bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

20501   II,  1885    |                   az ülés oly unalmas volt, hogy Szontagh Pál egy külön adoma-hallgató
20502   II,  1885    |                    feleségeiknek írtak).~És hogy már egyszer én is ékes irályban
20503   II,  1885    |                     emberek már azt hitték, hogy neki teljesen elegendõ a
20504   II,  1885    |                     egyszer, s úgy képzeli, hogy õ most már a régi hõs, ki
20505   II,  1885    |             egyszeri úrfi a verbunkosoknál, hogy »vegyenek be kegyelmetek
20506   II,  1885    |                    múlt nimbuszát.~Halljuk, hogy az egyik magánértekezleten,
20507   II,  1885    |                   Tisza kezeit az iránt is, hogy kiket nevezhessen ki a fõrendiházba.
20508   II,  1885    |                    a méltóságos kívánságot, hogy csak olyan érdemeket szerzett
20509   II,  1885    |                  dacosság bizonyos nemével, hogy nem foglalkozom a fõrendekkel. (
20510   II,  1885    |                  Tisza ellen keseredtem el, hogy minek rontotta el ezt a
20511   II,  1885    |                 izgatottság volt a múltkor! Hogy morajlott végig a termen
20512   II,  1885    |               fordított V betûk. Föltehetõ, hogy a lefelé fordított V mind
20513   II,  1885    |                 csak annyit kértem ki tõle, hogy adjon ide nekem leírni az
20514   II,  1885    |                    ha mozdul... úgy rémlik, hogy egy szürke gólya.~Nem, mégsem
20515   II,  1885    |                      Tisza is rosszul járt, hogy Sennyeyt választotta.~Hanem
20516   II,  1885    |                     ebben. Arról nevezetes, hogy a kolozsvári színházban
20517   II,  1885    |             Következett a szünet, s láttam, hogy a Szapáryval beszélgetõ
20518   II,  1885    |                  fölött, olyan sûrû, nehéz, hogy az öreg podagrás urakat
20519   II,  1885    |                     hallgatni.~Elgondoltam, hogy õ most nem hall mind e szónoklatokból
20520   II,  1885    |                     az ujján, akkor biztos, hogy a zsebében meg ott van a
20521   II,  1885    |                     lényükön; beletörõdtek, hogy hadd jöjjön már csütörtökön
20522   II,  1885    |           megkockáztat egy-egy megjegyzést, hogy bizony nem egészen olyan
20523   II,  1885    |                     legzseniálisabb ötlete. Hogy mikor a pusztuló dzsentri
20524   II,  1885    |                    ne vegye hirtelen észre, hogy semmije sincs.~Most jön
20525   II,  1885    |                    Kerkapolyi volt egyszer: hogy üresen álltak a központi
20526   II,  1885    |             rendeletet kellett kibocsátani, hogy az ország összes árvapénztáraiból
20527   II,  1885    |                    úgy oda szoktak ragadni, hogy a földrengés sem mozdítaná
20528   II,  1885    |          széttekintett, és nagyon elbúsult, hogy annyi kevesen hallgatják.~
20529   II,  1885    |             Gábornak, miközben elszámlálta, hogy mi mindenféle ily intézmény
20530   II,  1885    |          széttekintett, és nagyon megörült, hogy annyi kevesen hallották.~
20531   II,  1885    |                 Komlóssy Ferenc azt mondja, hogy az egész dolog még korai:
20532   II,  1885    |                  flótaszerû cukros hangján, hogy legjobb lenne, ha már 40
20533   II,  1885    |           krajcártól adna az állam kamatot, hogy a szegény nép, ha csak negyven
20534   II,  1885    |                     aztán kitört a kacaj, s hogy még nagyobb legyen a »derültség«,
20535   II,  1885    |                     idõt hagyott a pártnak, hogy addig gyónjanak meg egymásnak,
20536   II,  1885    |                       Azért lesz kegyetlen, hogy »kegyelmes« lehessen.~De
20537   II,  1885    |                     a kettõnek az a modora, hogy »majd ad az ellenfél fegyvert«.
20538   II,  1885    |                  redõ, ami alatt azt értem, hogy a Ház még nincs felvillanyozva,
20539   II,  1885    |                    a rabbiért-e vagy azért, hogy csak ötven mameluk jut be
