bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

42001  III,  1888    |                         vele, s kikísérte messze az ajtóküszöbön túl.~Az öreg
42002  III,  1888    |                      messze az ajtóküszöbön túl.~Az öreg aztán még felnézett
42003  III,  1888    |                     tekintetes úr? Nem lehetne-e az idén mégegyszer újoncozni
42004  III,  1888    |                        újoncozni Magyarországon.~Az öreg nagyot nézett rá, aztán
42005  III,  1888    |                        ezzel el volt ütve örökre az egész terv.~Ez volt a Doktor
42006  III,  1888    |                         vacsora mellett, s amint az összegyûlt komposszesszorok
42007  III,  1888    |                       Hát nem inkább illik be ez az epizód mesének, mint valóságnak~
42008  III,  1888    |                         bécsi rendõrségnek, hogy az öregurat rajta nem kapta
42009  III,  1888    |                          hamis névbejelentésen.~[AZ EGYETEMES REGÉNYTÁR ALMANACHJA
42010  III,  1888    |               rokonszenvvel fogadott a közönség, az én nevem állt mint szerkesztõé,
42011  III,  1888    |                     nemcsak a szerkesztésért, de az egész esztendõért. Tökéletesen
42012  III,  1888    |                          kis »jó szív«.~Minthogy az esztendõ ilyen jól sikerült,
42013  III,  1888    |               szerkesztõnek. Jól van, a titulust az idén is elfogadom, de már
42014  III,  1888    |                        idén is elfogadom, de már az esztendõért jót nem állok.
42015  III,  1888    |                          mely, ki merem mondani, az összes irodalmi ágak közt
42016  III,  1888    |                  fönséges nyelvünk, meggyomlálva az ötvenes évek cicomáitól,
42017  III,  1888    |                        gyilkolásokról is. Hajdan az elbeszélés folyamán részint
42018  III,  1888    |                rendszerint ott volt a vége, ahol az utolsó személy kiadta az
42019  III,  1888    |                         az utolsó személy kiadta az utolsó leheletet.~Sokat
42020  III,  1888    |                     leheletet.~Sokat szelídültek az erkölcsök! Most, ha leszúrat
42021  III,  1888    |                  erkölcsök! Most, ha leszúrat is az író egy-két gézengúzt, a
42022  III,  1888    |                    esztétikai parancsot adnék ki az íróknak: »Ne hazudj«, de
42023  III,  1888    |                         a legjobb vágányban van. Az egészséges realizmus utat
42024  III,  1888    |                       per »Uram« és »Asszonyom«. Az író abból merít, amit látott,
42025  III,  1888    |                      járnak a népszerûség útján, az »Isten kegyelmébõl« valók
42026  III,  1888    |                           Ennek is, annak is más az elõadási modora, de egyek
42027  III,  1888    |                         abban valamennyien, hogy az igazi életet színekkel festik.~
42028  III,  1888    |                      festik.~A közönség (melynek az Almanach egy csoportban
42029  III,  1888    |                        egy csoportban mutatja be az elbeszélõket) szinte csodálkozva
42030  III,  1888    |                        ez a sok író?« Mert csoda az, hogy elhanyagolt föld tisztességes
42031  III,  1888    |                       ügyesebbek! S hogy lesznek az Almanachok évrõl-évre értékesebbek.~
42032  III,  1888    |                         évrõl-évre értékesebbek.~Az idei is haladást mutat már,
42033  III,  1888    |                     levelében:~»Hiszen puskapor, az igaz, de amelyikkel már
42034  III,  1888    |                       csípõs ötletet hallottam:~»Az írók újak benne, de a novellák
42035  III,  1888    |                         évi elõszóban.~HAZAHÍJÁK AZ ÖREGET~Károlyi Gábor gróf
42036  III,  1888    |                    korona. Mit fog ehhez mondani az öreg Kossuth? Õ, aki koronákat
42037  III,  1888    |                         lesz a könyvkötõre sózni az egészet. De az öregúr, amint
42038  III,  1888    |                 könyvkötõre sózni az egészet. De az öregúr, amint megnézte,
42039  III,  1888    |                 ruganyosan kelt fel székérõl, és az íróasztalán felhalmozott
42040  III,  1888    |                         kormányzó úrban vagyon«.~Az öregúr szép tisztes arcát
42041  III,  1888    |                          is könnybe lábadtak.~Ma az országházi folyosón beszélte
42042  III,  1888    |                  beszélte el nekem Károlyi Gábor az esetet, mint egy kedves
42043  III,  1888    |                       aláírták, kifundálni, hogy az egyik kedvenc, a király
42044  III,  1888    |                       haza a másikat.~A »T. HÁZ« AZ AKADÉMIÁBAN~(Védelem és
42045  III,  1888    |                       címû rovatra mindenképpen.~Az én t. barátom, Schvarcz
42046  III,  1888    |                          egy jeles értekezésében az Akadémiában társadalmi irodalmunkat,
42047  III,  1888    |                      evégre nem kérhetek kölcsön az Akadémiától szemeket. S
42048  III,  1888    |                          Akadémiától szemeket. S az is természetes, hogyha a
42049  III,  1888    |                   természetes, hogyha a publikum az én szememen keresztül olvassa
42050  III,  1888    |                       szememen keresztül olvassa az események s emberek rajzát,
42051  III,  1888    |                          irányokban: nekem volna az a legkényelmesebb, mert
42052  III,  1888    |                       jut eszembe semmi, ezekbõl az autorokból merítenék.~Van
42053  III,  1888    |                          teljesen kimaradt volna az elfogultság, a rokonszenv,
42054  III,  1888    |                 ellenszenv, és a szempont, amibe az író belelovagolta magát?~
42055  III,  1888    |                           De azért tagadom, hogy az igazat ki ne olvassa a közönség,
42056  III,  1888    |                           Vitam et sangvinem!« S az akkori Szalay Imre, aki
42057  III,  1888    |                        ha leírtam volna Thalynak az ónodi országgyûlés egyik »
42058  III,  1888    |               nagyszabású« beszédjét, melyre nem az hangzott föl a szélsõbalról,
42059  III,  1888    |                szélsõbalról, hogy »éljen«, hanem az, hogy »haljon«. Száz kard
42060  III,  1888    |                         tartana most rólam Thaly az Akadémiában ezen cím alatt: »
42061  III,  1888    |                         a maival egy kalap alatt az összes csapásokat, amik
42062  III,  1888    |                      évig buzgón referálta nekem az ötleteket a folyosón.~Egyszer
