bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

43001  III,  1889    |                       kormányozni hivatott. Vagy az anyja volt rác, vagy a felesége
43002  III,  1889    |                        volt rác, vagy a felesége az, ha rác vidéken regnál.
43003  III,  1889    |                        mint nagy magyar hazafit, az »állameszme rendíthetlen
43004  III,  1889    |                          is valami nehéz dolog), az újszülött címnek megszerzi
43005  III,  1889    |                         maradjunk amellett, hogy az is egy rác város), ahol
43006  III,  1889    |                         méltóságos fõispán úrnak az az elve: »Quieta non movere«.
43007  III,  1889    |                      méltóságos fõispán úrnak az az elve: »Quieta non movere«.
43008  III,  1889    |                          Nem mozdul tehát semmi. Az emberek esznek, pipáznak,
43009  III,  1889    |                   pipáznak, dolgoznak és fizetik az adót: a két elõbbit szívesen
43010  III,  1889    |                       hivatott apostola, szétnéz az idegen városban, szer­kesztõi
43011  III,  1889    |                         mire megkezdi mûködését, az úgynevezett »küzdelmet«.~
43012  III,  1889    |                         helyén van ott.~Foly hát az ádáz harc s minél jobban
43013  III,  1889    |                   belekóstol, annak megjön ahhoz az étvágya.~Nehány évi szerkesztõi
43014  III,  1889    |                     mûködés éppen elegendõ, hogy az egykori csendes város lázas
43015  III,  1889    |                 folytonos ingerkedések megtermik az ódiumot. Immár a fõispáni
43016  III,  1889    |                          a kormánykörökben beáll az aggodalmas töprengés:~-
43017  III,  1889    |                         és hajdan)~- Mire készül az ellenzék?~Ezt kérdi egymástól
43018  III,  1889    |                   félelmükben, hogy együtt van-e az egész nyáj. Egész elaboratumuk
43019  III,  1889    |                     magad? Ne okoskodj! Hadd lám az üteredet.~A derék Krajtsik
43020  III,  1889    |                     köhögõnek:~- Hol fáztál meg, az isten szerelméért? Miért
43021  III,  1889    |                  szerelméért? Miért nem vigyázol az egészségedre? Eredj haza,
43022  III,  1889    |                 herbateát.~Szép, meleg élet volt az, ha ilyen volt, pedig ilyenformának
43023  III,  1889    |                  több-több mamelukot küldött fel az ország. Lassan-lassan a
43024  III,  1889    |                    ajkain, s mikor felemlegették az öregek néha-néha esténként
43025  III,  1889    |                       ismerik õket mindnyájukat. Az ördög se törõdik velük.
43026  III,  1889    |                       erdõ, ahol senki sem ügyel az egyes fákra, hanem holdakra
43027  III,  1889    |                          Vizsolyi meghalt, kinek az volt az ambíciója, hogy
43028  III,  1889    |                  Vizsolyi meghalt, kinek az volt az ambíciója, hogy mindig száz
43029  III,  1889    |                      Legalább ürül egy kis hely.~Az »egy kis helyre« sokan várnak
43030  III,  1889    |                         kulisszák mögé, s csupán az ellenzéki ecsetek után ösmered
43031  III,  1889    |                      kedvébõl és meggyõzõdésébõl az.~Persze a régi verõfényes
43032  III,  1889    |                         e verõfény visszatérjen, az immár lehetetlennek látszott.
43033  III,  1889    |                    vagyunk, hála istennek!~De mi az! Egy csöpp a tengerbõl!
43034  III,  1889    |                          ha a munkához hozzáfog, az valószínûnek látszott, de
43035  III,  1889    |                      mamelukoknak virradni kezd.~Az új miniszterek közt természetszerûen
43036  III,  1889    |                 kabinetjében a »második« helyet.~Az összes mamelukok természetesen
43037  III,  1889    |                       Talán nem aludtad ki magad az éjjel.~Boros Bálintnak,
43038  III,  1889    |                    szelídek, karonfogva sétálnak az apró emberekkel és igen
43039  III,  1889    |                     kezdenek kigömbölyödni, mint az elszáradt plánták. Az egész
43040  III,  1889    |                       mint az elszáradt plánták. Az egész szabadelvû klub csupa
43041  III,  1889    |                     kíváncsiságból töpreng rajta az unatkozó párttag, mikor
43042  III,  1889    |                       klub bársonyos olvasójában az összes lapokat, átszólván
43043  III,  1889    |               szomszédjához:~- Mire készül vajon az ellenzék?~A TEKINTETES AKADÉMIÁBÓL~-
43044  III,  1889    |                 egymással, hogy nehéz napja lesz az Akadémiának a jövõ hétfõn.~
43045  III,  1889    |                        fõtitkáré.~Fölkerekedének az összes fegyverfogható elemek:
43046  III,  1889    |                         szerkesztése mellett még az egyetemi tanárkodásra is
43047  III,  1889    |                   tanárkodásra is ráér. Pulszky, az öreg »csataló«, ki minden
43048  III,  1889    |                     Gyulai Pál fölpaprikázva ült az elnöki asztalnál, farkasszemet
43049  III,  1889    |                           mint elaggott apródjai az elnöklõ Eötvös Lorándnak,
43050  III,  1889    |                          a Hampel dús hajzata és az Acsády szép választéka.~
43051  III,  1889    |                        választéka.~Természetesen az elnök nyitotta meg az új
43052  III,  1889    |              Természetesen az elnök nyitotta meg az új ülésszakot egy olyan
43053  III,  1889    |                    Semsey Andor levelét, melyben az százezer forintot ajánl
43054  III,  1889    |                       több ízben megújult, amint az elnök részletezte a tíz-tízezer
43055  III,  1889    |                         A fiatal elnök eltalálta az alkalomhoz méltó formát:~-
43056  III,  1889    |                         És õ maga is felállott.)~Az akadémikusok mind fölemelkedtek,
43057  III,  1889    |                           mordult rá szomszédja, az újdonsült levelezõ tag.~-
43058  III,  1889    |                       tag.~- Nem illik - felelte az szerényen.~- Hogyhogy, uram? -
43059  III,  1889    |                 ingerülten.~- Mert hát én vagyok az a Semsey.~Valóban õ volt,
43060  III,  1889    |                         szült annak jeléül, hogy az igazi hazafiság még nem
43061  III,  1889    |                         azonban mégis megtudtunk az értekezésbõl, hogy az orosz
43062  III,  1889    |                 megtudtunk az értekezésbõl, hogy az orosz cár igen tekintélyes