20540   II,  1885    |                      De látszott elõadásán, hogy õ még azt hiszi, rossz beszédet
20541   II,  1885    |                ellenzék fölött nyugtalanul, hogy hol jön már az a »zaj« és »
20542   II,  1885    |                   elhitette a mamelukokkal, hogy milyen derék emberek õk. »
20543   II,  1885    |                     képviselõ súgott össze, hogy mit csináljanak a rabbi
20544   II,  1885    |                   kálvinisták tanácskoztak, hogy nem jó lenne-e a protestáns
20545   II,  1885    |             szorongatta a miniszterelnököt, hogy mért kegyetlenkedett azzal
20546   II,  1885    |                azzal fenyegetett volna meg, hogy »smindnyájan megyünk«, de
20547   II,  1885    |                      de egyenesen kimondta, hogy a többi miniszterek maradnak.~
20548   II,  1885    |                 belátták az ellenzékiek is, hogy ezt a javaslatot csakugyan
20549   II,  1885    |                     olyan szórakozott soha, hogy a zsidókat elfelejtse minden
20550   II,  1885    |                    tekintetben szórakozott, hogy mikor a beszédet már bevégzi,
20551   II,  1885    |                  bevégzi, akkor jut eszébe, hogy még valamit kifelejtett
20552   II,  1885    |                   oka«.~És igaza van abban, hogy mérgelõdik, mert mindig
20553   II,  1885    |           kitûnõekké tenné.~Annyi bizonyos, hogy Andreánszkynak van most
20554   II,  1885    |                     õ ki is aknázta. Tisza, hogy az ipsissima verbat használjam,
20555   II,  1885    |                     nevettette meg pártját, hogy a fõrendi ház kapuja elé
20556   II,  1885    |                     gyanánt, aki jól tudja, hogy no itt most egy rettenetes
20557   II,  1885    |            hajócskát s azzal bementem újra, hogy ne alkalmatlankodjam neki
20558   II,  1885    |                    Vigyázzon páter Samassa,~Hogy a Házat meg ne szalassza.~
20559   II,  1885    |                     azt a hibát követte el, hogy õ a Tisza szószai helyett
20560   II,  1885    |                  nem... arra felelj inkább, hogy te miért nem hallgatod?~-
20561   II,  1885    |                    széthajította a karjait, hogy neki két hely jár itt s
20562   II,  1885    |                találóan. A látszat az volt, hogy Horváth Gyula beszél, s
20563   II,  1885    |               irányozván beszédje folyását, hogy abba Csernátony beleilleszthesse
20564   II,  1885    |                   mégis ha beszél, érezzük, hogy vezér - de hát kinek a vezére?~
20565   II,  1885    |                   olyan kicsinynek látszik, hogy az ember azt hiszi, valami
20566   II,  1885    |                       Igazán szomorú dolog, hogy ott fekszik... halva...
20567   II,  1885    |                     Pedig milyen szép volt. Hogy tetszett nekünk valamikor.
20568   II,  1885    |                     öt perc arra való volt, hogy minden mameluk ellenzéki
20569   II,  1885    |                     közt Horvát Boldizsárt, hogy mennyire igaza volt, aztán
20570   II,  1885    |                 Tivadar gyönyörködve nézte, hogy milyen gyönyörû mellényszövet.
20571   II,  1885    |                     javaslatot nyújtott be, hogy az elnök nyittassa ki az
20572   II,  1885    |               Herman Ottó, s bosszankodván, hogy a zaj miatt szóhoz nem juthat,
20573   II,  1885    |              folyosón volt, mert azt hitte, hogy Herman beszél.~A jegyzõ
20574   II,  1885    |              folyosón volt, mert azt hitte, hogy elõtte még Herman és Komlóssy
20575   II,  1885    |                   Horvát Boldizsárnak, azt, hogy »legnagyobbrészt egyetért
20576   II,  1885    |                  amit te mondasz, hanem az, hogy Tiszának még a hibái is
20577   II,  1885    |                   annak is, aki azt mondta, hogy Tiszának még az erényei
20578   II,  1885    |                   annak is, aki azt mondta, hogy a hibái is erények.~Ez a
20579   II,  1885    |                 eszébe jutott apródon­kint, hogy tulajdonképpen õ volna az
