bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

38001  III,  1887    |                       száz fogat kígyózott végig az indóházhoz vezetõ fellobogózott
38002  III,  1887    |                        sem oszlott a fölvert por az utakon, midõn megindult
38003  III,  1887    |                          utakon, midõn megindult az a bizonyos csendes májusi
38004  III,  1887    |                        csendes májusi esõ, amely az Alföldön többet ér Bécs
38005  III,  1887    |                        elment, kiütött a kolera.~Az ellenzék persze legott sietett
38006  III,  1887    |                          székely faluban; kérdem az útitársamtól, aki odavaló
38007  III,  1887    |                         hold a község határja?~- Az is van vagy ezer.~No, hát
38008  III,  1887    |                       kell megélni egy léleknek, az pedig teljes lehetetlenség,
38009  III,  1887    |                          oda), el kell hát hozni az ipart. Különösen a nagyipar
38010  III,  1887    |                         eltalálták, mi a teendõ, az »erdélyi bazár« megnyitásával,
38011  III,  1887    |                      mely arra van hivatva, hogy az erdélyi iparcikkeknek nagy
38012  III,  1887    |                    szegény ország ez - kiált fel az ember megelégedetten -,
38013  III,  1887    |                 hátramaradott, mert ami itt van, az valóságosan erdélyi dolog,
38014  III,  1887    |                          ezüst hímzések. Hát még az özvegy Csereyné régi hímzései!
38015  III,  1887    |            dísztárgyaival.~De nemcsak ruházkodik az ember, hanem a test belsõ
38016  III,  1887    |                         a csikszeredai fenyõvíz, az ínyencnek a tordai pogácsa,
38017  III,  1887    |                    Keglevichét.~De lehetetlenség az, amiben én fáradok, hogy
38018  III,  1887    |                         erdélyi leányok is, mint az erdélyi kerületek: »hogy
38019  III,  1887    |                        egyszersmind megállapítja az erdélyi ipar hírét. Kivált
38020  III,  1887    |                       PÁRBESZÉD EGY »ÁNGLIUSSAL«~Az egyedüli nemzetközi hely
38021  III,  1887    |                  egyedüli nemzetközi hely nálunk az Opera és a Hangl kioszk.
38022  III,  1887    |                    persze nem tartozik ide, mert az olvasóra nézve mindegy,
38023  III,  1887    |                           akár a Hangl-ban, akár az Operában találkoztam is
38024  III,  1887    |                         Mr. Mubley maga is tagja az angol parlamentnek s mint
38025  III,  1887    |                         tartanak tíz napig.~- És az itatás, korteskedés mikor
38026  III,  1887    |                        így lesz.~- Miért, miért? Az indokot, uram...~- Miért?
38027  III,  1887    |                             Ejh, de hát akkor mi az ördögnek tartanak maguk
38028  III,  1887    |                      csodálatos. Hát Mr. Eötvös, az a nagyeszû védõ, akit az
38029  III,  1887    |                         az a nagyeszû védõ, akit az eszlári pörbõl ismerünk.~-
38030  III,  1887    |                        Teringette - kiáltott fel az ánglius. - Önöknek ugyancsak
38031  III,  1887    |                         belvárosban van Trefort, az Akadémia elnöke, a legrégibb
38032  III,  1887    |                         kettõ derék ember.~- No, az elég dicséretes. Lám, ez
38033  III,  1887    |                            mondám lehangoltan -, az egyikben Busbach a jelölt,
38034  III,  1887    |                   lángeszû mûépítész lesz.~- Nem az, eddig csak bérházakat épített.~-
38035  III,  1887    |                      akkor szemben Busbachhal?~- Az is középszerû tehetség.~-
38036  III,  1887    |                  harcokat vívna meg, példát adva az országnak, személyi csatákat
38037  III,  1887    |                         szemben.~- Skandalum. Ki az a Morzsányi?~- Tudja az
38038  III,  1887    |                          az a Morzsányi?~- Tudja az isten.~Az ánglius a fejét
38039  III,  1887    |                     Morzsányi?~- Tudja az isten.~Az ánglius a fejét csóválta.
38040  III,  1887    |                 kerületben, a ferencvárosiban is az az ügyállás, hogy Tolnay
38041  III,  1887    |                          a ferencvárosiban is az az ügyállás, hogy Tolnay kormánypárti
38042  III,  1887    |                       fölléptetni.~- Ej, ej, hát az önök országában nem az elvekért
38043  III,  1887    |                       hát az önök országában nem az elvekért lelkesednek az
38044  III,  1887    |                          az elvekért lelkesednek az emberek?~- De igen. Künn
38045  III,  1887    |                     szakadatlan áldozatkészsége.~AZ ÚGYNEVEZETT TUDOMÁNYOS AKADÉMIA~(
38046  III,  1887    |                         legalább kálvinistának.)~Az Akadémia veszedelmes úton
38047  III,  1887    |         világeseményekkel. Mikor nehány hó elõtt az orosz háború veszélye fenyegette
38048  III,  1887    |                    leginkább a mi édes hazánkat, az Akadémia volt az elsõ, aki
38049  III,  1887    |                       hazánkat, az Akadémia volt az elsõ, aki a magyar aranyjáradék-papírjain
38050  III,  1887    |                          sietett túladni. Õ volt az elsõ, aki ezzel bizalmatlanságot
38051  III,  1887    |                 Magyarország nem volt, de lesz - az Akadémia hitte el legelõbb,
38052  III,  1887    |                       lesz.~(Hej pedig, urak, mi az ördögnek maradjon meg az
38053  III,  1887    |                         az ördögnek maradjon meg az az Akadémia, ha a magyar
38054  III,  1887    |                         ördögnek maradjon meg az az Akadémia, ha a magyar nemzet
38055  III,  1887    |                          marad meg.)~De mindegy, az Akadémia elseftelte a magyar
38056  III,  1887    |                        ezt meg lehetne bocsátani az úgynevezett tudományos Akadémiának,
38057  III,  1887    |                     tudományos Akadémiának, mert az efféle dolgok csak a közönyt
38058  III,  1887    |                      Mert divatba jött egy ideig az Akadémiára testálni.~A közöny
38059  III,  1887    |                        kivált ha egyet gondol és az uzsorára adja magát... hanem
38060  III,  1887    |                      hanem más veszély fenyegeti az életét: a nevetségessé válás,
38061  III,  1887    |                       kevés terem, de ami terem, az éppen nem állja ki a versenyt
38062  III,  1887    |                         közel áll azokhoz: lévén az többnyire azoknak a kompilációja.~
