bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

  501    I,  1874    |                     ez ügy csendesen marad, hogy talán azután annál nagyobb
  502    I,  1874    |                  iparkodnak a nagy testtel, hogy közös erõvel hassanak oda,
  503    I,  1874    |                   Kötve hisszük.~Annyi áll, hogy a király és Andrássy megérkezését
  504    I,  1874    |               várják mindenütt azon hitben, hogy õfelsége és minisztere már
  505    I,  1874    |                 azon reménnyel jönnek haza, hogy itt már a pártforrongások
  506    I,  1874    |                nyomon.~Attól lehet tartani, hogy újra csatlakozunk: mert
  507    I,  1874    |                    azért, mert nem hisszük, hogy nálunk, ahol államférfiaink
  508    I,  1874    |                      értelmében vesszük is, hogy ti. csak azon pártok férfiai
  509    I,  1874    |                 írunk, meg kell említenünk, hogy nemcsak nekünk van bajunk,
  510    I,  1874    |                   kiszorult.)~Legújabb hír, hogy õfelsége újra utazni fog,
  511    I,  1874    |                    bizonyos még eddig csak, hogy a miniszterek a ma Pestre
  512    I,  1874    |                    beadják lemondásukat. De hogy kik fogják õket követni,
  513    I,  1874    |                   tanúsít. Ez az elsõ eset, hogy elõleges korteskedés útján
  514    I,  1874    |                   kezet nyújtani egymásnak, hogy az összefogott kezek egy
  515    I,  1874    |                    kormánynak gondoskodnia, hogy ferde irányban haladó államgépezetünk
  516    I,  1874    |                történt, ami még soha eddig, hogy õfelsége magához híván 9-
  517    I,  1874    |                Kálmánt, a baloldal vezérét, hogy mindezek elmondván saját
  518    I,  1874    |                   Ferencet is meglátogatta, hogy az õ mindig bölcs véleményét
  519    I,  1874    |           meghallgassa - mielõtt határozna.~Hogy mirõl beszéltek, nem tudni,
  520    I,  1874    |              maradna meg. Arról is van szó, hogy Tisza Kálmán csupán a belügyi
  521    I,  1874    |                     már azt is tudni vélik, hogy Ghyczy Kálmán vallás- és
  522    I,  1874    |               biztos kútforrásból állítjuk, hogy ez mind csak tapogatózás
  523    I,  1874    |                   elhatározása a feleletet: hogy jól találgattunk-e?~Addig
  524    I,  1874    |          találgattunk-e?~Addig is kívánjuk, hogy azok, kik közel állanak
  525    I,  1874    |                    azon helyzet­ben vannak, hogy egy nemzet kívánatait tolmácsolják,
  526    I,  1874    |              másiknak, s jól gondolják meg, hogy ha pártfogultságból s önzésbõl
  527    I,  1874    |                   aminõket kellett szabnia, hogy pártja elõtt meg ne semmisítse
  528    I,  1874    |                 lehetett elfogadni anélkül, hogy önmagát meg ne semmisítse
  529    I,  1874    |                    azt akarjuk konstatálni, hogy Tisza és Szlávy is helyesen
  530    I,  1874    |                kívánt alkudozni e tárgyban, hogy a szerdán õt meglátogató
  531    I,  1874    |                  mint õ maga mondja: látta, hogy még olyan ember sem akadt
  532    I,  1874    |            hivatkozott, de oly föltétellel, hogy amennyiben közte és nézetellenes
  533    I,  1874    |              uralkodónak, mint a nemzetnek, hogy csupán a pénzügyi dolgokért,
  534    I,  1874    |                felelõsséget. Ebbõl világos, hogy Ghyczy azáltal, miszerint
  535    I,  1874    |                  roskadozó állam­épületnek, hogy õ is támogassa; mert igaza
  536    I,  1874    |                    az új miniszterelnöknek, hogy elõbb teremtsünk pénzt,
  537    I,  1874    |           beszélhetünk csak jó politikáról.~Hogy sikerül-e Ghyczynek is jó
  538    I,  1874    |                  annyit bizonyosan elérünk, hogy Ghyczy legalább kitanulmányozza
  539    I,  1874    |                 delegáció. Óhajtandó volna, hogy ez alkalommal szigorúan
  540    I,  1874    |                 legelsõsorban is erre kell, hogy figyelmünket fordítsuk.
  541    I,  1874    |                    megvan az a rossz oldal, hogy bele nem nyugszik kötelességébe,
  542    I,  1874    |                  tekintetbe vesszük azt is, hogy a békebíró, mint ilyen,
  543    I,  1874    |                     bátran következ­tetjük, hogy a békebíráskodás nem emelkedik
  544    I,  1874    |                  eszméje a bizottságnak az, hogy a közigazgatási járási tisztviselõk
  545    I,  1874    |            államférfiak is arra használták, hogy pihenjenek, kivévén Ghiczyt,
  546    I,  1874    |                   ösmerik, hinni szeretnék, hogy õfelsége levele határozott
  547    I,  1874    |                    mi népiesen azt jelenti, hogy a király odamon­dogatott
  548    I,  1874    |                    gondoljuk s azt hisszük, hogy ez egyszer király õfelsége
  549    I,  1874    |                    szükséges volt.~Mondják, hogy nemcsak õfelsége levele
  550    I,  1874    |               másrészt tapintatos­ságá­ról, hogy ez ügyben is úgy járt el,
  551    I,  1874    |                   ez ügyben is úgy járt el, hogy a kecske is jóllakjék, meg
  552    I,  1874    |            kötelessége, amint sokan hiszik, hogy a szabadelvûséget ráerõszakolja
  553    I,  1874    |                 állampolgárokra; hanem csak hogy annak útját egyengesse az
  554    I,  1874    |              bármely egyház ügyeibe nyúlni, hogy azokat eltiporja egy más
  555    I,  1874    |                     más ügy kedveért, hanem hogy azokat annyira kiegyeztesse,
  556    I,  1874    |                azokat annyira kiegyeztesse, hogy megférjenek egymás mellett.~
  557    I,  1874    |                    kormány azonban tagadja, hogy a hajó angol lett volna,
  558    I,  1874    |           menesztett Angliába azon stílben, hogy az angol kormány szántszándékosan
  559    I,  1874    |                    Különben el lehet várni, hogy ebbõl a szellemi verekedésbõl
  560    I,  1874    |               hajbakapás, annak dacára sem, hogy az angol válaszjegyzéket
  561    I,  1874    |                  húsvét utáni ülésszak kell hogy a munka és nem a meddõ viták
  562    I,  1874    |                 helyzetet is tanulmányozta, hogy az ezutáninak irányt adhasson.