20580   II,  1885    |                        És mégis jól jártál, hogy aludtál - panaszkodának
20581   II,  1885    |                     És ekkor tûnt ki aztán, hogy sem nem malícia, sem nem
20582   II,  1885    |                 ellen olyan hévvel kelt ki, hogy az õ arcát is elborítá a
20583   II,  1885    |          Andreánszky Gábor tud úgy nevetni, hogy az egész kormánypárt összerezzen.~
20584   II,  1885    |              kihagyása miatt, de kijelenti, hogy ezt a körülmetélt javaslatot
20585   II,  1885    |            beszéddel volt viselõs, de félt, hogy Teleszky megint el találja
20586   II,  1885    |                  akarta elhitetni a Házzal, hogy a zsidó rabbit nem fajgyûlölet
20587   II,  1885    |                     megnyugtatott az iránt, hogy íme vannak még ártatlan
20588   II,  1885    |                   igaza van Ugron Gábornak, hogy mindig csak az egyik csizmájával
20589   II,  1885    |               liségeket hajhászó elemeket,, hogy ma már nem is tartották
20590   II,  1885    |                     cédula is a folyosókon, hogy az »áprilisi díjak fölvehetõk
20591   II,  1885    |                     Házból, emlékeztetésül, hogy csakugyan benne volt, egyszersmind
20592   II,  1885    |               fiókomtól, annyira biztos az, hogy én ide visszajövök, s akkor
20593   II,  1885    |                   megér százötven forintot, hogy már nincs itt.~Ha pedig
20594   II,  1885    |                     örömet.~II. Az új ágyak~Hogy »ad rem« is szóljak... Napirenden
20595   II,  1885    |                    intézmény« megérdemelné, hogy mindenki behatóan foglalkozzék
20596   II,  1885    |               ellenzéken nem gondolják meg, hogy a kataszter egy nagy »nemzeti
20597   II,  1885    |                   Albert jártkelt, tûnõdve, hogy melyik párthoz csatlakozzék.~
20598   II,  1885    |              fiatalember. Azon gondolkozom, hogy ugyan melyik pártnál állapodik
20599   II,  1885    |                  Hát úgy történt - kezdé -, hogy mikor erre a mostani lakásomra
20600   II,  1885    |                    én csak azt mondom neked hogy egész mostanáig sem tudok
20601   II,  1885    |                     volt honnan.~Egyszóval, hogy a Csanády egyik mai szavát
20602   II,  1885    |              dolgában.~Mindenki találgatta, hogy vajon mit felel majd a generális
20603   II,  1885    |                  Tisza számára:~»Elösmerem, hogy elveimet leakasztottam a
20604   II,  1885    |          Füzesabonyon keresztül, mutogatva, hogy itt miképp vennék ki magukat,
20605   II,  1885    |                     Csak a fütty hiányzott, hogy teljes legyen a csalódás.~
20606   II,  1885    |               nyelven.~A dolog úgy dõlt el, hogy a többség tudomásul vette
20607   II,  1885    |                Széchenyi miniszter nevében, hogy amirõl a képviselõ úr most
20608   II,  1885    |                 miniszterelnök azt felelte, hogy miután a házszabályok csak
20609   II,  1885    |             házszabályok csak azt kívánják, hogy a miniszter nyilatkozzék (
20610   II,  1885    |                    nyilatkozzék (s nem azt, hogy megfeleljen), ebben a személyeskedõ
20611   II,  1885    |            kérdésben oda nyilatkozik tehát, hogy nem szándékozik felelni.~
20612   II,  1885    |                   maga restellte legjobban, hogy ilyen haszontalanságért
20613   II,  1885    |                   is eleget a mamelukoknak, hogy ne okoskodjanak, de már
20614   II,  1885    |                    abba a helyzetbe hozott, hogy kénytelen vagyok kijelenteni:~-
20615   II,  1885    |                     panaszkodva említé föl, hogy a kormány nem tesz meg semmit
20616   II,  1885    |                 Péchy Tamás ezzel kimondja, hogy a törvényjavaslatot eszerint
20617   II,  1885    |                 Ebbõl aztán mindenki látta, hogy nem Tibád beszél a saját
20618   II,  1885    |                     Nagy István maradt ott, hogy beleöltözködjék az üzenetvivõ
