bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

 5001    I,  1878    |            elfoglalása nélkül? Semmi. Mert, hogy csak Bosznia és Hercegovina
 5002    I,  1878    |                  tesz.~Bizonyosnak látszik, hogy ez az annektálási szándék.~
 5003    I,  1878    |                    tartózkodást követel, de hogy ez meg lett állapítva Reichsstadban,
 5004    I,  1878    |                     ébredhet föl egy napon, hogy akaratlanul a nyugati hatalmak
 5005    I,  1878    |        szövetségének oldala mellé jutott. S hogy az érem, melyet merészen
 5006    I,  1878    |                 azon törekvésben kulminált, hogy Oroszországgal versenyezzen
 5007    I,  1878    |                   nemsokára be fogja látni, hogy a semmibe lógatta a lábát,
 5008    I,  1878    |                  semmibe lógatta a lábát, s hogy ezekbõl a szimpátiákból
 5009    I,  1878    |                 vonhatni a nagy tanulságot, hogy nagy célok igen ritkán érhetõk
 5010    I,  1878    |                   el kicsinyes észközökkel.~Hogy diplomata fogásokkal nem
 5011    I,  1878    |             tornyosul a pánszlávizmusban.~S hogy végre Ausztriának a Duna
 5012    I,  1878    |                    is egyszer volt csak! -, hogy az igazság nevenapját ülte.
 5013    I,  1878    |              szemébe, amikrõl az azt hitte, hogy gorombáskodik; és elfordult
 5014    I,  1878    |                     tapasztalt szeme látta, hogy a nemzet félre van vezetve,
 5015    I,  1878    |                 nemzet félre van vezetve, s hogy minden Tisza ellen irányzott
 5016    I,  1878    |                  író is oly nagy politikus, hogy egy-egy irata korszakalkotó
 5017    I,  1878    |                   illõ tapintat volt tehát, hogy e szellemes államférfiúra
 5018    I,  1878    |         megtiszteltetés Szeged városára is, hogy a veterán államférfiú enged
 5019    I,  1878    |                      A ti hagyományotok az, hogy a bizalmat nem adjátok olcsón
 5020    I,  1878    |                    mindenki.~Honnan van az, hogy néhol a föld egyszerre soha
 5021    I,  1878    |               engednõk bûnös fatalizmussal, hogy »hadd történjék, ami történik«.~
 5022    I,  1878    |               szemben. Az egyik azt mondja, hogy õ a Kossuth barátja, a másik
 5023    I,  1878    |                     már rég bebizonyította, hogy az.~Az egyik Magyarország
 5024    I,  1878    |                     jótállok önöknek arról, hogy ha sírköveikre fölírnák: -
 5025    I,  1878    |                  ide-oda, de jegyezzék meg, hogy az emlékezet messze leér.~
 5026    I,  1878    |                  utánunk, kik számon kérik, hogy mit cselekedtünk.~»Szeged
 5027    I,  1878    |                 lakóiról.~Vigyázzanak önök, hogy ez a mondás még holnap este
 5028    I,  1878    |                    egy évtized elõtt annak, hogy megvert bennünket a burkus.~
 5029    I,  1878    |                    megszavazását. Kimondta, hogy elõbb tárgyalja le a birodalmi
 5030    I,  1878    |                okkupációt. Különös helyzet, hogy az osztrákok köszörülik
 5031    I,  1878    |             delegációnál csak csodálhatjuk, hogy elég naiv volt formai dolgokért
 5032    I,  1878    |               vezérei ugyanis attól félnek, hogy a delegáció, dacára annak,
 5033    I,  1878    |          vigyázzatok rám, mert attól félek, hogy meg foglak benneteket csalni.«~
 5034    I,  1878    |             szimpátiák megakadályozzák azt, hogy igazságos bíráihoz csatlakozhassunk.~
 5035    I,  1878    |                egyébről az első napon, mint hogy Szeged, az én új otthonom,
 5036    I,  1878    |              városokat veszi ölébe.~Hiszem, hogy az én első álmom igaz.~S
 5037    I,  1878    |                  első álmom igaz.~S hiszem, hogy amint én teljesen otthon
 5038    I,  1878    |               legalább mindég megérdemelné, hogy találjon.~9. sz., augusztus
 5039    I,  1878    |               divatok«. Meg kellett tudnia, hogy dacára Tiszának »mégis mozog
 5040    I,  1878    |               külföldre.~Így aztán az igaz, hogy nem is bukott meg. Mert
 5041    I,  1878    |                  végleheletéig.~Adja isten; hogy felösmerjék nagyságát, amerre
 5042    I,  1878    |                  íme, ma Caesárt, ahelyett, hogy brutusi kéz ejtette volna
 5043    I,  1878    |                     van most Debrecen vele, hogy nevetségessé tette a miniszterelnököt.~
 5044    I,  1878    |               Debrecennel.~Ejnye, be derék, hogy mégis ledobták kigyelmetek
 5045    I,  1878    |                    dehogy. Éppen az a hiba, hogy nagyon forgott.~...Tralla!~
 5046    I,  1878    |                    Sándor azért haragudott, hogy semmi hódítani valója nem
 5047    I,  1878    |                   azért haragszik rendesen, hogy semmi megírni valója nincs.~
 5048    I,  1878    |            ámul-bámul.~Figyelõ úr azt írja, hogy a »Szegedi Napló« osztály-
 5049    I,  1878    |                  Ausztria egy hajszál híja, hogy vissza nem hívja katonáit
 5050    I,  1878    |                hívja katonáit Boszniából... hogy mind itthon legyen..., mert
 5051    I,  1878    |                  van... Figyelõ úr megírta, hogy ott fajharc készül.~*~Epilóg~
 5052    I,  1878    |                    világ talán kíváncsi rá, hogy kicsoda az a »Figyelõ« úr?
 5053    I,  1878    |                   aki Figyelõ urat rávette, hogy ezt a hazug galimathiászt
 5054    I,  1878    |                      s ez a másik is tudja, hogy kicsoda Figyelõ úr.~A harmadik
 5055    I,  1878    |                    No, õ már nehezen tudja, hogy kicsoda õ.~Én pedig nem
 5056    I,  1878    |           engedelmével szokott.~*~Meglehet, hogy e piszkolódó cikk is úgy
 5057    I,  1878    |                     sütünk annyi prófontot, hogy az egész Lajtán-túl abból
 5058    I,  1878    |                     amennyi kelletik ahhoz, hogy - mint hajdan Sadova alul -
 5059    I,  1878    |                    a »Wehrzeitung«, dacára, hogy ön miatt szid össze minket,
 5060    I,  1878    |                    azért mégis azt kívánja, hogy ön alul kiforduljon a miniszteri
 5061    I,  1878    |                     velük az a fokos.~Igaz, hogy nem láthatták; mivelhogy
 5062    I,  1878    |                     volt vele a kevély tök, hogy õ az egyedüli gyümölcs a