42063  III,  1888    |                         én jöttem méregbe:~- Hát az én hivatásom-e a Ház tekintélyét
42064  III,  1888    |                         fenntartani? Tartsák fel az urak maguk!~A karcolatok
42065  III,  1888    |                        legnagyobb csapás azonban az volt a rovatra, hogy én
42066  III,  1888    |                         terrorizmus alatt állok.~Az ellenzék, az igaz, hogy
42067  III,  1888    |                        alatt állok.~Az ellenzék, az igaz, hogy megvolna, de
42068  III,  1888    |                  ilyenformán szólt:~- Csodálatos az, hogy azelõtt (míg ön képviselõ
42069  III,  1888    |                       Hát tehetek én arról, hogy az ötéves országgyûlésre mind
42070  III,  1888    |                         országgyûlésre mind erre az oldalra küldték fel az okos
42071  III,  1888    |                      erre az oldalra küldték fel az okos embereket a kerületek?~
42072  III,  1888    |                    gondoskodom ezentúl.~[ELŐSZÓ]~Az íróasztal nagyon egyszerû,
42073  III,  1888    |                        érzéketlen bútordarab, de az is megmozdul néha, paripává
42074  III,  1888    |                        paripává lesz, s odaviszi az embert, ahova el akart jutni.~
42075  III,  1888    |                    embert, ahova el akart jutni.~Az egyik újságíró egykor Magyarország
42076  III,  1888    |                       sok nagy dolog fordult meg az õ tanácsán, akaratán. Szalay
42077  III,  1888    |                    Szalay László, Csengery Antal az íróasztaluknál ülve futották
42078  III,  1888    |                         Szemere Bertalan, Gorove az írók közé számították magukat.
42079  III,  1888    |                         számították magukat. Sõt az öreg Deák is minden költeményt
42080  III,  1888    |                         sornak aláírja a nevét«. Az egész atmoszféra ragadós
42081  III,  1888    |                         a divat jobban kedvezett az írói tollnak, minélfogva
42082  III,  1888    |                           A múzsa nyájasabb volt az emberek iránt, de õk is
42083  III,  1888    |                           Véletlenül megint arra az oldalunkra találunk fordulni,
42084  III,  1888    |                     egypár száz esztendeig.~Csak az a kérdés, minek szólt a
42085  III,  1888    |                  hangulatot? Ki tudja. De megvan az új áramlat, az bizonyos.~
42086  III,  1888    |                         De megvan az új áramlat, az bizonyos.~Kezdünk is csöndesebben
42087  III,  1888    |                         nem egy fényes név, mely az ország határain túl is jól
42088  III,  1888    |                         túl is jól csendül, hogy az írói tábor még tartja a
42089  III,  1888    |                         kell életrajz, mert mind az ötven ismerõs ott, ahol
42090  III,  1888    |                        párt nagyon megérezné, ha az írói hiányoznának.~De a
42091  III,  1888    |                        Ha egyszer szavazás lenne az Olympon, az oda feljutott
42092  III,  1888    |                       szavazás lenne az Olympon, az oda feljutott képviselõk
42093  III,  1888    |                         és hatalmas fõispán, aki az õ képviselõit nem hagyja:
42094  III,  1888    |                       örökre.~Ugyanis »Urunknak« az öreg Szitányi Bernátot hítták
42095  III,  1888    |                      megyei viszonyok szálait, s az akkori követek közönségesen »
42096  III,  1888    |                     Kubiczához jutott a jogar, s az »urunk« csak mint üres cím
42097  III,  1888    |                          Házban; rendesen eljárt az ülésekre, s végigélvezte
42098  III,  1888    |                      hogy amikor nem jöhetett el az ülésre, hogy a szelence
42099  III,  1888    |                           Sok mosoly tárgya volt az is, amikor a trencséni követek
42100  III,  1888    |                       kesztyûk, hogy aztán onnan az érkezési órára együtt kocsizzanak
42101  III,  1888    |                        kocsizzanak ki a vasúthoz az érkezõ elé.~Ha rajta volt
42102  III,  1888    |                        rajta volt a bársonykabát az öregúron, száz kedélyes
42103  III,  1888    |                         jó barátságban lévén még az ellenzékiekkel is. A gavalléros
42104  III,  1888    |                      Frigyes mégis tovább gyõzte az adomázást, mint Szitányi
42105  III,  1888    |                     mindnyájunkat megszomorított az öregúr, aki egész életében
42106  III,  1888    |                        javait konfiskálták. Csak az amnesztia megadása után
42107  III,  1888    |               keresztjével tüntette ki õfelsége.~Az õsz óta gyakran elõforduló
42108  III,  1888    |                gyászesetek, a bajtársak hullása, az öregurat is búsította.~-
42109  III,  1888    |                        ha rossznak lehet nevezni az elmúlást, azt a még a vágbeszterceinél
42110  III,  1888    |                         mely csak egy négyszögöl az anyaföldbõl.~Szépen halt
42111  III,  1888    |                          állapodva meg:~Hol járt az illetõ iskolába? (Már ti.
42112  III,  1888    |                          amit aztán közbül írnak az egyik nevezetes férfiúról,
42113  III,  1888    |                       egyik nevezetes férfiúról, az teljesen ráillik a másik
42114  III,  1888    |                  éppenséggel nincs kilátás, hogy az ezernyi és ezernyi életrajzból,
42115  III,  1888    |                       volt.~Ha holtról értekezik az író, rendesen eszében tartja: »
42116  III,  1888    |                      magát: »Legyünk kíméletesek az élõk iránt.«~Nos igen -
42117  III,  1888    |                        iránt.«~Nos igen - de hát az igazat kirõl szabad aztán
42118  III,  1888    |                     szabad aztán megírni, ha sem az élõrõl, sem a holtról nem?~
42119  III,  1888    |                       élõrõl, sem a holtról nem?~Az igazat? Hm. Az igazat nem
42120  III,  1888    |                      holtról nem?~Az igazat? Hm. Az igazat nem sok ember állja
42121  III,  1888    |                képeslapoknak egy-egy nagy ember) az igazat írná meg valaki,
42122  III,  1888    |                       sülne ki, hogy nem érdemes az arcképét közölni.~Ez pedig
42123  III,  1888    |                     közölni.~Ez pedig nem lehet. Az írástudó farizeusoknak komoly
42124  III,  1888    |                        szeretem. Tollam szûz még az életrajzírástól. Vártam,
42125  III,  1888    |                         ember kerül, aki kiállja az igazat.~Ez Horváth Gyula.~
