Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|    majdan a protestánsok emelnek szobrot.~ASBÓTH JÁNOS~Különös ember!~
 2    I,  1879|          valamikor Szeged városa szobrot emelni, de annyi bizonyos,
 3    I,  1880|        egy-kettõ az eszmét, hogy szobrot kellene neki emelni. Hát
 4    I,  1880|       hogy õ is megérdemelne egy szobrot vagy legalább emléktáblát
 5   II,  1881|        köszvény.~Széchenyi, Deák szobrot kapnak a haza szolgálatában,
 6   II,  1881|         Adolf: miképp alakítsa a szobrot.~Hja, már az így van az
 7   II,  1881|   Szapáry...~- Mit? Hogy nem kap szobrot?~- Ej, dehogy! Hanem nem
 8   II,  1882|           hogy állítsunk hasonló szobrot a Károlyi-palota udvarán
 9   II,  1882|       bizony nem mernének emelni szobrot Bécs piacán.~Tiszteljük
10   II,  1882|   lelkesedése még azon melegiben szobrot állít neki a Burg elé, -
11   II,  1882|       megmarad egy darabig, mert szobrot csak ideiglenest kaphatott.
12   II,  1882| nézegette a koszorúkkal borított szobrot délután, midõn már lezajlottak
13   II,  1882|   közhódolat csillogó jelvényei.~SZOBROT ARANY JÁNOSNAK!~A magyar
14   II,  1883|        is megvette a Huszár-féle szobrot.~- Olyan az csak - mondja
15   II,  1885|        kicsinylett. Az egyik nap szobrot tervezett valamely elhalt
16   II,  1885|      Minek faragnak az effélérõl szobrot?~- De ha mondjuk, hogy itt
17   II,  1885|        fáklyászenét fog kapni és szobrot (ami különben ezek után
18  III,  1886|  eredményt értettem - mert ami a szobrot illeti, arra nézve megnyugtatta
19  III,  1886|         millión körülbelül ötven szobrot öntethetett volna az idén
20  III,  1887|         csak egyetlenegy ízléses szobrot látnak a pestiek, tudom
21  III,  1888|       különösen Jókai dicsérte a szobrot, s elismerõleg szólott Zichy
22  III,  1889|        bolondok házában vagy egy szobrot valamely nyilvános téren«.
23  III,  1889|      búvja az újdonsági rovatot, szobrot ott ugyan nem talál, hanem
24  III,  1890|      hódolattal, a saját nemzete szobrot emel neki, a történetíró
25  III,  1890|    valami csekély dolog ez. Mert szobrot emelhet valakinek a nemzet
26  III,  1890|      fehérlik. Hiszen tizenhárom szobrot képzelt oda minden magyar.
27  III,  1890|          Az Andrássynak emelendõ szobrot csak a szélsõbal ellenezte,
28  III,  1890|          rákiáltott:~- Mit akar? Szobrot?~Ebbõl némi ingerültség,
29  III,  1891|   díszpolgárrá teheti kedvencét, szobrot emelhet neki, utcát nevezhet
30  III,  1891|         az elsõ föllendülésnél: »szobrot neki!« S a többi száj utána
31  III,  1891|         orkán, mert népakarat. A szobrot azonban szerencsére faragni,
32  III,  1891|           s ha majdan e Sartoryk szobrot állítanak a nagy vezetõ
33  III,  1891|    polemizálva Apponyival. Végül szobrot gyúrt Beksicsnek (De hova
34  III,  1892|         Ezzel a mondattal szinte szobrot faragott Szapárynak.~A korrektség
35  III,  1894|         hogy gróf Zichy Jenõ egy szobrot ajándékozott a városnak,