 5063    I,  1878    |                 maga is jól tudhatta volna, hogy fajtája közül sem az elsõ,
 5064    I,  1878    |                   elsõ, hanem a legutolsó s hogy nem használtatik semminemû
 5065    I,  1878    |              gyümölcsöt.~Elhatározta tehát, hogy lecsalja magához.~És ez
 5066    I,  1878    |               sárban.~Új terven okoskodott.~Hogy lehetne felemelkedni a fa
 5067    I,  1878    |                   azt a tanácsot adta neki, hogy az emelkedéshez legelõször
 5068    I,  1878    |                legelõször is az kívántatik, hogy ne legyen nehézkes, hogy
 5069    I,  1878    |                    hogy ne legyen nehézkes, hogy a belsõ tartalma helyett
 5070    I,  1878    |           sárga-fekete hegyes karónak dûlt, hogy az léket vágjon rajta, amin
 5071    I,  1878    |          szánalomban csupán az vigasztalja, hogy a töknek úgyis rothadás
 5072    I,  1878    |                  Morál~A tanulság ebbõl az, hogy a fõzelék ne igyekezzék
 5073    I,  1878    |                     akkor jó...~Továbbá az, hogy a hatalom melegágya gyorsan
 5074    I,  1878    |              megrohasztja.~És végül még az, hogy a jóravaló ember válogassa
 5075    I,  1878    |               poggyászát.~*~De azért lehet, hogy jó kereskedelmi miniszter
 5076    I,  1878    |                asszonyok.~Hacsak azért nem, hogy nagyon szép szõke haja van.~*~
 5077    I,  1878    |                   szõke haja van.~*~Hírlik, hogy még e hóban, e héten, valamelyik
 5078    I,  1878    |                    a szilasbalhási sírvers, hogy:~»Itt nyugszik Tóth Pál~
 5079    I,  1878    |                  együtt abban nyugszik meg, hogy báró Bánhidy Bélának azt
 5080    I,  1878    |               Bánhidy Bélának azt a vádját, hogy a kormánypárti lapok Széll
 5081    I,  1878    |               utasítja azzal az állítással, hogy »ez nem igaz«.~Hja persze!
 5082    I,  1878    |                Könnyû azt mondani a Honnak, hogy nem igaz ez vagy az, hanem
 5083    I,  1878    |                    volt.~A Hon szabadkozik, hogy az õ hasábjain Széllrõl
 5084    I,  1878    |                   laptól a felvilágosítást, hogy vannak hírlapi támadások,
 5085    I,  1878    |                  adják elõ »tárgyilagosan«, hogy az kisebbítésére szolgáljon.~
 5086    I,  1878    |              tükörbõl.~*~A »Hon« büszke rá, hogy tizenhat éve híve Tisza
 5087    I,  1878    |                     lejjebb arra is büszke, hogy õ nem népszerû.~Neki nem
 5088    I,  1878    |                     népszerûségnek büszkén, hogy: »Rózsi, megvetlek.«~Mi
 5089    I,  1878    |               végezetül azzal fenyeget meg, hogy bezzeg ha valami jó fog
 5090    I,  1878    |                   majd akkor (dacára annak, hogy jelenleg Tiszáékat szidjuk
 5091    I,  1878    |             magunknak fogjuk tulajdonítani.~Hogy a »Hon« nyugodtan aludjék
 5092    I,  1878    |             babérjain, ezennel kijelentjük, hogy a Bosznia elfoglalásából
 5093    I,  1878    |                     Mert a »Hon« büszke rá, hogy Tisza Kálmánnak a híve.~
 5094    I,  1878    |                     igazabb az a közmondás, hogy »jó az öreg a háznál«, mint
 5095    I,  1878    |                    mondatik igen költõileg, hogy:~...mennyei lajtorja,~Mely
 5096    I,  1878    |              hódított meg nekünk Európában, hogy ugyancsak hosszú kötél kellene,
 5097    I,  1878    |             ugyancsak hosszú kötél kellene, hogy azt körülérje.~*~Az öregúr
 5098    I,  1878    |                      tett bátyja, I. Endre, hogy válasszon belõlük.~Szegeden
 5099    I,  1878    |               szappan!~A szappan arra való, hogy tisztára mossa vele a minisztereket.~
 5100    I,  1878    |         minisztereket.~A paprika arra való, hogy a miniszterek orra alá törje.~
 5101    I,  1878    |                     a király elõszobájában, hogy a kardhoz nyúljon.~Én is
 5102    I,  1878    |                     nem volnék meggyõzõdve, hogy önmagától is kitalálja.~*~
 5103    I,  1878    |                     mindig fölmerült az is, hogy vajon »melyiknek?«~És ezen
 5104    I,  1878    |              egyszerre mindnyájan rájöttek, hogy az öreg Pulszky lett volna
 5105    I,  1878    |                  most már - Szegedtõl függ, hogy igaz lehessen.~*~Bûvös istenasszony
 5106    I,  1878    |                   éppen õ tudja nagyon jól, hogy ez a szép istenasszony milyen
 5107    I,  1878    |                    Nagy önérzet az öregtõl, hogy mégegyszer nekivág, a nagy
 5108    I,  1878    |                 megtiszteltetés ránk nézve, hogy a Szeged bizalmát kívánja
 5109    I,  1878    |          Rafinírozott udvarlótól hallottam, hogy a menyecskék elõtt nagy
 5110    I,  1878    |                     Annyi azonban bizonyos, hogy - ami szinte elõny, az öreg
 5111    I,  1878    |                     nem lehet benne kétség, hogy az nemzeti ruha lesz.~Mikor
 5112    I,  1878    |                   én is elkezdtem kiabálni, hogy impozáns küldöttséget kell
 5113    I,  1878    |                Gyula?~Arra vagyok kíváncsi, hogy hát a »Válság« címû esszéhez
 5114    I,  1878    |                     De arra még kíváncsibb, hogy hát õ vajon mit fog szólni
 5115    I,  1878    |                  ország mégis csak nyerhet, hogy Szeged fölléptette Pulszky
 5116    I,  1878    |          Mindamellett nem hallgathatjuk el, hogy a Bakay-párt biztosan számít
 5117    I,  1878    |            Bakay-párt biztosan számít arra; hogy Pulszky hosszú orral hagyja
 5118    I,  1878    |               Szegedet.~Miért tagadnánk el, hogy ez az egy kilátásuk alapos.~
 5119    I,  1878    |         belügyminiszter is. Bebizonyította, hogy a belügyekhez nem konyít
 5120    I,  1878    |                     ismeretes az országban, hogy a haja szõke, s hogy Géza
 5121    I,  1878    |             országban, hogy a haja szõke, s hogy Géza fivérének szép felesége
 5122    I,  1878    |              semmirõl.~Még azt tudjuk róla, hogy az egyik õsét igavonó állat
 5123    I,  1878    |                   elé fogatta egy basa.~Az, hogy most egy másik basa a pénzügyek
 5124    I,  1878    |                      s olyan nagy feje van, hogy sok agyvelõ is elférhetne
 5125    I,  1878    |                    ember.~Múltja abból áll, hogy a Tisza jobbkeze volt. (
