bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

 6501    I,  1879    |                  egyes hibát láttat velünk, hogy egész mûködése ellen vagyunk
 6502    I,  1879    |                 mûködését, azt kell látnia, hogy az egy galimathiász. Egy
 6503    I,  1879    |                    pedig az esetlegesség.~S hogy teljes legyen a kép, ott
 6504    I,  1879    |            negédesen, mintha arra kérnének, hogy támasszam fel õket.~A megtépett
 6505    I,  1879    |               Bakayt, szinte rosszul esett, hogy éppen nekem kellett meghúzogatni
 6506    I,  1879    |              evezhetett az utcákon anélkül, hogy csak egy pillanatra is találkozhatott
 6507    I,  1879    |           legnagyobb úr azt mondta:~Akarom, hogy ez a hely ismét város legyen.~
 6508    I,  1879    |              mellüket verték, nagy büszkén, hogy mekkora várost építenek
 6509    I,  1879    |                valaha; nyoma sincsen annak, hogy vízben álltak valamikor.~
 6510    I,  1879    |                    a baja ennek a városnak, hogy falai közt, habár föl lehet
 6511    I,  1879    |                 sehogy sem akarták elhinni, hogy Szegeden vannak. Ha tudták
 6512    I,  1879    |                     amint eljött az az idõ, hogy mindenki visszasiet az õszi
 6513    I,  1879    |                  csak reggel arra ébredünk, hogy...minden kis kapuban virág
 6514    I,  1879    |                    s többé nem jut eszedbe, hogy Szeged elpusztult. Megvan
 6515    I,  1879    |                     nem azt akarom mondani, hogy Tisza Lajos házasodjék meg
 6516    I,  1879    |                     észrevétlenül köhögnek, hogy hangjukat tisztábbá tegyék,
 6517    I,  1879    |                     Frici gróf arra vigyáz, hogy testét egyenes vonalú kellemdús »
 6518    I,  1879    |                  össze olyan mesterségesen, hogy fumigálni látszassék mindent.
 6519    I,  1879    |                 elõkelõ modor követelménye, hogy mindig azt a részét vegyük
 6520    I,  1879    |                  szeretünk.~S innen van az, hogy egy polgári háznál például
 6521    I,  1879    |                 mégis többre becsülöm azt a hogy is hívják... Jókait, mint
 6522    I,  1879    |                      Ennél az is fontosabb, hogy hova hozzák a kávét. Talán
 6523    I,  1879    |       tiszteletlenségben odáig vetemedtünk, hogy nótánk is van rá, miszerint: »
 6524    I,  1879    |                     egyszer, nem bánná meg, hogy elültette a szõlõtõkét:
 6525    I,  1879    |                 avatva abba a nagy titokba, hogy a hervadás e tanújegyeibõl
 6526    I,  1879    |               melyet attól kellett félteni, hogy valamely szenvedélyesebb
 6527    I,  1879    |                     És ebbõl az a tanulság: hogy mégiscsak bölcsek a kínaiak,
 6528    I,  1879    |                       A nap fõeseménye itt, hogy Andrássy ismét itthon van
 6529    I,  1879    |                     a nézet van elterjedve, hogy tavaszig pihenni fog, s
 6530    I,  1879    |                      A nagy rébusz csak az, hogy milyen irányban. Némelyek
 6531    I,  1879    |               okosabbak azonban azt hiszik, hogy az Andrássy célja Tisza
 6532    I,  1879    |                   vérmes reményeibõl pedig, hogy a terebesi gróf az egyesült
 6533    I,  1879    |               szombaton mennek le Szegedre, hogy a követválasztás mindinkább
 6534    I,  1879    |                     Verhovay úgy vélekedik, hogy a Börcsök Sándor esetleges
 6535    I,  1879    |                    óhajtja, s nincs ínyére, hogy Szegeden Almásy Jenõ intrikál
 6536    I,  1879    |                     magát és meghalt, most, hogy a rendjel-skandalumokért
 6537    I,  1879    |             felelnie, õ is azzal fõzött le, hogy meghalt. Borzasztó ez uram!~-
 6538    I,  1879    |                     Az kell a szegedieknek, hogy még az úristen is belevonassék
 6539    I,  1879    |                    s keserûséggel. Az igaz, hogy méltán. De némely honatya
 6540    I,  1879    |                  ezt már annyira megszokta, hogy mindenbe belevegyíti.~-
 6541    I,  1879    |                   Wahrmann.~- Köszönöm. Jó, hogy említetted! Mert éppen tõled
 6542    I,  1879    |                éppen tõled akarom kérdezni, hogy mennyit szokás az ilyenért
 6543    I,  1879    |                   ügyes, kedves novellaíró, hogy egész öröm vele egy mesterséget
 6544    I,  1879    |                    egész Egyiptomban arról, hogy míg a fáraók fõvárosának
 6545    I,  1879    |                 királyi szavával biztosítá, hogy a várost újra és a réginél
 6546    I,  1879    |               nagyvezirét, s megparancsolá, hogy nyissa meg kincstárát és
 6547    I,  1879    |                pedig a földig hajlott, úgy, hogy kampós orrával a márványpadolatot
 6548    I,  1879    |              kiszélesíték. Sõt híres arról, hogy Herrices rabszolgád akkor
 6549    I,  1879    |                     és víziutakon. Az igaz, hogy egyik rabszolgád sem tudott
 6550    I,  1879    |                    sem tudott arról semmit, hogy mit mível a másik. Íme,
 6551    I,  1879    |                     eunuchot rendelt mellé, hogy fejedelmi fénnyel vegyék
 6552    I,  1879    |          szerencsétlen lakói. Tapasztalták, hogy a nap amikor fényes, melegít
 6553    I,  1879    |                     a népet, azt beszélvén, hogy ilyen várost épít nekik
 6554    I,  1879    |                    A kincseket azért õrzik, hogy majd a jövõben, ha a Nílus
 6555    I,  1879    |               megmaradt követelése mellett, hogy ami a népé, az osztassék
 6556    I,  1879    |             jellemzi.~Laukára mondta Jókai, hogy az isten jó kedvében teremtette
 6557    I,  1879    |                    mutogatja, de nem azért, hogy javítson, hanem csak azért,
 6558    I,  1879    |                 javítson, hanem csak azért, hogy mulasson.~Negyven év nagy
 6559    I,  1879    |                   meg, s az a virtus benne, hogy »fiatal embernek« maradt
 6560    I,  1879    |                     egy-egy jónevû auktort, hogy az embert kisegítse az észjárásban.~
 6561    I,  1879    |               Lexikonban. És én azt hiszem, hogy ezen nincs is mit restellnie,
 6562    I,  1879    |        szocializmusról olyan szakavatottan, hogy az ország határozottan legelõkelõbb