42126  III,  1888    |                      kard a kezében, mint bajusz az ajka fölött. Eredj, tudakozódj
42127  III,  1888    |                      táborban és ledõl a gyepre. Az ellenség eközben megtámadja
42128  III,  1888    |                 balhomlokától kezdve végigszalad az arcán. Talán egy párbaj
42129  III,  1888    |                         Vagy menj Szentesre, hol az elemek ellen folytat háborút
42130  III,  1888    |                         érdekes epizódra találsz az õ viselt dolgaiban... Tudott
42131  III,  1888    |                          többiek alusznak.~Ám ha az esszéíró kérdezõsködnék,
42132  III,  1888    |                      csodálatosan ölelkeznek. Ez az a materia, melybõl a nagy
42133  III,  1888    |                         ez, esszéíró barátom?~De az esszéíró helyett te kiáltasz
42134  III,  1888    |                         életet lehelni eszméibe, az méltán csodálkozhatik, miképpen
42135  III,  1888    |                        lehet Horváth Gyula ebben az országban csak képviselõházi
42136  III,  1888    |                           hogy ez a javaslat, ez az irány rossz, nem, nem szavazom
42137  III,  1888    |                      cselekedetével összhangzik.~Az államférfiaknak nemcsak
42138  III,  1888    |                        hanem elõgondolatjaik is; az utógondolatok még napfényre
42139  III,  1888    |                          még napfényre jöhetnek, az elõgondolatok soha, azok -
42140  III,  1888    |                  elõgondolatok soha, azok - mint az impurum az íróknál - papírkosárba
42141  III,  1888    |                           azok - mint az impurum az íróknál - papírkosárba valók.
42142  III,  1888    |                          gondolkozik s innen van az, hogy politikai egyénisége
42143  III,  1888    |                          szembeszállni valakinek az akaratával, de nincs ereje
42144  III,  1888    |                         megfigyelését elbeszéli, az az õ üde észjárásában epigrammatikus
42145  III,  1888    |                      megfigyelését elbeszéli, az az õ üde észjárásában epigrammatikus
42146  III,  1888    |                       kicsinyítõ üveget használ. Az õ emberei vagy félistenek,
42147  III,  1888    |                      színházaknál, s vita közben az intendánst gyanúsították,
42148  III,  1888    |                        szépen lehetne megtalálni az igazságot, anélkül is, hogy
42149  III,  1888    |                           Amibõl egyébiránt csak az következik, hogy mikor majd
42150  III,  1888    |                       zaj, a pezsgés, hol vannak az ingerült tömegek az utcákról,
42151  III,  1888    |                       vannak az ingerült tömegek az utcákról, akiket nem bírt
42152  III,  1888    |                       eddig semmi sem hivatalos. Az csak holnap jön. Ez teljesen
42153  III,  1888    |                          van minden háznál ebben az országban, pedig csak egy
42154  III,  1888    |                        csak egy ember halt meg s az is távol az országtól, de
42155  III,  1888    |                     ember halt meg s az is távol az országtól, de a király fia.~
42156  III,  1888    |                         fûzõdtek hozzá; már maga az öreg Deák, mikor az emlékezetes
42157  III,  1888    |                         maga az öreg Deák, mikor az emlékezetes bizalmas ebéden
42158  III,  1888    |                         király -, miben tévedtek az elõdök.« Katonának nevelték
42159  III,  1888    |                        amikbõl egy erõs államnak az erejét merítenie kell. Sokszor
42160  III,  1888    |                         láthatatlanságban, hanem az érintkezés melegségében.
42161  III,  1888    |                  szerteröpködõ híre is jól esett az okos embereknek: »Nem üvegházi
42162  III,  1888    |                        király, aki a könyveknek (az adókönyvecskéket kivéve)
42163  III,  1888    |                          Franciaország szellemét az irodalmat pártoló királyok
42164  III,  1888    |                         csak puskaporuk volt, de az attikai sóval sohasem gondoltak.
42165  III,  1888    |                        mindig elfutott elõle, de az oroszlán (a nemzet) egyre
42166  III,  1888    |                      tanácskozás után, rezumálta az összes elágazó véleményeket
42167  III,  1888    |                        vannak a »fekete pontok«, az »aggályok« és »konfliktusok«.
42168  III,  1888    |                         királynak, nemcsak ennek az országnak, hanem talán az
42169  III,  1888    |                        az országnak, hanem talán az egész huszadik század másképp
42170  III,  1888    |                      gyenge volt (de édesapja is az), a korai ráncok homlokán
42171  III,  1888    |                          Lajos királyt juttatták az ember eszébe, mosolya is
42172  III,  1888    |                      Meglehetõs jó esztendõ volt az idén, bor, búza, mák termett
42173  III,  1888    |                      törvényjavaslatot, mely ezt az ártatlan címet viseli: »
42174  III,  1888    |                      Ezzel be is végzõdött volna az ülés néhány perc alatt,
42175  III,  1888    |                      olcsóbban nyomná. Már pedig az olcsóságnak kellene lenni
42176  III,  1888    |                    bocsátkozott: hogy nem mindig az a jó, ami olcsóbb... Mert
42177  III,  1888    |                      Végül a mentelmi bizottság, az ülésszak kezdetének komor
42178  III,  1888    |                        fiákerosok lovai odakünn, az utolsó télikabát is elõkerült
42179  III,  1888    |                     nyári és a téli koszt között az a különbség, hogy télen
42180  III,  1888    |                 különbség, hogy télen azt mondja az újságíró:~- Mit kellene
42181  III,  1888    |                    tûnõdik; hiszen megvannak már az õs témák: egyet ütni a rendõrségen,
42182  III,  1888    |                         a rendõrségen, belekötni az esztergomi érsekbe, vagy
42183  III,  1888    |                      kimarni a »Pesti Hírlap«-ot az ottani kaszinóból.~Ami éppen
42184  III,  1888    |                      leleményességet fejtett ki.~Az elsõ elmevillanat volt a
42185  III,  1888    |                       akkorra meg legyen terítve az állami asztal számára.~Omne
42186  III,  1888    |                     sugallat a regále-megváltás. Az utolsó kenyér­morzsák, amiket
42187  III,  1888    |                    predikátumos arcok. Tisza már az ankéton engedett valamit.