 5126    I,  1878    |               balkéz).~Jövõje pedig az ..., hogy Tiszának az árnyéka legyen.~
 5127    I,  1878    |                  legalább az volt a szokás, hogy akinek isten miniszteri
 5128    I,  1878    |                     ezt azon meglepõ dolog, hogy gróf Zichy-Ferraris Viktor
 5129    I,  1878    |                  senki sem fogja mondhatni, hogy az államtitkára különb ember
 5130    I,  1878    |                   sem hányhatják a szemére, hogy csak piktus masculus a minisztere
 5131    I,  1878    |             Tiszától.~És ha csakugyan igaz, hogy »kevés bölcsesség kormányozza
 5132    I,  1878    | belügyminisztériumnak nagy kilátása van rá, hogy a világot fogja kormányozni.~
 5133    I,  1878    |                     mondták neki a szemébe, hogy jó stílje van, de nem hitték.~
 5134    I,  1878    |                     ahogy Tisza kiszemelte, hogy államtitkárnak való, egyszerre
 5135    I,  1878    |                     egyszerre elhitte neki, hogy õ csakugyan államtitkárnak
 5136    I,  1878    |                görcsösen nyúl az alvó felé, hogy azt lelökje a bíbor-ágyáról.~
 5137    I,  1878    |              eszközökhöz nyúl, midõn látja, hogy Deák szellemét is hiába
 5138    I,  1878    |                    mind a boszniai sírokat, hogy jelenjenek meg színrõl-színre
 5139    I,  1878    |                    mély hortyogása sejteti, hogy tudomást sem vesz róla.~»
 5140    I,  1878    |                     nem lehet arra célozva, hogy az egyes színészek hibáival
 5141    I,  1878    |             hibáival behatóan foglalkozzék, hogy azoknak előnyös oldalait
 5142    I,  1878    |                  előnyös oldalait kiemelje, hogy a fogyatkozásokra figyelmeztesse
 5143    I,  1878    |                     képét nyújtja, anélkül, hogy az előadások hiányait, a
 5144    I,  1878    |                reményedet egy félóra alatt, hogy egy új véleménynek adjon
 5145    I,  1878    |                     a »Camera obscura« elé, hogy azt lefotografírozd. Furcsa
 5146    I,  1878    |                  Furcsa kép lenne abból.~De hogy a vidéki színész ilyen,
 5147    I,  1878    |                     hangsúlyozta egy ízben, hogy szigorúak vagyunk kritikánkban
 5148    I,  1878    |              Ugyanez a valaki azt óhajtaná, hogy nem kellene fõvárosi szempontból
 5149    I,  1878    |                     bírálnánk meg Szegeden, hogy jól beszéli a német nyelvet,
 5150    I,  1878    |                   bír.~Ezért határoztuk el, hogy »Színház« rovatunkban csupán
 5151    I,  1878    |                jelen cikk van hivatva arra, hogy a színészekkel foglalkozzék,
 5152    I,  1878    |                színészekkel foglalkozzék, s hogy azokat hibáikra figyelmeztesse:
 5153    I,  1878    |                    annyi tehetséget látunk, hogy annak jó útra térítése mintegy
 5154    I,  1878    |            Mindenekelõtt kinyilatkoztatjuk, hogy Aradi úr színtársulatával
 5155    I,  1878    |                  hiányait a körülményeknek. Hogy éppen a fõszereplõk rosszak
 5156    I,  1878    |                    nem azt akartuk mondani, hogy Aradi nagy mûvészt keressen
 5157    I,  1878    |                egész az, s igénye van arra, hogy pártoljuk; igyekezet, gond
 5158    I,  1878    |                   járul még azon körülmény, hogy az operetteket vidéken rendesen
 5159    I,  1878    |                   azt a könyvbõl, ahelyett, hogy az összhatást nem odavaló
 5160    I,  1878    |                kilépni, mindig eszembe jut, hogy most valaki hirtelen megbetegedett
 5161    I,  1878    |                      De szinte csudálkozom, hogy - könyv nélkül.~Ezt nem
 5162    I,  1878    |                   Szükség van rá. Én tudom, hogy elnézéssel kell lenni azon
 5163    I,  1878    |                semmit, ami arra ösztönözne, hogy ne törõdjem vele.~De most
 5164    I,  1878    |                    keccsel mozogott. Arról, hogy Soldosnét utánozza, már
 5165    I,  1878    |                 utánozza, már szólottunk, s hogy az nagy hátrányára vált,
 5166    I,  1878    |          mûvészeknek. Úgy látszik elõttünk, hogy õ annyira beleélte magát
 5167    I,  1878    |                beleélte magát az utánzásba, hogy abból már kivetkõznie nem
 5168    I,  1878    |                     sohasem fog az megesni, hogy valamely szerepet elejtsen,
 5169    I,  1878    |                    színpadok tagjai vannak, hogy nehány szerepet játszanak
 5170    I,  1878    |                  színpadunkon, ki azonfelül hogy átgondolja szerepét, úgyszólván
 5171    I,  1878    |                     pillanatokra feledteti, hogy nem igazi élet az a deszkákon.
 5172    I,  1878    |                   irány felé hajlik. Hibái, hogy alakítani nem tud, s hogy
 5173    I,  1878    |                   hogy alakítani nem tud, s hogy a mozgása nem elég szalonias.
 5174    I,  1878    |               kísértse meg - mert meglehet, hogy fogja tudni, miután arcjátéka
 5175    I,  1878    |             méltányolja s nagyon kívánatos, hogy a közönség rokonszenvével
 5176    I,  1878    |                 arra elég jók voltak mégis, hogy Somogyi a mûértõ szeme elõtt
 5177    I,  1878    |                  váltakozva bebizonyította, hogy az intrikum és jellemkomikum
 5178    I,  1878    |               helyesen oldja meg föladatát. Hogy énekelni nem tud, annak
 5179    I,  1878    |                  tud, annak nem õ az oka; s hogy mégis énekeltetnek vele,
 5180    I,  1878    |                  volt választva arra nézve, hogy Aradi úr társulatát bemutathassa,
 5181    I,  1878    |                    most arra (tekintve azt, hogy elsõ elõadás mindig és mindenütt
 5182    I,  1878    |                    csupán azt konstatáljuk, hogy a publikum meglehetõsen
 5183    I,  1878    |                 hanggal. Nagy baja azonban, hogy folytonosan Zsoldosnéra
 5184    I,  1878    |                   midõn a mamának bevallja, hogy szerelmes, a mûvészet magaslatáig
 5185    I,  1878    |                   csak Somogyi volt - igaz, hogy aránylag a legkönnyebb föladat
 5186    I,  1878    |                    másrészt azon körülmény, hogy lényeges kihagyások történtek
 5187    I,  1878    |                  történtek a szövegben, úgy hogy az operett meséje úgyszólván
