bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

17001   II,  1883    |                  alatt megjelent Heumannál, hogy az ott egybegyûlt védõknek
17002   II,  1883    |                 meggyõzõdését hangsúlyozta, hogy a kiállott szenvedések,
17003   II,  1883    |                    megjelentek a fogházban, hogy részt vegyenek a letartóz­
17004   II,  1883    |               hitközség küldött oly célból, hogy amíg valamely becsületes
17005   II,  1883    |                     Friedmann intette õket, hogy jó egyetértésben éljenek
17006   II,  1883    |                    alispán lelkére beszélt, hogy térjen vissza az apai házhoz.
17007   II,  1883    |                 Móric azonban kijelentette, hogy nem tér vissza szülõihez,
17008   II,  1883    |                  midõn Eötvös közölte vele, hogy több oldalról fényes ajánlatok
17009   II,  1883    |           föltételhez kötötték ajánlatukat, hogy Móric elõbb térjen vissza
17010   II,  1883    |                  alispán erre kijelentette, hogy elõterjesztést intéz a belügyminiszterhez,
17011   II,  1883    |               értesítés érkezett Eötvöshöz, hogy az alispán sürgönyileg utasíttatott
17012   II,  1883    |                     az alispán azt felelte, hogy Móric újabban határozottan
17013   II,  1883    |                  határozottan kijelentette, hogy inkább kútba ugrik, semhogy
17014   II,  1883    |                      Azt a gyanút kenik rá, hogy már oly gyönge õ, ki viharokkal
17015   II,  1883    |              kormányokat tört össze egykor, hogy most elaggva már ablakbeverésekben
17016   II,  1883    |                mintha mégis oly erõs volna, hogy fel akarja fordítani a világot
17017   II,  1883    |                     Most Eötvös azt mondja, hogy a középkor fúriái másztak
17018   II,  1883    |                   másik? Mit tehet õ arról, hogy még megvan, s gyakorolja,
17019   II,  1883    |                  még. Mikor már azt hitték, hogy egyebet nem is tud parancsolni,
17020   II,  1883    |            parancsolni, mint legfölébb azt, hogy itt vagy ott »tilos a dohányzás«,
17021   II,  1883    |               bizony eljöhet még az az idõ, hogy sírva-ríva fogjuk keresni
17022   II,  1883    |                     az, mint a dadai hulla, hogy a kormány azt mondja rá: »
17023   II,  1883    |                 mint a giletiek ködmönében, hogy aki azt magára húzza, nyomban
17024   II,  1883    |                   főispán úr~Szinte furcsa, hogy nem a megye oligarcha családjai
17025   II,  1883    |             diktálta be:~- Írják be, kérem, hogy nem tehetem; nem fizethetek
17026   II,  1883    |               amilyen régi az állam.~Miért, hogy e büszke nemesek szívesen
17027   II,  1883    |                  figyelve, anélkül azonban, hogy valaha valamely véleményt
17028   II,  1883    |            nyilvánított volna.~Azt mondják, hogy az a legjobb fõispán, akit
17029   II,  1883    |                fõrendiház szavazó-ülésérõl, hogy minden megyének egy fõispánja
17030   II,  1883    |                   volna meglátni.~Beszélik, hogy egy titkos fölhatalmazása
17031   II,  1883    |          jellemezvén õt, azt lehet mondani, hogy mint Móric az eszlári eseményt,
17032   II,  1883    |                  akik azt híresztelik róla, hogy az antiszemitizmus szálait
17033   II,  1883    |             ingerelte fel legjobban ellene, hogy csendõröket állíttatott
17034   II,  1883    |            alispánnak - szónokolt Eötvös -, hogy valakit személyes szabadságától
17035   II,  1883    |             vármegyére szóló dicsõsége majd hogy meg nem tántorította. Amit
17036   II,  1883    |                    baráti parolának miatta, hogy a várat kikémlelni engedje.~
17037   II,  1883    |                  kezdte nagyon környékezni, hogy így, hogy úgy szeretne azzal
17038   II,  1883    |               nagyon környékezni, hogy így, hogy úgy szeretne azzal a gyerekkel
17039   II,  1883    |               várnagy úr azt a szívességet, hogy mutassa meg neki Móricot.~
17040   II,  1883    |                     csak annyit követelnek, hogy a cifra dolmány megfeszüljön
17041   II,  1883    |                 dolmány megfeszüljön rajta, hogy a huszártempót meg tudja
17042   II,  1883    |                egész municipium.~Azért hát, hogy a vármegye az, ami, abban
17043   II,  1883    |                   kell majd kidõlnie utána, hogy fejfát faraghassanak hozzá?~
17044   II,  1883(45)|               egyszer, akibe bele diktálta, hogy ha őszintén megvall mindent,
17045   II,  1882    |           Kolozsvárott korteskedett ellene: hogy ti. »ez az a Gyulay, aki
17046   II,  1882    |             ütközetben van örökké. Az igaz, hogy nem is nyert. Egész élete
17047   II,  1882    |          zsebkendõjéhez kapna, azon hitben, hogy õ prüsszentett.~Annyira
17048   II,  1882    |                     megszoktatta a tagokat, hogy amit õ akar, az az õ akaratuk
17049   II,  1882    |  visszaemlékezéseket, amelyekben kimutatja, hogy Metternich a magyarok ellensége
17050   II,  1882    |             ellensége volt. Kérdés azonban, hogy ez meg fog-e jelenni a »
17051   II,  1882    |                     a Társaságnak nagy kár, hogy a környékére se jön.~Degré
17052   II,  1882    |                     leginkább, azért mondom hogy a hallgatóságot, mert a
17053   II,  1882    |                    nagy számmal jelent meg, hogy egy talán fölösleges is
17054   II,  1882    |                    s helyesen hangsúlyozta, hogy érdeme neki az is, miszerint
17055   II,  1882    |              melyekre válaszolólag elmondá, hogy pályája kezdetén ilyen kiáltást
17056   II,  1882    |               nadrágzsebébõl az aprópénzét, hogy mennyi hatosa van. Öt forintokban
17057   II,  1882    |                 adja.~S így történik aztán, hogy a jó csángó magyarok, mikor
17058   II,  1882    |                uraimék - azt indítványozta, hogy jó volna õket kicserélni
17059   II,  1882    |                 okosak, illemtudók, látjuk, hogy a java van kiválogatva,
17060   II,  1882    |                mindenben akkurátus emberek, hogy vezetõjük, tiszteletes Tonka
17061   II,  1882    |             szerkesztõségünkben is voltak), hogy pártolják a betelepítést,
17062   II,  1882    |                 Tisza is; majdnem bizonyos, hogy Szapáry sem von meg tõlük
