bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

 5501    I,  1879    |                      hogy eljöttél. Örülök, hogy egy régi, ötven esztendõs
 5502    I,  1879    |                fölvilágosodott Zsedényinek, hogy a zeneakadémiára nem szavazott
 5503    I,  1879    |              útjában, apró és (talán azért, hogy a csizmája talpa nagyon
 5504    I,  1879    |                ritkán dicsekedhettek azzal, hogy lebilincselték az ellenzéki
 5505    I,  1879    |          kormánypártiságot nem abban látta, hogy a haladás eszméitõl csökönyösen
 5506    I,  1879    |                 kell zárkózni, hanem abban, hogy mérsékelni kell a rohamos
 5507    I,  1879    |                   zászlaja alá esküdött.~És hogy az alkotmányos korszak alatt
 5508    I,  1879    |                     alkotmányos életünkben, hogy mily tekintéllyel bírt pénzügyi
 5509    I,  1879    |                  bírt pénzügyi kérdésekben, hogy õ a pénzügyi bizottság elnöke,
 5510    I,  1879    |                 élénk emlékezetben van még, hogy Zsedényi, midõn 1875-ben
 5511    I,  1879    |               hirtelen annyira meggyengült, hogy kénytelen volt lefeküdni
 5512    I,  1879    |                 egyetemi tanár konstatálta, hogy Zsedényi májrákban szenved,
 5513    I,  1879    |                     sem látszott megérteni, hogy mit szólnak hozzá. Unokaöccse,
 5514    I,  1879    |             elmondani kedvenc szavajárását, hogy »Úr vagy, öcsém, a palóc
 5515    I,  1879    |              kedvence volt: szinte éreztük, hogy nagy dicsõség vár a Gumi-gumira,
 5516    I,  1879(25)|                    törje rajta, kijelentem, hogy ez a János képzelt alak.~
 5517    I,  1879    |              Különösen az fájt neki nagyon, hogy az irodalomból kiöregedett,
 5518    I,  1879    |                  irodalomból kiöregedett, s hogy mi fiatalabbak õt, ki a
 5519    I,  1879    |                  ágiról~Elszállt madár után hogy integet:~Szólítsd meg végül
 5520    I,  1879    |                megtagadta.~- Csak azt lesd, hogy én megmondjam. Szeretnéd
 5521    I,  1879    |                 bácsi! Ő nem is gyanította, hogy azok az adatok mind ösmeretesek,
 5522    I,  1879    |              összeget, de nem állhatta meg, hogy meg ne kérdje:~- Sándor
 5523    I,  1879    |                hímezett-hámozott az öreg -, hogy annak a firkálásnak kevés
 5524    I,  1879    |                 gyanúsí­tottad Sándorunkat, hogy tán nem is becsületes úton
 5525    I,  1879    |               szóbõsége annyira megfogyott, hogy alig tudta magát kifejezni.
 5526    I,  1879    |           következetesen mindig elbeszélte, hogy milyen pajkos kis leányka
 5527    I,  1879    |                szerette, intett az inasnak, hogy tegye meg a kedvét.~- Fordítsd
 5528    I,  1879    |             bútorokat.~Az öreg újra intett, hogy hát csak nem szabad a »kis
 5529    I,  1879    |                  négy tornyával egyetemben, hogy úgy állt volna meg ott az
 5530    I,  1879    |                      mert mindig elfeledte, hogy már elmondta), és egy stiklije,
 5531    I,  1879    |                  úgy eldicsérte gr. Zichyt, hogy még Hunyadi János is vékonyabb
 5532    I,  1879    |                   fürdõben. Tavaly azonban, hogy a fürdõbérlet a Simonyi
 5533    I,  1879    |                   is, mert nem az õ hibája, hogy kelleténél tovább élt.~ ~
 5534    I,  1879    |                     TISZA~Különös dolog az, hogy az a szép kanyargó folyam,
 5535    I,  1879    |                   vizérõl példaszó beszéli, hogy aki egyszer issza, nem válhat
 5536    I,  1879    |                Lázas, beteg folyó. Érzed-e, hogy itthon vagy? Érzed-e, hogy
 5537    I,  1879    |                  hogy itthon vagy? Érzed-e, hogy azokat akarod megölni, akik
 5538    I,  1879    |             haragodba, mely elhiteti veled, hogy valahol Csehországban folydogálsz?
 5539    I,  1879    |          elkeseredel, annyira megharagszol, hogy elfutsz onnan, s rakoncátlan
 5540    I,  1879    |                     ha a Tisza olyan volna, hogy mikor ki akar önteni, azt
 5541    I,  1879    |                    egy kapacitáló beszédet, hogy az isten szerelméért, csak
 5542    I,  1879    |                   mikor úgyis annyi a baja, hogy azt se tudja, mit csináljon. (
 5543    I,  1879    |                   mit csináljon. (Példa rá, hogy Kende Kanutot nevezi ki
 5544    I,  1879    |                     mint Kende Kanut, azaz, hogy éppen úgy nem tudott semmit,
 5545    I,  1879    |                    ezzel a nagy kalapommal, hogy ím itt járok, bedugom a
 5546    I,  1879    |                  történhetett ez.~Csodálom, hogy Kende Kanut nem a megtaposott
 5547    I,  1879    |                nyomokon indult, s ahelyett, hogy a Tisza fakadó forrásához
 5548    I,  1879    |                  fakadó forrásához utaznék, hogy azt simpliciter bedugja
 5549    I,  1879    |                     a nemes várostól.~Mivel hogy hát Kende Kanut már megtanulta
 5550    I,  1879    |                  azt mameluk környezetében, hogy pénz kormányozza a világot.~
 5551    I,  1879    |                    a törvényszék pecsétjét, hogy azzal körül pecsételtesse
 5552    I,  1879    |                    a nagyméltóságú kormány, hogy mindezen jeles ideák és
 5553    I,  1879    |                     Magyarországot annyira, hogy Szegedet tönkre tegye. A
 5554    I,  1879    |                 sorsban van annyi becsület, hogy egy rókáról ha két bõrt
 5555    I,  1879    |                 polgárai nagyon jól tudják, hogy nem számíthatnak a kormányra,
 5556    I,  1879    |                    a kormánypárti lapokban, hogy:~Nagy veszedelemtõl mentette
 5557    I,  1879    |                   az oka e szörnyû vésznek, hogy fejedelmi haragom sújthassa
 5558    I,  1879    |                 õfelsége haragra lobbant.~- Hogy tudjam hát most meg az igazat?
 5559    I,  1879    |                 szolgád tanácsát, s engedd, hogy a polgármester egy diót
 5560    I,  1879    |                  föl:~- Látod, felséges úr, hogy a város a hibás!~- Majd
 5561    I,  1879    |                  király azonnal parancsolá, hogy azt a diót törje föl a kormánybiztos.
 5562    I,  1879    |                 egész ország kíváncsi volt, hogy vajon Magyarország dúsgazdag
