Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| tanácsban egypár faragatlan ostoba burger, kiknek csak azért
2 I, 1875| fõjegyzõinek legtöbbször ostoba, élvezhetlen tollából, most,
3 I, 1875| és személy közt, hogy az ostoba embert kinevezték főispánnak -
4 I, 1877| forgalomba hozott mese szörnyen ostoba, s csinált hirtelen egy
5 I, 1877| jelezni, szegény, - de az ostoba rendőrök tévesen fogták
6 I, 1877| körülbelül itt lesznek. Az az ostoba bíró ki nem teszi a számukat.
7 I, 1878| mai mameluk már nem olyan ostoba, hogy hivatásával ellentétben
8 I, 1878| mai mameluk már nem olyan ostoba, hogy hivatásával ellentétben
9 I, 1878| lehetetlenségébe vetett ostoba bizodalommal. A népek
10 I, 1879| istenek térdepeltek lábainál.~Ostoba ember volna pedig, aki azt
11 I, 1879| a csatát elveszti, mert ostoba volt, elcsapják; de a vezért,
12 I, 1879| grófnét is, ki látván az ostoba darabot a színpadon, amelyben
13 I, 1880| jó ördög lehet, aki kissé ostoba. Arcáról kinéz az együgyûség;
14 I, 1880| együgyûség; mert ha nem lenne ostoba, kinézése mellett nem mondaná
15 I, 1880| múltjáért is. A régi nehézkes és ostoba pandúrok lesznek ezek, gyûlöletesebb
16 I, 1880| Régi rossz dráma«, vagy »Ostoba népszínmû«».~243. sz., október
17 I, 1880| hanem (mit is várhatni egy ostoba bankártól) alig-alig váltott
18 I, 1880| te dili« s több efféle ostoba mondatokkal mókázott.~Kutasi
19 II, 1896| valaki háborút csinált, ostoba könyveket firkált és nevezetes
20 II, 1881| való a világon, mint hogy ostoba végzéseket másoljon, - már
21 II, 1881| kezében. A párbaj mindig ostoba módja marad a becsület helyreállításának.
22 II, 1881| bizonyítjuk, hogy egytõl egyig ostoba tudatlan fráterek vagyunk,
23 II, 1882| hadd el... a régi királyok ostoba emberek voltak. Minket sohase
24 II, 1882| királynak ruhát, melyet az, aki ostoba, nem lát meg.~A takácsok
25 II, 1882| mindenike azt hiszi, hogy csak õ ostoba csak õ nem látja a fényes
26 II, 1882| a jövõ beszélyemben. Kis ostoba! Elrontotta a szerencséjét.~
27 II, 1882| kinevezhesse okosokká az ostoba embereit.~A T. HÁZBÓL [nov.
28 II, 1882| restellem - mondá. - Valami ostoba szemölcsöt vágott ki a karomból
29 II, 1885| leány volt, csak egy kicsit ostoba, amiért bele tudott szeretni
30 III, 1886| királyokat.~- Nem tûrné? A nép ostoba, uram! Tégy próbára, kérlek,
31 III, 1887| A király méregbe jött.~- Ostoba fickó. Hiszen ezt nélküled
32 III, 1887| Ház enged az ártatlan és ostoba, de idõk jeléül érdekes
33 III, 1887| például, hogy egy embernek ostoba arca van, az már egy elõvélelmet
34 III, 1888| cseppet sem gondolkoznak, és ostoba emberek, akik arra játsszák
35 III, 1889| Caseus ille bonus.68~- Milyen ostoba élc ez!~A tragédiák vihogtak,
36 III, 1890| az észre, aki pisszeg.~- Ostoba csõcselék - mormog az ész
37 III, 1892| E szellem nem annyira ostoba, mint a nánásiak; mert legalább
38 III, 1892| csak hálátlan volt, de nem ostoba.~Ám nálunk is egyre tart
39 III, 1894| hanem így!« Volt-e már olyan ostoba léhûtõ, aki rákiáltott a
40 III, 1894| országgyûlésen. Ha már a saját ostoba fejeddel nem tudtad, mit
41 III, 1895| öröm a fele része. - Oh, te ostoba! Talán azt mondjam, hogy
42 III, 1895| házfedélre - csak egy egyszerû ostoba madár volt. A mi politikai
43 III, 1815| valamikor megtalálja ezt az ostoba ívet, azt fogja hinni rólam,
44 III, 1815| szenvedtem már és mérgelõdtem az ostoba törvényeiteken, amiket ti
|