17063   II,  1882    |        elolvasgatnak a vének a fiataloknak, hogy aztán némely szónál könnybe
17064   II,  1882    |                Magyarországon. Meglássátok, hogy egyszer csak itt toppannak,
17065   II,  1882    |                     annyi poézis van benne, hogy ki sem lehet mondani!~EGYÜD
17066   II,  1882    |                  lapokban gyakran olvastuk, hogy már felüdült, de még gyakrabban
17067   II,  1882    |                      de még gyakrabban azt, hogy a szerepeit ez vagy az adja,
17068   II,  1882    |                    csak úgy, amint õ tette, hogy meghal.~A közelmúltban sok
17069   II,  1882    |                  családfa bizonyossá teszi, hogy Tisza Kálmánban a Teleki
17070   II,  1882    |                    tapasztalat azt mutatja, hogy a hajlamai is megegyeznek
17071   II,  1882    |                   miatt azokban az idõkben, hogy ne is említsek másokat,
17072   II,  1882    |                    tekintenie a párthívein, hogy a szíve megdagadjon ennek
17073   II,  1882    |                tömérdek vendég azt hihette, hogy itt ugyan már nem bírják
17074   II,  1882    |                     Csákyak, csak az a kár, hogy Bercsényi Miklós uram nem
17075   II,  1882    |                    van valami rossz benne), hogy ezek a csaták mind olyanok
17076   II,  1882    |                     Bizony rossz ómen volt, hogy ezekbõl ittak minden Kálmán-napkor
17077   II,  1882    |                   hiszen azért volt tigris, hogy merjen, ma már nem merne),
17078   II,  1882    |                 amint volt. Volt pedig úgy, hogy Teleki Mihály uram addig
17079   II,  1882    |               Eleonóra császárnénak Bécsbe, hogy az eszközölné ki az õ belsõ
17080   II,  1882    |                vettek már õnála mindent.~De hogy ím a derék fejedelemasszony
17081   II,  1882    |                     kilátásba van helyezve, hogy szeptember végével Mihály
17082   II,  1882    |                     annyira vitte a dölyfe, hogy immár a fejedelemasszony
17083   II,  1882    |                     Telekiben elhûlt a vér, hogy hát mi olyan nehéz van azon
17084   II,  1882    |                     Baló Kristófra.~Persze, hogy nyitotta Baló uram lóhalálban.~
17085   II,  1882    |                    azt is megtanulhatjátok, hogy sose ítéljetek egy ládának
17086   II,  1882    |                   Említettem már, nagy kár, hogy Bercsényi Miklós uram nem
17087   II,  1882    |               fenekén a grófi diploma.~Vagy hogy talán már rajta is ül.~TISZÁÉK
17088   II,  1882    |                  helyrõl arról értesítenek, hogy Tisza Kálmán birtokában
17089   II,  1882    |                     De már ez mégis furcsa, hogy a saját lapunkban megcáfolják
17090   II,  1882    |                   az embert. Én megengedem, hogy õexcellenciájának zokon
17091   II,  1882    |               õexcellenciájának zokon esik, hogy a Teleki-ezüstbõl egyetlen
17092   II,  1882    |                    be nem ugrasztja.~- Hát, hogy vagy megelégedve az osztállyal? -
17093   II,  1882    |                    te bolond? Hiszen látod, hogy a falusi bírónak is van
17094   II,  1882    |               színarany.~- Tyüh, hát persze hogy engem megcsaltak az atyafiak.
17095   II,  1882    |              aranykalodát, de azt se tudom, hogy az osztályos atyafiak kipörölnék-e
17096   II,  1882    |                  véletlenül rajta száradna, hogy ott vannak?~De, hogy ne
17097   II,  1882    |              száradna, hogy ott vannak?~De, hogy ne legyen mégis semmi processzus,
17098   II,  1882    |                    nem vagyok ellene annak, hogy béküljünk ki.~Õ kijelentette,
17099   II,  1882    |               béküljünk ki.~Õ kijelentette, hogy a Teleki-ezüstnemûbõl egyetlen
17100   II,  1882    |                sincs, kijelentem hát én is, hogy a Teleki-ezüst adomához
17101   II,  1882    |             barátjai annak az aggodalomnak, hogy Greguss Ágostot el fogják
17102   II,  1882    |                    régóta, azt rebesgették, hogy gyomorrákja van, s ez a
17103   II,  1882    |                 tudott azokon, mert érezte, hogy az élet, mely olyan makacs,
17104   II,  1882    |                    baja annyira súlyosbult, hogy kivált irodalmi és tudományos
17105   II,  1882    |         csengettyûje a szerkesztõségekben: »Hogy van Greguss? Mi hír Gregussról?«
17106   II,  1882    |                     elõadással foglalta el. Hogy mennyire meg tudta kedveltetni
17107   II,  1882    |                   büszkeséggel hivatkozott, hogy e tíz év alatt tanítványainak
17108   II,  1883    |                    levelet írt a királynak, hogy vegye szolgálatába... valami
17109   II,  1883    |                    ez mégiscsak szörnyûség, hogy mindig éppen ezek a Kis
17110   II,  1883    |           kunyorálót, mert mégsem szeretné, hogy király õfelsége nehéz szívvel
17111   II,  1883    |                  mondást is kitalálták már, hogy az ember a bárónál kezdõdik,
17112   II,  1883    |                  pedig az nem olyan fontos, hogy hol kezdõdik az ember, mint
17113   II,  1883    |                 kezdõdik az ember, mint az, hogy hol végzõdik. Az az igazi
17114   II,  1883    |                    józan, mértékletes élet, hogy az embernek olyan jó kontraktust
17115   II,  1883    |                 maradt János báró örökké, s hogy még a százévet is hárommal
17116   II,  1883    |             csodálkoznia - miképp lehet az, hogy õ meghalt.~Pedig meghalt
17117   II,  1883    |                    azzal az egy kivétellel, hogy elvei egészen mások voltak.~-
17118   II,  1883    |                     mondogatta -, mint azt, hogy vagyonát el ne költse.~De
17119   II,  1883    |                      Akik szemére vetették, hogy fösvényül él, azoknak készen
17120   II,  1883    |              nobilis dolog jól élni, tudva, hogy unokái koplalni fognak.
17121   II,  1883    |                    nem vagyok annyira önzõ, hogy családomra ne gondoljak.~
17122   II,  1883    |            bizottsági tag. De már jó ideje, hogy visszavonult mindentõl,
17123   II,  1883    |                 szólt -, megkérdezem elõbb, hogy hát a többi választók mit
17124   II,  1883    |         Legkülönösebb tulajdonsága az volt, hogy az általa lakott szobákba
