bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

47501  III,  1892    |                        elválasztott holttetemét.~Az egyik csoporthoz vidáman
47502  III,  1892    |                         gazdáikat.~Úgy déltájban az utoljára megérkezett szánkó
47503  III,  1892    |                      elhaltak, együtt volt végre az egész ország, kivévén azokat
47504  III,  1892    |                       megsemmisítették a múltkor az ónodi országgyûlésen. Az
47505  III,  1892    |                         az ónodi országgyûlésen. Az volt a gyors eljárás. Nem
47506  III,  1892    |                      Kenedi barátunk, teszem azt az aradi országgyûlésrõl, amikor
47507  III,  1892    |                           mint kétszáz nyelv. És az el nem némítható kisebbség
47508  III,  1892    |                    látszik a nagy lármájával.~De az efféle nagy szcénák alkalmasint
47509  III,  1892    |               vakmerõsködtek élni bizonyos urak, az erre támadt zûrzavarban
47510  III,  1892    |                     mentem a tárgyamtól. Így van az, ha az ember belekezd a
47511  III,  1892    |                       tárgyamtól. Így van az, ha az ember belekezd a fecsegésbe.
47512  III,  1892    |                          a témám.~Napirenden van az átalányok megszavazása.~
47513  III,  1892    |                 megszavazása.~Rákóczi Ferencnek »az õ sok fáradozásáért« évenkint
47514  III,  1892    |                        Répássy miért híresztelte az ülésben Heves csodálatos
47515  III,  1892    |                       Heves csodálatos panaszát, az adó keveslését.)~Nagy vivát
47516  III,  1892    |                          forint évenkint ajánlta az elõadó.~Erre már némi morgás
47517  III,  1892    |                       Csak nem küldhetjük tán át az egész paksamétát elintézés
47518  III,  1892    |                      paksamétát elintézés végett az Úristenhez?~Vagy elviszi
47519  III,  1892    |                       közbe.~- Éppen alkalmas rá az idõ. Nem tudunk a pénzünkkel
47520  III,  1892    |                       hallatára, unisono kiálták az ablegátusok.~- Nem kell,
47521  III,  1892    |                   kezdtem már, hogy aláírtam azt az ívet.)~De a diárium betûerdeje
47522  III,  1892    |                      köszöntötte fel õméltóságát az ebédnél.~De csak, még tovább.
47523  III,  1892    |                    elkövetvén s a lakosokat, még az egyháziakat sem véve ki,
47524  III,  1892    |                       sarcolt szállásul, magának az országnak igen csekély hasznával,
47525  III,  1892    |              részegeskedéssel, bujál­kodással és az istentelen élet minden nemével
47526  III,  1892    |                      szegény Csécsei János élne, az majd még jobban is elmondaná,
47527  III,  1892    |                        jobban is elmondaná, hogy az olcsó képviselõk milyen
47528  III,  1892    |                         a drágák a legolcsóbbak.~AZ AKADÁLYOZOTT MINISZTER~Mindenekelõtt
47529  III,  1892    |                    meglehetõsen kimentenek ennek az országnak a szokásai, ahol
47530  III,  1892    |                       országnak a szokásai, ahol az emberek elõszeretettel csinálnak
47531  III,  1892    |                      felolvasni, végre is kiment az a körülmény, hogy most idehaza,
47532  III,  1892    |                         itthon is jobb szeretnék az Apponyi hangjával olvasni
47533  III,  1892    |                        tudni, milyen fátum üldöz az örökös elõszavakkal, most
47534  III,  1892    |                          egy kérésem van hozzád. Az új Wekerle-kormányról egy
47535  III,  1892    |                          ne politikailag írd meg az új minisztert, de irodalmi
47536  III,  1892    |                     lehetetlenség! Szombaton van az eskü Bécsben. Már talán
47537  III,  1892    |                          eskü Bécsben. Már talán az ötödik vagy a hatodik esküm.
47538  III,  1892    |                         se hagyhatom el mindjárt az elsõ mézes napon, mikor
47539  III,  1892    |                          pedig írja addig itthon az én jellemrajzomat (ha az
47540  III,  1892    |                         az én jellemrajzomat (ha az neki könnyebb), aztán olvassa
47541  III,  1892    |                   elhalasztja vagy elõbbre teszi az esküt, akkor mit fogok én
47542  III,  1892    |                   egyszer a király elhatározott, az el van határozva s amit
47543  III,  1892    |                        egyszer Tisza megmondott, az meg nem másítható. A nemes
47544  III,  1892    |                 tépelõdésemben, míg végre másnap az utolsó órákban kitisztultak
47545  III,  1892    |               konzervativizmust, hogy odaállítja az õ konzervatív alakját a
47546  III,  1892    |                        világ teremtéséhez, amint az fölkiált: »Vigyázz, uram
47547  III,  1892    |                  személye körüli miniszter lett, az isten oldala melletti miniszter
47548  III,  1892    |                          volnának agancsai (mert az fölösleges), a zerge nem
47549  III,  1892    |                      ugrana oly merészeket (mert az veszélyes), a hiéna nem
47550  III,  1892    |                    sírjaikból a halottakat (mert az illetlen). És mit tudom
47551  III,  1892    |                           szépíteni szenvedélye. Az az államférfiú, aki, mikor
47552  III,  1892    |                        szépíteni szenvedélye. Az az államférfiú, aki, mikor
47553  III,  1892    |                         a piciny alházak, melyek az õ tervei szerint készültek
47554  III,  1892    |                          is beismerik róla, hogy az ország egyik leghasznosabb
47555  III,  1892    |                     dolgozik, nem magának, hanem az országnak. Más mágnás képeket,
47556  III,  1892    |                          Elnököl a delegációban, az erdészegyletben, valamely
47557  III,  1892    |                        szoborbizottságban, építi az új országházat s ki gyõzné
47558  III,  1892    |                        kell a dicsõség ami abból az övé, azt is átadja a munkatársainak
47559  III,  1892    |                  munkatársainak s ami a munkából az övék, azt apródonkint elszede­
47560  III,  1892    |                     mindig van valami képmutatás az államférfiak agyonmagasztalt
47561  III,  1892    |                          népszerû lettél!~A gróf az egyszeri államférfiú sablonos
47562  III,  1892    |                        átnézze a beszédét.~De ez az idegessége a népszerûséggel
