bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

10001    I,  1880    |                     tettleg is hozzájárult, hogy mindenkorra elvegye tõle
10002    I,  1880    |                 most mindjárt bebizonyítok, hogy t. i. a ruha teszi az embert.~
10003    I,  1880    |              kamarától, inkább hozzáteszem, hogy néha.)~Én azonban többnyire
10004    I,  1880    |                     következõ eset erre is, hogy aki amazt nem ismeri, kész
10005    I,  1880    |                   ismeri, kész esküt tenni, hogy ezzel történt.~Minthogy
10006    I,  1880    |                  abba a jó helyzetbe jövök, hogy idegen színekkel idevaló
10007    I,  1880    |                     már az egyszer úgy van, hogy a Jankovich család Miklósait
10008    I,  1880    |                    hebegve mentegeti magát, hogy nem bírja fölváltani, hanem
10009    I,  1880    |                 ismét megtelegrafíroztatik, hogy »hova« menjen.~A fürge segéd
10010    I,  1880    |                     konok állítása mellett, hogy maga Jankovich Miklós, Nógrád
10011    I,  1880    |                 mérgében, és fenyegetõzött, hogy csak hadd szabaduljon ki
10012    I,  1880    |            fölrobbantja. (Különös véletlen, hogy a nógrádi Jankovich Miklós
10013    I,  1880    |                ismeretei folytán gyanítani, hogy az egy nagyobb szabású gonosztett
10014    I,  1880    |                 annyira vitted az országot, hogy a becsületes embernek nem
10015    I,  1880    |                     mert nem akarják hinni, hogy én vagyok~tisztelõ barátod:~
10016    I,  1880    |               Miklós.~Thaisz szentül hitte, hogy elmeháborodottal van dolga,
10017    I,  1880    |                    A hivatalnok visszatért, hogy a miniszterelnök õexcellenciája
10018    I,  1880    |                  nem tehetett egyebet, mint hogy várt, pedig a fõkapitány
10019    I,  1880    |                     jutott életében eszébe, hogy milyen terhes dolog a hivatal.
10020    I,  1880    |                bajból. Hanem azt megmondom, hogy ezentúl tisztességes öltözetbe
10021    I,  1880    |                 elõkelõ szabóhoz hajtatván, hogy az talpig dandynek öltöztesse,
10022    I,  1880    |              Egyszerre kezdte kikombinálni, hogy az õ maga, - meghökkent
10023    I,  1880    |                    csak annyit lehet tudni, hogy bizonyosan született, s
10024    I,  1880    |                     bizonyosan született, s hogy valószínûleg meg is fog
10025    I,  1880    |                    s egyéb baja sincs, mint hogy kissé szûk a látköre, nincsen
10026    I,  1880    |                   bír a maga lábán járni, s hogy mégis járhasson - lett Tisza
10027    I,  1880    |         képviselõnek, úgy választatott meg, hogy: no még egyszer utoljára.~
10028    I,  1880    |                    néven vette Lonovicsnak, hogy a fõispánsággal kijátszotta.~
10029    I,  1880    |                    játszik a játék. Nemcsak hogy õ maga kártyázik, hanem
10030    I,  1880    |                miután meg van az az elõnye, hogy egy kis faggyúval még mindig
10031    I,  1880    |                 tanácsosról.~Félek azonban, hogy úgy találok járni én is
10032    I,  1880    |                     jellemzik. Elmondhatni, hogy csak akkor nem dolgozik,
10033    I,  1880    |                 volna.~Véghnek nagy érdeme, hogy Csanád megyei ember létére
10034    I,  1880    |                 messze.~Õ nagyon jól tudja, hogy képviselõsége semmi egyéb,
10035    I,  1880    |             képviselõsége semmi egyéb, mint hogy a képviselõházi ruhafogason
10036    I,  1880    |                  tekintet.~S ez untig elég, hogy Végh Aurél mindig meg legyen
10037    I,  1880    |                   azelõtt nem tudott, t. i. hogy õ keveset tud.~S mihelyt
10038    I,  1880    |                  hozzá az anyag - s jó jel, hogy hallgat, ha semmi mondanivalója
10039    I,  1880    |               mintsem az ember ne sajnálná, hogy parlagon maradjon, de sokkal
10040    I,  1880    |                     dacára is elég jó arra, hogy vágtatva vigye hátán - a
10041    I,  1880    |                  lehetetlen kihagynom.~Sõt, hogy a biztosi tanács külsejérõl
10042    I,  1880    |                hazugság, mert dacára annak, hogy õ van híven eltalálva -
10043    I,  1880    |                     embernek, s azt mondta, hogy hát majd megpróbálja, nézzen
10044    I,  1880    |                             Nem lehetetlen, hogy Pillich képét látva is így
10045    I,  1880    |                hallom, úgy jutott e képhez, hogy egy kecskeméti asszonynénit
10046    I,  1880    |                     azzal az instrukcióval, hogy rövid hajat pingáljon neki
10047    I,  1880    |                    és fekete férfi kabátot.~Hogy a kép így is sikerült, -
10048    I,  1880    |                  római írók jöttek rá arra, hogy »akit az istenek gyûlölnek,
10049    I,  1880    |                    akitõl a nép megkívánja, hogy tekintélye legyen, s ugyanakkor
10050    I,  1880    |                    elengedhetetlen kelléke, hogy önálló legyen, de akinek
10051    I,  1880    |                    egyszersmind az a sorsa, hogy száz urat tûrjön a nyakán.~
10052    I,  1880    |                    kibírja - az megérdemli, hogy a szintén municipális pályára
10053    I,  1880    |                     a chefje.~*~Nem hiszem, hogy a hallgatás arany legyen, -
10054    I,  1880    |                   mint amilyen.~Nem hiszem, hogy a Szilágyi Dezsõék minisztersége
10055    I,  1880    |                Ezért is van az az anomália, hogy jó hírneve olyan, mint a
10056    I,  1880    |                  azon dicséretes állapotát, hogy az ügyvédi praxisán kívül
10057    I,  1880    |              osztást.~Csodák csodája tehát, hogy mégis rendes tagja a kártyakompániának,
10058    I,  1880    |               meghallgat, meggyõzõdik róla, hogy nem. Uram, én valaha szerencsés
10059    I,  1880    |            föladatává tettem bebizonyítani, hogy a közvélemény nyomorult,
10060    I,  1880    |                    Olvastam.~- Akkor tudja, hogy Bakay Nándorra is beadatott
10061    I,  1880    |                 önhöz. Írja ön ki a lapban, hogy száz aranyat tûzök ki azon
10062    I,  1880    |                      s képes beigazolni is, hogy e szavazatot õ adta be.~
