Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|            hiszen nehány fõúri ház olyan sötéten, ridegen bámult le az ünneplõ
 2    I,  1878|         elhagyott grófi kastély komoran, sötéten fehérlik az elpusztult park
 3    I,  1878|                  a felhõ ereszkedik alá, sötéten, komoran...~Mintha terhes
 4    I,  1879|              megfejtetlen kérdõjel lebeg sötéten, rejtélyesen, hogy »ugyan
 5    I,  1880|                 Béla.~Jour-fixes Stesser sötéten fixírozza a királyi biztosság
 6    I,  1880|              elcsüggedés terjesztette ki sötéten szomorú szárnyait az Alföld
 7    I,  1880|                 Más baj van - mondá apám sötéten -, ebbõl a gyerekbõl nem
 8    I,  1880|                 alakját...~Komjáthy Béla sötéten fixírozza, a királyi biztosság
 9   II,  1920|                nagy sírt ásna valakinek.~Sötéten hömpölyög elõttem ez a kép
10   II,  1881|           Mindenkit elkergettünk - szólt sötéten. - Nem kell senki.~- Eredj,
11   II,  1882|             Hallgass, buta, - mondá Didó sötéten. - Ez a legravaszabb! Ez
12   II,  1882|             Karneval herceg távozását és sötéten elsiratni, hamut és porzót
13   II,  1882|           hosszúszárú csibukból gomolyog sötéten a felhõ, mely eltakarja
14   II,  1882|                mindnyájan - szólt Hunyák sötéten.~Elhallgatott. Én sokkal
15   II,  1882|                volt szónoklatában, midõn sötéten kérdé: »Nem tudom, populáris
16   II,  1882| dohánytermesztési jogokat, s míg efölött sötéten tanácskoznak, azalatt külföldrõl
17   II,  1882|            életpályákat beszegi.~Ott ült sötéten: nem maradt már meg semmije
18   II,  1883|                 csángó bizottság cikázik sötéten... súgnak-búgnak a szögletekben.
19   II,  1883|                 az a bot ott van - szólt sötéten végignézve a gyilkosokat -,
20   II,  1883|                két reményvesztett férfiú sötéten zordonan összebúvik az ellenfelek
21  III,  1886|                  közé húzza. A habarékok sötéten tekintenek maguk elé, ott
22  III,  1886|                  és helyeslés zaja, majd sötéten tompán fölzúgott a méltatlankodás
23  III,  1887|             minden zegzugát. A terembeli sötéten gomolygó frázisokból semmi
24  III,  1888|              úszott. A ravatal a középen sötéten vált ki a fénynek tengerébõl.
25  III,  1888|            úszott lovam a vízben - mondá sötéten. - Zajongva ömlik be a gátréseken
26  III,  1888|             mogorva homlokkal, gondoktól sötéten, mint hajdan õsz Toldi,
27  III,  1888|           hírlapíró merészen ír és olyán sötéten színez, hogy aki olvassa,
28  III,  1890|                  A lapok kombinációinak, sötéten színezõ híreinek kevesen
29  III,  1890|        képviselõk dugták össze a fejüket sötéten: »Régen kellett volna már
30  III,  1891|               öreg próféta száraz alakja sötéten emelkedik a bal legszélén
31  III,  1892|              mellett a kacagó azúrkék, a sötéten komorodó fekete bársony
32  III,  1893|             mindezekre csak mosolyogtam, sötéten, szomorúan, rejtélyesen,
33  III,  1894|            jobban van.« A nemzeti bácsik sötéten csüggesztik le fejeiket: »
34  III,  1895|                 Mikor a bukása közelgett sötéten mondá egyszer:~- Ejh, mit
35  III,  1896|                 a szándékuk, mikor olyan sötéten festették a parasztok helyzetét.