Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874| hellyel-hellyel megereszt a 67-iki kiegyezés ellen, - melynek szilárdságát
 2    I,  1874|           A mi bajunk nem a 67-iki kiegyezés, nem a közigazgatási rendszer,
 3    I,  1877|            míg létre nem jõ maga a kiegyezés? Mi fog akkor történni,
 4    I,  1877|           fog akkor történni, ha a kiegyezés meghiúsul.~- Puff. - Ez
 5    I,  1877|           cím áll: »A közgazdasági kiegyezés!«~Irtóztató. De a miniszterelnök
 6    I,  1877|          kivel most a közgazdasági kiegyezés van folyamatban.~Az egykori
 7    I,  1877|      ijesztgessen mindaddig, míg a kiegyezés keresztül nem vitetik.~Andrássy
 8    I,  1878|             feladni a közgazdasági kiegyezés általa hangoztatott vezérelveit.~
 9    I,  1878|         súlya alatt, látja, hogy a kiegyezés Ausztriával félig sem sikerült
10    I,  1878|            ez a taktikája.~Mikor a kiegyezés Ausztriával végleg megkötöttnek
11    I,  1878|      akarta tenni tárcáját, mert a kiegyezés befejezésével nincsen megelégedve.~
12    I,  1878|    kiegyezésért.~Tehetik, hiszen a kiegyezés csakugyan rossz. De hogy
13    I,  1878|      érintettem a volt Deák-párt a kiegyezés legnehezebb kérdéseit hagyta
14    I,  1878|      sikeres megoldása egy hiányos kiegyezés által lehetetlenné van téve.
15    I,  1878|          ügyek amelyek a megkötött kiegyezés következményei gyanánt tekinthetõk
16    I,  1878|            kiegyezése egy végzetes kiegyezés, amelyen változtatni ki
17    I,  1878|          út egyengetve van hozzá a kiegyezés által, amely, hogy mennyivel
18    I,  1878|          Tisza Kálmán által kötött kiegyezés negációja s valami homályos
19    I,  1878|          Fõkérdés, mellékkérdés, a kiegyezés Ausztriával, vagy a Szt.
20    I,  1878|     kérdések befejezést nyernek. A kiegyezés sorsa közel állott a végbefejezéshez,
21    I,  1878|         szerencsével oldotta meg a kiegyezés nagy kérdéseit, mert a Deák-párt
22    I,  1879|       Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés elvette tõlünk a jogot,
23    I,  1880|           A magyar-horvát pénzügyi kiegyezés fölött folytatott tárgyalások,
24    I,  1880| Természetesen egynek sem tetszik a kiegyezés, mégpedig leginkább azért,
25    I,  1880|         inkább gyarapodott az elsõ kiegyezés óta, mint Horvátországé,
26    I,  1880|      örvendetes fordulatot, mely e kiegyezés tárgyalásával bekövetkezett,
27   II,  1881|           õ fogalmazta, az 1867.-i kiegyezés létrehozásában pedig Deák
28   II,  1881|           adhatott.~Ha a gazdasági kiegyezés eredményét, ha a bosnyák
29   II,  1882|         elseperte Forgách s hogy a kiegyezés már lehetetlen, visszatért
30   II,  1882|      tenyerével a sátán markába.~A kiegyezés megtörtént. Az ördög hídja
31   II,  1882|           opponált, a közgazdasági kiegyezés és a bosnyák okkupáció kérdése,
32   II,  1882|     kiegyezést - amin ez a szegény kiegyezés csodálkozhatott legjobban -,
33   II,  1882|         rongyolódjék szét a 67-iki kiegyezés.«~A jelenet nagy lelkesedést
34   II,  1883|  tanácsolta az uralkodónak, hogy a kiegyezés érdekében hívja Bécsbe Deák
35  III,  1887|     meglesz-e velük a közgazdasági kiegyezés vagy sem?~A mai ülésnek
36  III,  1887|      olvassák), se az alkotásai, a kiegyezés (annak nem sokan örülnek),
37  III,  1887|             mert a legvaskosabb a »Kiegyezés asszonyság«. Ez a szipirtyó
38  III,  1887|         ilyen súlyosak. 23 mázsa a Kiegyezés? Derék teher! De beszéljünk
39  III,  1887|          alattam az édesmamája, a »Kiegyezés«. Ne szomorítsuk az anyai
40  III,  1888|          De mi volt akkor még ez a kiegyezés! Nem hitt annak tartósságában
41  III,  1890|           zászló alatt.~Kevéssel a kiegyezés után a »Pesti Napló«-nál
42  III,  1891|      beszédjének az a helye, hol a kiegyezés megalkotásának intencióit
43  III,  1895|           történtek minden szála a kiegyezés mûvének nimbuszán koptat -
44  III,  1896|          akadémiát, hatvanhetediki kiegyezés szélesítését, kardbojtot
45  III,  1896|           nem tetszõ, de amelyet a kiegyezés alapján álló összes pártok