38063  III,  1887    |                          derék könyv, de ezt nem az akadémikusok írják.~Lukács
38064  III,  1887    |                         nagyobb munkát, amelynek az Akadémia kiadta a nagyjutalmat.~
38065  III,  1887    |                        nagyjutalmat.~Mi történt?~Az, hogy tagnak ajánlották
38066  III,  1887    |                          mûvet. Mi történt vele?~Az, hogy tagnak ajánlották,
38067  III,  1887    |                         egy nagy munkát, amelyet az Akadémia megkoszorúzott.~
38068  III,  1887    |                     történt Alexander Bernáttal?~Az, hogy tagnak volt ajánlva
38069  III,  1887    |                          Hát azokkal mi történt?~Az, hogy megválasztották õket.~
38070  III,  1887    |                   angyala, és oda is jutott abba az alig egy ölnyi nagyságú
38071  III,  1887    |                       helyet biztosított nemcsak az õ pártjában, hanem általában
38072  III,  1887    |                      szerette csillogtatni, mert az talán még a Szontagh Pálénál
38073  III,  1887    |                      lakására. Jöttek a jelöltek az egész országból, s mikor
38074  III,  1887    |                       bekukkantottak, lévén neki az egész ország »uramöcsém«.~-
38075  III,  1887    |                      hadi mozdulatokkal. Ez volt az eleme. Nem is vágyott soha
38076  III,  1887    |                         neki több örömet okozott az államférfiúi nevezetnél,
38077  III,  1887    |                      fránya hadnagy ott is egész az õrnagyságig vitte. A forradalom
38078  III,  1887    |                      legkedélyesebb konspirátor, az alkotmányos éra után pedig
38079  III,  1887    |                  kormánypárthoz utalta, de azért az ellenzékhez tartozott, mert
38080  III,  1887    |                     nemcsak bent a Házban, hanem az egész országban.~Annyi kerülete
38081  III,  1887    |             figyelmeztették a kollegái.~- Biztos az nekem. Fogadjunk, hogy megválasztanak.~-
38082  III,  1887    |                     Meglehetõs gyengén - felelte az -, mert attól félnek a választók,
38083  III,  1887    |                       megválasztják, majd átcsap az ellenzékhez.~- Micsoda! -
38084  III,  1887    |                        változhatott meg a világ! Az én idõmben attól féltek
38085  III,  1887    |                         hogy kormánypártivá lesz az ember. Nem... nem érdemes
38086  III,  1887    |                    másnap valóban itt hagyta ezt az egész mameluk világot, könnyet
38087  III,  1887    |                         A nagyméltóságú Kúriánál az a neve réges-régtõl Ocsvay
38088  III,  1887    |                           nem hánytorgatja össze az egész bibliotékát, hanem
38089  III,  1887    |                     ítélet tökéle­tessége iránt, az is a professzorhoz fordul: »
38090  III,  1887    |                          amit Feri bácsi gondol, az rendesen alá nem billenti
38091  III,  1887    |                   istenasszony serpenyõjét, mely az õ kezében mindig egyenesen
38092  III,  1887    |                       professzorral?~Levelet kap az igazságügy-minisztertõl,
38093  III,  1887    |                         meg újra, de bizony csak az áll abban, hogy adja be
38094  III,  1887    |              lemondásomat? Hát miért? Lehetetlen az.«~De a kegyetlen levél váltig
38095  III,  1887    |                  gyengülõ egészségére«.~»De hisz az én egészségem nem gyengül.
38096  III,  1887    |                    lennie.~- Hm - fakad ki végre az öregúr. - Tudom már. Igen,
38097  III,  1887    |                   nagyeszû bírák minden dolognak az igazi okát és a száraz bírói
38098  III,  1887    |                          alatt! (Igaz, úgy van!) Az életerõ, a vér, melyet Tisza
38099  III,  1887    |                          tizenegy év után, áttér az ellenzéki pártokra:~»Nálunk,
38100  III,  1887    |                         magát megbecsüli.) Ebben az országban mi magyarok, mind
38101  III,  1887    |                     megbuktatása. Tegyük fel azt az esetet, mit különben a gondviselés
38102  III,  1887    |                      programját? Otthagyja talán az országgyûlést és megszûnik,
38103  III,  1887    |                        immár semmi feladata ezen az árnyékvilágon, ahol eleven
38104  III,  1887    |                     tudom, mit fog tenni, de azt az egyet mégis gondolom, tekintve
38105  III,  1887    |                    hasznát vette ennek a pártnak az ország s amellett, hogy
38106  III,  1887    |                      Innen pótolván a hiányokat, az alkalmasabb elemeket gyakran
38107  III,  1887    |                         régente, mért ne lehetne az álomból is valóság?~De hogy
38108  III,  1887    |                     Ignácék sem tudják. Azt csak az Isten tudja, aki ugyan sokat
38109  III,  1887    |                        elgondolni és csak azután az elejét.~Hiszen eleget tanulhattunk
38110  III,  1887    |                          mi lett mindig a végük? Az, hogy még szomorúbb korszak
38111  III,  1887    |                  érdekében igen sok ember beszél az országban és nevezi magát
38112  III,  1887    |                         Tisza Kálmánnak.~Mert ez az ország csak akkor lehet
38113  III,  1887    |                         kell magát berendeznie s az ipar fegyverével vívni meg
38114  III,  1887    |                       ipar fegyverével vívni meg az életfenntartás küzdelmeit.
38115  III,  1887    |                       életfenntartás küzdelmeit. Az ördöngõs debreceni professzor
38116  III,  1887    |                     hosszasabban foglalkozik még az egyes reformkérdésekkel,
38117  III,  1887    |                     azzal végzi beszédét:~»Eddig az volt a dolgom, hogy a karzatról
38118  III,  1887    |                          tisztelt Házat, ezentúl az lesz a dolgom, hogy a Házból
38119  III,  1887    |                      Albert grófé Jászberény. És az jól van így. Mert a kunok
38120  III,  1887    |                     jászokra, csakhogy ahhoz még az kell elõbb, hogy Apponyi
38121  III,  1887    |                     Apponyi Albertet, akit immár az õ »kedves Bácskája« is cserbenhagyott.~
38122  III,  1887    |                     Bácskája« is cserbenhagyott.~Az idén is feljött a mandátumot
38123  III,  1887    |                    fogadta õket.~- Aztán elvárom az urakat egy kis barátságos
38124  III,  1887    |                      ahány nap egy hétben.~- No, az derék, akkor éppen tizenkettõre