43063  III,  1889    |                     erõsen a pártfogásába vette, az Ural vidéki hatóságok roppant
43064  III,  1889    |                         ülés harmadik felvonása.~Az Akadémia zárt ülése volt
43065  III,  1889    |                          hogy szinte megcsodálja az ember. A Szily-párt az inkompatibilitás
43066  III,  1889    |               megcsodálja az ember. A Szily-párt az inkompatibilitás kérdését
43067  III,  1889    |                       ellenben bele van szeretve az egyetemi katedrába, melynek
43068  III,  1889    |                inkompatíbilis legyen, minélfogva az állás javadalma is háromezer
43069  III,  1889    |                       Zichy Antal halasztást kér az indítvány tárgyalására,
43070  III,  1889    |                          segítségére rohanva, de az ellenzék ingerülten zúgja: »
43071  III,  1889    |                         kérdést:~- Elhalasszuk-e az ügyet vagy nem?~- Titkos
43072  III,  1889    |                      hogy most kívánja tárgyalni az Akadémia az indítványt.~-
43073  III,  1889    |                    kívánja tárgyalni az Akadémia az indítványt.~- Ez a Beöthy-párt
43074  III,  1889    |                          taligáját tolva -, hogy az Akadémiának »egész ember«
43075  III,  1889    |                          a Szilyék fõérve), mire az inkompatibilitás és a háromezer
43076  III,  1889    |                        menni, mégpedig elõbb jön az általános vita, aztán a
43077  III,  1889    |                        kálvinista atmoszférában. Az ülés 5 órától 9-ig tartott,
43078  III,  1889    |                    idehaza.~SEMSEY~Ma õt ünnepli az egész sajtó, ma õróla beszélnek
43079  III,  1889    |                       õróla beszélnek mindenütt. Az alacsony füstös kávéházakban,
43080  III,  1889    |                   egymástól:~- És ki voltaképpen az a »jókedvû« adakozó? (Ha
43081  III,  1889    |                       tudós világ tud felõle. De az aztán egész adomakört fûzött
43082  III,  1889    |                       nemes hiúság.~De Semseynek az a természete, hogy adjon,
43083  III,  1889    |                  megszabaduljon a pénztõl, mikor az sokra gyûlik. Nyugtalanul,
43084  III,  1889    |                      találja. Úgy van vele, mint az olyan ember, aki rászokott
43085  III,  1889    |                        egy »modus vivendi«-t, ha az új földesúr szigorú életet
43086  III,  1889    |                    forintot szándékozom költeni.~Az ügyvédek persze mosolyogtak
43087  III,  1889    |                         amit egyszer elhatároz - az »vas«.~Semsey olyan élethez
43088  III,  1889    |                          sem vette, úgy elröpült az idõ, csak akkor hökkent
43089  III,  1889    |                         azt jelentette:~Elhoztam az elsõ negyvenezer forintot,
43090  III,  1889    |                         nagyságod jövedelme erre az esztendõre.~Semsey megijedt
43091  III,  1889    |                           Folyton vette, hozatta az újdonságokat, de azért a
43092  III,  1889    |                          Ottó is csak egy van, s az is csak egy könyvet írhat
43093  III,  1889    |                      könyvet írhat egyszerre. És az kevés, nagyon kevés.~Elhatározta,
43094  III,  1889    |                         álma volt Tóth Lõrincnek az éjjel), pedig a dolog, amilyen
43095  III,  1889    |                     kellemetlenül is végzõdhetik az Akadémiára nézve.~Elõször
43096  III,  1889    |                      közt), derekasan megkölteti az Akadémiát, kifogván közmondásos
43097  III,  1889    |                  százezer forintot fog kirántani az Akadémia jól begombolt kabátjának
43098  III,  1889    |                       eszik a piszkelekvárt), de az olyanok kihaltak még Corvin
43099  III,  1889    |                           Lássunk most egyszer - az Ábrányi Lajos képén olyat,
43100  III,  1889    |                   fazekak! Miféle szegénység ez? Az asztalon alig van valami
43101  III,  1889    |                  Ilyenkor már ki-kiütögeti magát az ellenzéki szellem a kormánypárti
43102  III,  1889    |                     Náday Ferenc lesi ki magának az alkalmas embert, akit a
43103  III,  1889    |                          a leendõ országgyûlést. Az új országházból a fundamentum
43104  III,  1889    |                         a báró kuriális stílusát az odahajló tanulékony Lõrinczi
43105  III,  1889    |                     igazolója« és Münnich Aurél, az »aranyszájú«. Mert, ha õ
43106  III,  1889    |                      száját mint hadügyi elõadó, az mindig sok zsák aranyába
43107  III,  1889    |                          sok zsák aranyába kerül az országnak.~Még nincs késõn
43108  III,  1889    |                        ha ugyan nem Mohai Sándor az. Azazhogy mégis késõn este
43109  III,  1889    |                       Algernon már fölcihelõdött az asztaltól. A Ház nagy juxmestere
43110  III,  1889    |                          íme se haj, se szakáll. Az egyik magától hullott ki,
43111  III,  1889    |                          borotváltatja, dacolván az idõkkel - mert nagy logikátlanság
43112  III,  1889    |                          mert nagy logikátlanság az a természetben, hogy a haj
43113  III,  1889    |                       haj hiánya a fejen öregít, az állon fiatalít.~A zöld asztal
43114  III,  1889    |                  franciák reggeliznek egymással, az angolok értekeznek, a németek
43115  III,  1889    |                       lakik, hogy él, miképp él, az maradhat homályban, de hogy
43116  III,  1889    |                         de hogy ki hol vacsorál, az örökös evidenciában van
43117  III,  1889    |                      esténkint a fehér asztalt - az már maradjon el a zöld asztaltól
43118  III,  1889    |                         ben, a »Szikszay«-ban és az »Angol királynõ«-ben székelnek.
43119  III,  1889    |                          vacsorálnak a nagyurak, az excellenciások, fent az
43120  III,  1889    |                          az excellenciások, fent az emeleten, a Deák egykori
43121  III,  1889    |                         is nevezik a kompániát.) Az anyaméh Láng Lajos. E köpûbõl
43122  III,  1889    |                     magát, szülvén Tibád Antalt, az államtitkárok legnépszerûbbikét.
43123  III,  1889    |                         megvan a termelõ rangja. Az is a Bektas kertje immár,
43124  III,  1889    |                       Algernonhoz húzódik, pedig az dévajul ijesztgeti, hogy