10063    I,  1880    |            aranyakat.~- Ön mégis, csakugyan hogy ugyancsak meg van bolondulva.
10064    I,  1880    |                      Van nekem annyi eszem, hogy nem szórom ki. - Jegyezze
10065    I,  1880    |            pályázati föltételekhez azt is - hogy õ, maga Bakay nem pályázhat.~-
10066    I,  1880    |                  ivott, és senki sem hitte, hogy olyan közel van egy rettenetes
10067    I,  1880    |                tekintélyét: békén tûrte.~De hogy a toasztját meg nem hallgatták,
10068    I,  1880    |                  már rettenetes.~Azt várta, hogy elmenjen a királyi biztos;
10069    I,  1880    |                  Most már én is azt mondom, hogy nincs szabadság!~Ez volt
10070    I,  1880    |       excellentiáját. A kulacs gyönyörû mû, hogy bízvást megénekelhette volna
10071    I,  1880    |                   meg neki azon tisztesség, hogy egy excellenciás úr lehessen
10072    I,  1880    |                 csak azt az egyet kötöm ki, hogy anyabirkából legyen.~Kerestetik
10073    I,  1880    |                    hajlik olyan nagyon alá, hogy feje a sárba érjen.~Ez a
10074    I,  1880    |               akirõl nem lehet azt mondani, hogy az eszét rosszul használja,
10075    I,  1880    |              rosszul használja, de azt sem, hogy jól.~Higgadt, sima, mint
10076    I,  1880    |                  Mindig eszünkbe juttatják, hogy idegenek, akik hasznot akarnak
10077    I,  1880    |                hasznot akarnak húzni abból, hogy »itt« vannak. És mindig
10078    I,  1880    |                 mindig elfelejtetik velünk, hogy a mi hasznunk az, hogy õk
10079    I,  1880    |                      hogy a mi hasznunk az, hogy õk is a »mieink«.~*~Ok nélkül
10080    I,  1880    |                    fizették a honoráriumot, hogy a katolikus fél meginvitálta
10081    I,  1880    |                    a szegedi pártállásokra, hogy a biztosi tanácsba beválasztatott
10082    I,  1880    |          habarékpártiak, azt kellene hinni, hogy Apponyi-világ van, pedig
10083    I,  1880    |              dologban semmi egyéb, mint az, hogy a szegedi közgyûlés ebben
10084    I,  1880    |              embereit.~Azért jegyeztem meg, hogy Rosenberg egyesült ellenzékinek
10085    I,  1880    |                 sohasem látszott meg rajta, hogy az legyen.~Hátgerince örökös
10086    I,  1880    |                   hemzsegés.~Oly kicsinyek, hogy a magasság nem alterálja
10087    I,  1880    |                    úgy kárpótolják magukat, hogy annál többet foglalkoznak
10088    I,  1880    |                  sugarat nyerendõ fényébõl, hogy legyen nekik is, e könyv
10089    I,  1880    |                    kitüntettek engem azzal, hogy szívesek voltak könyvem
10090    I,  1880    |                 felvilágosodott nézetüknek, hogy mint a nyilvánosság emberei,
10091    I,  1880    |                    megjegyezni kívánja még, hogy az itt leírt szereplõ férfiak
10092    I,  1880    |                 Pedig mennyi ember van ott, hogy kellemessé tegye perceit.
10093    I,  1880    |           kellemessé tegye perceit. Nappal, hogy elsimítsák redõit, éjjel,
10094    I,  1880    |                   elsimítsák redõit, éjjel, hogy meglessék ébredését.~Hatalmasabb
10095    I,  1880    |               senkinek, uralkodik, ahelyett hogy kormányoznék.~És miként
10096    I,  1880    |                   És miként uralkodik? Úgy, hogy õ mindig csak ad a népnek,
10097    I,  1880    |                 attól semmit...~Csodálatos, hogy mégsem népszerû?~Hajdan
10098    I,  1880    |                   úgy képzelték a hatalmat, hogy tartottak ezer vagy kétezer
10099    I,  1880    |                    nappal az a kötelessége, hogy szalutáljon, éjjel pedig,
10100    I,  1880    |                   szalutáljon, éjjel pedig, hogy csak azt bocsássa be, aki
10101    I,  1880    |                 uralkodik.~Valószínû tehát, hogy nekem, ki függetlenül, úgy,
10102    I,  1880    |            csakugyan nem történt meg rajta, hogy szubvenció nélkül dicsérjék.~ ~
10103   II,  1881    |                  pedig vagyok annyira önző, hogy ezt ne tegyem.~Itt két napja
10104   II,  1881    |                 Montedegói Albert Ferencet, hogy ilyen bolond időjárást rakott
10105   II,  1881    |                    szorítva. Még szerencse, hogy a királyfi közelgő házassága
10106   II,  1881    |                 helyütt arról folyt a vita, hogy ha az öregúr rosszabbul
10107   II,  1881    |                  változást a börzén is?~Oh, hogy meg kellett érnünk azt is,
10108   II,  1881    |                 emelkedik olyan magaslatra, hogy egy szalonszerepet művészileg
10109   II,  1881    |                     föltűnt nekem. S ez az, hogy dacára a legjobb színi hónapnak,
10110   II,  1881    |                 Nagy vigasztalásomra esett, hogy csak úgynevezett német nyárspolgár
10111   II,  1881    |                  meghallgatni s követelték, hogy hagyja abba, míg viszont
10112   II,  1881    |                    folyamán, s félni lehet, hogy ez újabbi eset ismét belejut
10113   II,  1881    |                     írok.~Most csak annyit, hogy a hírlapirodalom, mely gyerekek
10114   II,  1881    |                elmentem Budapestről, s most hogy visszajöttem, már egy új
10115   II,  1881    |                  vett, roppant csodálkozik, hogy milyen »szomorú nemzet«
10116   II,  1881    |            kijavítani. Hanem én nem hiszem, hogy sikerülne neki, mert csupán
10117   II,  1881    |                    beszél s nincs módjában, hogy magát elégszer és eléggé
10118   II,  1881    |                 barátjának: »Ha azt akarod, hogy itt maradjak, zárasd be
10119   II,  1881    |                fölemelte a pezsgős poharat, hogy toasztot mondjon a háziúr
10120   II,  1881    |                 mert hiszen az kétségtelen, hogy őket köszönti föl.~Mindenki
10121   II,  1881    |                       Sohasem hittem volna, hogy az a kitüntetés ér, miszerint
10122   II,  1882    |                   hatodrendű szerkesztőről, hogy mellékesen még uzsoráskodással
10123   II,  1882    |                     benne van a törvényben, hogy a menyasszony katonához
10124   II,  1882    |                   kauciót.~*~Hanem bezzeg - hogy ím a házasságról van szó -
10125   II,  1882    |               Helyesen jegyezte meg valaki, hogy õ Zsoldosból zsoldost csinált,