38125  III,  1887    |                        megígérték, hogy eljönnek az ebédre. Éppen tizenketten
38126  III,  1887    |                      jártak a város összes óráin az óramutatók, míg végre valamennyien
38127  III,  1887    |                      egyszerre csak eléje toppan az egyik küldöttségi tag.~-
38128  III,  1887    |                      kérdé ijedten a gróf.~- Meg az. Õ is ott lesz az ebédnél.
38129  III,  1887    |                            Meg az. Õ is ott lesz az ebédnél. Makacs, szívós
38130  III,  1887    |                   ebédnél. Makacs, szívós hazafi az öreg és nagy apponyista,
38131  III,  1887    |                      bekocogott kocsin. De iszen az én komám hazafiságát meg
38132  III,  1887    |                megrezzent... Tizenhárman lesznek az asztalnál. Ez rossz jel,
38133  III,  1887    |                       jel!~Kedvetlenül ballagott az izzó aszfalton és felsóhajtott
38134  III,  1887    |                         minek is nagy apponyista az a Kónya Máté. Lám, mily
38135  III,  1887    |                     ilyen nagy ötlet villant meg az Apponyi gróf fejében s repesõ
38136  III,  1887    |                         önt kerestem - kiáltá -, az isten hozza elõmbe.~S karját
38137  III,  1887    |                   leszünk.«~De alighogy beléptek az étterembe, ott várta már
38138  III,  1887    |                          a levelet és elsápad.~- Az isten szerelméért, mi van
38139  III,  1887    |                    tizenhárman ebédeljenek.~S ez az ebéd és a tizenhármas szám
38140  III,  1887    |                     végzet ellen nincs apelláta.~Az ominózus halálesetektõl
38141  III,  1887    |                   Nekrológ)~Beállt a síri csönd. Az utolsó ponton, Marosvásárhelyen
38142  III,  1887    |                         mamelukok gyõzedelmével. Az utolsó beszéd is elhangzott
38143  III,  1887    |                  elhangzott tegnap Jászberényben az Apponyi Albert gróf szájából:
38144  III,  1887    |                    Albert gróf szájából: ez volt az utolsó fegyvercsörrenés.
38145  III,  1887    |                       kerületek java része éppen az államtitkárokba van beleszeretve.
38146  III,  1887    |                   Beniczky csak tetszhalott, aki az egyik pótkerületben okvetlenül
38147  III,  1887    |                  megszûnik a hazáé lenni, hacsak az egyik kerületét át nem engedi
38148  III,  1887    |                       halála!) Immár nem átkozza az átkos közügyeket Csanády
38149  III,  1887    |                      egzaminátor. Megpihen ebben az öt évben az interpellációs
38150  III,  1887    |                       Megpihen ebben az öt évben az interpellációs könyv. Ujjong
38151  III,  1887    |                       legnagyobb dandy a Házban. Az eddigi Házakat mindig azzal
38152  III,  1887    |                        mindig azzal kifogásolták az öregek és kopaszok, hogy
38153  III,  1887    |                         Herman Ottóban.~Nagy kár az öreg Szatmáry Miklósért.
38154  III,  1887    |                         Odescalchy Gyula nélkül? Az antiszemiták fejérõl is
38155  III,  1887    |                       gyõzné egyenkint elsiratni az elesett daliákat, a haza
38156  III,  1887    |                        Rezsõ sem veszteség, mert az mint hadifogoly ki lett
38157  III,  1887    |                         mamelukok kerülnek, akik az Apponyi háta mögül fognak
38158  III,  1887    |                      kedvetlenséggel veszi, mint az olyan ember, aki rohamosan
38159  III,  1887    |                        gondviselés Hollóval.~Ami az osztályokat illeti, a Ház
38160  III,  1887    |                         egy-egy szakember. Hanem az írói világ örvendetesen
38161  III,  1887    |                          vihetnének a t. Házban. Az írók és újságírók közül
38162  III,  1887    |                    minden marad úgy, amint volt. Az õ kezében ócskává lesz minden
38163  III,  1887    |                    Természetesen. Aki megbukott, az hallatlan pressziókról,
38164  III,  1887    |                   érthetõbbé tegye, aki meglett, az is az elnyomatást és az
38165  III,  1887    |                        tegye, aki meglett, az is az elnyomatást és az ellene
38166  III,  1887    |                          az is az elnyomatást és az ellene kifej tett ármányokat
38167  III,  1887    |                       lázítani a vérét, hát csak az ártatlan tréfákat mesélem
38168  III,  1887    |                       elnökök ellen fordul. Ezek az urak kétségkívül nagy matadorok,
38169  III,  1887    |                          szól:~- Nagy János? Itt az áll, hogy Nagy János idõközben
38170  III,  1887    |                         másik Nagy János vagyok, az aki él.~- Mivel tudja azt
38171  III,  1887    |                  bizonyítani?~- De Móric, Móric, az isten szerelméért... hiszen
38172  III,  1887    |                        elõtt történt. A véletlen az idén úgy akarta, hogy maga
38173  III,  1887    |                     voksnak rohamosan emelkedett az értéke. Bezzeg szaladt Horváth
38174  III,  1887    |                   Jánoshoz is (kit különben csak az egyszerûség kedvéért nevezünk
38175  III,  1887    |                        Hiába, mégis legokosabbak az erdélyi emberek. Onnan támad
38176  III,  1887    |                          a nép a jelöltek ellen. Az egyik kerületben azt a furfangot
38177  III,  1887    |                        két ellenjelölt, hogy: mi az ördögnek költsünk mi, pajtás.
38178  III,  1887    |                       Nekem van egy eszmém.~- Mi az?~- Ne korteskedjünk.~- Hát
38179  III,  1887    |                   elköltjük mind a ketten.~- Biz az elfogy.~- Elköltjük a pénzünket
38180  III,  1887    |                 képviselõ csak egyikünk lehet.~- Az már igaz.~- De nézzük, ha
38181  III,  1887    |                          egy garast sem, mi lesz az eredmény? Akkor is éppen
38182  III,  1887    |                          megbukik a másik.~- No, az már igaz.~- Látod. Ugyanaz
38183  III,  1887    |                       már igaz.~- Látod. Ugyanaz az eredmény tizenkétezer forint
38184  III,  1887    |                   mandátuma, de pénze nem.~- No, az világos.~- Ha azonban egy
38185  III,  1887    |                       akkor mi következnék be?~- Az, hogy az egyiknek okvetlenül
38186  III,  1887    |                       következnék be?~- Az, hogy az egyiknek okvetlenül lesz
38187  III,  1887    |                  választási utókeserûségek.~Csak az a kár, hogy a három jelöltes