47563  III,  1892    |                        képnél valóban szép leány az rozmaring virágos fejével;
47564  III,  1892    |                         Lajos is elismeri, hanem az udvarlói nagyon vegyes társaság,
47565  III,  1892    |                munkavágyat, a kötelességérzetet, az éles judíciumot, a nemes
47566  III,  1892    |               gondolkozást. Akarom, hogy szeresd az emberiséget és az téged
47567  III,  1892    |                        szeresd az emberiséget és az téged viszont.~Amire azt
47568  III,  1892    |                     hibát, csak egyetlenegyet, s az se valami nagy hiba, sõt
47569  III,  1892    |                        vagy tagadólag rázza azt, az mind egyéni és összhangzatos.
47570  III,  1892    |                        rajta; a karzati látogató az õ arcáról nézheti le a beszédeket.~
47571  III,  1892    |                         meleg szívvel karolja át az emberek összességét, egyenkint
47572  III,  1892    |                      keveseket szeressen. S hogy az emberek is, akik mikor egyenkint
47573  III,  1892    |                 rekonstruálni õt küldi a király; az országházat fölépíteni õt
47574  III,  1892    |                          fölépíteni õt bízza meg az ország; mikor jó képviselõházi
47575  III,  1892    |             képviselõházi elnök kell, ki lehetne az más, mint Tisza Lajos; mikor
47576  III,  1892    |                    túlságosan forró, mint nyáron az aszfalt, az oly gyorsan
47577  III,  1892    |                          mint nyáron az aszfalt, az oly gyorsan koptatja az
47578  III,  1892    |                          az oly gyorsan koptatja az embereket, mint ez a talpakat.
47579  III,  1892    |                    néznek többé gúnyosan. Hiszen az nem gúny, hanem csak egy
47580  III,  1892    |                 rajzoltam ez odavetett vázlatban az új miniszter képét, úgyhogy
47581  III,  1892    |                         négyszáz Tisza Lajost és az ország naggyá lesz.«~Egy
47582  III,  1892    |                     volna talán oly elõnyös. (Ez az a több, ami kevesebb.)~Tisza
47583  III,  1892    |                      politikus. Egyénisége van s az erõs, minden ízében körvonalazott.
47584  III,  1892    |                      tanácskozást összekuszálná; az õ beszédei kigombolyítók.~
47585  III,  1892    |                      édes, megenni való titkaiba az egy Eötvös Károlyon kívül,
47586  III,  1892    |                      semmire se képesek, s akkor az a baj. Baj mindig van.~Valaha
47587  III,  1892    |                  mázsáltak már külön: legfeljebb az egész pártot együttesen
47588  III,  1892    |                  önmaguktól változnak, ifjodnak. Az emberi szervezetnek hét
47589  III,  1892    |                   kikerülhetetlensége fenyegette az országot s még maga Tisza
47590  III,  1892    |                        közügy kívánja, én leszek az elsõ, aki Apponyiék felé
47591  III,  1892    |                          saját erejébõl, ha érez az izmaiban erõt. Aki segíteni
47592  III,  1892    |                    kezdõdik. Minden szív feszül. Az elkorhadtnak hirdetett többség
47593  III,  1892    |                         emberek is feltámadnak. (Az a jó a politikában, hogy
47594  III,  1892    |                  államtitkárt jeléül annak, hogy az igazi férfit, mint az acélt,
47595  III,  1892    |                       hogy az igazi férfit, mint az acélt, nem fogja se a rozsda,
47596  III,  1892    |                        se a parlamenti rendszer.~AZ EGYETEMES REGÉNYTÁR ALMANACHJA
47597  III,  1892    |                    rajtam sajnálkozni, mint azon az elátkozott emberen, aki
47598  III,  1892    |                   ugyancsak unalmas dolga lehet.~Az olvasók is abban a hitben
47599  III,  1892    |                          másképpen történt.~Mint az a darab föld, amit ekéjével
47600  III,  1892    |                          õ elõtte úgy tesz velem az a kis papírterület is (a
47601  III,  1892    |                           a két-három elsõ oldal az Almanachban), amit beírok,
47602  III,  1892    |                     csodálatos bûverejét.~Hiszen az »Ezer egy éjbe« való ez
47603  III,  1892    |                      Bizony nem képzeltem, mikor az elõszóírást elvállaltam,
47604  III,  1892    |                        Amit itt kotyogni fognak, az mind beteljesedik.~Az elsõ
47605  III,  1892    |                    fognak, az mind beteljesedik.~Az elsõ évi elõszóban panaszkodtam,
47606  III,  1892    |                  közönség nem veszi a könyveket.~Az volt rá a felelet, hogy
47607  III,  1892    |                      mindjárt melegiben megvette az »Almanach«-ot hatezer példányban.~
47608  III,  1892    |                         közönséget bántani? Hisz az egyebet se tesz, csak olvas.
47609  III,  1892    |                       magam a következõ évben és az írókat szidtam össze, hogy
47610  III,  1892    |                          novellák termettek erre az Almanachban, hogy a kritika
47611  III,  1892    |                        leszidná a vendégei elõtt az ételeit és a borát. Mintha
47612  III,  1892    |                  novellák jók és újak voltak, de az már csak tagad­hatatlan,
47613  III,  1892    |                        csak tagad­hatatlan, hogy az írók mind a régiek. Nosza
47614  III,  1892    |                     lefestettem borongó lélekkel az anyaföld meddõ emlõit, melyeken
47615  III,  1892    |                          mi történt? Éppen ebben az évfolyamban csillámlott
47616  III,  1892    |                      évfolyamban csillámlott meg az »Almanach«-ban a Herczeg
47617  III,  1892    |                        esve.~- De hisz ön mindég az ellenkezõjét írja annak,
47618  III,  1892    |                     dolog. Minthogy mindég annak az ellenkezõje bánt, amit óhajtok,
47619  III,  1892    |                      bánt, következésképp mindég az történik, amit szeretnék.~
47620  III,  1892    |                       Azért többes számban, mert az õ fejcsóválásában benne
47621  III,  1892    |                    közönséges tarokk-regula: »ha az ember nem tud mit hinni,
47622  III,  1892    |                          a praktikus életre: »Ha az ember nem tud kit ütni,
47623  III,  1892    |                          a kormányt támadtam meg az elõszóban, amelyik az alkotmányos
47624  III,  1892    |                        meg az elõszóban, amelyik az alkotmányos éra óta mindent
47625  III,  1892    |                          hisz úgy is kitalálják: az elõszó megjelent, a kormány