 5563    I,  1879    |             szerzett e kínos dolog; érezte, hogy nem vonhatja ki magát, és
 5564    I,  1879    |                  szíve a kínos gondolattól, hogy neki jót kell cselekedni,
 5565    I,  1879    |                   cselekedni, mégpedig úgy, hogy pénzébe kerül.~A Harpagon
 5566    I,  1879    |                   fõzze le Szegedet akképp, hogy a becsület látszatja amennyire-annyira
 5567    I,  1879    |               Rákényszeríté a képviselõkre, hogy »hozzunk áldozatot Szeged
 5568    I,  1879    |         szerencsétlen sorsának, mondjuk ki, hogy minden rang és kivétel nélkül
 5569    I,  1879    |            összejövetele Czinke Péterrel.~- Hogy van kend, János sógor?~-
 5570    I,  1879    |                    NB. az volt a különbség, hogy a János sógor kisújja teliden
 5571    I,  1879    |            árvízkárosultakat Szegeden, mert hogy mindenki árvízkárosult,
 5572    I,  1879    |                elvesztette abbeli reményét, hogy a szegedi töltésekbõl még
 5573    I,  1879    |                  elszokott a szárazföldtõl, hogy valószínûleg beállott vízi
 5574    I,  1879    |                 maga bent arról ábrándozik, hogy milyen szép parkok, paloták
 5575    I,  1879    |                     és olyan nehéz elhinni, hogy ebbõl semmi sem igaz hogy
 5576    I,  1879    |                   hogy ebbõl semmi sem igaz hogy mindez csak »volt«.~S olyan
 5577    I,  1879    |                     elbolondítjuk magunkat, hogy ez »mind megvan még«.~A »
 5578    I,  1879    |                  volt a baja a közönségnek, hogy mégsem egészen az, mint
 5579    I,  1879    |                    ha egészen a régi lenne, hogy szinte beleringatná a közönséget
 5580    I,  1879    |                    akadt, aki kijelentette, hogy õ addig, de bizony nem bízik,
 5581    I,  1879    |                 addig, de bizony nem bízik, hogy mégegyszer Szeged a régi
 5582    I,  1879    |       valamelyikében bizonyosan tudtam már, hogy ott van a statáriumot elrendelõ
 5583    I,  1879    |                 Borcsa! Csak ne tudnák meg, hogy valahogy létezik, s hogy
 5584    I,  1879    |                    hogy valahogy létezik, s hogy õ a legveszedelmesebb gyújtogatója
 5585    I,  1879    |                   vitt rá a lelkiismeretem, hogy bûnpalástoló legyek. Mélyen
 5586    I,  1879    |            valahányszor kezem rávetemedett, hogy leírja nevét, a Bor... szótagnál
 5587    I,  1879    |                   legfõképp azon célzásból, hogy Borcsát a statáriumtól megmentsem.
 5588    I,  1879    |                     hát megesik véletlenül, hogy a miniszteri tanácsosok
 5589    I,  1879    |                nélkül megy ki a töltésekre, hogy láthassa.~2. §. A helyi
 5590    I,  1879    |                 töltést, Borcsa felkérendõ, hogy hamisan mosolyogva tekintsen
 5591    I,  1879    |                  úgy el nem bûvöli a vizet, hogy az bámultában megáll, s
 5592    I,  1879    |                      mintha sejtette volna, hogy nálam van a sikeres védelmi
 5593    I,  1879    |               bizalmasan félre akarna híni, hogy tõlem is tanácsot kérjen.~
 5594    I,  1879    |                 döglik, uram, akinek van.~- Hogy érti ezt, földi?~- Úgy,
 5595    I,  1879    |                      mondá kenetteljesen -, hogy így jár minden ember, aki
 5596    I,  1879    |                 róla a bõr. Ezer szerencse, hogy mindössze hat óráig voltam
 5597    I,  1879    |                      mi annak magyarázható, hogy a szenvedett kár alkudozások
 5598    I,  1879    |                  ártérrõl írok, lehetetlen, hogy föl ne említsek egy eredeti »
 5599    I,  1879    |                     házfödél volt, de mivel hogy Szegeden annyira fölvitte
 5600    I,  1879    |                  isten a házfedelek dolgát, hogy kirugatván a víz által alóluk
 5601    I,  1879    |                    s német flegmával várta, hogy vajon mi fog történni vele.~
 5602    I,  1879    |                      Hát bizony az történt, hogy Csíkos uram (így híják a
 5603    I,  1879    |                 egészen virágzó; tegnap is, hogy arra jártam, mintegy négy
 5604    I,  1879    |                    nem azért írtam itt meg, hogy a finánc úr »accissal« valahogy
 5605    I,  1879    |               süllyesztõ készüléke a lápon, hogy nem jó lesz megpróbálni,
 5606    I,  1879    |                   kívánta azt az állapotot, hogy magát a vízbe fúltak lajstromában
 5607    I,  1879    |                     úgy képzeltem magamban, hogy ez a baloldal.~Tíz órától
 5608    I,  1879    |                    a Reizner védelmébõl az, hogy azért szolgáltatta ki az
 5609    I,  1879    |                     Kalmár vallomásából az, hogy a Reizner elnöksége alatt
 5610    I,  1879    |               hozzájárul azon körülmény is, hogy Reizner az összes ellenkezõ
 5611    I,  1879    |                    és oly kiterjeszkedõleg, hogy a legparányibb nyomot sem
 5612    I,  1879    |          megjelentek az ottani stammgastok, hogy vallomásokat tegyenek ezen »
 5613    I,  1879    |                 vallomásokból nem tûnik ki, hogy ki vitte el a hordót, de
 5614    I,  1879    |                   de az meg nagyon kitûnik, hogy nincs ott a folyosón. A
 5615    I,  1879    |                     miután Kalmár beismeri, hogy a kiosztásra vonatkozólag
 5616    I,  1879    |                   ajtó fölött. Szinte érzi, hogy õróla nevezték el a mellékutcát
 5617    I,  1879    |                 valahol abba a bûnbe estem, hogy megírtam a patikát, a tizenhárom
 5618    I,  1879    |              mamelukok), bizony illõ dolog, hogy a »tigrisek« tanyáját is
 5619    I,  1879    |               Oroszlány«-nál.~Nem is csoda, hogy mi, kik az Oroszlány tejével
 5620    I,  1879    |            tigrisekké leszünk lassankint, s hogy mint minden fenevad, némileg
 5621    I,  1879    |                  régi latin mondás mellett, hogy a »vízben van az igazság«.
 5622    I,  1879    |                Reizner-ügy« is, bizonyítva, hogy még sincs igazság a vízben.~
 5623    I,  1879    |           félasztaloknál ülnek le, kinézik, hogy az »Egyetértés« kinél van,
 5624    I,  1879    |                     a tudományos tanácshoz, hogy az átkos kormánynak az Alföldi