 6563    I,  1879    |                  azon boldog tévedésben él, hogy a betû betû, azaz tout egal...
 6564    I,  1879    |                bizonyosan ki fogja találni, hogy a lénia fölött vagy alatt
 6565    I,  1879    |                     a barátai volnának meg?~Hogy teljes legyen az udvara,
 6566    I,  1879    |                      ahhoz az is szükséges, hogy legyenek szolgái, inasai,
 6567    I,  1879    |                   az ellen lehet kifogásom, hogy miért vetkõzik ön ki igénytelen
 6568    I,  1879    |                 eset a magyar anekdótákban, hogy a fösvény háziúr kiment
 6569    I,  1879    |                     de arra még nincs eset, hogy a kutya felöltözött volna
 6570    I,  1879    |           félreértette. Ön azon hitben van, hogy a lexikon a Clio könyvtára
 6571    I,  1879    |                   van tõlem az az intenció, hogy én a »Magyar Lexikonba«
 6572    I,  1879    |             szükséges az illetõk életrajza.~Hogy valaki azért, mert szerkesztõ,
 6573    I,  1879    |                Lexikonban õ is) azt mondta, hogy »aki egyszer valami szellemdús
 6574    I,  1879    |                    az az egy dolog is kell, hogy megszerezze számára a kritika
 6575    I,  1879    |            buzdítását, még annak dacára is, hogy nem arisztokratikus bölcsõben
 6576    I,  1879    |                nemzetiségi!)~Lehet azonban, hogy ön nem is egészen tudta
 6577    I,  1879    |                     betûk után következnek, hogy életrajzi adataikat a szerkesztõséggel
 6578    I,  1879    |                hozzám intézett fölhívására.~Hogy önnek ez fáj Kék Hyacynt
 6579    I,  1879    |             Lexikonban) az történt egyszer, hogy a császárné brokátszoknyáját
 6580    I,  1879    |                Hyacint úr! Nagyon sajnálom, hogy én nem mondhatom azt e társalgás
 6581    I,  1879    |                 Jozefine mondott.~Sajnálom, hogy ön pedig ellenben elmondhatja
 6582    I,  1879    |                    de Précomeneu akivel ön, hogy ezt megkérdezhesse tõle,
 6583    I,  1879    |                    Laci pékjén megesett az, hogy míg õ egyre nõtt hasban,
 6584    I,  1879    |                    lehetõséget is fölhozza, hogy mire az M betûre kerül a
 6585    I,  1879    |               kíváncsi, hát önnek megsúgom, hogy biz az valószínû, miszerint
 6586    I,  1879    |              használnia.~Különben bocsánat, hogy olyan hosszú ideig fárasztottam.
 6587    I,  1879    |           kormánynál, akképpen folyamodott, hogy a maga számára meg mágnási
 6588    I,  1879    |             ugyanabban a kérvényben.~Tudta, hogy a kormány valószínûleg meg
 6589    I,  1879    |                tagadni a mágnási rangot, de hogy a visszautasításért kárpótolja,
 6590    I,  1879    |                    Sok dolgot kell kérnünk, hogy aztán valamit mégis kapjunk.~
 6591    I,  1879    |                  Szegedbõl, de félni lehet, hogy úgy járunk, mint a Jókai
 6592    I,  1879    |                  akinek annyi volt a pénze, hogy abszolute nem tudott vele
 6593    I,  1879    |                    vagy pedig történhetett, hogy egy nagy úr, ki nagy háztartást
 6594    I,  1879    |                    az a dicsõség esett meg, hogy díszkorcsolyásznak választatott
 6595    I,  1879    |               megelégszik azzal az örömmel, hogy egymás mellett ülhet.~Valaki
 6596    I,  1879    |               adomáról - bár igen sajnálom, hogy Kákay Aranyos terrénumára
 6597    I,  1879    |                István, ha most föltámadnál, hogy mondanád: »De már ennyit
 6598    I,  1879    |                      Azt akarom elbeszélni, hogy a tegnapi jour-fix után
 6599    I,  1879    |        elharangozták a delet s nem akartam, hogy kedves Piroskámnak bosszúságot
 6600    I,  1879    |          nagybátyámmal találkozom.~- Hollá! Hogy van? Hogy vetõdött Szegedre?~
 6601    I,  1879    |              találkozom.~- Hollá! Hogy van? Hogy vetõdött Szegedre?~Lett
 6602    I,  1879    |             büszkeség dagasztotta szívemet, hogy a rokon mennyire el lesz
 6603    I,  1879    |               itthon?~- De bizony hazajött, hogy a speizból kiadja a fõzni
 6604    I,  1879    |                    bizonyosan elfelejtette, hogy az összes készletben levõ
 6605    I,  1879    |                    megjön, mondja meg neki, hogy kedves vendégünk van, aki
 6606    I,  1879    |                     Teca a fülemhez hajolt) hogy a vacsorából semmi sem lehet
 6607    I,  1879    |                    mondanom azon reményrõl, hogy kedves nõmet önnek bemutathassam.
 6608    I,  1879    |                      s ennek a következése, hogy maholnap az egész biztosi
 6609    I,  1879    |                    Nem lehet dolgozni, mert hogy a még föl nem becsült házak,
 6610    I,  1879    |                 annak a szomorú igazságnak, hogy nagyon sokat, hogy mennyit
 6611    I,  1879    |              igazságnak, hogy nagyon sokat, hogy mennyit veszítettünk? Alig
 6612    I,  1879    |       megközelítésével. Persze oly alakban, hogy a valóságtól szokott kénytelen
 6613    I,  1879    |                   némasága enged sejtenünk? Hogy elosszák köztünk igazságos
 6614    I,  1879    |                   könyörülete összehordott. Hogy kimutassák hiteles adatokban,
 6615    I,  1879    |               tanáccsal, olcsó jótanáccsal, hogy milyen úton-módon lesz segítségünkre
 6616    I,  1879    |            tapasztaljuk, amit tapasztalunk? Hogy a kárbecslésen túl a királyi
 6617    I,  1879    |                  készítõit. Tudni kívánjuk, hogy jót, rosszat várjunk-e attól
 6618    I,  1879    |                   akarat, vagy a lehetõség, hogy rossz helyzetünket jobb
 6619    I,  1879    |           helyzetünket jobb irányba lökjék?~Hogy mi ezt nem tudjuk, maga
 6620    I,  1879    |                fiaskóján. Kedvezõ véletlen, hogy »mindennél fontosabb« becslést
 6621    I,  1879    |             szakította. Legalább meglátjuk, hogy a kemény napi munkától egy
 6622    I,  1879    |                  kinek [!] melléje adattak, hogy eszméket teremtsenek, tisztükhöz
 6623    I,  1879    |               városalkotás. Ideje lesz már, hogy az intézõ fõk egyik-másik
 6624    I,  1879    |                  úgy is, mint eddig, dacára hogy e vádak most neveket és