  563    I,  1874    |                     úgy állt már az ország, hogy csak három napra fedezhette
  564    I,  1874    |                   mindenféleképp okoskodni, hogy az ország életét napról
  565    I,  1874    |                  bebonyolította az ügyeket, hogy ember legyen, aki kimászik
  566    I,  1874    |                 kimászik a zavarból. Lehet, hogy Ghiczy az az ember. De nemcsak
  567    I,  1874    |                     a rendszer olyan rossz, hogy munkájoknak nemcsak hogy
  568    I,  1874    |                    hogy munkájoknak nemcsak hogy látszatja nincs, hanem teljességgel
  569    I,  1874    |                    jó hatása van elannyira, hogy némely esetekben bízvást
  570    I,  1874    |               annyira lassú és bizonytalan, hogy az állam ezen kétségkívül
  571    I,  1874    |                    kételkedhet többé rajta, hogy a mi népünk nincs még megérve
  572    I,  1874    |                Montesquieu régen megmondta, hogy: a bölcs politika nemzedékek
  573    I,  1874    |                    Mainap már odajutottunk, hogy ezt belátjuk, és ez már
  574    I,  1874    |                     nyereség, mert hisszük, hogy tettek fogják követni a
  575    I,  1874    |                    Az sem szenved kétséget, hogy ha új épületet akarunk vagy
  576    I,  1874    |                     lesznek föllebbezendõk.~Hogy mint fogják ezt tudni összeegyeztetni
  577    I,  1874    |                   részletesen. De reméljük, hogy erõs akarat s egy kis praktikus
  578    I,  1874    |                  aggályos hír is keringett, hogy Ghyczy maga is lemondott
  579    I,  1874    |                  minden azt igazolta eddig, hogy önálló bank nélkül sohasem
  580    I,  1874    |               sohasem mehetünk semmire.~Az, hogy Ghyczy mindjárt kölcsönnel
  581    I,  1874    |              ügyvédek szaporodását azáltal, hogy több tanulmányt s kétévi
  582    I,  1874    |               Másodszor meg lesz határozva, hogy egy törvényszék területén
  583    I,  1874    |                     mi által elérhetõ lesz, hogy amennyiben kevesebb lesz
  584    I,  1874    |                  szép hivatásukat ahelyett, hogy az emberek hasznára fordítanák,
  585    I,  1874    |            delegáció is e héten jött össze, hogy a jövõ évi költségvetést
  586    I,  1874    |                  kifejezte abbeli reményét, hogy az állam érdekében mindent
  587    I,  1874    |                     ország nem értheti azt, hogy fösvénykedjünk a közügy
  588    I,  1874    |                  meg vagyunk róla gyõzõdve, hogy a legdemokratikusabb, legszebb
  589    I,  1874    |               bizonyosan azt fogja mondani, hogy a választási alapnak nem
  590    I,  1874    |                     mindenesetre szükséges, hogy szorosan és világosabban,
  591    I,  1874    |                    megnyugvással hallottuk, hogy a 48-iki törvény lesz az
  592    I,  1874    |               javításában, mert adja isten, hogy az igazán javítás legyen.~*~
  593    I,  1874    |              különösen azért hívta magához, hogy velök együtt az egyes tárcák
  594    I,  1874    |                 reményünket fejezhetjük ki: hogy a legközelebbi idõben várható
  595    I,  1874    |                   iki budget-et tárgyalják, hogy azután a jövõ választás
  596    I,  1874    |                    ezúttal csak annyi volt, hogy majd máskor határoznak,
  597    I,  1874    |                    de már abból a dologból, hogy a hadsereg leszállítása
  598    I,  1874    |                  biztosítékát látjuk annak, hogy Andrássy Ausztriának és
  599    I,  1874    |                forgatják, s kik jól tudják, hogy a háborúviseléshez két dolog
  600    I,  1874    |                ismertetni. Addig is annyit, hogy nagy az agitáció nevelészeti
  601    I,  1874    |                     látszottak tanácskozni, hogy miként demonstráljanak,
  602    I,  1874    |                  tagadott és ki is jelenté, hogy a belügyminiszternek nem
  603    I,  1874    |                     és el is határoztatott, hogy a május 17-iki országos
  604    I,  1874    |                  meg azon sajnálatos tényt, hogy 6.000 munkás van a fõvárosban
  605    I,  1874    |                   keserû panaszokat amiatt, hogy a magyar hazában utoljára
  606    I,  1874    |                 kelthet megbotránkozást az, hogy a pesti légszeszgyárnál
  607    I,  1874    |                   Nem kevésbé lázító az is, hogy a margitszigeti híd körül
  608    I,  1874    |                munkások tehát elhatározták, hogy felterjesztést intéznek
  609    I,  1874    |      minisztériumhoz, s kérelmök odaterjed, hogy hatna a kormány a gyárosoknál
  610    I,  1874    |       bennszülötteknek adjanak elsõbbséget, hogy becsületes munkával itthon
  611    I,  1874    |                   híjával vannak. Reméljük, hogy a magyar munkásoknak ezen
  612    I,  1874    |                     a kormánykörökben arra, hogy minisztereink figyelmét
  613    I,  1874    |                      mely nem oly kisszerû, hogy csak mosolyoghassunk felette,
  614    I,  1874    |            megérdemli azon rossz szokásunk, hogy mieinket elhanyagoljuk s
  615    I,  1874    |                minden eddigi kormányunknak, hogy befolyását és hatalmát nem
  616    I,  1874    |                hazájában, nem állanánk ott, hogy magyar munkások panaszkodjanak
  617    I,  1874    |             munkások panaszkodjanak afelõl, hogy magyarországi vállalatoknál
  618    I,  1874    |                      Hiszen mindenki tudja, hogy a szegény magyar miniszterelnöknek
  619    I,  1874    |                  helyzetét olyan élethíven, hogy aki e szomorú képre tekintett,
  620    I,  1874    |             számunkban megkezdjük, mutatva, hogy anyagilag annyira tönkre
  621    I,  1874    |               kölcsönhöz kell folyamodnunk, hogy legalább ideiglenesen magunkat
  622    I,  1874    |              fenntartani képesek lehessünk. Hogy a gyökeres orvoslás be fog-e
  623    I,  1874    |               kiáltó igazság­talanság volt, hogy csak az ingatlan vagyon (
  624    I,  1874    |                 szomorítóan bebizonyította, hogy nálunk még az országgyûlés
  625    I,  1874    |              sokszor kiemel­tem e lapokban, hogy a képviselõket sem a józan