10126   II,  1882    |              Zsoldosból zsoldost csinált, s hogy a basából jobbágyot.~Azt
10127   II,  1882    |                annyiban változik a helyzet, hogy a színlapon »Splényi báróné«
10128   II,  1882    |                 Mert bizony nagy szerencse, hogy csak a neve változik nagyon
10129   II,  1883    |                   Lauka Guszti novelláinak, hogy már a harmadik kosztümben
10130   II,  1883    |                    a parasztleány szerepét, hogy mindenki el volt ragadtatva,
10131   II,  1883    |                közönség elfeledkezett róla, hogy Blaháné nem játszik.~Az
10132   II,  1883    |                   sorsa fölött az a kérdés, hogy mi lesz majd, ha egyszer
10133   II,  1883    |           Blahánénak az talál eszébe jutni, hogy õ többé nem játszik?~[II.]~
10134   II,  1883    |                   Titokban megírom önöknek, hogy a hírneves kalandort, kirõl
10135   II,  1883    |                  Annyi rengeteg dolgom van, hogy alig érek rá reggelizni.
10136   II,  1883    |         Becsületemre mondom önnek, kollega, hogy két év óta csak tisztességes
10137   II,  1883    |                  állapot, uram! Hát Pesttel hogy van ön megelégedve?~- Ez
10138   II,  1883    |                 Most is azt vetik szememre, hogy karonfogva vezettem a philadelphiai
10139   II,  1883    |             feleségem van. Viszonyom, igaz, hogy volt elég, de szavamra mondom,
10140   II,  1883    |                      De richtig, milyen jó, hogy ön az én kedves öregemet
10141   II,  1883    |                    Majd elfeledkeztem róla, hogy írnom kell neki. Örülök,
10142   II,  1883    |                 kell neki. Örülök, kollega, hogy volt szerencsém. Vacsoráljunk
10143   II,  1883    |               íróasztalához, de nem hiszem, hogy írhatott volna, mert a szintén
10144   II,  1884    |                   Boz-Dickens-szel történt, hogy midõn egy ízben Dowerbe
10145   II,  1884    |                  kedvtõl, meg nem állhatta, hogy az ismeretlen útitársnõt
10146   II,  1884    |               teringette, az a legderekabb, hogy amint látom, egy lapon olvasunk.~
10147   II,  1884    |                 csak az álarcos bálok (vagy hogy szegedi grammatikával szóljak,
10148   II,  1884    |                  kivételt. Ezekben azért-e, hogy pikánskodni szabad a maszkokkal,
10149   II,  1884    |                   maszkokkal, vagy azért-e, hogy az arcokat nem látja az
10150   II,  1884    |                   emberek arcán az látszik, hogy az, aki itt van, mindenik
10151   II,  1884    |               helyesen mondá a társaságról, hogy az olyan, mint egy csomag
10152   II,  1884    |                    gáz elalszik egy percre, hogy még jobban világítson késõbb.~
10153   II,  1884    |                     dolog.~Régi szokás már, hogy az ilyen bálokban a jegyét
10154   II,  1884    |               várják a jegyeket. Valószínû, hogy aki a legtöbb sorsjegyet
10155   II,  1884    |                 vigasztalja magát, s ez az, hogy õ volt a legszebb, mert
10156   II,  1884    |                 jegyet.~Mondanunk sem kell, hogy Mariczl kapta volna meg
10157   II,  1884    |               szoknyákat, a jó egek tudnák, hogy meddig, s az, aki a jegyét
10158   II,  1884    |               udvarias volt véletlenségbõl, hogy csakhamar visszaállítá uralmát.
10159   II,  1885    |                  gondolatot, mikor még élt, hogy Tóth Kálmán nincs többé,
10160   II,  1885    |                  most, mikor már nem él is, hogy õ még mindig megvan.~Mûvei
10161   II,  1885    |               tudsz-e te még arról valamit, hogy itt hagytad a gondolataidat?~
10162   II,  1885    |                 virágok sejtsék, fû érezze, hogy a szerelem költõje álmodik
10163   II,  1885    |                     szíve úgy van teremtve, hogy csak boldogtalan lehessen.~
10164   II,  1885    |                    akkoriban azt tartották, hogy a kormány által szubvencionálva
10165   II,  1885    |                   szubvenciót, s követelte, hogy vonja vissza e sokak által
10166   II,  1885    |                   Tóth Kálmán -, beismerem, hogy gyámoltalan.~A fiatalabb
10167   II,  1885    |             tanácsolta a gyomorfájás ellen, hogy egy szervétába meleg lepényt
10168   II,  1885    |             Ugyanakkor nagyon panaszkodott, hogy kiadójának igen olcsón kellett
10169   II,  1885    |                   Megvallom neked õszintén, hogy már magam is meg akartam
10170   II,  1886    |                  kicsinyes emberek hiúsága, hogy a világ mit fog mondani,
10171   II,  1886    |                    a világ mit fog mondani, hogy íme, ez egykori kancellár,
10172   II,  1886    |                     olyan nagy a tehetsége, hogy kancellárrá lehet vele,
10173   II,  1886    |              tárcacikket írnék, kifejteném, hogy Andrássy Gyula hálátlan
10174   II,  1886    |                    ebédel, kiül az ablakba, hogy minden ember lássa, míg
10175   II,  1886    |                     pozíciót foglal ott el, hogy senki meg ne lássa.~Igen,
10176   II,  1886    |                     csinál s szinte kerüli, hogy neve valahogy a nyomdafestékkel
10177   II,  1886    |                    a maszken-bálokba. Azaz, hogy a maszken-bálokba jár, ahol
10178   II,  1886    |                senki sem gondolná hátulról, hogy az a fiatal ember okkupálta
10179   II,  1886    |               ráuszította az egyik maszkot, hogy ijesszen rá Andrássyra s
10180   II,  1886    |                   éjfél után meggyõzõdtünk, hogy szép) utánairamodott a grófnak
10181   II,  1886    |                    beszéltek a szerelemrõl.~Hogy a kettõ közül melyik volt
10182   II,  1886    |            abszolute lehetetlenné van téve, hogy valaha valami ostobaságot
10183   II,  1887    |                    van mondva a büszke szó, hogy »Szeged szebb lesz, mint
10184   II,  1887    |                   leírtam azt a másikat is, hogy Szeged az ország második
10185   II,  1887    |               nekünk, íróknak és poétáknak, hogy szinte elandalodunk bele,
10186   II,  1887    |                    árulni s hetykélkedését, hogy õ ilyen meg amolyan város,
10187   II,  1887    |                      szereztem annyi jogot, hogy ne kelljen a dekorum kedvéért