17125   II,  1883    |                mikor jelenti neki a cseléd, hogy tûz van.~Felkelt, becsukta
17126   II,  1883    |                    fiam.~Úgy tudta intézni, hogy minden birtokán minden órán
17127   II,  1883    |                    Podmaniczky bárók hírét, hogy õneki azoknak a nagy birtokaiból
17128   II,  1883    |                 szokása volt e tekintetben, hogy a nyolc-kilenc éves lovakat
17129   II,  1883    |                     nem lett volna szükség, hogy tudjuk.~De a halál nem felejt...
17130   II,  1883    |                      Sokáig sza­bad­kozott, hogy õ nem érzi magát képesnek
17131   II,  1883    |                óvatossággal járt el, s úgy, hogy tán õ volt az egyedüli,
17132   II,  1883    |             Hazafiasságát igen jellemzi az, hogy nagy óvatossággal bánt a
17133   II,  1883    |                 igen nehezen volt rávehetõ, hogy azokat a mágnásokat, akik
17134   II,  1883    |                      Még szebb vonás benne, hogy igen gyakran jegyzé meg
17135   II,  1883    |             minisztertársainak:~- Sajnálom, hogy elvállaltam a tárcát. Lássátok,
17136   II,  1883    |                 függ a kezdettõl.~Meglehet, hogy igaza volt, de alig hihetõ.
17137   II,  1883    |                  kis fontosságú dolog volt, hogy egy olyan finom, nemes,
17138   II,  1883    |                     befutott, dacára annak, hogy mindig annál az asztalnál
17139   II,  1883    |                ahonnan a történelem íródik, hogy számos fõméltóságot viselt,
17140   II,  1883    |                  oly kevéssé látszik benne, hogy szinte még ezután kell fölfedezni
17141   II,  1883    |           ösztönöket, melyek azt diktálják, hogy akiknek ad a haza, azok
17142   II,  1883    |                    sokat adjanak a hazának. Hogy lehet­nének azok gavallérok,
17143   II,  1883    |                     van.~Ma ötvennyolc éve, hogy õt az isten a kis magyar
17144   II,  1883    |                    mégis talán szándékosan, hogy hozzá illõ legyen a többi
17145   II,  1883    |               leszünk örökké!~Ki tudja még, hogy fordul: de bízni kell. Egy
17146   II,  1883    |                 kívánjunk mi Jókainak? Azt, hogy sohase unjon meg minket.
17147   II,  1883    |                     minket. S ne azt nézze, hogy mit beszélünk, hanem mit
17148   II,  1883    |                    a kardél, de jól tudjuk, hogy aki Jókai Mór történetét
17149   II,  1883    |                     akkori kormánypártnak«.~Hogy ezért a két sorért - mert
17150   II,  1883    |               zsarnok - attól azt kívánjuk, hogy olyan legyen, aminõnek õk
17151   II,  1883    |                    még nem volt olyan öreg, hogy váratlannak, felette korainak
17152   II,  1883    |              tudattal múlt ki tegnap éjjel, hogy a város, melynek tevékenységét,
17153   II,  1883    |                     a boldogító önérzettel, hogy az emelkedés e munkájában
17154   II,  1883    |                     azonban, aki azt hiszi, hogy Dáni Ferenc nem volt több,
17155   II,  1883    |              mindenben mindig az országgal, hogy azt csak õk képzelik, hogy
17156   II,  1883    |                  hogy azt csak õk képzelik, hogy az az õ »extra érzelmük«,
17157   II,  1883    |                     Annyira demokrata volt, hogy az egyszerû parasztok is
17158   II,  1883    |               képviselni bennök a kormányt, hogy konfliktusba ne keveredjék
17159   II,  1883    |                   is, mert bánthatta volna, hogy a kormány Lukács Györgyöt
17160   II,  1883    |        visszalépését annak tulajdonították, hogy az ottani városi ellenzék (
17161   II,  1883    |                  pedig a harmadikat illeti, hogy nagy hazafi, tapasztalhatta
17162   II,  1883    |                      akik elõre tolakodnak, hogy mindég napirenden legyenek.
17163   II,  1883    |                újságban nyilatkoztatják ki, hogy nem hajlandók azt elfogadni.~
17164   II,  1883    |                     azt elfogadni.~Érdekes, hogy a »makacsok« közül három
17165   II,  1883    |                    választotta feladatának, hogy gyermekeit jó magyar érzésben
17166   II,  1883    |           Gazdatisztjei azt tartották róla, hogy a legutolsó lõcsrõl is tudomása
17167   II,  1883    |                     dicséretében.~Volt úgy, hogy engedett a bérösszegbõl,
17168   II,  1883    |              egyetlen eset sem fordult elõ, hogy fölemelje. Tégláson még
17169   II,  1883    |              Rosenfeldnek.~Történt egyszer, hogy egy másik bérlõje (Mandel
17170   II,  1883    |                    a nyírbaktai kastélyban, hogy õ ezentúl több haszonbért
17171   II,  1883    |                     gróf úr, hanem belátom, hogy változtak a viszonyok s
17172   II,  1883    |                      Megtörtént többi közt, hogy a gabonát, amelyre ezer
17173   II,  1883    |                       Csak nem hitte talán, hogy megtartom? Mert haragszom,
17174   II,  1883    |           elköltözködtek innen. Meglepõ is, hogy három mágnás, Podmaniczky
17175   II,  1883    |                jegyezhette fel a napisajtó, hogy takarékosak voltak, s bõkezûek
17176   II,  1883    |                     ami különben gyakori -, hogy a halál tette jobbakká a
17177   II,  1883    |                   ami ritkább - emlékükkel, hogy a halottak tegyék jobbakká
17178   II,  1883    |                  akarnám önökkel elhitetni, hogy milyen jó lucerna vetõmag
17179   II,  1883    |                kertünket is csak úgy járom, hogy gyönyörködtet a verbéna
17180   II,  1883    |                      de én magam nem tudom, hogy terem az meg. Amit én termesztek,
17181   II,  1883    |             magokról akarok beszélni. Igaz, hogy megmondhattam volna egyenesen
17182   II,  1883    |             általában nem az lenne a divat, hogy a publikum igen szépnek
17183   II,  1883    |               megtörtént már velem egyszer, hogy egy igen kedves szegedi
17184   II,  1883    |                   megdöbbenve veszem észre, hogy búzavetés van a ruhafogasomon.
17185   II,  1883    |                   szempontból. Úgy találom, hogy embereim háromfélék. Akik
17186   II,  1883    |                legtöbb író arról nevezetes, hogy hidegen megy el az anyag
17187   II,  1883    |                     különös ez elfogultság, hogy - biztosra lehet fogni:
