Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|             csend, melyet megzavarni a szellõ is alig mer, mintha attól
 2    I,  1877|        töredékeit hozza füledbe az éji szellõ, az ablakokon kikandikáló
 3    I,  1879|                lakik: még a betolakodó szellõ is csak azt süvíti gyengén,
 4    I,  1880|           gyöngéden játszadozék a déli szellõ. Volt még azonkívül hat
 5    I,  1880|             csapkodja felénk a langyos szellõ, »melytõl megrebbennek a
 6    I,  1880|              hozna feléd a langyos éji szellõ, mintha a halálmadarat látnád
 7    I,  1880|             enyelegve játszik a tiszai szellõ.~Egyszóval látom valamennyit,
 8    I,  1880|                feléjök hozta a hajnali szellõ, mert hajnalban volt a duellum, -
 9    I,  1880|          Lengyelország felõl ideszálló szellõ az õ sóhajtásuk. Magyarország
10    I,  1880|               amelyet meghajlít minden szellõ.~De amily gyenge és engedékeny
11    I,  1880|             enyelegve játszik a tiszai szellõ.~Egyszóval látom valamennyit,
12   II,  1907|                fátyolát szelíd nyugoti szellõ lengeti. Ha meglebben is
13   II,  1881| öltözõszobájába hiába suhan be az esti szellõ... Õ nem lesz ott. Elveszítjük.
14   II,  1881|         Turóc-Szent-Mártonban.~*~Röpke szellõ szárnya meghozta az aggodalmas
15   II,  1881|                a hajlékony vesszõ, kis szellõ nem mozdítja, nagy szelek
16   II,  1882|               Mokány Berci kutyája, a »Szellõ« és a Verhovayé, a »Dido«,
17   II,  1882|             aranybeszéd! - rikkant fel Szellõ lelkesedve.~- Hallgass,
18   II,  1882|         szájkosarat is, a zsineget is.~Szellõ és Didó szomorúan összenéztek.~-
19   II,  1882|                No, Didó öcsém! - mondá Szellõ sóhajtva - eddig sem szerettem
20   II,  1882|             között esengett szomorúan. Szellõ is azt sóhajtotta, méla
21   II,  1882|         melyeknek édes illatát az esti szellõ odahajtja a kioszk felé.~
22   II,  1882|      sisakokban, fényes páncélruhában. Szellõ remegteti a kócsag-bokrétáikat.~
23   II,  1882|         suhognak a szarvaim közt, ha a szellõ meglebegteti õket, édesen
24   II,  1883|              zászlón is, melyet a lágy szellõ lenget odakünn...~Teleki
25   II,  1883|          enyeleg lombjaikkal a tavaszi szellõ.~E virágok közt láttuk meg
26   II,  1883|            mint forró nyári délben hûs szellõ a mezõn, melytõl felfrissülnek
27   II,  1885|             szemeiket, a karzatról hûs szellõ suhan, hogy ím a structollak
28   II,  1885|               a padok között, mint hûs szellõ, izzó homlokát enyhadóan
29   II,  1885|              azt magával hordani.)~Hûs szellõ támadt a teremben, s mintha
30   II,  1885|               a padok között, mint hûs szellõ, izzó homlokát enyhadón
31  III,  1887|            mutatja minden: szelíd síri szellõ fújdogál a betört folyosóablakon.
32  III,  1888|              hasította át, hûs temetõi szellõ lengett végig a különben
33  III,  1888|              Tiszától pedig semmi hír. Szellõ se fúj Ostende felõl, ki
34  III,  1888|              csavargatja a csípõs õszi szellõ.~- Ki halt meg?~- Gróf Bánffy
35  III,  1888|                suhanni egy árnyék. Egy szellõ besivít az ablakon. Egy
36  III,  1815|          éljenek? Ki jön? Mintha friss szellõ lebbenne, nõi ruhasuhogás
37  III,  1896|            deresedõ fürtjeivel az esti szellõ játszik, kelet felé fordított