10188   II,  1887    |                  alkalmon, mely kínálkozik, hogy a többi várost fölülmúlhassa
10189   II,  1887    |                elõadására is vállalkozik. S hogy ez nem kivihetetlen, kezeskedik
10190   II,  1887    |                 lapokban tévesen cirkulált, hogy t. i. Szeged város annyi
10191   II,  1887    |                   korántsem jelentheti azt, hogy a Balázsné asszony szép
10192   II,  1887    |                 örökös panaszának nyomában, hogy az operettek lascivitása
10193   II,  1887    |                     nem ismeretlen elõttem, hogy Szegeden e bizottmány kicsinyes,
10194   II,  1887    |               kivételeknek), de nem hiszem, hogy ez esetben a személyes tekintetek
10195   II,  1887    |                 amit a többiek nyújthatnak, hogy alig lehet habozni.~Az az
10196   II,  1887    |                habozni.~Az az egy bizonyos, hogy Szegeden a zenei daraboknak
10197   II,  1887    |                  est pénztári bevételét), s hogy e zenei igények kielégítése
10198   II,  1887    |                    is, égetõ szükség tehát, hogy a tényleg meglevõ zenei
10199   II,  1887    |                   midõn az ember azt látja, hogy készpénzen veszi meg a családapa
10200   II,  1887    |                 vállalkozását, mely fölött, hogy üdvös-e, nyújt-e elég garanciát,
10201   II,  1887    |                  nélkül is.~Adja isten hát, hogy esztendõre ez a nagy kevély
10202   II,  1888    |                  azon veszem magamat észre, hogy teljesen érzéketlen vagyok,
10203   II,  1888    |                  gondolok, csak az érdekel, hogy ma mi lesz.~Ismerõseim vannak,
10204   II,  1888    |               világon semmi egyéb, csak az, hogy némileg kíváncsi vagyok:
10205   II,  1888    |                      amennyire ösmerem! Oh, hogy a tudás boldogtalanná tesz
10206   II,  1888    |               fakasztanak, mert látom õket, hogy honnan származtak.~Csupa
10207   II,  1888    |                     mondá: törekedjünk oda, hogy a következõ ezredévben elmond­
10208   II,  1888    |              melyrõl Széchenyi azt jósolta, hogy lesz, már megvan.~Fölhabzott
10209   II,  1888    |                     mit jelent mindez?~Azt, hogy holnap megint elkezdenek
10210   II,  1888    |               melyen disputáltak, rájöttem, hogy ezek az angol szavak valóságos
10211   II,  1888    |                   Annyit sírtam, édes uram, hogy ökölnyire kidagadt ez a
10212   II,  1888    |                      kiszínezve hatalmasan, hogy mik történnek Szegeden:
10213   II,  1888    |             elszomorította az öregasszonyt. Hogy találja mármost õ meg emlékezetében
10214   II,  1888    |                  két öreg.~Kérdeztem tõlük, hogy megy gazdaságuk?~- Mindenütt
10215   II,  1889    |                     bozontos fejét anélkül, hogy csak egyetlen szót is pazarolt
10216   II,  1889    |                     a tinnyei jegyzõ: most, hogy im, halom lett a pénze,
10217   II,  1889    |            õfelségeik azon kegyes akaratát, hogy szõlõjükben ott lássák a
10218   II,  1889    |                     a környék lakosságával, hogy (ekkor és ekkor) a király
10219   II,  1890    |            választmány téved, ha azt hiszi, hogy nekem nincs jogom az õ mûködésüket (
10220   II,  1890    |                     és téved, ha azt hiszi, hogy neki joga van ezért engem
10221   II,  1890    |                     a sztentori hangnyomat, hogy ez könnyelmû ráfogás, s
10222   II,  1890    |                  eredeti ötlet kívánságnak, hogy ezt az állítást igazoljam.~
10223   II,  1890    |                    okosan írni -, s mondja, hogy állításom rágalom, és küldje
10224   II,  1891    |             Megfoghatlan, hanem mégis tény, hogy én az emberiségbõl ahhoz
10225   II,  1891    |                    a szellemes definicióra, hogy a csók még a matézist is
10226   II,  1891    |                   vett-e rajtam annyi erõt, hogy egy idõ óta a hervadó nõkért
10227   II,  1891    |                   föl azt a merész teóriát, hogy két édes szerelem van: az
10228   II,  1891    |                      mily rózsaszínû köd...~Hogy visszajutunk apródonként
10229   II,  1891    |                   sok fájdalmat okoz azzal, hogy mint gyermekkel bánik velünk,
10230   II,  1891    |                veszi.~Borzadva gondolok rá, hogy elsõ költõi heves szerelmemet
10231   II,  1891    |                kívánván csupán konstatálni, hogy a huszonöt évtõl kezdve
10232   II,  1891    |                   jön, s így jogosult arra, hogy elhiggyem, miszerint mindent
10233   II,  1891    |                  miszerint mindent tudok, s hogy megírjam a szerelem útját
10234   II,  1891    |                 kevesebbet.~Annyi bizonyos, hogy teljes életemben szerencsétlen
10235   II,  1891    |                 kijelentéssel is halok meg, hogy: a szõke nõk nem szépek.~
10236   II,  1891    |                 igénybe veszem; ne mondják, hogy volt valamim, amit még el
10237   II,  1891    |                     mondja dallamos hangon, hogy: »Miriám«.~A Miriámmal azután
10238   II,  1891    |             kövezetet, azok is úgy szólnak, hogy: »Miriám!«~Mindenbõl a »
10239   II,  1891    |             Ausztria-Magyarországot s illõ, hogy most már a débardeuröket
10240   II,  1891    |                   pedig olyan furcsa játék, hogy nem az veszt, aki játszik,
10241   II,  1891    |                   igazán csak esetlegesség, hogy õ nem volt egészen szerencsétlen.
10242   II,  1891    |                    az okszerûség, sem arra, hogy szerencsés államférfi legyen, -
10243   II,  1891    |              államférfi legyen, - sem arra, hogy szerencsétlen. Az õ tettei
10244   II,  1891    |              legzseniálisabb elemzõ fõt is, hogy azokról tárgyilagos bírálatot
10245   II,  1891    |                     a megfejthetetlen csak, hogy mi módon volt õ megfejthetetlen...
10246   II,  1891    |             történelem azt fogja írni róla, hogy nagy szerepet vitt, de mihelyt
10247   II,  1891    |                   mihelyt arra kerül a sor, hogy mi volt ezen szerep lényege -
10248   II,  1891    |      külügyminiszter? - nem lehet tudni, de hogy kevesebb nem akar lenni
10249   II,  1891    |                  Énrólam már nem hiszik el, hogy közkatona is tudok lenni.
10250   II,  1891    |                nekem õfelõle legújabban az, hogy a Jockey-clubba bevették
