Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| az mind magyar...~- Ezt a dicsõséget - szóltam nevetve -, szívesen
2 I, 1874| hogy olcsón osztogatták a dicsõséget és bizalmat.~Ezek az urak
3 I, 1874| Magyarországra is fényt és dicsõséget árasztott a külföld elõtt,
4 I, 1877| meghagynók is azt a nagy dicsõséget a muszkának Ázsiában, hogy
5 I, 1877| jobban, a muszkát-e... vagy a dicsõséget?~Különben egészen egyre
6 I, 1879| ömlengõ beszédben a magyar dicsõséget magasztalva s a kölcsönös
7 I, 1879| hát én bizony azt a vékony dicsõséget sem vonnám meg senkitõl;
8 I, 1879| királyi udvaroknál kereste a dicsõséget, s míg végre kifáradva,
9 I, 1879| mamelukok is kezdik únni a dicsõséget, mégiscsak föltûnhetik elõtte
10 I, 1880| Hagyják meg neki egészen ezt a dicsõséget. S midõn majd eret vágnak
11 I, 1880| kereste Szegeden a hírnevet és dicsõséget. Nehezen jutott hozzá.~Legelõbb
12 I, 1880| királyi udvaroknál kereste a Dicsõséget, míg végre kifáradva, eltikkadva
13 I, 1880| kezében...~*~Megérdemli e dicsõséget, mert energia, fáradhatlanság,
14 II, 1881| valamelyik trón zsámolyánál a Dicsõséget, hiába járt, s mikor csüggedten
15 II, 1882| Blahánéé; nem hozott rá fényt, dicsõséget; az õ szépségét rossz kedvükben
16 II, 1882| Ornán lovag, aki elindult a dicsõséget keresni; bejárta a világ
17 II, 1882| akik megérdemlik ezt a sok dicsõséget.~Van a jó Andersennek egy
18 II, 1882| restellte nyilvánosan a dicsõséget érte s furfangosan áthárította
19 II, 1882| vagytok-e vagy inkább hiúk? Dicsõséget adtok-e vagy részt kértek
20 II, 1882| nemzeti kötelesség!~Ki oly dicsõséget hozott remek alkotásai által
21 II, 1883| ellen is, aki több fényt, dicsõséget hozott a magyar névre, mint
22 II, 1883| dicsõség, csak a munka. A dicsõséget egészen ideadják. Õk csak
23 II, 1883| ország-világot látni: fölkeresem a Dicsõséget.~- Hja, az nem könnyû dolog -
24 II, 1883| Hol találhatom meg a dicsõséget?~- Nem tudom.~- De te hol
25 II, 1883| elteltek, s õ folyton várta a dicsõséget, de a dicsõség sose mutatkozott
26 II, 1884| magyarázójuk útközben. Amennyi dicsõséget az miránk kent, ha csak
27 III, 1886| lesznek elsõkké) megérte azt a dicsõséget, hogy a múzeumba kerül ereklyének -
28 III, 1886| fejedelemmel, aki annyi dicsõséget hozott fegyvereikre, országukra,
29 III, 1888| kézzel szórja a reklámot és dicsõséget, addig is, míg a festett
30 III, 1888| a piros széken, aki sok dicsõséget és keserûséget végigkóstolt
31 III, 1890| zubbonyban induljon meg a dicsõséget megkeresni, melyben a többiek.~
32 III, 1890| maga mondta: »az összes dicsõséget átadtam a hivatalnokaimnak
33 III, 1893| kiélvezem két napig ezt a dicsõséget, Klárikám, hiszen nem kell
34 III, 1815| aki hatvan éve szerzi a dicsõséget a magyar névnek. Mi ehhez
35 III, 1896| a lábaid nem bírják el a dicsõséget, mintha nem bírnád õket
|