Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| sok lesz egyszerre.«~A JELLEM~(Bölcsészeti tanulmány)~
2 I, 1870| tanulmány)~Le a kalappal a jellem elõtt. Az »irály az ember«,
3 I, 1870| én meg azt mondom, hogy a jellem az ember. A jellemnek köszöni
4 I, 1870| isteniség nagy eszméjéhez, az a jellem volt.~Mi tehát a jellem?~
5 I, 1870| jellem volt.~Mi tehát a jellem?~A jellem lelkünknek önelhatározás
6 I, 1870| volt.~Mi tehát a jellem?~A jellem lelkünknek önelhatározás
7 I, 1870| iránt, e aki sohasem bírt jellem lenni: úgy élt, úgy halt
8 I, 1870| igen ritkán alakul egy-egy jellem.~Ennyiben bír a vérmérséklet
9 I, 1870| vérmérséklet, annyiféle jellem, úgyhogy mi csak a négy
10 I, 1870| mégis fel bír emelkedni a jellem magaslatáig, mely nem mindig
11 I, 1870| legnagyobb fokig kifejlõdhetik a jellem, bizonyítja a világtörténet:
12 I, 1870| viselhetné, mint a határozott jellem szót, miután a kettõ között
13 I, 1870| értelembeni jellemre.~A jellem, mint minden szellemi tehetség,
14 I, 1870| uralmát érvényesítse, mert a jellem szilárd elveken nyugszik,
15 I, 1870| meghatározzák.~Így tehát a jellem az ember azon cselekedete,
16 I, 1870| talán Jules Favre, hogy »a jellem létra, mely a szabadsághoz
17 I, 1870| érzelemvilágából, mint régebbi »Jellem« címû cikkemmel szorosan
18 I, 1875| még határozott és merész jellem is, ki ha valamit fejébe
19 I, 1878| származhatnának?~Tiszta jellem, tiszta szív, tiszta kéz
20 I, 1878| mindenesetre nagy ész, nemes jellem, tapintatos államférfiú,
21 I, 1879| legnemesebb értelmében. Jellem mint az acél, nemesség,
22 I, 1879| sziszegi: »vágd«.~A politikai jellem, penészlepetten, színehagyottan
23 I, 1880| sziszegi »vágd«.~A politikai jellem penészlepetten, színehagyottan
24 II, 1881| lélek szépsége és a tiszta jellem kisugárzása a jó ismerõsök
25 II, 1881| s politikai irány, mind jellem, mind hazafiság mind tudomány
26 II, 1882| élt és a tudománynak.~Oly jellem, mint az övé, óriási kísértet
27 II, 1884| akinél hiányzik a lovagias jellem.~Egy hang közbeszólt a kormánypadokról:~-
28 III, 1886| lassankint. Tiszta, önzetlen jellem, mint a kristály s nemesen
29 III, 1890| történetek, apró vonások, a jellem egy-egy felvillanó szikrája
30 III, 1891| lángeszû férfi és nemes, tiszta jellem.~Ezek a hiperlojalitás kinövései.
31 III, 1892| fölé, mert benne egy nagy jellem aranya fénylett.~Igazi Tisza-beszéd
32 III, 1893| parlamenti szónok, nemes jellem, hû munkatársa a zajtalan
33 III, 1893| megteremtette a szilárd, férfias jellem mintáját a kormányszéken.~
34 III, 1895| szeretetét és becsülését. Õszinte jellem, átlátszó, mint egy Dzierzon
35 III, 1895| pártember és fedhetetlen jellem. A Házban sohase beszélt.
36 III, 1815| valami kiválóság, tiszta jellem, tizenhárom próbás elvhûség,
|