20619   II,  1885    |                  leiratot.~- No, azt látom, hogy itt borzasztó gyorsan megy
20620   II,  1885    |                     ellenzéki lelkek elõtt, hogy egyetlen ember sincs a közvélemény
20621   II,  1885    |            okoskodhatott a kormánypárti is, hogy általános kifogás alá senki
20622   II,  1885    |               hozzánk, tárcaírókhoz jutott, hogy csináljunk belõle azt, amit
20623   II,  1885    |                     ugyan komolyabb hangok, hogy nem kellett volna kinevezni,
20624   II,  1885    |                azért támadt elégületlenség, hogy nem tudják ki, Sváb Károly
20625   II,  1885    |                     Károly ellen meg azért, hogy tudják.~Barcsayt és Mikót
20626   II,  1885    |                 Mikót azzal veszik gyanúba, hogy nincs meg a kvalifikációjuk.
20627   II,  1885    |                  irigység sem támadhat meg, hogy nincs meg a kvalifikációja.
20628   II,  1885    |                     azon a réven került be, hogy zsidó.~Lumniczer kinevezésén
20629   II,  1885    |                     magán, s ijedten látja, hogy csakugyan kard nélkül van.~-
20630   II,  1885    |        jókívánságokat, de meg nem állhatta, hogy elõ ne hozza a gyanús kardot:~-
20631   II,  1885    |                  Megvallom, kegyelmes uram, hogy ez éppen az...~- Lehetetlen!~-
20632   II,  1885    |            engesztelni. Ne mondhassa senki, hogy a Tisza kardja egy közönséges
20633   II,  1885    |                     azért, mert azt hiszik, hogy Gyulai nagy veszekedéseket
20634   II,  1885    |                  belekényszerítette Tiszát, hogy a kimaradottak iránt udvariatlan
20635   II,  1885    |          intézkedése a törvénynek mégis az, hogy húsz tag kinevezése még
20636   II,  1885    |                  gondolhatná a névsor után, hogy benne lehet? A szituáció
20637   II,  1885    |                    mondta a királyné elõtt, hogy õ csak három tisztességes
20638   II,  1885    |                fejüket, mindenik azt hitte, hogy õ az a harmadik.~Ha annyi
20639   II,  1885    |                   tudvalevõleg arról híres, hogy minden úriemberrel pertu
20640   II,  1885    |            elõkerült, kereken kijelentette, hogy azt a nevet még sohasem
20641   II,  1885    |                     neve miatt neveztem ki, hogy három Kálmán legyen.~De
20642   II,  1885    |                     magyarázgatást, látván, hogy senkit sem gyõz meg, s bizonyos
20643   II,  1885    |              alkalmasint azt is észrevette, hogy a kérdezõsködéseknek a fele
20644   II,  1885    |                 veled, ha szavadat adod rá, hogy el nem árulod...~- Itt a
20645   II,  1885    |                   életében az után nyargal, hogy egy státustitkot bízzanak
20646   II,  1885    |                    is.~- De ez képtelenség! Hogy lehet akkor a legmegbecsülhetlenebb
20647   II,  1885    |               Hogyhogy?~- Hát úgy, barátom, hogy nekem örökösen szükségem
20648   II,  1885    |                  üres helyre. Hiszen tudod, hogy ezerféle eset adhatja elõ
20649   II,  1885    |                    igaz.~- Nos, tegyük fel, hogy a szükséges ember megvan,
20650   II,  1885    |                neveznem, a törvény rendeli, hogy harminc legyen, se kevesebbet
20651   II,  1885    |                     már most mit csináljak, hogy a »fenntartott hely« meglegyen,
20652   II,  1885    |              Aldzsinak legott ötlete támad, hogy legjobb lesz egy komponált
20653   II,  1885    |                   közé.~- Igaz, de hát most hogy lesz az hát?~- Hogy lesz?
20654   II,  1885    |                    most hogy lesz az hát?~- Hogy lesz? Ej, hát nem bírod
20655   II,  1885    |                  kell hozzá a »Nemzet«-ben, hogy Mixich Kálmán meghalt Stíriában
20656   II,  1885    |                     megölik az egyik basát, hogy egy másiknak csináljanak
20657   II,  1885    |                     természetesnek találta, hogy a miniszterelnök megtiszteli,
20658   II,  1885    |                     a meghívó alatt?~- Azt, hogy »vi koakta.«~- Hát a vi