 6625    I,  1879    |                     szükségét érezni annak, hogy egyik fõhivatalnoka tisztán
 6626    I,  1879    |                      nem fogja-e követelni, hogy a magas állás és fõnemesi
 6627    I,  1879    |               fogja-e méltányosnak tartani, hogy a sajtóban emelt vád alapossága
 6628    I,  1879    |                magántársalgás közt egyszer, hogy: ha Szeged föl akarná és
 6629    I,  1879    |                    nem úgy kell értelmezni, hogy a királyi biztostól várjunk
 6630    I,  1879    |                  biztostól várjunk mindent, hogy töltse föl dombbá az üstöt,
 6631    I,  1879    |                melyben a régi város állott, hogy az építse föl mindenkinek
 6632    I,  1879    |             elajándékozandó pénzt?~Mondjuk, hogy tekintve, miszerint a parlament
 6633    I,  1879    |                    indokolja azt a kormány, hogy nekünk tíz-tizenöt milliót (
 6634    I,  1879    |                   kiépítésénél fölhozatott, hogy egy ország fõvárosának kinézésére
 6635    I,  1879    |            államsegélyt, nem lehet kívánni, hogy az elpusztult Szeged is
 6636    I,  1879    |               helyzet rendkívülisége, s az, hogy a régi szegedi adóképességet
 6637    I,  1879    |               illeti, az mindenesetre kell, hogy meglágyítsa a szíveket,
 6638    I,  1879    |                 számunkra, mert megvalljuk, hogy még édes magyar hazánknál
 6639    I,  1879    |          bizonyosságot szereztünk az iránt, hogy a kormány nem szándékozik
 6640    I,  1879    |                 Most már ki merjük mondani, hogy a kormányt emiatt nem lehet
 6641    I,  1879    |                   túlzó követelések nemcsak hogy imelygõsek, hanem a szimpátiát (
 6642    I,  1879    |                   aki Szegedet arra utalta, hogy szerencsétlenségébõl merítse
 6643    I,  1879    |             körülöleli, alkalmat ad nekünk, hogy az épülõ város alapját úgyszólván
 6644    I,  1879    |                     vázlatát úgy tegyük le, hogy az idõvel világvárossá is
 6645    I,  1879    |                    mindig emlékeztetni fog, hogy hiányzik valami hozzá; s
 6646    I,  1879    |                tûrjük, s új munkára készen, hogy kitartással, fáradhatatlansággal
 6647    I,  1879    |                      régen kellett várnunk. Hogy Ausztria folytatja a megkezdett
 6648    I,  1879    |              megkezdett hódítás nagy mûvét, hogy a novibazári expedíció még
 6649    I,  1879    |                   még ez év õszén meg kell, hogy történjék.~Sokáig titokban
 6650    I,  1879    |                     a Monarchia népe elõtt, hogy a nagy hódítási buzgalom
 6651    I,  1879    |                  kimutatják elég világosan, hogy a bölcs katonák még bölcsebb
 6652    I,  1879    |              szomorú, drága tapasztalatból, hogy a »csekély áldozatok« míly
 6653    I,  1879    |                 míly nyúlós termé­sze­tûek. Hogy az elõirányzott minimális
 6654    I,  1879    |                  igényekkel. De csak azért, hogy késõbb föllicitálhassanak
 6655    I,  1879    |               belügyminiszter úgy találják, hogy Magyarország fölötte jól
 6656    I,  1879    |                    várásában. Úgy találják, hogy mi is elhisszük, amit velünk
 6657    I,  1879    |          bölcsessége bicsaklott el annyira, hogy egy kis »hep-hepet« inszcenírozzon;
 6658    I,  1879    |                  már a »Szegedi Hiradónak«, hogy a zsidógyûlöletnek hangot
 6659    I,  1879    |                    most.~Nyilvánvaló dolog, hogy mikor a Hiradót említem,
 6660    I,  1879    |                    melyet annak cáfolatául, hogy a XIX-ik században csodák
 6661    I,  1879    |                     zsidók elleni hecceket, hogy az a kék vér harca; a »kék
 6662    I,  1879    |                    üsztökéli [!] a karokat, hogy döfjenek; azt hinné, hogy
 6663    I,  1879    |                   hogy döfjenek; azt hinné, hogy a honalapító õsapák sarjai
 6664    I,  1879    |                 állít az ifjúság vezetõivé, hogy azok vallási gyûlölet szószólóivá
 6665    I,  1879    |                mindnyájan azért imádkozunk, hogy ez a város még egyszer legyen, -
 6666    I,  1879    |               halottakat siratjuk, ahelyett hogy az élõkkel ráérnénk civakodni.~
 6667    I,  1879    |                 névsort lehetne összefûzni, hogy még talán a »Hiradó« is
 6668    I,  1879    |                     azon a vádon alapultak, hogy a zsidóság nem magyarosodik,
 6669    I,  1879    |                    ifjabb szegedi nemzedék, hogy aranyzsinóros mente lóg
 6670    I,  1879    |              egyszer Szegedet megkérdeznék, hogy vajon mire a legbüszkébb,
 6671    I,  1879    |                   megjegyzem a közönséghez, hogy õ (Nagy Sándor úr) nem jár
 6672    I,  1879    |     összehasonlításával kívánja megdönteni. Hogy õ rólam miképp gondolkozik,
 6673    I,  1879    |                 elhiszem Nagy Sándor úrnak, hogy õ nem akart zsidóheccet,
 6674    I,  1879    |            zsidóheccet, mert hiszen mondja, hogy nem akart - hanem azt meg
 6675    I,  1879    |                   meg viszont õ ösmerje be, hogy az illetõ »Röppentyû«-bõl
 6676    I,  1879    |                  írtam; mert én azt tartom, hogy polemikus természetû cikk
 6677    I,  1879    |                   Sándor úr cikke alatt is.~Hogy K. H. úr nem írta ki a nevét,
 6678    I,  1879    |                   Azt én szívesen elhiszem, hogy K. H. úrnak kényelmetlen
 6679    I,  1879    |                  pedig szintén nem kívánom, hogy fölfogásával meghódoljon
 6680    I,  1879    |                    29-ÉN~Öt éve elmúlt már, hogy az országban megindultak
 6681    I,  1879    |                    non lucendo föltétellel, hogy ezek majd dolgozni fognak,
 6682    I,  1879    |                 nyomukban az adókivetésben, hogy minden magyarországi száj
 6683    I,  1879    |               készen, de még kilátás sincs, hogy egyhamar készen legyen.
 6684    I,  1879    |                     a fölösleges milliókat, hogy valahogy bajunk ne legyen
 6685    I,  1879    |                     el az embert, ha látja, hogy dacára a sors és viszontagságok
 6686    I,  1879    |                újabb csapás.~Tagadhatatlan, hogy a földkataszteri munkálatok
 6687    I,  1879    |          valamennyit. Érdekükben áll tehát, hogy húzzák, halasszák a dolgot,
