bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

45501  III,  1890    |                     által fölkevert tömkelegbõl, az ínyenceket, kik nem a kérdés
45502  III,  1890    |          fegyverfogásaiban találják élvezetüket, az érvek finomságában, csoportosításában
45503  III,  1890    |                          seprû alá, a lomok közé az ellenzék rozsdás ósdi érveit.~
45504  III,  1890    |                 lelkesedett hang verte fel magát az elnöki katedrához:~- Ötven
45505  III,  1890    |                         Ötven öt helyett.~S mert az »öt perc« kiáltás a nagy
45506  III,  1890    |                      kísérõ szózata a Házban, ez az átvergõdõ hang volt a Szilágyi
45507  III,  1890    |                   kritikája. Mintha azt kiáltaná az illetõ: Nagy beszéd volt.
45508  III,  1890    |                        Még enyhe õsz volt, mikor az elkeresztelési vita megindult,
45509  III,  1890    |                      elég különös jelenség, hogy az ecetbõl legyen bor. »Rosszabbak
45510  III,  1890    |                   vagytok a burkusoknál - mondja az egyik tisztelendõ atya mosolyogva -,
45511  III,  1890    |                       Bismarck szerint, legalább az istentõl félnek, de ti már
45512  III,  1890    |                     félnek, de ti már nem féltek az istentõl sem.«~Bent Sponer
45513  III,  1890    |                 ellenzéki. Elfogadja a Szivák és az Irányi határozati javaslatát.~
45514  III,  1890    |                         Nincs semmi ellentmondás az utolsó napon.~A szónokok
45515  III,  1890    |                         A szónokok táblája üres. Az elnök kijelenti, hogy a
45516  III,  1890    |                      kalászokat szedi már össze; az élés be van hordva, asztagba
45517  III,  1890    |                         kitört a zajos derültség az egész Házban, még szegény
45518  III,  1890    |                         egy kicsit megszurkálván az illetõket (mert míg Szilágyi
45519  III,  1890    |                   meghökkenti, megfélemlíti (sõt az is túlságos megtiszteltetés
45520  III,  1890    |                     székely létére két esze van, az egyik eszével lerajzolja
45521  III,  1890    |                      sebesültek nyögése tölti be az ágyúmorajtól megpihenõ levegõt;
45522  III,  1890    |                        megmaradt lövegét elsüti, az öreg Irányi, aki bús és
45523  III,  1890    |                         határozati javaslatokat.~Az elnök elõvette a skatulyáját
45524  III,  1890    |                    Halljuk a Papokat! - hangzott az elméncek ajkairól.~A Papok
45525  III,  1890    |                  kormánypártiak nemmel szavaztak az Irányi javaslatára. De néhány
45526  III,  1890    |                  kormánypárti taktikával úszott.~Az antiszemita bacillusokat
45527  III,  1890    |               antiszemita bacillusokat is kiölte az új, friss levegõ. Régi,
45528  III,  1890    |                        Imre. Így fordul a világ.~Az Irányi javaslata természetesen
45529  III,  1890    |                          Ház fenntartani kívánja az elkeresztelési törvényt.~
45530  III,  1890    |                      fenn egyéb vigasztalás csak az, hogy a liberálisok szavazatai
45531  III,  1890    |                           Mert meg kell mondanom az igazat szemedbe, hogy én
45532  III,  1890    |                      jobb író vagy, mint én - és az is valami.~Hanem éppen azért
45533  III,  1890    |                      fekszik Leaotung tartomány, az eltemetett kis ország, ahonnan
45534  III,  1890    |                        hallották a gyorsírók, se az elnök, aki nyilván megpirongatott
45535  III,  1890    |                       hogy persze, a habarékpárt az az országocska, melyet egy
45536  III,  1890    |                         persze, a habarékpárt az az országocska, melyet egy
45537  III,  1890    |                         íme most már hová tendál az egész leaotungi politika.
45538  III,  1890    |                        egész leaotungi politika. Az embereknek meg kell elõbb
45539  III,  1890    |                     sisakjaikkal át nem férnének az összerázott Tien-Muen sziklaúton.~
45540  III,  1890    |                    láttad meg ihletett szemeddel az égboltján az Androméda csillagot,
45541  III,  1890    |                  ihletett szemeddel az égboltján az Androméda csillagot, mint
45542  III,  1890    |               csillagászok, te immár anticipálva az idõket, le is írtad az õ
45543  III,  1890    |               anticipálva az idõket, le is írtad az õ bevonulásukat a klubba,
45544  III,  1890    |                      megfigyeléssel nyúltál bele az aktuális politika szálaiba,
45545  III,  1890    |                          folyton folyvást várják az üzenetet. Nap nap után múlik,
45546  III,  1890    |                  üzenetet. Nap nap után múlik, s az üzenet nem jön. A Csia Csingi
45547  III,  1890    |                        van a fején, mint neked - az hagyja a tövisekkel való
45548  III,  1890    |                         Tisza Kálmán fölszólalt. Az »ország örege« (ámbár még
45549  III,  1890    |                megpróbálta a közbeszólásokat, de az elnök keményen reá reccsent.~
45550  III,  1890    |                    megállapítás lehetetlen, mert az állam segélye ingadozó összeg.
45551  III,  1890    |             kálvinistának.~S fölkelt s kinyitván az állam kasszáját, elméletben,
45552  III,  1890    |                      Albert, Thaly Kálmán szemei az örömtõl csillogtak, György
45553  III,  1890    |                        dünnyögni:~- Nem ingadozó az alap? Mindig meg fogja szavazni?
45554  III,  1890    |                          tegnapelõtt szavazta le az 1868. 53. t. cikket, melyen
45555  III,  1890    |                miniszterré nem sikerült lennie - az még hagyján.~De hogy még
45556  III,  1890    |                    igazán mindent megpróbáltam«.~Az egész Ház azon tûnõdött,
45557  III,  1890    |                 intenciót kisütni, mint azt hogy az Akadémiába akar bejutni,
45558  III,  1890    |                     vannak a tagajánlások.~Ha ez az ok, akkor visszavonok mindent,
45559  III,  1890    |                         tárgyalás három nap óta.~Az ellenzék elemében van. Csak
45560  III,  1890    |                      Thaly búsong, ül szomorúan. Az õ »külön miniszterének«
45561  III,  1890    |                    fölött zúg a fergeteg.~Mintha az a húsz el nem fogadott puska
45562  III,  1890    |                         van. Ott áll piros széke az ellenzék harcvonala élén.
