Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|            végigírtam, azt végig is éreztem. E betûkben, amikre, ha
 2    I,  1875|       hosszú esztendei: s én együtt éreztem át ezt vele; azzal a különbséggel,
 3    I,  1878|   segíthettem rajta, mert már akkor éreztem, hogy valaha a fejünkre
 4    I,  1879|          hitelesen. De én már elõre éreztem a szagát. Szeretem, hogy
 5    I,  1880|        össze legelõször a szívem, s éreztem, hogy ez nem idegen föld
 6    I,  1880|             függetlenül, úgy, ahogy éreztem, írtam meg minden betût,
 7   II,  1887|           zokon az igaz szó; együtt éreztem önökkel évekig, s együtt
 8   II,  1898|         beszédjét, védekezését, úgy éreztem magam elolvasva azokat,
 9   II,  1881|              Egy délután már otthon éreztem magam az úgyis csekély számú
10   II,  1882|          keresztül, megborzongtam s éreztem, hogy az ajtó megnyílott.~
11   II,  1883|          könnyekkel.~Kényelmetlenül éreztem magam. Mit mondjak én erre?~
12   II,  1883|           benyomásaimat, úgy, amint éreztem, amint én gondoltam. Igaz
13   II,  1883|            bizonyos megelégedést is éreztem magamban, hogy itt lehetek.
14   II,  1883|          vezér azon a párton!~- Úgy éreztem magam, mintha a saját nagyapám
15   II,  1885|           új oldaláról mutatták be: éreztem szívének melegségét, kedélyének
16   II,  1885|   megöregedhettem azóta.~Szinte jól éreztem magam, régi idõk emlékei
17  III,  1886|             hely, ahol én legjobban éreztem magamat.~Ott lakott abban
18  III,  1886|     pironkodva sütöttem le fejemet.~Éreztem; hogy nem vagyok egyéb,
19  III,  1886|           rettenetes fenevad testét éreztem nyakamba szakadni, körmei
20  III,  1886|            lesz a megölõ betûjük...~Éreztem bár, hogy igaza van a muszkának,
21  III,  1886|    egyhuzamban lehet átolvasni) azt éreztem, amit az utazó, mikor egy
22  III,  1886|    érdeklõdést és izgatottságot nem éreztem beszéd alatt, mint e pillanatban.
23  III,  1891|             az ívet (oly nyugodtnak éreztem magamat az nap, mint aki
24  III,  1891|            minek küldött engem ide. Éreztem én azt elõre, hogy nagy
25  III,  1892| kötelességemnek, sem indíttatva nem éreztem magamat, hogy feleljek rá,
26  III,  1893|          kezembe, roppant fájdalmat éreztem. Fölriadok, kinyitom a szemeimet
27  III,  1893|    dagasztotta a szívemet, hogy úgy éreztem, valami szavakban kell azon
28  III,  1893|         bennök politikai szimat.~Én éreztem, hogy még ma is történik
29  III,  1893|            is a liberalizmus szelét éreztem ki.~Az egyik pamlagon a
30  III,  1893|         osztály leszünk most.~Elõre éreztem, hogy rávesznek, tyúkkal,
31  III,  1894|           bágyadtság fogott el. Úgy éreztem, mintha Majmuna tündér elõsuhogna
32  III,  1895|  piculácskák!~Nagy megkönnyebbülést éreztem, s áhítatteljesen áldottam
33  III,  1895|             levelet.~Egy pillanatig éreztem, amint keze az enyimet érintette.
34  III,  1815|        szavaztak, és nem is fognak.~Éreztem, hogy ezekben a szavakban
35  III,  1896|          uram?~- Egy kis szaggatást éreztem éjfél felé a bal arcomban.~-
36  III,  1896|     Méltóságteljes alakja alatt úgy éreztem, hogy a föld is dobban.