 6688    I,  1879    |                 történik is huzavona annyi, hogy a hideg szemlélõ is bosszankodik.
 6689    I,  1879    |                   csak az az egy menti meg, hogy ha bármely más ügyet veszünk
 6690    I,  1879    |            Kálmánnak egyik jellemzõ vonása, hogy õ feltétlen párthíveit védszárnyai
 6691    I,  1879    |              államférfiútól követel­hetjük, hogy magasabb álláspontot foglaljon
 6692    I,  1879    |                talán helyre áll; míg látva, hogy Tisza csak a legfelsõbb
 6693    I,  1879    |                  vagyunk arról meggyõzõdve, hogy megtagadta volna a »szabad­
 6694    I,  1879    |                    lehetetlen volt elhinni, hogy Tisza Kálmán ennyit »merjen«.
 6695    I,  1879    |                  alig lehet már kételkedni, hogy Tisza Kálmán csakugyan meg
 6696    I,  1879    |                 József fogja indítványozni, hogy a szegedi ünnepélyeket rendezõ
 6697    I,  1879    |                   szépen jellemzi Szegedet, hogy egyszerûbb polgárai is színvonalán
 6698    I,  1879    |                    szívek vannak.~Nem kell, hogy ezekre fényt vessen a díszpolgári
 6699    I,  1879    |                     rege...~Nem azt veszem, hogy mintegy negyedmillió frank
 6700    I,  1879    |                 letörlõje), nem azt veszem, hogy az egész mûvelt világ arcát
 6701    I,  1879    |              velõket, s elfelejteté velünk, hogy kisebbek vagyunk, csak azt
 6702    I,  1879    |                   vagyunk, csak azt hittük, hogy szegényebbek.~Hanem ami
 6703    I,  1879    |               bizottság iránti hálánkat az, hogy ezek az urak egész küzdelmet
 6704    I,  1879    |                egész küzdelmet állottak ki.~Hogy a magyarok iránt ellenséges
 6705    I,  1879    |              furakodni, határozatba vették, hogy csupán franciák lehetnek
 6706    I,  1879    |               szóért. Magyarok, akik érzik, hogy minden apróság fontos, ami
 6707    I,  1879    |                  átallanak ravaszkodni sem, hogy kifog­has­sanak a labancokon.
 6708    I,  1879    |                    köztársasági kormánynál, hogy a plakátok egy része sárga-fekete
 6709    I,  1879    |                 közbenjárására) elrendelte, hogy az opera-palotán ha ott
 6710    I,  1879    |                  tartottak, s azt végezték, hogy azért sem lesz ott a sárga-fekete
 6711    I,  1879    |                    képviselõ volt megbízva, hogy Szeged színei iránt tudomást
 6712    I,  1879    |       státus-gondoktól), de az is meglehet, hogy nem kapta meg elég jókor
 6713    I,  1879    |                  jókor a sürgönyt. Elég az, hogy nem tudván Szeged színeit,
 6714    I,  1879    |                nézve is az volt a rendelet, hogy abba is csak úgy lehet magyar
 6715    I,  1879    |               valaha, ha majd eljön az idõ, hogy »vas«-ra lesz szükségünk.
 6716    I,  1879    |                    szükségünk. Pedig tudom, hogy eljön.~S Szekerke indítványa
 6717    I,  1879    |                   ugyan lesz - (originális, hogy még ilyen dolog is pártkérdés,
 6718    I,  1879    |             indokolni a meg nem választást, hogy a díszpolgári intézmény
 6719    I,  1879    |                    azt akarják bizonyítani, hogy Massenet, Gouzien stb. nem
 6720    I,  1879    |                  ellenkezésükkel kimutatni, hogy õk a municipális törvényt
 6721    I,  1879    |               országot azzal a ripõkséggel, hogy egy ilyen külsõ udvariassági
 6722    I,  1879    |           hetvenezer ember.~S innen van az, hogy a párisi komité mûködésének
 6723    I,  1879    |              Becsületére válik Szekerkének, hogy neki jutott legelõbb eszébe
 6724    I,  1879    |                   arra az egyszerû dologra, hogy becsüljük meg magunkat.
 6725    I,  1879    |                Montecuccoli gróf kitalálta, hogy a háború viselésére három
 6726    I,  1879    |                    megokosodtak arra nézve, hogy milyen eszközökkel fognak
 6727    I,  1879    |                csinálták azt az anagrammát, hogy »centum oculi«) okos ember
 6728    I,  1879    |                   kitaposott nyomon indult, hogy majd szerzek hát Szeged
 6729    I,  1879    |                   az õ ittlétének, mint az, hogy a Klauzál tért és Iskola
 6730    I,  1879    |                   Csak azt nem tudja senki, hogy »mit«.~A finn mesék hõsei
 6731    I,  1879    |                    végeznek olyan dolgokat, hogy az apró kása közül kiválogatják
 6732    I,  1879    |                   elegendõk, de nem hiszem, hogy sokat végezhetne itt, hol
 6733    I,  1879    |                     tollat rágja. Virraszt, hogy gondolkozhassék. S a gyertyának,
 6734    I,  1879    |                     sem jutott Tisza Lajos, hogy számot vetve a rendelkezésére
 6735    I,  1879    |                    Élõ bizonysága ez annak, hogy még komolyan át sem gondolták,
 6736    I,  1879    |                 Mert akkor tudniok kellene, hogy ez ügyek elõleges rendezése
 6737    I,  1879    |                     s könnyen megérthetjük, hogy a jövõ tavaszkor még egyszer
 6738    I,  1879    |                  vetheti meg azt a sportot, hogy most a dicsõségre tartson
 6739    I,  1879    |                    De amíg õ arról töpreng, hogy mi legyen ezekben a teendõkben
 6740    I,  1879    |                rekonstrukció természete az, hogy az alaprészeit gyorsan kell
 6741    I,  1879    |           befolyásoló tanácsosi apparátust, hogy annak a nehézkessége ne
 6742    I,  1879    |              kellett volna legelõbb nyomni, hogy az új város kipattanjon
 6743    I,  1879    |                  Mohameddel ugyan megesett, hogy egy szelíd fehér galamb
 6744    I,  1879    |                   hittek a fehér galambban. Hogy Tiszának is van-e ilyen
 6745    I,  1879    |                     Annyi azonban bizonyos, hogy mi Szegediek nem vagyunk
 6746    I,  1879    |                igazhivõ muzulmánok.~Félünk, hogy Tiszát is az a tõr ejtette
 6747    I,  1879    |                fejénél, ki úgy pusztult el, hogy nem volt rendes életmódja:
 6748    I,  1879    |                   annyira meg van szorítva, hogy csak tömeges föllépés kölcsönözhet
 6749    I,  1879    |                    ügy állását, s tudhatta, hogy ismét elkövettetik az érdekeltek
 6750    I,  1879    |                 részérõl minden arra nézve, hogy Szeged a percsórai láncokat