45563  III,  1890    |                         ügyes közbeszólót nevelt az ellenzéken. Károlyi Gáboron
45564  III,  1890    |                 Egyetlenegy van, Daniel Gábor, s az annyira el van bizakodva
45565  III,  1890    |                    fészkelõdés« sincs. Hallgatja az ellenzéket csendesen, nyugodtan,
45566  III,  1890    |               habarékpárt ellenben vért köp. Hát az is így szokás - ha valaki
45567  III,  1890    |                      rendelhette ott a puskákat. Az bizonyos.~A puskák nem olyanok,
45568  III,  1890    |                         mert majd korrigál rajta az országgyûlés, ha neki tetszik,
45569  III,  1890    |                    vannak.~- Blamázs! - kiáltják az ellenzékiek. - Igaz! Nagy
45570  III,  1890    |                      blamázs volna egy hadsereg, az ütközet elõtt, amelynek
45571  III,  1890    |                           De ennek nem Fejérváry az oka, hanem a német császár.~
45572  III,  1890    |                          császár.~Õ csinálja ezt az egész galibát. Õt kell felelõsségre
45573  III,  1890    |                      potentátorokkal.~- Várjanak az urak, míg a magyar fegyvergyár
45574  III,  1890    |                    lehetne ezen a réven csinálni az örök békét.)~Fejérváry után
45575  III,  1890    |                       Apponyiért. A nõk szeretik az ábrándos férfiakat.~Milyen
45576  III,  1890    |                    színre, miként a színmûvekben az intrikusok, s kezdte kioltogatni
45577  III,  1890    |                         apródonkint meggyújtott.~Az egyikre rálehelt és elaludt.
45578  III,  1890    |                         kijelentette, hogy ebben az ügyben teljes homály van.~
45579  III,  1890    |                        Tavaly ilyenkor hallottuk az igazságügyi büdzsénél. Valaki
45580  III,  1890    |                      indítványozta, hogy holnap, az appropriáció következzék.
45581  III,  1890    |                        ingerülten ellenezte ezt. Az elnök föltette a kérdést -
45582  III,  1890    |                      fenyegetõ hangok emelkedtek az ellenzéken:~- Ezt nem viszitek
45583  III,  1890    |                          egy hang utána kiáltott az oszladozó ellenpártnak:~-
45584  III,  1890    |                           Hát csak hadd fiaddzék az az »el nem mondott beszéd«.~
45585  III,  1890    |                        Hát csak hadd fiaddzék az az »el nem mondott beszéd«.~
45586  III,  1890    |                    mindig zajos hatást csinálnak az el nem mondott beszédei.~
45587  III,  1890    |                     színre, mint a vitézi alakok az ötödik felvonásban. Kirántják
45588  III,  1890    |                   közlegénység türelmetlen volt. Az étvágy nagy. Egy miniszterbe
45589  III,  1890    |                     fegyvergyári vita következik az appropriáció után. Hamar,
45590  III,  1890    |                          tudja bizonyosan, övé-e az az óra, ami a zsebében ketyeg?~
45591  III,  1890    |                       tudja bizonyosan, övé-e az az óra, ami a zsebében ketyeg?~
45592  III,  1890    |            bizalmatlankodó vezéreknek okosan, de az elemek már mind szaturálva
45593  III,  1890    |                    mulatságos volt és szellemes, az bizonyos. És hogy az illetõ
45594  III,  1890    |                  szellemes, az bizonyos. És hogy az illetõ hivatalnok nagyon
45595  III,  1890    |                        nagyon el fog csodálkozni az adatok ügyes csoportosításán,
45596  III,  1890    |                    adatok ügyes csoportosításán, az valószínû. Pázmándynak van
45597  III,  1890    |                         fantáziája és talentuma. Az ördög vigyen el engem, ha
45598  III,  1890    |                   valóságos steyri. Kezébe veszi az egyik közeg, nézi, nézegeti: »
45599  III,  1890(69)|                    eltorlaszolt, hogy onnan csak az ott élő aranymenyétek tudtak
45600  III,  1890(69)|                    kijutni egy keskeny egérúton.~Az emberek bennrekedtek, s
45601  III,  1890(69)|            megkisebbedtek. Ennek története pedig az, hogy van Leaotungban egy
45602  III,  1890(69)|                          test kifejlődését, s ha az állati kölyköket vagy gyermekeket
45603  III,  1890(69)|            meginterpellálta Jókait: honnan vette az ideát ehhez a bájos meséhez,
45604  III,  1890(69)|                          fenti karcolat írásához az alkalmat 1890 nov. végén
45605  III,  1890    |                  zuhogott percekig.~Áttér ezután az idomszerekre, s kihúz egyet
45606  III,  1890    |                    szélsõbalon tapsolni kezdenek az eszkamotõrnek.~Péchy idegesen
45607  III,  1890    |                     reszelõt.~Újra kitör a kacaj az egész teremben, még a karzat
45608  III,  1890    |                      viszi Fejérváryhoz, leteszi az asztalára.~- Reszelje meg
45609  III,  1890    |                          alól eltett kapitányról~Az ellenzéken nagy tetszést
45610  III,  1890    |                    kellett egy kapitánynak, akár az óperenciákon túl, akár az
45611  III,  1890    |                        az óperenciákon túl, akár az óperenciákon innen, aki
45612  III,  1890    |                         a szakálla ennek is).~Ez az ember tanult a kapitány
45613  III,  1890    |                         volna.~Mit gondolt ki ez az ember?~Hogy a minisztert
45614  III,  1890    |                           a gyárt becsmérelve:~- Az elsõ szuronnyal, melyet
45615  III,  1890    |                         lehet ön.~S hol van most az az ember? Bizonyosan valami
45616  III,  1890    |                      lehet ön.~S hol van most az az ember? Bizonyosan valami
45617  III,  1890    |                       diable! Hát megy ez? Ennek az embernek nincs joga élni
45618  III,  1890    |                         csinálta. Adja oda annak az embernek, hogy váltsa be
45619  III,  1890    |                         embernek, hogy váltsa be az ígéretét. Szúrja magát agyon!~
45620  III,  1890    |              csöngettyûjét, hogy rendre utasítsa az »efféle illusztrációkért«.~
45621  III,  1890    |                    Hiszen ez a magyar parlament!~Az ám, ni! Hogy elbámészkodik
45622  III,  1890    |                           ni! Hogy elbámészkodik az ember! Hogy száll a nívó
45623  III,  1890    |                       elringat és elkápráztat... Az a nagy guzsaly ott nem is
45624  III,  1890    |                         idõ óta gyakran hiányzik az ülésekrõl. Szerencse, hogy
45625  III,  1890    |                    csügött.~Mert híre járt, hogy az elhozott fegyverrészeket
