Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Egyszerre elszelídül a lárma: valahonnan a föld alul
2 I, 1875| államférfiú. S a sok dicsõítési lárma között újra hangoztatják:
3 I, 1878| összesereglett árnyakat. A zsivaj, a lárma pokoli, de mégsem ébreszti
4 I, 1878| visszaül a helyére.~Vad lárma. Égbekiáltó zsivaj. Pokoli
5 I, 1880| vagy az egész csak üres lárma. Különbözõ variációk keringenek
6 I, 1880| asztalnál, ha elharapódzik a lárma, a kapukulcsot veszi ki
7 I, 1880| fejedelemtõl: bezzeg van ilyenkor lárma, kiabálás, kõdobálás, s
8 II, 1912| tilalmaztatik a zajgás és lárma.~De már erre meg egészen
9 II, 1881| fenyegetõleg emelkedett, óriási lárma és zavar keletkezett, a
10 II, 1881| kunok, s kezdett a fenyegetõ lárma szelídebb morgássá devalválódni.~-
11 II, 1881| éljenzés, taps, pisszegés, lárma és kiabálás. A mamelukok
12 II, 1882| kellõ közepén. Sehol annyi lárma, annyi zaj, mint itt. A
13 II, 1882| adókat.~- Hát igen; nagy lárma lett volna érte s mégsem
14 II, 1883| rácsap a házszabályra. De a lárma nagy. A Ház követeli a szavazást
15 II, 1883| jöhessenek be.~Nagy zsibongás s lárma közt olvasták meg a jegyzõk
16 II, 1883| valami. Kisül, hogy vak lárma volt az egész, de azért
17 II, 1883| zsibongás lett, a zsibongásból lárma, taszigálás.~E pillanatban
18 II, 1883| hatalom, kinek születését lárma és mozsárlövések hirdetik,
19 II, 1884| Ez a jelszó.~Van hangos lárma, kitörõ jókedv, csatara
20 II, 1885| kezdett, egyszerre borzasztó lárma, zsongás keletkezett, úgyhogy
21 III, 1886| marcona hadvezérek, a napi lárma fölvert porából kibontakozó
22 III, 1886| nem hagyják. Nõttön nõ a lárma. A padok alatt dörömböznek.
23 III, 1886| nehezen lecsendesült a harci lárma, s személyes kérdés címén
24 III, 1886| mindenrõl, hogy az utcán lárma ne légyen, megtiltották
25 III, 1887| elnök hangja áthasította a lárma fergetegét:~- Kérem a képviselõ
26 III, 1888| tõlem: »Nem lesz-e belõle lárma?« - »Még nem beszéltem --
27 III, 1888| Percekig tartott az orkánszerû lárma, mely még az utcára is kihangzott,
28 III, 1888| nyilatkozatot tett ingerült lárma, szüntelen közbeszólások
29 III, 1889| is dialóggá lett. Óriási lárma, tombolás tört ki majd minden
30 III, 1889| hogy íme a túloldalon is lárma van, miért nem rója meg
31 III, 1889| valahogy, da capo kezdõdik a lárma, Uray újra feláll. Újra
32 III, 1891| nem volt valami nagyobb lárma, a kis csirkéért (a Katonai
33 III, 1891| hosszasan bongott-kongott, a lárma elömlött a padokon, alig
34 III, 1892| Ágost sziámi ikrek; volt is lárma, minõt a véderõvita óta
35 III, 1893| senki se nem van ellenünk. Lárma se volt, mély csöndesség
36 III, 1894| hangján: »Csendet kérek.« A lárma elnyelte nemcsak az õ szavait,
37 III, 1896| éktelen vad ordítás és lárma viharzik. Felharsannak a
38 III, 1896| az óra megy, megy, s a lárma csak nõ.~Istenem, milyen
39 III, 1896| Helyre!~- Csönd legyen, vagy lárma lesz!~S úgy tetszett, hogy
40 III, 1896| zúg a szélsõbal.~Egy kis lárma, egy kis próbálkozás, de
|