17188   II,  1883    |                    mikor megfogom a tollat, hogy megírjam, szidom magamat,
17189   II,  1883    |                   megírjam, szidom magamat, hogy hiszen milyen régen tudom
17190   II,  1883    |                     már meg abból a célból, hogy egy novella tárgyat mondjon
17191   II,  1883    |                     megszorongatva kezemet, hogy azt csak én tudom majd megírni...
17192   II,  1883    |                  kérlek.~- Ezer szerencséd, hogy találkozunk.~- Nono, mi
17193   II,  1883    |                     utca trotoárján.~Persze hogy nem vártam, de minek is?
17194   II,  1883    |                  Egyébiránt bocsánat, urak, hogy már eddig is Repka barátommal
17195   II,  1883    |               rendesen megvan az a hiúsága, hogy szeret hozzádörgölõzni a
17196   II,  1883    |                 volna, bizony hajszál híja, hogy nem örökké elevenné lett
17197   II,  1883    |                   mikor a halál azt mondta, hogy Kovács János uram megírására
17198   II,  1883    |               szörnyû mérges lehet a halál, hogy míg õ abban fárad a kaszájával,
17199   II,  1883    |                   abban fárad a kaszájával, hogy az embereket pusztítsa,
17200   II,  1883    |                     de a tárgyak nem. Igaz, hogy azok értek többet!~A kereskedõi
17201   II,  1883    |                    a másik utcasarkon. Kár, hogy e töredéket nem vették be
17202   II,  1883    |                   kutya azt mondja elõször, hogy nem adja oda, hanem aztán
17203   II,  1883    |              fügekávé, jó uram!«~S így lõn, hogy három nap alatt mind elhagyták
17204   II,  1883    |                  meg, hanem annyi bizonyos, hogy az õ nyakába készült szakadni.~
17205   II,  1883    |              spirituszt a malagára.«~Persze hogy a fekete kutya személyzete
17206   II,  1883    |         nagyságosnak hívatta a cselédekkel. Hogy a származása is meglegyen,
17207   II,  1883    |                    meglegyen, kikomponálta, hogy a mesés mada­gasz­kári királynak,
17208   II,  1883    |              kérdezte néha egy-egy ismerõs, hogy hol lakik most a bátyja,
17209   II,  1883    |                növeszteni.~Én úgy találtam, hogy ez a tárgy alkalmas szövõszéke
17210   II,  1883    |              kérdeztetvén egykor Szarvason, hogy micsoda különbség van a
17211   II,  1883    |                   államtitkár ül a helyire, hogy a szék soha ki ne hûljön.~
17212   II,  1883    |                     ki ne hûljön.~Képzelem, hogy fognak a Baross kinevezésén
17213   II,  1883    |                      joggal megilleti õket, hogy már egyszer lakják is.~S
17214   II,  1883    |                    kell adni Tiszának, azt, hogy méltányolni tudja a tehetséges
17215   II,  1883    |                    Valahányszor azt látjuk, hogy érdemes fiatalember gyorsan
17216   II,  1883    |                Barossnál is barosabb dolog, hogy a szegény Odescalchy Artúr
17217   II,  1883    |                eltökélt megadással ment ki, hogy õt a bukovinai kormány legalább
17218   II,  1883    |                       Mert félek - mondá -, hogy engem ott agyonütnek.~-
17219   II,  1883    |                    lesz valami oláh névre), hogy itthon a mi hatóságunkkal
17220   II,  1883    |                  panaszkodott több helyütt, hogy az mégis skandalum, Tisza
17221   II,  1883    |                     sem szabad elfelejteni, hogy ennek az egész ügynek van
17222   II,  1883    |                 lehet csak annyira mennünk, hogy »gyertek hát, no«, hanem
17223   II,  1883    |                     királybírákra.)~- Aztán hogy gondolja azt, Kántor uram,
17224   II,  1883    |                  gondolom, dicsõséges uram, hogy úgy negyven-ötven holdacskát
17225   II,  1883    |                     a mondója vagyok azóta, hogy ne csak azt hajtsuk mindig:
17226   II,  1883    |              tapogassuk ki tõlük azt, õk is hogy mit akarnak. Mert a káposzta
17227   II,  1883    |                    mártogatjuk a tollunkat, hogy gyenge szavakban panaszkodjunk,
17228   II,  1883    |                      A szekundánsok tudják, hogy vér nem lesz, a doktor tudja,
17229   II,  1883    |                   nem lesz, a doktor tudja, hogy seb nem lesz, a bírák pedig
17230   II,  1883    |                 lesz, a bírák pedig tudják, hogy semmi se lesz.~De azért
17231   II,  1883    |                    nehézség nem volna, mint hogy a színtér sokat változik,
17232   II,  1883    |            Minélfogva el lehetünk készülve, hogy a nagy vértragédiának még
17233   II,  1883    |               Mailáth György méltó volt rá, hogy viselje még homlokán az
17234   II,  1883    |              elavult közjog fényességeit, s hogy átvegye az új idõk nagy
17235   II,  1883    |                utolsó országbíró meghalt.~S hogy halt meg? Ez a borzasztó!
17236   II,  1883    |                  elesik e fényes nagy alak, hogy mindez talán csak azért
17237   II,  1883    |                   talán csak azért történt, hogy tolvajok láncát s tárcáját
17238   II,  1883    |                    Abban van az õ nimbusza, hogy még halálát is nehéz elhinnünk,
17239   II,  1883    |                 halálát is nehéz elhinnünk, hogy így esett... így meghalhat,
17240   II,  1883    |                 nagy veszteség.~Rettenetes, hogy miképp halt meg, de nem
17241   II,  1883    |                   de nem kevésbé szomorító, hogy általában már nincs többé
17242   II,  1883    |                    herceg nem akarok lenni, hogy Mailáth György maradhassak«.~
17243   II,  1883    |                 hallani.~Kevélységét s azt, hogy mennyit tartott õ állására,
17244   II,  1883    |              állására, jellemzi az az eset, hogy mikor Horváth Boldizsár
17245   II,  1883    |             alkotmányforma azt kívánta már, hogy a Kúria elnöke ott legyen
17246   II,  1883    |                   Mint férfi jellemes volt, hogy ritkaság, mint bíró pártatlan,
17247   II,  1883    |              elülhetek én is odalent azért, hogy eddig mindig fent ültem
17248   II,  1883    |            magasratörõ!~No, mégiscsak szép, hogy így tudtomon kívül lettem
17249   II,  1883    |                Bogyó választási elnök urat, hogy mikor utazol le.~Az ám,
17250   II,  1883    |                     nem bírtam kiokoskodni, hogy miféle meggyõzõdésben legyek
