Smith ügyvédjének az angol mr. Incének voltak
34949  III,  1886    |                      külön tárca lenne) Tedesco. Az alperes Smith Anna, aki
34950  III,  1886    |                          lady, kinek atyja tagja az angol parlamentnek.~A magyarok
34951  III,  1886    |                       száján keresztül is.~Hanem az angol eljárás meglepte a
34952  III,  1886    |                       kezét nyújtá a bírónak, de az azt nem fogadta el, hanem
34953  III,  1886    |                     ösmerik a párbaj-matériákat. Az angolok mosolyogva világosították
34954  III,  1886    |                       Egyetlen kéznek sem szabad az õ magaslatáig felérni.~Mulatságos
34955  III,  1886    |                     bírósági tribune elõtt, mert az angol tárgyaló ügyvédek
34956  III,  1886    |                  ügyvédek annyira levetkõztették az elõadási módjukat minden
34957  III,  1886    |                         tudományos férfiak elõtt az ott a szép és hatásos.~De
34958  III,  1886    |                       vannak kérdések, amelyekre az adott viszonyok között,
34959  III,  1886    |                          adott viszonyok között, az azokkal összefüggõ keret
34960  III,  1886    |                      mosoly nélkül, mikor õk meg az angol latinságot hallották.
34961  III,  1886    |                      azok, egy szót sem értettek az egymáséból.~Nem igaz hát
34962  III,  1886    |                egymáséból.~Nem igaz hát a régiek az a mondása, hogy a latin
34963  III,  1886    |                          latin nyelvvel be lehet az egész világot utazni (már
34964  III,  1886    |                          külsejû férfiak egyike; az õsz körszakállas Koszits
34965  III,  1886    |                   hasznos tanácsokat adott nekik az ír kiegyezésre nézve, mely
34966  III,  1886    |                      mint a mienk a horvátokkal.~Az ír kérdés éppen azokban
34967  III,  1886    |                       hogy: »mi már megkóstoltuk az effélét odahaza«.~Tudom,
34968  III,  1886    |                      hogy nem sok jót mondhatott az íze felõl.~LEVÉL MIKSZÁTH
34969  III,  1886(63)|                                                  Az ügyvédek Angliában kétfélék:
34970  III,  1886    |                        mindjárt kézzelfogható is az igazság. Most aztán megkaptad
34971  III,  1886    |                          tiszteletes úr - mert õ az, vagy a káplánja, ezt sem
34972  III,  1886    |                    mondás fáj annyira neki, mint az, hogy parasztnak nevezed.
34973  III,  1886    |                   háziurak és Nagy András János. Az elsõkrõl írj akármiféle
34974  III,  1886    |                       hibádat. Erre két mód van. Az egyik az, hogy kijelented
34975  III,  1886    |                       Erre két mód van. Az egyik az, hogy kijelented az összes
34976  III,  1886    |                        egyik az, hogy kijelented az összes napilapokban, hogy
34977  III,  1886    |                          tollhibából említéd azt az urat, aki »annyi grófot
34978  III,  1886    |                     másik mód, s ez a helyesebb, az, hogy a jövõben ha valami
34979  III,  1886    |                         a mondást pedig õ mondta az utolsó cibakházi vásáron,
34980  III,  1886    |                     mondani, hogy maradjon el ez az apró lövöldözés a semmi
34981  III,  1886    |                      Hiszen még nincs itt, urak, az uborkaszezon!~Ámbár megvallva
34982  III,  1886    |                    uborkaszezon!~Ámbár megvallva az igazat, egyrészt nem is
34983  III,  1886    |                 apró-cseprõ duzzogás ellenem, ha az élõkrõl írtam.~Jólesik hát
34984  III,  1886    |                     tollamat le sem tettem, mert az valakinek nem tetszett.~
34985  III,  1886    |                        amely nagyon kedvetleníti az írókat.~Egyszer például
34986  III,  1886    |             természettudósunktól levelet: »Uram, az ön beszélye szeptemberben
34987  III,  1886    |                          tudja«.~(Persze - nekik az eszökbe nem jutott, hogy
34988  III,  1886    |                       húgom.«~Vérszemet kap erre az én kedves Nagy Sándor barátom (
34989  III,  1886    |                          szépen fõzte õ ezt ki.)~Az effélékre természetesen
34990  III,  1886    |                       annál bosszantóbb, hogysem az ember mosolyoghasson rajta,
34991  III,  1886    |                      Sándor, hát nem mehetett el az a dorozsmai menyecske Makóra
34992  III,  1886    |                        Makóra elõtte való nap?~- Az ám - felelte nevetve. -
34993  III,  1886    |                      valamennyien együtt tudnak, az külön mindenikünknek az
34994  III,  1886    |                          az külön mindenikünknek az õt ujjában legyen. Pedig
34995  III,  1886    |                       rezignáló nyugalommal kell az ilyen apró polémiákat szívelni
34996  III,  1886    |                    fáradalmaikból, küzdelmeikbõl az õ tulajdonképpeni osztályrészük -
34997  III,  1886    |               osztályrészük - in ultima analysi?~Az a nehány sor, amit a haláluk
34998  III,  1886    |                        haláluk után írnak róluk. Az a nehány sor, amit õk már
34999  III,  1886    |                    negyedikrõl három napig írnak az újságok. Vannak aztán »egész
35000  III,  1886    |                         Annyira megszoktam ezzel az újságírói mértékkel járni