38188  III,  1887    |                         ország is.~Ezt zakatolja az államgépezet ezer meg ezer
38189  III,  1887    |                        kenetlen kereke, ez pöfög az egykori húsos­fazekakból,
38190  III,  1887    |                     hihetõleg megmarad. Nem lesz az olyan istentelen dolog.~
38191  III,  1887    |                          El is volt érzékenyedve az egész karzat.)~Hanem a földszinten
38192  III,  1887    |                     karzat.)~Hanem a földszinten az ellenzék gyakran szakítá
38193  III,  1887    |                szerbtövis kiirtásáról volna szó.~Az ellenzékrõl két szónok jajgatott.
38194  III,  1887    |                       Horánszky még tovább ment, az õ határozati javaslata azonfelül
38195  III,  1887    |                   hosszadalmas; valahol megkapta az Orbán Balázs ismeretes számait
38196  III,  1887    |                     Szapáry nem volt nagyon bús, az ellenzék se volt nagyon
38197  III,  1887    |                   beszédét?~- Lehetetlen - mondá az egyik.~- Hát hova mentek?~-
38198  III,  1887    |                    deputáció fogad a peronon.~És az ellenzék mégis szeretné
38199  III,  1887    |                        Ott bent a tanácsteremben az »egyszeregy« az úr, s ez
38200  III,  1887    |                   tanácsteremben az »egyszeregy« az úr, s ez rosszul esik a
38201  III,  1887    |                       rosszul esik a rétoroknak. Az egyszereggyel nem lehet
38202  III,  1887    |                      rendszeres állása, csak úgy az év elején veszi be magát
38203  III,  1887    |                      mindjárt kitalálta, hogy ki az a nem egészen józan ésszel
38204  III,  1887    |                nagyszabású beszédet fog mondani.~Az apróbb finánckapacitások
38205  III,  1887    |                    összedugták a fejeiket... Hm, az ördög nem alszik! Hátha
38206  III,  1887    |                         voltak kitéve. Míg végre az egyik jól értesült fõmameluk
38207  III,  1887    |                       Láttad?~- Láttam.~- No hát az a spongya-ember lesz az
38208  III,  1887    |                          az a spongya-ember lesz az új pénzügyminiszter.~Valóban
38209  III,  1887    |                         minden érzelmet fejezni.~Az öreg körülbelül ilyenformán
38210  III,  1887    |                     megvan helyette, teszem azt, az Európa-épület. Ha nincs
38211  III,  1887    |                       alatt fizetjük ki...~- No, az is igaz - szólt megzavarodva
38212  III,  1887    |                  replikázott vissza Prileszky.~- Az ilyen felett kell nevetni -
38213  III,  1887    |                        kell nevetni - viszonozza az õsz Tiborc.~- A nép kívánja,
38214  III,  1887    |                   mamelukok.~- Ha komolyan veszi az ember, meg kell bolondulnia -
38215  III,  1887    |                          van! Helyes! - kiáltják az ellenzékiek.~Utoljára is
38216  III,  1887    |                         ellenzékiek.~Utoljára is az elnöknek kellett közbeszólni,
38217  III,  1887    |                        kellett közbeszólni, hogy az ilyen dialógokat nem tûri
38218  III,  1887    |                            persze, persze (s itt az orrára tette kezét a szónok),
38219  III,  1887    |                        kezét a szónok), csakhogy az lehetetlen, hát attól magam
38220  III,  1887    |                          attól magam is elállok. Az se volna bolondság, t. Ház,
38221  III,  1887    |                fogyasztási területet csináljunk. Az lenne a jó dolog! Úgy ám,
38222  III,  1887    |                  progresszív adókról szóljak?... Az se rossz. Hm, csakhogy azokat
38223  III,  1887    |                      magát, és ilyenformán végzé az õ jóízû bonhómiájával:~-
38224  III,  1887    |                          több ízben hangsúlyozta az öreg, hogy értsék meg a
38225  III,  1887    |                        kullogtak ki a folyosóra.~Az ülést fel kellett volna
38226  III,  1887    |                   fülkében.~Pedig nem lett volna az õ beszédjének semmi baja.
38227  III,  1887    |                 Prileszky Tádé fejvakarva -, ezt az átkozott konverziót elfelejtettem
38228  III,  1887    |                      közé.~A MAI ÜLÉS [jan. 19.]~Az a szokott kép tárult elénk
38229  III,  1887    |                          és egy ív fehér papiros az õ öles, kusza betûivel.
38230  III,  1887    |                          õ öles, kusza betûivel. Az a papiros az õ arzenálisa.
38231  III,  1887    |                     kusza betûivel. Az a papiros az õ arzenálisa. Arról szedegeti
38232  III,  1887    |                     fegyvereket, amiket elkapkod az ellenfeleitõl.~Egyszerû,
38233  III,  1887    |                        majdnem fakó kinézése van az egész Háznak. Csak Szitányi
38234  III,  1887    |                     nincs bent és eljutott ahhoz az idõponthoz, amikor már nem
38235  III,  1887    |                          neki. Elég szép vívmány az! Plachy Tamás még mindig
38236  III,  1887    |                     lelkesen éljenez, mintha már az Oroszországra kivetendõ
38237  III,  1887    |                        odabent. (Ámbátor meglesz az is - gondolja Urbanovszky
38238  III,  1887    |                         karzaton, s látván, hogy az ellenzék milyen szép számmal
38239  III,  1887    |                     legszerényebb embere, mert õ az egyetlen, aki nem beszél
38240  III,  1887    |                         nem beszél sem haza, sem az országnak. Lipthay Pál csak
38241  III,  1887    |                           mert õ jól tudja, hogy az õ beszéde elõidézõje lészen
38242  III,  1887    |                       kívánja tõle se a haza, se az emberiség, se Tisza, se
38243  III,  1887    |                     úgymond - a vészjelt. (Pedig az nem a vészjel volt, hanem
38244  III,  1887    |               beszédeibõl, egyszóval kimerítette az egész ellen­zéki kelléktárat...
38245  III,  1887    |                          hosszú évtized óta azok az éljenek, melyek hol lelkesebben,
38246  III,  1887    |                meg-megújulnak, és aztán elhalnak az ajkakon nyomtalanul.~Annyira
38247  III,  1887    |                        kicsit jobban szerethetné az ellenségeit.~Ma is szokott
38248  III,  1887    |                csatározási modorában szórta szét az õ és a Beöthy Ákos állításainak
38249  III,  1887    |                   Legtalálóbb ötlete volt, midõn az állam 1874 elõtti hitelérõl
38250  III,  1887    |                   visszavágott:~- Nem bánnám, ha az én hitelem olyan volna,