 6751    I,  1879    |                   meg a közönséget aziránt, hogy nem adja-e beleegyezését
 6752    I,  1879    |              kifejezheti háláját, s kell is hogy kifejezze mindazon nemzetek
 6753    I,  1879    |                  kormánypárti sajtónak sem, hogy Várady rendjel-ügyébe Tisza
 6754    I,  1879    |                    Tisza is be volt avatva, hogy õ pártfogása alá vette Várady
 6755    I,  1879    |                vette Várady dolgait, azért, hogy zilált anyagi viszonyokban
 6756    I,  1879    |                 milyen utat választ õ arra, hogy a hinárból meneküljön?~Mint
 6757    I,  1879    |                   Asbóth leleplezései? Azt, hogy Zichynek vissza kellett
 6758    I,  1879    |            nyirbálják.~Tehát arról van szó, hogy a sajtó bûnhõdjék erényeiért,
 6759    I,  1879    |                 elõtt nyilvánosságra hozni, hogy azzal részvétet kolduljon
 6760    I,  1879    |                    A nemzet bukásán nemcsak hogy meg nem ijed, dacára a mumusoknak,
 6761    I,  1879    |                     meg van gyõzõdve arról, hogy milyen óriási csapás éri
 6762    I,  1879    |                  gróf csalódott. Azt hitte, hogy megelégszik a nemzet azon
 6763    I,  1879    |                   némileg legyezõ tudattal, hogy honfitárs ül a külügyminiszteri
 6764    I,  1879    |                     beéri azon dicsõséggel, hogy a társadalom sorsát intézõ
 6765    I,  1879    |                 ámíttatja el magát azáltal, hogy magyar nyelven védenek elõtte
 6766    I,  1879    |                  fog. Nem mintha azt várná, hogy Andrássy helyét a külügyminisztériumban
 6767    I,  1879    |                elmondhatja a magyar nemzet, hogy »Hál istennek megmenekültem
 6768    I,  1879    |                   Andrássyban bíztak. Most, hogy Andrássy megy, Tisza állása
 6769    I,  1879    |                      KÉSZÜLÕDÉS~Öt éve már, hogy mint nyûg, nyakunkon Tisza
 6770    I,  1879    |        tehetetlensége lehetõvé tették neki, hogy annyi botlás, annyi erõszak,
 6771    I,  1879    |                     csak azt bizonyították, hogy amit tudtak is elfelejtették,
 6772    I,  1879    |                    kellett volna tanulniok, hogy nálunk a választásoknál -
 6773    I,  1879    |                 melynek népszerûség a neve. Hogy az a cukorhegy miként képzõdik,
 6774    I,  1879    |                bizonyítására lett fölhozva, hogy Magyarországon a kormányokat
 6775    I,  1879    |                   emberek lévén akár azért, hogy az állapotok ne bolygattassanak,
 6776    I,  1879    |                   szent Páltól, mert érzik, hogy Tisza Kálmán alul ki van
 6777    I,  1879    |                    van véve a gyékény java: hogy most Andrássy távozása se
 6778    I,  1879    |                    szemben, jól esik tudni, hogy vannak még férfiak, kik
 6779    I,  1879    |                    Geszten, ki Bécsbe siet, hogy ott megerõsítse hatalmát,
 6780    I,  1879    |              elesnék, már azon gondolkozik, hogy miként kelhessen föl.~És
 6781    I,  1879    |         összetartanak. Egyedül õtõlük függ, hogy elérjék céljukat s elseperjék
 6782    I,  1879    |            koporsóban feküdtünk meghalva, - hogy föltámadhassunk: Franciaország
 6783    I,  1879    |                óriás nemzet átnyújtá kezét, hogy minket fölemeljen, - a csapkodó
 6784    I,  1879    |               küldöttei jönnek ma Szegedre, hogy meghozzák hazájuk szíves
 6785    I,  1879    |                hazájuk szíves üdvözletét, s hogy megvigyék amit mi üzenünk.~
 6786    I,  1879    |                     Vigyék meg hírét annak, hogy amikor õk itt jártak, azt
 6787    I,  1879    |                  tesz ok nélkül, valószínû, hogy ennek is megvan a maga oka.~
 6788    I,  1879    |                     is megvan a maga oka.~S hogy ez az ok nemsokára nyomot
 6789    I,  1879    |                   nem befolyásolja annyira, hogy egy ily búcsújelenettel
 6790    I,  1879    |               padjára juttatta, lehetetlen, hogy szeretni tudjon.~Másnak
 6791    I,  1879    |                    régebben is kijelentené, hogy õ Andrássyval megint viszonyban
 6792    I,  1879    |            viszonyban áll, s oka van hinni, hogy az neki (már t. i. Andrássy
 6793    I,  1879    |                     vajon tudta-e Andrássy, hogy mit gondol Bismarck?~Andrássy
 6794    I,  1879    |                  szemtelenül kiböffentette, hogy sajnálja Andrássy bukását,
 6795    I,  1879    |                     lábon volt Bismarckkal, hogy Ausztria politikáját jóformán
 6796    I,  1879    |             találkozásnak egyéb célja, mint hogy Bismarck ezért kéreti kedves
 6797    I,  1879    |                   hû barátját búcsú-csókra, hogy annak elcsattanása alatt
 6798    I,  1879    |                      Csakhogy attól félünk, hogy mikor aztán igazán hû barátokra
 6799    I,  1879    |                     Szeged város azonfölül, hogy egyike a legeredetibb városoknak,
 6800    I,  1879    |                   az még álomnak is valaha, hogy a nép, az úrbériség igájában
 6801    I,  1879    |                     elsõ magot vetették el, hogy abból a szabadelvûség eresszen
 6802    I,  1879    |                    azért tartá azt kezében, hogy az fönségesen lobogjon a
 6803    I,  1879    |                     nép azzal ámítja magát, hogy az a szabadság, hogy õ mindent
 6804    I,  1879    |                 magát, hogy az a szabadság, hogy õ mindent tehessen. Hogy
 6805    I,  1879    |                    hogy õ mindent tehessen. Hogy az a szabadság, ha mindent
 6806    I,  1879    |                  mert ez nem megy. - Azért, hogy eddig a kezek voltak rendelve
 6807    I,  1879    |        keresményével.~Jó szerencse azonban, hogy e kórtünetek, melyekrõl
 6808    I,  1879    |                     ezért gondoskodni kell, hogy az egyes hiányok pótoltassanak.~
 6809    I,  1879    |                    eddig is oly magaslaton, hogy messzire kiválik hason országok
 6810    I,  1879    |                    ha bevégzi az egyetemet, hogy lerázhatta az iskolaport.
 6811    I,  1879    |                kávéházakat bújja, ahelyett, hogy a népkörökben megfordulva
 6812    I,  1879    |                  azt találgatják egymásról, hogy vajon melyikük a szegényebb.~