 5625    I,  1879    |                     aki nyíltan enunciálta, hogy ha az õ csizmatalpa beszélni
 5626    I,  1879    |                    belõle a Dugonics téren. Hogy el ne felejtse a helyet,
 5627    I,  1879    |                     rótt a csónak bordáján. Hogy megtalálta-e aztán ezen
 5628    I,  1879    |                     annyi azonban bizonyos, hogy az Oroszlányban a rekonstrukcionális
 5629    I,  1879    |                   megcáfolhatatlan állítás, hogy még a »vágtatva lovagló
 5630    I,  1879    |                     hurcol az agyában. Kár, hogy most utólag már nem lehet
 5631    I,  1879    |           jellemzésére, meg kell említenem, hogy sohasem volt az »Oroszlány«
 5632    I,  1879    |                   csodálkozva jegyezte meg, hogy a Balatonon még a legnagyobb
 5633    I,  1879    |               regényes düledéket a papírra, hogy bármely mûvésznek tisztességére
 5634    I,  1879    |                     meg az ilyen tákolmány, hogy jobb kilátás legyen belõle
 5635    I,  1879    |                     megérdemli ez a Szeged, hogy nagy város legyen, ha így
 5636    I,  1879    |      legszeretettebb emberének arcvonásait.~Hogy a kíváncsi szemektõl és
 5637    I,  1879    |                    legyen, figyelmeztettem, hogy a vonat még soká nem indul,
 5638    I,  1879    |                    a közönség, ha bemennék, hogy én önökkel rossz lábon állok.~
 5639    I,  1879    |                    osztályú jegyét (dacára, hogy ingyen jeggyel is utazhatna),
 5640    I,  1879    |                    Keméndy bácsit megkérte, hogy vegyen neki az útra egy-két
 5641    I,  1879    |                     le a falakról. Látszik, hogy közel kell lennie valahol
 5642    I,  1879    |               senkinek, uralkodik, ahelyett hogy kormányoznék.~Izgatottan
 5643    I,  1879    |                Nekünk, akik megszoktuk már, hogy Zombory szenátor történeti
 5644    I,  1879    |                   hatalom van, fáj látnunk, hogy a fõispánnak hatásköre is
 5645    I,  1879    |                arról a galambról is kisült, hogy csak szarka.~Tünékeny minden
 5646    I,  1879    |                     azt a szegedi epizódot, hogy a követjelöltet itt ekképp
 5647    I,  1879    |                     s nem igaz az a bonmot, hogy Szegedbõl a falu dõlt el,
 5648    I,  1879    |            népszerûtlenség szelét.~Mondják, hogy ennek kikerülése sok aggodalmat
 5649    I,  1879    |              kérdezte volna Horváth Gyulát, hogy mit gondol, miként lehetne
 5650    I,  1879    |                elnök jellemét elég ismerni, hogy az ember a köztársaságot
 5651    I,  1879    |             részesítették mindenfelé, amint hogy a mostani győzelem igazán
 5652    I,  1879    |              kereskedelme fölvirágzott úgy, hogy most mint megint hatalmas,
 5653    I,  1879    |                  országai sorában.~Hisszük, hogy most már, miután újra elfoglalhatja
 5654    I,  1879    |                   európai államalakításnak. Hogy ő is beleszóljon a világot
 5655    I,  1879    |                időkben, beszélték és írták, hogy Gambetta Elzász és Lotaringia
 5656    I,  1879    |                politika.~Rebesgetik azt is, hogy Bismarck herceg egy francia-orosz
 5657    I,  1879    |                    magaviselete megmutatta, hogy e nagy államférfiú átérzi
 5658    I,  1879    |                   abban feküdt a tudománya, hogy amikor kiürült az állampénztár (
 5659    I,  1879    |                   kezdett azon gondolkozni, hogy honnan szerezzen pénzt,
 5660    I,  1879    |                 utód, egyformán találta ki, hogy új pénzt úgy lehet legbiztosabban
 5661    I,  1879    |                      a jámbor konzorciumot.~Hogy hány milliónyi kölcsönt
 5662    I,  1879    |                     abban fekszik a virtus, hogy ezt nem lehet tudni. Szapáry
 5663    I,  1879    |                   van szüksége az államnak, hogy ezidei kiadásait födözhesse,
 5664    I,  1879    |            fixírozatlan összeg azt jelenti, hogy az 1879-i okkupáció költségeit
 5665    I,  1879    |             módozatai tisztára bizonyítják, hogy Andrássy azon mondata, midõn
 5666    I,  1879    |                   kijelenté a delegációban, hogy »az okkupáció addig tart,
 5667    I,  1879    |                 keleti kérdés« azt jelenti, hogy annektálni fogunk.~Az annexió
 5668    I,  1879    |                putarem, amelyhez szükséges, hogy a Rothschild úrék fiókja
 5669    I,  1879    |                Andrássynak egyben, s ez az, hogy Tiszát sikerült magához
 5670    I,  1879    |                  egy Tisza volt képes arra, hogy terveit olyan mértékben
 5671    I,  1879    |               számításból. Nevezetesen azt, hogy ha a berlini szerzõdést
 5672    I,  1879    |                    emberének az a jelszava, hogy: »Sors bona nihil aliud.«.~
 5673    I,  1879    |                  bedresszírozva arra nézve, hogy ne legyen semmi reményünk
 5674    I,  1879    |              történtek, nem lehet föltenni, hogy parlamentünk az eddigi külügyi
 5675    I,  1879    |              tartományt okkupálnak anélkül, hogy errõl az illetõ parlamenteket
 5676    I,  1879    |           birodalmunkhoz csatolják anélkül, hogy ezt a parlamentektõl megkérdezzék.
 5677    I,  1879    |                   Albert helyesen mondotta, hogy oly kérdésben, mint Bosznia-Hercegovina
 5678    I,  1879    |                    sajtóban oly hír kering, hogy a közös kormány ez új közigazgatási
 5679    I,  1879    |           minisztertanács azt határozta el, hogy mivel csak a magyar képviselõházban
 5680    I,  1879    |                    hát kár afölött búsulni, hogy immár mi magyarok lettünk
 5681    I,  1879    |                    engedelmes birkanyája, s hogy a németek váltak rebellis
 5682    I,  1879    |              szeretõ néppé. Kár sajnálnunk, hogy nem disputálhatjuk ki magunkat
 5683    I,  1879    |                   olyan nagy baj, mint így, hogy az eleje is fizetés volt,
 5684    I,  1879    |                     kínosan.~Tagadhatatlan, hogy a magyar kormányok cselekedetei
 5685    I,  1879    |                 mindig olyanokra fordultak, hogy az ország anyagilag szenvedett
 5686    I,  1879    |                önmaga a nemzet.~Szatíra az, hogy egy gróf Szapáry Gyula,
 5687    I,  1879    |                   sem gátolhatta volna meg, hogy anyagilag folyton alá ne