47626  III,  1892    |                    történik, ahogy ön dirigálja. Az »Almanach« két elsõ-három
47627  III,  1892    |                  varázslat alatt áll. Vagy talán az ördög ír ön helyett.~- Bár
47628  III,  1892    |                      dolgoztatnék vele! Véletlen az egész, merõ véletlen.~Most
47629  III,  1892    |                  rosszabb történik; hogy eladják az elõszó írásának jogát valami
47630  III,  1892    |                         Szapáry Gyula gróf, s ha az egyik évben összeszidja
47631  III,  1892    |                          a gyarló közigazgatást, az egyszerre mintaszerû lesz,
47632  III,  1892    |                      rápörköl rakoncátlanságáért az ellenzékre, a fogvicsorgató
47633  III,  1892    |                 csengettyût is kap a nyakára.~De az én kiadóm nem kapzsi; továbbra
47634  III,  1892    |                   továbbra is kezeim közt hagyta az elõszót, s így szólott:~-
47635  III,  1892    |                      mikor megjelent, mint ahogy az óramutató bizonyos idõben
47636  III,  1892    |                  megérkezik kérlelhetlenül, hogy az 1893-iki elõszót üssem nyélbe,
47637  III,  1892    |                        iki elõszót üssem nyélbe, az volt hozzá az elsõ szavam:~-
47638  III,  1892    |                      üssem nyélbe, az volt hozzá az elsõ szavam:~- Hát mire
47639  III,  1892    |                      szavam:~- Hát mire terüljön az asztalka? Mit akar az idén
47640  III,  1892    |                   terüljön az asztalka? Mit akar az idén leölni?~- A kolerát.~-
47641  III,  1892    |                        haragszom rá, mert rontja az üzletet.~- Hogyan?~- Az
47642  III,  1892    |                          az üzletet.~- Hogyan?~- Az emberek félnek a könyvektõl
47643  III,  1892    |                         tévhitet rég megcáfolták az orvosok.~- Mindegy. Meglássa
47644  III,  1892    |                     Mindegy. Meglássa majd, hogy az »Almanach« mégse fog úgy
47645  III,  1892    |                         Ellenkezõleg! Éppen csak az »Almanach« fog fogyni. Kétszázezer
47646  III,  1892    |                     példányban kell nyomatni, de az se lesz elég...~Rámnézett
47647  III,  1892    |                        igen, nem lesz elég. Mert az »Almanach« az egyetlen immunis
47648  III,  1892    |                         elég. Mert az »Almanach« az egyetlen immunis hely ebben
47649  III,  1892    |                      vette volna észre?~- Mit?~- Az 1890-iki »Almanach«-ot.
47650  III,  1892    |                        Kivel évelõdném én ezután az országházi folyosón?...
47651  III,  1892    |                          elõbb: »Bent vagy-e már az Akadémiában?« S ha még nincsen
47652  III,  1892    |                  legyezgetni örökösen... Magamat az immunitás véd... De már
47653  III,  1892    |                     szintén könnyen leapríthatja az a bizonyos kasza. Rákosi
47654  III,  1892    |                       Viktorban nem eshetik baj. Az kineveti a halált. »Sipuluszért
47655  III,  1892    |                  Zsigmondra rá nem akadhat, mert az elmenekül elõle Egyiptomba;
47656  III,  1892    |                     meggyõzõdésre jutottam, hogy az »Almanach« immunis hely.~-
47657  III,  1892    |                         Vagy még jobb, ha kiírja az elõszóban.~- De...~- Semmi
47658  III,  1892    |                       Vay leveretési hírét éppen az imént vett fejedelem elbúsultan
47659  III,  1892    |                  elszégyenülten sompolyodott el. Az akkor lehetetlenség volt.
47660  III,  1892(73)|                                     A Gunár volt az a ló, melyen az Almássy-összeesküvés
47661  III,  1892(73)|                       Gunár volt az a ló, melyen az Almássy-összeesküvés idején
47662  III,  1892    |                       1892~PARLAMENTI KARCOLATOK~AZ UTOLSÓ ÜLÉS~Még egyszer
47663  III,  1892    |                         hajával Tisza Kálmán, ki az utolsó, általa válasz­tatott
47664  III,  1892    |                          Tamás még egyszer fölül az arany kopjára tûzött zöld
47665  III,  1892    |                          Valóságos rozsdás kulcs az öreg. Minden országgyûlést
47666  III,  1892    |                         zárunk. Siratja pediglen az öregúr a kúriai bírásko­
47667  III,  1892    |                     végén, még egyszer elõjönnek az ismeretes alakok. Persze,
47668  III,  1892    |                       Gábor nélkül nem lehet ezt az országgyûlést befejezni.
47669  III,  1892    |                     Valaha egy tigris jelképezte az ellenzéket. Ezen az országgyûlésen
47670  III,  1892    |                   jelképezte az ellenzéket. Ezen az országgyûlésen egy kappan.
47671  III,  1892    |                   választ tudomásul.~Most feláll az elnök. Máskor ülve szokott
47672  III,  1892    |                búcsúbeszédét, röviden összegezve az országgyûlés mûködését,
47673  III,  1892    |                         fölemelkedik, megdicséri az elnököt, a tanácskozások
47674  III,  1892    |                       éljenez) s kijelenti, hogy az ellenzék azt óhajtaná, hogy
47675  III,  1892    |                         Péchyt ültesse a többség az elnöki székbe.~- Más elnök
47676  III,  1892    |                       hang.~Wahrmann is elröpíti az õ rendes szójátékát:~- Legyenek
47677  III,  1892    |                          jutalmazni.~De már erre az Irányi féle felszólalásra
47678  III,  1892    |                          szavakkal emlékszik meg az elnök rokonszenves alakjáról
47679  III,  1892    |                     lévén, már bevégzõdött volna az 1887-iki országgyûlés, ha
47680  III,  1892    |                      eszébe nem jön, hogy hiszen az öregúr voltaképpen a miénk,
47681  III,  1892    |                        is helyezett egy koszorút az elnök fejére, hanem annak
47682  III,  1892    |                  megcsillanni.~S ezzel lepergett az utolsó homokszem is. Az
47683  III,  1892    |                          az utolsó homokszem is. Az elnök reszketeg hangon mondá:~-
47684  III,  1892    |                        Ez botrány! Hát már ebben az országban mindent szabad?
47685  III,  1892    |                          mindent szabad? Hol van az elnök?~- Ez idõ szerint,
47686  III,  1892    |                         elnök.~- No, már most mi az ördögöt csináljak?~- Szomorú,
47687  III,  1892    |                            Nono, nagyságos úr... az a negyvennyolc forint, amivel
47688  III,  1892    |                        48 garas sincs ott. Dohog az öreg és mogorván távozik,