42188  III,  1888    |                      lesz új lakatot csináltatni az íróasztala fiókjára, ahonnan
42189  III,  1888    |                          eseménye egyébiránt nem az, hogy Tisza leteszi a pénzügy­
42190  III,  1888    |                képviselõ-bírák a Ház színe elõtt az esküt, hogy a törvény szerint
42191  III,  1888    |                 igazolták.~Igazolták pedig azzal az indokolással, hogy a korrumpált
42192  III,  1888    |             Tagadhatatlan, hogy nagy jutalmazása az a népnek, ahol Krausz föllép,
42193  III,  1888    |                          ÜLÉS [nov. 13.]~Ma volt az elsõ »tíz órakor« kezdõdõ
42194  III,  1888    |                       már otthon tél közepe van. Az Urbanovszky csalóka nyaka
42195  III,  1888    |                        Urbanovszky csalóka nyaka az egész ülés alatt a »nem«-
42196  III,  1888    |                  Általában minden a régiben van. Az emberek mindössze egy vonalnyival
42197  III,  1888    |                       megnövesztette a parókáját az idénre, Lukács Béla pedig
42198  III,  1888    |                           tehát száraz téma van.~Az elõadói széken Hegedüs ül.
42199  III,  1888    |                         elõször a csatatûzbe. Ez az õsi szokás. Ezek költik
42200  III,  1888    |                          ki a keretet számokból. Az apróbb lumenek aztán e keretben
42201  III,  1888    |                 vickándoznak tovább.~Természetes az, hogy Horánszky és Helfy
42202  III,  1888    |                         beszélnek ilyenkor. Csak az a kérdés, hogy melyik beszél
42203  III,  1888    |                          Mert, aki elõbb beszél, az az eredeti. A másik kopizál.~
42204  III,  1888    |                       Mert, aki elõbb beszél, az az eredeti. A másik kopizál.~
42205  III,  1888    |                     Horánszky állt fel s elõadta az õ keserû arcával, hogy a
42206  III,  1888    |                  javaslatot nem fogadja el, mert az eredménye rébusz, s mert
42207  III,  1888    |                         eredménye rébusz, s mert az állam tõketartozása még
42208  III,  1888    |                      Gábor csodálkozva pislogott az új pénzügyi emberre:~- Ejnye,
42209  III,  1888    |                      elmondta még egyszer, hátha az õ elõadásában jobban venné
42210  III,  1888    |                        sötétséghez van szokva. Õ az éjszakába is belát a teleszkópon.~
42211  III,  1888    |                          ez még sohase csapta be az óráját, mert akkor tudná
42212  III,  1888    |                      óráját, mert akkor tudná mi az a kézi zálog.~Orbán is azt
42213  III,  1888    |                      hogy a javaslat homályos és az eredmény rébusz, ami pedig
42214  III,  1888    |                      mint a lúgzó kád csöpögése. Az emberek annyira elszoktak
42215  III,  1888    |                     családi gõggel figyelmezteti az érkezõket:~- A cousin beszél!~
42216  III,  1888    |                           elõadása nem nélkülözi az elevenebb színeket és fordulatokat,
42217  III,  1888    |                     Házat, és bizonyos zsibbadás az elméket.~Beszédje végefelé
42218  III,  1888    |                      szólalt fel. Mai rohama nem az úgynevezett nagyszabású
42219  III,  1888    |                       tömkelegébe bele nem ment, az egész tárgyat fel nem ölelte,
42220  III,  1888    |                            fogják mondani holnap az asszonyok.~Igen, õ beszélt.
42221  III,  1888    |                        argumentumaival leütögeti az ellenfelek argumentumait,
42222  III,  1888    |                         öt perc pihenõt engedett az elnök. A folyosón ezalatt
42223  III,  1888    |                         még egyszer összegyûltek az ellenzék magtalan tagjai,
42224  III,  1888    |                      állt fel és végigböngészett az ellenzéki állítások tarlóján,
42225  III,  1888    |                 miniszterelnök hirtelen leült, s az elnök berekeszté a tárgyalást.~-
42226  III,  1888    |                           mondá ki a határozatot az elnök.~- No, ez sikerült -
42227  III,  1888    |                    mindenfelé.~- Lever, barátom, az a szomorú haláleset.~- Miféle
42228  III,  1888    |                         Miféle haláleset?~- Amit az elnök jelentett - feleli
42229  III,  1888    |                        halála.~Míg a Nopcsa esze az udvarnál jár, addig Károlyi
42230  III,  1888    |                    Valami hiba van a külsején?~- Az van rajta: »Kossuth Lajosnak«,
42231  III,  1888    |                          Igazad van, megneheztel az öregúr.~- Tehát odaírassam?~-
42232  III,  1888    |                kortesjavaslat szerint Tisza lesz az országban a fõkorcsmáros.~-
42233  III,  1888    |                       sem ért egyet. Olyan, mint az egy láncra fûzött kulcscsomag,
42234  III,  1888    |                    éreznek a zárt városok, külön az erdélyiek. Külön a rendezett
42235  III,  1888    |                        nézetek. Egy fiatal párt, az »õszinte adófizetõk« azt
42236  III,  1888    |                       Miklós Gyula.~Kemény János az õ jóízû humorával veti oda:~-
42237  III,  1888    |                       nagybirtokosok kibújnának. Az õ regálejövedelmüket a gazdatiszt
42238  III,  1888    |                          érheti.~Még Wahrmann is az erényes bevallás részére
42239  III,  1888    |                         részére érvel, és szidja az erdélyieket:~- Ti mindnyájan
42240  III,  1888    |                      jövedelmeiteket. Nem bolond az állam, hogy többet fizessen.
42241  III,  1888    |                      kisajátítanánk a bankárokat az õ jövedelmi bevallásuk szerint.~
42242  III,  1888    |                       inkább Polónyit hallgatni.~Az éppen a beszédje végére
42243  III,  1888    |                  javaslatot a napirendrõl: akkor az õ elmondandó beszédjét hogyan
42244  III,  1888    |                    Szentkirályiak ijedten néztek az üres kormánypárti padokra.~-
42245  III,  1888    |                     odabent.~Erre aztán betódult az egész Ház, s Tisza eligazítván
42246  III,  1888    |                        kérdezõknek.~Tehát elment az öreg is. Nem látjuk többé
42247  III,  1888    |                        öreg is. Nem látjuk többé az alelnöki székben, sem a
42248  III,  1888    |                         valaki, hogy olyan, mint az »ébresztõ óra«, amely szüntelenül
42249  III,  1888    |                        lábatlankodnak ott, mikor az udvar a medvét kergeti.
