Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|               mindenütt.~A képviselõi arcokon aggodalom...~- Tehát csakugyan
 2    I,  1878|            nagy árnya rezdül végig az arcokon, s mikor a kérdésre »van-e
 3    I,  1879|            Komor ünnepélyesség ült az arcokon. Magán a fõispánon is látszott
 4    I,  1879|            mély barázdáit szántják az arcokon, a királyi könnyek nedve,
 5    I,  1880|           ködös hangulat uralkodik az arcokon, ha egy hosszabb petit kanyaríttatik
 6    I,  1880|              szemekben és a napsütött arcokon.~Mégis a római vagy görög
 7    I,  1880|           blazírtság, élvhajhászat az arcokon, csendes derültség, igazi
 8    I,  1880|           méltóságos nyugalom ülne az arcokon, mert tudnák, hogy mint
 9    I,  1880|            nézõtér minden zugában.~Az arcokon kimerülés, sehol egy mosolygás,
10   II,  1881|          fiatal arcok közepette. S ez arcokon a várakozás feszült kifejezése
11   II,  1881|            ingerültség tükrözõdött az arcokon és az elszántság. Egyik
12   II,  1881|       hasonlót vettünk volna észre az arcokon.~No, nem tartott sokáig,
13   II,  1882|           halálos aggódás fellegei az arcokon. Ha elmerülnénk, ha itt
14   II,  1882|           díszítik, a mosoly, mely az arcokon tündököl, a nyíl, mely a
15   II,  1882|    összecsapódnak, a kíváncsiságot az arcokon.~Egy színházi bennfentes
16   II,  1882|              Ragyogó mosoly támadt az arcokon. Az ilyen mosoly az utolsó
17   II,  1883|         mosolygás derûje ömlött el az arcokon, és senki sem hallgatta
18   II,  1883|    bizalmatlanság és gyanú köde ül az arcokon. A zavar általános. Az érintkezés
19   II,  1883| gomblyukaikban, ma már ugyanezeken az arcokon felhõ borong, s lépéseik
20   II,  1884|               hátranézett, s látta az arcokon, hogy nincs egyedül.~- Most
21   II,  1883|            mosoly nem volt látható az arcokon egész délelõtt. Csak Csernátonynak
22   II,  1883|        ellenzékieket, látott volna az arcokon valami démoni titkolózást,
23   II,  1883|             homlokok elkomorodtak. Az arcokon mintha a kétkedés volna
24   II,  1883|          csalódva néz szét az ismerõs arcokon. »Nem lesz hecc!«~De még
25   II,  1885|           nüansza nyomot hagy a finom arcokon. Mosoly, bámulat, fölhevülés
26   II,  1885|             szétnézett a derült vidám arcokon, és azt gondolta magában:~-
27   II,  1885|              fogni az öreggel. Nyájas arcokon jóízû visszaemlékezések
28  III,  1887|             emelkedettség látszott az arcokon. A karzat megtelt szép hölgyekkel,
29  III,  1888|               Megelégedés ömlik el az arcokon. »Sohase volt még nekünk
30  III,  1888|           elsõ mosoly az elkomorodott arcokon.~Azután nemsokára megjelent
31  III,  1888|                Derültség ömlött el az arcokon, majd harsogó kacaj.~Egy
32  III,  1889|           vérfagyasztó hidegség ül az arcokon, s másnap hasábokon írják
33  III,  1889|             irritációja meglátszik az arcokon és a gesztusok hevességén.~
34  III,  1889|               fülbõl-fülbe. A mameluk arcokon, noha esõ csepereg odakünn,
35  III,  1890|          mosoly játszott a képviselõi arcokon.~Napsugár sütött be az üvegfedelen
36  III,  1891|             elégültség tükrözõdött az arcokon. A régi ellenzéki próféták,
37  III,  1891|               Pajkos mosoly fut át az arcokon erre a kritikára. Csak a
38  III,  1893|                Az aggodalom ült ki az arcokon: »Istenem, hová lehetett
39  III,  1894|         mogorva csönd honolt a felhõs arcokon.~Nehéz helyzete pedig azért
40  III,  1896|               kesztyûk csillogtak. Az arcokon lelkesedés és tréma.~Sokat