 5188    I,  1878    |            emelhetett volna nagyobbá, amint hogy megfordítva, a rossz játék
 5189    I,  1878    |                    bátran ki lehet mondani, hogy hangja, ha gyenge is, de
 5190    I,  1878    |                 gesztikulációban levetkõzi, hogy a szegedi közönség kedvencévé
 5191    I,  1878    |             Egyébben nem leli magyarázatát, hogy egészen elveszett ma.~A
 5192    I,  1878    |                     méltán illeti dicséret, hogy az emelkedettebb igényeket
 5193    I,  1878    |                   akar játszani, s anélkül, hogy valaha úrrá lehetne (mert
 5194    I,  1878    |                 darabjait ösmeri, az tudja, hogy azokat bizonyos, alig észrevehetõ
 5195    I,  1878    |                  megfelelõ azon fogalomnak, hogy a színészek a költõk gondolatainak
 5196    I,  1878    |              vidéken, sõt a fõvárosban is), hogy átgondolta egész szerepét,
 5197    I,  1878    |                   utolsó a kedélymelegség), hogy legközelebb hosszabban fogunk
 5198    I,  1878    |                   azt a hibáját emeljük ki, hogy nem elég elõkelõ volt -
 5199    I,  1878    |                  ostobaságát nem rójuk fel, hogy Prielle urat, ki De Marsille
 5200    I,  1878    |                abbeli hátránya nem zavarja, hogy orgánumánál fogva magasabb
 5201    I,  1878    |                     kedveli, elvárta volna, hogy ezzel a darabbal ne tegye
 5202    I,  1878    |                     van egy indoka s ez az, hogy a neki jutott címszerep
 5203    I,  1878    |               címszerep alkalmas volt arra, hogy összes szeretetreméltóságát
 5204    I,  1878    |                     Az igazgatót fölkérjük, hogy ezentúl legalább fölületes
 5205    I,  1878    |                 anélkül lehessen traktálni, hogy ez visszatetszést ne szüljön.
 5206    I,  1878    |                   játszott, s így megértük, hogy egyszer immár egyöntetû
 5207    I,  1878    |                    s semmi kétségünk benne, hogy öt-hat kellemes este várakozik
 5208    I,  1878    |            várakozik a közönségre. Hisszük, hogy az igazgatóság is a maga
 5209    I,  1878    |                 mely míg egyrészt beösmeri, hogy bizony túlságosan sok tanulnivaló
 5210    I,  1878    |                 ment keresztül a színpadon, hogy arcát senki sem láthatta,
 5211    I,  1878    |            színlapról volt alkalmunk látni, hogy õ játszott. - Rott Marinak
 5212    I,  1878    |                szegedi mérték szerint, mert hogy csak egyet említsek, azt
 5213    I,  1878    |                 okmánylopás elvállalásánál, hogy szerelmi bosszúból cselekszik,
 5214    I,  1878    |                   azért csinálta magyarnak, hogy Szegeden joga legyen a magyarság
 5215    I,  1878    |                    gyarlón voltak beosztva, hogy elõre látni lehetett a publikum
 5216    I,  1878    |          szereposztásban követett el azzal, hogy az egyik leány naiv szerepében
 5217    I,  1878    |                    ez nem az elsõ eset már, hogy Somogyiné elõtérbe hozatik
 5218    I,  1878    |                  nevében elítélni, elvárva, hogy többször nem történik. A
 5219    I,  1878    |                    e nyilatkozatot, dacára, hogy ez legkevésbé sem alkalmas
 5220    I,  1878    |                  azokat; mi azt állítottuk, hogy az egyik leány szerepe szenvedett
 5221    I,  1878    |                 szerepe szenvedett azáltal, hogy a Somogyiné kezébe jutott
 5222    I,  1878    |                     a rendezõség kijelenti, hogy ez a nõegylet iránti tiszteletbõl
 5223    I,  1878    |                      Mert azon argumentuma, hogy a szerepek elsõrangú kezekben
 5224    I,  1878    |                   azon boldog hitét illeti, hogy célt ért a közönség megelégedésében,
 5225    I,  1878    |       megelégedésében, bár kétkedünk benne, hogy célt ért volna, másrészrõl
 5226    I,  1878    |                tévhite gyõzõdtet meg arról, hogy Somogyiné asszonnyal szemben
 5227    I,  1878    |                     s mindent megkísérlett, hogy szerepébõl valamit csináljon;
 5228    I,  1878    |                 közönség között. Valószínû, hogy az ifjúság mozgalmához a
 5229    I,  1878    |                    is csatlakozik annyiban, hogy a maga részérõl szinte sietni
 5230    I,  1878    |                 visszavonult a politikától. Hogy most megszólal, azzal indokolja,
 5231    I,  1878    |                  olyan veszedelemben forog, hogy az invalidus sem lehet nyughelyén.~»
 5232    I,  1878    |                   derültség.) - Azt hiszik, hogy tanácsra többé nem szorulnak;
 5233    I,  1878    |                    államférfit az jellemzi, hogy titokba burkolja eljárását.
 5234    I,  1878    |                  betegség elsõ stádiuma az, hogy megsiketülnek s nem hallják
 5235    I,  1878    |                 maig sem s nem is hiszi el, hogy õ mennyire gyûlölt ember
 5236    I,  1878    |                  Terünk szûke nem engedvén, hogy az öreg, érdemes tudós kedves,
 5237    I,  1878    |              mindössze annyit jegyzünk meg, hogy népszerûségét, amit lassankint
 5238    I,  1878    |                merték föltenni a nemzetrõl, hogy helyeselni fogja vótumával
 5239    I,  1878    |                   legalább föltenni merték, hogy nem lesz bátorsága megbotrán­
 5240    I,  1878    |                     a közeljövõben. Feledé, hogy mérséklet nélkül a legtermészetesebb
 5241    I,  1878    |              szenvedések forrásaivá válnak, hogy túlzás által a nemzetek
 5242    I,  1878    |                  kell egyúttal bevallanunk, hogy az oly elvek segítségével
 5243    I,  1878    |                    melyeket mi nem vallunk, hogy a gyõzõk nem a mi politikai
 5244    I,  1878    |                     nemzet gondolkozásában, hogy a szélbal alig számított
 5245    I,  1878    |                    múlhatatlan érdeme volt, hogy a nemzet legkiválóbb képességû
 5246    I,  1878    |             Bebizonyították és beláttatták, hogy a valódi nemzeti politika
 5247    I,  1878    |          meggyõzõdés az egész nemzeté volt.~Hogy kezelte Tisza ezen gazdag
 5248    I,  1878    |                Tisza ezen gazdag örökséget? Hogy fog õ errõl beszámolni leendõ
 5249    I,  1878    |              uralmától, meggyõzte már õket, hogy szabadságuk és alkotmányosságuk