  626    I,  1874    |                    felett azon töprenkedik, hogy min vesz egy betevõ falat
  627    I,  1874    |                pirító még az a gondolat is, hogy mit fog tartani a nemzet
  628    I,  1874    |                életfenntartására a kölcsön, hogy merte azt akkor a függetlenségi
  629    I,  1874(2) |                  még inkább bizonyítja azt, hogy a jegyzék nem osztja a pápa
  630    I,  1874    |                   volt szükséges a kölcsön, hogy merte azt a Deák-párt elpocsékolni?
  631    I,  1874    |                      Jólesik konstatálnunk, hogy ez nem a Deák-párt volt.~
  632    I,  1874    |                    véleményünk szerint úgy, hogy a nemzet megelégedve lehetne
  633    I,  1874    |                 mely szerint azt óhajtotta, hogy a kölcsön egy része a nép
  634    I,  1874    |                  kiosztására nézve javasol: hogy ti. ne olyanok között osztassék
  635    I,  1874    |                     volna az 5 milliót.)~De hogy a jobboldal el nem fogadta,
  636    I,  1874    |                    csodálatos, ámbár az ok, hogy az elõirányzott 76 és ½
  637    I,  1874    |                   ki annak lehetetlenségét, hogy azonfelül még a nép javára
  638    I,  1874    |                   az meg éppoly nevetséges, hogy egy falusi kupaktanács sem
  639    I,  1874    |           megmagyarázhatlan világbölcselem, hogy a 48-as párt, mely örökké
  640    I,  1874    |                  izgatják fel, mikor látja, hogy milyen könnyedén bánnak
  641    I,  1874    |                   megérzik minden szavazón, hogy titkon azt gondolta magában: »
  642    I,  1874    |                    még a legszomorítóbb az, hogy csupán a magyar delegáció
  643    I,  1874    |            könnyelmûséget.~Nem állíthatjuk, hogy a magyar delegációban is
  644    I,  1874    |                   már az nem volna is hiba, hogy a delegáció, mely legfontosabb
  645    I,  1874    |                     hiánya ez intézménynek, hogy szakképzetlen, dologhoz
  646    I,  1874    |                    a taktikát használta ki, hogy ami nem volt benne szabadelvû,
  647    I,  1874    |                     egyelõre csupán annyit, hogy nemcsak a választási cenzus
  648    I,  1874    |            javaslatát, mely lehetõvé teszi, hogy a nép függetlenül a hatalomtól
  649    I,  1874    |                     Volt aki azt is mondta, hogy a kormány ezzel önmagának
  650    I,  1874    |                   dacára se, s azt hisszük, hogy a Bittó-kormány befolyását
  651    I,  1874    |            befolyását jobban megnövelte az, hogy a választásoknál nem fog
  652    I,  1874    |                 pedig jele az önbizalomnak, hogy a Bittó-kormány végre egy
  653    I,  1874    |                    említém, bizton hisszük, hogy a Bittó-kormány e javaslattal
  654    I,  1874    |                vigasztaló volna az a tudat, hogy ez a nemzet tiszta, senki
  655    I,  1874    |               tukmált akaratából történt, s hogy jobb a becsületes halál
  656    I,  1874    |                szólottam, nyíltan kimondva, hogy íme ez az elsõ korrekt törvény,
  657    I,  1874    |                   de ezzel nem azt mondtam, hogy e javaslat már végképpen
  658    I,  1874    |                 Elsõ pillanatra beláthatni, hogy az ésszerûtlenség, miszerint
  659    I,  1874    |         nyilatkozott azon szerencsétlenség, hogy a törvényhozói magas tiszt
  660    I,  1874    |              vagyontalanságuk miatt nemcsak hogy nem elég függetlenek, hanem
  661    I,  1874    |               felhozni azon szomorú adatot, hogy március hóban közel 30 képviselõ
  662    I,  1874    |                említem; mindenki jól tudja, hogy egy kis válogatás bizony
  663    I,  1874    |                     nemegyszer történt már, hogy a legvilágrázóbb események
  664    I,  1874    |                 élénk beszélgetési tárgyát. Hogy miért bukott meg?~Khun nem
  665    I,  1874    |                  sokszor meglátszott rajta, hogy honvédeinket nem nagyon
  666    I,  1874    |                    körökben máris aggódnak, hogy Koller úr lehet hû »császári
  667    I,  1874    |                     hû »császári ember«, de hogy bajosan lesz alkotmányos
  668    I,  1874    |                ellenben felhozzák mellette, hogy az alkotmányhû csehek nagyon
  669    I,  1874    |                  okát sokan abban keresték, hogy a delegációk által sokat
  670    I,  1874    |             tényezõjéül. Tudva van ugyanis, hogy a fõherceggel nemegyszer
  671    I,  1874    |                   nemegyszer hivatkozva rá, hogy ezt vagy amazt az alkotmányosság
  672    I,  1874    |                  elmozdítása azért történt, hogy a hadügyminiszteri székbe
  673    I,  1874    |                     ember lelke hüvelyébõl, hogy egy bécsi államférfiúnak,
  674    I,  1874    |          bosszantott s módokon törte fejét, hogy a revolúciónak ezen veszedelmes
  675    I,  1874    |                barátja: »Meg kell rendelni, hogy minden cigány hivatalos
  676    I,  1874    |                 magyarok kedvenc nótájukat, hogy a „Gotterhalte”-val is szívesen
  677    I,  1874    |               melybõl mindenki megérthette, hogy az ország az anyagi magaslatról
  678    I,  1874    |              gátolta a kormányt: mert érzi, hogy egész államépületünk - míg
  679    I,  1874    |                     a pecsovics elvek felé, hogy azzal az ellenzéket bosszantsa -
  680    I,  1874    |                 sohase hitte volna magáról, hogy õ még valaha a kormánnyal
  681    I,  1874    |                   nem fért« a józan ésszel, hogy mint szolgálhat egy ember
  682    I,  1874    |             tanácsos és fizetést húz azért, hogy hivatalában dolgozzék reggeltõl
  683    I,  1874    |                  azt az emberi gyengeséget, hogy talán még aludni és enni
  684    I,  1874    |                 tehetjük fel azt a kérdést, hogy az ilyen képviselõnek aztán
  685    I,  1874    |              országgyûlés tekintélyének az, hogy tagjai, ha valóban függetlenek
  686    I,  1874    |                 önmagukat pártolják: lehet, hogy tiszta meggyõzõdésbõl teszik...
  687    I,  1874    |                  javaslatot, mely kimondja, hogy a képviselõi állással semminemû,
  688    I,  1874    |                szükség volt, nemcsak azért, hogy némely képviselõk egészen