20659   II,  1885    |                    vonatkozik?~- Vagy arra, hogy Tisza adja az estélyt kényszerûségbõl,
20660   II,  1885    |                 kényszerûségbõl, vagy arra, hogy ön van meghíva kényszerûségbõl.~-
20661   II,  1885    |        konstatáltattak; ami azt bizonyítja, hogy Magyarországon mindenki
20662   II,  1885    |             szituációkat.~Kikomponálhatnám, hogy a miniszterelnök (aki nem
20663   II,  1885    |                     messzirõl Zichy Jenõ. - Hogy mulatott ön az estélyen?~-
20664   II,  1885    |                     már csakugyan elhiszem, hogy a királyfi könyve megjõ
20665   II,  1885    |                   észreveszi Nagy Miklóst - hogy nincs ott.~- Nagy Miklós
20666   II,  1885    |               valami indítványa?~Hát persze hogy van, azt elõ is adják az
20667   II,  1885    |                      mondja a trónörökös -, hogy én akadályoznám...~- Õszintén
20668   II,  1885    |                   olyan lapos alapossággal, hogy elõvette az év elsõ napját,
20669   II,  1885    |         hirtelenében azzal az indítvánnyal, hogy mivel a magyar és német
20670   II,  1885    |                     nálunk az is népszokás, hogy nem szokás így írni.~- Márpedig
20671   II,  1885    |                     hányszor volt eszemben, hogy amennyiben a nemzetiségi
20672   II,  1885    |                vidékét, mert nem szeretném, hogy én csináljak önöknek ellenségeket.~
20673   II,  1885    |                     is azzal a föltétellel, hogy valahogy »ki ne írjam«.~
20674   II,  1885    |                    vagyok kinyilatkoztatni, hogy az egész téves értesülésen
20675   II,  1885    |                   egész a legújabb napokig. Hogy pedig a hazai közélet s
20676   II,  1885    |                    Ha az ember meggondolja, hogy Jókai a legilletékesebb
20677   II,  1885    |                  vele lefolyt párbeszédrõl, hogy az »egész nem történt meg
20678   II,  1885    |                    kívánjuk ugyan felhozni, hogy egy-egy értekezletnek a
20679   II,  1885    |                      s igen sokszor megesik hogy a gyorsírói jegyzeteket
20680   II,  1885    |                     ünnepélyesen beösmerni, hogy udvari titkokat nem tudok.~
20681   II,  1885    |                  meghalt; nem hittem volna, hogy még találkozom valamikor
20682   II,  1885    |             annyiszor jelenik meg az a hír, hogy Baross Gábor államtitkár
20683   II,  1885    |               hagyatik, de az már bizonyos, hogy mint a Cselkó plebános úr
20684   II,  1885    |                   mondom, a kép a lapoknak, hogy most egy sikerült másolatot
20685   II,  1885    |                    nem is képes.~Valószínû, hogy az egész kanapé-processzus -
20686   II,  1885    |                    nélkül akarni eltalálni, hogy okvetlenül Török Jánosnak
20687   II,  1885    |                  összekeverõznek a kártyák.~HOGY NEVEZIK KI A TITKOS TANÁCSOSOKAT?~
20688   II,  1885    |                     elõre be volt jelentve, hogy a kiküldöttek név szerint
20689   II,  1885    |                     környezetének gúnyosan, hogy az egyik magyar úr milyen
20690   II,  1885    |                utasította az udvarmesterét, hogy ezentúl a másik névhez tegye
20691   II,  1885    |                  excellenciás címet. S lõn, hogy a több napig tartó tárgyalás
20692   II,  1885    |                legjobban óvakodék.~Történt, hogy éppen ebben az idõben érkezett
20693   II,  1885    |                    hát ilyen ember vagy te, hogy Bécsben kiadod magad udvari
20694   II,  1885    |                   elpanaszolta miként járt, hogy Bánffy Sámuel a szerencsétlensége,
20695   II,  1885    |                 sehogy sem akarják elhinni, hogy titkos tanácsos.~- De tudod-e,
20696   II,  1885    |                     tanácsos.~- De tudod-e, hogy ez kriminális dolog - kötekedett
20697   II,  1885    |                     a levélcímet, nincs ott hogy valóságos belsõ titkos tanácsos.
20698   II,  1885    |                    kihagyták, tehát tudják, hogy nem vagy valóságos.~Kemény
