Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1879| nem volt annyi keresztényi türelem, mint a delegációkban, melyek
2 I, 1879| meg folyton rosszabb, s a türelem mindinkább fogy. Azok, kik
3 I, 1879| magános templom. E templom a Türelem istenségének van szentele.~
4 I, 1879| Elfogy a magasban is a türelem, a Tisza onnan fog megbukni,
5 I, 1880| jele: hogy íme elszakadt a türelem legutolsó fonala is, a legkomolyabbak,
6 I, 1880| és nem minket illet.~De a türelem az minket illet.~Meg az
7 I, 1880| léphessenek, melyhez csak akarat, türelem, kitartás, becsületesség
8 I, 1880| hosszas várakozásra, de ha türelem lenne is, nincsen pénze
9 I, 1880| hosszú évek s azok mellé türelem, lankadatlan igyekezet és
10 I, 1880| fölhangzott, hogy isteni türelem kell hozzá, hogy az ember
11 I, 1880| energia, fáradhatlanság, türelem, hatalmas kinyomata az önállóságnak,
12 I, 1880| annyira, mint azon hangyaszerû türelem, mellyel például messzirõl
13 II, 1881| technika, mint inkább a türelem és fáradság, melyet a hazafias
14 II, 1881| hozzá. Csak még egy kis idei türelem, s eljõ erdõre-mezõre a
15 II, 1881| nagyon sokat. Hanem csak türelem, majd ha kijönnek a vízbõl,
16 II, 1882| összebújtunk keskeny helyen: a türelem ösvényén.~Nekik is fájt,
17 II, 1882| keresztény házfedelekre, a türelem rózsái bimbókat fakasztanak
18 II, 1883| veszedelmes, mert a vallási türelem olajágai kezdenek tõle rügyet
19 II, 1883| mintha csak azt mondaná: »türelem, kedves orrom, türelem«.
20 II, 1883| türelem, kedves orrom, türelem«. Scharf kezeivel legyezi
21 II, 1885| csak remény. S a reményhez türelem.~Õk akkor sem hibáznának
22 III, 1886| már erre elhagyta Jókait a türelem. Hogyne tudna õ németül
23 III, 1887| logika, az logika. És a türelem a legszebb polgárerény.~
24 III, 1887| el, mintha mondaná, »csak türelem hölgyeim, türelem, majd
25 III, 1887| csak türelem hölgyeim, türelem, majd az ülés végén!«~S
26 III, 1891| válaszolták a vallásos türelem szoktatói.~- Hja, ez akkor
27 III, 1891| elcsüggedni, biztattam magamat. Türelem, türelem, menjünk tovább!
28 III, 1891| biztattam magamat. Türelem, türelem, menjünk tovább! A Vadnai
29 III, 1891| helyen, melyen a magyar türelem és lovagiasság meghagyta
30 III, 1895| egyenként fölpattognak...~Csak türelem, minden kitudódik.~Cup,
31 III, 1895| akik jósolni akarnátok. És türelem, türelem.~Az bizonyos, hogy
32 III, 1895| jósolni akarnátok. És türelem, türelem.~Az bizonyos, hogy egy dilemma
33 III, 1895| kiegyenlítés ki nem elégíti.~- Csak türelem, türelem - szól hátra szelíden
34 III, 1895| elégíti.~- Csak türelem, türelem - szól hátra szelíden Bánffy,
35 III, 1895| tehát a válságoknál is a türelem: kikoplalni tudni a kedvezõ
|