10251   II,  1891    |                    S egy fekete golyó elég, hogy be ne vegyék.~- Azt hát
10252   II,  1891    |              neheztelnek reám, mert tudják, hogy Bismarck bensõ barátom.
10253   II,  1891    |                megkértem hát a »császár«-t, hogy engem tegyen nyugalomba.~-
10254   II,  1891    |              császár«-hoz, elõérzetem volt, hogy állásomra vágyik. - Bizonyos
10255   II,  1891    |             Ausseeba ment, azon szándékkal, hogy másfél évet ott fog tölteni,
10256   II,  1891    |                      az emberek azt sejtik, hogy én állok a Haymerle háta
10257   II,  1891    |                  volt, valószínûtlen tehát, hogy e meleg kézirat csupán a
10258   II,  1891    |                  jövõt is illesse.~- Lehet, hogy igaza van - szólt Andrássy
10259   II,  1892    |                  azt írtam Helvey Lauráról, hogy az ördögnek kellene az olyan
10260   II,  1892    |                      Most pedig azt mondom, hogy mi az ördögöt írjon arról
10261   II,  1892    |                     szárnya. Ha ráunt arra, hogy menjen, vagy arra, hogy
10262   II,  1892    |                     hogy menjen, vagy arra, hogy vigyék, fogja magát és röpül.~
10263   II,  1892    |                  praejudikál a mûvésznõnek, hogy tisztán ki nem ösmerhetni -
10264   II,  1892    |                játéka?~Az ember alig várja, hogy megöregedjék, s csak a mûvésznõt
10265   II,  1892    |                   Csak másnap jut eszünkbe, hogy miképpen is volt tulajdonképp
10266   II,  1892    |                      azt kívántam magamban, hogy bárcsak egyszer nappal láthatnám.~
10267   II,  1892    |                   egyszerre az lett vágyam, hogy bárcsak mindig este lássam
10268   II,  1892    |                     láttam, azt óhajtottam, hogy bárcsak sohasem láttam volna
10269   II,  1893    |                   el a hír a lakosság közt, hogy, mint porosz Vilmos mondaná
10270   II,  1893    |                  szívesen hirdetett frázis, hogy a fölkent királyok élete
10271   II,  1893    |                 szaladtak ki arra, ki erre, hogy a nagy eseménynek hasznát
10272   II,  1893    |                    sápadt szörny, a Mammon.~Hogy a börzére az elsõ percekben
10273   II,  1893    |                     cár meggyilkoltatása, s hogy ma már egészen a rendes
10274   II,  1893    |                    nem lehetett elképzelni, hogy a nihilisták minden jelentékenyebb,
10275   II,  1893    |                    az a mentsége sem lehet, hogy az milliók voltáért történt,
10276   II,  1893    |           választmányt a Szikszayba ebédre, hogy a rettenetes nagy menyhalat
10277   II,  1893    |                    derék magyar hírlapírók, hogy itt sohasem ver gyökeret
10278   II,  1893    |                   amibõl nyilván kilátszik, hogy Jókainak ez az egy okos
10279   II,  1893    |                    minden dolga úgy fordul, hogy azzal sohase lehessen mindenki
10280   II,  1893    |       megsürgönyözte egy nagy bécsi lapnak, hogy a magyar hírlapírók Jókaival
10281   II,  1893    |                  víz ezüst fodrocskái közt, hogy mekkora demonstráció lészen
10282   II,  1893    |               indítványozta Nagy Miklósnak, hogy adja ki a halhatatlan hal
10283   II,  1893    |                     volt még!~Dacára annak, hogy a »nihilisták« (mert a legtöbbje
10284   II,  1893    |                 Fogadjunk - mondá Eötvös -, hogy kormányra jutunk.~- Te igen,
10285   II,  1893    |                  megvan adva az elsõ lökés, hogy a szabadság napjának évfordulója
10286   II,  1893    |                   is érdemli. Márpedig azt, hogy megérdemeljük, külsõleg
10287   II,  1893    |                    nekünk, a népnek is kell hogy legyenek hagyományaink,
10288   II,  1894    |                 kopott még, de hinni lehet, hogy a százados gyûlölség a két
10289   II,  1894    |                 palotát kanyarít Nagykõrös, hogy még a Múzeum is csak parasztviskó
10290   II,  1894    |                     lesz mellette. Az igaz, hogy a magyarságban nehéz lesz
10291   II,  1894    |                   Már messzirõl meglátszik, hogy a Herman Ottó választókerületébe
10292   II,  1894    |                    Általában csodálatos az, hogy a hazai írók és költõk nem
10293   II,  1894    |                fordulnak soha e város felé, hogy azt a nemzet elõtt megszépítsék
10294   II,  1894    |                   elég magyar a város arra, hogy a magyar múzsák picike lábai
10295   II,  1894    |                 Vagy nem teremne ott virág? Hogy nem akad kéz, mely érte
10296   II,  1894    |                     partján.~Mert nem elég, hogy a lapok két megírt betû »
10297   II,  1894    |                  nem telik.~Még csak egyet, hogy Jókai sem váltotta be ígéretét,
10298   II,  1894    |                 ígéretét, amikor megígérte, hogy a legközelebbi regénye Szegeden
10299   II,  1894    |                 címûvel.~Most veszem észre, hogy a budapesti »Szegedi emlékek«-
10300   II,  1894    |                   Hát nem elég dicsõség az, hogy mindenféle étlapon ott van
10301   II,  1894    |                     s azzal szoktam elütni, hogy bizony szépek azok, csak
10302   II,  1894    |                      vagy legalább mondják, hogy azok - s jól megy az üzlet
10303   II,  1894    |               demonstrálni akartam fennebb, hogy a nimbusz élelmes emberek
10304   II,  1895    |                   Homért hét város vitatta, hogy õ oda való. Nekünk is van
10305   II,  1895    |               mindezeknél nagyobb dolog az, hogy gróf Zichy Géza fölött meg
10306   II,  1895    |               háborút folytatnak egymással, hogy hova tartozik tulajdonképpen.~
10307   II,  1895    |                    És õ még azt sem teheti, hogy az egyik kezét odanyújtaná
10308   II,  1895    |                mûvészi kör« úgy segít ezen, hogy egy évben író címén választja
10309   II,  1895    |                    is olyan ez az egy keze, hogy többet ér ötvennél.~Zichy
10310   II,  1895    |                     mûvészi körútját teszi.~Hogy miként játszik, azt hallani
10311   II,  1895    |                játszik, azt hallani fogják, hogy kezét egy vadászat alkalmával
10312   II,  1895    |                   alkalmával elvesztette, s hogy, midõn már jobb keze nem
