Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|               Egy nógrádi barátommal néztem a nõket, kikben õ lelkesedve
 2    I,  1873|              kiállításon.~Elmerengve néztem a rajta levõ mûvészi faragványokat,
 3    I,  1877|         nyúlni.~Remegtem és borzadva néztem, hogy az embert milyen veszedelmes
 4    I,  1877|               én a miniszterelnöknek néztem.~- Csitt! Megneheztel...~-
 5    I,  1879|           Epés, szatirikus mosollyal néztem rá, mintha azt akarnám tudtára
 6    I,  1879|             irodalmi notabilitásokat néztem meg, ki van itt közülök.~
 7    I,  1879|            hangjában.~Megbotránkozva néztem végig. Egy habarékpárti
 8    I,  1879|       vagyunk - dörmögém, s zavartan néztem szegény Miska bátyámra,
 9    I,  1880|               hogy nagyító üvegen át néztem.~ ~II. SZABÓ BANDI RÖGTÖNZÉSEI~
10   II,  1881|              s éppen a nyomdahibákat néztem benne, midõn künn a lépcsõn
11   II,  1882|             elõtt.~Valódi élvezettel néztem a kis rongyos fiút s mikor
12   II,  1882|          eloltottam a gyertyát s úgy néztem, amint a kályha lyukain
13   II,  1882|     haladhasson.~Én is olyan darabot néztem meg tegnapelõtt a budai
14   II,  1882|       hajó-állomáshoz Vácra. Aggódva néztem körül, midõn kiszállottam
15   II,  1882|          Egyetértés« volt.~Az öregre néztem, hogy mit fog mondani. Nem
16   II,  1883|              színek szempontjából is néztem tisztelt Házunkat. Hát biz
17   II,  1883|               Pedig leégett embernek néztem az urat, olyan jó síró arca
18   II,  1883|              Én egy folyosói székrõl néztem azt a csodálatos mûveletet,
19   II,  1883|              volna, ha ott voltál?~- Néztem, kérem alássan, de nem tudom
20   II,  1883|              némelykor Zoltán Jánost néztem Deák Ferencnek, máskor Eötvös
21   II,  1884|              Egy forint volt a vizi. Néztem egy darabig, hogy megy a
22   II,  1885|              Pedrõ? Biz isten nem is néztem eddig. De a nagy nevetéstõl
23   II,  1885|       feküdtem otthon, de biz én nem néztem, ki írta. Ah! Ah! Azok a
24   II,  1885|            fel. - Vége van?~Az órára néztem. Három volt éjfél után.
25   II,  1885|            szemeimet róla, mindég õt néztem és vigyáztam. Egyszer lelkes
26   II,  1885|        külföldi kiállítási vendéggel néztem végig az utolsó ülést.~-
27   II,  1885|             a színpadon.~A színpadra néztem. A magyar király diskurált
28   II,  1885|             egész apróra. Izgatottan néztem a lapokat az elsõ nap; nem
29   II,  1885|             elejbem, hát én csak azt néztem, hogy ha meglékeljük, melyikbõl
30  III,  1886|              régi dolgot figyelmesen néztem meg.~A templom mellett egy
31  III,  1886| összekunkorodott tepertõk!~Gyöngéden néztem, hosszan elmerengve s mikor
32  III,  1886|             megtekinteni.~Igenis így néztem ki, uraim és hölgyeim, midõn
33  III,  1886|           meg lehet érezni.~Félénken néztem körül. Vagy húsz-harminc
34  III,  1888|             megüvegesedett szemekkel néztem a távolból farkasszemet
35  III,  1890|              sikkasztanak, azért nem néztem soha a könyveikbe.~S ez
36  III,  1890|     tisztességes.~»Tudtam, azért nem néztem soha bele a könyvekbe.«~
37  III,  1891|         Leültem vele szemben s amint néztem vidám, széles arcát, gondtalan
38  III,  1893|           vissza Wekerléhez; én csak néztem, néztem, s elszakítván az
39  III,  1893|          Wekerléhez; én csak néztem, néztem, s elszakítván az immár
40  III,  1894|         lépteivel elcammogott. Utána néztem, mint egy eltûnõ reménynek.