  689    I,  1874    |             minélfogva az eredmény az lesz, hogy csak azok lehetnek majd
  690    I,  1874    |             irányában, de éppen ez mutatja, hogy a polgári házasság íme már
  691    I,  1874    |                 mennyire megérett kérdés, s hogy elhalasztani is csupán azon
  692    I,  1874    |                 akarták, ha Bittó megígéri, hogy még ez évben lehetõvé teszi
  693    I,  1874    |               szolgálni.~Bátran mondhatjuk, hogy a legközelebbi három-négy
  694    I,  1874    |                   fájdalom, kezdjük érezni, hogy alighanem csalódtunk reményeinkben,
  695    I,  1874    |        reményeinkben, s úgy tetszik nekünk, hogy Ausztria csak addig hagyott
  696    I,  1874    |               megint kezd nem törõdni vele, hogy mint érzik magokat a magyarok.
  697    I,  1874    |                  befolyása is - adja isten, hogy rossz jósok legyünk - hanyatlóban
  698    I,  1874    |           balpártban megvan az a jó szokás, hogy ha a minisztérium a kisujját
  699    I,  1874    |            felszólalására határozatba ment, hogy hiteles okmány ne legyen
  700    I,  1874    |                illett is már a fõrendeknek, hogy egyszer õk is megembereljék
  701    I,  1874    |           igyekeznek az estével helyreütni, hogy a munkának mégis nyoma legyen,
  702    I,  1874    |                  hosszú elhagyattatás után, hogy õ is egzisztál a világon,
  703    I,  1874    |                bizony ezúttal rajta voltak, hogy valahogy ne üres kézzel
  704    I,  1874    |                    volt, mint a Luca széke, hogy csak egy darabkát szabad
  705    I,  1874    |             hirtelenséggel fércelték össze, hogy legalább soknak látszassék.
  706    I,  1874    |               haladás törvénykönyvünkben, s hogy mind a négynek üdvös következ­
  707    I,  1874    |                    nehány szót megjegyezni, hogy lássák azon általam már
  708    I,  1874    |             meggyõzõdésem újabb igazolását, hogy az alkotmányra még nem vagyunk
  709    I,  1874    |                     rájok nem parancsolják, hogy hová szavazzanak, nem bírnak
  710    I,  1874    |                  Mert ha indokolt is lehet, hogy fontos országos nagy kérdésekben
  711    I,  1874    |               lemondását. Ezer szerencsénk, hogy Ghiczy Kálmán testével fedte
  712    I,  1874    |                    ség is elég indok lenne, hogy valaki helyét, melyen szükségünk
  713    I,  1874    |                    alapul szolgálhat az is, hogy valamelyik õexcellen­ciájának,
  714    I,  1874    |          valószínûség, s mi is azt hisszük, hogy ezen szerencsétlen esemény
  715    I,  1874    |                    országos közvéleménynek, hogy a törvényhozás szünetelése
  716    I,  1874    |                   azon esetben remélhetjük, hogy az országgyûlés hátralevõ
  717    I,  1874    |                 kárhoztatva a végzet által, hogy országos képviselõ, ha történetesen
  718    I,  1874    |                azért beszélnek óra­hosszat, hogy beszéljenek, s indítványokat
  719    I,  1874    |                    viszketegbõl, hiúságból, hogy nevök a lapokban kinyomassék
  720    I,  1874    |                mindig arról voltak híresek, hogy olcsón osztogatták a dicsõséget
  721    I,  1874    |                     jó hírnevét, elannyira, hogy komoly tanács­kozá­sokra
  722    I,  1874    |                korántsem azt értjük alatta, hogy csupa merõ szerénységbõl
  723    I,  1874    |        õszintetésében, s úgy tetszik nekem, hogy e bajok orvoslása csak mellékes
  724    I,  1874    |                 mellékes cél, s a fõcél az, hogy a kormány magának kibúvó
  725    I,  1874    |                   látszólagos engedmény az, hogy elállt a 99-ig § tárgyalásától,
  726    I,  1874    |                melyrõl mint arról szólóról, hogy a képviselõjelöltnek választáskor
  727    I,  1874    |                   többség korán észrevette, hogy az agyonbeszélés veszélye
  728    I,  1874    |                   és használt. Bebizonyult, hogy az mégis praktikus. De mi
  729    I,  1874    |                 lelkébe utat talál, látván, hogy egy alkotmányos párt csak
  730    I,  1874    |                 öregbítésére.~Odajutottunk, hogy megfordíthatjuk nagy Széchenyink
  731    I,  1874    |                 számítva törvény és újítás, hogy a nemzet anyagi és szellemi
  732    I,  1874    |                   és szellemi erejét, hanem hogy a kormány erejét gyarapítsa
  733    I,  1874    |              gyarapítsa az ellenzék ellen s hogy a 67-es egyességet megmentse.
  734    I,  1874    |                   de a gyakorlat megmutatta hogy azért, miszerint a 67-iki
  735    I,  1874    |              forróságot enyhítõ gondolatot, hogy hát mégis csak nobilis szakasz
  736    I,  1874    |                   kik még azt sem tudjátok, hogy a méltsás fõrendiház nem
  737    I,  1874    |                    vérmességnek kell ahhoz, hogy valaki ilyesmire támaszkodjék,
  738    I,  1874    |                     köszönet, óhajtjuk hát, hogy módosítás nélkül fogadja
  739    I,  1874    |                     lovagolni elég botorul, hogy az elveszett fejsze ezen
  740    I,  1874    |                nyelébe, könnyen megeshetik, hogy a nyelet is kiütik kezébõl:
  741    I,  1874    |                     már magában az is elég, hogy a választási törvényjavaslat
  742    I,  1874    |                   ülésszak végén, ahelyett, hogy a rendes szokás szerint
  743    I,  1874    |             kurtapolitikus arra a kérdésre: hogy hát hol itt a segítség,
  744    I,  1874    |                      ha tekintetbe vesszük, hogy nálunk már nemcsak az a
  745    I,  1874    |                nálunk már nemcsak az a baj, hogy az állami adók nem folynak
  746    I,  1874    |                   elsõ pillanatra belátjuk, hogy a jó termés legfeljebb az
  747    I,  1874    |                    ez nem volna egyéb, mint hogy a haldokló betegrõl úgy
  748    I,  1874    |                     Kétségbevonhatlan tény, hogy a kormánynak eddig a folytonos
  749    I,  1874    |              zaklatás miatt nem volt ideje, hogy gondolkozzék, s elõterjessze
  750    I,  1874    |               Legfontosabb mindannyinál az, hogy el fogják-e Spanyolországban