42250  III,  1888    |                         egyszer a medve kergetné az udvart, akkor ott volnának...~
42251  III,  1888    |                          volt búsulásra alkotva. Az örömet rendesen átengedte
42252  III,  1888    |                     volna jobban kifejezni, mint az a végtelen savanyúság, mely
42253  III,  1888    |                         dudoros ajkait elönté, s az az ijedelem, mely apró szürke
42254  III,  1888    |                      dudoros ajkait elönté, s az az ijedelem, mely apró szürke
42255  III,  1888    |                       szemeiben megjegecesedett.~Az utolsó években elõkelõ állást
42256  III,  1888    |                          szerette fitogtatni.~Ha az újságírók megszorongatták,
42257  III,  1888    |                         Azelõtt Szereday Aladár, az idén ifjabb gróf Andrássy
42258  III,  1888    |                 megrezdül egy-egy fájó húr, ahol az õ nevét kiejtik. S a folyosókon,
42259  III,  1888    |                       árnyék. Egy szellõ besivít az ablakon. Egy lehellet, egy
42260  III,  1888    |                      tetszõ, de egy halotté...~S az én tollam, mikor e rovatba
42261  III,  1888    |                    keresem a színeket, ötleteket az embereimhez, s embereket
42262  III,  1888    |                         embereimhez, s embereket az ötleteimhez, igen sokszor
42263  III,  1888    |                          sokszor fog még rájárni az õ nevére, talán már le is
42264  III,  1888    |                     kormányzását.~II. A napirend~Az ülés délben kezdõdött, Unger
42265  III,  1888    |                    mintha Árpáddal jött volna be az országba, de olyan keserûen
42266  III,  1888    |                    szellemes ember, okos fej, de az összes tehetségei abban
42267  III,  1888    |                          összes tehetségei abban az irányban fejlõdtek ki (az
42268  III,  1888    |                        az irányban fejlõdtek ki (az átolvasott millió magyar
42269  III,  1888    |                         a guillotine-t hozzák be az ajtón Szalay Imre és Papp
42270  III,  1888    |                          hallja is beszéd közben az emberirtó gép kerekeinek
42271  III,  1888    |                       országban, ahol így bánnak az ártatlan ölebekkel, nem
42272  III,  1888    |                          ha a nép titkolózik.~De az se csoda, hogy ez a beszéd
42273  III,  1888    |                    politikus, polemizált ügyesen az ellenzéki urakkal. A végén
42274  III,  1888    |                 nagytehetségû író és publicista, az kétséget sem szenved. Színdús
42275  III,  1888    |                       szónok jóval mögötte marad az írónak, de így is jelentékeny
42276  III,  1888    |                          tesebbek közül való, de az õ egyénisége annyira rokonszenves,
42277  III,  1888    |                            folytatá Kaas Ivor -, az a reményem, hogy most is
42278  III,  1888    |                       aki már négy napja fonnyad az elõadói székben - s fonnyadni
42279  III,  1888    |                        és megjelent a Házban, de az elõadóságot nem veszi át.~-
42280  III,  1888    |                          hogy a fõváros, melynek az ország annyit áldozott,
42281  III,  1888    |                  áldozott, szintén kötelezve van az országnak áldozatot hozni,
42282  III,  1888    |                    országnak áldozatot hozni, ha az kívánja.~Ilyen értelemben
42283  III,  1888    |                         megy, holnapra vége lesz az általános vitának.~Meg kell
42284  III,  1888    |                          és együgyûségek nélkül. Az arany középszerûség kellemetes.
42285  III,  1888    |                  pusztult a lendületes melegség. Az most már ritka holló.~De
42286  III,  1888    |                         két nagy tehetség uralja az alsóházat. Tisza Kálmán
42287  III,  1888    |                           nyelvezetben.~És mégis az a furcsa, hogy az egész
42288  III,  1888    |                          mégis az a furcsa, hogy az egész Ház a Tisza modorában
42289  III,  1888    |                         szónokok érvelésén mégis az Apponyi iskolája üti ki
42290  III,  1888    |                foglalkoztak pártolólag. Mindjárt az ülés elején két szent név.
42291  III,  1888    |                        szavaiban csavarodtak el.~Az elsõ abban konkludált, hogy
42292  III,  1888    |                       noha egyformán éreznek, de az egyik beljebb ül egypár
42293  III,  1888    |                       nagy tehetségét megilleti.~Az egész Háznak õ az osztatlan
42294  III,  1888    |                     megilleti.~Az egész Háznak õ az osztatlan jelöltje az alelnöki
42295  III,  1888    |                          õ az osztatlan jelöltje az alelnöki székbe, miután
42296  III,  1888    |                          Gyula jól fog odailleni az elnöki székbe fiatalos fejének
42297  III,  1888    |                        lesznek a nyegleségeknek.~Az is nagy elõnye, hogy az »
42298  III,  1888    |                          Az is nagy elõnye, hogy az »európai hatalmasságok«
42299  III,  1888    |                        hogy gyakoriabbak lesznek az ötperces szünetek; mert
42300  III,  1888    |                           mint a mesebeli katona az elveszíthetlen garasokkal.
42301  III,  1888    |                   Krajtsikot, mikor egyszer csak az elnöki asztal mellõl közbekiált
42302  III,  1888    |                          kezdem a dolgot érteni. Az a közbeszóló alkalmasint
42303  III,  1888    |                         Imre (mondjuk ki bátran) az utóbbi években a Házba bekerült
42304  III,  1888    |                   jobboldalon.~A képviselõk, még az ellenzékiek is, elcsodálkozva
42305  III,  1888    |                      legény lesz.~Beszédje végén az ellenzékrõl többen próbálták
42306  III,  1888    |                         napon. Tegnapra maradtak az apróbb szónokok, ide nem
42307  III,  1888    |                       szónokok, ide nem számítva az óriási griffmadarat, Szilágyi
42308  III,  1888    |                    tegnap váratlanul elõpattant.~Az apróbb szónokok gyakrabban
42309  III,  1888    |                        államtitkár úrnak nevezte az egyik szónok. (Ez még a
42310  III,  1888    |                          legemlékezetesebb marad az egész vitából Steinacker
42311  III,  1888    |                       adjon a miniszterelnöknek. Az ellenzéken legalább az a
42312  III,  1888    |                           Az ellenzéken legalább az a gyanú, hogy a nagyfejû