43125  III,  1889    |                     ennek a képnek, ha elkészül, az lesz a címe: »Indulás az
43126  III,  1889    |                         az lesz a címe: »Indulás az Orpheumba«. Odébb Urányi
43127  III,  1889    |                       mintha mondaná: »Mire való az a sok okoskodás! Úgyis az
43128  III,  1889    |                        az a sok okoskodás! Úgyis az történik, amit a „generális”
43129  III,  1889    |                          a legmamelukabb ábrázat az egész képen.~[AZ EGYETEMES
43130  III,  1889    |                         ábrázat az egész képen.~[AZ EGYETEMES REGÉNYTÁR ALMANACHJA
43131  III,  1889    |                    Egypár Teleki-tragédia hevert az asztalomon az Almanachba
43132  III,  1889    |             Teleki-tragédia hevert az asztalomon az Almanachba szánt rajzok
43133  III,  1889    |                       bíró. De hogy jutott be ez az ember az Akadémiába?~A kéziratok
43134  III,  1889    |                       hogy jutott be ez az ember az Akadémiába?~A kéziratok
43135  III,  1889    |                           S olyan bántó, ízetlen az, mikor a komor, méltóságteljes
43136  III,  1889    |                     Nehéz beteg volt, azt hitték az akadémikusok: »No, ez ugyan
43137  III,  1889    |                        jámbor teremtmények?~- Mi az idei Almanach novellái vagyunk.~-
43138  III,  1889    |                         Úgy? - dünnyögte gõgösen az elõbbi. - Almanach - Papírkosár
43139  III,  1889    |                            Almanach - Papírkosár az, vagy könyv? Ami különben
43140  III,  1889    |                        úgy van éppenséggel, mint az én elsõ felvonásomban szereplõ
43141  III,  1889    |                        király, kinek azt jósolta az egyik bölcs: »Rossz sor
43142  III,  1889    |                          okosabb bölcset kérek.« Az okosabb bölcs ugyanazt jövendölte,
43143  III,  1889    |                         azt is mondhatná Jókai: »Az idén semmit sem írok, az
43144  III,  1889    |                         Az idén semmit sem írok, az idén tehát nem lesznek új
43145  III,  1889    |                          de egy egész erdõ.~- Mi az mind Jókaihoz képest!~-
43146  III,  1889    |                        legalább egy másik Jókai. Az öreget nem bírtuk legyõzni,
43147  III,  1889    |                            kiáltoztak ingerülten az Almanach kéziratai.~- Ha
43148  III,  1889(67)|                                                  Az aradi hölgyek ugyanis, mint
43149  III,  1889(67)|                    magyar könyveket - habár csak az ellenzéki írókét is.~
43150  III,  1889    |                        annyira élc ez - folytatá az elménckedõ tragédia -, mint
43151  III,  1889    |                      akik jambusokban beszéltek?~Az egyik színmû elkezdett szpícselni
43152  III,  1889    |                         vérfagyasztó hidegség ül az arcokon, s másnap hasábokon
43153  III,  1889    |                       szó jelzi a sajtóban, amit az »Irodalom rovat« vezetõje
43154  III,  1889    |                       alapszik, mely míg udvarol az egyik irodalmi ágnak, közömbösen
43155  III,  1889    |                  zajosabban kiáltottak »helyest« az Almanachbeli kéziratok.~-
43156  III,  1889    |                          Nem állok el - folytatá az ócska tragédia dühösen. -
43157  III,  1889    |                           míg végre fölvirradhat az a nap, hogy én leszek aránylag
43158  III,  1889    |                         A jövõbe bele nem láthat az ember. Bátor leszek tehát,
43159  III,  1889    |                      ülnek egy asztalnál, ott is az a szólásmondás, »egy esztendõ
43160  III,  1889    |                          minden immunitás semmi; az országház homlokzatán nem
43161  III,  1889    |                       lapunk múlt heti számában. Az öregurat a mostani országgyûlés
43162  III,  1889    |                          rendszerinti folytatása az elnök szomorú jelentésében,
43163  III,  1889    |                       élet szubtilitásaival. Míg az ülésekre járt, mindig bent
43164  III,  1889    |                     elültetése többet használhat az országnak, mint a legragyogóbb
43165  III,  1889    |                         akar lenni semmi. Akinek az az összes jutalma, ha néha
43166  III,  1889    |                      akar lenni semmi. Akinek az az összes jutalma, ha néha
43167  III,  1889    |                      foglalkozó könyv jelent meg az irodalmi piacon. Kecskeméthy
43168  III,  1889    |                       volt. Néhány sorból állott az egész: hogy milyen inkarnátus
43169  III,  1889    |                    meghajlott sasorrára, melybõl az olvasónak a szemita eredetet
43170  III,  1889    |                      Meglehet, hogy egykor talán az õsapa... ki tudja... az
43171  III,  1889    |                          az õsapa... ki tudja... az ember már senkiben se biztos.
43172  III,  1889    |                         senkiben se biztos. Elég az hozzá, hogy nem mertem Zalaynak
43173  III,  1889    |                            Vedd meg a könyvet.~- Az isten úgyse! - kiáltott
43174  III,  1889    |                          gyõzõdve, hogy mindjárt az ülés után rohan valami könyvkereskedésbe;
43175  III,  1889    |                      lesoványodtam, annyira bánt az a dolog. Mondd el, kérlek,
43176  III,  1889    |                       szittya vér foly ereidben.~Az is folyt. Magyar nemes volt
43177  III,  1889    |                  koporsón, mint a hamis könnyek, az õ koporsója messzire csillogott,
43178  III,  1889    |                          Még csak most hagyta el az ötven évet. Javabeli korban
43179  III,  1889    |                          kapta meg a rákot, mely az országgyûlésnek immár a
43180  III,  1889    |                          ismertem.~A pincér, aki az italokat hordta az »extrába«,
43181  III,  1889    |                           aki az italokat hordta az »extrába«, úgy éjfél után
43182  III,  1889    |                  természetesen semmit se tudtam, az én szerepem csak ott kezdõdik,
43183  III,  1889    |                          türelmetlen kéz ütögeti az ajtómat.~- Hopp hó! Ki az?~-
43184  III,  1889    |                        az ajtómat.~- Hopp hó! Ki az?~- Én vagyok Udvary Ferenc.~-
43185  III,  1889    |                       vagyok Udvary Ferenc.~- Ki az az Udvary Ferenc?~- Hát
43186  III,  1889    |                    vagyok Udvary Ferenc.~- Ki az az Udvary Ferenc?~- Hát nem
43187  III,  1889    |                    bosszúsan dörmögtem, szédülve az álmosságtól:~- Hát mit akarsz?~-