45626  III,  1890    |                         elhozott fegyverrészeket az ülés végén egyenkint le
45627  III,  1890    |                         ama kalapokhoz, melyeket az arató tótok szoktak viselni.~
45628  III,  1890    |                    papírra dobott gondolat, mely az írót meg­kapja, midõn áttekint
45629  III,  1890    |                  egyébiránt sejteni lehetett.~De az ellenzéki vezetõk a markukba
45630  III,  1890    |                      voksokat jelentenek.~Õ volt az elsõ szónok és elragadta
45631  III,  1890    |                         elsõ szónok és elragadta az egész Házat. Elõadásából
45632  III,  1890    |                      horizonton elõször. S azóta az egész Ház e csodálatos férfiúban
45633  III,  1890    |                          tudna róla.~Fürge, mint az evet, s víg, mint a võfély
45634  III,  1890    |                         a szónok felé rohan vagy az ajtónak iramodik, konvulzív
45635  III,  1890    |                       küldött a parlamentbe csak az imént; ideje se lett volna
45636  III,  1890    |                      ellenzéki hang: »Íme megvan az új honvédelmi miniszter«,
45637  III,  1890    |                          ki övéitõl elszakadván, az ellenséges barlangban száz
45638  III,  1890    |                         bár elõhaladott volt már az idõ, felállott minisztertársa
45639  III,  1890    |                    alakban csoportosította össze az érveket, hogy az ellenzék
45640  III,  1890    |           csoportosította össze az érveket, hogy az ellenzék is csendesedni
45641  III,  1890    |                       beszéd folyama alatt, mint az irritált beteg a csillapító
45642  III,  1890    |                        nem ragaszkodó. Hozzá van az már szokva az effélékhez.~
45643  III,  1890    |                          Hozzá van az már szokva az effélékhez.~Hanem hát egy
45644  III,  1890    |                       miniszter a párt kedvence: az õ modora talál a párt véralkatához
45645  III,  1890    |                      Mária képekrõl is lemaradt. Az új fogalmakban a miniszter
45646  III,  1890    |                          beleesik egy kád mézbe, az egész méz megsavanyodik
45647  III,  1890    |                          Ház közepére elénekelni az Andrássy Gyula által említett
45648  III,  1890    |                          mégis a párt?~Nem hideg az, kérem - csak nem tud meleg
45649  III,  1890    |                         gyerekek! Legyen eszetek az isten szerelméért!~De amint
45650  III,  1890    |                    többiek hogy nem jönnek dühbe az efféléken?~Egyszóval a természetrajzot
45651  III,  1890    |                          tisztelt szerkesztõség!~Az ellenzéki akkor bátor, ha
45652  III,  1890    |                benyomását teszi, szinte szeretne az ember selyem pántlikát kötni
45653  III,  1890    |                         nyakára.~De hát mi ennek az oka, hogy egy ugyanazon
45654  III,  1890    |                          Én majd magam verekszem az ellenfeleimmel. Hozzá ne
45655  III,  1890    |                  egyiktek sem egyikhez sem! Mind az én pecsenyém. Ti csak nézzétek,
45656  III,  1890    |                   évtizedig való nézegetés alatt az a hit gyökerezett meg bennünk,
45657  III,  1890    |                        nélkül is meg tudta verni az ellentábort. Képzeljenek
45658  III,  1890    |                    voltaképpen õ tán nem is nézi az eseményeket, hanem csak
45659  III,  1890    |                        parlamenti csatákba.~Mert az volna az igazi. Ember ember
45660  III,  1890    |                          csatákba.~Mert az volna az igazi. Ember ember ellen.
45661  III,  1890    |                     igazi. Ember ember ellen. Ha az ellenzékbõl feliratkozik
45662  III,  1890    |                     ellenzéki szónoklatoktól zúg az ország napokig.~S mit csinál
45663  III,  1890    |                       tromf, beszédre beszéd, ez az én indítványom, mert ha
45664  III,  1890    |                         keverve márto­gatjuk fel az ecsettel, egy harmadik szín
45665  III,  1890    |                       kettõbõl (nem pedig mindig az õ színük).~Azt, hogy mi
45666  III,  1890    |                        egy csomó embernek elment az esze, jobb megvárni türelmesen,
45667  III,  1890    |                  ereszteni.~A REFORMÁLT FŐRENDEK~Az isten hat nap alatt teremtette
45668  III,  1890    |                   elõször a világosságot, azután az égboltot, harmadnap szétválasztotta
45669  III,  1890    |                   állatokat: és látá isten, hogy az jó volna.~A hatodik napon
45670  III,  1890    |                         hatodik napon teremtette az embert.~A hetedik napon
45671  III,  1890    |                   hetedik napon teremtette volna az emberbõl a mágnást - de
45672  III,  1890    |                     dolog nem kvadrál.~Egyszóval az isten hat nap alatt eleget
45673  III,  1890    |                         eleget teremtett - de mi az ahhoz a gyorsasághoz képest,
45674  III,  1890    |                   Malesherbes egy költeményt írt az akadémiai elnök nejének
45675  III,  1890    |                         strófáig jutott a költõ, az elnök akkorára újból megházasodott.~
45676  III,  1890    |                      ilyen gyors munkát végezni.~Az õsz Vay elsorolja a halottakat;
45677  III,  1890    |            részvétiratokra kapott válaszokat.~Ez az ülés érdekesebb része. Természetes
45678  III,  1890    |                  fõrendiházba - õseik kriptáiba.~Az apró-cseprõ jelentések után
45679  III,  1890    |                          jelentések után fölállt az elmaradhatatlan gróf Zichy
45680  III,  1890    |                       nézetéhez.~Most jött aztán az igazi költségvetés, amit
45681  III,  1890    |              költségvetést sorsának.~Következett az általános tárgyalás.~A miniszter
45682  III,  1890    |                          A miniszter szétnézett, az elnök szétnézett, a fõrendiházi
45683  III,  1890    |                   fõrendiházi tagok visszanéztek az elnökre és miniszterre.
45684  III,  1890    |                       Hirschler ásított.~S ezzel az ásítással be volt fejezve
45685  III,  1890    |                        ásítással be volt fejezve az általános vita.~Következett
45686  III,  1890    |                          Ezer meg ezer szövedéke az állami életnek.~A miniszter
45687  III,  1890    |                          A miniszter szétnézett, az elnök szétnézett.~Mélységes