10313   II,  1895    |                   körülbelül tíz éve annak, hogy a gróf mint író föltûnt
10314   II,  1895    |                    idõben és korban voltak, hogy a többiekért - folytonosan
10315   II,  1895    |                szenteli, méltán megérdemli, hogy mindenki megbecsülje.~De
10316   II,  1895    |                  hajlama a grófot, annyira, hogy távozóban látjuk benne az
10317   II,  1896    |                     csak maga azon tény is, hogy Szegedet újból félteni kell,
10318   II,  1896    |         hangoztatott nézetének helyességét, hogy a Vaskapunál kellene kiszélesíteni
10319   II,  1896    |              kellene kiszélesíteni a Dunát, hogy a lefolyási processzus gyorsabb
10320   II,  1896    |                     legyen. Annyi bizonyos, hogy az idei állapotokon is okulva
10321   II,  1896    |                     azon véleményben van, - hogy a külföldi szakértõk munkálata
10322   II,  1896    |              részemrõl meg vagyok gyõzõdve, hogy a körtöltés meg fogja védelmezni
10323   II,  1896    |                   tapintatlanságnak tartom, hogy a sajtó oly túlságosan meghúzta
10324   II,  1896    |                   árt a város jövõjének az, hogy a katasztrófa lehetõsége
10325   II,  1896    |                belekönnyebbül a gondolatba, hogy: »nini! hiszen még vannak
10326   II,  1896    |                Ilona grófné. Délceg termete hogy meghajlik, sötét haja milyen
10327   II,  1896    |                közönségesnek tûnik föl már: hogy is lehet abban gyönyörködni?
10328   II,  1896    |                      ez csak az igazi. Kár, hogy a négye­seket németül rendezte
10329   II,  1896    |                      Milyen siker, barátom! Hogy valaki háborút csinált,
10330   II,  1897    |                  még bizonyosan nem tudják, hogy a szép Helvey Laura férjhez
10331   II,  1897    |              magának Szerdahelyi Kálmánnal, hogy midõn az elsõ nejétõl (Prielle
10332   II,  1897    |                   miután kinyilatkoztatták, hogy minden áron válni akarnak
10333   II,  1897    |                     Amen! Volt annyi eszem, hogy sose jegyeztelek be az anyakönyvbe!~
10334   II,  1897    |             esküvõjén:~- Csak az vigasztal, hogy ez a Blaháné még az én feleségem
10335   II,  1897    |               öldöklõ voltából jut eszembe, hogy Új- Zélandban a fiatalok
10336   II,  1897    |                   körökben. Nincs az a nap, hogy valakit meg ne együnk vacsorára
10337   II,  1897    |                      És senki sem gondolja, hogy valaha mi is öregek leszünk,
10338   II,  1897    |               megfosztani nagy nimbuszától.~Hogy pedig egyetlen eleven nagy
10339   II,  1897    |                    lesz ugyanis bizonyítva, hogy Kossuth Lajosnak elõzetesen
10340   II,  1897    |                jóérzésû magyar ember elõtt, hogy Görgei becstelen tette némileg
10341   II,  1897    |                   Mert szó, ami szó, dacára hogy ma is módja lenne hozzá,
10342   II,  1897    |                    újság arról panaszkodik, hogy a bécsi ünnepélyeknél s
10343   II,  1897    |                     ami biztató jele annak, hogy õvelük is megszaporodtunk.~
10344   II,  1897    |             gondolkozhatik magában:~»De jó, hogy nem lettem angol paripa.«~
10345   II,  1898    |                 divat fölvet egy-két napra, hogy aztán örökké elfelejtse.
10346   II,  1898    |                felöltöztette szép leánynak, hogy az megint csak megharagudott
10347   II,  1898    |           megharagudott és megmutatta neki, hogy köszöni alásan a bókot,
10348   II,  1898    |                    tetszenek... ez a kettõ, hogy is csak, micsoda nevek,
10349   II,  1898    |                     Kozmata fényképeinél. S hogy még több szegedi arc díszítse
10350   II,  1898    |                    lehetetlen elhallgatnom, hogy a híres Perowszka Zsófia
10351   II,  1898    |              porhüvelye voltak.~Nem hiszem, hogy lenne egész Európában ember,
10352   II,  1898    |               adhatott neki.~Csodálatos az, hogy a realisztikus kor küszöbén
10353   II,  1898    |               értesülök. El lehet képzelni, hogy milyen borzasztó pénztári
10354   II,  1898    |               szenvednünk kell érte.~Félek, hogy most is, ha Éva meg találja
10355   II,  1899    |                      embernek, megérdemled, hogy sohase légy - közoktatásügyi
10356   II,  1899    |                 váltóit, amibõl gyanítható, hogy Budapest összes uzsorásai
10357   II,  1899    |              Általában nagy az apprehenzió, hogy a felségek nem jönnek le
10358   II,  1899    |                     eléggé illusztrálja az, hogy a lakadalmi menetnél gróf
10359   II,  1899    |                    ha az ember meggondolja, hogy a magyar parliament mindkét
10360   II,  1899    |                     küldöttség messzebb is, hogy feleséget hozzon a királynak,
10361   II,  1899    |                 azok, akik látták. Mondják, hogy az utóbbi négy-öt hónap
10362   II,  1899    |                   alatt nagyon kifejlett, s hogy kedves, leányos arcát gazdag
10363   II,  1900    |            szerelmük...~De föl lehet tenni, hogy a madarak is lojálisak.
10364   II,  1900    |                   Gábor megjegyzése dacára (hogy szebb idõ van Budapesten,
10365   II,  1900    |                    Bécsben) olyan átkozott, hogy már két napja nem mehetnek
10366   II,  1900    |                kivált az asszonyok ajkain), hogy hát hogy néz ki mégis a »
10367   II,  1900    |                 asszonyok ajkain), hogy hát hogy néz ki mégis a »kisebbik
10368   II,  1900    |                hanem a hoteliert kérte meg, hogy hozza rendbe a szállását,
10369   II,  1900    |                 maga azon ténye is mutatja, hogy minden komolyabb cél nélkül
10370   II,  1900    |                    Mindjárt is intézkedett, hogy õ a »Sárga csikó«-t akarja
10371   II,  1900    |                    álomba ringatja magát, - hogy a magyar királyfi van Budapesten.~
10372   II,  1900    |                   dolog az - mondá a sah -, hogy ebben a vagyonos országban
10373   II,  1900    |                  mondá a sah csodálkozva -, hogy le nem vágatod a fejét.~
10374   II,  1900    |             nyakkendõt kössenek a frakkhoz, hogy a magas társaságtól ne különbözzenek.~-
10375   II,  1900    |                  pedig nekem bocsássák meg, hogy a két királyfit, mint most