17251   II,  1883    |           szélsõbali, sõt az se lehetetlen, hogy nemzetiséginek válasz­tottak
17252   II,  1883    |                   meg, azért az érdememért, hogy még eddig nem írtam meg
17253   II,  1883    |                 amibõl egyszerre megtudtam, hogy az ellenzék tüntetett ki
17254   II,  1883    |                 ellenségem felvilágosított, hogy igaz ugyan a képviselõség,
17255   II,  1883    |                 csinálni, hanem az is igaz, hogy napidíjakat se kapok. A
17256   II,  1883    |           megelégedést is éreztem magamban, hogy itt lehetek. Hiszen rendkívüli
17257   II,  1883    |                 tréfás komédiások tettetik, hogy õk komoly dolgokat végeznek,
17258   II,  1883    |                   Pedig kifogy.~Csodálatos, hogy mindenki rekedt, és senki
17259   II,  1883    |                   igazolni. Jó szerencséje, hogy azzal fenyegetõzik, kihívja
17260   II,  1883    |                 alapszabályok azt kívánják, hogy a választások titkos szavazócédulákon
17261   II,  1883    |                      Bebizonyította megint, hogy teljesen megérdemli a nemzet
17262   II,  1883    |                 múlva sül ki. Valaki rájön, hogy nini, hiszen errõl az X-rõl
17263   II,  1883    |                     menne könnyebben!~Igaz, hogy Magyarországon ez mind passiert,
17264   II,  1883    |                  közegészségügyi tanácsnak, hogy neveztetne ki engem õfelsége
17265   II,  1883    |                 akik valóban megérdemelnék, hogy nagy tekintélyben és tisztességben
17266   II,  1883    |                     arra a jó ötletre jött, hogy egy egész napon minden embert
17267   II,  1883    |                 kisütni a világon, sem azt, hogy néz ki, sem azt, hogy hol
17268   II,  1883    |                  azt, hogy néz ki, sem azt, hogy hol lakik, mi a foglalkozása,
17269   II,  1883    |                semmit... csak azt az egyet, hogy akadémiai tag.~Ha derék
17270   II,  1883    |              áldoztam én pénzt, fáradságot? Hogy most itt a magyar történelmet
17271   II,  1883    |              történelmet megosztrákosítsák. Hogy most itt a nemzet dísze
17272   II,  1883    |                      öt golyót dobjanak be? Hogy Kossuth Lajos megválasztását
17273   II,  1883    |        megválasztását agyon intrikálják, de hogy a Csontosi István vagy Jánosét (46)
17274   II,  1883    |                  sem fogja közülök megírni, hogy az én tévedésem õk.~*~Különben
17275   II,  1883    |                   versíró. Vagy ok ez arra, hogy még rosszabbak is vannak
17276   II,  1883    |                Sándort? Talán attól féltek, hogy dolgozni fog. Ki gondol
17277   II,  1883    |                  uramról kisül utóla­gosan, hogy egy igen jó dilettáns. A
17278   II,  1883    |                    neki még az az elõny is, hogy Nagy Famíliából való.~Jó
17279   II,  1883    |                 Cromwelltõl, ha azt mondta, hogy egy olyan parlamenttel is
17280   II,  1883    |                   most. Akkor elmondhatnád, hogy a legelsõ száz jókabátú
17281   II,  1883    |                     annyi sok dicsérnivaló, hogy még akkor sem szidhatnám,
17282   II,  1883    |                    újságíró.~Az pedig igaz, hogy nem nagy dolog, hanem nem
17283   II,  1883    |                     Bizonyosra lehet venni, hogy esztendõre meg már a mostani
17284   II,  1883    |        természetesnek fogja találni akárki, hogy különösebben érdeklõdöm
17285   II,  1883    |                 innen való.~Olyan vidék ez, hogy nehéz itt nem lenni poétának.
17286   II,  1883    |               hallik az osgyáni harang, kár hogy elrontja a hangját Rima
17287   II,  1883    |                   virágokkal ezen a helyen, hogy egyikbõl se nõjön kevesebb.~
17288   II,  1883    |                       Gyer­mekversek«. Kár, hogy ezekbõl kevés van. Amit
17289   II,  1883    |         gyermekvilág kedélyéhez van szabva, hogy alig van egy írónk is, aki
17290   II,  1883    |    Belecsimpajkodtam,~Temetésre vagy imára,~Hogy megharangoztam.~Sok víz
17291   II,  1883    |                 kötete után is. Megérdemli, hogy úgy a közönség (ez különben
17292   II,  1883    |                    De ha így halad, nemcsak hogy egész Pósa lesz, de még
17293   II,  1883    |                     azt a feleletet kapták, hogy Péchy Jenõ, a mátészalkai
17294   II,  1883    |                     pedig oly gyenge, halk, hogy alig lehetett meghallani.
17295   II,  1883    |                      Már ekkor mondogatták, hogy »vissza se jön szegény soha
17296   II,  1883    |                     a jövõre. Mert szép az, hogy a halál olyan lepelben jár,
17297   II,  1883    |                  Mindenik tudta a másikról, hogy azt többé nem fogja látni.~
17298   II,  1883    |                 fogja látni.~Péchy megérte, hogy igaza lett, Halmi már nem
17299   II,  1883    |                  Minálunk csak úgy mondják, hogy Dunántúl, de a dunántúli
17300   II,  1883    |                   mámorító. Itt tovább kell hogy szeressenek a férfiak és
17301   II,  1883    |                   az...~I. Egymillió palack~Hogy mi az az egymillió palack?~
17302   II,  1883    |                olvasó, úgy állnak a dolgok, hogy nekünk is még, akik már
17303   II,  1883    |                     már kiöregedtünk abból, hogy minden szoknyasuhogás megcsiklandozza
17304   II,  1883    |       udvariasságból, vagy lehet igazán is, hogy jó víz, derék víz, nagy
17305   II,  1883    |                     senki se álmodott róla, hogy valamikor még országos hírû
17306   II,  1883    |               belõle... de komolyan mondom, hogy elfogyna vagy...~- Ugyan
17307   II,  1883    |                    gentleman hírében áll.~- Hogy mennyi? Hát úgy, mennyi
17308   II,  1883    |                    teszek a társaság elõtt, hogy huszonöt botot vágatok magamra
17309   II,  1883    |             akadékoskodása miatt (meglehet, hogy B. is közre játszik ebben)
17310   II,  1883    |                    a szükséges területeket, hogy maga rakhasson le síneket
17311   II,  1883    |                     egy palack. Csodálatos, hogy hol növekedik meg az ára
17312   II,  1883    |         kurtakorcsmájában, gondoljátok meg, hogy valahányszor egy kortyot
17313   II,  1883    |               veszedelembe.~Morál ebbõl az, hogy nem jó a savanyúvízzel tréfálni.~