38251  III,  1887    |                        hitelem olyan volna, mint az államé ma, és nem sajnálnám,
38252  III,  1887    |                    közbeszólóé olyan volna, mint az államé akkor.~Falrengetõ
38253  III,  1887    |                       éljen-zaj közt rekeszté be az ülést Péchy Tamás, ki a
38254  III,  1887    |                      Ákos kitûzte a vészjelt. És az is csak valami.~A T. HÁZBÓL [
38255  III,  1887    |                           A T. HÁZBÓL [jan. 20.]~Az õsz hajhoz rosszul áll az
38256  III,  1887    |                        Az õsz hajhoz rosszul áll az antiszemitizmus. Az antiszemitizmushoz
38257  III,  1887    |                          áll az antiszemitizmus. Az antiszemitizmushoz pedig
38258  III,  1887    |                       áll rosszul. »Zsidó virtus az!« - a hazai közvélemény
38259  III,  1887    |                   közvélemény szerint.~Azért hát az egész Ház kitódult volna
38260  III,  1887    |                          jött a folyosórul, csak az elnök gubbaszkodott benn
38261  III,  1887    |                       képviselõ, akik összebújva az éjjeli álmaikat magyarázták.~
38262  III,  1887    |                      okos ember és szerepet visz az antiszemita párton. Istóczyt »
38263  III,  1887    |                       mester«-nek hívják, mert õ az alapító, Andreánszkyt vezérnek
38264  III,  1887    |                        sok eszme és gondolat, de az egyik sem domborodik ki,
38265  III,  1887    |                         név. Ilyenkor emelkednek az államjövedelmek, fogy a
38266  III,  1887    |                         Ámbár havannát most csak az erdélyi képviselõk szívnak,
38267  III,  1887    |                          megjegyzéseivel pótolja az öreg Pulszkyt, akit feltûnõen
38268  III,  1887    |                          Rám kellett volna bízni az egészet.«~A füst kékes felhõkben
38269  III,  1887    |                        számok tették naggyá, hát az kölcsönös méltányosság tõle,
38270  III,  1887    |                        nullákat. Telik. Van elég az Orbán Balázs tarisznyájában.~
38271  III,  1887    |                     mondott el.~A beszéd jó volt az adoma rossz volt. Én jobb
38272  III,  1887    |                         jobb szerettem volna, ha az adoma lett volna jó és a
38273  III,  1887    |                      bolgár trónra), õ eltalálta az idõk követelményét. Két
38274  III,  1887    |               feliratkozva (csodálatos, hogy ezt az elnök nem vette észre).~
38275  III,  1887    |                          elnök nem vette észre).~Az egyik beszéd polemikus mameluk
38276  III,  1887    |                       volt, a konverzió terve és az államvasutak iránti elégedetlen­
38277  III,  1887    |                      elmondhatta volna.~Csakhogy az óramutató, mint rendesen,
38278  III,  1887    |                         tart, de már lankadóban. Az ellenzék nem támadott nagy
38279  III,  1887    |                     kormány diadalmasan állta ki az elsõ rohamokat.~Apponyi
38280  III,  1887    |                          A kormány úgy áll, hogy az embernek összedugott kézzel
38281  III,  1887    |                          összedugott kézzel csak az ablakból kell néznie, mikor
38282  III,  1887    |                         mondta, hogy meddig kell az ablaknál állni.)~Az ostromló
38283  III,  1887    |                         kell az ablaknál állni.)~Az ostromló leventék közül
38284  III,  1887    |                    várakozás lüktetése vesz erõt az érzékeken, és a beszédbõl
38285  III,  1887    |                  szellemi janitor«, õ nyissa meg az üléseket.~Utána Ugron Ákos
38286  III,  1887    |                        van. Ilyen Szilágyi Dezsõ az »érdekes özvegy«, akirõl
38287  III,  1887    |                      ekkorra elõbiceg valahonnan az elnöki katedra mellõl Szapáry
38288  III,  1887    |                         köré nagy csoport gyûlt. Az öreg »kegyelmes úr« adomákat
38289  III,  1887    |              választókerületbe, azt mondták neki az összesereglett népek:~-
38290  III,  1887    |                            Jó, jó. Megválasztjuk az urat, mert szépen beszél,
38291  III,  1887    |                       passzusa?~A másik folyosón az öreg Pulszky oktatja az
38292  III,  1887    |                          az öreg Pulszky oktatja az ifjabb mameluk nemzedéket:~-
38293  III,  1887    |                          Ti nem vagytok igaziak. Az Apponyi beszédjeire mindnyájan
38294  III,  1887    |                  gyufatartójának a tájékán éppen az ellenkezõ tanrendszer folyik:
38295  III,  1887    |                             Minél jobban gyengül az esze valakinek, annál jobban
38296  III,  1887    |                          minden olvasóm két órát az életébõl (én is ki szakítok
38297  III,  1887    |                         szünetet kérünk - kiáltá az ellenzék.~- Halljuk mindjárt! -
38298  III,  1887    |            meghallgassuk-e? - tombolt a szélbal.~Az elnök habozott. A zaj nõttön-nõtt.
38299  III,  1887    |                   rohamot vert.~Végre is gyõzött az ellenzék. Ez volt az elsõ
38300  III,  1887    |                     gyõzött az ellenzék. Ez volt az elsõ sikere ebben a ciklusban.
38301  III,  1887    |                      ebben a ciklusban. Megkapta az öt percnyi szünetet.~Öt
38302  III,  1887    |                           Azazhogy még nem, mert az utolsó tromfjuk még kézben
38303  III,  1887    |                         Pulszky-politika ugyanis az volt, a távollevõ ismeretlen
38304  III,  1887    |                      Mikor még csak egyedül volt az öreg, így szokott volt szólni:~-
38305  III,  1887    |                        bevált, mégis így szólott az öreg:~- Még ez semmi. Hanem,
38306  III,  1887    |                          Betoppant Károly is, de az öreg még mindig ígérgeti
38307  III,  1887    |                      karzatra volt. Mert ott ült az egész szemináriumi fiatalság,
38308  III,  1887    |                         beszéde nern töltötte ki az egész ülést, még Komlóssy
38309  III,  1887    |                  Szerinte minden bajnak a zsidók az okai. Eszerint a deficitnek
38310  III,  1887    |                      HÁZBÓL [jan. 22.]~Ha szabad az állatvilágból vennem a hasonlataimat (
38311  III,  1887    |                          A költségvetés különben az a téma, amikor mindenrõl
38312  III,  1887    |                           a Mtesza feleségeirõl, az avarokról, sõt még magáról