47689  III,  1892    |                     hangulatban osztozik nemcsak az ellenzék, hanem (egy kis
47690  III,  1892    |                        házi utólagos lázongásnak az, hogy a belügyminisztérium
47691  III,  1892    |                utalványozta ki a Ház pénztárának az 1891-92-i utolsó országgyûlési
47692  III,  1892    |                        400 forint jut. Így tehát az összeget melyre most égetõ
47693  III,  1892    |                       hajlandó kétszer kifizetni az egyszer fölvett lakás árát.~
47694  III,  1892    |                          után, mert nem hajlandó az ellenzéki jelölteket ily
47695  III,  1892    |                     tagjait ma jobbára szanaszét az országban találja az az
47696  III,  1892    |                   szanaszét az országban találja az az örömhír, hogy a belügyminisztérium
47697  III,  1892    |                          az országban találja az az örömhír, hogy a belügyminisztérium
47698  III,  1892    |           belügyminisztérium mégis folyóvá tette az egész január havi napidíj
47699  III,  1892    |                   napidíj összegeket s azonfelül az 1892. év elsõ felére járó
47700  III,  1892    |                          nem a képviselõk, hanem az adófizetõk vagyis az állampénztár
47701  III,  1892    |                       hanem az adófizetõk vagyis az állampénztár szempontjából
47702  III,  1892    |                   ugyanis 453 tagja van s ha ezt az 562 Ft 75 krt 453-szor vesszük,
47703  III,  1892    |                      szor vesszük, kiderül, hogy az ország a január 4-i rövid
47704  III,  1892    |                    költött el úgy, hogyha pl. ez az ülés december 31-ére helyeztetett
47705  III,  1892    |                       nem fognak interpellálódni az ellenzéki képviselõ urak
47706  III,  1892    |                         sõt Csatár Zsigmond lesz az elsõ, aki siet fölvenni
47707  III,  1892    |                   kasszájából.~A KEZDET KEZDETE~(Az elsõ ülés)~Eddigelé a t.
47708  III,  1892    |                Jellinekkel, Rosenberggel, amibõl az a hazafiatlan ötlete támadhat
47709  III,  1892    |                      szittyának, hogy nem ártana az országot egy kicsit körülmetélni.
47710  III,  1892    |                       egész emberáradat torlódik az ajtóknál.~- Mind képviselõk
47711  III,  1892    |                         sóhajt fel elcsodálkozva az öreg Pulszky Ferenc.~- Nem
47712  III,  1892    |                     rábólint gróf Tisza Lajos:~- Az apáikról ösmerek rá egyesekre.~
47713  III,  1892    |                      csengettyûk és megkezdõdött az 1892. országgyûlés.~Mozgalmas
47714  III,  1892    |                        nyomdafestékben ragyognak az üvegkockák alatt a padok
47715  III,  1892    |                      hely volt, mert ott nyilván az icipici Pap Gézának kellett
47716  III,  1892    |                    látszott ki a padból, s kiben az õsidõk Kubája került vissza
47717  III,  1892    |                        már, mondom, valaki, csak az elnöki szék tátongott még
47718  III,  1892    |                         ilyen becsben nem voltak az öregeink.~- Tudtom szerint -
47719  III,  1892    |                      vékony cérnahangja.~Ez volt az elsõ közbeszólás az 1892.
47720  III,  1892    |                         volt az elsõ közbeszólás az 1892. országgyûlésen.~De
47721  III,  1892    |                   miniszterelnök -, szíveskedjék az elnöki széket elfoglalni.~
47722  III,  1892    |                      elfoglalni.~Megmozdult erre az öreg Csanády, megrángatván
47723  III,  1892    |                       egy tapodtat se mozdul; ne az országgyûlés menjen a királyhoz,
47724  III,  1892    |                 királyhoz, hanem a király jöjjön az országgyûléshez; s még hagyján,
47725  III,  1892    |               országgyûléshez; s még hagyján, ha az a fekete-sárga zászló nem
47726  III,  1892    |                    hátraszegett fejjel lépkedett az emelvényre a mennyezet alá.
47727  III,  1892    |                        nem lesz benne köszönet«.~Az ellenzék éljenben tört ki,
47728  III,  1892    |                      isten a dolgát), megnyitván az ülést, elõszólítá a korjegyzõket,
47729  III,  1892    |                         udvari apród foglalta el az aranyszakállu Dárdai és
47730  III,  1892    |                          aranyszakállu Dárdai és az egykori Tibád helyeit. Úgy
47731  III,  1892    |                     helyeit. Úgy nézett ki velök az öreg papa, mint Jókai »Arany
47732  III,  1892    |                    Csakhogy ezen is átestünk.~Ám az öreg papa fejében furfangos
47733  III,  1892    |                       módját.~S amint elhangzott az átirat utolsó szava, felállt
47734  III,  1892    |                     átirat utolsó szava, felállt az öregúr, és kijelenté mennydörgõ,
47735  III,  1892    |                       hogy csak úgy rengett bele az épület. A jobboldal azonban
47736  III,  1892    |                       mellyel a miniszterelnököt az elõleges megállapodás ellenére
47737  III,  1892    |                    szpácset, melynek elmondására az elnöki széket felhasználni
47738  III,  1892    |                         hozzámig találja eljutni az öregség, s akkor lõttek
47739  III,  1892    |                    öregség, s akkor lõttek nekem az asszonyoknál.~A miniszterelnök
47740  III,  1892    |                   aminõket a trafik boltokon lát az ember lefestve.~Az aga!
47741  III,  1892    |                  boltokon lát az ember lefestve.~Az aga! Az aga! suttogták a
47742  III,  1892    |                          ember lefestve.~Az aga! Az aga! suttogták a környéken.
47743  III,  1892    |                      néven szólítják egymásközt.~Az aga megindult. A hazafiúi
47744  III,  1892    |           megrendíthetlen eltökélés megadta neki az erõt, hogy menni tudott.
47745  III,  1892    |                      magaslatra. Ráncos homlokán az izzadtság gyöngyözött.~Az
47746  III,  1892    |                        az izzadtság gyöngyözött.~Az izmos, hatalmas alak meg-megállott
47747  III,  1892    |                          félj, aga! Katona dolog az, agácskám«.~Egy süldõ képviselõ
47748  III,  1892    |                        Pedig szép diadalmas volt az útja, mert lelkes éljen
47749  III,  1892    |                         mégis saját emberük lesz az elnök.~Fent volt már Janicsáry
47750  III,  1892    |                          Fent volt már Janicsáry az emelvényen, és széttekintett
