Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|         mint Deák-pártnak - ajkán lebegett a kiáltás: tömörüljünk össze
 2    I,  1878|         sors fatális keze már ott lebegett sújtani készen a feje fölött.~
 3    I,  1879|           János a bálon; e kérdés lebegett mint ossziáni köd a teremben
 4    I,  1879|         öli meg.~E szomorú jóslat lebegett Szeged fölött már harminchárom
 5    I,  1879|    tudhatta a veszélyt, napok óta lebegett már a város fölött.~Egy
 6    I,  1879|           közt, kiknek ajkain ott lebegett a végzetes szó, a halálítélet
 7    I,  1880|        hogy népszerûség-hajhászat lebegett a fõkapitány elõtt, avagy
 8    I,  1880|        másrészt pedig az elõttünk lebegett cél valósulna meg némileg.~
 9   II,  1883|          mert mindig vészteljesen lebegett a Népszínház sorsa fölött
10   II,  1881|        két hónap alatt mindig ott lebegett felettünk a kínos lehetõség,
11   II,  1881|        maga e cím mint rossz ómen lebegett e darab fölött.~Pulszky
12   II,  1882|            félig mint remény, ott lebegett a nagy »ha« fölöttük - míg
13   II,  1882|           Ez a titokteljes »pszt« lebegett az egész tanácskozás fölött.~
14   II,  1883|        hát, miután éppen a száján lebegett, hát ennélfogva, mert tulajdonképpen,
15   II,  1883|         ideám annak a haja között lebegett!~Aztán hol van Maszák Hugó?
16   II,  1883|      kérlelhetlen fátum, mely ott lebegett a háta mögött, mialatt õ
17   II,  1883|           úgy vette ki magát, úgy lebegett mindenen, mint egy növekvõ
18   II,  1885|      ízben az ég és a föld között lebegett.~Míg végre ma délután 6
19   II,  1885|       felderült, minden arcon ott lebegett a nyitrai fohász: »Üdvözlégy,
20   II,  1885|     beszédben a szavak között ott lebegett a szónok lelke, csak meg
21   II,  1885|       folyton mint homályos titok lebegett.~A Ház katalógusa ugyanis
22   II,  1885|           üzenetet.~Derült mosoly lebegett a komoly fõrendiek ajkán,
23  III,  1886|      többen hetvennél.~Már ott is lebegett a Csanády szája vidékén
24  III,  1887|    Szívélyes búcsú, nyájas mosoly lebegett az ajkakon.~- A viszontlátásra! -
25  III,  1887|          ajkain szatirikus mosoly lebegett, Gaál Jenõ fontoskodva izgett-mozgott,
26  III,  1887|          volna úgy, ha már elõtte lebegett volna a Polónyi esete.~Mindegy,
27  III,  1888|           íves ablakokon. Magasan lebegett az alkonyat homályában a
28  III,  1888|           Ilyen bizonytalanságban lebegett az ügy, s hovatovább mind
29  III,  1890| panorámája mintegy elõvarázsoltan lebegett a hallgatók elõtt, a képzelet
30  III,  1890|       visszahúzódtak. Egy árny se lebegett a teremben. Derült, tiszta
31  III,  1893|     Tádéval.~Köszönt neki s ajkán lebegett már a kérdés: »Ki lesz a
32  III,  1893|    indignáció, amely fenyegetõleg lebegett a Ház fölött?~- El van téve
33  III,  1894|             A bizonytalanság köde lebegett most a Ház és a karzatok
34  III,  1896|           mert Apponyi jobbja ott lebegett láthatatlan ködben a fejek
35  III,  1896|       töltése, mint nagy esemény, lebegett a kombináló elmék fölött.