10376   II,  1901    |                  uralkodó családéi is. Kár, hogy a sárga-fekete zászlót is
10377   II,  1901    |                  hozta össze.~Igazán mesés, hogy az emberek mily nevetségesen
10378   II,  1901    |                legmulatságosabb példa erre, hogy sokan a bécsiek közül is
10379   II,  1901    |                eljöttek (kivált asszonyok), hogy még egyszer itt is lássák
10380   II,  1901    |                    a sóhajjal fordult haza, hogy a bevonulást legfeljebb
10381   II,  1901    |                elõtt kezdeményezte. S mégis hogy néztek ki a pompás festõi
10382   II,  1901    |              dobolással a várost, hirdetve, hogy katonai állam vagyunk: nehogy
10383   II,  1901    |             Irányadóbb körökben azt hiszik, hogy a király és királyné lejövetele
10384   II,  1901    |               király ugyanis aggódva látja, hogy fia népszerûsége csorbát
10385   II,  1901    |           tekintetbe vette azon panaszt is, hogy Bécs mellett Pest tartományi
10386   II,  1901    |                keretet adni. Hiszik azt is, hogy a trónörökös valamely feleletében
10387   II,  1902    |                   elem, meg nehány mágnás), hogy a trónörökös meghallgatva
10388   II,  1902    |                   ösztönével és félelmével, hogy akar-e az még valamit beszélni.~
10389   II,  1902    |                    nekik - ti panaszkodtok, hogy tönkrementek odahaza, nekem
10390   II,  1902    |                  otthon sem kellett lennem, hogy tönkremenjek. Hanem köztünk,
10391   II,  1902    |                   pedig azt hitte õfensége, hogy a zseniális Gyula gróf (
10392   II,  1902    |                    inquirálta olyan nagyon, hogy nem-e szólja el magát valamelyik: »
10393   II,  1902    |                 gróf két forint diurnumért, hogy itt a derekamat hajtogassam.«~
10394   II,  1902    |          kirándulást.~Egészen dühös vagyok, hogy édes atyámfiai, a nógrádiak »
10395   II,  1902    |            mesterségesen úgy volt csinálva, hogy egész Pest azt hitte, két
10396   II,  1903    |               semmit sem akart arról tudni, hogy õ királyné: csupán anya
10397   II,  1903    |                   nem engedte; rábeszélték, hogy kímélje egészségét, mert
10398   II,  1903    |            gyökereztek: eszébe jutott neki, hogy õ szép asszony.~És, oh,
10399   II,  1903    |                    szemrehányást a gyermek, hogy az õ mamáját talán nem eresztik
10400   II,  1903    |                     úgy elmenni az anyának, hogy beteg lánykáját ne lássa.
10401   II,  1903    |                     erõlködött, õ, a beteg, hogy odamehessen az ablakhoz.~-
10402   II,  1904    |                     De meg ki gondolná azt, hogy a királyfi lejön a kertbe
10403   II,  1904    |               kertbe a feleségével anélkül, hogy errõl az udvarmesterek is
10404   II,  1904    |                tudnának, és olyan kíváncsi, hogy benéz a narancsszín-üveg
10405   II,  1904    |                    azok száma, akik hiszik, hogy sikerülhet.~Márpedig a siker
10406   II,  1904    |           államférfi azt kérdezte nemrég:~- Hogy állunk a választásokkal,
10407   II,  1904    |                  határoztam még el magamat, hogy miként akarok állani.~-
10408   II,  1904    |                     után ez a második eset, hogy õfelségét elhamarkodott
10409   II,  1905    |                 Csak nagy sokára jöttem rá, hogy az esztendõ ez, a maga tizenkét
10410   II,  1905    |                   ha bõkezû, azt mondja rá, hogy préda, ha szûkmarkú, azt
10411   II,  1905    |                   ha szûkmarkú, azt mondja, hogy fösvény, - aminthogy vész
10412   II,  1905    |                  egy nagy igazság, az t. i. hogy a pártok egy apának a fiai,
10413   II,  1905    |                    a fiai, tehát testvérek, hogy mindeniknek gondja a gazdaság
10414   II,  1905    |                természeti jog is arra utal, hogy a középsõ fiú próbálkozzék
10415   II,  1905    |               egymást a testvérek, ahelyett hogy kapacitáló szóra hallgatnának,
10416   II,  1905    |                 idõnek és senki se kívánja, hogy egyik vagy másik nap ne
10417   II,  1905    |                 arra nézve az eseményekbõl, hogy nehány év múlva az alkotmányos
10418   II,  1905    |                    lehetni ellene fölhozni, hogy nem kinyomata a közvéleménynek.~-
10419   II,  1905    |                    ki epedve várja az idõt, hogy kedvesét, a hazát boldogíthassa.~
10420   II,  1905    |                    anyját nem ösmeri. Igaz, hogy kevés abrakkal jár, meg
10421   II,  1905    |                     kevés abrakkal jár, meg hogy szép is, aztán meg fürge
10422   II,  1905    |                 apját-anyját ösmeri, tudja, hogy sok abrakkal jár, egy kicsit
10423   II,  1905    |                     de tudja felõle azt is, hogy nem rúgós.~- Hát aztán?~-
10424   II,  1905    |                     Hát aztán?~- Hát aztán, hogy okos ember az ilyet választja.
10425   II,  1905    |                     meg a ló is: csak éppen hogy a bõrét akaszthatom a padlásra.
10426   II,  1906    |         Gorombaságok)~Sohasem hittem volna, hogy önöknél ilyen mozgalmas
10427   II,  1906    |                    hisz emlékszenek önök -, hogy nagyon kevés ott az okos
10428   II,  1906    |               igazunk!~Úgy látszik újabban, hogy nagyon is sok az okos ember,
10429   II,  1906    |                   legelsõ föladat az lenne, hogy Bakait eltávolítsák szépészeti
10430   II,  1906    |                    az egy azonban bizonyos, hogy az iparosok renoméjának
10431   II,  1906    |                     általános az aggodalom, hogy micsoda osztály fogja pótolni
10432   II,  1906    |                      s mit csinál Csongrád (hogy egy kis szabá­lyozási költséget
10433   II,  1906    |                 neki Ordódy), engedjék meg, hogy e dicsõ osztály nagy és
10434   II,  1907    |                kollegám felé s õt kérdezné, hogy hívják?~- Szemere Attila -
10435   II,  1907    |                      voltam. Hogyan van az, hogy önök hárman három különbözõ
10436   II,  1907    |                 Elfelejtik-e õk valaha azt, hogy õk se nem írhatnak, se nem
10437   II,  1907    |                     sohasem felejthetik el, hogy õk szegényebbek a többieknél,