42313  III,  1888    |                           debatter, mint tegnap.~Az emberek azt hiszik, õ csinálja
42314  III,  1888    |                         alatt áll aztán maga is. Az viszi... ragadja föltétlenül.~
42315  III,  1888    |                           Ha a Ház nyugodt, õ is az. Ha a Ház unatkozik, õ is
42316  III,  1888    |                       szúrós. Ha a Ház kedélyes, az õ szavai is derült színekbe
42317  III,  1888    |                      emelkedett hangulatban van, az õ lelke is feljebb szárnyal.
42318  III,  1888    |                        minden puskapor. (Úgyhogy az utolsónak, Pap Samunak már
42319  III,  1888    |                         tájékáról türelmetlenül.~Az ajtóban megjelent a Podmaniczky
42320  III,  1888    |                         gazdag beszédet mondott, az ebéd elõtti szellemi gimnasztika
42321  III,  1888    |                        minden vitának ez a vége; az örök refrén: »a többség
42322  III,  1888    |                     felállt«.~A »HÁZ« [I.]~Ebben az országban az alkotmány a
42323  III,  1888    |                           I.]~Ebben az országban az alkotmány a legnagyobb úr,
42324  III,  1888    |                         meg is halunk érte, mert az alkotmány olyan plánta,
42325  III,  1888    |                         cikksorozat szánva van.) Az alkotmány s annak fõ õre,
42326  III,  1888    |                     Dunaparton. (Hej, mikor lesz az még!)~De ha azt vesszük,
42327  III,  1888    |                          ültek rá, ha elfáradtak az állásban, ahhoz képest Kõrösi
42328  III,  1888    |                       hihetni. Olyan »öt forint« az, mint a régi bolondos alkimisták
42329  III,  1888    |                    került.~A közönségben is nagy az érdeklõdés a képviselõház
42330  III,  1888    |                          nagy csoport gyülekezik az épület elõtt, nekidûlve
42331  III,  1888    |                      mozgás támad: »ki volt ez?« Az ismertebb arcoknál egy-egy
42332  III,  1888    |                       Azután egyre népesebb lesz az országház környéke. Zsibongó
42333  III,  1888    |                       utcák egyre sûrûbben öntik az érkezõ képviselõket. Némelyik
42334  III,  1888    |                        ki, a karzatra iparkodva.~Az épület középsõ bejárása
42335  III,  1888    |                        haza feje«, Tisza Kálmán. Az ácsorgó csoportokban hullámzás
42336  III,  1888    |                       karzatjegyek elfogytak«, s az utca apródonkint ismét visszanyeri
42337  III,  1888    |                         van a falak közt. Folyik az ülés. Péchy csengõje nem
42338  III,  1888    |                                                  Az utca csendes, már semmi
42339  III,  1888    |                  homlokzaton s a hosszú kocsisor az országház elõtt. Egyik-másiknak
42340  III,  1888    |                    tárgyalnak - lehetetlen, hogy az országos financiák érdekeljék
42341  III,  1888    |                 folyosónak« vége van. A folyosó, az én domíniumom, amelybõl
42342  III,  1888    |                      folyosóra, árt neki a füst. Az öreg Pulszky nem képviselõ,
42343  III,  1888    |                      meghalt, Helfynek elfogytak az anekdotái - egyszóval minden
42344  III,  1888    |                         folyosó olyan volt, mint az »öltözõ«. A szónokok, mielõtt
42345  III,  1888    |                  igazítottak helyre a beszédben.~Az öreg Pulszky akárhányszor
42346  III,  1888    |                       akárhányszor meginformálta az ellenzékit, hogy melyik
42347  III,  1888    |                       hogy melyik fulánkkal döfi az le a kormányt a legbiztosabban,
42348  III,  1888    |                          ma nincs. A beszédekkel az ördög sem törõdik. Beszéljen
42349  III,  1888    |                        egyéb, csak a füst. Hanem az aztán igazán megmaradt.~
42350  III,  1888    |                   Steinacker-üggyel.~De tartsunk az eseményekben sorrendet.~
42351  III,  1888    |                     napirenden. Tegnap egész nap az elsõ §-sal birkózott a Ház,
42352  III,  1888    |                  megnépesült egészen, a karzaton az elõkelõ világ hölgyalakjai
42353  III,  1888    |                          tehetségnek tart a Ház. Az esemény elõrevetõdõ fénye
42354  III,  1888    |                        József nem találja helyét az izgatottságtól. Még Rezey
42355  III,  1888    |                  lehajtott fejjel.~De mikor lesz az meg?~Ma csak a második §
42356  III,  1888    |                         alá kerül a karzat:~- Ki az ott abban a fekete kalapban?
42357  III,  1888    |                           Ejnye, be szép asszony az a tengerzöld ruhájú.~- A
42358  III,  1888    |                         mondja Hegedüs Sándor. - Az egy eleven kritika a beszédekre. (
42359  III,  1888    |                    kedvenc, hallgatag. Sõt, hogy az arisztokrácia se unja el
42360  III,  1888    |                      tette.~Már-már elálmosodott az elnök is, a mediumon ácsorgó
42361  III,  1888    |                        Ha ezalatt üt ki valahogy az özönvíz, bizony mind itt
42362  III,  1888    |                    bizony mind itt veszett volna az menthetetlenül.~De özönvíznek
42363  III,  1888    |                       írást tesznek a katedrára.~Az öregúr felteszi a pápaszemét,
42364  III,  1888    |                        Mi ez? Hogy kerülnek ezek az urak össze? Kormánypárt,
42365  III,  1888    |                     Steinacker helyére. Nem kell az énekesmester, ha a hangját
42366  III,  1888    |                  ügyetlen volt. Micsoda gondolat az, eltiltani Steinackert a
42367  III,  1888    |                        szólhatnék.«~Ahány ember, az mind pattogott.~- Meg kell
42368  III,  1888    |                        így: vagy képviselõ marad az úr, vagy titkár?~- Nem a
42369  III,  1888    |                    vetette fel egy hang -, hanem az olyan képviselõ a hitvány,
42370  III,  1888    |                         mégis, mit fog hát tenni az a zárt ülés?~Erre azután
42371  III,  1888    |                       vállat, egyenkint adta fel az eszmét. Végre a kezdeményezõ
42372  III,  1888    |                       lehetne jutni, s odajárult az elnökhöz:~- Add vissza,
42373  III,  1888    |                      száján a lakatot. Kinek baj az? A Ház könnyen beletörõdik
42374  III,  1888    |                          pont tízkor megnyitotta az ülést, s aztán így szólt:~-
42375  III,  1888    |                    oldalán. (Ez a helyeslés volt az epitáfiuma.) - Az elsõ okos