 5688    I,  1879    |               összes vagyonát pénzzé tette, hogy gavallérja becsületbeli
 5689    I,  1879    |                      tartják. S mondhatjuk, hogy az arisztokrata nõ, ki maga
 5690    I,  1879    |                 társadalmi bukása jõ szóba, hogy »keresd az asszonyt«.~Nem
 5691    I,  1879    |                     e bajt, s azt találjuk, hogy a nagyzás, a szertelen költekezésnek,
 5692    I,  1879    |                    és hálát adtak az úrnak, hogy õk nem olyanok, mint azok
 5693    I,  1879    |                      Megjegyezhették volna, hogy ha látnak és hallanak reakcionárius
 5694    I,  1879    |                 kezhetik könnyen azon eset, hogy amit elítéltek ma, mert
 5695    I,  1879    |           tírozásaival? Ki lenne elég naiv, hogy hinne nekik, mikor ugyanazok
 5696    I,  1879    |                   dementi csak annyit mond, hogy abszurdumnak tartja az »
 5697    I,  1879    |               hírüket.~Mi valószínûbb, mint hogy Tisza a novibazári vagy
 5698    I,  1879    |                  mameluk­jaiban. Jól tudja, hogy azok megszavaznak neki mindent.
 5699    I,  1879    |           természetes valószínû­séggel bír, hogy azt a kormánysajtó hiába
 5700    I,  1879    |                     cáfolja.~Lehet azonban, hogy mivel az alattomos terv
 5701    I,  1879    |                erõfeszítésre volt szüksége, hogy süllyedezõ hajóját, melyen
 5702    I,  1879    |           jelentkezni ama kijelentése után, hogy a klubba lépés senkit sem
 5703    I,  1879    |               mindennap várható a jelekbõl, hogy új meg új disszidensek támadnak,
 5704    I,  1879    |                    szerencsétlen hazánkban, hogy a legkevesebb remény sem
 5705    I,  1879    |                   csak azzal van tisztában, hogy mit nem akar.~A ház tegnapi
 5706    I,  1879    |                    nyúlt. S keresztülvitte, hogy nem az elhalasztási indítvány,
 5707    I,  1879    |                    Ghyczy tehát elérte azt, hogy kisebb lett az ellenzéki
 5708    I,  1879    |                  nem érhette el azt mégsem, hogy a kormány ne szenvedjen
 5709    I,  1879    |                     annyi pazarolni valója, hogy soha el ne fogyjék.~47.
 5710    I,  1879    |                    s dacára a közmondásnak, hogy »sok beszédnek sok az alja«,
 5711    I,  1879    |               mamelukok kibeszélik magukat, hogy junctim a kormány-gazdálkodással
 5712    I,  1879    |                  csatatûzbe ami arra is jó, hogy hirtelenesen oda értetõdjék
 5713    I,  1879    |          expozé-félét. Az rá a véleményünk, hogy »ki erejénél többet mer
 5714    I,  1879    |                  Sõt, minden jel oda mutat, hogy azt sem tudja, miszerint
 5715    I,  1879    |                     elvette tõlünk a jogot, hogy közvetett adóinkat, az õ
 5716    I,  1879    |                   bizonyosan ez lett volna, hogy e tizenhat milliócskát kölcsönök
 5717    I,  1879    |                  államadósságokat, ahelyett hogy tisztáznák.~53. sz., március
 5718    I,  1879    |               minden polgárnak tudnia kell, hogy mire legyen elkészülve és
 5719    I,  1879    |                  hangját, és nem kétkedünk, hogy az egész polgárság kipróbált
 5720    I,  1879    |                  nem is lehetne. Bízhatunk, hogy sem veszély, sem nélkülözések
 5721    I,  1879    |                     mert isten mentsen meg, hogy ránk tegye kezét), komoly
 5722    I,  1879    |               démona maga alá gyûr anélkül, hogy elugorhatnánk elõle; a szeszélyes
 5723    I,  1879    |                   néphit itt a Tisza tájon, hogy amely családnak jegenyefája
 5724    I,  1879    |                     fejlõdésének. Nem elég, hogy pénztára folyton üresebb
 5725    I,  1879    |         összeköttetésbe lépni a hatalommal, hogy képviselõje »helybeli« ember
 5726    I,  1879    |                   zömét teszi.~Nem tagadom, hogy ez az elv tiszteletreméltó,
 5727    I,  1879    |             városnak, melynek szüksége van, hogy a hatalmat maga részére
 5728    I,  1879    |          meghódítására.~Mert mondják ugyan, hogy a kapanyél is elsül ha az
 5729    I,  1879    |            derekasan foly a munka, mutatva, hogy mennyire egészen más dolog
 5730    I,  1879    |                 aggasztó kínos gondolattal, hogy kérdés, vajon viszontlátja-e
 5731    I,  1879    |                   annak szükségét látta be, hogy a telekkönyv és a levéltár
 5732    I,  1879    |                 éppen akkor jött jelenteni, hogy a víz már a gyártelepnél
 5733    I,  1879    |                  fõispánnak azt jelentette, hogy a rettentõ elem, a Baktó-macskási
 5734    I,  1879    |          töltésekrõl, azt mondta állítólag, hogy két nap múlva egy ölnyi
 5735    I,  1879    |              leginkább fekszik érdekeikben, hogy biztassanak, s ne engedjék
 5736    I,  1879    |             biztassanak, s ne engedjék meg, hogy a nép fejét veszítse.~Mert
 5737    I,  1879    |                     És gondolkoztunk rajta, hogy fölvegyük-e valaha?~Nem-e
 5738    I,  1879    |                minden van mélyen eltemetve, hogy még a király szava is csak
 5739    I,  1879    |              végérõl is?~Kossuthnak az fáj, hogy halottjai három világrészben
 5740    I,  1879    |               Napoleon halálos ágyán mondá, hogy ott szeretne meghalni a
 5741    I,  1879    |                 arra a meggyõzõdésre vezet, hogy Szeged ezentúl is lesz,
 5742    I,  1879    |                   Szeged ezentúl is lesz, s hogy Szegednek most van csak
 5743    I,  1879    |                      S az óriási munka kell hogy legyen.~A víz elborította
 5744    I,  1879    |                lehet egy nagy vigasztalása, hogy a magyar király együtt érez
 5745    I,  1879    |                 bíborpalást.~A király érzi, hogy sokat felejtettünk; s mint
 5746    I,  1879    |                magyarok voltak. Mert tudja, hogy a magyar oroszlán trónjának
 5747    I,  1879    |                áldozatkész fia. Mert tudja, hogy a magyar imádja szabadságát
 5748    I,  1879    |               Szeged régi óhajtását. Látta, hogy a váracs Szegednek kell.
 5749    I,  1879    |                  római írók jöttek rá arra, hogy: »akit az istenek gyûlölnek,
