Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|        rendén is van. A szõke írnok elvégre is olyan perszóna, aki már
 2    I,  1873|          ban az a sok piszok.~Aztán elvégre is, ha a bécsi közkiállításról
 3    I,  1875|       átgondolni teendõit, másrészt elvégre is kellemetlen örökké találgatni,
 4    I,  1875|          ülésében, midõn a kormányt elvégre is nem támogatta oly óriási
 5    I,  1875|          sovány vigasztalás, de hát elvégre csodát senkitõl sem várhatunk.
 6    I,  1875|          megnyugtató, mert az ember elvégre is szereti tudni, micsoda
 7    I,  1877|           fehér cár bundájába, hogy elvégre neki lesz nehéz szabadon
 8    I,  1877|         disznókereskedés, s a babér elvégre is nem ott terem, ahol a »
 9    I,  1877|        idétlensége is sejtetett, de elvégre is fölfoghatatlanná vált,
10    I,  1877|             iránti tekintetből (kik elvégre is érdeklődnek e napi beszélgetés
11    I,  1877|                Mac-Mahon elõtt, aki elvégre is nem tudja feledni, hogy
12    I,  1878|   érintkezett az oroszokkal.~De hát elvégre is mi közünk mindezekhez?~
13    I,  1878|           lenni az Ábrányiakra, kik elvégre is szükséget pótolnak, de
14    I,  1878|        ámulat után magukhoz térnek; elvégre is mit bánják ők Tiszát;
15    I,  1878| kötelességévé lesz a sajtónak, mert elvégre is nálunk csak felerészben
16    I,  1878|         tanács nem javíthat meg. De elvégre is elhallgatni mindent éppen
17    I,  1879|        mindent.~De hát, én istenem, elvégre is szellemes társaságot
18    I,  1879|           hatalom. De hát a hatalom elvégre is nem olyan, mint az idõ,
19    I,  1879|           mert másrészt a szakértõk elvégre is elkerülhetleneknek látszanak
20    I,  1879|  vízmûépítészeti tudományhoz. Dehát elvégre is azt gondolta, hogy az
21    I,  1880|        Grévyhez írt levelet, melyet elvégre is a naiv jóakarat sugalmazott,
22    I,  1880|             hogy a Népszínház, mely elvégre is az ország pénzén épült,
23    I,  1880|    unalmában? Aztán az asszonyoknak elvégre is szükséges, hogy legyen
24    I,  1880|       hisszük, hogy a hatóság, mely elvégre fõfelügyeletet gyakorol
25    I,  1880|             képének ütött ki: hanem elvégre is a teremtett állapotok
26   II,  1912|      lejövetelénél. De hát Erzsébet elvégre is szebb volt és királyné
27   II,  1881|         Komputust csinált magában s elvégre is beleegyezett. Ha bevág,
28   II,  1882|             gyarapodás lesz, hiszen elvégre is, a többiek képére fog
29   II,  1884|              De hát az ország dolga elvégre is elsõbb a szénagyûjtésnél!
30   II,  1883|          papírkosárba dobni.~De hát elvégre is, mit szégyenkezzem?...
31   II,  1884|       egyebet, mint ítéleteket hoz. Elvégre is itt dõl el, ki mekkora
32  III,  1888|     elégtételnek is látszanék (mert elvégre is egy táborszernagyot nem
33  III,  1891|             s mindig reméltük, hogy elvégre is valaki meg fogja tenni.
34  III,  1892|        ugyan súlyosnak találták, de elvégre is beleegyeztek, és így
35  III,  1892|          hogy Horánszky Nándor, aki elvégre is dzsentleman ember, magánbeszélgetések
36  III,  1896|             A miniszter nagy úr, de elvégre is csak miniszter. Az államférfiú
37  III,  1896|           jövõbe világított. Hiszen elvégre a szászok úgyis gondos­kod­
38  III,  1896|   ügyetlenül fejezték ki magukat. S elvégre, nem beszélhet mindenki
39  III,  1896|           veszett ki teljesen, hogy elvégre mindenkinek megjöhet a jobbik