Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|              se látott,~Csak egyszer intett pompás alkalom,~ De ott
 2    I,  1878|              élénkebb lett. A király intett a hátul maradó miniszternek,
 3    I,  1878|         Sennyey egy szemöldrántással intett neki és hozzáhajolva súgta:
 4    I,  1878|         kezdett, de Sennyey hirtelen intett és azt sziszegte: Pszt.~*~
 5    I,  1878|          annak is, gyerekek. - Azzal intett az András hajdúnak, hogy
 6    I,  1878|           hamis bálványokat, mintegy intett a nemzetnek, mit kelljen
 7    I,  1879|           ipam, aki nagyon szerette, intett az inasnak, hogy tegye meg
 8    I,  1879|              bútorokat.~Az öreg újra intett, hogy hát csak nem szabad
 9    I,  1880|         halál, s gróf Széchenyi Béla intett kezével Károlyinak, hogy
10   II,  1903|           királyné, s kezével búcsút intett. Majd elborult fényes arca,
11   II,  1919|           miért jöttem...~A királyné intett, hogy nem tudja.~- Oh, lelkem!
12   II,  1882|             Deák nagy, húsos kezével intett már neki, hogy »elmehet«.~
13   II,  1883|          leültek padjaikra.~Az elnök intett. S Móric belépett.~Majdnem
14   II,  1883|            László pedig a szolgáknak intett fel: hogy minek eresztették
15   II,  1884|            és csak a boglyas fejével intett igent, hogy elvállalja a
16   II,  1884|         hûnek az idézetet, tagadólag intett fejével.~S ebben a szempillanatban
17   II,  1885|         aztán a meglepetés«.~S ezzel intett a szemöldökével az asztal
18   II,  1885|          Kártyázni le ne ülj, fiam - intett a feleségem -, és sorsjegyet
19   II,  1885|           magas színe elé. Nem mert.~Intett a fiákeresnek, és az vitte
20  III,  1886|          Nosza egyszerre száz kéz is intett Erdélyinek, hogy húzódjék
21  III,  1886|         közel jött, a miniszterelnök intett hogy tovább menjen. Eszébe
22  III,  1888|              Eötvös Károly szemei, s intett a jegyzõnek, hogy õ is szólni
23  III,  1888|           hazamenni még korán volna.~Intett a kezével, hogy beszélni
24  III,  1889| visszavonhatatlanul.~- Dani barátom (intett Irányi elégülten a tükörben
25  III,  1889|            szabad!~*~- Dani barátom (intett Irányi otthon a tükörben
26  III,  1889|          szellem megjelent. Szilágyi intett húsos kezével a jegyzõnek,
27  III,  1890|              falait.~Tisza bágyadtan intett a kezével, mintha mondaná: »
28  III,  1891|        szemei, de gróf Szapáry Gyula intett, s erre meghajtotta fejét.
29  III,  1891|           üvölti.~- A miniszterelnök intett neki! Láttam! Ráparancsolt,
30  III,  1892|             ki a forradalmak.~Eötvös intett, hogy szólni akar. S ez
31  III,  1892|       kellett történnie. A sárga rém intett, s Barossnak mennie kellett.
32  III,  1893|      Megrázván sörényét Herman Ottó, intett a jegyzõnek, hogy õ is szólni
33  III,  1894|           egy elõtérben álló állatot intett elé.~- Lépj közelebb!~A
34  III,  1894|           Még Apponyi beszédje alatt intett az ujjával a Ház nagy szónoka,
35  III,  1894|         egyenlõ.~De a miniszterelnök intett a szolgáknak, hogy tegyék
36  III,  1815|              Gyöngén, alig látszólag intett köszönetet. Valami csodálatos
37  III,  1896|            ezt, arcába szállt a vér, intett a huszárjainak. Azok aztán