17314   II,  1883    |               Hoitsy és Bartók mint olaszok~Hogy ezt a fejezetet megértse
17315   II,  1883    |                Fejér megyébe úgy jutottunk, hogy Zichy Jenõhöz mentünk ki,
17316   II,  1883    |                     a fehérvári indóháznál, hogy ha esetleg csakugyan megérkezik
17317   II,  1883    |                    mi embereink, kik arról, hogy Fehérváron mi készül, semmit
17318   II,  1883    |                 Ezek tévedésbõl azt hiszik, hogy a vasút Triesztbe vitte
17319   II,  1883    |                     közölték róluk a lapok, hogy Samu és Eszter jegyesek,
17320   II,  1883    |                    a hír járta be a sajtót, hogy Samu megharapta a Zichy
17321   II,  1883    |                  valami.~S ha meggondoljuk, hogy Samu és Eszter mindössze
17322   II,  1883    |                   maradni.~De nem is csoda, hogy nagyra vannak egy kicsit,
17323   II,  1883    |                    még szegényke. Félek is, hogy még igen korán lett férjhez
17324   II,  1883    |                 méhkasok között, jól tudja, hogy az csak talmi édesség. Megvetõleg
17325   II,  1883    |                     Csak titokban gondolja, hogy õ is nagyon kíváncsi, de
17326   II,  1883    |                  pettyes »isten tehénkéi«. (Hogy megörülnének ezeknek odahaza
17327   II,  1883    |                  bolondos füvek azt hiszik, hogy nekik nõtt valami gyümölcsük,
17328   II,  1883    |                    sírva fakadni ijedtében, hogy »Szegény Zichy Jenõ, mennyi
17329   II,  1883    |                  mint amennyit az követelt.~Hogy a szentiváni puszta olyan
17330   II,  1883    |              paradicsom, azzal a ráadással, hogy még Barcsból is van benne
17331   II,  1883    |                   örömmel, ha meggondoljuk, hogy itt minden, de minden honi
17332   II,  1883    |                      s ebben olyan puritán, hogy dacára a fejedelmi bõségnek,
17333   II,  1883    |                szabad inni a feketekávéból, hogy szomjan ne haljatok. A kávé
17334   II,  1883    |                     iniciatívájából hittem, hogy alkalmasint Tisza Kálmán
17335   II,  1883    |               messze ki a puha zöld gyepre, hogy onnan a nap foltjait nézegesse.
17336   II,  1883    |                     ember úgy van teremtve, hogy telhetetlen. Nem elég neki
17337   II,  1883    |                     már eltanulta a Házban, hogy az ember még mulatságból
17338   II,  1883    |                 Mert Szentivánon az a rend, hogy mihelyt begördül a négylovas
17339   II,  1883    |                    vissza. Mondtuk is neki, hogy õt sohase fogják a cselédjei
17340   II,  1883    |                  azt felelik önkénytelenül, hogy: »Szögyény-Marich«. Hiszen
17341   II,  1883    |            általános »módi« ezen a vidéken, hogy ura nevét viseli a cseléd,
17342   II,  1883    |                    egyébiránt az a tanúság, hogy a Fejér megyei ember mindenféleképpen
17343   II,  1883    |                  még azt kellene hozzáírni, hogy az asszonyok kacérabbak
17344   II,  1883    |                   házigazdánk ejtett azzal, hogy mint a mesebeli király kitárta
17345   II,  1883    |                    mindnyájan megegyeztünk, hogy titok, csak még a kérdés
17346   II,  1883    |                     úgy el tudta boronálni, hogy végre is ki kellett jönni
17347   II,  1883    |             tartottam. De sohase volt eset, hogy valamelyik vendégem figyelmére
17348   II,  1883    |                     Ez annyira bosszantott, hogy bezárattam. Talán el is
17349   II,  1883    |                    mentünk el Szentivánból, hogy figyelmesebben megnéztük
17350   II,  1883    |                     ej, miképp is tehettük, hogy meg nem néztük - sopánkodék
17351   II,  1883    |                  másik.~- Hát úgy tehettük, hogy azt a fõúri levegõt szíttuk
17352   II,  1883    |             Szegedet, lett olyan könyvtára, hogy kiállja a versenyt az ország
17353   II,  1883    |                  nekünk jól mindnyájunknak, hogy most rájöttek arra a gondolatra (
17354   II,  1883    |                     támogatására, ahelyett, hogy itt lankasztó mellõzéssel
17355   II,  1883    |                látott, de a végeredmény az, hogy a nagyobb vizekbe folynak.
17356   II,  1883    |                   tudnának, jót állok érte, hogy a nagy vizek nem becsmérelnék
17357   II,  1883    |                Kisfaludy Társaság is, miért hogy nem a közönnyel szigeteli
17358   II,  1883    |              ezáltal megbénítja azokat úgy, hogy csak félmunkát teljesíthessenek?~
17359   II,  1883    |                    eredményeket (mert igaz, hogy egy vidéki városban, Maros­
17360   II,  1883    |                     lap méltán panaszkodik, hogy a fõvárosi sajtó s ennek
17361   II,  1883    |               jövõje, s mai fénye követeli, hogy e kört megalapítsák. A közöny
17362   II,  1883    |                    kulturális törekvésekre, hogy ezek itt dicsérjék, hanem
17363   II,  1883    |                  még a födél is penészzöld, hogy a szegedi ember azt higgye,
17364   II,  1883    |                 ember azt higgye, ha ránéz, hogy ezt bizony talán nem is
17365   II,  1883    |                    nagyra.~Jó szerencse is, hogy legalább megvan a vén városháza,
17366   II,  1883    |               paloták között, nem hinné el, hogy odahaza van.~Egy optimista
17367   II,  1883    |                 szenátor volt olyan szíves, hogy meg mutogatta nekem az új
17368   II,  1883    |                  annyira szereti a városát, hogy már tíz év elõtt kezdte
17369   II,  1883    |                     kétkedõk és csúfolódók, hogy az asztalhoz vágta ingerülten
17370   II,  1883    |                   azt mondom én az uraknak, hogy az én fejemen nem lesz új
17371   II,  1883    |                   Ki hitte volna még akkor, hogy Zomborynak minden óhajtása
17372   II,  1883    |                     nem adok neki sok idõt, hogy a király megúnja Bécset,
17373   II,  1883    |                     lett. Azt mondtuk volt, hogy a sasnak azért van két feje,
17374   II,  1883    |                  sasnak azért van két feje, hogy annál többet ehessen meg
17375   II,  1883    |                   nagy elõnye a színháznak, hogy gépezet segélyével alá lehet
