Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|              megyei atyafi, kilyukasztja lelkét a tengernyi büszkeség, melyet
 2    I,  1873|            mellyel dicsőségre szomjúhozó lelkét megitattam...~II. BUDAPEST
 3    I,  1877|           tömegre, mintha gazdájuk sötét lelkét akarnák jelképezni. Szegény
 4    I,  1878|                  halántékait koszorúsan, lelkét nemesnek, fönségesnek, most
 5    I,  1878|           elnyugodott az úrban és kiadta lelkét csak öt halálhírt hozhat
 6    I,  1878|             közölne véle abból, mi egész lelkét, életét betölti. Itt férjének
 7    I,  1878|             hitte volna az ember, hogy a lelkét köhögi ki.~A »Vas-utcába«
 8    I,  1878|                  mely az öreg óriás nagy lelkét besötétíti, hazájától távol
 9    I,  1879|            fészkében, Nagykállón adta ki lelkét ma délután. Szélhûdés érte
10    I,  1879|                  tarkított város fölött, lelkét XIV. Lajos kevélysége ringathatta.~
11    I,  1879|              gyertyácskáit, ide jõ, hogy lelkét fürössze az oltár száz meg
12    I,  1880|                  közt adta ki magasröptû lelkét.~E néhány sorral még koránt
13    I,  1880|                Horváth Gyula ide hozta a lelkét is, a szívét is: õ nincsen
14    I,  1880|                  tarkított város fölött, lelkét XIV. Lajos kevélysége ringathatta.~
15   II,  1887|             anyagot, mely leánya és neje lelkét, erkölcsét megrontja, s
16   II,  1882| ponyvanyomtatványok csak a nép kedélyét, lelkét rontják meg.~A lélek pedig
17   II,  1882|              csak akkor tisztogatjuk meg lelkét a koromtól és a piszoktól,
18   II,  1883|                ajka körül. A nemzetes úr lelkét nem terheli egyéb makula,
19   II,  1884|                  elszedték; »isten látja lelkét, nem adhatja olcsón a kerületet
20   II,  1885|              megleli bennük az õ õszinte lelkét, meleg szívét, de nekünk
21  III,  1886|              ritka az olyan ember, aki a lelkét hozzá tudja idomítani a
22  III,  1887|               mert azok megmérgezhetik a lelkét.~Távolabb, a Ház t. gyufatartójának
23  III,  1888|             Miklós úr az Úr kezeibe adta lelkét - ámbár nem valami magasztos
24  III,  1888|               mintha egyszeribe kiadná a lelkét.~Az ügyvéd szemei felcsillantak.~-
25  III,  1890|             balmezõn is minden jó hazafi lelkét nyomta egy bizonytalan érzés.
26  III,  1890|            bejárni a megboldogult doktor lelkét a habarék-helyiségekbe az
27  III,  1890|            csakhamar megnyugtatta szelíd lelkét:~- Ha már a püspököket jól
28  III,  1892|                  a környék minden eleven lelkét a tanácsterembe, s rögtön
29  III,  1892|                XI-re (s Baross kilehelte lelkét) épp olyan ridegen elérte
30  III,  1893|                 fényesítsék ki leányaink lelkét, szellemét. Lassan, nehezen
31  III,  1895|         kiegyenlítésére, mert az õ nemes lelkét is nyomta az, legalábbis
32  III,  1896|            betegség után kilehelte nemes lelkét.~Báró Kemény János testvéröccse
33  III,  1815|                  végre annyira kimûvelte lelkét, hogy mélyen sajnálkozni
34  III,  1815|                  jól érzi magát s mûveli lelkét a finomabb társalgás a gyöngédebb
35  III,  1896|   kidomboríthassa egy lapnak az irányát, lelkét, fiziognómiáját a közönség