 6813    I,  1879    |                     az egyenlõség küllõibe, hogy azokat kitörje? Melyik osztály
 6814    I,  1879    |           összességben; aki egyenkint igaz, hogy csak »hallja kend«, de együttvéve »
 6815    I,  1879    |                  lehet az annyira hálátlan, hogy midõn valaki, aki hatalmasabb
 6816    I,  1879    |                   azokat a rikító színeket, hogy Szegeden karikatúrává váljék?
 6817    I,  1879    |         principiumokat olyan hamis formába, hogy csak kacagásra indító alakban
 6818    I,  1879    |                      arra kellett ébrednie, hogy még a saját elvtársai is
 6819    I,  1879    |                   nyüzsgésében. Egyesültek, hogy tömörülve legyenek, s az
 6820    I,  1879    |              zászlójára az ország, kormány, hogy az iparosok abban fogják
 6821    I,  1879    |                    látni az ipar haladását, hogy õk lesznek törvényhozókká?~
 6822    I,  1879    |                    most nem gondolunk arra, hogy gróf Apponyi Albert vegyen
 6823    I,  1879    |          iparérdekek, nem súgta meg valami, hogy éppen azt veszélyeztetik,
 6824    I,  1879    |              porolhatja a rászedett ország, hogy ne legyen benne béka többé.~
 6825    I,  1879    |                      Programjában kimondta, hogy ellensége az észarisztokráciának.
 6826    I,  1879    |             törvényhozásba Pulszky ellen, s hogy õ oda bejusson, szégyenszemmel
 6827    I,  1879    |          billenytyûnek olyan volt a rugója, hogy kipattantotta az osztályversengést.~
 6828    I,  1879    |                     III.~Régi dolog már az, hogy aki a levesből evett, vágyik
 6829    I,  1879    |                     Helyesen mondta valaki, hogy a népszabadság olyan volt
 6830    I,  1879    |                      Mert amint azt látták, hogy egy kötélgyártó, ki nem
 6831    I,  1879    |                   ki nem viselte magát úgy, hogy mint karakter tündököljön
 6832    I,  1879    |                 Azután elhitették magukkal, hogy annak így kellene lenni
 6833    I,  1879    |                     az állásponton állanak, hogy ez nem is lehet másképp.~
 6834    I,  1879    |                     parányi magból kelt ki: hogy az iparosok csak iparost
 6835    I,  1879    |                    nem lehet annyira érett, hogy megállni tudjon, ha már
 6836    I,  1879    |                 gurulni fog.~Mert meglehet, hogy Börcsök Sándor nem lesz
 6837    I,  1879    |                szemek nem.~Ne higgye senki, hogy Börcsök esetleges elejtésével
 6838    I,  1879    |                  azt fogjuk már hinni róla, hogy az csak föld alatt bujkáló
 6839    I,  1879    |              Környezetének meg volt tiltva, hogy teát adjanak neki.~Egy napon
 6840    I,  1879    |          akadályozza õket ebben.~Meglátták, hogy semmi okuk nyugtalankodni
 6841    I,  1879    |                  sem háborgatja. Meglátták, hogy igazán õk uralkodnak - bátran
 6842    I,  1879    |                   ki a követjelöltre nézve.~Hogy az helybeli legyen.~Hogy
 6843    I,  1879    |                    Hogy az helybeli legyen.~Hogy az fiatal erõ legyen.~S
 6844    I,  1879    |                     az fiatal erõ legyen.~S hogy függetlenségi legyen a hitvallása.~
 6845    I,  1879    |                   második pont pedig azért, hogy az a helybeli erõ ne lehessen
 6846    I,  1879    |                   mondja a latin közmondás; hogy »parva sapientia regitur
 6847    I,  1879    |                 mégsem tételezem föl róluk, hogy a »parva sapientiát« a Kalmár
 6848    I,  1879    |                  Rájok lehet ismerni.~Igaz, hogy maguk is meghökkentek, mikor
 6849    I,  1879    |                 fontosságú nyilatkozatának, hogy »magából öcsémuram miniszter
 6850    I,  1879    |                     Szimplex ember, akinek, hogy szegediesen fejezzem ki
 6851    I,  1879    |                irányban védhetik a vezetõk, hogy ez t. i. taktikából történt,
 6852    I,  1879    |                   közre járult volna ahhoz, hogy káoszt teremtsen az alsóvárosi
 6853    I,  1879    |                   kiképeztetését.~Ahelyett, hogy e habozó véleményhullámzással
 6854    I,  1879    |                     ami alá elég egy gyufa, hogy tüzet gyújtson, s azt tetszés
 6855    I,  1879    |                    tudja azt a szegedi nép, hogy melyiket válassza?~A szegedi
 6856    I,  1879    |                  egy telivér szegedi ember, hogy az õ képviselõje azt ne
 6857    I,  1879    |                   képviselõje azt ne tudja, hogy õ Szögedébe való, s ne így
 6858    I,  1879    |              kigyelmedet Kapros János Uram! Hogy van odahaza a háznép?«~Ez
 6859    I,  1879    |             beszegõdvén a béke apostolának, hogy annak tanát hirdesse messze
 6860    I,  1879    |                    eszméje, s annak tudata, hogy ily háború esetén nélkülünk
 6861    I,  1879    |                     ösztönszerûleg érezzük, hogy soha a háború oly közel
 6862    I,  1879    |                 tudják nálunknál is jobban, hogy milyen kevés alapja van
 6863    I,  1879    |                   megszilárdulása. Mondják, hogy semmi kétely ne férjen hozzá,
 6864    I,  1879    |                     bástya fokán mondja el, hogy: igen, mi is békét akarunk,
 6865    I,  1879    |                 akarunk, mi is azt akarjuk, hogy Európa nyugalma ment legyen
 6866    I,  1879    |                     nem látszik meg rajtuk, hogy a fehér cár és a németek
 6867    I,  1879    |                   nem kérdi magától titkon, hogy a modern apostolok nem ûztek-e
 6868    I,  1879    |                    gyilkot nyújtottak neki, hogy nem csoda, ha már nem hiszünk
 6869    I,  1879    |                     ez csak azt jelentette, hogy tizenhárom helyen fog megnyílni
 6870    I,  1879    |                 többé... inkább enyhületet, hogy: nem hiába haltak el.~A
 6871    I,  1879    |                     azt találnánk kérdezni, hogy hát velünk vajon meg vannak-e
 6872    I,  1879    |                     bûnök összes hálózatán, hogy végül fölkiálthasson: »Ki
 6873    I,  1879    |             fölkiálthasson: »Ki mondja még, hogy nincsen másvilág?«~S ez
 6874    I,  1879    |                meggratulálják a nevenapján, hogy az isten sokáig éltesse.~
 6875    I,  1879    |                     éltesse.~Ki mondja még, hogy nincsen másvilág?~Tehát