 5250    I,  1878    |                 úton érkeznek; hozzá teszi, hogy a hivatalos értesítõ egyelõre
 5251    I,  1878    |                  meg mégis az »officiózus«, hogy egy szerény kérdést intézzünk
 5252    I,  1878    |                lehet, és nincs is más, mint hogy a nagyközönségnek a csatatéri
 5253    I,  1878    |                     nap fényére kihurcolni, hogy megismerje azt a világ kárhozatos
 5254    I,  1878    |                  Pedig mennyire óhajtottuk, hogy cáfoljanak meg minket a
 5255    I,  1878    |                   egy öldöklõ telelés. Mert hogy öldöklõ lesz ezen tél, az
 5256    I,  1878    |                  mégsem kételkedtünk többé, hogy e minisztérium belátta tarthatatlanságát,
 5257    I,  1878    |            természetesnek tartottuk azt is, hogy az országgyûlés megalakulásáig
 5258    I,  1878    |                  más módozatot.~Ritka eset, hogy a kormányok parlamenten
 5259    I,  1878    |                    meg, s még ritkább eset, hogy azoknak lemondása a parlament
 5260    I,  1878    |                    lemondásának elfogadása, hogy az a dolog természetébõl
 5261    I,  1878    |          bátorsággal lépjen be a kabinetbe, hogy a lejárt Tiszát tüskön-bokron
 5262    I,  1878    |               lehetetlennek látszott; amint hogy lehetetlen is.~Tisza meghökkent.
 5263    I,  1878    |                 Tisza soha nem is titkolta, hogy a pénzügyekhez nem ért,
 5264    I,  1878    |                     a pénzügyekhez nem ért, hogy neveztesse ki tehát magát
 5265    I,  1878    |               pénzügyminiszternek, anélkül, hogy ország-világ gúnyja ne kísérje
 5266    I,  1878    |                   még meg sem hûlt székébe, hogy megírja az utalványt a nemzetellenes
 5267    I,  1878    |                Taktikához kellett fordulni, hogy ismét lefõzhesse a nemzetet.
 5268    I,  1878    |           alkotmányos eljárásnak tûnik föl, hogy a legfõbb felelõsséggel
 5269    I,  1878    |             Andrássy együtt fújják a követ, hogy együtt tarthassák meg a
 5270    I,  1878    |                betûinek az a tulajdonságuk, hogy megvakítják azokat, akik
 5271    I,  1878    |                  István lehetségesnek véli, hogy MK társszerzõje csupán a
 5272    I,  1878    |                    nem történik egyéb, mint hogy vagy Tiszát szidja valaki,
 5273    I,  1878    |               mindenki. - Könnyebb elhinni, hogy a kõbõl vizet lehet facsarni,
 5274    I,  1878    |                   lehet facsarni, mint azt, hogy Tisza valamikor újat mondjon -
 5275    I,  1878    |                    éberséggel kell lenniök, hogy illõ helyen kiálthassák
 5276    I,  1878    |                olyan csendesen ment minden, hogy méltán kapta az alsóház »
 5277    I,  1878    |             minisztersége mézeshetét. Igaz, hogy ez már a második házasság.
 5278    I,  1878    |                 azon meggyõzõdésben ül ott, hogy ennélfogva már semmi nem
 5279    I,  1878    |                 hajlítva a foga közé veszi, hogy ebben a szélcsendes idõben
 5280    I,  1878    |                mindenkinek eszébe juttatja, hogy éppen olyan késõn jutott
 5281    I,  1878    |             illetõleg, az semmi egyéb, mint hogy lesz-e estére malacpörkölt
 5282    I,  1878    |                   egy kis gorombáskodással, hogy többet ér, mint a burkus
 5283    I,  1878    |                  hát mit mondott? Csak azt, hogy Tisza elárusította az országot
 5284    I,  1878    |                    regényírónk úgy találja, hogy ez nem is országház többé,
 5285    I,  1878    |                     adja széles e világért, hogy ilyen mulatságos órát szerezhetett
 5286    I,  1879    |                    oly könnyelmû adósságot, hogy midõn jónak látta a hitelezõk
 5287    I,  1879    |             táviratból azt vélte kiolvasni, hogy itt egy súlyos bûntényrõl
 5288    I,  1879    |                    börtönbe zárta, anélkül, hogy bármi csekély kedvezményben
 5289    I,  1879    |                   azon hit volt elterjedve, hogy a szép szõke énekesnõ legalábbis
 5290    I,  1879    |                   Én Istenem! mit vétettem, hogy oly keservesen büntetsz?
 5291    I,  1879    |               nevében esdek önhöz, intézze, hogy a szállodában helyezzenek
 5292    I,  1879    |                  arra nem kényszeríthetnek, hogy itt maradjak!~Két óra éjfél
 5293    I,  1879    |                     Azt csak megengedhetik, hogy a szállodában legyek. Ezen
 5294    I,  1879    |                 lehetõ vétséggel terheltek. Hogy lehetett engem ezen asszonyok
 5295    I,  1879    |               iszonyú. Kövessen el mindent, hogy a szállodába jöhessek. Hisz’
 5296    I,  1879    |                Bogdani kisasszonynak kelni, hogy ezen urak munkájukhoz láthassanak.
 5297    I,  1879    |             gyulladtan, azt kellett hinnie, hogy hangját veszti.~Végre, mikor
 5298    I,  1879    |                     volt, megengedték neki, hogy kórházba menjen.~Itt legalább
 5299    I,  1879    |                  vitetett. Itt azt remélte, hogy kihallgatása után azonnal
 5300    I,  1879    |                    el, hiszen tudniok kell, hogy ártatlan vagyok!~Miért büntetsz
 5301    I,  1879    |             mindezekbõl, szeretett barátom, hogy el vagyok veszve!«~Május
 5302    I,  1879    |          ügyvédjének azon ajánlat tétetett, hogy védence biztosíték mellett
 5303    I,  1879    |                   után megelégesznek azzal, hogy nekem azt mondják: SYMBOL
 5304    I,  1879    |         szegénységet.~A HÉT »NAGY ESEMÉNYE«~Hogy végre már megvirradt a füleknek
 5305    I,  1879    |            hirdették az emberi ábrázatokon, hogy »ma mi vagyunk az urak«.~
 5306    I,  1879    |                     Szalaynak az a szokása, hogy a »ház«-ban szeret sok egyébrõl
 5307    I,  1879    |             magyarokat az fog tönkre tenni, hogy nem szeretjük a pénzt.~-
 5308    I,  1879    |                     Szereti, de csak azért, hogy mielõbb túladhasson rajta.
 5309    I,  1879    |                   pénzeken?~- Hát az lenne, hogy a férfi ember a világért
 5310    I,  1879    |                pedig úgy eltennék a bankót, hogy sohasem lásson napvilágot,
 5311    I,  1879    |                   szörnyen meg volt ijedve, hogy a jövendõ idõk pénzügyminiszterével
 5312    I,  1879    |              kifáradt fájdalom elhalóban...~Hogy érti az az igénytelen fekete
