Rész,  Esztendo/Fejezet

 1   II,  1881|    ülõhelynek jó, vagy a tûzre.~*~Busbach összes múltját és jelenét
 2   II,  1881|         válogatott mûvei«.~*~Herr Busbach különben prókátor mesterember.~
 3   II,  1881|   háladatos dolog. Gáll József és Busbach Péter, ez utóbbi budapesti
 4   II,  1882|          gazdag beszédet mondott. Busbach Péter csak nézett, hogy
 5   II,  1882|        László!~Alapos ember immár Busbach is, Zichy Jenõ is államférfiú,
 6   II,  1882|      Országh Sándor, Szalay Imre, Busbach Péter szólottak a kérdéshez,
 7   II,  1883|         átadja a szót Busbachnak.~Busbach lándzsát tör a rendõrségért.
 8   II,  1883|      húzódnak a szónokhoz.~A nagy Busbach pedig egy kanyarulattal
 9   II,  1883|   kérdésben.~De néma az mind, s a Busbach szavaira sûrûen potyognak
10   II,  1883|          Kézdörzsölgetve tipeg be Busbach, aki gyanúba esvén a választói
11   II,  1884|          nem világíthatott.~Tehát Busbach Péter volt az elsõ szónok,
12   II,  1884|   Festetich Pál, az ellenjelölt - Busbach Péter is van, s nem vette
13   II,  1884|            ki vagyok!«~Minekutána Busbach Péternek tökéletesen sikerült
14  III,  1886|          Pál, Morzsányi Károly és Busbach Péter s komoly arccal nézték
15  III,  1886|         már említetteken kívül, a Busbach ügyes rögtönzését éppen
16  III,  1887|   józsefvárosi követtel, Visivel, Busbach Morzsányival cseveg egy
17  III,  1887|        lehangoltan -, az egyikben Busbach a jelölt, a mostani képviselõ,
18  III,  1887|    idegfeszítõ pillanatban feláll Busbach és egy ügyes orációval megtatarozza
19  III,  1888|      Darányi Ignác a fejét rázta. Busbach idegesen fészkelõdött helyén.
20  III,  1888|          Ilyen értelemben beszélt Busbach Péter is.~- A fõváros nem
21  III,  1888|         zúgtak fel a jobboldalon.~Busbach megelégedetten ült le helyére,
22  III,  1888|           zárjelenetet Polónyi és Busbach összecsapása képezte.~Busbach
23  III,  1888|     Busbach összecsapása képezte.~Busbach egy kicsit nyers volt.~Polónyi
24  III,  1889|   megtörtént, hogy a bárányszelíd Busbach ereiben is felforralódék
25  III,  1889|     süvítettek a füle mellett, de Busbach nem hagyta magát, dulakodott
26  III,  1890|         vészjósló tûz csillog ki. Busbach szelíden húzódik meg Tisza
27  III,  1891|         volna?~Ránéztem a Fabiny, Busbach arcára, de azoknak homlokán
28  III,  1892|          meg van sebesítve.~Aztán Busbach beszélt, aki sohase szól
29  III,  1892|        adott alkalmat Apponyinak. Busbach szemrehányó hangulatában
30  III,  1893|           ellenzéknek.~De fölkelt Busbach Péter s levetkõztette a
31  III,  1893|           megnyugtatólag hatott a Busbach beszéde.~- Mégis talán nekünk
32  III,  1893|      ekképpen következtek rendre:~Busbach Péter~Busbach okos ember -
33  III,  1893| következtek rendre:~Busbach Péter~Busbach okos ember - mert lutheránus.
34  III,  1893|           nem szükséges tagadnia.~Busbach új oldalról támadta a papokat,
35  III,  1894|        amink nem volt.~Azt mondta Busbach, ez a derék, okos ember
36  III,  1894|         resistancet jelentette, a Busbach interpellációját a debreceni
37  III,  1894|       megtelt a terem s a hû öreg Busbach, aki olyan a pártban, mint
38  III,  1894|   eregette a csendbontó lövegeit.~Busbach csak nagy nehezen tudott
39  III,  1894|      beszélt és beszélt még utána Busbach, majd az öreg Kõrösi Sándor,
40  III,  1894|          nagyon megnyomta máját a Busbach odavetett kifejezése: »hogy