45688  III,  1890    |                           1 órakor már vége volt az ülésnek, s a fõrendiház
45689  III,  1890    |                      prémes felöltõjét vette fel az elõteremben, így szólt egymáshoz.~-
45690  III,  1890    |                          Egy kicsit soká tartott az ülés.~- Utcunque! De meglehetõsen
45691  III,  1891    |                       vagy!)~Ejh, hát hogy lehet az? Hiszen ezek a jó fiúk egy
45692  III,  1891    |                      bárányok. Képtelenség, amit az ellenzéki sajtó ír, hogy
45693  III,  1891    |                          frígiai sapkában járnak az embereink, vagy paphiai
45694  III,  1891    |                     mozgást fedezheti fel a szem az ázalagok közt, nagyítóüveg
45695  III,  1891    |                   fantázia segélyével - de azért az a víz mégis tiszta lehet,
45696  III,  1891    |                        tartozom annyi klikkhez - az nem az én sokoldalúságomban
45697  III,  1891    |                          annyi klikkhez - az nem az én sokoldalúságomban rejlik,
45698  III,  1891    |               Tibád-klikknek, legalább szeretnék az lenni, mert Tibád okos,
45699  III,  1891    |                      Tisza-klikket illeti, ennek az egzisztenciája rejtélyes
45700  III,  1891    |                         nem vacsorál. Mert, hogy az ember valami klikkhez tartozzék,
45701  III,  1891    |                        anélkül, hogy tudna róla, az lehetséges; de hogy vacsoráljon
45702  III,  1891    |                  lehetséges; de hogy vacsoráljon az ember anélkül, hogy tudna
45703  III,  1891    |                   valószínûtlen. Erre példát még az ellenzéki lapokban sem olvastam.
45704  III,  1891    |                         ember. De kik? Hát éppen az a csomó. Könnyû õket megismerni.
45705  III,  1891    |                        egyszerre nyújtanak kezet az érkezõnek, hát akkor a Tisza-klikkbeli
45706  III,  1891    |                          valaki, s aki oda leül, az rögtön klikkbelivé lesz,
45707  III,  1891    |                             Még nem érkezett meg az ideje!~Megütötte fülemet
45708  III,  1891    |                        ez a hang: »Még nincs itt az ideje«, s faggatóra vettem
45709  III,  1891    |                       híttam.~Azt is észrevettem az õsszel, hogy pont harangszókor (
45710  III,  1891    |                  legsûrûbb szitán át nézné. Csak az ellenzéki szemek látják
45711  III,  1891    |                          Tisza Kálmán?~Jól teszi az ellenzék, ha az átláthatatlan
45712  III,  1891    |                        Jól teszi az ellenzék, ha az átláthatatlan fátyolt föllebbenti,
45713  III,  1891    |                         de azt mondják, hogy aki az õ apjának természetes fia,
45714  III,  1891    |                         apjának természetes fia, az két galambot lát. Úgy gondoltuk
45715  III,  1891    |                        tehát, hogy a Tisza-klikk az a másik galamb, akit mindenkinek
45716  III,  1891    |                 politikus« hírére vágyik. De, ha az ellenzéki zsurnalisztika
45717  III,  1891    |                     csakugyan két galambunk van. Az egyik a torony tetején,
45718  III,  1891    |                         akkora fantáziával, mint az ellenzéké, oda lehet vinni
45719  III,  1891    |                            vajon eltûnne-e ezzel az a másik galamb a kalamárisból?~
45720  III,  1891    |                       galamb a kalamárisból?~Nem az addig, míg a habarékpárti
45721  III,  1891    |                          más madarak röpülnek ki az újságpapirosok betûerdejébõl.
45722  III,  1891    |                      Szapáry Gyula gróffal, hogy az õ fazekai repedeznek.~Hátha
45723  III,  1891    |                        hetek múlnak-mennek, mint az örökké tovasietõ folyamok.
45724  III,  1891    |                      nélkül. Lászlón rajta lévén az oláhfalusi ködmön - cselszövés
45725  III,  1891    |                        Károlynak? Miben fõ vajon az Almássy Géza rózsaszínû
45726  III,  1891    |                          nagy hegyes süvegekkel: az sehogy se hiszi el, hogy
45727  III,  1891    |                         kedden mi lesz, azt csak az Isten és Linder György tudja.~
45728  III,  1891    |                     szabad léteznie, ha teljesen az ellenzék kedvében akarna
45729  III,  1891    |                     megfordul itt Horváth Gyula, az ellenzék szerint Szilágyinak
45730  III,  1891    |                     ellenzék szerint Szilágyinak az intimusa, kitõl nem lehet
45731  III,  1891    |                           mert Krajtsik elalszik az asztalnál s a legcsodálatosabb
45732  III,  1891    |                        mint a másik héten, tûröm az anekdotákat (némelyikhez
45733  III,  1891    |                 hordószagú rossz bort, hallgatom az elkeseredett disputákat,
45734  III,  1891    |                          Nem mozog ott más, csak az állkapcák, meg kések és
45735  III,  1891    |                      kések és a villák. Sõt ezek az utóbbiak csörömpölnek is,
45736  III,  1891    |                          a vendéglõs tulajdonai. Az állkapcák a mieink, hát
45737  III,  1891    |                      vacsoráktól ne reméljen hát az ellenzék semmit. Nincs ott
45738  III,  1891    |                       csodálkozva: hogy ki lehet az: gazdag ember, akinek elajándékozni
45739  III,  1891    |                    gazdatisztet - kezdem -, akit az uraság kicsap a szolgálatból,
45740  III,  1891    |                 protestáns életpárjával. Átkozza az »isten tetszése után« szaladgáló
45741  III,  1891    |                   eközben elindul keresni azokat az apácákat, akiket egy másik
45742  III,  1891    |                         elcsapatott Nagyváradon, az árva­leányok intézetébõl;
45743  III,  1891    |                       megérkezik Nagyváradra, de az egyik apácát nem találja.
45744  III,  1891    |                  gazdatiszt házába, ahol kitárul az olvasó szeme elé a kioldott
45745  III,  1891    |                      szeme elé a kioldott csomó. Az elcsapott gazdatiszt az
45746  III,  1891    |                          Az elcsapott gazdatiszt az elcsapott apácát szöktette
45747  III,  1891    |                gazdatisztet, mindketten belátják az elkövetett hibát, mely azonban
45748  III,  1891    |                      élnek, ha meg nem haltak...~Az én fiatal íróm ahelyett,
45749  III,  1891    |                        beszély-témának, elkezdte az orrát vakarni, ami írói
45750  III,  1891    |                             Hiszen mind jó volna az, kérem, gyönyörû volna ez,