47751  III,  1892    |                        no, miféle bolond bál ez!~Az öregúr nézte, nézte s talán
47752  III,  1892    |                       Lajos tartotta bevonulását az új epochába.~- A janicsárok
47753  III,  1892    |                          visszaadta lélekerejét.~Az elnöki teendõk iránt azonban,
47754  III,  1892    |                          jövõ ülést tûzze ki, de az ellenzék kötekedni kezdett. »
47755  III,  1892    |            miniszterelnök - kiálták Károlyiék -, az a korelnök dolga«. A zaj
47756  III,  1892    |                         mosolygott a napfényben, az égõ haragos vörös mellett
47757  III,  1892    |                     fekete bársony mente mellett az aranyló sárga. Alig lehet
47758  III,  1892    |                       amott Okolicsányi mellett, az ember önkéntelenül az ónodi
47759  III,  1892    |                   mellett, az ember önkéntelenül az ónodi gyûlésre képzeli magát,
47760  III,  1892    |                             Mentét nekik, kardot az oldalukra ez a legjobb szájkosár!~
47761  III,  1892    |                         magához csábította. Most az egyszer tán az ellenzék
47762  III,  1892    |                  csábította. Most az egyszer tán az ellenzék se tagadta meg
47763  III,  1892    |                   államtitkár, akin igen jól áll az õsi dísz; nagy mozgást kelt,
47764  III,  1892    |                        viselt, míg a volt elnök, az öreg Péchy Tamás régi, kissé
47765  III,  1892    |                         meggyszín mentében, csak az atilla változott. Katonaruha
47766  III,  1892    |                       kéklett.~A miniszterek már az ülés elõtt levetették a
47767  III,  1892    |                          ki egy hölgytársasággal az idegenek karzatán foglalt
47768  III,  1892    |                          a képviselõk, megjelent az elnöki sátorban impozáns
47769  III,  1892    |                       Janicsáry Sándor korelnök.~Az öregúrnak pompásan állt
47770  III,  1892    |                            Hess kísértõ! mormogá az öreg. Két misét szolgáltatok,
47771  III,  1892    |                        ma már baj nélkül végezte az elnöki teendõket igaz, hogy
47772  III,  1892    |                        jegyzõk szinte sápadoztak az irigységtõl. (Hja, mikor
47773  III,  1892    |                irigységtõl. (Hja, mikor olyan új az emberben a hang!)~Majd Pálffy-Daun
47774  III,  1892    |           hangsúlyozással.~Egyéb tárgya nem volt az ülésnek, s a képviselõk
47775  III,  1892    |                        után elszéledtek. Kimenet az utcán a tömeg megéljenezte
47776  III,  1892    |                     Wekerlét, Barosst, Apponyit.~AZ ELNÖKVÁLASZTÁS~Délután négy
47777  III,  1892    |                         töviskoronát és leszállt az elnöki trónusból. (Dózsa
47778  III,  1892    |                    tornyosodott elnöksége egére. Az egyiket Károlyi Gábor támasztotta,
47779  III,  1892    |                       hang maliciózusan felel:~- Az megvan, de siess... mert
47780  III,  1892    |                        szavazólapokat osztott ki az elnökválasztásra.~- Hivatalosan
47781  III,  1892    |                        rikácsolá.~Majd felfutott az elnöki emelvényre, s onnan
47782  III,  1892    |                          Rendre! Utasítsa rendre az elnök Károlyit!~Az aga azonban
47783  III,  1892    |                        rendre az elnök Károlyit!~Az aga azonban hallgatott,
47784  III,  1892    |                        késõn kelt föl.~Nála volt az ötödik osztály jegyzõkönyve,
47785  III,  1892    |                         minthogy nem volt jelen, az osztály elnöke, Bokross
47786  III,  1892    |                          meg jelentését helyette az osztály határozatairól emléke­
47787  III,  1892    |                          hang förgetege szólítja az elnököt, hogy csináljon
47788  III,  1892    |                           hogy csináljon rendet.~Az aga azonban megint hallgatott,
47789  III,  1892    |             miniszterelnök oh gyönyör! már éppen az ülés fölfüggesz­tését indítványozta
47790  III,  1892    |                   határozatot kellett kimondani. Az aga is Antoniusszal tart: »
47791  III,  1892    |                        egy poroszló kíséri egyre az elnökutód szavait, fölébredt
47792  III,  1892    |                        mondandókat:~- Tagsági...~Az aga mohón kapott a segítségen.
47793  III,  1892    |                  kijelentést.~Ezután következett az elnök-választás, melyrõl
47794  III,  1892    |                         elnök-választás, melyrõl az ellenzék azt hirdette, hogy
47795  III,  1892    |                         volt kíváncsiakkal, mert az ellenzék azt hirdette, hogy
47796  III,  1892    |                    szótöbbségig.~Így hirdette ki az elnök a jobboldal viharos
47797  III,  1892    |                          viharos éljenzése közt.~Az elnök után megválasztották
47798  III,  1892    |                       elnök után megválasztották az alelnököket (Bokross, Andrássy
47799  III,  1892    |                     korelnöksége is véget ért, s az öregúr helyét olyan talpraesett
47800  III,  1892    |                          Nyomban utána fölvonult az elnöki emelvényre fényes
47801  III,  1892    |                  emelvényre fényes díszmagyarban az új elnök s oly tartalmas,
47802  III,  1892    |                         Testvérharc dühöngött ma az ellenzéken, az igaz, hogy
47803  III,  1892    |                      dühöngött ma az ellenzéken, az igaz, hogy az egyik küzdõfél
47804  III,  1892    |                        ellenzéken, az igaz, hogy az egyik küzdõfél a 48-as párt
47805  III,  1892    |                        játssza.~A nagy anyapárt, az Irányiéké, féltékenyen nézi
47806  III,  1892    |                  féltékenyen nézi a kis hajtást, az Ugron-pártot s amint lehet,
47807  III,  1892    |                      okáért, mert alapjában forr az epe benne.~Egészen tisztességes
47808  III,  1892    |                tisztességes mulatság megfigyelni az öreg vuklis néni mérges
47809  III,  1892    |                          pártvezér özönnel kapja az éljent és a tapsot amint
47810  III,  1892    |                         éljent és a tapsot amint az õ nevét kiáltja valami szavazásnál
47811  III,  1892    |                         megfagy még a lehelet is az ajkakon. Nyolcvan pár szem
47812  III,  1892    |                         táplálékról, mely nélkül az Ugron-féle szónoki temparamentumok