 6876    I,  1879    |                 legelsõ impresszió az volt, hogy vagy Tisza Lajos fog érdemtelennek
 6877    I,  1879    |                     szándékosan nem mondom, hogy végzett. S ennek a föladatnak
 6878    I,  1879    |              olyannak, mely arra késztetne, hogy határozatomhoz ne ragaszkodjam«.
 6879    I,  1879    |                   meghódítani az embereket, hogy távol tartá magát tõlük.~
 6880    I,  1879    |                   volt minden panasz elõtt, hogy igazságos lehessen. S megorvosolt
 6881    I,  1879    |                Harcot folytatott ellenünk - hogy mindenkit legyõzzön - a
 6882    I,  1879    |                    mûködése megérdemli azt, hogy az elsõ elismerõ szó az
 6883    I,  1879    |                   fáradságot venné magának, hogy újévre népszámlálást rendeljen
 6884    I,  1879    |                     rendeljen el, kitûnnék, hogy majdnem teljes számmal vagyunk.~
 6885    I,  1879    |               tanácsos is nemsokára megéri, hogy új kalapot vehet;35 az állandó
 6886    I,  1879    |                     kigondolt, mik által, - hogy a fönnebbi kifejezést használjam,
 6887    I,  1879    |                    szétreccsenhet az egész, hogy a puszta földön találjuk
 6888    I,  1879    |                  elemek mind összeesküdtek, hogy segíteni fognak az enyészetnek,
 6889    I,  1879    |                 legjobban fáj Szegednek az, hogy mikor a végzet koldusokká [!
 6890    I,  1879    |              emberek jó hírnevéhez nyúltak, hogy azt is eltemessék.~Ráfogták,
 6891    I,  1879    |                    is eltemessék.~Ráfogták, hogy háládatlan, hogy telhetetlen,
 6892    I,  1879    |                  Ráfogták, hogy háládatlan, hogy telhetetlen, hogy követelõ:
 6893    I,  1879    |               háládatlan, hogy telhetetlen, hogy követelõ: s Szeged népének
 6894    I,  1879    |                   meg azon örök igazságban, hogy minden mulandó. S az isten
 6895    I,  1879    |                   le mindent.~Ki mondhatja, hogy a cél nem nekünk kedvezõ?~
 6896    I,  1879    |               BOTRÁNYOK ÉVADJA~Elmondhatni, hogy sohasem volt Magyarországon
 6897    I,  1879    |                   állása oly szerencsétlen, hogy a tehetetlenség átkos magvát
 6898    I,  1879    |               sorsára kevés súllyal bír az, hogy Zichy lövi-e meg Asbóthot,
 6899    I,  1879    |                 Asbóth Zichyt, valamint az, hogy melyik marad a színpadon
 6900    I,  1879    |                    újra?~Más itt a baj.~Az, hogy a parlamenti élet sorvadásban
 6901    I,  1879    |           parlamenti viszonyok nem engedik, hogy más alakban toroltassék
 6902    I,  1879    |                   éppen az ássa meg sírját, hogy a parlamentáris miniszter
 6903    I,  1879    |                 fogalmát akképp játssza ki, hogy amennyivel kevesebb befolyást
 6904    I,  1879    |                     Zichy-afférnál s lehet, hogy e nyitott szem nem lesz
 6905    I,  1879    |                  múltban, azt kell hinnünk, hogy a Tisza-kabinet örökkön-örökké
 6906    I,  1879    |                  miniszterelnök azon felül, hogy zsíros »sine curá«-ba rakta
 6907    I,  1879    |                     lenni az õ gallérjához, hogy nem egykönnyen szakadhat
 6908    I,  1879    |               mintha valami jelek mutatnák, hogy Tisza Kálmán talpa alatt
 6909    I,  1879    |         lehangoltsága, s azon intézkedések, hogy a szavazásra az összes kormánypárti
 6910    I,  1879    |            Összegyûjtetik minden csöpp erõ, hogy a lankadó inakban elõsegítse
 6911    I,  1879    |           vérkeringést.~És Tisza mégis fél, hogy a boszniai javaslat nem
 6912    I,  1879    |                  megjegyzései azt sejtetik, hogy el van készülve az utolsó
 6913    I,  1879    |             származhatnak még ebbõl... Kár, hogy nem úgy tett, mint az »Enyém,
 6914    I,  1879    |                 tied, övé« címû regényében, hogy két befejezést mondott volna
 6915    I,  1879    |                  hangolta le Tisza Kálmánt, hogy érzi már, miszerint az Andrássy
 6916    I,  1879    |                rázkódtatta meg hátgerincét, hogy Széll Kálmán tegnapelõtt
 6917    I,  1879    |                 eljutott.~Egy elejtett szó, hogy Tisza Kálmánból már elég
 6918    I,  1879    |                     volt. Egy elejtett szó, hogy még csak hadd szavaztassa
 6919    I,  1879    |                    ereje. Egy elejtett szó, hogy azután pedig elmehet.~Ez
 6920    I,  1879    |                    fogadják nekik szörnyen, hogy most rendesen ki fogják
 6921    I,  1879    |              jelentés, melybõl kiérthetjük, hogy a percsórai kormánybiztos
 6922    I,  1879    |                     vett föl, dacára annak, hogy attól a törvény eltiltja,
 6923    I,  1879    |                 törvény eltiltja, s dacára, hogy a társulati érdekeltek egyhangúlag
 6924    I,  1879    |                    a helyi viszonyok felõl, hogy botránynak is beillik. S
 6925    I,  1879    |                   külföldi urakat. Az igaz, hogy tudták is a módját, mert
 6926    I,  1879    |                    ugyan nemigen kérdezték, hogy tulajdonképpen micsoda Isten
 6927    I,  1879    |                  még csak annyit megtettek, hogy megbámultatták õket velünk
 6928    I,  1879    |                   az újságokból tudtuk meg, hogy nálunk jártak. Mintha csak
 6929    I,  1879    |                  szent szándékával.~Persze, hogy ily körülmények közt mást
 6930    I,  1879    |                    ábránd lett volna. Igaz, hogy evvel aztán a mi sorsunkat
 6931    I,  1879    |                   rendezi az egészet. Igaz, hogy ez a körülmény reánk, szegény
 6932    I,  1879    |                   mert így legalább tudjuk, hogy mirajtunk ugyan ezért a
 6933    I,  1879    |                    árva rézkrajcárt sem, de hogy a vállalkozók hogy jutnak
 6934    I,  1879    |                  sem, de hogy a vállalkozók hogy jutnak majd pénzükhöz, ha
 6935    I,  1879    |                   Olyan ára van a kubiknak, hogy még a szádfal is csak kismiska
 6936    I,  1879    |                     által annyira meglazul, hogy egynegyed vagy egyharmad
 6937    I,  1879    |                   hozzá vesszük még azt is, hogy az a négy forint körül járó
