Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|      Magyarországot, melynek utolsó haldokló szusszanását úgy lesik bizonyos »
 2    I,  1874|            volna egyéb, mint hogy a haldokló betegrõl úgy gondoskodunk,
 3    I,  1874|            cselekszik. Mint a beteg haldokló ember, aki még reményli
 4    I,  1874|            ha mi itt nem leszünk, a haldokló szabadelvűségre az utolsó
 5    I,  1875|             közelebb-közelebb tol a haldokló nemzetek sorsához.~[.....]~
 6    I,  1877|             a rút szintér.~Oh! Ha a haldokló korty vizet önthetne~A naptól
 7    I,  1877|       intézményt képvisel a szegény haldokló, egy olyan intézményt, amely
 8    I,  1877|              A szegény török nemzet haldokló hörgése rázza meg Európát...
 9    I,  1878|             a cselekvés sora van, a haldokló Byron emlékezetes mondatát
10    I,  1878|            jusson eszembe a szegény haldokló költõ. Körülbelül éppen
11    I,  1879|             járj, tovább érsz.«~*~A haldokló Lord Byron e szavakkal fejezte
12    I,  1879|             ábrándozik, s siratja a haldokló természetet« mondja új könyvében
13    I,  1879|      ügyetlenek lesznek belépni egy haldokló minisztériumba, hogy nekik
14    I,  1880|             azt elmondhatni, mint a haldokló Uhland, kit egyik barátja
15    I,  1880|         ünnep Szegeden. Különösen a haldokló jelenet vált ki. Somogyiné
16    I,  1880|     hallották a lövést...~Sõt még a haldokló áldozat hörgését is feléjök
17    I,  1880|      feledõknek is. Még ott hörög a haldokló, a sebei fölfakadnak elégtételt
18    I,  1880|    tanácskozik a végelgyengülésében haldokló fölött, ha vajon kinevezett
19    I,  1880|             azt elmondhatni, mint a haldokló Uhland, kit egyik barátja
20   II,  1906|          Magyarország közügyeiben a haldokló tradicionális birtokosságot.~
21   II,  1906|            önzetlenségére tekintve, haldokló ágyánál gúnyosan fölnevessünk
22   II,  1920|             volnának. S hozzá még a haldokló természet szomorú melancholiája,
23   II,  1881|           sok új világítást hoz s a haldokló intézményt mintegy bearanyozza
24   II,  1881|            meg boros hordóra hajtva haldokló fejét.~A lövés zaját meghallotta
25   II,  1881| egynémelyikünk még öregszik is.~*~A haldokló esztendõ harapós volt egy
26   II,  1882|          negyedik alsó páholyban.~A HALDOKLÓ OROSZLÁN~Az öreg kaprerai
27   II,  1882|      Héthársy báró vett nõül s ki a haldokló Ákos testvére. A báróné
28   II,  1882| krokodilus-könnyekkel siránkoznak a haldokló fölött, addig a báróné ráveszi
29   II,  1883|      lekonyította a fejét, mint egy haldokló veréb, de szemeiben bizonyos
30   II,  1883|     támadhat a már vérszegénységben haldokló ügyben, a következõ:~Cseres
31   II,  1883|            egyik jelenetben, hogy a haldokló anya a hamiskártyás fiától
32   II,  1883|             a kötelesség. Hogyne!~A haldokló Ház fölélénkült. A közeli
33   II,  1885|             lett Fáy Szerenából), a haldokló kívánságához képest elviszi
34   II,  1885|             veti rá piros bogyóit a haldokló koldusra. - Ez a vége mindeniknek.
35  III,  1886|          fülemile.~Mire fölszólal a haldokló nagyasszony, a fejét fölemelve:~-
36  III,  1887|       vánkos, ahova a szegény író a haldokló fejet letette, arra mutat,
37  III,  1891|       választások... Errõl beszél a haldokló Házban minden. Az üres padok (
38  III,  1894|           elfogadtatik, sokkal több haldokló mágnás lett volna, kivált