20699   II,  1885    |                     egy egész embert (igaz, hogy aztán ez az egész ember
20700   II,  1885    |                egyik lehet igaz belõlük.~De hogy melyik, annak sohasem szabad
20701   II,  1885    |             közlekedésügyi minisztériumhoz, hogy mint hírlapíró vasúti jegyet
20702   II,  1885    |      szeretetreméltó humorával -, de látom, hogy fölösleges, mert ti azt
20703   II,  1885    |                       Mi tetszik?~Elõadták, hogy valami hivatalt szeretnének
20704   II,  1885    |                beleszõni kérelmükbe azt is, hogy szögrõl-végrõl rokonságban
20705   II,  1885    |                      Vencel: Hát nem tudod, hogy éppen e lap híre szerint
20706   II,  1885    |                   nyerni a magyar nemzetet, hogy gyûrje le az osztrákokat
20707   II,  1885    |                     gyerek is kitalálhatja, hogy ez az igazságügyminiszteriumnál
20708   II,  1885    |                  Tavaly például kevés híja, hogy meg nem buktatták a kormányt
20709   II,  1885    |                     a kormányt Marcheggnél. Hogy még milyen alakban is szerepeltek
20710   II,  1885    |                 irány, amelyre most léptek, hogy ott a kiállításban mutogatják
20711   II,  1885    |           társaságában.~De senki se higgye, hogy ezek amolyan közönséges
20712   II,  1885    |                     megsajnálja az ökörnél, hogy a nemzetségnek immár vége
20713   II,  1885    |                nemzetségnek immár vége kell hogy szakadjon.~Sõt - áruljuk
20714   II,  1885    |                   emelkedni az ökrök ellen, hogy amennyi­ben a kiállítás
20715   II,  1885    |                    pártján jó lenni.) Igaz, hogy tenyésztési szempontból
20716   II,  1885    |                    a hátán hord. (Jól járt, hogy nem embernek született,
20717   II,  1885    |                Dreher állatjait. Szerencse, hogy az ökrök nem ésszel felruházott
20718   II,  1885    |               marhákra nézve, megsúghatjuk, hogy a közvélemény szerint a
20719   II,  1885    |                 dekorációkat csinált nekik, hogy az már mégis sok ebben a
20720   II,  1885    |                ebben a szûk világban. Igaz, hogy megérdemli az olyan tehén,
20721   II,  1885    |                    meggyõzõdésre jutottunk, hogy Magyarországban eddig is
20722   II,  1885    |                 szerény tûzhelyünket.~Igaz, hogy már mi is megszoktuk s nemrég
20723   II,  1885    |              beleszoktak a vendégeskedésbe, hogy mikor magától nem jött senki
20724   II,  1885    |              barátoknál úgy állott a dolog, hogy ami kor vendég volt, akkor
20725   II,  1885    |                     beérni.~Hiszen az igaz, hogy sok delícia van az ilyen
20726   II,  1885    |                  ebéd végén megsúgta nekem, hogy »no, most következik aztán
20727   II,  1885    |                 öreg disznó, oly élethíven, hogy meg lehetett azon pukkadni.~
20728   II,  1885    |                   potyogtak a nevetéstõl -, hogy többet ér egy színdarabnál!
20729   II,  1885    |                  valamit a vendégnek. Igaz, hogy ott volt a szép angolkert,
20730   II,  1885    |                  jól fogadni, de mégis úgy, hogy pénzbe ne kerüljön.~Zichy
20731   II,  1885    |                     Híreszteljük el, uraim, hogy a lengyeleket a kormány
20732   II,  1885    |                   Elhíresztelték, s kitûnt, hogy Zichy jól számított. A nagyközönség,
20733   II,  1885    |          lelkesedéssel, oly impozáns módon, hogy a szofták óta nem láttunk
20734   II,  1885    |                  volt, sokszor hangoztatta, hogy a magyar bírákat ki kellene
20735   II,  1885    |                kineveztette államtitkárnak, hogy lássuk hát azt az eszmét,
20736   II,  1885    |                    õk. Én csak azt ígértem, hogy kivetkõztetem eddigi formájukból.
20737   II,  1885    |                     KÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL~I. Hogy lett Beöthy Algernon tudóssá?~