 5750    I,  1879    |                    akitõl a nép megkívánja, hogy tekintélye legyen, s ugyanakkor
 5751    I,  1879    |                    elengedhetetlen kelléke, hogy önálló legyen, de akinek
 5752    I,  1879    |             egyszersmind az is kötelessége, hogy száz urat tûrjön a nyakán.~
 5753    I,  1879    |                 annak okvetlenül szükséges, hogy legalább az ördöggel álljon
 5754    I,  1879    |            boszorkányok.~Azt kívánná a nép, hogy a tisztviselõ tekintélye
 5755    I,  1879    |                  arra vezetnek vissza mind, hogy a municípiumok ellenségei
 5756    I,  1879    |                    egyet megírhatjuk máris, hogy a gyanú, a vád nem tisztességes
 5757    I,  1879    |                    fogva nem alkalmas arra, hogy a közpálya iránt valami
 5758    I,  1879    |                      mely meg tudná érteni, hogy a municípium hivatalnokaiban
 5759    I,  1879    |              municípiumot kell tisztelni, s hogy a tisztelet, mely a hivatalnok
 5760    I,  1879    |                     világon semmi, s ez az, hogy bolond vármegyének bolond
 5761    I,  1879    |                    lehet piszkolni annyira, hogy nem marad semmi értéke.~
 5762    I,  1879    |                     Nem kívánom eltitkolni, hogy kiválóan a szegedi közvélemény
 5763    I,  1879    |             közvélemény képe áll elõttem, s hogy annak nyilvánulásait kívánom
 5764    I,  1879    |                    sokszor mutatta már meg, hogy hatalmas, s hogy amit akar,
 5765    I,  1879    |                   már meg, hogy hatalmas, s hogy amit akar, keresztül viszi.
 5766    I,  1879    |                       Majd elmondom holnap, hogy miért.~88. sz., április
 5767    I,  1879    |                    népnek helyi laptársunk, hogy ne ítéljen Lukács fölött,
 5768    I,  1879    |                 belõle azt a tanulságot is, hogy a közvélemény gondolja meg
 5769    I,  1879    |                     meg amikor nyilatkozik, hogy miért nyilatkozik: királyok
 5770    I,  1879    |               közvélemény a saját szavával, hogy maga sem becsüli sokra,
 5771    I,  1879    |              becsüli sokra, hogyan kívánja, hogy az mégis becsültessék?~Mire
 5772    I,  1879    |                   Azt mondják a féltudósok, hogy a népeknek éppúgy, mint
 5773    I,  1879    |          miniszterre; amiben fõleg az a jó, hogy a városnak éppen nem kerül
 5774    I,  1879    |                elküldi.~Hát hiszen az igaz, hogy nem kerül semmibe, csak
 5775    I,  1879    |         miniszterektõl tanulnak rafinériát, hogy a rafinéria olyan, mint
 5776    I,  1879    |                  meg van akkora okos ember, hogy megösmerje a Bakay Nándor
 5777    I,  1879    |                   alkalmas.)~Tagadhatatlan, hogy Tisza egy idõ óta úgy tesz
 5778    I,  1879    |                 mind azt látszanak mutatni, hogy végre megeredt benne is
 5779    I,  1879    |                kinyújtott kézhez. Érdekünk, hogy Tisza minél többet tegyen
 5780    I,  1879    |                     az érdemrenddel együtt, hogy ne vágyakozzék már több
 5781    I,  1879    |          vágyakozzék már több semmi után, s hogy ne legyen semmi, ami ösztökélje,
 5782    I,  1879    |               mezébe hagyta magát bújtatni.~Hogy ennek demoralizáló hatása
 5783    I,  1879    |                   joggal kérdezi az olvasó, hogy miért segített hát a »Szegedi
 5784    I,  1879    |                   ígértem felelni legelőbb, hogy a »Szegedi Napló« miért
 5785    I,  1879    |                   legjobb felelet az lenne, hogy a »Szegedi Napló« az akar
 5786    I,  1879    |                    Ebbõl azután világos az, hogy a szájaknak a panaszkodó
 5787    I,  1879    |                    Mirabeau híres mondását, hogy »a közvéleménynek, még ha
 5788    I,  1879    |              Mirabeau e mondása azonban jó, hogy már le van írva, mert mégis
 5789    I,  1879    |                     tartalmaz valamit; azt, hogy a közvéleménynek tévedését
 5790    I,  1879    |                      annak jól esett látni, hogy Szegeden abból nem ûznek (
 5791    I,  1879    |                   fõispán érdeme volt, vagy hogy jellemzõbb szóval éljek,
 5792    I,  1879    |                   többször tett kísérletet, hogy a kormány és, mondjuk, pártja
 5793    I,  1879    |                     rossz néven vette neki, hogy a közvéleményt nem akarja,
 5794    I,  1879    |                     e férfiú megítélésénél, hogy »prototípje az alkotmányos
 5795    I,  1879    |                   mert konstatálni kívánom, hogy nem neki esik az hibául,
 5796    I,  1879    |                    Nem azért hozom ezt föl, hogy az ellenségeskedés magvát
 5797    I,  1879    |                    meg a partit. Hiba volt, hogy meg hagyta nyerni neki az
 5798    I,  1879    |                 tehet róla, legfeljebb úgy, hogy jövõre jobban összeszedi
 5799    I,  1879    |                midõn fontos arccal jósolja, hogy azokat »nem szegedi ember
 5800    I,  1879    |                teszem föl szegedi emberrõl, hogy e városnak olyan kis helyet
 5801    I,  1879    |                   de azért kereken tagadom, hogy a Szeged becsülete fényes
 5802    I,  1879    |                    A mitológia följegyezte, hogy a Vénusz istenasszony arcán
 5803    I,  1879    |                 volna pedig, aki azt hinné, hogy Vénusz istenasszony bibircseit
 5804    I,  1879    |                    és bizonyosan mondhatom, hogy Vénusz istenasszony csak
 5805    I,  1879    |                  nézve is. Elég sajnálatos, hogy ez a Reizner-ügy fölmerült,
 5806    I,  1879    |              tisztviselõinek becsülete kell hogy sokkal magasabban álljon,
 5807    I,  1879    |                 érinthesse.~Aki azt tartja, hogy Szeged város és Szeged tisztikara
 5808    I,  1879    |                     elutasított, elfeledte, hogy király; könnyek folytak
 5809    I,  1879    |                    egyenruháján, elfeledte, hogy katona... Csupán emnber
 5810    I,  1879    |             trónörökösnek elõször jelenték, hogy atyja meghalt, s Brithonnak
 5811    I,  1879    |                  legelsõ dolga nem az volt, hogy sírva fakadjon (már vagy
 5812    I,  1879    |                    tárgyak, akkor hitte el, hogy õ a királyné, s könnyekre