43188  III,  1889    |                           hogy elõbb találkoznak az emberek, aztán búcsúznak
43189  III,  1889    |                       hevében a Házban, ott volt az íróasztalnál, a másik csatamezõn.
43190  III,  1889    |                          gyászt nem csökkentheti az, ha kitaláljuk, hogy a halál
43191  III,  1889    |                   arzenálisa van. Mit ér, ha azt az egyet ki nem találhatjuk
43192  III,  1889    |                 teendõket.~Mert örökre azon járt az esze, mit tesz, mit mond
43193  III,  1889    |                          most ebben vagy amabban az aktuális kérdésben. Miféle
43194  III,  1889    |                          ezt teszi. Még éjjel is az efféléken töprengett, s
43195  III,  1889    |                   köszönhetjük, hogy megcsinálta az újságírók házát, hogy bele
43196  III,  1889    |                    vezette.~Ma már áll a ház; de az elsõ hó, mely fehér karácsony
43197  III,  1889    |                     fedelet ellepte, meghozta rá az elsõ fekete zászlót is -
43198  III,  1889    |                        fekete zászlót is - éppen az alkotóét.~Nem próbálom elésorolni,
43199  III,  1889    |                       ékesebb szószólói lehetnek az országban, de õszintébbek
43200  III,  1889    |                         lehetnek.~Hát még milyen az újságírók vesztesége - kiknek
43201  III,  1889    |                       pozícióján, s mikor odaült az íróasztalához, a lelke azt
43202  III,  1889    |                     lelke azt diktálta neki: »Ez az én váram« (s ez volt aztán
43203  III,  1889    |                          váram« (s ez volt aztán az igazi bevehetetlen vár).~
43204  III,  1889    |                      valamit meg nem írtam, amit az akart, de azért még soha
43205  III,  1889    |                       sohasem ülünk többé együtt az asztalnál. A klub emberei
43206  III,  1889    |                         ezután is zörögni fognak az utcákon, és a gépek ezután
43207  III,  1889    |                    klubban lesznek értekezletek, az értekezletekrõl lesznek
43208  III,  1889    |                         többé. Valami rettenetes az elmúlás, ebben a korban,
43209  III,  1889    |                   elmúlás, ebben a korban, ebben az esetben.~Hiszen már régen
43210  III,  1889    |                        régen tudtuk, hogy beteg, az orvosok nem is titkolták,
43211  III,  1889    |                 Édeskutynál, hosszú sétákat téve az ivás után. De akkor én voltam
43212  III,  1889    |                    kötelességérzetét megtartotta az utolsó napokig: sõt még
43213  III,  1889    |                      bizonyosan azt hiszed, hogy az én csöndes nyavalyámból
43214  III,  1889    |                     csöndes nyavalyámból meglesz az a hasznod, hogy az idei
43215  III,  1889    |                       meglesz az a hasznod, hogy az idei karácsonyra, a Nemzet
43216  III,  1889    |                           a te lelkeden száradna az a méreg, amit azért barátod
43217  III,  1889    |              pecsenye-sistergés sem a legutolsó. Az szóljon most.~Az író is
43218  III,  1889    |                      legutolsó. Az szóljon most.~Az író is lehet õszinte. Ha
43219  III,  1889    |                         író is lehet õszinte. Ha az asszonyokról firkáltam,
43220  III,  1889    |                          nem is olyan apró dolog az. Ha beáll egykor a rideg
43221  III,  1889    |                     érzés megszûnik a rög iránt, az idealizmus roncsai közt
43222  III,  1889    |                         okosko­dással szaturálva az elme, de a gyomor makacs
43223  III,  1889    |                       dzsentri, a szûzdohány, de az õsételek maradjanak. Azokat
43224  III,  1889    |                         e finom lepény, melybõl, az igaz, két szolgáló sütött
43225  III,  1889    |                          De százával említhetném az elenyészett ételeket, ha
43226  III,  1889    |                         kucorognak valahol hátul az étlapokon. Szegény, lejárt
43227  III,  1889    |                    színnel, ízzel, hogy leverjék az évszázados bennszülötteket.
43228  III,  1889    |                        könnyûszerrel ejti hálóba az ínyeket is.~De ki az oka
43229  III,  1889    |                      hálóba az ínyeket is.~De ki az oka e szomorú múlási processzusnak?
43230  III,  1889    |                         Gyenge a gyomrom!«~És ez az a nyitott kapu, melyen az
43231  III,  1889    |                        az a nyitott kapu, melyen az ellenség beözönlik. »Nehéz
43232  III,  1889    |                        jobban ellen tudtak állni az új áramlatoknak. Ott van
43233  III,  1889    |                        követ nagy lármát csapott az esetbõl, fölment panaszra
43234  III,  1889    |                        császárhoz, mozgásba jött az egész rendõri apparátus,
43235  III,  1889    |                          e kérdéssel), megindult az akció, maga a császár írt
43236  III,  1889    |                     vissza a szakácsot. Mert hát az ördög akar most Franciaországgal
43237  III,  1889    |                         grófhoz Szilvásra, azzal az instrukcióval: csalja vissza
43238  III,  1889    |                          nap huszonnégy órájából az a legszebb pillanat, mikor
43239  III,  1889    |                          csibukot behozzák. Mert az ebéd is, bármilyen jó, voltaképpen
43240  III,  1889    |                      azonban nagyot ámult-bámult az ebédnél, hogy a jó csigaleves
43241  III,  1889    |                         után babfõzeléket hoz be az inas füstölt oldalassal,
43242  III,  1889    |                         szakács?~- Nem beteg biz az - pattant fel a gróf -,
43243  III,  1889    |                         a béresnét dicsérte: »Ez az asszony, ez érti, mondhatom,
43244  III,  1889    |                        érti, mondhatom, kiadósak az ételei.«~- A szakácsot tehát
43245  III,  1889    |                       borsa.~Mert gyönyörû dolog az, kedves olvasóm, ahogy most
43246  III,  1889    |                behurcolni), akkor másnap majdnem az egész városban az étlapokon
43247  III,  1889    |                        majdnem az egész városban az étlapokon megjelenik egy
43248  III,  1889    |                       nevet is szokta használni.~Az aktuális étlap mindig hû
43249  III,  1889    |                     étlap mindig hû fotográfiája az elõzõ nap idõjárásának.
43250  III,  1889    |                  környéken tegnap vihar volt, és az éretlen almákat lerázta