45751  III,  1891    |                     voltak?~- Hogyne! Ott voltam az ülésen. Hiszen csak éppen
45752  III,  1891    |                       igaza van!~- Egészen. Mert az árvák közt, hol szülõi befolyás
45753  III,  1891    |                        jó aratást tehettek volna az apácák. Nem volt igazuk
45754  III,  1891    |                        türelmetlenséget közölték az esetet egy lélegzetre a
45755  III,  1891    |                 kulcsárnéja, a komornája szintén az, pedig ez már harminc év
45756  III,  1891    |                      efféle hittérítési hajlamok az intézetben. A növendékek
45757  III,  1891    |                    vallásra való tekintet nélkül az »Üdvözlégy Máriát« használták
45758  III,  1891    |                        beállt a második sérelem: az összes növendékek a katolikus
45759  III,  1891    |                           felelék. »Járjanak hát az összes növendékek a protestáns
45760  III,  1891    |                          türelmetlenség vezette; az õ akciója, éppen megfordítva,
45761  III,  1891    |                        Kiszivárgott a híre, hogy az arcképemet hozod és a kiadóim­
45762  III,  1891    |                    macskákat tennéd meg bíráknak az egér felett.~Tegnap a Ház
45763  III,  1891    |                      dolgot forraltál ki ezekkel az én kiadóimmal ellenem, egyszerre
45764  III,  1891    |                        amint javában keresgélnék az ideáim közt, egyszer csak
45765  III,  1891    |                        javulni akarna. Megjelent az egyházi gyûlésen és felajánlotta,
45766  III,  1891    |                     csapást Debrecen felõl, mert az árvák és özvegyek siralma
45767  III,  1891    |                          elõtt nem volt közömbös az ingyen harang.~»Szavazzunk
45768  III,  1891    |                       ingyen harang.~»Szavazzunk az ajánlat felett!« - mondták.~
45769  III,  1891    |                   toronyba egy órát csináltatok, az órára egy kalapácsot, hogy
45770  III,  1891    |                       órára egy kalapácsot, hogy az a kalapács idõk végezetéig
45771  III,  1891    |                     tovább. A világért se akarom az én tiszteletre méltó kiadóimat
45772  III,  1891    |                         megütögesse.~Címe lesz: »Az én kiadóim«. Küldd el a
45773  III,  1891    |                     szállanék s nem keverném föl az emberek epéjét még jobban.~
45774  III,  1891    |                         Mert úgyis nagyon lejárt az elõfizetõ-fogdosás aranykora!
45775  III,  1891    |                         aranykora! Letûntek azok az idõk, mikor Tiszaháton ábrándos
45776  III,  1891    |                   rá-rászorul a mai generáció is az elõfizetési felhívásra,
45777  III,  1891    |                       feloszlik három korszakra: az elsõ az eszme fogamzásának
45778  III,  1891    |                         három korszakra: az elsõ az eszme fogamzásának korszaka,
45779  III,  1891    |                         a rossz szándék. Meglepi az embert, mint a szerelem,
45780  III,  1891    |                       hirdess prenume­rációt! Ha az utcán megyünk, a darázs
45781  III,  1891    |                 füstjének szállongó karikáit, de az ördög se tud róla semmit.
45782  III,  1891    |                          a prenumeráció eszméje.~Az eszme születését követi
45783  III,  1891    |                       követi a tett. Kinyomatjuk az elõfizetési felhívást...
45784  III,  1891    |                          rögni, hogy engedjük el az ingyenkosztot; ha pedig
45785  III,  1891    |                       csábító eszmék ezek! Ámbár az igazi prenumeráns-vadászt
45786  III,  1891    |             költeményeire.~Végre nyélbe van ütve az elõfizetési fölhívás s ekkor
45787  III,  1891    |                        Majd máskor.~Nem adtam át az ívet (oly nyugodtnak éreztem
45788  III,  1891    |                       nyugodtnak éreztem magamat az nap, mint aki valami jótettet
45789  III,  1891    |                       alkalomra halasztottam.~Ez az alkalom a népszínházban
45790  III,  1891    |                   népszínmûvet adtak, unatkozott az egész színház, az én barátom
45791  III,  1891    |                     unatkozott az egész színház, az én barátom akkorákat ásított,
45792  III,  1891    |                    valami kellemes állapot tudni az embernek, hogy az adó mellett
45793  III,  1891    |                          tudni az embernek, hogy az adó mellett immár õ is számbavehetõ
45794  III,  1891    |                       számbavehetõ csapást képez az ország fölött. Hogy valahány
45795  III,  1891    |                          legjobb barátai laknak, az ablakokat merev sápadt arcokkal
45796  III,  1891    |                  következett a harmadik korszak. Az az idõ, mikor a gyûjtõívek
45797  III,  1891    |               következett a harmadik korszak. Az az idõ, mikor a gyûjtõívek
45798  III,  1891    |                          gyûjtõívek megérkeznek.~Az ember minden bûntudat dacára
45799  III,  1891    |                        levelet is hoz egyszerre.~Az egyiken otthoni postabélyeg.
45800  III,  1891    |                       mely elhitette velem, hogy az emberek a tizenkilencedik
45801  III,  1891    |                 szobámban maradtam várva reájuk. Az órák lustán, nehézkesen
45802  III,  1891    |                         biztató kopogás hangzott az ajtón. Odarohantam s mint
45803  III,  1891    |                       kötelezve - szóltam átadva az ívet. - Tehát ön még nem
45804  III,  1891    |                       már aláírattak.~- Tehát ez az ív?~- Ezt azért kértem,
45805  III,  1891    |                           hogy ha én szenvedtem, az ismerõseim is szenvedjenek.~...
45806  III,  1891    |                       vendégem kezét. Hogyne. Ez az ember egy új gyûjtõ-faj
45807  III,  1891    |                         eredményt érhet el velük az irodalom, mint a hajdaniakkal.~
45808  III,  1891    |                             tatik« mellett, mert az újságírás mesterségéhez
45809  III,  1891    |                         beszél! Hát nem remeklés az, ha az ember egyetlen ütéssel
45810  III,  1891    |                          Hát nem remeklés az, ha az ember egyetlen ütéssel teríti
45811  III,  1891    |                          legbõszebb tulkot? (Míg az újságíró csak a ködben szurkál
45812  III,  1891    |                       mely egyszerre agyonsújtsa az újságíró könnyedén odavetett