  751    I,  1874    |                   franciáktól is szép volt, hogy merték becsületök érdekében
  752    I,  1874    |                  Andrássy népszerûségét az, hogy a csehek, habár tudják is,
  753    I,  1874    |                    csehek, habár tudják is, hogy õfelsége csupán Andrássy
  754    I,  1874    |               Bismarcknak érdekében feküdt, hogy a köztársaságot elismerjék
  755    I,  1874    |                    után bízvást mondhatjuk, hogy ma Bismarck diktátora Európának.~
  756    I,  1874    |                   feladat, mert ha vesszük, hogy a nagyhatalmak már természetöknél
  757    I,  1874    |                feledve azon körülményt sem, hogy a karlisták, habár irtóztató
  758    I,  1874    |                  elég nekik annyit tudniok, hogy Bismarcknak kedvére van.~
  759    I,  1874    |                  kiszivárognak egyes hírek, hogy majd ezen, majd azon a törvény­
  760    I,  1874    |             hagymája: azzal a különbséggel, hogy ez csakugyan megnöveszti
  761    I,  1874    |                 mikor már arra kerül a sor, hogy »lássuk a medvét«, a hideg
  762    I,  1874    |                 ágyú a mieinkkel, s kitûnt, hogy a mienk még távolról sem
  763    I,  1874    |             gyámoltalanság, miszerint arra, hogy ágyúink hasznavehetetlenségét
  764    I,  1874    |                   meg mertem volna esküdni, hogy az osztráké csak Alvinczy-puska
  765    I,  1874    |              komolyan szólni, annak dacára, hogy minden szomorú tréfasága
  766    I,  1874    |                    át, meg kell jegyeznünk, hogy eddig ugyan még nagyon könnyen
  767    I,  1874    |              eredményre vezetni, s várható, hogy az e tárgyú új javaslat
  768    I,  1874    |             hatalmasan hangsúlyozta azt is, hogy az alkotmány szent s mint
  769    I,  1874    |              látszik, kihûlni, mert látják, hogy a nemzet zöme kiegyezkedni
  770    I,  1874    |             kiegyezkedni óhajt. Adja isten, hogy ez minél elõbb s minél sikeresebben
  771    I,  1874    |           miniszteri piros székbe kerültek, hogy minden hatodízigleni rokonságukat
  772    I,  1874    |                  létszám apasztására.~Igaz, hogy szomorú sorsa van az elbocsátott
  773    I,  1874    |                államtól, ha nem volna tény, hogy ezen hivatalnokok nagyobb
  774    I,  1874    |                 nagyobb része folösleges, s hogy a megmaradt hivatalnokok
  775    I,  1874    |                  függetlenségi párt« látta, hogy a maga emberségébõl nem
  776    I,  1874    |                   szaporíthassa.~Azt hitte, hogy Kossuth Lajosban megtalálta
  777    I,  1874    |             hirdetik boldog-boldogtalannak, hogy Kossuth Lajos az õ pártjukhoz
  778    I,  1874    |              Csakhogy a jó urak elfelejtik, hogy amit Kossuth írt, hogy ti.
  779    I,  1874    |                      hogy amit Kossuth írt, hogy ti. õhozzájuk érzi magát
  780    I,  1874    |                        még nem jelenti azt, hogy együtt érez õvelük; mert
  781    I,  1874    |                 Kossuth is csak azt mondja, hogy azért van közel ehhez a
  782    I,  1874    |                    Kossuth Lajos azt hiszi, hogy Magyarország csak akkor
  783    I,  1874    |                    arról minden okos ember, hogy a közös ügyekkel csak úgy
  784    I,  1874    |                     minden értelmes hazafi, hogy még 1848-ban is voltak közös
  785    I,  1874    |          Panaszkodik Kossuth Lajos azon is, hogy rosszul mennek idehaza a
  786    I,  1874    |                közös ügyet? senki; valamint hogy nem vádolja senki az 1848-
  787    I,  1874    |                    fogja látni aki olvassa, hogy a jó öreg mindenütt a közös
  788    I,  1874    |                fogja látni mindenki azt is, hogy a »függetlenségi párt« hiába
  789    I,  1874    |                   akkor is azt találgatjuk, hogy õ miben fáradozik, mikor
  790    I,  1874    |                   legalább annyit nyertünk, hogy van idõnk helyreállítani
  791    I,  1874    |                  megyék sorba nyilatkoznak, hogy s mint akarnák õk területük
  792    I,  1874    |               területük rendezését. Persze, hogy úgy akarja valamennyi, mint
  793    I,  1874    |                    az élelmes választ adta, hogy »szalonnát pirítani«. A
  794    I,  1874    |                ugyan, de én nehezen hiszem, hogy ezen ösztövér vármegyei
  795    I,  1874    |                   munka rossz beosztásával, hogy alig juthatott nehány hónap
  796    I,  1874    |                malõrösen használtatott föl, hogy közügyeink tarlójára pillantva
  797    I,  1874    |                 szomorúan sóhajthatunk fel, hogy: »bizony rossz termésünk
  798    I,  1874    |                     törvényjavaslatot, mint hogy minõ a törvényjavaslat. (
  799    I,  1874    |                behozatalának célja az volt, hogy a zsidóság a nagy nemzettestbe
  800    I,  1874    |                     olvadjon be: igen, - de hogy ez eléressék, egyidejûleg
  801    I,  1874    |                   mert a mostani oly rossz, hogy az igazságszolgáltatás tetemesen
  802    I,  1874    |                     gonoszságot rebesgetik, hogy a kormány a közjegyzõk felállítását
  803    I,  1874    |           költségvetésnél határozatba ment, hogy a semmitõ­szék, legfõbb
  804    I,  1874    |                     az illetõk felhívattak, hogy az elsõ bíróságoknál megnyílt
  805    I,  1874    |                  kitûnik azon körülménybõl, hogy az osztrák tartományokban,
  806    I,  1874    |                     teljesen meggyõzõdtünk, hogy ezen javaslatok folytán
  807    I,  1874    |                 Leginkább óhajtjuk azonban, hogy különösen a tõke adóztassék
  808    I,  1874    |                 eddig semmit, annak dacára, hogy legkönnyebben fizethet s
  809    I,  1874    |                    jövedelmet hajt. Tudjuk, hogy Ghiczy megadóztatja a tõkét,
  810    I,  1874    |                 tervezet; csak az a kérdés, hogy úgy adóztatja-e meg, hogy
  811    I,  1874    |                   hogy úgy adóztatja-e meg, hogy ezen adó alól a pénz-gesftelõknek
  812    I,  1874    |                   tisztelet a kivételnek!), hogy a nép vérét zsarolják s
  813    I,  1874    |                     már elsõ pillanatra is, hogy ezen javaslatoknak mégsem
