Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|          A közös uraknál »szabott ár« uralkodik. De Bittó azért
 2    I,  1874|           is bizonyítja, alacsony ár mellett sok példányt eladva,
 3    I,  1874|     inkább a kiadó, mint ha magas ár mellett kevés példány kel
 4    I,  1874|          kivéve, ha arra túlságos ár vagy a példányok elfogyta
 5    I,  1874|         elkelte vagy túlcsigázott ár következtében a hatóság
 6    I,  1875|      makacsul ragaszkodunk hozzá, ár lássuk a következéseit!~
 7    I,  1877|          mondva, az olyan szabott ár, hogy egy garassal sem több,
 8    I,  1878|        történt aztán számos egyéb ár elõsorolt okokon kívül,
 9    I,  1879|           fogadtatni.~3. §. Ha az ár szilaj haraggal áttörni
10    I,  1879|         ölnyi hullámokat hányt az ár. Jókai csodálkozva jegyezte
11    I,  1879|    megfeketedett hullák, miket az ár mikor már meg­fojtott, kidob,
12    I,  1879| Közép-Tisza szabályozva lévén, az ár ellenállhatatlanul mehet
13    I,  1879|      Ezalatt a Petresnél beömlött ár, miután déltájon átjött
14    I,  1879|    hatalmas szél kerekedett, s az ár nagyon megostromolta a töltéseket
15    I,  1879|          felé már fölülhaladta az ár. Most a bizalom, akinél
16    I,  1879|          a Szeged alatt hömpölygõ ár szükségszerû szelídültét
17    I,  1879|        mindenüvé csak nem megy az ár.~- De bizony hogy elmegy.~-
18    I,  1879|            A töltés átszakadt. Az ár nagy tömegben hömpölyög
19    I,  1879|             És mintha a hömpölygõ ár, amint megcsapkodja az égõ
20    I,  1879|         azt mind számba venni.~Az ár elborította az egész várost,
21    I,  1879|        utcákat nyitott magának az ár, korlátlan kilátást nyújtva
22    I,  1879|          alatt? Hányat vitt el az ár s temetett piszkos iszapjába?~
23    I,  1879|          gyenge volt a töltés, az ár átszakította.~De ha gyenge
24    I,  1879|           gátak erõsítésére és az ár föltartóztatására, vagy
25    I,  1879|        keserûségünket kiönteni az ár ellen, a töltés ellen, a
26    I,  1879|      szerette. Mikor elöntötte az ár, könnyeket hullatott az
27    I,  1879|    azontúl a messzeség szerint az ár jóval emelkedik, s ha tudjuk,
28    I,  1879|      fölösleges volt ily áron. Az ár végtelenül nagy még Tisza
29    I,  1879|      virágzó várost öntötte el az ár.~Ideje volt-e már, hogy
30    I,  1879|            Mert ha a jövõ tavaszi ár csak külterületünket is
31    I,  1880|         végre eltûnt.~A hömpölygõ ár letakarodott a területrõl,
32    I,  1880|   aggodalom, az úgynevezett »zöld ár«, mely ápril végén szokta
33    I,  1880|    Szegeden, »bömbölve zúgott« az ár, s mikor följajdult az Alföld
34    I,  1880|          pense«) hanem a »szabott ár« lesz mindenre, (még egyszer
35    I,  1880|           az pedig nagyon csekély ár: aki pedig kiegyezik s telek
36   II,  1881|          forintért. Meglehetõs jó ár. Tudja mit, édes komám,
37  III,  1888|          a meg nem választást.~AZ ÁR~Hiszen szép, szép ez a tavasz,
38  III,  1888|    hajnalt a szegediek, amikor az ár betört a városba.~Éjfél
39  III,  1888|       jöhet be ide a töltéstõl az ár, az pedig valamikor délben
40  III,  1888|     világítottak meg.~Az emelkedõ ár állati és emberi hullákat
41  III,  1888|    poharankint a vizet. Irtóztató ár ez olyan idõben, mikor ingyen
42  III,  1888|           plébánosok. Elõfizetési ár:~Egész évre ötven mise.~
43  III,  1890|        városát. A szürke, piszkos ár, mely a város nyugati oldaláról
44  III,  1890|  legfelsõbb ablakait nyaldosta az ár. Az egyik templomnak csak