Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| szöktette el Rochefort-t, kitõl rossz lelkiismeretök úgy
2 I, 1874| Várunk és remélünk! De mit és kitõl? A sajtó és országgyûlés
3 I, 1877| harmadik képviselõ. - Vajon kitõl jön?~- Ki más-, mint Andrássytól.~-
4 I, 1878| volt a csökönyös fiúval, kitõl azt kívánta, hogy nevezzen
5 I, 1878| viszonyok jobbra fordulását?~Kitõl várja?~Tiszától?~Vagy mástól?
6 I, 1878| Kossuth ez általa nem tudni kitõl szerzett fölleplezést nevezi)
7 I, 1879| tehetségnek mutatta be magát, kitõl azon reményben búcsúzunk
8 I, 1880| eldicsekszik vele, hogy ezt kitõl kapta. Nem is szívja elõbb
9 I, 1880| pisztollyal.~Ily körülmények közt kitõl várt volna orvoslást a nagyközönség?
10 II, 1882| legsikerültebb jelenetére.~- Vajon kitõl kaphatta azt a szép lantos
11 II, 1882| Egészen közel léptem hozzá:~- Kitõl kaptad ezt a csokrot, gyermekem?~-
12 II, 1882| ahogy lesz majd muszájból.~- Kitõl hallotta ezt?~- Rájöttünk
13 II, 1882| férfikora delén áll most, s kitõl még sokat várhatunk, ha
14 II, 1882| személyesítette Felekiné), kitõl Stomfaynak törvénytelen
15 II, 1882| jelentékeny erõt nyert benne, kitõl még sokat várhatunk, s kire
16 II, 1883| óta?~- Honnan gondolja? Kitõl hallotta?~- Nem látom itt
17 II, 1883| találom ferblizni a pénzemet, kitõl kérjek én ott akkor kölcsön.~
18 II, 1883| hanem felbuzdult általa.~- Kitõl hallottad, kegyelmes uram?
19 II, 1883| Még azt se nézte senki, kitõl búcsúzik: csak úgy önkéntelenül
20 II, 1884| adja, hogy nem árulja el, kitõl hallotta.~- Itt a kezem
21 II, 1884| csak Rácz Gézát jelenté, kitõl kezdve egész Pulszky Károlyig
22 II, 1884| hová lettek. Nem tudom, kitõl megkérdezni sem, mert nem
23 II, 1885| fiatal költõ régi ismerõs, kitõl naponkint olvasnak egyet-mást
24 III, 1886| nem szerezhet, mert nincs kitõl. Minden székely vérig ragaszkodik
25 III, 1886| éppen nem bírta kisütni, kitõl eredhet a gonosz tréfa.~
26 III, 1886| tudjuk.~- Ejh, hát akkor kitõl tudják az esetet?~- Attól,
27 III, 1886| hatosokkal a gyermekeket.~- Kitõl tanultátok ezt?~- A többi
28 III, 1887| Lemondott? - hebegte. - Kitõl hallottad?~- Maga Orczy
29 III, 1888| császár unokáját vette nõül, kitõl két kis hercege született,
30 III, 1888| védõügyvédé. Egy nyomorult féreg, kitõl elfordul az egész társadalom,
31 III, 1889| Kedves embere volt Deáknak, kitõl sok »borravalót« kapott.~
32 III, 1890| volt. Az ékes hangú szónok, kitõl megszoktunk néha nagyon
33 III, 1890| kigondolni.~De hol vegyem? Kitõl lopjam? Shakespeare is lopott,
34 III, 1891| Szilágyinak az intimusa, kitõl nem lehet rossz néven venni,
35 III, 1891| van jogosítva megmondani, kitõl mit követel, aki azt is
36 III, 1891| költségvetésben plusz lesz?~- Kitõl hallottad?~- Azoktól, akik
37 III, 1891| költségvetésben deficit lesz.~- Kitõl hallottad?~- Azoktól, akik
38 III, 1892| emigrációban egy közhuszár, kitõl azt kérdezték Teleki felõl:~-
39 III, 1894| már én mind hallottam.~- Kitõl, te buksi?~- Zsuzsi szakácsné
40 III, 1894| megtanított.~- És a kisasszony kitõl tudta?~- A kisasszonynak
41 III, 1894| Most Apponyi állt fel, kitõl ma legmaradandóbb dicsõsége,
42 III, 1895| Hogy igaz-e? Tudom. Hogy kitõl tudom? Hátha éppen tudni
|