  814    I,  1874    |                 csak oda látszik törekedni, hogy az állam jövedelmeit növelje,
  815    I,  1874    |                  állam jövedelmeit növelje, hogy eredményeket produkálhasson;
  816    I,  1874    |                  javaslat is, annak dacára, hogy mégis igazságosabb a mostaninál,
  817    I,  1874    |                  fogja.~Pedig ez a fõ!~Kár, hogy a kormány elõtt ez csak
  818    I,  1874    |                    áron ezt szomjuhozzák, s hogy nagy eredményeket mutathassanak
  819    I,  1874    |           termõerejét kiszedni, azt tartva, hogy »aki utánam jõ, hadd csukja
  820    I,  1874    |                ajtót«.~41. sz., október 10.~HOGY A KECSKE JÓLLAKJÉK S A KÁPOSZTA
  821    I,  1874    |                 Abban mindenki egyetértett, hogy e két különbözõ intézmény
  822    I,  1874    |                ellentétek kiegyengetésénél, hogy míg a megyeisták a felelõs
  823    I,  1874    |               legfõbb érdeme a munkálatnak, hogy nem vezet tökéletes összhangra,
  824    I,  1874    |                viszonyaink közt csak olyan, hogy a kecske is jóllakjék s
  825    I,  1874    |                 kétszeresen is megérdemlik, hogy velük foglalkozzunk.~Lapunk
  826    I,  1874    |                 Üdvös intézkedés még az is, hogy a választott tisztviselõtõl
  827    I,  1874    |                     belátni mi magyarok is, hogy mégis csak mindenhez kell
  828    I,  1874    |                   csak e mellett érhetõ el, hogy még »egy darabig« választott
  829    I,  1874    |                    de utoljára is rájövünk, hogy jó hivatalnoki kar összeállítása
  830    I,  1874    |                 kinevezés útján lehetséges.~Hogy a vétséget elkövetett tisztviselõk
  831    I,  1874    |                  helyeselhetjük s kívánjuk, hogy azok minél elõbb törvénnyé
  832    I,  1874    |                    nagymérvû kiszélesítése, hogy könnyen rosszabbá válhat,
  833    I,  1874    |                    a sajtó és országgyûlés, hogy felfedezze, ha valami hiba
  834    I,  1874    |                     valami hiba van bennök, hogy kitoldozza, kiegészítse.
  835    I,  1874    |                 törvényjavaslattal történt, hogy a nemes vármegyéket kérdezik
  836    I,  1874    |                   fõkérdésnek megoldásánál, hogy kinevez egy bizottságot,
  837    I,  1874    |                    felelet, ha konstatálom, hogy például a pénzügyi bizottság
  838    I,  1874    |                   az tiszta meg­gyõzõdésem, hogy e nagy emberösszeg legnagyobb
  839    I,  1874    |                volna nagy baj; nagyobb baj, hogy a másik rész tud ugyan gondolkozni,
  840    I,  1874    |                     messzebb esnek, mintsem hogy idõszerû lenne velök még
  841    I,  1874    |             legfelsõbb körökben; elannyira, hogy most Berlinbõl formaszerû
  842    I,  1874    |                  még inkább Bismarck­nak, s hogy mégis így cselekedett, semmiesetre
  843    I,  1874    |            határozottan konstatálnunk kell, hogy Bismarcnak okának kellett
  844    I,  1874    |            fontosságában; s másrészt abban, hogy ezen fontosság olyan természetû,
  845    I,  1874    |                   oda mérgesedett ezen ügy, hogy Poroszország biztonsága
  846    I,  1874    |                  legjobb esélyt vesszük is, hogy a világhírû kancellár gyõztesen
  847    I,  1874    |                  még eddig teljes titok, de hogy az fog-e végig maradni,
  848    I,  1874    |       beszállingózván, ma már oda jutottak, hogy újult erõvel ismét hozzá
  849    I,  1874    |                 Valóban annyi sok a teendõ, hogy azt is nagy mesterség eltalálni,
  850    I,  1874    |                   nagy mesterség eltalálni, hogy mihez volna legcélszerûbb
  851    I,  1874    |           adójavaslataival: s semmi kétség, hogy ezek már csak azért is elõbbre
  852    I,  1874    |                  szülötteinek, mert nemcsak hogy az emberek legérzékenyebb
  853    I,  1874    |                  mindenütt az adófelemelés, hogy fel kell tennünk annak dacára
  854    I,  1874    |                    tennünk annak dacára is, hogy Ghyczy tárcáját köti javaslatai
  855    I,  1874    |                     lehetnek róla gyõzõdve, hogy nagyobb adó nem annyit tesz,
  856    I,  1874    |                  kétségbevonhatlan szabály, hogy ahol a pénz­ügy­miniszter
  857    I,  1874    |      államjövedelmeket, ott azzal segítsen, hogy növelje az adóképességet.
  858    I,  1874    |                 adóképességet.~Tagadhatlan, hogy Ghyczy javaslatának majd
  859    I,  1874    |                annyira helyes és praktikus, hogy általános rokonszenvvel
  860    I,  1874    |                     várunk. Nagy szerencse, hogy a kormány felfogja, mit
  861    I,  1874    |                helyes.) Elmondotta továbbá, hogy e feladatot kétféleképp
  862    I,  1874    |                     módozatokra. (Fájdalom, hogy ez - kérdés.)~Végül felemlíti
  863    I,  1874    |                     ennek örülnünk. Persze, hogy ezen öröm semmivel sem különbözhet
  864    I,  1874    |                  megtakarításokat, belátja, hogy sok a javaslat, amire szükség
  865    I,  1874    |                 emelkedést vár.~Adja isten, hogy várakozásában ne csalatkozzék -
  866    I,  1874    |           várakozásában ne csalatkozzék - s hogy e 14 millió ne hiányozzék
  867    I,  1874    |                     Azt mondja a közmondás, hogy akármilyen rosszba is beletörõdik
  868    I,  1874    |                  eltekintve azon kérdéstõl, hogy praktikus és célravezetõ-e
  869    I,  1874    |                    mondom eltekintve attól, hogy ezen javaslatok is csak
  870    I,  1874    |                     majdnem megfoghatatlan, hogy miért annyira gyûlöletes
  871    I,  1874    |                     tekintetbe vesszük azt, hogy valami természetfelettit
  872    I,  1874    |                     váratlan senki elõtt, s hogy mégis olyan általános elégületlenséget
  873    I,  1874    |                 szült, okát abban találjuk, hogy az adófelemelés sok helyen
  874    I,  1874    |                   évek eléggé igazolhatták, hogy a föld nem mindig biztos
  875    I,  1874    |                    Ha még hozzátesszük azt, hogy a földbirto­kosnak ezenfelül