17376   II,  1883    |                     oly olcsóra van szabva, hogy még a negyven krajcáros
17377   II,  1883    |                       mint most. Elsõ eset, hogy Tisza a néppel tart, ebben
17378   II,  1883    |              kérdésben. És elsõ eset talán, hogy a publikum közé keveredik
17379   II,  1883    |                pedig ennek csak az a titka, hogy keveset beszél - és semmit
17380   II,  1883    |               pápaszemein át nézve az égbe, hogy hadd legyen az még sötétebb.~
17381   II,  1883    |           nagyobbnak érzi magát egy fejjel, hogy láthatja, amint mûködik
17382   II,  1883    |                dologról - mondja a férje.~- Hogy tudhatnád te azt?~- Hát
17383   II,  1883    |                     a tárcaírónak van joga, hogy messzirõl hallhasson.~A
17384   II,  1883    |            külzavarok. Mi lesz ebbõl?~- Az, hogy az új úszónadrágom, amit
17385   II,  1883    |            sajtószabadsággal. Nem szeretem, hogy ilyen ez a helyzet, de a
17386   II,  1883    |                 micsoda vad gondolat is az, hogy valaki fináncokkal kezd
17387   II,  1883    |                     Hát még Horvátországban hogy kellene?!~- Aztán legalább
17388   II,  1883    |               hibázta el a dolgot.~- Azzal, hogy a téli dolgot elcserélte
17389   II,  1883    |                   Megérdemelné...~- Meg az, hogy oda küldjem most horvát
17390   II,  1883    |                      BUDAPESTI SZEMLE«~Kár, hogy már nem él a jó Körösi Csoma
17391   II,  1883    |                  aki mindég arról álmodott, hogy kell még valahol lakniok
17392   II,  1883    |                   hitet, de annyi bizonyos, hogy az ember elõtt valóban táncolnak
17393   II,  1883    |              olvassa (nem ajánlom különben, hogy olvassa), és jártas a hazai
17394   II,  1883    |                annak önkéntelenül felötlik, hogy kell, mégis kell még lenni
17395   II,  1883    |                   sokkal nagyobb nívón kell hogy álljanak, mint mi, mert
17396   II,  1883    |              életünket. Amibõl az tûnik ki, hogy õk sokkal nagyobb, míveltebb
17397   II,  1883    |                Jókai; arról õk azt mondják, hogy nem tud írni; a legnagyobb
17398   II,  1883    |                    is elhisszük lassankint, hogy nyomorultak vagyunk. Mert
17399   II,  1883    |                 vagyunk. Mert ha megtudjuk, hogy Jókai nem tud írni és hogy
17400   II,  1883    |                  hogy Jókai nem tud írni és hogy Kossuth nem tehetséges ember,
17401   II,  1883    |      gondoskodhatnának valami módozatokról, hogy ezt a veszedelmes folyóiratot
17402   II,  1883    |         keresztülvinni, azt eszközöljék ki, hogy legalább hadd jelenne meg
17403   II,  1883    |               pénzen fenntartja, dédelgeti, hogy legyen egy tekintélyes orgánuma
17404   II,  1883    |                    neki.~S így üt ki aztán, hogy nemzeti költségen piszkolják
17405   II,  1883    |                olyan szeretetreméltó ember, hogy tudósnak is kinevezték?
17406   II,  1883    |                   lángészt is detronizálná!~Hogy miért teszi?~Hát van a Turgenyev
17407   II,  1883    |                tekintetes Akadémiától arra, hogy amit õ mond, az megállja
17408   II,  1883    |              emberek rémülve nyúlnak hozzá, hogy kit öklelt most fel?~S mindig
17409   II,  1883    |               egyszerre, nem gondolván meg, hogy több hónap, mint ember.~
17410   II,  1883    |            Népszínház Tihanyijával történt, hogy egypár barátjával utazott
17411   II,  1883    |                    a sok tanácskozás olyan, hogy méltán bosszanthatja a nemzetet.~
17412   II,  1883    |                  dolgot kell megállapítani, hogy hány ezred induljon Horvátország
17413   II,  1883    |                  fölött. Ez olyan egyszerû, hogy untig elég rá egy negyed
17414   II,  1883    |                     dolog már magában véve, hogy ha bennünket valaki nyakon
17415   II,  1883    |           haragszanak-e érte.~Hát õk persze hogy nem mindig haragszanak ilyenkor,
17416   II,  1883    |               vezetnek.~Az nem természetes, hogy Pejacsevich bán, akit úgy
17417   II,  1883    |                mindig az urlakodóház iránt, hogy ez a Pejacsevich, aki még
17418   II,  1883    |                    visszaüzenjen Zágrábból, hogy:~»Tiszteltetem a nemes magyar
17419   II,  1883    |                   mindig kiáll az udvarból.~Hogy ezt Pejacsevich bán megtette,
17420   II,  1883    |                  következtetésre indítanak, hogy Bécsben nem áll olyan jól
17421   II,  1883    |             befolyását. - S nem lehetetlen, hogy a lajtántúli kormány is
17422   II,  1883    |                    a Burg »fehér asszonya«, hogy minduntalan megjelenik sírjából,
17423   II,  1883    |              szegénynek. Egész természetes, hogy egyedül akar lenni a lelke
17424   II,  1883    |                 dolgai lehetnek most annak, hogy úgy elment«.~De Jekelfalussy
17425   II,  1883    |                   mégiscsak elszánta magát, hogy felkeresi a sürgönnyel.~
17426   II,  1883    |                felpillantott, s észrevette, hogy ott áll:~- No, mi történt? -
17427   II,  1883    |              rendõrnek tudni kell mindent), hogy legalább a címét lássa a
17428   II,  1883    |                   mégis szép. Ejnye de kár, hogy nem olvastad.~- Mit tegyek,
17429   II,  1883    |              énnekem van meg az a szokásom, hogy mint mikor a csizmadia kaszálni
17430   II,  1883    |                    s éppen nem érdemli meg, hogy a becsületes nevét tönkretegyem.
17431   II,  1883    |                 vidéki ember, nem is tudom, hogy hívják - hebegtem pironkodva.~-
17432   II,  1883    |                 ismerõsöm. - Tudja-e, uram, hogy az nagyszerûen ír? Az aztán
17433   II,  1883    |                   Ebbõl pedig az a tanuság, hogy az ember sohase tagadja
17434   II,  1883    |                kiindulvást nyugodtan tûröm, hogy a vidéki újságok két esztendõ
17435   II,  1883    |                     Megtûröm én még azt is, hogy a Pluvius vagy Scarron név
17436   II,  1883    |                  szeretem, ha tudja valaki, hogy én írtam, némelykor fontos
17437   II,  1883    |              igazságszolgáltatás van abban, hogy »amit fõztél, edd meg«.~
17438   II,  1883    |                     történik velem, ami ma, hogy a Sz. Napló az aláírt M.