47813  III,  1892    |                       lágyára. Ma is kirántották az öregek alul a gyékényt a
47814  III,  1892    |                   gyékényt a jegyzõválasztásnál.~Az történt ugyanis, hogy a
47815  III,  1892    |                       székkel többet engedett át az ellenzéknek. Eddig két ellenzéki
47816  III,  1892    |                         három. A többség rábízta az ellenzékre, egyezzenek ki
47817  III,  1892    |                          harmadik jegyzõ fölött.~Az igazság úgy kívánta, hogy
47818  III,  1892    |                         Ugronékra, de bezzeg nem az egy alapon álló szélsõbali
47819  III,  1892    |                       járván a jegyzõséggel.)~De az nem hagyta magát. Oly ügyesen
47820  III,  1892    |                       bukástól annak révén, hogy az ellenzéknek megadta a harmadik
47821  III,  1892    |                            azaz jegyzõséget adna az ellenzéknek, az már kiszámíthatlan.~
47822  III,  1892    |                 jegyzõséget adna az ellenzéknek, az már kiszámíthatlan.~A T.
47823  III,  1892    |                         fekete zászló szálldogál az országházon. A szegény Csáky
47824  III,  1892    |                  korjegyzõkön kezdi.~Fölvezettem az elõcsarnokba, szereztem
47825  III,  1892    |                        érdeklõdéssel szürcsölték az elsõ igazi ülés édességét.
47826  III,  1892    |                 legnagyobbtól a legkicsinyebbig, az egész új nemzedék, Prileszky
47827  III,  1892    |                     küldtek föl a lojális svábok az ország rendei közé, hogy
47828  III,  1892    |                      figyelmet, a Házat elõvette az unalom, a képviselõk kiosontak
47829  III,  1892    |                       Addig ne házasodjatok, míg az új családi jog el nem készül:
47830  III,  1892    |                       családi jog el nem készül: az sok elõnyt nyújt nektek!~-
47831  III,  1892    |                      miniszterek állják a sarat, az Eötvös mögötti hallgató
47832  III,  1892    |                         erre-arra, a végtelenbe.~Az óramutató a delet is elhaladta,
47833  III,  1892    |                      fent, s héja szemekkel lesi az elsõ alkalmat, hogy rendreutasíthasson.
47834  III,  1892    |                        ülések alatt átjárogattak az öreg Péchy bácsihoz egy
47835  III,  1892    |                   azelõtt mindig volt. Ami úzus, az törvény.~- Mutassátok meg
47836  III,  1892    |                       Miután cukorkát nem kaptak az unatkozó szittyák, elkezdtek
47837  III,  1892    |                          teljesen betöltötte.~Ha az így megy, félni lehet, hogy
47838  III,  1892    |                sürgés-forgás volt, egyre nyílott az ajtó: »Még egy jegyet, még
47839  III,  1892    |                   Olimpuszi látvány volt, kivált az ellenzéknek.~Nekik azért
47840  III,  1892    |                   bizonyos Molière nevû ember, s az is leírta már Apponyit egy
47841  III,  1892    |                      szónok megrázott mindenkit. Az ülés után meg volt rázva
47842  III,  1892    |                      mert csömörrõl panaszkodott az öregúr), meg volt rázva
47843  III,  1892    |                         teremtisztek, csak éppen az épület nem volt megrázva
47844  III,  1892    |                    azonban ezen elõrehatolásnak, az a távolság az õ és a Szapáry
47845  III,  1892    |                   elõrehatolásnak, az a távolság az õ és a Szapáry széke között
47846  III,  1892    |                           Ahelyett számoljunk be az új szónokokkal. Szacsvay
47847  III,  1892    |                    fõrangú társaság összegyûlik.~Az új csillag csak egyben hasonlít
47848  III,  1892    |                          nagy szenzációt keltett az új szélbaliak közt, akik
47849  III,  1892    |                          Jókait, Mikszáthot csak az oláhok által tudták megválasztatni. (
47850  III,  1892    |                        sokat fog beszélhetni, ha az isten egészséget ad neki,
47851  III,  1892    |                        néz így ki, csakhogy amíg az Aeskulap botján egy kígyó
47852  III,  1892    |               eldisputálni. Egyszerûen referálom az eredményt.~A két bemutatott
47853  III,  1892    |                    kapnak mára napidíjakat, mert az ülést megelõzõleg felajánlották
47854  III,  1892    |                       lehet azon a pénzen venni.~Az ingyen ülésen Szalay Imre
47855  III,  1892    |                          ülésen Szalay Imre volt az elsõ szónok. Az idõk rombolólag
47856  III,  1892    |                        Imre volt az elsõ szónok. Az idõk rombolólag suhantak
47857  III,  1892    |                     elsápadtak, mikor felállott. Az elnök le nem merte venni
47858  III,  1892    |                           ha Szalay beszél. Mert az szélcsendet jelent. Olvasnak.
47859  III,  1892    |                          Géza a fiókját rendezi; az elnök a magánleveleinek
47860  III,  1892    |                   Szapáry mégis meg volna bukva, az Apponyi tegnapi karzatával
47861  III,  1892    |                    gyorsan benépesültek a padok. Az elnök aggodalmasan pillantott
47862  III,  1892    |                     Szapáry még sohasem mondott. Az érvek oly sokaságát hozta
47863  III,  1892    |                        igazi államférfivá teszi, az a diszkréció, mellyel gondolatait
47864  III,  1892    |                     mellyel gondolatait elõadja. Az a mûvészet, hogy valamit
47865  III,  1892    |                          kell abból elhallgatni. Az a bizonyos mesteri színtelenség,
47866  III,  1892    |                  életkedvvel néztek farkasszemet az ellentáborral. Tisza Kálmán
47867  III,  1892    |                  kinyilvánítását, hogy a hatalom az õ kezeibe megy immár át.~-
47868  III,  1892    |                       Istenem, milyen különbözõk az emberek, még az egy párton
47869  III,  1892    |                       különbözõk az emberek, még az egy párton ülõk is!~Mindössze
47870  III,  1892    |                         is bírtak magukhoz térni az ülés alatt, és amikor Szapáry
47871  III,  1892    |                          õket felvidítani; pedig az általános derültséget keltett
47872  III,  1892    |                      ÜLÉS~[márc. 12.]~A mai ülés az aperuk, malíciák, frappáns
47873  III,  1892    |                         mert hiába, a parlamenté az iniciatíva, a fölség csak
47874  III,  1892    |                    sikerült közbeszólással, maga az ellenzék is élvezettel hallgatta
47875  III,  1892    |                        akinek halálhírét költik, az nagyon soká él.~Mire közbevágott