  876    I,  1874    |               szemünkbe nem ötlenie rögtön, hogy Ghyczy kedvezett a föld
  877    I,  1874    |            rendesebb befolyását.~Elismerem, hogy e tekintetben a szigor és
  878    I,  1874    |                 egyenesen a jog arculütése, hogy aki pontosan lerója a maga
  879    I,  1874    |               behajthatlanná vált összeget, hogy az állam kalkulusaiban ne
  880    I,  1874    |               principiumnak szankcionálása, hogy: »Attól vedd el, akinél
  881    I,  1874    |               akárki tartozik is.~Reméljük, hogy a képviselõház nagyon meg
  882    I,  1874    |                    az adóügyi bizottságnak, hogy háborítlanul s teljes odaadással
  883    I,  1874    |                     aztán oda jutott velök, hogy a bizottság ezekre pazarolja
  884    I,  1874    |             ismeretes tulajdonságnál fogva, hogy »ahány ember, annyi vélemény«:
  885    I,  1874    |             tárgyalások szûrõjén keresztül. Hogy rendszeres egészet nem fognak
  886    I,  1874    |              pontosság és hûség kívántatik.~Hogy az adóügyi bizottság e felett
  887    I,  1874    |             behajtási módozatokat ahelyett, hogy saját magának tartotta volna
  888    I,  1874    |                     oly égetõvé vált immár, hogy minden körben felmerült
  889    I,  1874    |                 javítani: mégpedig azáltal, hogy az egész rendszer megváltoztatásával
  890    I,  1874    |                     konstitúciónk ezen igaz hogy szép, de ma már tökéletesen
  891    I,  1874    |                  lemondani róla - ha tudja, hogy a lemondás hasznos gyümölcsöt
  892    I,  1874    |          értekezletet tartott s elhatározta hogy sem a jobb-, sem a baloldalhoz
  893    I,  1874    |                 lehetünk. Európa csendes! S hogy mégis annyira fel van fegyverkezve
  894    I,  1874    |                    roppant haderõt tartani, hogy hódítmányait biztosítsa,
  895    I,  1874    |                    azon aggodalomban élünk, hogy ez egyre növekedni fog az
  896    I,  1874    |              cikkünket e szavakkal kezdtük, hogy »van valami a levegõben«,
  897    I,  1874    |                    ellentéteket, elannyira, hogy azóta a párttekintet teljesen
  898    I,  1874    |                  voltak.~Az ország szomorú, hogy ne mondjuk tönkrejutott
  899    I,  1874    |                  pedig csak az volt a baja, hogy rossz kezek tartották.~Legújabban
  900    I,  1874    |          programjához.~Ma tehát ott állunk, hogy kihûlt a lelkesedés, tevékenység,
  901    I,  1874    |                    régi erejét.~Adja isten, hogy a legközelebbi választás
  902    I,  1874    |          megbuknának. És mégis, ha kérdjük, hogy mire való most e válság?
  903    I,  1874    |                     lelkiismeret szavaival, hogy »nem«. Kormányváltozás jelenleg
  904    I,  1874    |                     csak árthatna ahelyett, hogy használjon. Nem használna
  905    I,  1874    |                    is megbirkózott, anélkül hogy az szerényebb mederbe bírta
  906    I,  1874    |                    csak a férfinemen levõk (hogy a nõk miért nem, azt nem
  907    I,  1874    |                     kocsi és lótartás igaz, hogy luxuscikk, de csak ott,
  908    I,  1874    |                    melyet talán azért tart, hogy tehetetlenségében megápolja
  909    I,  1874    |                nyikjával, ki azért van ott, hogy õméltósága elõtt kinyissa
  910    I,  1874    |                     kocsis és szakács után.~Hogy itt nincs szem elõtt tartva
  911    I,  1874    |               bírunk egészen megbarátkozni, hogy két cselédért 20, háromért
  912    I,  1874    |                     meg.~Egyébiránt félünk, hogy ezen adónemnek rossz visszahatása
  913    I,  1874    |                   megsértésével is; félünk, hogy ez megint egy lépés a commune
  914    I,  1874    |                     Igaz a latin közmondás, hogy »aki gyorsan ad, kétszer
  915    I,  1874    |                 kétszer ad«; de az is igaz, hogy aki rosszat ad, jobb, ha
  916    I,  1874    |                   észjárásval« kifundálták, hogy Kossuth Lajosnak egy három
  917    I,  1874    |                     nagy hangon kijelentve, hogy attól az adót és átírási
  918    I,  1874    |                   48-as párt, szabadkozván, hogy de bizony õ viseli az átírási
  919    I,  1874    |                    Ma aztán ott áll az ügy, hogy nagyon könnyen megeshetik,
  920    I,  1874    |                  mint beadni lemondását. De hogy mi lesz akkor, azt aztán
  921    I,  1874    |                   tudja senki. Az bizonyos, hogy semmiféle kormány sem lesz
  922    I,  1874    |                    adót szedni! Csodálatos, hogy lehet országgyûlés, mely
  923    I,  1874    |                    nyújthat kilátást!~Igaz, hogy vétkes mulasztás a kormánytól,
  924    I,  1874    |                kormány mulasztást követ el, hogy azért öljük meg büntetésül
  925    I,  1874    |                    vagy sem? - Isten õrizz, hogy megtagadja azt a ház, mert
  926    I,  1874    |             megtagadja, kétszer kettõ négy, hogy ez a most elbukó minisztérium
  927    I,  1874    |                elfogadás ellen, okul hozva, hogy a jelenlegi kormányban nem
  928    I,  1874    |            rendezését tõlük vártuk, nemcsak hogy lendületet nem nyertek,
  929    I,  1874    |                     kormány bebizonyította, hogy tehetetlen; rendszerváltoztatás
  930    I,  1874    |                bajból - csupán annyit tett, hogy egy kis idõ óta nehéz feltételek
  931    I,  1874    |               kormány iránt, melynél látja, hogy legalább igyekszik elérni
  932    I,  1874    |            felhoztak, s magunk sem hisszük, hogy Ghyczy az eddigi rendszer
  933    I,  1874    |                    által megásott, s lehet, hogy talán korai sírja lenne.~*~
  934    I,  1874    |                     merült fel az a kérdés, hogy egészséges és természetes
  935    I,  1874    |               kiaknázva a helyzet elõnyeit, hogy annak uraivá tehessék magukat.
  936    I,  1874    |                      Mi bizony azt hisszük, hogy egyik sem. Ha képzõdik is
  937    I,  1874    |          hozzászólnak e dologhoz, kiemelik, hogy Tisza kormányképtelen, éspedig
  938    I,  1874    |             egyezményt, - mely nem törvény, hogy magának a nemzetnek szabad