17439   II,  1883    |                   készül letenni a vizsgát, hogy irodát nyithasson.~A fiatalember -
17440   II,  1883    |                     levelezõnk dátumjaiból, hogy csütörtökön - a kormánybiztos
17441   II,  1883    |                     lépkedne, gondolkozván, hogy õ most mekkora nagyhatalom,
17442   II,  1883    |            eltakarták.~Közelebb ér s látja, hogy egy tarka, félúr forma csoporttal
17443   II,  1883    |                     zsidóság a magyarságot, hogy az antiszemitizmus az egyedüli
17444   II,  1883    |                   elkeseredéssel Rabagas. - Hogy dudvát termesszünk benne,
17445   II,  1883    |                dudvát termesszünk benne, és hogy ne legyen jogunk azt kigyomlálni?~
17446   II,  1883    |                 azért fizették a fiskálist, hogy beszéljen, most meg már
17447   II,  1883    |                   már azért fogjuk fizetni, hogy hallgasson. Mégiscsak furcsán
17448   II,  1883    |                 derék, kedves szegedieknek, hogy olyan fennhangon beszélgethetnek,
17449   II,  1883    |               fennhangon beszélgethetnek, s hogy még a nyakkendõjük csokrait
17450   II,  1883    |               elmondhatja Leboeuf-fel (azaz hogy Leboeuf nem mondhatta el) »
17451   II,  1883    |                  volt szükséges alkalmazni, hogy a tisztikarból egészen alkotmányos
17452   II,  1883    |                    egyéb. Sõt elmondhatjuk, hogy minden, mert Szegeden még
17453   II,  1883    |                   hirdetni a jövõ napokban, hogy Magyarország még nincs a
17454   II,  1883    |                 együtt áldomását üli annak, hogy az ország közepében egy
17455   II,  1883    |                    egyik »sine qua non«-ja, hogy az ember elmondja otthon,
17456   II,  1883    |             embernek a szívét és ábrázatát, hogy annak a mandátuma holtáig
17457   II,  1883    |                   akár ott tartsa az ember, hogy amikor lekerül, mindjárt
17458   II,  1883    |                    Albert járt úgy egyszer, hogy lemenvén a választói közé,
17459   II,  1883    |                    faluban, ahol megszállt, hogy ki volt vajon az a kopott
17460   II,  1883    |               községházánál, aki fogadta?~- Hogy ki volt? - felelé gúnyosan
17461   II,  1883    |                Tudja-e azt a tekintetes úr, hogy mekkora nagy darab föld
17462   II,  1883    |                     olyan hangosan sziszeg, hogy Herman Ottó édesen elmereng
17463   II,  1883    |                  hajtja le fejét díványára, hogy e zenénél egyszerre elõtte
17464   II,  1883    |               voltam a szegedi beszámolóra, hogy talál-e majd Herman konkolyt
17465   II,  1883    |                  aki nem tudja elfelejteni, hogy a követjelöltség ízét már
17466   II,  1883    |       követjelöltség ízét már megkóstolta), hogy jól van jól, de hát azt
17467   II,  1883    |                iparcikknek a hamisításáról, hogy az történjék nálunk is,
17468   II,  1883    |                    történt Angliában?~- Az, hogy ott kémiai intézetek vannak,
17469   II,  1883    |                   vegyelemezni, s ha kisül, hogy hamisítva van az illetõ
17470   II,  1883    |                  tehát megnyugosznak abban, hogy emellett legyek a parlamentben?~-
17471   II,  1883    |             Csakhogy figyelmeztetem Önöket, hogy akkor, meglehet, a Szalay
17472   II,  1883    |                   dolog.~Mert nem lehet az, hogy a Szalay Imre bora ne legyen
17473   II,  1883    |                    elõtt senkit, aki tudja, hogy hazudik. Hanem mikor olyan
17474   II,  1883    |                    van, amelyik azt tartja, hogy a hazug ember gyáva ember,
17475   II,  1883    |                     kényszerítik az embert, hogy mondja csak el még egyszer
17476   II,  1883    |                  szemébe, aki tudja felõle, hogy milyen nyomorultan hazudik.~
17477   II,  1883    |                hazugság minden másnál, vagy hogy ez a leggyalázatosabb valamennyi
17478   II,  1883    |                  értelmesen. Látszik rajta, hogy könnyebb neki így.~Pitélyi
17479   II,  1883    |                 mondja szemébe bûntársának, hogy Pitély volt az, aki a »kegyelmes
17480   II,  1883    |                 iparkodik kifejezni. Tudja, hogy bolondot mond, de nem képes
17481   II,  1883    |              törülközõt adta oda Spangának, hogy tömje be a száját?~Pitély:
17482   II,  1883    |                viselkedett. Látszott rajta, hogy számolt már a kötéllel is.
17483   II,  1883    |                kötéllel is. Mint aki tudja, hogy mi áll a bûnpör végén. Pitély
17484   II,  1883    |            bizonyosan azt gondolta magában, hogy õ sokkal derekabb ember,
17485   II,  1883    |              maradtak. Útközben elgondolta, hogy míg odalesznek, a házbeliek
17486   II,  1883    |              kötötték-e meg az országbírót, hogy megöljék? Berecz így válaszolt:~-
17487   II,  1883    |               válaszolt:~- Nem. Csak azért, hogy az a nagy úr, aki nagy uraságát
17488   II,  1883    |                     maga is érezze egyszer, hogy õ is csak ember.~Hanem azért
17489   II,  1883    |                     Berecz most azt mondja, hogy ezt mind csak a vizsgálóbíró
17490   II,  1883    |                jókedv, különösen aki tudja, hogy két kapucínert akkor iszik
17491   II,  1883    |                   akik meg vannak gyõzõdve, hogy a törvényszék bírástól,
17492   II,  1883    |                     csak azért gyûlt össze, hogy õt, amint belép, azonnal
17493   II,  1883    |                mindig úgy intézte a dolgot, hogy õ is szerepeljen a felvett
17494   II,  1883    |           hallgatóságot.~Cserey azt vallja, hogy õ reggel nem találta Mailáth
17495   II,  1883    |                 mosolygott. Berecz tagadta, hogy õ tette el a botot helyérõl.~-
17496   II,  1883    |                     úgy elfogta a rettegés, hogy szólni se tudott. Mikor
17497   II,  1883    |                    pedig utasítottam volna, hogy Berecz úrnak fizessen ki
17498   II,  1883    |                      s szinte hízeleg neki, hogy olyan derék úri emberekkel
17499   II,  1883    |              rabmameluk. S annak tudatában, hogy õ a hatalommal van egy »
17500   II,  1883    |                   Pallavicini õrgróf úrnak, hogy nem fogadott szebb szobaleányt).