Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|                 velünk együtt bizonyára jószívû olvasóink is a kis kolibrinak
 2    I,  1878|             Különc ember volt, de azért jószívû. Hatalmas, erõszakoskodó,
 3    I,  1879|               én nem ezt teszem. Mindig jószívû ember voltam. A hála most
 4    I,  1879|             Arbaces uralkodott, ki igen jószívû fejedelem vala és népeiért
 5    I,  1880|               szegény megaszalódott, de jószívû öreg tintanyalót személyesíté.
 6    I,  1880|                szinte pezsgett az élet. Jószívû, szelíd lelkületû, az ingét
 7    I,  1880|              hibái iránt. Nagyon derék, jószívû ember. Csupa szív, csupa
 8   II,  1882|             pénzt beesületszóra adnak a jószívû emberek, új ruhát az ócskákért...
 9   II,  1882|             Párbeszédüket kihallgatja a jószívû Jancsó, ki elõtt Smeksz
10   II,  1882|       helyreigazít mindent, s Margit, a jószívû bohó Barnabásé lesz, a harmadik
11   II,  1882|             Nehány alakja, mint az öreg jószívû Kluger, Illésy Abellino
12   II,  1882|            kivitték a szekundánsokat.~A jószívû Mezei Ernõ, mialatt a mentelmi
13   II,  1882|            legkisebb valamennyi között. Jószívû ember, mégis mindenkit megkarmol.
14   II,  1883|              alak, aki igen nyílt eszû, jószívû, derék ember.~Ez a jó úr -
15   II,  1884|                  közlékeny, bizalmas és jószívû sokszor a saját rovására.~
16   II,  1885|             doktori diploma.~Hát ebbe a jószívû osztályba ajánlta Szilágyi
17   II,  1885|             garderobe-ja.~Utoljára is a jószívû Csanády szánja meg a hitehagyottat,
18   II,  1885| türelmetlenkedni...~A miniszterek csupa jószívû emberek, és mind bele vannak
19   II,  1885| türelmetlenkedni...~A miniszterek csupa jószívû emberek és mind bele vannak
20  III,  1886|             akart volna.~De Péchy Tamás jószívû ember. A Ház órája éppen
21  III,  1886|               akció idejében.~Egyszerû, jószívû ember volt, minden affektáció
22  III,  1886|                Salzburgban is, hanem én jószívû ember vagyok és Salzburgot
23  III,  1886|                Az indóháznál Tinnson, a jószívû orvos kiáltott reám:~- Ön
24  III,  1886|       ivadékokat megkínálni...~Hanem én jószívû ember vagyok és a kevésbé
25  III,  1887|                 az öreg az ünnepekre, a jószívû Trefort kijelenti neki,
26  III,  1887|            tehát kitetszik, a Juci igen jószívû teremtés. Ha nagyon szomorú
27  III,  1887|            megelégedéssel hagytam ott a jószívû miniszteri tanácsost.~»Teringette! -
28  III,  1888|                családból) szögletes, de jószívû, aki vagyoni helyzeténél
29  III,  1888|                dúlt, egy-egy kasztot.~A jószívû Péchy csak hagyta, engedte,
30  III,  1888|                 gúnyosan Vizsolyi.~De a jószívû Eötvös azért mégis olyan
31  III,  1888|                egész a mulatságosságig; jószívû egész a hihetetlenségig.
32  III,  1888|                 például egy kastélyt«. (Jószívû emberek ezek a szélsõbaliak.)~
33  III,  1889|              szünetet megadja az elnök. Jószívû ember; ritkán szokta megtagadni
34  III,  1889|              mire nagyon elkeseredett a jószívû Markovics és így szólt szelíd
35  III,  1890|              lépve, szóba ereszkedett a jószívû öreggel.~Megkérdezte, hogy
36  III,  1890|              Most éppen nászúton van.~A jószívû Sturm szerette volna kipuhatolni,
37  III,  1891|             most a kormánynak!~De Péchy jószívû ember, nem kegyetlen, rá
38  III,  1892|               nem engedte; pedig voltak jószívû lelkek a kormánypárton is,
39  III,  1892|         hercegprímás nagyon éhes.~A Ház jószívû. A liberalizmus hívei sajnálkozásba
40  III,  1893|              nincsen rá mód?~A tábornok jószívû ember, nem akarta egyenesen
41  III,  1893|            hideg, nem a bárányt. Nagyon jószívû mészáros volt.~Kristóf úr,
42  III,  1896|             Tóth János mondotta el és a jószívû Pichler buzgón helyeselt.~-
43  III,  1896|             világosságot!~S a Ganz-gyár jószívû. A Ganz-gyár megadja a világosságot.