  939    I,  1874    |               Természetesnek látszik tehát, hogy Tisza Kálmán, ki a 67-iki
  940    I,  1874    |                     Lehetetlen eltagadnunk, hogy ezen okoskodás sok alappal
  941    I,  1874    |                     bátran merjük állítani, hogy amennyire kormányképtelen
  942    I,  1874    |                    vannak merítve. Múltjuk, hogy legszelídebben fejezzük
  943    I,  1874    |                   az oly nagy és oly tömör, hogy vele kormányt alakítani
  944    I,  1874    |                     lehessen? Engedjük meg, hogy ez mind megtörténik, de
  945    I,  1874    |          alkotmányos kormányt. Megengedjük, hogy meg­eshetik, miszerint Sennyei
  946    I,  1874    |          Magyarországon, de az is bizonyos, hogy már akkor Magyarország nem
  947    I,  1874    |                     tehát a dolgot, kitûnt, hogy inkább Tisza, mint Sennyei.
  948    I,  1874    |                     oly szerencsétlen volt, hogy bár mindenkinek - ellenzékinek
  949    I,  1874    |     visszapillantásból láthatják olvasóink, hogy a kormánypárt ez évi élete
  950    I,  1874    |                   új, helyesebb irány után.~Hogy megtalálja-e ezen irányt,
  951    I,  1874    |                felelni senki...~Adja isten, hogy az újév hozza meg rá a feleletet,
  952    I,  1874    |                   kívánta azt módosíttatni, hogy csak az okleveles nőknek,
  953    I,  1874    |                    azonban nagy önzés tőle, hogy parlamenti babérait a konyhában
  954    I,  1874    |             képviselő ismerősöm -, látszik, hogy nem a maga borával perorált
  955    I,  1874    |                  ráfogta szegény Majorosra, hogy Viktor Emanuellel cimborál,
  956    I,  1874    |                    ágense Magyarországon.~- Hogy, hogy?~- Hát nem hallottátok,
  957    I,  1874    |                     Magyarországon.~- Hogy, hogy?~- Hát nem hallottátok,
  958    I,  1874    |                  nemzetgazdászati kérdés.~- Hogy, hogy?~- Hát úgy, hogy a
  959    I,  1874    |            nemzetgazdászati kérdés.~- Hogy, hogy?~- Hát úgy, hogy a fekvő
  960    I,  1874    |                      Hogy, hogy?~- Hát úgy, hogy a fekvő jószágok nagyobb
  961    I,  1874    |                festekező bosszus kérdésnek: hogy mi az ördögöt keres Anton
  962    I,  1874    |                   ürült meg, mert reméljük, hogy sokszor, még igen sokszor
  963    I,  1874    |                     elbizakodás kell hozzá, hogy valaki csak úgy sonika elterjeszkedjék
  964    I,  1874    |              Csengery úr azt hiszi magáról, hogy Deák Ferenc, akkor méltóztatik
  965    I,  1874    |               kisütni, mely nem egyéb, mint hogy az öngyilkosság oka ki lenne
  966    I,  1874    |                  ostobaságokkal - ahelyett, hogy fölemelni igyekezné, - moraliter,
  967    I,  1874    |               igyekszik megölni, akkor kár, hogy Guttenberg feltalálta a
  968    I,  1874    |                   tartja ugyan a közmondás, hogy »a halottakról vagy jót
  969    I,  1874    |                     Azon szomorú véletlent, hogy Horkai a harapás után, miután
  970    I,  1874    |                  felhasználta a sajtó arra, hogy egy pályája kezdetén álló
  971    I,  1874    |        könyörtelenül kilökje, mégpedig úgy, hogy abba többé vissza se térhessen.~
  972    I,  1874    |             szeretik önök mondani magokról, hogy a sajtó a hatodik nagyhatalom:
  973    I,  1874    |                  még csak azt teszem hozzá, hogy tapintatlan kezekben »rémuralom«.~
  974    I,  1874    |                    A minap úgy akarta sors, hogy egy csomó képviselõvel kellett
  975    I,  1874    |                 bátyánk arról panaszkodott, hogy nincs szólásszabadság.~Ez
  976    I,  1874    |                  meg velem a forradalomban, hogy úgy szólított: »nagyságos
  977    I,  1874    |               augusztus 8.~Több lap említi, hogy az mégis csak igazságtalanság,
  978    I,  1874    |                  Nem bolondok õméltóságaik, hogy saját magokat kizárják.~*~
  979    I,  1874    |              középpárt elnökének bejelenté, hogy a klub tagja lenni megszûnik.
  980    I,  1874    |                    föllépése õt arra bírta, hogy a klubból is kilépjen. Egyszersmind
  981    I,  1874    |                   Egyszersmind említhetjük, hogy Ghyczy a törvényhozási idõ
  982    I,  1874    |                 múltjára tekintetet vetünk, hogy lankadnak a karok, gyengülnek
  983    I,  1874    |                 nagyon elmésen átcsap arra, hogy a papraszt azt hiszi, hogy
  984    I,  1874    |                  hogy a papraszt azt hiszi, hogy a katolikus pap meg­bocsátja
  985    I,  1874    |                     mind bizonyítéka annak, hogy »quot capita, tot census«,
  986    I,  1874    |                   quot capita, tot census«, hogy mindenrõl lehet a világon
  987    I,  1874    |                  világon okosan beszélni, s hogy a szónoklatok és vezércikkek
  988    I,  1874    |               emberi fül nem hallott. Kért, hogy juttassam el ezt a csomagot
  989    I,  1874    |               Egyenesen hozzá volt intézve, hogy okuljon belõle.~A csomag
  990    I,  1874    |                   Deákhoz.~Kíváncsi voltam, hogy átlapozta-e azt az ország
  991    I,  1874    |               mogorván - mint ritkaságot.~- Hogy érti, urambátyám? - kérdék.~-
  992    I,  1874    |                urambátyám? - kérdék.~- Úgy, hogy nagy ritkaság, hogy valaki »
  993    I,  1874    |                    Úgy, hogy nagy ritkaság, hogy valaki »ingyen« ennyit gondolkozzék
  994    I,  1874    |             közügyekre, kit azért fizetnek, hogy gondolkozzék a többiek helyett
  995    I,  1874    |                     ide e latin principium, hogy »cogito ergo sum«, annál
  996    I,  1874    |                 rossz szemmel nézi elõször, hogy a 48-i honvédeket kinevezték
  997    I,  1874    |           parancsolgasson: szeretjük hinni, hogy itt minálunk legelõször
  998    I,  1874    |                 elmondani sem volna szabad, hogy Szende Béla, Magyarország
  999    I,  1874    |                     Mondják azonban azt is, hogy Hild másodszor azt apprehendálja,
 1000    I,  1874    |                másodszor azt apprehendálja, hogy a tiszti állomások is a