45813  III,  1891    |                          milyen zacskó! Hogy van az kivágva! Kilenc sallangja
45814  III,  1891    |                           S bár egy darabból van az egész, rajta barnállik a
45815  III,  1891    |                        Így küldte fel azt Budára az ipolysági derék mester: »
45816  III,  1891    |                       hogy ez a szép jószág csak az ország hatalmas miniszterelnökét
45817  III,  1891    |                tekintélye még jobban, hogy mikor az udvarhoz fölmégyen s beteszi
45818  III,  1891    |                         a legnagyobb magyart, ki az ország ügyeinek élén áll
45819  III,  1891    |                          azóta a zacskóból! Maga az ország miniszterelnöke is,
45820  III,  1891    |                     piros bársony székét.~De míg az igazi Bismarckot a szereplési
45821  III,  1891    |                         és a fecsegési vágy (fog az még küldeni Ábrányiért!),
45822  III,  1891    |                      áldásos napi munkát, melyet az új vezér dirigál; de a lezajlott
45823  III,  1891    |                   valamennyire õ csak részt vett az eseményekben). Nem dicsekszik
45824  III,  1891    |                 közzétenni is érdemes volt. Mert az egész történet sok tekintetben
45825  III,  1891    |                   kellemes. Egy história, amiben az összes szereplõk jól járnak
45826  III,  1891    |                        messzemenõ hatása volt (s az íróra ez a fõ). A miniszterelnök
45827  III,  1891    |                          lehet elkeseredve, mert az 1844-iki cikke egy kis közleményt
45828  III,  1891    |                           Némi rövidséget csupán az a bizonyos kos szenvedett -
45829  III,  1891    |                     bizonyos kos szenvedett - de az is csak a halála után.~ÁLARC
45830  III,  1891    |                       között is kifejezést ád. S az haj! nagy dolog ám... Mindenki
45831  III,  1891    |                    gólyák megilletõdve hallották az öreg szittya poszmogásait,
45832  III,  1891    |                    szittya poszmogásait, s ettõl az idõtõl kezdve valóságos
45833  III,  1891    |                           Ha most már elgondolja az ember, hogy ez az igazán
45834  III,  1891    |                     elgondolja az ember, hogy ez az igazán derék fiú immár a
45835  III,  1891    |                          ezen a földön, s ketten az õ szerényke keresetébõl
45836  III,  1891    |                         lészen bizonyára azokhoz az ideális elvekhez is, amelyekrõl
45837  III,  1891    |                       ismét elviszi valamiképpen az ördög.~Annyi az egész, hogy
45838  III,  1891    |                     valamiképpen az ördög.~Annyi az egész, hogy rövid habozás
45839  III,  1891    |                      felelte magabízó önérzettel az ifjú -, nagyméltóságod beláthatja,
45840  III,  1891    |                 reflektálhatok egy olyan állásra az állam szolgálatában, amelyben
45841  III,  1891    |                        pedig viharba repül össze az állandóan ott tanyázó felhõ
45842  III,  1891    |                         nézett.~Nincs semmi baj. Az álarc ismét rendben.~Jöhet,
45843  III,  1891    |                          módja. Így élnek tovább az unokáikban.~De a fehér emberek
45844  III,  1891    |                         ostobább is. Mert amazok az éhség csillapítására dolgoznak,
45845  III,  1891    |                ünnepélyen beszédet tartott, künn az utcákon a tömegek, csúfondáros
45846  III,  1891    |                          rókát össze ne tévessze az oroszlánnal.~De nem akarunk
45847  III,  1891    |                      Tisza Kálmán ült.~De ez nem az elsõ és nem az utolsó bérkocsi.
45848  III,  1891    |                         De ez nem az elsõ és nem az utolsó bérkocsi. Ez egy
45849  III,  1891    |                       kénytelen beleülni. Folyik az óriási lakmározás, csámcsogás,
45850  III,  1891    |                        aztán szájmosogatás. Néha az sem. Egyszer Tiszát esszük,
45851  III,  1891    |                          egészen jól van ez így. Az angol nép portást állít
45852  III,  1891    |                         azok mi tõlünk? Mindegy, az emberevés kínzó étvágya
45853  III,  1891    |                         mulatságot kezdik, akkor az anyákon akad meg a dolog,
45854  III,  1891    |                         Szerkesztõ úr! Azok közé az európai rabszolgák közé
45855  III,  1891    |                          akik este is dolgoznak. Az éjfél majdnem mindig a munkaasztalnál
45856  III,  1891    |                          ámbátor bolondja vagyok az összes mûvészeteknek, színházba
45857  III,  1891    |                         esztendõre.~Azt gondolná az ember, hogy évek hosszú
45858  III,  1891    |                         csak két darabot láttam: az Ember tragédiájá-t és a
45859  III,  1891    |                       alatt, mióta fölváltva hol az egyik, hol a másik darabot
45860  III,  1891    |            tanulmányoztam, bõséges alkalmam volt az összehasonlításra, melyik
45861  III,  1891    |                         a két darab maradt örök. Az esztendõk során nagy változáson
45862  III,  1891    |                          nagy változáson ment át az én esztétikai meggyõzõdésem
45863  III,  1891    |                     esztétikai meggyõzõdésem is; az Ember tragédiájá-nak lelkes
45864  III,  1891    |                     kedvvel bár, tovább élveztem az én két darabomat; s azonképpen
45865  III,  1891    |                      azonképpen tovább változott az én esztétikai meggyõzõdésem
45866  III,  1891    |                        Jelenleg ismét lelkesülök az Ember tragédiájá-ért, s
45867  III,  1891    |                          oszthat kitüntetéseket: az uralkodó címekkel, rendjelekkel
45868  III,  1891    |                   hízelgés keze fonja.~Innen van az, hogy a különféle helyekrõl
45869  III,  1891    |               rendjeltára élõ alattvalóira szól (az élõk támogatják a trónust).
45870  III,  1891    |                     díszpolgári oklevelei szinte az élõk számára vannak, de
45871  III,  1891    |                   szabású kitüntetések a szobor, az utcanév a halottaké (mert
45872  III,  1891    |                    Váradi Antal nem kaphatja meg az aranygyapjút, hanem csak
45873  III,  1891    |                    királynak külön szemüvege van az emberi nagyságra nézve.
45874  III,  1891    |                       emberi nagyságra nézve. És az helyes is. Arany János csak
45875  III,  1891    |                        fölfogás szerint céloznak az utódokra, hogy az utódok