 6938    I,  1879    |                     emelkedik, s ha tudjuk, hogy bizony nagyon kevés földet
 6939    I,  1879    |                    számítással is rájutunk, hogy az egész vonalon átlag egy
 6940    I,  1879    |                     könnyen kiszámíthatjuk, hogy a Percsóra Molochja, a szent
 6941    I,  1879    |                 tréfás hangot. Mert a tény, hogy a Percsórára ma építenek,
 6942    I,  1879    |                   Percsórára ma építenek, s hogy oly irtózatos árakat fizetnek,
 6943    I,  1879    |                 nemcsak az a lélekháborító, hogy pénzt dobnak ki, hanem méginkább
 6944    I,  1879    |                     ki, hanem méginkább az, hogy oly sokat dobnak ki.~Hozzá
 6945    I,  1879    |                   Hozzá vagyunk szokva már, hogy bennünket szegedieket nem
 6946    I,  1879    |               nyilatkozott. Az sem lep meg, hogy nem hallgatnak a tapasztalás
 6947    I,  1879    |                  már fönnhangon kérdhetjük, hogy miért építenek azon a percsórai
 6948    I,  1879    |                   oka talán a magas bérnek, hogy a vállalkozók óvadékot adtak
 6949    I,  1879    |                     óvadékot adtak arra is, hogy a töltést a jövõ tavaszig
 6950    I,  1879    |           elkészítik? - Mert azt hallottuk, hogy a jövõ évi március 15-re
 6951    I,  1879    |                   ember elõre megmondhatja, hogy a Percsórán márciusban már
 6952    I,  1879    |                     lehet dolgozni, vagyis, hogy megvan adva a kibúvó ajtó
 6953    I,  1879    |                 alatt lett befejezve. Mert, hogy az egész télen csak 30 -
 6954    I,  1879    |                  reményleni.~De tegyük föl, hogy mégis így van a dolog. Higgyük
 6955    I,  1879    |                    van a dolog. Higgyük el, hogy azért fizetnek oly magas
 6956    I,  1879    |                 Hozzájárul még ehhez az is, hogy a munka árát nem az egész
 6957    I,  1879    |          különbséget még aközt sem tesznek, hogy a töltés tetejére vagy a
 6958    I,  1879    |                    megmondhatna az uraknak, hogy különbözõ árakon számítják
 6959    I,  1879    |               alkalom a vállalkozó uraknak, hogy az elsõ fizetések zsebrerakása
 6960    I,  1879    |                   vállalattal együtt.~Igaz, hogy a munkabér oly magas, hogy
 6961    I,  1879    |                  hogy a munkabér oly magas, hogy ki lehet jönni mellette
 6962    I,  1879    |                   is a vállalkozó. - Vagyis hogy oly nyereséges az üzlet,
 6963    I,  1879    |                    oly nyereséges az üzlet, hogy érdemesebb egészen elvégezni,
 6964    I,  1879    |                     ezért könnyen meglehet, hogy a töltést el is fogják készíteni
 6965    I,  1879    |                akkor meg ismét azt kérdjük, hogy az ilyen nyereséges vállalatot
 6966    I,  1879    |                 kívánjuk a magunk részérõl, hogy csak inkább szökjenek meg
 6967    I,  1879    |                  elvét ingatja meg olyképp, hogy ezentúl csak félve, remegve
 6968    I,  1879    |                 Különben vigasztal a tudat, hogy ettõl már nem messze vagyunk.
 6969    I,  1879    |                  örök, bár kopott, igazság, hogy akit az isten büntetni akar,
 6970    I,  1879    |                  úgy félhangon mondja neki, hogy »kiszolgált« és takargatja
 6971    I,  1879    |                   idõ múlva arra a tudatra, hogy nagyon kell sietni az új
 6972    I,  1879    |                   azon gondolatlan elvéhez, hogy mindent kész szentesíteni,
 6973    I,  1879    |              miniszterelnök Bécs irányában, hogy a véderõ kérdésében még
 6974    I,  1879    |               állapot azon következéseinek, hogy nemzetek vérének és pénzének
 6975    I,  1879    |                kormánytól méltán várhatnók, hogy az elvállalt töméntelen
 6976    I,  1879    |                      és az a csekély elõny, hogy a törvényhozásnak joga legyen
 6977    I,  1879    |             mostanában, meg akarja mutatni, hogy amire õ szavát köti Bécsben,
 6978    I,  1879    |                    Azon kéne tehát lennünk, hogy a kormány javaslata nem
 6979    I,  1879    |         véderõtörvény kérdése. És hiszszük, hogy az országgyûlési képviselõk
 6980    I,  1879    |                  nem adott lelkeket. Ideje, hogy megmutatnók Tisza Kálmánnak,
 6981    I,  1879    |                észrevenni a miniszterelnök, hogy a rendelkezésére álló és
 6982    I,  1879    |               kormányon. Kezdi tapasztalni, hogy morális értéket ugyancsak
 6983    I,  1879    |                  Azért szárnyal híre utóbb, hogy Tisza Kálmán néhány kiváló
 6984    I,  1879    |             Foltozni akarja a személyzetét, hogy így tán új bizalmat szerezzen
 6985    I,  1879    |               Kálmán szükségét látja annak, hogy új erõket nyerjen meg a
 6986    I,  1879    |                    haldokló minisztériumba, hogy nekik is részük legyen a
 6987    I,  1879    |                  ennél.~Kell mindenekelõtt, hogy a kormány álláspontjának
 6988    I,  1879    |                  dolgok természetes rendje, hogy kis idõ múltával pillanatnyi
 6989    I,  1879    |                   orosz nihilistáknál arra, hogy a zsarnokságtól megszabaduljanak.
 6990    I,  1879    |                   egy cár rettentõ végének, hogy a vasúti vonatot tévesztették
 6991    I,  1879    |                    úgy látszik, végzete az, hogy, mint a többi állam elõtte,
 6992    I,  1879    |                juttatták a mameluk uraknak, hogy õk milyen nagyon szeretik
 6993    I,  1879    |                   rájuk nézve megalázó hír, hogy az osztrák birodalmi tanács
 6994    I,  1879    |                   aztán lényeges különbség, hogy e súlyos törvény megszavazását
 6995    I,  1879    |                    s annak a demontsrálása, hogy népek vérével és pénzével
 6996    I,  1879    |                      Azt a kárhozatos tant, hogy amit Bécsben a katona urak
 6997    I,  1879    |                   Bizonnyal nagy süllyedés, hogy kénytelenek vagyunk az államnak
 6998    I,  1879    |             eljutunk majd arra a pontra is, hogy a magyar haza szeretete
 6999    I,  1879    |                  szélrózsa minden irányába, hogy elõkészüljenek a beszámoló
 7000    I,  1879    |                választóikat meglepjék, vagy hogy kinyugodják a t. házban