43251  III,  1889    |                     akarok leleplezéseket tenni (az én megfigyeléseim rémületesek),
43252  III,  1889    |                     különben is elõkelõ perszóna az ételek közt. Gyakran lelhetni
43253  III,  1889    |                          meg kell mondanom, hogy az az alakosdi, amit a piréleves
43254  III,  1889    |                       meg kell mondanom, hogy az az alakosdi, amit a piréleves
43255  III,  1889    |                          sült rostélyos« figurál az étlapon. Ha így sem akad
43256  III,  1889    |                          épületes példa ez, hogy az erõs akarat elõbb-utóbb
43257  III,  1889    |                      szakácsoknál is éppoly szép az erõs akarat, mint más mesterségû
43258  III,  1889    |                   pikantéria, de hiányzik belõle az a masszív alaposság, amit
43259  III,  1889    |                         hogy a töltött káposzta, az ételek királya (Le a kalappal
43260  III,  1889    |                        vonalnyival se térhet ki.~Az öreg szegedi halász, mikor
43261  III,  1889    |                      sunt optima fercula sanis!”~Az õsök igazságos és okos emberek
43262  III,  1889    |                          kritikát is gyakoroltak az egyes ételek fölött. A retek
43263  III,  1889    |                      lett alkalmazva. Ott állott az almárium tetején, s mutatta
43264  III,  1889    |                        álltak és füstölögtek ott az asztalon, mint különféle
43265  III,  1889    |                  azonfelül meg is lehetett enni. Az ember jól lakott a háznép
43266  III,  1889    |                   elõször odalett a poézis, mely az ételeket körüllengte, most
43267  III,  1889    |                        körüllengte, most meg már az ételek is indulóban vannak.
43268  III,  1889    |                      vannak. Lassankint történik az átmenet úgy, hogy mi itthon
43269  III,  1889    |                          hosszabb idõre elutazik az ember az országból - és
43270  III,  1889    |                          idõre elutazik az ember az országból - és tessék elhinni,
43271  III,  1889    |                        etyepetye« (ahogy ezelõtt az étvágyat nevezték), midõn
43272  III,  1889    |                        pecsenyék szaga megbódít, az õsi mártások íze bizsergésbe
43273  III,  1889    |                       otthonról. Mi megtehetjük. Az unokáink nehezen. Azok már
43274  III,  1889(68)|                   könnyűnek kellett lennie, hogy az égbe fölvihették); és Lázárus:
43275  III,  1889    |                      érdekfeszítõ könyvet becsap az ember és ki nem nyitja két
43276  III,  1889    |                         Valaki azt indítványozta az egyik miniszternek a folyosón:~-
43277  III,  1889    |                          rázta.~Pedig igaza volt az illetõnek. Nem is kellett
43278  III,  1889    |                     nehány lövés. Elég volt egy. Az is messze Meyerlingben dördült
43279  III,  1889    |                          a csönd. Hallgatag lett az utca, a kaszinó és prímási
43280  III,  1889    |              félbeszakított könyvet. A Ház elõtt az utcán nemzetiszín karszalagos
43281  III,  1889    |               csillapítószer. Gyéren mutatkoztak az utcán, s akik ott õgyelegtek,
43282  III,  1889    |                       Házban a régi nótát kezdte az ellenzék. Mindjárt a Péchy
43283  III,  1889    |             részvétlátogatásról szólt, kezdõdtek az idétlen ingerkedõ közbeszólások: »
43284  III,  1889    |                      Majd fölállt Ugron Gábor, s az õ bõsz hangján, s paprikás
43285  III,  1889    |                      válaszának befejezõ sorait.~Az elnök tiltakozólag rázta
43286  III,  1889    |                    banális hang.~Ugron folytatta az õ útját, egyre izzóbban,
43287  III,  1889    |                    másodízben is rendreutasított az elnök, Tisza Kálmán jelenté
43288  III,  1889    |                      beszédben, hogy õfelségének az ilynemû válaszaira a kormány
43289  III,  1889    |                        gának jelvényeit, elõször az õsz parókáját, az elaggottság
43290  III,  1889    |                        elõször az õsz parókáját, az elaggottság álarcát tépte
43291  III,  1889    |                    javaslatot a napirendrõl, míg az ostromállapot el nem múlik,
43292  III,  1889    |                        amelyik a háta mögött ül, az egy egészen másik párt.
43293  III,  1889    |                         szélsõbal? Hát odaát van az is! Csakhogy ott Almássy
43294  III,  1889    |                      rimánkodásra fogja a dolgot az elnöknél, hogy csináljon
43295  III,  1889    |                          hogy csináljon csendet. Az elnök csakugyan elkezdi
43296  III,  1889    |                     nélkül, szelíden, csendesen.~Az elnöki csengettyû, tudom,
43297  III,  1889    |                     másik kollégám vette fel azt az öreg pennát, melyet a parlament
43298  III,  1889    |                            A 25. § miatt - szólt az ökleit megrázva.~- Az önkéntesség
43299  III,  1889    |                      szólt az ökleit megrázva.~- Az önkéntesség miatt? De hiszen
43300  III,  1889    |                             mégis haragszom.~No, az már más. Megnyugodtam benne.
43301  III,  1889    |                          laptudósításokból, hogy az egész Ház tele van Klopka
43302  III,  1889    |                       Vencelek gyárilag készítik az utcabeli Klopka Venceleket -
43303  III,  1889    |                     valami olyan vérlázító dolog az, ami ottan folyik. Nem igazi
43304  III,  1889    |                      elkeseredetten, izgalommal. Az ellenzék sokféle fegyverrel
43305  III,  1889    |                         vele semmivé!)~Azt hinné az ember, hogy ez a § most
43306  III,  1889    |                       Vencelek kiszámíthatlanok.~Az ellenzékiek csak vérszemet
43307  III,  1889    |                  megelégedve a fejleményekkel.~- Az a baj - mondják -, hogy
43308  III,  1889    |                    izgatottsággal folyik a 14. § az új szöveggel, mintha még
43309  III,  1889    |                   azonfelül gúnyanyagot találnak az oratorok a szövegcserében.~
43310  III,  1889    |                  kedélyek irritációja meglátszik az arcokon és a gesztusok hevességén.~
43311  III,  1889    |                          a gesztusok hevességén.~Az indulatosság magasra veti
43312  III,  1889    |                     éppen beleevez.~...Hiszen ha az a csengettyû olyan volna,