42376  III,  1888    |                 helyeslés volt az epitáfiuma.) - Az elsõ okos cselekedete -
42377  III,  1888    |            észrevételeket tett a miniszterelnök. Az öregúr túlságosan érzékeny,
42378  III,  1888    |                    megnyugodván abban, hogy amit az elnök észre nem vesz, az
42379  III,  1888    |                         az elnök észre nem vesz, az nem egzisztál, megindult
42380  III,  1888    |                         A negyedik paragrafusnak az a bolond szerencséje támadt,
42381  III,  1888    |                          szó nélkül fogadták el.~Az ötödiken szélsõbali reparációk
42382  III,  1888    |                      használta a regáléját, hogy az iszákosság ne terjedjen.
42383  III,  1888    |                         iszákosság ne terjedjen. Az ilyen hadd kapja meg most
42384  III,  1888    |                       kormánypárti közbeszólt:~- Az ilyen embereket Jókaira
42385  III,  1888    |               bizonykodott Irányi.~- Meghalt már az azóta - kiáltott közbe Vargits.~
42386  III,  1888    |                     volna olyan koncessziót, ami az államnak egy garasába sem
42387  III,  1888    |                         legrokonszenvesebb város az országban. Egy ideál - hogy
42388  III,  1888    |                        kártalanítást nem kapott, az italmérési jogot is készpénzen
42389  III,  1888    |                          szellemében növekedtem.~Az idõ már egy óra felé járt,
42390  III,  1888    |                      szemekben, mosoly hasadozik az ajkakon.~S amint úgy elnézi
42391  III,  1888    |                      ajkakon.~S amint úgy elnézi az ember e nagy csoportban
42392  III,  1888    |                          ember e nagy csoportban az arcokat, sok hasonlatosságot
42393  III,  1888    |                        sok hasonlatosságot talál az állatvilággal. Apponyi gróf
42394  III,  1888    |                          fonográfba rakják, hogy az utókornak megmaradjon -
42395  III,  1888    |                          utókornak megmaradjon - az Andrássy Manó beszédjei
42396  III,  1888    |                      beszédjei is megérdemelnék. Az a csodálatos »Mhe he«, mely
42397  III,  1888    |                          elõadás­módjában rejlik az ok, hogy beszédjei nem bírnak
42398  III,  1888    |                          parlamentben, melynek õ az elsõ lordja.~Ma a városok
42399  III,  1888    |                     fejét, Andrássy pedig szórta az adó-ideákat:~- Azokon a
42400  III,  1888    |                        haláluk után vétessék meg az adó a szukcesszióból. Hm?~-
42401  III,  1888    |                            nov. 30.]~Lázban volt az egész Ház. A karzat csordultig
42402  III,  1888    |                       pillanatban interpellálták az ajtónállókat:~- Nem beszél
42403  III,  1888    |                         volna Hatvani professzor az ördögtõl a »három teljesíthetlen
42404  III,  1888    |                  kodifikálna.~Eközben megrezdült az elnöki csengettyû odabenn.~
42405  III,  1888    |                      Aztán síri csönd váltja fel az elhelyezkedés robaját.~Érdekes,
42406  III,  1888    |                        rokonszenves, kedves arc, az ifjúság harmatával... és
42407  III,  1888    |                         valahonnan...~Ni persze. Az Andrássy Gyula régi képeirõl.
42408  III,  1888    |                       régi képeirõl. Szakasztott az az arc, azok a szemek, azok
42409  III,  1888    |                         képeirõl. Szakasztott az az arc, azok a szemek, azok
42410  III,  1888    |                      egyéniségét, s ami elfogja, az a kis lámpaláz, az is illik
42411  III,  1888    |                      elfogja, az a kis lámpaláz, az is illik neki.~- Halljuk,
42412  III,  1888    |                      csengnek a szavak ajkairól.~Az öregek arcán, akik még apja
42413  III,  1888    |                    táborában könyököltek egykor, az öröm sugara fénylik.~- Egészen
42414  III,  1888    |                          kaparász. Egészen õ. De az elõadása folyékonyabb, mint
42415  III,  1888    |                      elõadása folyékonyabb, mint az apjáé.~Sûrûn, majdnem szakadatlanul
42416  III,  1888    |                           mikor fizetni kellett, az most se vallhasson be nagyobbat,
42417  III,  1888    |                   dzsentriért. Hadd legyen nekik az a kis kolláció! Aztán, ami
42418  III,  1888    |                     kolláció! Aztán, ami egyszer az államhoz jut, azt sohase
42419  III,  1888    |                           azt sohase látja többé az állampolgár, de ami az állampolgárnál
42420  III,  1888    |                     többé az állampolgár, de ami az állampolgárnál marad, azt
42421  III,  1888    |                        állampolgárnál marad, azt az állam mindig megtalálja.~
42422  III,  1888    |                     kisbirtokos károsodnék, mert az maga vallott hamisan; a
42423  III,  1888    |                       nagybirtokos nevetne, mert az a tiszttartója által csalta
42424  III,  1888    |                    tiszttartója által csalta meg az államot.~- Ej, hisz az egész
42425  III,  1888    |                       meg az államot.~- Ej, hisz az egész adórendszerünk olyan -
42426  III,  1888    |                       közbe egy habaréki -, hogy az állam már a számítási tervezetében
42427  III,  1888    |                      három ember. Három emberben az egész ország. Bajos ilyen
42428  III,  1888    |                        amellyel gesztikulált, és az össze-vissza gyûrt fehér
42429  III,  1888    |                        gyõzedelmes hõse, odament az elsõ szûzbeszédjétõl kipirult
42430  III,  1888    |                       kapjanak a Gyulai Andrások az Andrássy Gyula mai sikerétõl,
42431  III,  1888    |                      Gyula mai sikerétõl, leírom az ülést arra az eshetõségre
42432  III,  1888    |                  sikerétõl, leírom az ülést arra az eshetõségre is (hiszen az
42433  III,  1888    |                        az eshetõségre is (hiszen az ilyen magamféle ember minden
42434  III,  1888    |                     Gyulai Andrásnak rosszabbul.~Az ülés képe körülbelül ez
42435  III,  1888    |                 választója piszkálta a fogát, és az ismeretes Czincz bácsi.~
42436  III,  1888    |                          õ most ahelyett beszél.~Az inkognitó szónok szép sikerrel
42437  III,  1888    |                     vitát. Eszes, fiatal szónok, az Urbanovszky tanítványa a