10438   II,  1907    |               szegényebbek a többieknél, és hogy miért szegényebbek?~Pulszky
10439   II,  1907    |                kapott Hajnik Pál nõvérétõl, hogy az másnap Londonba fog érkezni
10440   II,  1907    |                  Magyarországról jön. Vajon hogy fog kinézni, milyen lesz
10441   II,  1907    |                     lármáztak s követelték, hogy hamar adja ki, amit számukra
10442   II,  1907    |                     néninek is természetes, hogy ridikülje volt, s a kis
10443   II,  1908    |                   csodálatos démoni varázs, hogy aki egyszer megismerkedik
10444   II,  1908    |                 mindég és mindenütt hárman, hogy ha virrad, ha esteledik,
10445   II,  1908    |                      arról föl lehet tenni, hogy fölösleges pénze van. S
10446   II,  1908    |                   volt egyrészt csodálatos, hogy oly gyors és nagy mérvû
10447   II,  1908    |                  tréfálózás a szerencsével, hogy ugyan kinek kedvez jobban.
10448   II,  1908    |       szerencsétlenek voltak a szerelemben (Hogy még az istenasszony is milyen
10449   II,  1908    |                    arra nagy kényességében, hogy ki mit fogott, mielõtt kezét
10450   II,  1908    |               elharapózott már napjainkban, hogy társadalmunk rákfenéjének
10451   II,  1908    |                 ahogy a francia író mondja, hogy »minden drámában keresd
10452   II,  1908    |             asszonyt«, éppúgy elmondhatjuk, hogy minden tönkrement család
10453   II,  1908    |              meglenne még egyebütt, dacára, hogy örök igaz marad azon közmondás: »
10454   II,  1908    |                   szemer józan gondolkozás, hogy amit keserves munkával kerestünk,
10455   II,  1908    |                  egy kis józanság, belátni, hogy a kártyaasztal megfertõzheti
10456   II,  1908    |                  Gondolja meg minden ember, hogy amikor a kártyaasztalhoz
10457   II,  1908    |                     virtus, s még amellett, hogy kifosztják, kinevetik a
10458   II,  1908    |            szenvedélyes játékost, ahelyett, hogy megvetnék mint veszedelmes
10459   II,  1908    |                   idõ már régen volt! Lehet hogy nem is igaz.~A mi kezünkben
10460   II,  1908    |              ilyenbe, megbotránkozva látná, hogy közönséges kártyabarlangba
10461   II,  1908    |                     mely azt hitte magáról, hogy Isten választottja; mindenféle
10462   II,  1908    |               Bámulva beszéli egy szemtanú, hogy a székely huszárok olyan
10463   II,  1909    |                                             HOGY LETTEM ÉN NÉGY GYERMEK APJA?~-
10464   II,  1909    |             protekciómat kéré. Engedje meg, hogy mielõtt szíves levelére
10465   II,  1909    |                járat) egy történetet arról, hogy lettem én négy gyermek apja?~
10466   II,  1909    |                      Pedig tudhattam volna, hogy hova kellenek a pontosvesszõk
10467   II,  1909    |           színházaknál, gondoltam magamban, hogy nyeli majd az én kis petit
10468   II,  1909    |               Csatai Zsófi a közeltávolban, hogy immár Blaháné náluknál rosszabb
10469   II,  1909    |           buzgósággal, nem juthattam hozzá, hogy a hatalom gyeplõjét a kezembe
10470   II,  1909    |                    állja ki, kivált nyáron, hogy ne utazzék, s akkor beleszabadulok
10471   II,  1909    |            szoknyarovat« olyan dús halastó, hogy a horog ritkán ereszkedik
10472   II,  1909    |            színésznõt. Mit törõdöm én vele, hogy játszik? Az a kritikusok
10473   II,  1909    |                     kritikusok dolga. Elég, hogy szép: liliom hajtású minden
10474   II,  1909    |           legnagyobb mûvésznõnek, elmondom, hogy jobb Blahánénál. Hadd dühösködjön
10475   II,  1909    |                 tevékenységének jutalma az, hogy a fõvárosi sajtó harminc
10476   II,  1909    |                 mégis mily kevesen érik el, hogy olyan fontossá legyenek,
10477   II,  1909    |                 kerekei eltaposnak anélkül, hogy tudnák, tapossák-e?~Maga
10478   II,  1909    |                  reggel, mikor arra ébredt, hogy õbelõle nagy mûvésznõ lesz.~
10479   II,  1909    |                      az volt az elsõ dolga, hogy vett egy levélpapirost és
10480   II,  1909    |          belecsomagolta a jegygyûrût.~Azaz, hogy ez se lett volna baj, -
10481   II,  1909    |                 dolog már a XIX. században, hogy két ember, aki véletlenül
10482   II,  1909    |                 Hanem ott volt a nagy hiba, hogy a kicsike még külön udvarlókat
10483   II,  1909    |                    nekem. Azt hiszi kegyed, hogy én olyan együgyû vagyok
10484   II,  1909    |                 olyan együgyû vagyok hinni, hogy egy hírlapíró olyan együgyû
10485   II,  1909    |                     kerestek a redakcióban, hogy kihívjanak és megöljenek
10486   II,  1909    |                diplomata. Azt mondta nekik, hogy õ éppen most jött haza egy
10487   II,  1909    |               cikket, amelyikbe beleszõtte, hogy így-amúgy a kis színésznõ
10488   II,  1910    |                     szegény Szegedet azért, hogy a színházát nem engedi „
10489   II,  1910    |        végrehajtáshoz nincs kedve.~Az igaz, hogy az elõfizetõknek sincs.~*~
10490   II,  1910    |                     Ma azonban úgy van már, hogy a gyerek, amint megszületik,
10491   II,  1910    |            megszületik, átadatik a bábának, hogy az fürössze meg, azután
10492   II,  1910    |                    bírósági végrehajtóknak, hogy azok viseljenek rá gondot,
10493   II,  1910    |                 teremtette volna a világot, hogy az csupa nyulakból és csupa
10494   II,  1910    |                 világért sem akarjuk tehát, hogy a hitelezõk elpusztuljanak,
10495   II,  1910    |                    hitelezõk külön sportja, hogy velük mi történjék. Az árverezõ
10496   II,  1910    |                  bajaikon.~Igazán jellemzõ, hogy egy hírlapírónak, Frey Gyulának
10497   II,  1910    |               fölfogás fölött, elmondhatja, hogy az árverezõ bandák üzelme -
10498   II,  1910    |                 baja.~Amibõl az következik, hogy mélyebben nyúlnak le itt
10499   II,  1911    |                     másodikán?~És rájöttem, hogy alkalmasint azért, mert
10500   II,  1911    |                  venni az elnöki fizetését.~Hogy miért megyek én 2-án Mehádiára?