47876  III,  1892    |                         S ezzel Darányi Ignác is az »öt perces« szónokok közé
47877  III,  1892    |                         Nedeczky Jenõ áll fel. S az ember legott tisztába jön
47878  III,  1892    |                      temesvári beszédjénél tart.~Az ülés legélvezetesebb része
47879  III,  1892    |                   fölemelkedõ szónok bizo­nyosan az Árva megyei ínséget fogja
47880  III,  1892    |                       ejnye de jól kiválasztotta az a Szapáry!~De gondoltak
47881  III,  1892    |                         ugyan nem hihették, hogy az a fiatal, vékony ember verekedni
47882  III,  1892    |                      Kossuth«, fölzúgott a balon az éljen.~- Éljen - szólt Hegedüs
47883  III,  1892    |                       fényes barna szakállát. De az szerencsére nem kopott,
47884  III,  1892    |                         mért nem zárod el jobban az íróasztalod fiókját?~Jókai
47885  III,  1892    |                          mindenfelé, de Wahrman, az óvatos Wahrman utána akart
47886  III,  1892    |                        forintja is.~Ilyen millió az Apponyi népszerûsége.~De
47887  III,  1892    |                     félkörében, de már féllábbal az egyszerû képviselõi padok
47888  III,  1892    |                 árnyékában. Azóta hallgatott. De az õ hallgatása is érdem volt.~
47889  III,  1892    |                       megszerettette a nemzettel az állandóság gondolatát, pénzügy­
47890  III,  1892    |                        voltam itt!~Bánffy Dezsõ, az elnök, megragadta a csengettyûit:
47891  III,  1892    |                          könnyûszerrel elnyomott az elnök és az elsõ rendreutasítás
47892  III,  1892    |              könnyûszerrel elnyomott az elnök és az elsõ rendreutasítás után
47893  III,  1892    |                       egészen levette róla kezét az elnök... Az egész Ház mély,
47894  III,  1892    |                   levette róla kezét az elnök... Az egész Ház mély, osztatlan
47895  III,  1892    |                         mely ragyogva emelkedett az eddig mondott beszédek fölé,
47896  III,  1892    |                       polemikus gúny és dominált az a méltóság, mellyel az önérzetes
47897  III,  1892    |                  dominált az a méltóság, mellyel az önérzetes államférfi múltját,
47898  III,  1892    |                   alkotásait, igazát védelmezi s az a másik elem, melybõl a
47899  III,  1892    |                        meg karaktere érce, mikor az ellenzék zajongására kijelen­
47900  III,  1892    |                           aki annyi idõn át volt az ország kormányának tagja
47901  III,  1892    |                       kormányának tagja és feje, az 15 év után csak arra vágyódik,
47902  III,  1892    |                         és viharosan éljenez. Ám az ellenzék másképp fogja föl
47903  III,  1892    |                          halad tovább Tisza azon az úton, melyen mindig járt:
47904  III,  1892    |                         gyöngeségen nem kapatva. Az õ alakjára az idõ nem tudott
47905  III,  1892    |                       nem kapatva. Az õ alakjára az idõ nem tudott ezekbõl a
47906  III,  1892    |                          római, aki õsz fürtjein az arany babérkoszorúval, egyenlõ
47907  III,  1892    |                     szûzbeszéddel kezdte kihúzni az idõt a déli órákig a nagy
47908  III,  1892    |                    szerint Drakulits Pál, akinek az elõadása unalmas, de a logikája
47909  III,  1892    |                           A politikára már ráúnt az öregúr; a klubban sem diskurál
47910  III,  1892    |                        diskurál róla. (Nem ér rá az ember amiatt a kutya tarokk
47911  III,  1892    |                    vannak a fák, felhõbõl vannak az üvegek, arany körték nõnek
47912  III,  1892    |                       üvegek, arany körték nõnek az üvegfákon s mikor a szél
47913  III,  1892    |                           hogy csak Bánffy rázza az ország kolompját) s messze
47914  III,  1892    |                        Kálmán beszél.)~Egyszóval az öregúr (a nemzet legnagyobb
47915  III,  1892    |                      olvassa, csak a rövid ér rá az effajta hívságos megjegyzésekre.~-
47916  III,  1892    |                          egy hatalmas szatírában az egész kérdést, mint hajdanta (
47917  III,  1892    |                         mameluk tábor, a karzat, az elnök, minden kacagott,
47918  III,  1892    |                        szélesen terpeszkedett el az elnöki emelvényen, mint
47919  III,  1892    |                     félni lehet, hogy hanyatlik. Az elnök aggódva nézegette.~-
47920  III,  1892    |                       tisztességesen honorálták.~Az öt perc után Polónyi Géza »
47921  III,  1892    |                       maga a halott se volt ott.~Az valahol a kálvinista zsinaton
47922  III,  1892    |                           Hiszem, hogy valamikor az õ arcképét is óraláncos
47923  III,  1892    |                     addig is ne legyen homályban az ország, magas, karcsú ember,
47924  III,  1892    |                         fanyar arccal, szemeibõl az intelligencia villog ki,
47925  III,  1892    |                         a Sennyei-pártot, aminek az már se nem árt, se nem használ,
47926  III,  1892    |                         nemzeti pártnak tetszett az elõdökre való visszaemlékezés.
47927  III,  1892    |                       nemzeti orrok élveztek.~De az elnök ekképpen merengett
47928  III,  1892    |                  ekképpen merengett a székén:~Ez az Ákos jó szónok... Csak az
47929  III,  1892    |                        az Ákos jó szónok... Csak az a hangja ne lenne! Hm, tetszik
47930  III,  1892    |                         tetszik a pártnak! Hanem az asszonykák unják magukat
47931  III,  1892    |                          de egy csöppet se szép. Az asszonyok türelmetlenkednek...
47932  III,  1892    |                felszólalni.~Egy-kettõt fordított az elõtte heverõ házszabályokon,
47933  III,  1892    |                          betûk gúnyosan nevettek az elnök szeme közé:~Minek
47934  III,  1892    |                         felszólalását, rácsapott az elnök a tenyerével a házszabályokra
47935  III,  1892    |                          a képviselõ urat.~- Nem az elnök engedi, de a Ház -
47936  III,  1892    |                          megengedtem - folytatta az elnök -, mert a házszabályok
47937  III,  1892    |                    Roppant zaj támadt.~- Mi volt az? - kérdezik keresztül-kasul,