 5313    I,  1879    |                földre a mennyországot.~Kár, hogy ez a mennyország csak vagy
 5314    I,  1879    |                   van csak kérem alásan,... hogy akárhogy vesszük is, a hegedû
 5315    I,  1879    |                   bizony-bizony eltéveszti, hogy valahol Párizsban van, ha
 5316    I,  1879    |                  szemei a Joachim vonójára, hogy tán le is pörzsölték volna
 5317    I,  1879    |                 dolog, amint Gilagó mondja, hogy az óperenciákon túli boszorkánykirály
 5318    I,  1879    |                   az elégedetlenség amiatt, hogy bele nem szólhatnak a muzsikába.
 5319    I,  1879    |           minélfogva õ is hivatva van arra, hogy véleményének nyomatéka légyen.~
 5320    I,  1879    |                  örökre, bizony nem hittem, hogy még egyszer valaha összekerülünk
 5321    I,  1879    |                 megvagyunk együtt. Az igaz, hogy átkozottul néz ki; négylovas
 5322    I,  1879    |            megjártam az életet, s rájöttem, hogy hazudtál.~Milyennek mutattad
 5323    I,  1879    |                   milyen kosztümben menjek, hogy rám ne ismerjenek, mikor
 5324    I,  1879    |                   mert meg voltam gyõzõdve, hogy most már nem kapok széles
 5325    I,  1879    |                    ezekre a fekete fogakra.~Hogy változnak az idõk! Még csak
 5326    I,  1879    |                 farsanghoz olyan kosztümöt, hogy rámismerjenek. Hol vegyem
 5327    I,  1879    |             bizonyosan meg fog botránkozni, hogy minek rontom én a fiatalság
 5328    I,  1879    |                   ámde ha meggondolják azt, hogy:~1-ször egy újságíró még
 5329    I,  1879    |                     nyomban úgy elcsavarja, hogy nagyító üveggel kell benne
 5330    I,  1879    |                        akkor önök rájönnek, hogy talán azért is festettem
 5331    I,  1879    |                 sivárnak kedélyállapotomat, hogy elrettentõ példának beleugrasszam
 5332    I,  1879    |              folyton erõsbülõ ellenszenvet, hogy hát miért dicsõítem mégis
 5333    I,  1879    |                   nem kellene attól félnem, hogy a nõk ki nem állhatnak.~
 5334    I,  1879    |                   attól nem kellene félnem, hogy a nõk ki nem állhatnak,
 5335    I,  1879    |                senki sem vethetné szememre, hogy »ebbõl is a fekete fog beszél«.~***~...
 5336    I,  1879    |                     vedd úgy nyájas olvasó, hogy végigolvastad a tárca cikkét,
 5337    I,  1879    |                   állj meg, s gondolkozzál, hogy milyen célzatot értettél
 5338    I,  1879    |                    ki belõle.~Kitaláltad-e, hogy azért írtam mindezt, hogy
 5339    I,  1879    |                   hogy azért írtam mindezt, hogy a »haza hálájának« visszautasításáért
 5340    I,  1879    |            ekszkuzáljam magam.~Kitalálod-e, hogy 77 piripócsi, 19 szilasbalhási,
 5341    I,  1879    |                  hatalmas argumentum elõtt, hogy: »Nagyon sajnálom... nem
 5342    I,  1879    |                     olyan okos dolgot néha, hogy saját magunk is csak harmadszorra
 5343    I,  1879    |                 Legelõször is engedjék meg, hogy per tu legyünk. Így hamarabb
 5344    I,  1879    |               színházban, jusson eszetekbe, hogy a színházban vagytok, s
 5345    I,  1879    |                  akkor is jusson eszetekbe, hogy a színházban vagytok, s
 5346    I,  1879    |                   hozta föl a tánc mellett, hogy »az általa elõidézett mozgás
 5347    I,  1879    |               táncnál a párok észrevehetik, hogy egészségesek-e, hibátlan
 5348    I,  1879    |                  nõknek azon tulajdonságát, hogy teljességgel kiismerhetlenek,
 5349    I,  1879    |                   nyelve mondják arra való, hogy gondolatait leplezze vele;
 5350    I,  1879    |                     vele; a tánc arra való, hogy a szellemtelenség palástja
 5351    I,  1879    |                     csinálja a bolondságot, hogy táncol: a komoly angolnak
 5352    I,  1879    |                   Adja isten, ne éljem meg, hogy a szegedi teátrumban, például
 5353    I,  1879    |            tiszteletreméltó Rohan bíbornok, hogy a XVI. Lajos neje, a szép
 5354    I,  1879    |                   táncát, a »sarabande«-ot, hogy egy muskétás hadnagy sem
 5355    I,  1879    |                   azt akarnám tudtára adni, hogy én még nem csináltam mésaliance-ot,
 5356    I,  1879    |                   Azt hiszem, kegyelmes úr, hogy akarok.~- Ön holnapután
 5357    I,  1879    |                   leszek, De számítok arra, hogy ön nemes ember.~A gróf csak
 5358    I,  1879    |                    csak arra nem számított, hogy valaha újságíró lesz belõlem.~-
 5359    I,  1879    |                    azon alapszik - mondá -, hogy Z. haszonbérlõ egy üzletet
 5360    I,  1879    |               leendõ ipjának az a kívánata, hogy fõleg angolul tudjon, mert
 5361    I,  1879    |            kegyelmes úr, most veszem észre, hogy én igen könnyen föl is sülhetek
 5362    I,  1879    |                  szobából s igen sajnáltam, hogy én nem tudom a mazurt.~»
 5363    I,  1879    |                    apa, amiért azt kívánom, hogy mindig szombat este legyen,
 5364    I,  1879    |                   este« és azon édes tudat, hogy ma az emberek le nem feküsznek,
 5365    I,  1879    |            feküsznek, azon boldogító érzés, hogy nem kell örökké attól félnem,
 5366    I,  1879    |                   kell örökké attól félnem, hogy a kompánia föloszlik, s
 5367    I,  1879    |                   el a »Karnevál« rovatban, hogy a jelmezbál várakozáson
 5368    I,  1879    |               József azt mondja a bálokról, hogy azoknak a társasága olyan,
 5369    I,  1879    |                 össze valamennyi.~Meglehet, hogy Eötvösnek igaza van, s ez
 5370    I,  1879    |                     nagyon szeretném tudni, hogy melyik volt a társaságból
 5371    I,  1879    |          valóságosat szépen otthon hagytam, hogy még ha akarnám se jöhessek
 5372    I,  1879    |                izzadtság, mikor elgondolta, hogy ez az óriás közönség, ha
 5373    I,  1879    |              hercegek között. Attól féltem, hogy lenéznek.~Csak mikor elgondoltam,
 5374    I,  1879    |                     Csak mikor elgondoltam, hogy ennek a »kék vér«-nek nincs
