Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|          álló országocskában (mert valljuk meg négyszemközt az igazat)
 2    I,  1875|      alkalmat - politikai okok, de valljuk meg, hogy az jelenleg éppúgy
 3    I,  1877|           több a »módosítás«... és valljuk meg õkegyelmességérõl, hogy
 4    I,  1877|       XIX-ik századot, hogy bizony valljuk meg, kirí belõle a lovagias
 5    I,  1878|   fegyverével?~Legyünk õszinték és valljuk meg, hogy azon erõszakoskodó
 6    I,  1878|          bizonyítványé a hitelesen valljuk, míg az adás-vevési szerzõdés
 7    I,  1878|        fognak mozgatni. - Mert hát valljuk be õszintén, dacára annak,
 8    I,  1878|            föllépte mellett, mely, valljuk meg, nem sokat ért, az »
 9    I,  1880|       közvélemény végett... hanem, valljuk meg õszintén inkább példálózásból
10    I,  1880|            tegnapi jó hatást, mert valljuk meg õszintén, Erdélyi kisasszony
11    I,  1880|  megjegyeztem, legyünk õszinték, s valljuk be, hogy a többieknek meglehet,
12    I,  1880|     neveltek, szigorúak valának, s valljuk meg, kissé fösvények; õk
13    I,  1880|          És hát az egész politika, valljuk meg az igazat, onnan van,
14    I,  1880|      engedékenységet tanúsítottak, valljuk meg, némi részben magunk
15    I,  1880|         hasonló kinövések, melyek, valljuk meg õszintén, kölcsönösek
16   II,  1881|      derest meg a kalodát.~Hiszen, valljuk meg, volt abban egy kis
17   II,  1882|       emeltekre is. Ordódy adatai, valljuk meg, igen imbecillis alapot
18   II,  1882|    Marianne? Ez se! Még ez sem az! Valljuk meg õszintén, hogy nem,
19   II,  1883|      elevenséget hozott magával, s valljuk meg, egy csomó gorombaságot.
20   II,  1883|           a sorompók elé: hogy azt valljuk, ami a legtetszetõsebb az
21   II,  1885|           Hanem biz az csak olyan, valljuk meg, mint mikor az embernek
22  III,  1886|       iszapos halotti ágyba.~Nono, valljuk be, tudom, hol jár az eszük.
23  III,  1886|           ahogy mondani szokták és valljuk be, hogy nálunk csak egy
24  III,  1887|         elõtt Tibád a minta, mégis valljuk be, jobban veszi ki magát
25  III,  1887|       enged ki haragja, megtartja, valljuk meg, rendkívül szellemes
26  III,  1889|          adott helyzet magaslatán, valljuk meg, csak Komjáthy Béla
27  III,  1893|     érlelésre már nem vállalkozik, valljuk meg, hogy rest is egy kicsit
28  III,  1894|            pedig Kakas Márton. Sõt valljuk meg az igazat, Prottman
29  III,  1894|            lehetetlen s hosszan, s valljuk be némi plauzibilitással
30  III,  1894|      szerepelhet az ország elõtt. (Valljuk meg, a kis emberek számára
31  III,  1896| szeretettel. Szerepre nem vágyott (valljuk be, egy kicsit lusta is
32  III,  1815|           biz’ a’, sógor«. És csak valljuk be magunk is, hogy tökéletes,
33  III,  1896|       választva a kettõbül.~Ámbár (valljuk meg titokban egymás közt)
34  III,  1896|          hevített nagy dolgokra és valljuk be, nagy könnyelmûségekre.~