47938  III,  1892    |                          zajban nem értették meg az elnök szavait.~Az elnök
47939  III,  1892    |                   értették meg az elnök szavait.~Az elnök önmagát utasította
47940  III,  1892    |                          Öt percre felfüggesztem az ülést - enunciálta az elnök
47941  III,  1892    |              felfüggesztem az ülést - enunciálta az elnök harsányan.~Az egész
47942  III,  1892    |                   enunciálta az elnök harsányan.~Az egész balmezõ megmozdult.
47943  III,  1892    |                   balmezõ megmozdult. Csörtettek az elnöki katedra elé.~- Várjon,
47944  III,  1892    |                            Várjon, ne menjen!~De az elnök lelépett trónusáról
47945  III,  1892    |                 szétosztotta a szerepeket s mire az új ülés megnyílt, megkezdõdött
47946  III,  1892    |                      ülés megnyílt, megkezdõdött az ádáz roham, melyrõl a következõket
47947  III,  1892    |                       vehemenciával rontott neki az elnöknek a budai gyõzõ,
47948  III,  1892    |                          Horánszky elsavanyodva. Az izgatottság nõttön-nõtt
47949  III,  1892    |                          izgatottság nõttön-nõtt az ellenzéken. Károlyi Gábor
47950  III,  1892    |                         a vetés... elég jól áll.~Az öreg Péchy lehorgasztotta
47951  III,  1892    |                       letépted bíbor palástomat.~Az elnök csodálkozva hallgatta
47952  III,  1892    |                         bárányfelhõtõl! Olyan ez az ellenzék, mint egy gyerek!~
47953  III,  1892    |                        föl. Õ indokoltnak tartja az elnök kijelentését s indítványozza,
47954  III,  1892    |             indítványozza, hogy a ház helyeselje az elnök eljárását.~Olaj volt
47955  III,  1892    |                      zúgott fel a nemzeti párt s az ingerültség egyre nagyobb
47956  III,  1892    |                         hullámokat kezdett verni az Irányi táborában is, hol
47957  III,  1892    |                       volt. Egyet-kettõt csípett az elnökön és a napirendre
47958  III,  1892    |                      elõbb vonja vissza Andrássy az indítványát.~Már-már bevégzõdött
47959  III,  1892    |                 tartaléktalanul« vonassék vissza az indítvány, mert ámbár bízik
47960  III,  1892    |                      indítvány, mert ámbár bízik az Eötvös jószándékában (Pulszky
47961  III,  1892    |                     Dezsõ. Kling klang! Csengett az kísértetiesen, mintha szerte
47962  III,  1892    |                     fiatalokat csitítani kellett az öregeknek. Azok mindenáron
47963  III,  1892    |                   mindenáron ütközni akartak. De az öregek közbekiáltottak:~-
47964  III,  1892    |                         gúnyos lében megforgatva az Andrássy Gyula egyik megjegyzését.~
47965  III,  1892    |                       Beállt a normális érverés. Az elnök föllélegzett, mint
47966  III,  1892    |                      tört ki errre.~- Nem szabad az elnöki székrõl véleményt
47967  III,  1892    |                    jobboldal.~- Midõn elfogadtam az elnöki széket - folytatta
47968  III,  1892    |                        elnöki széket - folytatta az elnök - elhatároztam, hogy
47969  III,  1892    |                          orkánná dagadt, s mikor az elnök Eötvös és Polónyi
47970  III,  1892    |                       kiáltásokban.~- Nem szabad az elnöki székrõl vitatkozni.~-
47971  III,  1892    |                       papirost lobogtatva rohant az emelvényhez.~Az elnök futó
47972  III,  1892    |                lobogtatva rohant az emelvényhez.~Az elnök futó tekintetet vetett
47973  III,  1892    |                     elnök futó tekintetet vetett az iratra s fölállott.~- Tisztelt
47974  III,  1892    |                         el mintegy varázsütésre. Az írói karzat népe lomhán,
47975  III,  1892    |                      máshová lenne téve.~Polónyi az elsõ fölszólaló. Megfenyegeti
47976  III,  1892    |                         semmit se kíván ezúttal, az elnök feje maradjon a nyakán,
47977  III,  1892    |                        kérték a zárt ülést, hogy az elnök kijelentésérõl nem
47978  III,  1892    |                      Tisza Kálmán. Szólni akart.~Az elnök mosolyogva vonogatta
47979  III,  1892    |                mosolyogva vonogatta a vállait.~- Az lehetetlen többé. Az ülés
47980  III,  1892    |                             Az lehetetlen többé. Az ülés be van zárva.~A párt
47981  III,  1892    |                          A sors úgy akarta, hogy az elnöki szigornak õ legyen
47982  III,  1892    |                        elnöki szigornak õ legyen az elsõ áldozata.~A MAI ÜLÉS~[
47983  III,  1892    |                  politikus lesz belõle. Vagy már az is, és még csak azért nem
47984  III,  1892    |                      akadt meg beszédjében. Hej, az volt még a jó világ.~Bõszavú
47985  III,  1892    |                     szégyenletemben.~Meghallotta az öreg Deák s odaszólt, oroszlánszerû
47986  III,  1892    |                     csengettyû riadozva hívja be az adomázókat a terembe. A
47987  III,  1892    |                           hogy annyian dicsérik.~Az egész Házon csendes zsibongás
47988  III,  1892    |                      varázs benne, ha azt hallja az ember »Wekerle beszél«.~
47989  III,  1892    |                          ember »Wekerle beszél«.~Az új idõk regés alakja. Akit
47990  III,  1892    |                          egy miniszterelnök, aki az õ pápaszemén keresztül hetedhét
47991  III,  1892    |                         hatalmas pályafutásában.~AZ ÁLLAMTITKÁR~A mi tisztelt
47992  III,  1892    |                      hogy kétféle alakban éli át az árnyékvilágot. Az egyik
47993  III,  1892    |                         éli át az árnyékvilágot. Az egyik alakját László Mihálynak
47994  III,  1892    |                     irányunkban Horvátországban. Az ember nem tudhatja.~De Lászlónak
47995  III,  1892    |                     szóló üzeneteket nem adja át az államtitkárnak, emez is
47996  III,  1892    |                    képviselõk is ráakadnak végül az igazi Lukács Bélára, mindenki
47997  III,  1892    |                        képzett nõ, díszére válik az intézménynek.~- Az szép,
47998  III,  1892    |                         válik az intézménynek.~- Az szép, csakhogy egy kis bibéje
47999  III,  1892    |                      bibéje van a dolognak.~- Mi az?~- Hogy én még most sem
48000  III,  1892    |                       Bornemisza elképedt.~- Nem az vagy? mormogá. Megfoghatatlan...