 5375    I,  1879    |                     bátorodtam föl annyira, hogy bevonuljak az étterembe.~
 5376    I,  1879    |                  iván, be kellett ösmernem, hogy az ivodalom terén nincsenek
 5377    I,  1879    |                     perszóna, dacára annak, hogy ez estén jelmezbál iránti
 5378    I,  1879    |                     még azon értelemben is, hogy mindenkinek felesége is
 5379    I,  1879    |            veszedelem.~Már t. i. nem abban, hogy nekem nincs feleségem, hanem
 5380    I,  1879    |                     feleségem, hanem abban, hogy a többinek van.~Három vagy
 5381    I,  1879    |                hódító szemekkel. Aki tudja, hogy milyen jámbor jószág a férfinép,
 5382    I,  1879    |                gondolkodás, s elhatároztam, hogy föláldozom az ital és a
 5383    I,  1879    |                     a szépnemet.~Nem tudom, hogy szándékozik-e nekem valamikor
 5384    I,  1879    |                  emelni, de annyi bizonyos, hogy ezek a férjek buzgó gyûjtõim
 5385    I,  1879    |                  értök.~Elkezdtem tettetni, hogy be vagyok marva. Sikerült.
 5386    I,  1879    |                    ideiglenesek.~- Vigyázz, hogy ne a te homlokodra kerüljenek
 5387    I,  1879    |                 félts engem, vigyázok rá... hogy ne szorítsák nagyon.~Új
 5388    I,  1879    |                fésült feje az órát mutatja: hogy még fiatal az idõ.~- Dili!
 5389    I,  1879    |                  annyit tesz cigánynyelven, hogy valakinek a fejét nagyon
 5390    I,  1879    |                     a szebbik.~- Vigyázzon, hogy ne tegyék lóvá.~- Úgyis
 5391    I,  1879    |                     azt akarom megjegyezni, hogy engem is visszacsábítottak
 5392    I,  1879    |                 elálmosított. Elhatároztuk, hogy hazamegyünk.~A ruhatárban
 5393    I,  1879    |           ruhatárban valaki megszólított.~- Hogy mulatott?~- Félig jól mondtam
 5394    I,  1879    |                   Félig jól mondtam neki.~- Hogy tetszik a bál?~- Egészen
 5395    I,  1879    |                    semmi megjegyzése?~- Az, hogy egy személlyel »több« volt
 5396    I,  1879    |                    mint valami oroszlánnak, hogy táncosnét kerítsen a távozókból.~
 5397    I,  1879    |                  könyvtáblákon, mert tudom, hogy azok csak hamis külszín,
 5398    I,  1879    |                   még többször jut eszembe, hogy bár mindig lenne valaki,
 5399    I,  1879    |                   összehoztak erre a bálra, hogy az embernek a lelke bizony
 5400    I,  1879    |                      annyira eltanulják azt hogy mikor aztán rájuk kerül
 5401    I,  1879    |                     olyan urasan vágják ki, hogy az szinte több már, mint
 5402    I,  1879    |                    közel állnak az urakhoz, hogy közvetlen szolgálják, ráragad
 5403    I,  1879    |            odajárult a lady-patronesse-hez, hogy megérkezését nála bejelentse,
 5404    I,  1879    |                  egy budapesti pincérbálra, hogy mikor a »kredencben« valami
 5405    I,  1879    |                   ifjúságnak.~Bámulatos az, hogy a pincérkedés nem elõkelõ
 5406    I,  1879    |             kérdezte egyszer az egri érsek, hogy ugyan milyennek képzeli
 5407    I,  1879    |                    igazán el lehet mondani, hogy azok a mi uraink, akiknek
 5408    I,  1879    |                     becsületes ember tudja, hogy a kedves háziasszonynak
 5409    I,  1879    |                     a kellemetlen tisztség, hogy mint lapreferensnek bemutatgassa
 5410    I,  1879    |                    a Katica.~- Engedje meg, hogy följegyezhessem, mert elfelejtem
 5411    I,  1879    |                  zsebembõl a cédulát; most, hogy le kellene írnom a bálkirálynékat,
 5412    I,  1879    |                     éjjel kerülnöm kellett, hogy valahogy olyan helyzetbe
 5413    I,  1879    |                  olyan helyzetbe ne jöjjek, hogy hacsak egyszer is, hacsak
 5414    I,  1879    |              szeretném elveszíteni azáltal, hogy megtalálom.~De mert ott
 5415    I,  1879    |                 mert íme, most jut eszembe, hogy ezúttal alárendelt helyzetben
 5416    I,  1879    |                 bálreferensnek tudnom kell, hogy a délövi virágokat a lady
 5417    I,  1879    |                  nem jutott esze ágába sem, hogy azon a kedélyes bálon szökni
 5418    I,  1879    |                    az a privilégiuma addig, hogy õhozzá közel esik Jeruzsálem,
 5419    I,  1879    |                     ezen az estén, ahelyett hogy fölment volna a mennyországba,
 5420    I,  1879    |         valamennyinél, s mégis olyan rövid, hogy az ember mégegyszer akkorának
 5421    I,  1879    |           rendezõségben volt annyi taktika, hogy nem küldött neki meghívójegyet.~
 5422    I,  1879    |              meghívókon ugyanis azt láttam, hogy egy úr a rendezõk közül
 5423    I,  1879    |                   már világos lett elõttem, hogy ennyi királynõnek több hatalma
 5424    I,  1879    |                   mondja Virgil vagy Horác, hogy »dulce est pro patria mori«.
 5425    I,  1879    |                Lehet; de jótállok arról is, hogy Virgil és Horác urak sohasem
 5426    I,  1879    |               Szeged közt. (Íme, kisül hát, hogy mégis lesz Szegednek állandó
 5427    I,  1879    |          referensnek az volna kötelességem, hogy leírjam, milyen szépen muzsikált
 5428    I,  1879    |                  rendezõ bemondása szerint, hogy a harmadik négyest száztíz
 5429    I,  1879    |               négyest száztíz pár táncolta, hogy a mulatság reggel hétig
 5430    I,  1879    |            embereket. Konstatálnom illenék, hogy a kotilion ha nem volt is
 5431    I,  1879    |                    megfelelt az igényeknek, hogy a rendezõi jelvények míg
 5432    I,  1879    |                 férfiak elé. Persze tudják, hogy a lepkék éppen a gyertya
 5433    I,  1879    |         fesztelenséget, ki kellene emelnem, hogy a korcsolya-bál az idén
 5434    I,  1879    |                 homályos körülíráshoz, azt, hogy a mamája is még szép asszony
 5435    I,  1879    |                     a legszebbet (fájdalom, hogy szõke), és a másik legszebbet (
 5436    I,  1879    |                másik legszebbet (bosszantó, hogy az is szõke). A vacsoránál
 5437    I,  1879    |                  hódítottak férfi szíveket, hogy azokat aztán eldobják...~
