Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|        Egy becsületes asszony.« A fõtisztelendõ úr mindig ilyen lehetetlen
 2    I,  1878|         lehet, méltóságos uram; a fõtisztelendõ úr már öt évre elõre vette
 3    I,  1878|          csinál odabent »áment« a fõtisztelendõ úr. Egyik kezével folyton
 4    I,  1880|         Csiky Gergelynek.~A derék fõtisztelendõ úr, ki alkalmasint lehetõ
 5   II,  1906|    komikus szituációkban. Egyszer fõtisztelendõ Dugonics András uramat akarták
 6   II,  1881|      Lóhátra akarták kifaragtatni Fõtisztelendõ Dugonics András uramat.~
 7   II,  1881|        nem papolja a kerületbõl a fõtisztelendõ atyus: Pán Szeberényi.~Kalmár
 8   II,  1881|           volna legalább gyalog a fõtisztelendõ urat!~*~Hát én is azt mondom
 9   II,  1882| kanonoknak: Miehl Jakab és Bubics fõtisztelendõ uraiméknak.~Ez a két érdemes
10   II,  1883|           Berzeviczy beszéde után fõtisztelendõ Jánossy János emelkedett
11   II,  1883|       fiam?«~- Biz én csak azért, fõtisztelendõ atyám, mert egy kicsit kopott
12   II,  1883|          vagy Éles Henriket, vagy fõtisztelendõ Rostaházy uramat teríti
13   II,  1883|          ember meginterpellálta a fõtisztelendõ urat:~- Nem tetszett, kérem,
14   II,  1883|      nélkül... - mondja egy másik fõtisztelendõ képviselõ.~- Csitt. Aki
15   II,  1885|        magunkat, amibõl élünk.)~A fõtisztelendõ atya egy zöld vászonba kompingált
16   II,  1885|            Amint így elmélkedik a fõtisztelendõ úr, egyszerre csak száll
17   II,  1885|     rémülten, hát egy nõi muff.~A fõtisztelendõ úr hátratántorodik. - Apage,
18   II,  1885|            hogy szívesen látjuk a fõtisztelendõ rabbi urat a fõrendiházban -
19   II,  1885|         aztán este a szentgyörgyi fõtisztelendõ plebános úr kerekedett felül.~
20   II,  1885|            míg végre fölemelkedék fõtisztelendõ Kovács Simon úr, és felköszöntötte
21  III,  1886|         utánozta a méhzsongást. A fõtisztelendõ úr annyira belemelegedett
22  III,  1886|        pajkoskodik, elevenkedik a fõtisztelendõ úr, míg az õ gömbölyû vidám
23  III,  1887|       nagy hüledezve a plébániára fõtisztelendõ Kupacska János úrhoz, aki
24  III,  1887|          a katolikus gyûlésrõl.~A fõtisztelendõ arcán csakugyan volt valami
25  III,  1887|  Benedeknek ezt az esetet, hogy a fõtisztelendõ úr jóízût mosolyogjon rajta,
26  III,  1888|       szól:~- Nagyságos elnök úr, fõtisztelendõ esperes úr és tekintetes
27  III,  1889|          ifjonti fejét hó köríti, fõtisztelendõ Firczák Gyula Beöthy Algernonhoz
28  III,  1890|           harapjon egyet-kettõt a fõtisztelendõ és fõméltóságú urakba! Jó
29  III,  1891|        alatt.~Közbül a szászoknak fõtisztelendõ Lesskó István úr mondott
30  III,  1893|     elfogta valaki. Lehet, hogy a fõtisztelendõ püspöki kar állított elébe
31  III,  1893|         hosszasabban beszélgetett fõtisztelendõ Kozmics Antal apát-plébános
32  III,  1893|       Hihetõleg ez foglalta el.~A fõtisztelendõ az ég felé fordította a
33  III,  1894|          a méltóságos fõrendek, a fõtisztelendõ püspökök, a miniszterek
34  III,  1895|         vissza a miniszterek, s a fõtisztelendõ püspök urak még egyre búsan
35  III,  1896|          a visszaélések. (Ej, ej, fõtisztelendõ úr! Hát nem tetszett hallani,
36  III,  1896|        feleli a legény -, és ha a fõtisztelendõ plébános úr szintén az én