38313  III,  1887    |                    Jókait, akinek egy idõben még az a por sem kellett Boszniából,
38314  III,  1887    |                          meg - jajdult fel. - Ez az én gyáramból való!~E szójáték
38315  III,  1887    |                        ötletet pattantott el, de az elõadás volt esztergályozatlan.
38316  III,  1887    |                        esztergályozatlan. Másutt az ötlet volt ízléstelen.~Biz
38317  III,  1887    |                    Gáborkám, mint a walesi bárd.~Az ülés végén Szemnecz Emil
38318  III,  1887    |                           berlini történetei« és az Ugron »arab regéi« közé.)~
38319  III,  1887    |                        szundi­kálnak a padokban. Az egyiket gyöngéden löki meg
38320  III,  1887    |                        maszk.«~A folyosókon csak az öregurak diskurálnak.~Valaki
38321  III,  1887    |                        ne legyetek olyanok, mint az öreg Bethlen, aki azt tartotta,
38322  III,  1887    |                       szellemes­ség hatalmas úr, az nemcsak beillik a parlamentbe,
38323  III,  1887    |                         Denique mégis igaza volt az öreg Bethlennek, hogy a
38324  III,  1887    |                       csöndes kolostori ambitus.~Az ember képzelete elcsapong.
38325  III,  1887    |                  templomi zsolozsma messzirõl... Az elnök csöngettyûje kihangzik.
38326  III,  1887    |                   ministránsok! Minden elõsegíti az illúziót. A keresztfolyosó
38327  III,  1887    |                          jó a miniszterség, hogy az ember külön szobába teheti
38328  III,  1887    |                        támadására felelt, melyet az a függetlenségi párt ellen
38329  III,  1887    |                      ingerült már szombat óta... az éles feleselések azóta még
38330  III,  1887    |                          A mandátumok elõrevetik az árnyékukat - búsongott a
38331  III,  1887    |                 kilátszik a mandátum lába. (Mert az antiszemitáknál lába van
38332  III,  1887    |                          a habarékoknál gyomra.) Az antiszemiták jól tudják,
38333  III,  1887    |                       nagyon kritikus.~Valamikor az öreg Festeticcsel történt,
38334  III,  1887    |                        még a családi képeket is.~Az öreg gróf gondolkozott egy
38335  III,  1887    |                    gondolkozott egy percig:~- Mi az ördögöt csináljak én ezekkel
38336  III,  1887    |                 szavakkal különítette el pártját az antiszemitáktól.~Persze,
38337  III,  1887    |                        meg minden emóció nélkül. Az elvhû szélsõbaliak, a »régi
38338  III,  1887    |                          és ujjongtak Irányinak, az antiszemiták nyugtalanul
38339  III,  1887    |                        felemlíté, hogy ez a párt az egyenlõség és szabadság
38340  III,  1887    |                     Andreánszkyt megbosszantotta az »éljen«, és ingerülten szólt
38341  III,  1887    |                 Istóczynak:~- Írd fel ezt is.~Ez az »írd fel« aztán olyan szenzációt
38342  III,  1887    |                      mondta volna. Hogy mi lehet az? Mért mondta õ azt? Fekete
38343  III,  1887    |                     kitört a vihar, a tetszés és az ingerültség zûrzavaros,
38344  III,  1887    |                       egy vitézi elõjáték.~Amint az elnök tíz órakor megnyitá
38345  III,  1887    |                        elnök tíz órakor megnyitá az ülést, egy idegen dalia,
38346  III,  1887    |                        sorompóba, csúfolni kezdé az ország címerét - mint egykor
38347  III,  1887    |                      fejét a váll-lapockái közé.~Az elnök a trónuson, mintha
38348  III,  1887    |                         ki méri össze lándzsáját az idegen vitézzel? A kürtök
38349  III,  1887    |           Császár-szakálla feketén fénylik, mint az ében, cvikkerje villog,
38350  III,  1887    |                     alatt kétféle szónok támadt. Az egyik genre az, amelyikre
38351  III,  1887    |                    szónok támadt. Az egyik genre az, amelyikre a »Nemzet« azt
38352  III,  1887    |                     visszatérünk.« A másik fajta az, amelyikre sohase tér vissza
38353  III,  1887    |                          tér vissza a »Nemzet«. (Az utóbbiakból nem is lesz
38354  III,  1887    |                   élénken magyaráz neki valamit. Az ellenzékiek aggódni kezdenek.~-
38355  III,  1887    |                         Lajos gróf cercle-t tart az egyik üvegajtónál, s gúnyos,
38356  III,  1887    |                   amikben igazi mester) csipkedi az egyes szónokokat.~Távolabb
38357  III,  1887    |                találgatók gyûltek össze. Forrnak az agy velõk, hogy »Mi lesz?«.~
38358  III,  1887    |                pénzügyminiszter! Jertek be!~- Ki az a szerencsétlen?~- Eitner
38359  III,  1887    |             szerencsétlen?~- Eitner Sándor.~- Ki az az Eitner Sándor?~- Deáknak
38360  III,  1887    |                           Eitner Sándor.~- Ki az az Eitner Sándor?~- Deáknak
38361  III,  1887    |                         Eitner Sándor?~- Deáknak az utódja a szentgróti kerületbõl,
38362  III,  1887    |                      egészen bele volt melegedve az államháztartás rendezésébe
38363  III,  1887    |                          a Házon; aki el nem jön az ülésre, ne kapjon napidíjat.~
38364  III,  1887    |                         jobban hallja.~- Például az õfelsége személye körüli
38365  III,  1887    |                       körüli minisztérium. Minek az? (Nagy derültség.)~- Hát
38366  III,  1887    |                     titkárok, kormánybiztosok és az illetékszabási hivatal.~
38367  III,  1887    |                   tetõzet reng a nagy hahotától, az elnök két kézzel rázza a
38368  III,  1887    |                    kézzel rázza a csengettyût.~- Az Operaház rögtön bérbe adandó,
38369  III,  1887    |                          talentum volt köztetek, az is általjött hozzánk.~A
38370  III,  1887    |                      kezdeni a megtakarításokat, az udvartartási költségek­nél.
38371  III,  1887    |                          elõhord, éppen csak azt az egyet felejti ki, hogy õ
38372  III,  1887    |                        sereg sérelmet hozván fel az udvar körül, ami neki szemet
38373  III,  1887    |                   biztosítva lett egy évre.~Jött az új országház (mert az szép
38374  III,  1887    |                       Jött az új országház (mert az szép ebben a részletes vitában,
38375  III,  1887    |                          részletes vitában, hogy az ember elõtt minduntalan