43313  III,  1889    |                      mint a Dagobert királyé (ez az egyetlen monarcha, akit
43314  III,  1889    |                       emberek Tiszánál, s védték az alkotmányt, hogy még a nyakuk
43315  III,  1889    |                          a nyakuk is beleizzadt.~Az ellenzék éljenezte õket,
43316  III,  1889    |                Démoszthenészhez, de persze abból az idõbõl, mikor még kavics
43317  III,  1889    |                        nagy megelégedetten nézte az õ csemetéit, s csak néha
43318  III,  1889    |                         kiáltásokkal köszörülték az elméjüket, addig az ellenzéknek
43319  III,  1889    |                  köszörülték az elméjüket, addig az ellenzéknek a parlamentarizmust
43320  III,  1889    |                          halljuk!« Csend! Alszik az elnök? Csendet! Csendet!~
43321  III,  1889    |                          Andrássy Gyula csinálta az engedményt, nem a kormány. (
43322  III,  1889    |                 Fenyvessy Ferenc, aki bennfentes az udvari titkokban, jóváhagyólag
43323  III,  1889    |                       nem látta senki, de a füst az csakugyan nagy volt, és
43324  III,  1889    |                        Minél jobban kért csöndet az elnök, annál több lármát
43325  III,  1889    |                         több lármát fejtettek ki az ellenzékiek. Rimánkodó szavai
43326  III,  1889    |                      üvöltés tarkította meg néha az idegbántó közbeszólásokat: »
43327  III,  1889    |                   szólani, felviharzott lelkesen az »éljen Tisza«. A jobbpárt
43328  III,  1889    |                 szokatlan helyzetben... hogy õt, az elkényeztetett szónokot,
43329  III,  1889    |                       egy szóbokrétát nyújt át (»az elõttem hangzott ékessé~
43330  III,  1889    |                     kétségbeesetten próbálkozott az õ vékony »halljuk«-jaival,
43331  III,  1889    |                         nem fogjuk többé hallani az életben, örökös szilenciumra
43332  III,  1889    |               szólásszabadság bajnokai által, ha az elnök észre nem veszi a
43333  III,  1889    |                             A vita nem volt ment az izgalmaktól. Noha bizonyos
43334  III,  1889    |                        jó lett volna elmaradnia. Az elnök egyébiránt ma bal
43335  III,  1889    |                       mint egyébkor.~A karzat és az ülésterem zsúfolva volt;
43336  III,  1889    |                         25. §, amelynek küszöbén az ellenzéki jósok szerint,
43337  III,  1889    |                       ahelyett, hogy respektálná az immunitást, éppen a képviselõket
43338  III,  1889    |              képviselõket fogja meglepni: ez is, az is elmarad betegség ürügye
43339  III,  1889    |                     betegnek: Éles Henrik. Éppen az, aki legkevésbé tarthat
43340  III,  1889    |                           kinek nélkülöznie kell az igazságos bírákat.~Kaas
43341  III,  1889    |                 polemikus beszédet csempészve be az ellenzéki fülekbe.~Végtelen
43342  III,  1889    |                        csíphessen rajtok. Õ volt az egyetlen, aki a vita alatt
43343  III,  1889    |            elmélkedésektõl tarka beszéd után.~De az ellenzéknek is jó napja
43344  III,  1889    |                         Horvát Boldizsár mondott az ülés végén hatásos beszédet
43345  III,  1889    |                       azonban nem tud eligazodni az égitestek közt, hogy a mennybolt
43346  III,  1889    |                      mögötte (de sohasem rajta).~Az anyatermészet is beszélésre
43347  III,  1889    |                        nagy elméjû ember, akinek az a célja: beszélni, és azután
43348  III,  1889    |                       beszédhez anyagul szolgál. Az utcák koldusa, lapcikk,
43349  III,  1889    |                    ácsorgó hordár, rikító plakát az utcasarkon, garázdálkodó
43350  III,  1889    |                        lehet róla lekaparni, ami az épülõfélben levõ beszédjébe
43351  III,  1889    |                       hangya szorgalommal.~Elõbb az anyagot gyûjti össze. Az
43352  III,  1889    |                         az anyagot gyûjti össze. Az oszlopokat, a gerendákat,
43353  III,  1889    |                          csendes morgását: hátha az is súgna neki valami gondolatot.~
43354  III,  1889    |                          Ebbõl egy fordulat lesz az elmondandó beszédbe! Megcsinálja
43355  III,  1889    |                        egyedül. Dehogy egyedül - az összes anyagával.~Magával
43356  III,  1889    |                     anyagával.~Magával hordja, s az egyre gyûl. Itt is, ott
43357  III,  1889    |                     Mikor aztán össze van hordva az anyag, hozzáfog a beszéd
43358  III,  1889    |                        kék erek ülnek ki. Mintha az egész koponyát feszítené
43359  III,  1889    |                          koponyát feszítené bent az a beszéd, amellyel terhes.~
43360  III,  1889    |                 embereivel, hírek szivárognak ki az egyes részletekrõl. Csak
43361  III,  1889    |                         tudom.~Ott ül a középen, az ülések alatt, hallgatja
43362  III,  1889    |                      beszélj. Majd én mondom meg az igazit.~S építi tovább emeletrõl
43363  III,  1889    |                   cirádákkal, vaskos arányokban, az orációt. Nagy bõrkötésû
43364  III,  1889    |                   bachantokkal jár a hóna alatt, az embereket kerüli, szemei
43365  III,  1889    |                         legendák keletkeznek: Ez az oka, az az oka!~A szó mesterét
43366  III,  1889    |                          keletkeznek: Ez az oka, az az oka!~A szó mesterét valóban
43367  III,  1889    |                       keletkeznek: Ez az oka, az az oka!~A szó mesterét valóban
43368  III,  1889    |                           bizonyos félelem, mint az asszonyt a szülés elõtt.
43369  III,  1889    |                  kihagyom a beszédbõl. E helyett az argumentum helyett másikat
43370  III,  1889    |                      csomót, a farkát megtoldom, az elejét összevonom.~S most
43371  III,  1889    |                       csügg. Atyai lelke folyton az eltaszított szellemi kölykökkel
43372  III,  1889    |                       koszorúnál erõsebb hódolat az orátoroknak.~Szilágyi felkel,
43373  III,  1889    |                     megdobban, s megindul belõle az eszmetábor lassan, méltóságteljesen
43374  III,  1889    |                        nehéz gályán jönne.~Elõbb az orra látszik, aztán a bordák
43375  III,  1889    |                         népe reménykedik.~És biz az igen sokszor megesik, hogy
