Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|   felhasználni, hogy a professzor Szilágyinak szánt fáklyás menetet az
 2    I,  1878|     ellenzéki kör elõtt a párttag Szilágyinak rendeztessék, hogy ekképp
 3   II,  1882|       ruganyos imbolygó járásával Szilágyinak veszélyes konkurrense az
 4   II,  1883|           Fenyvessyre, mert mikor Szilágyinak szólnia kellett volna, egyszerre
 5   II,  1883|        nem oly szerencsésen, mint Szilágyinak szokott. Tisza arca ilyenkor
 6   II,  1884|           tõlük szóhoz jutni, még Szilágyinak se.~Thaly egyébiránt egészen
 7   II,  1884|      tartott. (Ki beszélne arról? Szilágyinak csak a rossz beszédei csinálnak
 8   II,  1885|        cernírozta, utána kiáltván Szilágyinak:~- Kegyetlen leszel, Dezsõ?~
 9   II,  1885|         okvetlenül beszélnie kell Szilágyinak is.~Nagy, messze érõ gyökereket
10   II,  1885|         beszélt, szólania kellett Szilágyinak is, de ha Apponyi és Szilágyi
11  III,  1886|   korridorig errõl súgnak-búgnak.~Szilágyinak okvetlenül nyilatkozni kellene,
12  III,  1887|            Irányié Békés (szegény Szilágyinak egy falu is jó volna), Apponyi
13  III,  1888| legsikerültebb rögtönzése volt ez Szilágyinak. Jobbra ennél annálék nem
14  III,  1890|    tetszészajban. Mivelhogy pedig Szilágyinak rendes szokása, mint hajdan
15  III,  1891|        Gyula, az ellenzék szerint Szilágyinak az intimusa, kitõl nem lehet
16  III,  1891|          föltálalt dolgok azonban Szilágyinak annyira megfeküdhették a
17  III,  1891|          Kár volt zokon venni azt Szilágyinak, hogy a Komjáthy pohárköszöntõje
18  III,  1891|         Polónyi consummatum est«, Szilágyinak csak maga Apponyi maradt.~
19  III,  1891|            mert ez adott alkalmat Szilágyinak megragyogtatni fölséges
20  III,  1891|           akart mondani Horánszky Szilágyinak - az már most az esztergomi
21  III,  1892|      vagyunk-e?~S vajon mi a bûne Szilágyinak, hogy így bánhatnak vele,
22  III,  1893|         nem vehetõ indoknak, hogy Szilágyinak rossz modora van. Hiszen
23  III,  1893|           Házat s kedvet szerzett Szilágyinak is egy kis enyelgésre Horánszkyval.~
24  III,  1893|            hogy majd õ is ajánlja Szilágyinak, mikor megint jó kedélyben
25  III,  1894|      megindult a profécia:~- Íme, Szilágyinak van már utódja!~Ezt természetesen
26  III,  1894|           néha a térdükre vegyék. Szilágyinak ellenben derogál minden
27  III,  1894|         110 többsége maradt volna Szilágyinak: így kettõvel volt több.~
28  III,  1894|        jelenete volt Szilágyival, Szilágyinak jelenete volt Fejérváryval
29  III,  1895|           szerzõ arról szól, hogy Szilágyinak nemcsak a jelent és jövõt
30  III,  1895|           mer apodiktice állítani Szilágyinak. Minden csak »nyilván« vagy »
31  III,  1895|          vagy »alkalmasint«, hogy Szilágyinak módja legyen az önálló véleményét
32  III,  1896|         az idõ elõrehaladt, akkor Szilágyinak igaza van.~E tények tudatában
33  III,  1896|      dolgot s hirtelen jelentette Szilágyinak, ki barátságosan üdvözölte.~-
34  III,  1896|       száz ember - egyszerre!) De Szilágyinak még a homloka se gyûrõdik