 5813    I,  1879    |               eltávozott, egyszerre rájött, hogy bizony ebben a nehéz napokban
 5814    I,  1879    |                    Mindenki egyetért abban, hogy ilyen nehéz munkát, ahova
 5815    I,  1879    |               fontos hát már ezentúl, vajon hogy ki legyen a fejnek a gazdája?~
 5816    I,  1879    |                 Viktor?~Ha arról volna szó, hogy rendezzünk Szegeden egy
 5817    I,  1879    |                  Viktor ahol dolgozni kell?~Hogy juthat eszébe Tisza Kálmánnak
 5818    I,  1879    |                  gondolja meg Tisza Kálmán, hogy kedves rokona, a nemes gróf,
 5819    I,  1879    |                    ÁLLAPOTOK~Hat hete múlt, hogy a víz városunkban van.~Nem
 5820    I,  1879    |                     a türelemhez; a remény, hogy lassan csendesen majd mindig
 5821    I,  1879    |          ésszerûséget.~Óriási hanyagság az, hogy egy nagy város területe
 5822    I,  1879    |                     jobban illeti az a cím, hogy »szomorú dolog«. Miként
 5823    I,  1879    |                 szelídítené azon körülmény, hogy Herrich urat még mindig
 5824    I,  1879    |                    ország zsebébõl anélkül, hogy használna.~Ez is egy árvíz,
 5825    I,  1879    |                  kik rászállnak a temetõre, hogy kivegyék a maguk zsákmányát.~
 5826    I,  1879    |                     belõlünk, midõn látjuk, hogy dacára a roppant áldozatnak,
 5827    I,  1879    |           áldozatnak, melyet a kormány hoz, hogy bajainkat enyhítse, ez áldozatnak
 5828    I,  1879    |                helyzet ez.~Látni fokonkint, hogy állapotunk folyton meg folyton
 5829    I,  1879    |                     Azok, kik visszatértek, hogy újra sátort üssenek szerencsétlen
 5830    I,  1879    |                     elleni védelmi harcban.~Hogy részben még kövezetlenek
 5831    I,  1879    |                    erei, annak oka a Tisza. Hogy csatornázási rendszerünk
 5832    I,  1879    |            közegészség végtelen hátrányára, hogy nem bírtunk még szert tenni
 5833    I,  1879    |              építhettünk állandó színházat, hogy nem tudtuk gyermekeinket
 5834    I,  1879    |            férj-urunknak kukli-prédikációt, hogy vele zsörtölõdjünk. Mit
 5835    I,  1879    |                      Tehát mire várunk még, hogy a kezdeményezést megragadjuk?~
 5836    I,  1879    |                     szerencsétlenség által, hogy lökést várunk, mely mozgásba
 5837    I,  1879    |                     adni a régi közmondást, hogy ki-ki a saját szerencséjének
 5838    I,  1879    |                 akkor oda kell törekednünk, hogy úgy a köpenyeg alatt mégis
 5839    I,  1879    |                  dologba, mert bizonyos az, hogy a fájós lábú ember mégis
 5840    I,  1879    |             felkötni.~Igaz ugyan, híre jár, hogy a kinevezendõ királyi biztos
 5841    I,  1879    |                     Hanem az is igaz aztán, hogy az a két ember csak arra
 5842    I,  1879    |                    csak arra való lesz ott, hogy végigkönyökölje az asztalt,
 5843    I,  1879    |                 Mert nem kell ám azt hinni, hogy Szeged gyorsan épül föl,
 5844    I,  1879    |                  Szeged gyorsan épül föl, s hogy a királyi biztosi hatalom
 5845    I,  1879    |                     oly sokat veszítettünk, hogy egy ugrással lehetetlen
 5846    I,  1879    |                 kárhoztatva, s a türelemre, hogy rólunk nélkülünk rendelkeznek.~
 5847    I,  1879    |                  közönsége nyugodtan nézte, hogy vannak, akik szívükön hordják
 5848    I,  1879    |                   víz?«~Azt értette alatta, hogy a »közügy iránti érdeklõdést«
 5849    I,  1879    |                     tél.~Közel két hónapja, hogy városunk vízborította terület,
 5850    I,  1879    |          vízborította terület, két hónapja, hogy Szeged népe, mely munkájából
 5851    I,  1879    |             bennünket is, kik fölfoghatjuk, hogy mit vesztett.~A tavaszt
 5852    I,  1879    |                rideg tengerváros fölött.~De hogy mégse legyen az elsõ májusunk
 5853    I,  1879    |                 tenni, csak arról értesíti, hogy tenni fog, amennyiben a
 5854    I,  1879    |                    meg is fogjuk jól nézni, hogy mit kapunk érte.~Szeged
 5855    I,  1879    |              törvényjavaslatokat. Reméljük, hogy olvsóink azok tartalmáról
 5856    I,  1879    |                 vetettük a kormány szemére, hogy miért engedte a Tisza-szabályozás
 5857    I,  1879    |                   nyíltan és leplezetlenül, hogy az ország tartozik azon
 5858    I,  1879    |          vádaskodást.«~Azt állítja továbbá, hogy ami az Alföldön történik,
 5859    I,  1879    |                    rendelt mellé ártereket, hogy azokon hömpölyítse végig
 5860    I,  1879    |            minélfogva kiadatott a rendelet, hogy a templomokban az ég áldásáért
 5861    I,  1879    |                    s ösztönözte a kormányt, hogy Szegedet gondjai alá vegye.~
 5862    I,  1879    |                  alcsúti herceg is. Tudtuk, hogy eljön, éreztük, hogy a szíve
 5863    I,  1879    |                Tudtuk, hogy eljön, éreztük, hogy a szíve közel van; vártuk;
 5864    I,  1879    |                    lehetetlennek tartottuk, hogy el ne jöjjön.~Elindult;
 5865    I,  1879    |                     az a szemrehányás járt, hogy miért nem olyan magyarok
 5866    I,  1879    |               fõherceg ideérkezése. Tudtuk, hogy nem jön üres kézzel és nem
 5867    I,  1879    |                 elõbb voltunk, s az ígéret, hogy »Szegednek õ lesz a fõkertésze«,
 5868    I,  1879    |                  fölhozott hír valódiságát, hogy József fõherceg csakugyan
 5869    I,  1879    |               majdnem kétséget sem szenved, hogy a közelvidéki fõurak is
 5870    I,  1879    |                 emlegetik a fõvárosi lapok, hogy gróf Csekonics és Pallavicini
 5871    I,  1879    |                volna kívánatosabb, mint az, hogy Szegednek arisztokráciája
 5872    I,  1879    |              iparnak.~Büszkesége Szegednek, hogy polgárváros, s hogy mint
 5873    I,  1879    |              Szegednek, hogy polgárváros, s hogy mint ilyen állotta ki századok
 5874    I,  1879    |              állotta ki századok viharát, s hogy mint ilyen emelkedett, virágzott,
 5875    I,  1879    |                 Szerencséje annyira kedvez, hogy a helyzet kényszerûsége