43376  III,  1889    |                     akkor sül ki, midõn a szónok az utolsó mondatot kiejti: »
43377  III,  1889    |                         leül.~Csodálatos látvány az neki. Álmatagul néz szét,
43378  III,  1889    |                       fej nagy gombolyagba mozog az ajtó felé. »Öt perc!« hangzik
43379  III,  1889    |                           s újra szétnéz.~Ott ül az öreg Péchy Tamás, mint egyébkor,
43380  III,  1889    |                         csengettyû, ott mosolyog az ország címere a háta mögött,
43381  III,  1889    |                          el:~- Hát érdemes ebben az országban beszélni?~Kimegy
43382  III,  1889    |                      varázslat bilincseiben nyög az egész Ház. Üdvözlik, magasztalják,
43383  III,  1889    |                     gyorsiroda felé, s bekukkant az olvasóterembe, hol lapot
43384  III,  1889    |                           világgyûlölettel rohan az irodába, s ott megint más
43385  III,  1889    |                        sugárzik. Mohón szalad át az egész beszéden. Egyszerre
43386  III,  1889    |                 bánatosan rázza a fejét, és mint az ûzött vad, eltávozik a Házból.~
43387  III,  1889    |                          nem temetik a régieket.~Az izzó fejben megfogamzik
43388  III,  1889    |                 szemlélõdik s hordja össze ismét az új anyagot egy új beszédhez.~
43389  III,  1889    |                   beszéljen, soha nem szabadulva az édes kíntól, mely fogva
43390  III,  1889    |                  legnagyobb szónoka... Hát iszen az is valami.~A MAI ÜLÉS [febr.
43391  III,  1889    |                         megbuktatta a javaslatot az elnök, aki tévedésbõl a
43392  III,  1889    |                     nyugalom honolt. A zajt csak az öregurak koronkinti köhögése
43393  III,  1889    |                           mely azt célozza, hogy az újoncjutalék arányában képeztessenek
43394  III,  1889    |                      Tetszett a módosítás kivált az ellenzéken, hol zajos helyeseket
43395  III,  1889    |                          58 többséggel került ki az eredeti szöveg az urnából.~
43396  III,  1889    |                      került ki az eredeti szöveg az urnából.~A MAI ÜLÉS [febr.
43397  III,  1889    |                       kiírta a tüntetések idején az utcai ablakára: »Ezen ablak
43398  III,  1889    |                    menyegzõi népnek bemutathatta az újszülött fiát. Münnichhel
43399  III,  1889    |                      vita végén, ha jól csinálja az ellenzék, már akkorára nõhet
43400  III,  1889    |                javaslatban van, hanem arról, ami az egyetemi ifjúság kérvényében
43401  III,  1889    |                     Kedvetlen mozgás keletkezett az ellenzéki tájakon s száz
43402  III,  1889    |                       kérdenék: »micsoda renonsz az?«~Most aztán nagy csönd
43403  III,  1889    |                     tudta, mi következik, jönnek az ajándékkal meghalmozott
43404  III,  1889    |                    szekerek, s ki fognak rakodni az elégedetlenek lábainál.~
43405  III,  1889    |              elégedetlenek lábainál.~Gajári volt az elsõ; hozta a határozati
43406  III,  1889    |                  tulajdonság, teljesen uralkodik az anyag fölött, melybõl beszédét
43407  III,  1889    |                       fakadnak, kik dühbe jönnek az ellenzéki ingerkedésekre
43408  III,  1889    |                         mindinkább közömbösebbek az emberek; ásítva nézik a
43409  III,  1889    |                        alakzatokban szögellik be az ellenzékbe, hol Ziskay,
43410  III,  1889    |                       éppen a szélsõbal hátához.~Az ellenzékkel való gyakori
43411  III,  1889    |                          a különbözõ éghajlat és az ellenzéki levegõ, amit közelrõl
43412  III,  1889    |                    jönnek, de jóízûeket nevetnek az ellenzéki közbeszólásokra.
43413  III,  1889    |                   fekvést végre is ösmernie kell az olvasónak, hogy megértse,
43414  III,  1889    |                    holnapra kinyomatja.~Nagy zaj az ellenzéken, gúnyos felkiáltások:~-
43415  III,  1889    |                   kiegyezkedés idejében történt, az öreg Pulszky egy szép deli
43416  III,  1889    |                  Fejérváry hitetlenül mosolygott az öregúr jóslatának. És igaza
43417  III,  1889    |                         s ma már úgy vagdalkozik az ellenzékkel, mintha a zöld
43418  III,  1889    |                   bontotta ki a kosarat, melyben az õ engedményei voltak az
43419  III,  1889    |                          az õ engedményei voltak az ifjúság számára.~- Hát csak
43420  III,  1889    |                        Hát csak ennyi? - Zajgott az ellenzék, mely telhetetlenségében
43421  III,  1889    |                        öt percnyi szünetet adott az elnök: s a mindenféle szépítõszerekkel
43422  III,  1889    |                       tárgyalása most kezdõdött.~Az elsõ harcos a habaréki faköpenyegbõl
43423  III,  1889    |                         hallgatták. Nem is csoda az, ha tudja az ember, hogy
43424  III,  1889    |                        Nem is csoda az, ha tudja az ember, hogy még ötvenkilenc
43425  III,  1889    |                      neveltek alája: a »Gúnárt«; az vitte volna a háborúba,
43426  III,  1889    |                      aratott, hol elismerést, de az édes, kínos szomjúságot
43427  III,  1889    |                          persze öreg lett azóta, az is lehet, hogy már nincs
43428  III,  1889    |                 szárazmalmot hajt, ha megvan, de az mindegy, azért, ha a szükség
43429  III,  1889    |                          Gúnár elõkerülne ; vagy az, vagy egy másik.~Hogy látjuk-e
43430  III,  1889    |                       grófot a Gúnáron vagy nem, az az eseményektõl függ, melyek
43431  III,  1889    |                    grófot a Gúnáron vagy nem, az az eseményektõl függ, melyek
43432  III,  1889    |                         ül, s népszerûtlen ember az ellenzék elõtt.~Ma õ volt
43433  III,  1889    |                        ellenzék elõtt.~Ma õ volt az elsõ szónok, mintegy alkalmas
43434  III,  1889    |                       megmérni, mekkora nagy még az idegesség a túlsó táborban.~
43435  III,  1889    |                          egy angol diplomata. De az úgynevezett »nagyszabású
43436  III,  1889    |                    beszéd; némely érvelése, mint az: »ha Magyarország maga bírná
43437  III,  1889    |                      kérdése« zúzó erõvel hatott az ellenzékre is, mely nyugtalanul