20738   II,  1885    |                tudóssá?~Elbeszélem önöknek, hogy már megint mit csinált Beöthy
20739   II,  1885    |                  Beöthynek mi járatban van, hogy három saját nevelésû tinót
20740   II,  1885    |                    nevelésû tinót hozott, s hogy egy Gazsi nevû gulyása van
20741   II,  1885    |              önmagának mondaná: hát persze, hogy ott voltak a »Kutyorka«
20742   II,  1885    |                 okos egy ilyen pesti ember, hogy úgy kinézi a jószágból az
20743   II,  1885    |                     nagyot lökött a szûrén, hogy az a másik vállára rázódjék.~-
20744   II,  1885    |                   ez aztán már olyan dolog, hogy nagy dolog. Ha az úr még
20745   II,  1885    |                barmot, no, én is mondhatom, hogy még sohasem láttam olyan
20746   II,  1885    |                   hozott fel a kiállításra, hogy hadd lássanak már egyszer
20747   II,  1885    |           méltóságos uram, hát abba vagyok, hogy hova állítsuk õket?~- Mik
20748   II,  1885    |               álom-e ez, vagy káprázat... - hogy valamennyi között a debreceni
20749   II,  1885    |                magyar embernek a nagy baja, hogy ezeket a többieket sohase
20750   II,  1885    |            hiányában.~Tanulság pedig ebbõl, hogy a tertium comparationis
20751   II,  1885    |                 gróf -, kíváncsi vagyok rá, hogy mit fogok mondani.~Feri
20752   II,  1885    |            közbevágott:~- Megálljon csak... hogy is mondja csak?... Országtalan
20753   II,  1885    |                     Buziásról azt jelentik, hogy a gróf ott ma délelõtt meghalt.~
20754   II,  1885    |                     68-ik esztendõt.~Méltó, hogy sokáig kegyeletesen emlékezzünk
20755   II,  1885    |                       Mit eszik, mit iszik, hogy beszél, miképpen viselkedik.
20756   II,  1885    |                     maradt eddig homályban, hogy milyen a képviselõ odahaza,
20757   II,  1885    |                egyszer, gondoltam magamban, hogy milyen íze van annak, mikor
20758   II,  1885    |                    idebeszélnek.~S így lõn, hogy fogtam magamnak egy képviselõt,
20759   II,  1885    |                    kerületérõl jegyzem meg, hogy ott kezdõdik, ahol a vasút
20760   II,  1885    |                      mint a székely vászon, hogy közel a szélekhez piros
20761   II,  1885    |                      Az ember el sem hiszi, hogy õk voltak ebben az országban
20762   II,  1885    |                  függõ szerszámok mutatták, hogy egyébbel is kénytelenek
20763   II,  1885    |                    betût úgy hangoz­tatják, hogy abban az »a« betû is benne
20764   II,  1885    |          megszólítottam egy kis leánykát.~- Hogy hívják magát?~- Veres Anna,
20765   II,  1885    |                   körülmény tûnt fel nekem, hogy majd minden székely házban
20766   II,  1885    |                     arcképe. Hanem az igaz, hogy még - balközépi korából.~*~
20767   II,  1885    |               melynek bástyafalai mutatják, hogy nem egyszer állott elõtte
20768   II,  1885    |                  tett próbára, megmutatták, hogy haragjában is hívek hozzá,
20769   II,  1885    |                   apostoloknak nem kívánom, hogy magyar írókat csináljon
20770   II,  1885    |                  adományai tették lehetõvé, hogy az Úr háza megszépüljön.~
20771   II,  1885    |                      Ebbõl okoskodom én ki, hogy a székely nép még ma is
20772   II,  1885    |                  Szerettem volna kitalálni, hogy melyik légyen Császár Anna?
20773   II,  1885    |            bevezetésfélének van kigondolva, hogy addig a zaj lecsillapuljon.)~
20774   II,  1885    |                   az esze már nem úgy járt, hogy külön bírta volna választani
20775   II,  1885    |                    De bizony... hüm... Vagy hogy mégsem úgy volt - motyogta,
20776   II,  1885    |                kiaszott, vékony ujjaival -, hogy is csak? Bizony lehetséges,
20777   II,  1885    |                    csak? Bizony lehetséges, hogy tévedtem. Nem tesz semmit,
20778   II,  1885    |                elvették az ellenségét.~Most hogy immár földjük nincs elég,
20779   II,  1885    |                     biz az, éppen az a baj, hogy egyre mozog, de nem kifelé.~
20780   II,  1885    |                    csak az árnyéka látszik.~Hogy mit tehet itt a kormány? -
20781   II,  1885    |                     sokan aztán azt hiszik, hogy akkor sincs szája, mikor
20782   II,  1885    |          beneficiumokról álmodni se mernek.~Hogy a háromszéki székelynek
20783   II,  1885    |                    képzelõdik, tudja õ azt, hogy õvele keveset gondolnak,
20784   II,  1885    |                     hiszen õróla tudvalevõ, hogy ingyen is magyar marad.~
20785   II,  1885    |                  amikor megsiratjuk mi azt, hogy mikor iskolát kért, nem
20786   II,  1885    |                  jöttem, ti. tanulmányozni, hogy milyen a mameluk odahaza.~