 5438    I,  1879    |                    erõsen, kinek az a híre, hogy »két véka briliántja« van.~
 5439    I,  1879    |                     Most veszem csak észre, hogy mennyit kellene még fölemlítenem,
 5440    I,  1879    |                      mégiscsak oda megy ki, hogy az egész bálból ma már nem
 5441    I,  1879    |          egyet-egyet kitalált.~Azt mondják, hogy az álom mindenféleképpen
 5442    I,  1879    |                     örül neki, ha fölébred, hogy nem igaz.~Hát az álarcosbál
 5443    I,  1879    |                  aki nem volt benne, azért, hogy nem volt ott, az, aki ott
 5444    I,  1879    |                lettek gazdagabbak, s ez az, hogy provinciális városban az
 5445    I,  1879    |                   is.~Igen fáj a szívemnek, hogy az elmúlt korcsolya-bálról
 5446    I,  1879    |                    szívesen írok, ha tudom, hogy egészségesebb és pirosabb
 5447    I,  1879    |                  merek vele megpróbálkozni, hogy elõsoroljam a szépnem közül
 5448    I,  1879    |                     legszebbek voltak. Mert hogy voltak »legszebbek« is,
 5449    I,  1879    |                  szenvedhet kétséget.~Hanem hogy mégis meg legyenek a báli
 5450    I,  1879    |                 udvari bálból hozta.~Persze hogy nem is hiányozhatott az
 5451    I,  1879    |                 sóhajtva.~- Nohát tudd meg, hogy az a szép Y. kisasszony.~
 5452    I,  1879    |                 Amibõl azt kell gyanítanom, hogy tán mégsem Y. kisasszony.~-
 5453    I,  1879    |                    mert azóta biztos tudom, hogy a színházi súgó.~Különben
 5454    I,  1879    |                    Aztán úgy vagyunk azzal, hogy semmi sem nagy arra nézve,
 5455    I,  1879    |                   még a királyi korona sem, hogy az ember nevetség tárgyává
 5456    I,  1879    |              tehesse; és semmi sem kicsiny, hogy komolyan foglalkozhassék
 5457    I,  1879    |                   azon hitben haljanak meg, hogy ezek a freskó képek talán
 5458    I,  1879    |                 voltak, ki kell jelentenem, hogy azok sületlenségek valának,
 5459    I,  1879    |                hölgyi szólamok kíséretében, hogy még Rikkantó Istók is elszánta
 5460    I,  1879    |                 másik a Jánosunk távolléte.~Hogy miért nincs János a bálon;
 5461    I,  1879    |                   János eljönni.~Azt hitte, hogy a bálon jelen lesz a híres
 5462    I,  1879    |                Hazaballagtam; s itthon még, hogy helyre üssem a bor okozta
 5463    I,  1879    |                 isten éltet, úgy osztom be, hogy az Arénában kezdem, a Népszínházban
 5464    I,  1879    |                valami szokatlan varázs van, hogy ugyanazon arcokat sokszor
 5465    I,  1879    |              legalább sohasem emlékszem rá, hogy Budapesten valaha megnéztem
 5466    I,  1879    |                        úgy rémlik magamnak, hogy ott láttam az Andrrássyak
 5467    I,  1879    |                      mindig bosszantott az, hogy nem látom azokat, akik alattunk
 5468    I,  1879    |                  úgy segített aztán rajtam, hogy a túlsó oldalon is adott
 5469    I,  1879    |                   de ott meg az volt a baj, hogy azokat nem láttam, akik
 5470    I,  1879    |                     mindig fáj a szívemnek, hogy a karzaton nem lehetek,
 5471    I,  1879    |                    birtoklása kötelez arra, hogy háromféleképpen írjak a
 5472    I,  1879    |                  hála most is arra késztet, hogy a törzspublikumot lefotografírozzam
 5473    I,  1879    |                     az ének szájról-szájra, hogy »itt van Kata«.~Aki azonban
 5474    I,  1879    |                      Aki azonban azt hinné, hogy ez a Kata valami személy,
 5475    I,  1879    |                 elég csinos arca van ahhoz, hogy Kata legyen, s aki szegediesen
 5476    I,  1879    |                    címû tárcámra, az tudja, hogy a Katáknál hagytam el, s
 5477    I,  1879    |                    a Katáknál hagytam el, s hogy már eddig mit mondtam róluk,
 5478    I,  1879    |                      az úgysem érdemli meg, hogy mégegyszer elmondjam.~A
 5479    I,  1879    |                    is egyik fõtulajdonsága, hogy ki van fúrva a füle. Ez
 5480    I,  1879    |           legbiztosabban arról ismerni meg, hogy a színházban a pad szélére
 5481    I,  1879    |                    pad szélére vált jegyet, hogy elõször: minél jobban látható
 5482    I,  1879    |                      minél jobban látható s hogy másodszor: minél jobban
 5483    I,  1879    |                    azonban meg is érdemlik, hogy divatban legyenek; igen
 5484    I,  1879    |                     aztán meg nem állhatja, hogy ott nyomban hangosan le
 5485    I,  1879    |               megsodorja kokett bajuszát.~- Hogy miért állok itt? Hüm! mert
 5486    I,  1879    |                  gondolatai nem arra valók, hogy kifecsegjem... mert fájdalom,
 5487    I,  1879    |                     pajzán La Motte herceg, hogy a Quartier-Latin egy csinos
 5488    I,  1879    |                  muskétás ruháiba öltözött.~Hogy a mi Maecenasunk szívét
 5489    I,  1879    |                 valaki, ahhoz az szükséges, hogy a színpdon lássa azt a valakit.
 5490    I,  1879    |                   színpad.~Velem esett meg, hogy egyszer az Erzsébet szállodában,
 5491    I,  1879    |               szobaleány.~Õ maga is mondja, hogy ott volt: Rémlik is, hogy
 5492    I,  1879    |                   hogy ott volt: Rémlik is, hogy láttam, de ott nem tûnt
 5493    I,  1879    |                   új hitel megszavazásától, hogy itthagyta a parlamentet,
 5494    I,  1879    |                 mégsem jut eszébe senkinek, hogy õ milyen vallást követett.
 5495    I,  1879    |                  külön-külön.~Megérdemelné, hogy minden házban ravatal emelkedjék...
 5496    I,  1879    |                     a legendai gondolattól, hogy amint ott fekszik mereven,
 5497    I,  1879    |                  megfordulna bosszúságában, hogy halálával annyi sok költséget
 5498    I,  1879    |            zsírfoltok hirdetik fönnhéjázón, hogy mégis van valami állandó
 5499    I,  1879    |                eszébe mégcsak gyanítani is, hogy ez Zsedényi Ede, Magyarország
 5500    I,  1879    |                     lappangani.~- Köszönöm, hogy eljöttél. Örülök, hogy egy