43438  III,  1889    |                    lövegre. Nem kevésbé imponált az a világosan odavetett kép,
43439  III,  1889    |                      önálló hadsereget tartanak.~Az ellenzék csak a végén zsibongott
43440  III,  1889    |                    nyugodt volt a Ház képe egész az ülés végéig. Teljesen beállt
43441  III,  1889    |                viharokból semmi sem maradt, csak az izgatottan várakozó karzat.
43442  III,  1889    |                         magyar nyelvûséget. Mert az országgyûlések hivatva vannak
43443  III,  1889    |                        tüntetések napján nyilván az öregúr is láthatta valahonnan
43444  III,  1889    |                  melegség és a retori zománc is. Az egész Ház biztató csöndben,
43445  III,  1889    |               önkénteseknek szabadságában álljon az elméleti tiszti vizsgát
43446  III,  1889    |                         is letenni.~NEGYEDIK NAP~Az elsõ szónok Jónás Ödön volt.
43447  III,  1889    |                     azokat legott lenyomta, mint az öndoktor, aki a saját hátából
43448  III,  1889    |                          beszél, akkor Fejérváry az. A Ház csak azon veszi észre
43449  III,  1889    |                  több-kevésbé elmés dialógokban.~Az ellenzék ma gyér számmal
43450  III,  1889    |                          tüntetõknek mentek szét az igaz hazafiak. Vagy az is
43451  III,  1889    |                      szét az igaz hazafiak. Vagy az is meglehet, hogy csak bizonyos
43452  III,  1889    |                         ahogy azt Thaly leírja - az »S. S.« betûknél (Superat
43453  III,  1889    |                           csöndesen húzódtak meg az erdõségekben.~Ma ilyen szélcsöndes
43454  III,  1889    |                      künn õgyelegtek a folyosón. Az öreg Pulszky Ferenc átjött
43455  III,  1889    |                    értesülve egy-egy mozzanatról az ülésterembõl.~A folyosó
43456  III,  1889    |                 környezve a büfé tájékán, köztük az »Alföld Kubiczája«, Hertelendy
43457  III,  1889    |                       kri-krit« ajánlotta neki. (Az csakugyan nem rossz gondolat.)~
43458  III,  1889    |                      évig megmarad miniszternek, az elejtett zsebkendõt sem
43459  III,  1889    |                        lutheránus lelket örökölt az apjától. Haviár Dani szeme
43460  III,  1889    |                      csönd«, kiáltá Hoitsy, mint az elölfutó fejedelmi herold,
43461  III,  1889    |                   elölfutó fejedelmi herold, aki az utat tisztítja. Az öreg
43462  III,  1889    |                           aki az utat tisztítja. Az öreg Pulszky egy csodálatos
43463  III,  1889    |                        demokratikus színezettel. Az ellenzék is rokonszenves
43464  III,  1889    |                          tetszésnyilatkozatokra.~Az idõ már egy óra felé járt,
43465  III,  1889    |                        és a mások ötleteit (ezek az utóbbiak voltak a jobbak),
43466  III,  1889    |                      egy-egy dühös slágvortnál s az óraláncára aggatott Rákóczi-garasok
43467  III,  1889    |                paragrafusnak, sem õneki magának.~AZ ÖTÖDIK NAP~Kiss Albert beszéde
43468  III,  1889    |                             Hoch! Hoch! - zúgtak az ellenzéki félkörön percekig.
43469  III,  1889    |                          vette. Mérséklet illeti az erõt és nyugalom. Csöndes
43470  III,  1889    |                          nem szavazza.~- No, még az kellene - zúgta az elégedetlenek
43471  III,  1889    |                           még az kellene - zúgta az elégedetlenek kara. Majd
43472  III,  1889    |                         lehetett lecsöndesíteni. Az elnöki csöngettyû hiába
43473  III,  1889    |                          egyetlen egy szónak van az a varázsa, hogy mind a két
43474  III,  1889    |                        akarják elfelejteni, hogy az övék volt, a baloldalon
43475  III,  1889    |                        váltig reménykednek, hogy az övék lesz. Felhangzott hát
43476  III,  1889    |                         De csakhamar kiábrándult az ellenzék. Horváth Gyula
43477  III,  1889    |                          rokonszenvvel hallgatta az ellenzék, de midõn aztán
43478  III,  1889    |                          beszédje másik részében az ellenzéknek a parlament
43479  III,  1889    |                  kormánypárt. - Csináljon rendet az elnök!~Az elnök, aki már
43480  III,  1889    |                       Csináljon rendet az elnök!~Az elnök, aki már megszokta
43481  III,  1889    |                       ingerülten a jobboldalról.~Az öregúr szemrehányólag nézett
43482  III,  1889    |                    ordítá vagy tíz mameluk hang. Az elnök arca kigömbölyödött.~-
43483  III,  1889    |                       kigömbölyödött.~- Csatárt? Az öreg Csatárt? Ez már más.~
43484  III,  1889    |                    micsoda erõ lakik bennem. Ezt az embert egyenesen az ég küldte
43485  III,  1889    |                          Ezt az embert egyenesen az ég küldte számomra.~S hatalmas
43486  III,  1889    |                       szólani?~- Ne vágjon közbe az elnöknek!~- Rendre Csatárt!~
43487  III,  1889    |                    mennydörgi száz és száz hang.~Az elnöki csöngettyû sikongat,
43488  III,  1889    |                 csöngettyû sikongat, a mamelukok az emelvény elé csörtetnek:~-
43489  III,  1889    |                        nyakába!~Végre szóhoz jut az elnök, s rideg, szigorú
43490  III,  1889    |                       204. §-t fogom alkalmazni.~Az öreg Csatár erre ijedten
43491  III,  1889    |                          tartva, a másik kezével az üres padban futkosva, mutogat
43492  III,  1889    |                  futkosva, mutogat a zajongókra.~Az egész Ház nagy hahotában
43493  III,  1889    |                       átmelegítõ hatást tett. De az ellenzékrõl a »Hoch«-ok
43494  III,  1889    |                    Gyulának úgyis elég jutott ki az »éljenzésbõl«, mióta nincs
43495  III,  1889    |                          jól esett belekóstolnia az õ kenyerükbe is.~Utána Polónyi
43496  III,  1889    |                          Polónyi pattant fel, ki az obstrukció vádat akarta
43497  III,  1889    |                          joga szólani - dönti el az elnök -, mert a képviselõ
43498  III,  1889    |                        személyesen megnevezve.~- Az esetre kérek szót, ha a
43499  III,  1889    |                            Kisebbség! - kiáltják az ellenzékiek a jobboldaliakról.~
43500  III,  1889    |                   ellenzékiek a jobboldaliakról.~Az elnök szétnéz a csillagvizsgáló