 5876    I,  1879    |                  annyira sújtott bennünket, hogy szívesen hajtjuk a fejünket
 5877    I,  1879    |                  megszállotta a Szentlélek, hogy azok egyszerre tudni kezdtek
 5878    I,  1879    |           kinevezését a pünkösdi ünnepekre, hogy ezeket is szállja meg a
 5879    I,  1879    |            apostolok csak abban fáradoztak, hogy a népet a paradicsomba vigyék,
 5880    I,  1879    |               azonban most is mondható már, hogy bizonyos lankasztó lassúság
 5881    I,  1879    |                  kitûzetett, elsõsorban az, hogy Szeged népe el ne széledjen.~
 5882    I,  1879    |              valahol, itt legjobban áll az, hogy az, »ki gyorsan ad, kétszeresen
 5883    I,  1879    |                   egymásutánokat« csinálni, hogy a sok teendõ közül találomra
 5884    I,  1879    |                  stb., itt életföltétel az, hogy mindenekelõtt és mindenekfölött
 5885    I,  1879    |            lehetõleg gyorsan gondoskodjunk, hogy a város minél elõbb meg
 5886    I,  1879    |                   mellé kinevezendõ tanács, hogy az egy tekintélyes testület
 5887    I,  1879    |                 mert attól kellett félnünk, hogy maguk Herrichék, vagy az
 5888    I,  1879    |                     csakis örülni lehetett, hogy ez idegenek a képviselõház
 5889    I,  1879    |                végez.~Az pedig úgy történt, hogy a miniszteri szobákból csakhamar
 5890    I,  1879    |                   kok mindenféle táboraiba, hogy a biztosítási tanács tagjai
 5891    I,  1879    |                  másiknak is eszébe jutott, hogy itt is, ott is van egy befolyásos
 5892    I,  1879    |              ilynemû föladatokban.~Így lõn, hogy a miniszteri biztosi tanács
 5893    I,  1879    |                   Tapasztalásból mondhatom, hogy a kormánykörökben Szeged
 5894    I,  1879    |                    kevés súlyt fektet arra, hogy akik õt valamely ügyben
 5895    I,  1879    |                   meg annyira reputációját, hogy Tisza Kálmán a minisztertanácsban,
 5896    I,  1879    |                    szemére Tisza Kálmánnak, hogy: »kinevezett ugyan kilenc
 5897    I,  1879    |                   ki magát az egész tanács, hogy in praxi csupán egyre lesz
 5898    I,  1879    |                  sohasem álmodta volna meg, hogy õbelõle valaha miféle miniszteri
 5899    I,  1879    |                 miniszteri ukáz lesz.~Igaz, hogy a törvénycikk már mindjárt
 5900    I,  1879    |                    mint valami viaszgyurma, hogy Tisza könnyen olyan alakot
 5901    I,  1879    |                  esetre sem lehetett a cél, hogy e város romjain egy kiskirály
 5902    I,  1879    |                    úgy fogtuk föl a dolgot, hogy Tisza Kálmán egy passzionátus
 5903    I,  1879    |                     a szót.)~Mi azt hittük, hogy a biztosi tanács szakavatott,
 5904    I,  1879    |                föladatukhoz. Mi azt hittük, hogy e tizenkét férfi jelleme,
 5905    I,  1879    |                  garanciánk. Mi azt hittük, hogy a királyi biztos csak elnöke
 5906    I,  1879    |                     szem elõl a kormánynak, hogy »több szem többet lát«,
 5907    I,  1879    |                    hivatalában.~Rettenetes, hogy lehetséges ilyen abszurdumot
 5908    I,  1879    |                     neki tetszik, ahelyett, hogy aprólékos politikával azt
 5909    I,  1879    |                biztos[t].~Reméljük azonban, hogy Tisza Lajos, ki a miniszteri
 5910    I,  1879    |        megvalósítását föladatául kitûzi. De hogy milyen segédeszközökkel
 5911    I,  1879    |             elsõsorban.~Erõsen hangoztatja, hogy a külföld kegyadományainak
 5912    I,  1879    |         elfogadásával ránk nehezedik. Igaz, hogy a külföld nemcsak a szerencsétlen
 5913    I,  1879    |                célnak. Ki is jelenti Tisza, hogy egy magasabb cél vezérli;
 5914    I,  1879    |                  királyi biztost. Átérezte, hogy sorsát, jövõjét erélyes,
 5915    I,  1879    |                     jön, elvárhatja tõlünk, hogy elõítélet nélkül fogadjuk.
 5916    I,  1879    |                   értsék meg azt mindenütt, hogy tudja e város lakossága,
 5917    I,  1879    |                  tartani, meg fog gyõzõdni, hogy e nép nem szerénytelen.~
 5918    I,  1879    |                      Engedje a gondviselés, hogy Tisza Lajos megérkeztének
 5919    I,  1879    |                     õ azt? Mert állítottuk, hogy a szádfal és szivattyúzás
 5920    I,  1879    |                     jó lelkiismerettel azt, hogy a töltésre és szivattyúkra
 5921    I,  1879    |                    van dobva haszontalanul? Hogy ezt mondhassa valaki, ahhoz
 5922    I,  1879    |             kívántatik.~Azt mondja továbbá, hogy az ellenzék, s kivált a
 5923    I,  1879    |           lelkiismeretlensége annyira megy, hogy Szeged megmentésének ügyét
 5924    I,  1879    |                 csak annyit tesz Szegedért, hogy érte »csak maga az isten
 5925    I,  1879    |                     Hon« külön bókkal is.~S hogy még a fõvárosi habaréklapok
 5926    I,  1879    |             nemtelen dolog, még hagyján, de hogy az ott helyben, Szegeden
 5927    I,  1879    |                      Megszoktuk mi már azt, hogy a kormánypárti lapok az
 5928    I,  1879    |                  határozottan kijelentette, hogy a kormánynak Szeged rekonstrukciójára
 5929    I,  1879    |                    Mint bizonyítékát annak, hogy ha megtámadtuk a szádfal-építést
 5930    I,  1879    |                    azért, mivel jól tudjuk, hogy nagyon is megvan azon áldozatok
 5931    I,  1879    |                     fájt az a szegedieknek, hogy az ország drága kincse kidobatik
 5932    I,  1879    |                    kidobatik haszontalanul, hogy az áldozatot meghozza az
 5933    I,  1879    |            szivattyúk fiaskóját. Tudja jól, hogy azért a meg­támad­tatás
 5934    I,  1879    |                 pártszínezetet kölcsönözni, hogy a kormánypárti képviselõk
 5935    I,  1879    |                    a kormánynak tanácsolni, hogy várja be a Tisza természetes
 5936    I,  1879    |                     szolgálunk.~Állításunk, hogy a szádfal és szivattyúzás
 5937    I,  1879    |                    igaz és való.~Elhisszük, hogy a kormánypárti lapok gyakran
 5938    I,  1879    |                   volna irányozva.~Anélkül, hogy revokálnám a mondottakat,