42438  III,  1888    |                          aki hamisan vallotta be az adóját, bûnhõdjék.~- Nem
42439  III,  1888    |                         bûnhõdjék.~- Nem volt ez az úr valaha finánc? - bömböl
42440  III,  1888    |                       törvényben meghagyni, mert az olyan volna, mintha maga
42441  III,  1888    |                          ugyan betette maga után az ajtót.~A MAI ÜLÉS [dec.
42442  III,  1888    |                       dec. 2.]~Rossz idõk járnak az államtitkárokra és Podmaniczky
42443  III,  1888    |                          kicsiben egy-egy dráma; az utolsó jelenetekben lüktet
42444  III,  1888    |                          a »hámból« jönnek, mint az angol mondaná, s bizonyos
42445  III,  1888    |                       Sokszor elnézem élvezettel az elaggott képviselõket, kikre
42446  III,  1888    |                        ik §-ra.~Nemmel szavazott az Andrássy tábora, de szerencsétlen
42447  III,  1888    |                fiatalember, aki még bele nem unt az adófizetésbe.~Gyõzvén az
42448  III,  1888    |                         az adófizetésbe.~Gyõzvén az eredeti szöveg, a »nemes
42449  III,  1888    |                     Felkiáltással ment keresztül az Apponyi módosítása, miután
42450  III,  1888    |                        csak a városok kaptak.~Ez az elsõ eset, mióta a magyar
42451  III,  1888    |                           Csoda, hogy megálltak. Az õsök szûk esze, szûkké zsugorította
42452  III,  1888    |                       császári királyi tábornok.~Az elnök ingerülten lóbázta
42453  III,  1888    |                       éljen támadt a baloldalon.~Az öreg Horvát Boldizsár valóban
42454  III,  1888    |                        förmedvényébõl kifogyott, az idézetekre adta magát.~Kistlingben
42455  III,  1888    |                      tulajdonságait.~Tiltakozott az ellen, hogy két fél között
42456  III,  1888    |                       ellen, hogy két fél között az egyik fél tétessék bíróvá.
42457  III,  1888    |                          És nagy zavarba ejtette az ellenzéket. Mert az ellenzék,
42458  III,  1888    |                      ejtette az ellenzéket. Mert az ellenzék, hallván Perlakyt,
42459  III,  1888    |                          vagy a szónok?~S miután az ellenzéknek végre is az
42460  III,  1888    |                          az ellenzéknek végre is az a hivatása, hogy valami
42461  III,  1888    |                     találjon (amelyik elõbb jön, az a jobb), nagyon megörült
42462  III,  1888    |                  kivonulásból, bevonulásból állt az ülés.~Közbül persze beszéltek
42463  III,  1888    |                kormánypárt vitatta, a magánjogit az ellenzék. A pártonkívüliekbõl
42464  III,  1888    |                     Bluntschli mondta volna ezt? Az én Bluntschlim Polónyi után
42465  III,  1888    |                         fel s új rõzséket rakott az elaludni készülõ tûzre.
42466  III,  1888    |              kormánypárti felfogásnak kedvezett. Az ellenzék hátrálni kényszerült.
42467  III,  1888    |                        hoz.~Pulszky Károly azzal az ötlettel izgatott az ellenzékiek
42468  III,  1888    |                       azzal az ötlettel izgatott az ellenzékiek közt:~- Hiszen
42469  III,  1888    |                       Hiszen a praktikumban csak az a kérdés köztünk, hogy Tisza
42470  III,  1888    |                        összegyûjtötte maga körül az ellenzékieket s elkezdett
42471  III,  1888    |                         tart, hogy lázadás támad az országban. Mit gondol, kedves
42472  III,  1888    |                        Mit gondol, kedves Deák?« Az öregúr vállat vont: »Még
42473  III,  1888    |                   paragrafussal én is így jártam az ankéten. Valaki azt kérdezte
42474  III,  1888    |                        nem beszéltem -- mondám - az ügyvédekkel.«~Hodossy ellen
42475  III,  1888    |                        elégedetlenül, s jegyzett az elõtte levõ papirosra.~-
42476  III,  1888    |                      Vége-hossza nem akart lenni az ülésnek és a szónokoknak;
42477  III,  1888    |                          szónokoknak; nagysokára az ülés mégis elmúlt; de a
42478  III,  1888    |                         azt sem tudta kiaknázni.~Az egész Ház mosolygott és
42479  III,  1888    |                         úr ruhaszöge?~- Legbelül az elsõ szakaszban.~- Ott lóg
42480  III,  1888    |                         törlesztünk vele valamit az államadósságból.«~Azóta
42481  III,  1888    |                         állítják, és hogy egykor az újságok kishirdetési rovatja
42482  III,  1888    |                        mezei hadak szétszaladtak az ünnepekre. Nem maradtak
42483  III,  1888    |              módosítványt hordoztak a keblükben.~Az utolsó idõkben már olyan
42484  III,  1888    |                    képviselõ, hogy alig lehetett az üléseket megnyitni. Vagy
42485  III,  1888    |                      Gróf Csáky László viaskodék az almabor mellett. Valamelyik
42486  III,  1888    |                       magasztalta. Ez volt talán az egyetlen pont, amelynél
42487  III,  1888    |                         morgásban, csak Tisza és az elnök.~Ebbe aztán belenyugodva,
42488  III,  1888    |                         kacagás riaszt fel.~- Mi az? Mi?~Szétnéztem. A jegyzõk
42489  III,  1888    |                    Ödönre mutatott, aki ott állt az elnöki emelvény elõtt, nyakig
42490  III,  1888    |               télikabátban.~- Aha, értem már. Ez az a »haza kabátja«, amit Csatár
42491  III,  1888    |                         jó öltönydarab.~- Dehogy az, dehogy - világosítottak
42492  III,  1888    |                          már nagy lyukakat ütött az idõ, adja a képviselõház
42493  III,  1888    |                 képviselõház háromnegyed részét. Az ügyvédekbõl, ahogy nevezni
42494  III,  1888    |                         szintén sok kerül be, de az ólombánya is csinos kontingenst
42495  III,  1888    |                         olyan ólombánya ez, mint az oroszoké, Szibériában. Oroszországban
42496  III,  1888    |                  ólombányánk a nyomda, ahol azok az apró ólombetûk állnak, szépen
42497  III,  1888    |                     mellé rakott fiókokban, azok az ólombetûk, melyek az egyedüli
42498  III,  1888    |                        azok az ólombetûk, melyek az egyedüli hadserege voltak
42499  III,  1888    |                  egyedüli hadserege voltak ennek az országnak sok ideig.~A Ház
42500  III,  1888    |                       némi kesernyés árnyalattal az ajkak körül.~Hatalmas judícium,