38376  III,  1887    |                     panoráma nyílik meg).~Nosza, az új országháznak is nekirohant
38377  III,  1887    |                        Gulner, hogy hagyjuk abba az építését. Hadd csinálják
38378  III,  1887    |                     építését. Hadd csinálják meg az unokák!~(Nekem tetszett
38379  III,  1887    |                          unokák!~(Nekem tetszett az argumentum, bementem vele
38380  III,  1887    |                         mai ülésrõl a karcolatot az unokáim.~- Igen - szólt
38381  III,  1887    |                       azzal argumentált:~- Minek az erre a rövid idõre?~(Õ ugyanis
38382  III,  1887    |                         akkor!~Herman sem akarja az építkezést, gondolván magában: »
38383  III,  1887    |                        rendezve nem lesznek.~Biz az megeshetik. De még sokkal
38384  III,  1887    |                        hallgatna most a többség. Az tudniillik, hogy az új országház
38385  III,  1887    |                     többség. Az tudniillik, hogy az új országház se épül fel,
38386  III,  1887    |                          mint egy kiirtott erdõ. Az egyes felszólalások is csak
38387  III,  1887    |                jobboldalról mutatták a számokat, az innensõ oldalról hadonásztak
38388  III,  1887    |                        aki nem lesz betegségben, az marad jó egészségben), hanem
38389  III,  1887    |                 kellemetlenséget csinálnak neki.~Az elnök csengettyûje végre
38390  III,  1887    |                         csendül, amint elbeszéli az Operaházban tegnap történt
38391  III,  1887    |                         Keglevich.~- Ki vele! Le az intendánssal! - kiáltja
38392  III,  1887    |                      morgás kavarog nyomában.~De az intendáns Csák Máté-i léptekkel,
38393  III,  1887    |                          Mert nagy élvezet lehet az, nagy tömegekkel ingerkedni. (
38394  III,  1887    |                           kiáltották.~- Meg kell az ügyet vizsgálni elõbb -
38395  III,  1887    |                       egy jobboldali hang.~- Nem az ügyet kell megvizsgáltatni -
38396  III,  1887    |                    gondolom Ugron Gábor -, hanem az intendánst!~Tisza rögtön
38397  III,  1887    |                         is nemcsak szellemmel él az ember.~A T. HÁZBÓL [febr.
38398  III,  1887    |                  habituék, sûrûn, mint egy erdõ. Az a közönség volt jelen, amelyik
38399  III,  1887    |                    napirenden a cher Pista volt: az »Intendáns Pista«, akinek
38400  III,  1887    |                    karzatokon és földszinten, de az Operában nem tud olyan elõadást
38401  III,  1887    |                        még egy kicsit várni kell az idegizgató jelenetekre.
38402  III,  1887    |                     Gyula ugyan nyitányul megüti az alaphangot: miután meg van -
38403  III,  1887    |                  költségvetésen, egyenesen áttér az Operára.~De biz az Operán
38404  III,  1887    |                         áttér az Operára.~De biz az Operán se sokat változtat
38405  III,  1887    |                        Operán se sokat változtat az õ felszólalása.~Lukáts Gyula
38406  III,  1887    |                         egyszer utasított rendre az elnök. Márpedig Szalontára
38407  III,  1887    |                          sûrû köd nehezedik. Még az elnöki csöngettyû is tompán
38408  III,  1887    |                          Komjáthy Bélának megvan az a szerencsétlensége, hogy
38409  III,  1887    |                          híres támadó. És megvan az a szerencséje, hogy a védelmeibõl
38410  III,  1887    |                  támadásaihoz.~Mai beszéde, mely az intendáns viselt dolgait
38411  III,  1887    |                          hahotára fakadtak. Maga az intendáns is, ki ott ült
38412  III,  1887    |           különlegességek gyûjteményébe«.~Láttuk az intendánst az öltözõszoba
38413  III,  1887    |             gyûjteményébe«.~Láttuk az intendánst az öltözõszoba csábító titkai
38414  III,  1887    |                     papucsokkal.~Aztán hallottuk az intendánsi meghívót, mely
38415  III,  1887    |                Felhangzik a »Halljuk! Halljuk!«.~Az érdekfeszültség a tetõpontra
38416  III,  1887    |                     hideg tárgyilagos képét adta az Opera viszonyainak, érvekkel
38417  III,  1887    |                         vagy kétszer, de ami jó, az harmadszorra is jó.~Az ülés
38418  III,  1887    |                           az harmadszorra is jó.~Az ülés végén még az ellenzékiek
38419  III,  1887    |                         is jó.~Az ülés végén még az ellenzékiek is elösmerték:~-
38420  III,  1887    |                          láb, legjobban érzi meg az idõjárást, dísztelenül üresen
38421  III,  1887    |                         körülnézvén sasszemeivel az üres padokon, fölemelkedék
38422  III,  1887    |                          odabökött mutatóujjával az elnök felé:~- Katalógust
38423  III,  1887    |                       képviselõi neveket. Azokat az otthon nagy lelkesedéssel
38424  III,  1887    |                  egymásután, mint a lúgzó kádból az egyes csöppek.~De bizony
38425  III,  1887    |                        mást, mint felfüggeszteni az ülést egy félórára, azon »
38426  III,  1887    |                        azért csak mégis meg kell az ülést nyitni. Hiszen Csanádynak
38427  III,  1887    |                       napra egy siker.~A jöttek, az »abszensz«-ek, nagyon fel
38428  III,  1887    |                      nagyon fel voltak ingerülve az öregre és elkezdtek a folyosókon
38429  III,  1887    |                        parlamenti szerepléséért?~Az eszme gyorsan hódított minden
38430  III,  1887    |                       meg is történt volna, mert az unalom sok rosszra viszi
38431  III,  1887    |                      unalom sok rosszra viszi rá az embereket. Márpedig a kórházakról,
38432  III,  1887    |                  egyszerre híre ment, hogy Tisza az ülés végén felelni fog a
38433  III,  1887    |                  elveszve! Egyszerre kipárolgott az agyvelõkbõl minden más,
38434  III,  1887    |                     ménlótelepet, a bikatelepet, az Operaházat.«~Végre fél kettõre
38435  III,  1887    |                       fél kettõre rohamot vertek az elnök villanyos csengettyûi.
38436  III,  1887    |                       meg­marad.)~Elmondta, hogy az Operánál az eljárás írásbeli
38437  III,  1887    |                       Elmondta, hogy az Operánál az eljárás írásbeli lévén,
