Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1869| mutatta be X. herceget:~- Van szerencsém bemutatni, grófné, X. herceget,
2 I, 1879| hozzászólása.~Tegnapelõtt volt szerencsém találkozni Szeged város
3 I, 1880| értékét. Magamnak is volt már szerencsém egy politikusnak fiókjában
4 II, 1883| Örülök, kollega, hogy volt szerencsém. Vacsoráljunk színház után
5 II, 1887| sallangos mondatot, míg szerencsém volt önök között lehetni,
6 II, 1882| Elhagytalak! Nincs veled szerencsém! Még eddig mindig vesztettem
7 II, 1882| Hoffmann meséi«-t?~- Az a szerencsém, hogy nem láttam!~- Micsoda?
8 II, 1883| kíváncsiságot? Kihez van szerencsém?~»Én az olasz konzul vagyok«.~»
9 II, 1883| igaz, hogy semmibe sincsen szerencsém.~ ~[TÁVIRATOK]~Szeyffert
10 II, 1884| módokat, melyek közül van szerencsém bemutatni ezúttal a kilincselést.~
11 II, 1884| nem sérteném, kihez van szerencsém?~- Én báró Kricsi vagyok.~-
12 II, 1883| méltóságos fõrendek! Van szerencsém átnyújtani...~Megakad, lélegzete
13 II, 1883| Rossz ómen rájok.~- Van szerencsém átnyújtani az... az izé...
14 II, 1883| ismét elfogadott... van szerencsém igenis... azaz.~A karzatokon,
15 II, 1885| formát, ekképp szólván:~»Van szerencsém a fõrendiház nevében üdvözölni
16 II, 1885| gazdálkodott, így szólt:~- Van szerencsém átnyújtani a belügyminiszteriumban
17 II, 1885| bágyadtan, elhalón mondta:~- Van szerencsém átnyújtani az igazságügyminiszteriumban
18 II, 1885| csak annyit mondott :~- Van szerencsém átnyújtani a közoktatásügyi
19 II, 1885| egyenesedett ki Széchenyi.~- Van szerencsém átnyújtani a kereskedelmi
20 II, 1885| káplárosan pattogtatja:~- Van szerencsém átnyújtani a honvédelmi
21 II, 1885| ezzel sincs vége:~- Van szerencsém nekem is benyújtani a karcolatok
22 II, 1885| beleütõdik Gyulai Pálba.~- Van szerencsém üdvözölni a Szemle méltóságos
23 II, 1885| asztalára egy paksamétát:~- Van szerencsém benyújtani a belügyminisztérium
24 II, 1885| némi pironkodással:~- Van szerencsém nekem is bejelenteni a kereskedelmi
25 II, 1885| Felugrott most Trefort.~- Van szerencsém bejelenteni a közoktatásügyi
26 II, 1885| a beteges Pauler.~- Van szerencsém...~A mamelukok elsápadtak
27 II, 1885| szemérmetes vallomást: »Van szerencsém benyújtani stb.« (Jól kiválogatták
28 II, 1885| maradjak egészen unalmas.~Van szerencsém tehát a körülményekre való
29 III, 1886| egy nagy levelet.~- Van szerencsém õfelsége leiratát átnyújtani
30 III, 1886| causerie-ját a nyúl -, van szerencsém elõször is kijelenteni,
31 III, 1887| szomorúan. - Nincs a politikában szerencsém. Ez mégis gyalázat tõle.~-
32 III, 1888| Szegednek, adjuk vissza. Van szerencsém önnek mellékelve megküldeni
33 III, 1888| ismered õt ébren?~- Nincs szerencsém.~- Istenek kedvence vagy.
34 III, 1891| Mély csend támad.~- Van szerencsém beterjeszteni a közigazgatás
35 III, 1892| mosolyogva Komjáthy. Van szerencsém magamat bemutatni: Komjáthy
36 III, 1893| elhinni...~- Kihez is van szerencsém?~- Én Tóth Imre, a Moson
37 III, 1893| vagyok. És nekem kihez van szerencsém?~- Azt már, ezek után el
38 III, 1894| vagy. Mikor lesz hozzád szerencsém Nyitrán? No, gyere már el
39 III, 1894| vagy. Mikor lesz hozzád szerencsém Nyitrán? No, gyere már el
40 III, 1896| összeférhetlenségi esete, ezennel van szerencsém azt bejelenteni.~A bejelentés
|