45876  III,  1891    |                       céloznak az utódokra, hogy az utódok ne bánhassanak könnyelmûen
45877  III,  1891    |                   alkotva) hogy tartson mértéket az õ kitüntetéseiben, ha azokat
45878  III,  1891    |                        formák és szabályok közé? Az elsõ száj elkiálthatja az
45879  III,  1891    |                        Az elsõ száj elkiálthatja az elsõ föllendülésnél: »szobrot
45880  III,  1891    |                     többi száj utána ordít. S ez az ordítás mindjárt orkán,
45881  III,  1891    |                        árnyéka tündöklõkké teszi az alatta levõket. Édes bér
45882  III,  1891    |                    halandók. A nép kincs­tárában az egyetlen becses gyémánt,
45883  III,  1891    |           kitüntetéseinek mértékét, módját, mint az uralkodóknak, mert százszor
45884  III,  1891    |                válogatnia. Kinek mit adjon? Mert az õ vonzalmával sokkal inkább
45885  III,  1891    |                        sokkal inkább visszaélnek az emberek, mint a királyéval.
45886  III,  1891    |                          Ez a király külön dolga az õ vitézeivel. Nekünk is
45887  III,  1891    |                       magát. Nagyon gyanús holmi az egy idõ óta. A nép megtalálta
45888  III,  1891    |                        pápaszemét s azon át nézi az országot. A megbecsülését
45889  III,  1891    |                         ahogy a királyi kegy süt az illetõre. Az államtitkár
45890  III,  1891    |                    királyi kegy süt az illetõre. Az államtitkár bankettet kap,
45891  III,  1891    |                 minisztereknek ajánlanak föl. Ha az egyik miniszter nem vállalja,
45892  III,  1891    |                         a nyolcból egy sem akad, az államtitkárokra fanyalodik.
45893  III,  1891    |                         lajtorjáján, s mikor már az adófölügyelõ (s kir. tanácsos)
45894  III,  1891    |                     Erzherzogin Dorothea-gasse«, az átellenes vendéglõ »Zum
45895  III,  1891    |                   vendéglõ »Zum Erzherzog Karl«, az rögtön rájöhet, hogy itt
45896  III,  1891    |                 bálványait, vonzalma tárgyait is az elõljáróságtól kapja, hogy
45897  III,  1891    |                       három ilyen bártli is lóg: Az egyik bártlin »a korona
45898  III,  1891    |                      hármat egyszerre, akár csak az egyiket, amelyikre éppen
45899  III,  1891    |                           aminõk mutatkoznak, jó az emberek nagyságát egy kis
45900  III,  1891    |                          fogja a rozsda; mert ha az élõ hatalmasok imádása minden
45901  III,  1891    |                         maradna elég utca és tér az aktuális nagyok számára -
45902  III,  1891    |                      halottaktól kellene elvenni az utcákat. Mert a meghalt
45903  III,  1891    |                   excellenciásoknál többet érnek az élõ excellenciások. Ezen
45904  III,  1891    |                  udvariatlanság. Én hiszem, hogy az õ érdemei kiállják azt az
45905  III,  1891    |                        az õ érdemei kiállják azt az idõt. S végre a Stáció utca
45906  III,  1891    |                         melynek roppant arányait az mutatja legjobban, hogy
45907  III,  1891    |                     ellene a kormány. Igaz lehet az? De hát akkor, hogy eshetett
45908  III,  1891    |                          mindennek Horváth Gyula az oka, aki a táborát úgy válogatta
45909  III,  1891    |                        szépirodalmi csecsemõt!« (Az egész újságot tele írná
45910  III,  1891    |                     György Endre már elcammogott az odújából; nosza nekiiramodnak
45911  III,  1891    |                zsarnoknak: nem fogja pártját sem az egyik, sem a másik pártnak,
45912  III,  1891    |                   elvtársak, mikor a redakcióban az az attentátum született,
45913  III,  1891    |                           mikor a redakcióban az az attentátum született, hogy
45914  III,  1891    |                 király-himnusz dologgal. Hogy ez az idea a közgazdasági rovatnál
45915  III,  1891    |                   gyöngédebbek, azok csak ölnek, az újdondászok nem elég ravaszok,
45916  III,  1891    |                        kitaláljanak valami ellen az ollónál, a színi referensek
45917  III,  1891    |                          A liferálás különben is az õ szakmájuk.~De akárhogy
45918  III,  1891    |                     ítélõszéke elé: »Mondják meg az urak egyenkint a véleményüket
45919  III,  1891    |                           de azért tudom követni az észjárástokat, és van is
45920  III,  1891    |                  szikrájának kell lennie, melyet az egész nemzet a maga szikrájának
45921  III,  1891    |                   fölkent hívének sem - ezt csak az a nemes, kevély amazon sugalmazhatja,
45922  III,  1891    |                         mi szépséges Hungáriánk. Az õ fenséges alakjának kell
45923  III,  1891    |                          kell látszani e dalban, az õ bátor járásának kell abból
45924  III,  1891    |                 járásának kell abból kikopognia, az õ méltóságos hû szavának
45925  III,  1891    |                          Gyenge, fölületes dolog az. És mégis, mégis sajnálom,
45926  III,  1891    |                           hogy Jókait kitettétek az »eresz alól«, hogy ezt a
45927  III,  1891    |                        kegyelet ellen vétettünk. Az a nagy ember, aki egy félszázad
45928  III,  1891    |                          nem adok semmit. Hiszen az »arany bullában« is benne
45929  III,  1891    |                         inkább gratulálok nektek az eredményhez.~Mert ti csak
45930  III,  1891    |                        nem, s két dolog tûnt ki.~Az egyik az, hogy a himnusz
45931  III,  1891    |                          dolog tûnt ki.~Az egyik az, hogy a himnusz nem jó.~
45932  III,  1891    |                    himnusz nem jó.~A másik pedig az, hogy a közönség jó.~(S
45933  III,  1891    |                       himnusz, mint a közönség.) Az a tisztes, nemes hang, az
45934  III,  1891    |                        Az a tisztes, nemes hang, az a modor, mely a nyilatkozatokban
45935  III,  1891    |                        nyilatkozatokban dominál, az a deferencia, a mellyel
45936  III,  1891    |                         finom érzését; mert csak az van jogosítva megmondani,
45937  III,  1891    |                       hiszem, ezt fogja állítani az összeállított zsûri. Annyira
45938  III,  1891    |                       most két hétig jönnének is az ellenkezõ vótumok, még se