38438  III,  1887    |                          eljárás írásbeli lévén, az intendáns szorosan a szabályzathoz
38439  III,  1887    |                         elutasító végzés helyett az erõszakhoz nyúlt. Pártja
38440  III,  1887    |                         válaszát, mert csakugyan az õ álláspontja teljesen megfelel
38441  III,  1887    |                    álláspontja teljesen megfelel az igazságnak.~Hanem Gyõry
38442  III,  1887    |                 tálaltassék fel; legyen most már az ügyvédi védelem elnyomása,
38443  III,  1887    |                      jogon kíván szólni? - kérdi az elnök.~- Halljuk! Halljuk! -
38444  III,  1887    |                           amint a követelés vagy az egyik, vagy a másik irányban
38445  III,  1887    |                       irányban erõsbödött.~Végre az elnök a »Ház« engedelmébõl
38446  III,  1887    |                    nyilvános eljárás«-t jeleznek az operai szabályok, az eljárás
38447  III,  1887    |                    jeleznek az operai szabályok, az eljárás szó már magában
38448  III,  1887    |                  vádbeszéd is. Mert hát akkor mi az az eljárás?~Hanem iszen
38449  III,  1887    |                         is. Mert hát akkor mi az az eljárás?~Hanem iszen csak
38450  III,  1887    |                         tárgyalásokat, amelyeken az operaszabályok hozattak,
38451  III,  1887    |                 operaszabályok hozattak, s éppen az történt, hogy indítványozva
38452  III,  1887    |                        már agyon lett volna ütve az ügy ügyvédi ágazata alaposan -
38453  III,  1887    |              felingerelni, most a választásokra, az ügyvédi kart.~A Ház tudomásul
38454  III,  1887    |                          hogy gratuláljanak neki az ügyvédek megcsipkedéséért. (
38455  III,  1887    |                       rovatomat, hanem ma, mikor az összes európai akciók közül
38456  III,  1887    |                     fõvárosi kupaktanács akciója az Erzsébet téri verebek ellen,
38457  III,  1887    |                     verebek ellen, ma bizonyosan az országházi talaj is dúsabban
38458  III,  1887    |                         meglehetõs monoton módon az Orbán Balázs elõéneklése
38459  III,  1887    |                         ami természetes is, mert az ostromlott tételek mindig
38460  III,  1887    |                      Erdélyben. Sajátságos dolog az, hogy valahányszor a trónörökös
38461  III,  1887    |                    ezeknél is Orbán szólalt fel.~Az államjószágok kezelésénél
38462  III,  1887    |                       Orbán Balázs indította meg az ostromot.~Hellyel-hellyel
38463  III,  1887    |                     legrokonszenvesebb alakoknak az ellenzéken.~Mert sok ember
38464  III,  1887    |                   Tetszik, nem tetszik a Háznak, az neki mindegy, õ olyan jókedvvel
38465  III,  1887    |                           Mert nincs elég erejök az igazságot elviselni.~Az
38466  III,  1887    |                          az igazságot elviselni.~Az eszébe sem jut, hogy hátha
38467  III,  1887    |                          fél kettõre készen volt az egész tárca.~Az elnök vidoran
38468  III,  1887    |                      készen volt az egész tárca.~Az elnök vidoran zárta be az
38469  III,  1887    |                        Az elnök vidoran zárta be az ülést, Szapáry gróf összemarkolta
38470  III,  1887    |                       Szapáry gróf összemarkolta az irományait. Fölkelt a miniszteri
38471  III,  1887    |                  miniszteri székérõl, kinyitotta az állványkája fiókját, jól
38472  III,  1887    |                        Hja, ha ez így tart, hogy az ellenzék túllicitál a mamelukokon,
38473  III,  1887    |                         mamelukokon, akkor aztán az ördög legyen kormánypárti.~
38474  III,  1887    |                          nagy helyeslése között. Az önérzet, mely hangján átrezg,
38475  III,  1887    |                      Elmegy simán, egy mosollyal az ajkán, anélkül hogy csak
38476  III,  1887    |                       Lám Kemény Gábor...~- Hja, az csak báró.~Künn a folyosón
38477  III,  1887    |                    szereti a verebeket, de mikor az Erzsébet téri sétány fái
38478  III,  1887    |                          sincs ám összefüggésben az elõbbi észrevételeimmel.)~
38479  III,  1887    |                     szégyen Gervaynak, de megvan az az alapos mentsége ellene,
38480  III,  1887    |                          Gervaynak, de megvan az az alapos mentsége ellene,
38481  III,  1887    |                         már senki sem hallgatta.~Az ülés végén egy kicsit melegedni
38482  III,  1887    |                   tetszés mellett Bottliknak.~De az elnök az órájára nézett
38483  III,  1887    |                          Bottliknak.~De az elnök az órájára nézett és kimondta
38484  III,  1887    |                  elhalasztotta a vitát holnapra.~AZ ÚJ ÁLLAMTITKÁR HIBÁJA~A »
38485  III,  1887    |                          teremõr áll ilyenkor, s az ajtó üvegtábláján van egy
38486  III,  1887    |                      alakok mozognak a folyosón. Az egész élet a miniszterelnök
38487  III,  1887    |                         párthoz. Olyan kályha is az, hogy nem mindenkinek tart
38488  III,  1887    |                    kijövet a tanácsterembõl, már az ajtóban veszi ki szivartárcájából
38489  III,  1887    |                     emberhez tüzet kérni. De míg az égõ szivarú emberhez ér
38490  III,  1887    |                         emberhez ér is, útközben az ország dolgát intézi; meglátja
38491  III,  1887    |                       végre rágyújt, de mindjárt az elsõ szippantásnál szemébe
38492  III,  1887    |                     ijeszt rá kedélyesen -, mert az nem ok nélkül való, hogy
38493  III,  1887    |                         elmenni, Pali?« - mondja az õ egyszerû száraz nyájasságával (
38494  III,  1887    |                  nyájasságra szót fogad, s azzal az eltökéléssel ül le egy-egy
38495  III,  1887    |                     õszinte, néha érdes modorban az egyes beszédekre: minden
38496  III,  1887    |                elbeszélgetnek halkan, csendesen.~Az arra menõk sietve osonnak
38497  III,  1887    |                   tulajdon­képpen nem is annyira az új pénzügyminiszteri államtitkárt
38498  III,  1887    |                        rajzoltam le, mint inkább az új pénzügy minisztert. Pedig
38499  III,  1887    |                        pénzügy minisztert. Pedig az már nem egészen ismeretlen
38500  III,  1887    |                          Ámbár iszen Wekerle sem az. Mert akinek olyan a jó