 5939    I,  1879    |                   nem szokásom, kijelentem, hogy a Csanád megyei fõispán
 5940    I,  1879    |                    már-már alig egyéb, mint hogy a belügyminiszter egy megbízottját
 5941    I,  1879    |                    a belügyminiszter dolga, hogy õ kit állít oda a kormány
 5942    I,  1879    |                éppen az a tudat keserít el, hogy hazám nagyembereit sem ösmerem!)
 5943    I,  1879    |               ösmerem!) Csupán azóta tudom, hogy létezik, amióta fõispán-jelöltként
 5944    I,  1879    |                  azon idõ alatt azt hittem, hogy bár jelentéktelen, de igen
 5945    I,  1879    |              lefolytak, már azt sem hiszem, hogy népszerû mert ezekre nem
 5946    I,  1879    |                     s én megengedem azt is, hogy nagy ember is lesz de még
 5947    I,  1879    |                    nem az; s nem úgy kezdi, hogy az legyen, egy lejárt kormány,
 5948    I,  1879    |              fõispáni székén, mert hisszük, hogy azt jobban lesz képes betölteni,
 5949    I,  1879    |                   szûkkeblû elõítéletekhez, hogy a megyék élén csak igazi
 5950    I,  1879    |             följegyezni a történelem.~Illõ, hogy mi szemtanúk addig is, míg
 5951    I,  1879    |                   téves dolog lett megírva, hogy az érdeklõdõ, ki a lapokból
 5952    I,  1879    |                 rögtön sietett megjegyezni, hogy a veszély elsõ napján csak
 5953    I,  1879    |                 alapos reményünk van hozzá, hogy ha sokáig késleltetjük,
 5954    I,  1879    |                     vesszük magunkat észre, hogy az elpusztult Szegednek
 5955    I,  1879    |                  támadt elõször a gondolat, hogy a szép kanyargó Tiszát,
 5956    I,  1879    |                     mûveleteket, s kimondá, hogy a Tisza-szabályozás eddig
 5957    I,  1879    |                    õ tanácsuk abból állott, hogy Algyõn fölül a percsórai
 5958    I,  1879    |               csodálkozott rajta legjobban, hogy õ miként jutott a vízmûépítészeti
 5959    I,  1879    |                    elvégre is azt gondolta, hogy az úr pokolban is úr, s
 5960    I,  1879    |                  mulasztását csak az menti, hogy Kende úgy sem értett a dologhoz.~*~
 5961    I,  1879    |         statisztikai adatokat a »volt«-ról, hogy majdan összehasonlíthassuk
 5962    I,  1879    |                   igazság nevében jegyezni, hogy kivált a külvárosban kevés
 5963    I,  1879    |                    mely arra emlékeztetett, hogy hátha ezek a pontonok nemsokára
 5964    I,  1879    |                   Mintha figyelmeztetnének, hogy: itt temetésre készülnek.~
 5965    I,  1879    |                     restellte észrevétetni, hogy nincs. A korzó mutatta legjobban
 5966    I,  1879    |                séget, jelezve egyszersmind, hogy a percsórai gát esetleges
 5967    I,  1879    |                   hittem az ilyen beszédet, hogy valaki a vizet megfogná;
 5968    I,  1879    |                 magam is hinni kezdtem már, hogy addig csakugyan nem jöhet
 5969    I,  1879    |                   emelkedett azon tudatnak, hogy tanácskozása laikus nézetek
 5970    I,  1879    |                     még azon gondolatra is, hogy a saját ambíciója veszélyt
 5971    I,  1879    |            statáriumot is, anélkül azonban, hogy ezt nem tudom miféle magas,
 5972    I,  1879    |                   csupán úgy gerálta magát, hogy õ személyes meggyõzõdést
 5973    I,  1879    |                 fenyegetõ veszély mérvérõl, hogy annak alapján a helyzetrõl
 5974    I,  1879    |                     meggyõzõdésre jutottam, hogy csak a szegedi ember tud
 5975    I,  1879    |                   hatalmas hullámgyûrûkben, hogy összezúzza Szegedet.~LUKÁCS
 5976    I,  1879    |                    kormánybiztosra célozva, hogy õ már 61 évvel is látott
 5977    I,  1879    |                   az emberiség elmondhatja, hogy egy alma miatt lett szerencsétlen,
 5978    I,  1879    |              valószínûleg ebbõl eszelte ki, hogy akinek a fején is ilyen
 5979    I,  1879    |                 ember a szegedi gáton.~Mert hogy mi más incidens folytán
 5980    I,  1879    |                  fogunk Szegeden emlékezni.~Hogy igen édesdeden és igen sokat
 5981    I,  1879    |                Tehát jó lelkiismerete van.)~Hogy igen jó étvággyal bír (tehát
 5982    I,  1879    |                   még nem is olyan öreg), s hogy igen jól van mindenrõl értesülve.~
 5983    I,  1879    |              egymást, azzal a különbséggel, hogy Magyarországra nézve sokkal
 5984    I,  1879    |                     közlekedésügyi, dacára, hogy Herrich sokkal jobban érti
 5985    I,  1879    |                   érti a Herrich szakmáját, hogy talán még magáét is jobban.~
 5986    I,  1879    |                    az egy azonban bizonyos, hogy gondos stiliszta.~Ittléte
 5987    I,  1879    |                  valami kézzelfogható jele, hogy õ valamikor kormánybiztos
 5988    I,  1879    |          kormánybiztos volt.~Hanem az igaz, hogy nagyszerû is volt.~Egész
 5989    I,  1879    |                  úgy megijedt a stílusától, hogy nyomban kihurcolkodott.~
 5990    I,  1879    |                azonban annyira megtetszett, hogy a posthumus makulatúrákat
 5991    I,  1879    |                     Novák József kimondták, hogy õk nem bíznak többé Szeged
 5992    I,  1879    |               megáll a kapunál, megzörgeti, hogy eresszék be...~Holnap éjjel
 5993    I,  1879    |                    a lakosság értesíttetik, hogy ha az innét kijelölt végsõ
 5994    I,  1879    |                    egyúttal figyelmeztetik, hogy az esetre, ha a víz a belterületet
 5995    I,  1879    |                    az nem jelenthet annyit, hogy már most meneküljünk«.~Nagy
 5996    I,  1879    |               meneküljünk«.~Nagy hiba volt, hogy a vízvédelmi bizottság fejének
 5997    I,  1879    |                     adat legyen fölemlítve, hogy e napon öt mázsa szalámi
 5998    I,  1879    |                 lesz még valakinek holnap), hogy biztos helyekre elszállíthassák
 5999    I,  1879    |           hozzátartozóikat.~S innen van az, hogy aznap éjféltáján, csupán
 6000    I,  1879(28)|               kirendeltetett, dacára annak, hogy nincsenek elég érdemei arra,