45939  III,  1891    |                          a másik himnuszt.~És ha az se lesz jó, írja meg a harmadikat
45940  III,  1891    |                      annyiszor, míg meg nem írja az igazit, mert a népítéletbõl (
45941  III,  1891    |                       hasábjain zajlik), nemcsak az nyilvánult, hogy rossz himnuszt
45942  III,  1891    |                        himnuszt írt Jókai, hanem az is, hogy himnuszt, olyat,
45943  III,  1891    |                           Amit Jókai elhibázott, az csak Jókainak sikerülhet.~
45944  III,  1891    |                           Andrássy Manó grófról)~Az ország egyik leggazdagabb
45945  III,  1891    |                        óriási uradalom.~Még csak az imént láttuk a Házban, a
45946  III,  1891    |                       mindig volt valami panasz. Az öregúr mindig duzzogott.
45947  III,  1891    |                         alatt, a benyomás mindig az volt, hogy a hallott beszéd
45948  III,  1891    |                           körül legyeskedett; ez az ismeretsége megmaradt késõbbre
45949  III,  1891    |                     magát a magyar viszonyokról.~Az öregúr gyakran szerette
45950  III,  1891    |                       III. Napoleon Kossuthról (»az egy dulcamara« - mondta
45951  III,  1891    |                     ragadták õt nagyobb akciókra az egyes föllendülések, melyek
45952  III,  1891    |                      egyes föllendülések, melyek az õ félszázada alatt a nemzetbõl
45953  III,  1891    |                 hangulatot a nemzetben; azt csak az alkotmány helyreállítása
45954  III,  1891    |                Vezéreljed jóra~A mi királyunkat!~Az alkotmányos érában gömöri
45955  III,  1891    |                      biztosíték, hogy amit mond, az neki igazi véleménye.~Egyébként
45956  III,  1891    |                        miniszternek:~- Ez X. úr. Az én bérlõm. Ritka becsületes
45957  III,  1891    |                        elõ sem hozakodott többet az ügyével.~A legapróbb körülményeket
45958  III,  1891    |                 kénytelen lesz vagy deákot venni az idén vagy disznót, aki megegye.
45959  III,  1891    |                       ritka tárgy a kontinensen, az mind megfordult már õ nála.
45960  III,  1891    |                        nála. Örökös alkuban volt az öreg gróf, hol a Szobieszki
45961  III,  1891    |                          olcsón.~Hát azt hinné-e az újabb nemzedék, hogy valamikor
45962  III,  1891    |                      könyvet írt indiai útjáról, az tudvalevõ (az Akadémia is
45963  III,  1891    |                    indiai útjáról, az tudvalevõ (az Akadémia is beválasztotta
45964  III,  1891    |                elbeszélte e sorok írójának, hogy az általa szerkesztett élclapban
45965  III,  1891    |                       hová gondolsz. Itthon kell az intelligencia!~- Az itthon
45966  III,  1891    |                         kell az intelligencia!~- Az itthon lármázó pennás emberekre
45967  III,  1891    |                  ASSZONYOK~Vége már a poézisnak, az idealizmusnak. Óh azok az
45968  III,  1891    |                        az idealizmusnak. Óh azok az asszonyok. Az ember azt
45969  III,  1891    |             idealizmusnak. Óh azok az asszonyok. Az ember azt hinné, hogy õk
45970  III,  1891    |                 Kálmánnét leszavazzák.~Ugyanazok az asszonyok, akik kétszer
45971  III,  1891    |                    kétszer segítették gyõzelemre az apáca-kérdésben; amely ebben
45972  III,  1891    |                   védette álláspontját.~Gyõzött. Az apácák eltûntek. A közvélemény
45973  III,  1891    |                      tért a dolog fölött.~S íme, az apácák kezdenek visszatérni.~
45974  III,  1891    |                       szavaztak a múltkor.~Talán az apácák lettek azóta liberálisok,
45975  III,  1891    |                           egyik se történt.~Csak az történt, hogy Tisza Kálmánnénak
45976  III,  1891    |                         nem miniszterelnök.~Csak az történt, hogy ezek az asszonyok
45977  III,  1891    |                       Csak az történt, hogy ezek az asszonyok egészen úgy cselekedtek,
45978  III,  1891    |                       kötött könyvekben viszi be az úgynevezett nagyközönségbe,
45979  III,  1891    |                         aranybányát fedeztek fel az urak vagy petróleum-forrásokat,
45980  III,  1891    |                       nélkül furcsán nézne ki ma az irodalom), aki számolásába
45981  III,  1891    |                        lehetetlen terv. De ebben az esetben egészen meghökkentõ
45982  III,  1891    |                        õt megakadályozni. De nem az történt. Ritka egyértelmûséggel
45983  III,  1891    |                         hogy mit akarhatnak ezek az urak? Miben bizakodnak,
45984  III,  1891    |                         magyart találtak valahol az Ural körül. S hogy azok
45985  III,  1891    |                          nem nagyon hasonlítanak az idevalókhoz.~De nem az történt.
45986  III,  1891    |              hasonlítanak az idevalókhoz.~De nem az történt. Nem találták meg
45987  III,  1891    |                        történt. Nem találták meg az ázsiai õstestvéreket, hanem
45988  III,  1891    |                          közönség rokonszenvéhez az utat, amely pedig be volt
45989  III,  1891    |                        veszélytelen. Mert megvan az a tulajdonsága, ami a mesebeli
45990  III,  1891    |                         a mesebeli utaknak, hogy az utasnak, ha egyszer elindult
45991  III,  1891    |                          megelégedéshez még csak az íróknak kell hozzájárulni,
45992  III,  1891    |                    kulturális feladatot végzett. Az egyik, hogy írókat lanszírozott,
45993  III,  1891    |                     írókat lanszírozott, a másik az, hogy írókat legiullotinerozott.~
45994  III,  1891    |                     bízvást rá lehetne nyomtatni az örvendetes gyászjelentést:~»
45995  III,  1891    |                       eltalálni, hogy mi lehetne az efféle levélben? Magamról
45996  III,  1891    |                        leírva látni?~Nem érdekes az! S te különben is tudod,
45997  III,  1891    |                összeférhetetlenség vitt el, mert az köztünk hosszú évtized alatt
45998  III,  1891    |                      vitt el, még kevésbé hozott az vissza (mert magam proponáltam
45999  III,  1891    |                 reflektálván a nagyobbra, melyet az eltávozás idején ajánlottál),
46000  III,  1891    |                           Kérlek is rá, hogy ezt az irányt tartsátok meg ezentúl