20787   II,  1885    |                   kitanultam, hát elmondom, hogy körülbelül miképp van.~Itt
20788   II,  1885    |              mindennemû primipilusok elõtt, hogy az õ kerületeért semmit
20789   II,  1885    |             kerületeért semmit sem tesznek, hogy ennyi meg ennyi esztendõ
20790   II,  1885    |                     se történt ez irányban, hogy elvész az a kerület. A választók
20791   II,  1885    |                    Bismarck gombolyagjáról, hogy az a kerületet naggyá tegye.~
20792   II,  1885    |                     csinálnak egyebet, mint hogy az idevaló emberek kitalált
20793   II,  1885    |               joggal azt hihetné az olvasó, hogy mindazzal amit fentebb elmondtam,
20794   II,  1885    |                     fent arról panaszkodik, hogy semmit sem tesznek a székelyekért,
20795   II,  1885    |                    mutatta be azt a semmit, hogy igazán valaminek látszott.~
20796   II,  1885    |                   gondoltam magamban. - Jó, hogy tudom. Majd megírom kiszínezve
20797   II,  1885    |                     Hanem ha mégsem hinnék, hogy nem ezt beszélte, inkább
20798   II,  1885    |           központosul. A Házban már tudják, hogy az ember csak azért beszél,
20799   II,  1885    |                    ember csak azért beszél, hogy ne hallgasson, itt még hiszik,
20800   II,  1885    |                 hallgasson, itt még hiszik, hogy azért beszél, mert mondanivalója
20801   II,  1885    |              ládájában nincs annyi pogácsa, hogy minden legénynek útravalót
20802   II,  1885    |            útravalót adjon belõle. Ha ígér, hogy teljesíti? Mert nem minden
20803   II,  1885    |                     a székelyföld érdekeit, hogy mi volna jó, ha volna.~Teljes
20804   II,  1885    |                   vele, s mégis oly élesen, hogy bármely kiválóbb államférfitõl
20805   II,  1885    |                 Kívánjuk a képviselõ úrtól, hogy szólaljon fel a nemzetiségi
20806   II,  1885    |              Továbbá kívánjuk - folytatá -, hogy mikor a romániai vámszerzõdés
20807   II,  1885    |         diplomatikus módon ellenzékeskedik, hogy elõbb agyonüti a kormány
20808   II,  1885    |                 ember úgy ellenzékeskednék, hogy Apponyit élve hagyná. De
20809   II,  1885    |                 Komolyan meg voltam ijedve, hogy mit fog most már az én képviselõm
20810   II,  1885    |                     én képviselõm csinálni. Hogy megy haza ezzel az instrukcióval?~
20811   II,  1885    |                 mûködése. Hát azért mondom, hogy nagyot segített rajta ez
20812   II,  1885    |                 ciklus közepén.~Azt mondta, hogy a tisztelt fölszólalóval
20813   II,  1885    |                    némelyekben egyetért.~De hogy mik azok a némelyek, azt
20814   II,  1885    |                      ismert, fiatal írónk«, hogy Makón egy toasztban felköszöntöttek
20815   II,  1885    |         Kincskeresõk« jeles íróját. Tudtam, hogy a »Kincskeresõk«-et Kazár
20816   II,  1885    |                    annyiszor vezetik félre, hogy aztán az igazat se bolond
20817   II,  1885    |              elhinni.~Amibõl az a tanulság, hogy olyan a kritika, amilyen
20818   II,  1885    |                    átolvasom egy-két mûvét, hogy mit ígér. Ha rosszat írt,
20819   II,  1885    |             csillagot jegyeztem. Kiéreztem, hogy ezekbõl valamikor kiváló
20820   II,  1885    |                    ember utoljára is rájön, hogy nem azért állanak ezek ott,
20821   II,  1885    |                     azért állanak ezek ott, hogy valakit beeresszenek, hanem
20822   II,  1885    |                 valakit beeresszenek, hanem hogy valakit kieresszenek, ha
20823   II,  1885    |                    kieresszenek, ha lehet.)~Hogy eléri-e az én két emberem
20824   II,  1885    |                    fiatal ember. Én hiszem, hogy egykor beteljesedik az,
20825   II,  1885    |                    ne tessék rám haragudni, hogy egy poétáról meséltem.~Hiszen
20826   II,  1885    |                   mondható. Annyi bizonyos, hogy eredeti oldaláról világítja
20827   II,  1885    |                     az a divat a zsidóknál, hogy a »keresztapa« viseli a
20828   II,  1885    |                  fölbontván pólyáit, látta, hogy csúful rá van szedve. Az
20829   II,  1885    |                   csak maszkírozták elõtte, hogy a lakomaköltség kikerüljön.~
20830   II,  1885    |                    mulatságosnak ígérkezik.~HOGY FOGY MATLEKOVITS?~»Én, Csillag
20831   II,  1885    |                    olvasónak úgy tûnik fel, hogy örökké egy falka riporter
20832   II,  1885    |                  tíz lapban van kikürtölve, hogy Matlekovits aláírta ezt
20833   II,  1885    |                magát!~Ha fotografus elé ül, hogy levegye, ha banketten poharat
20834   II,  1885    |                    történt volna. Képzelem, hogy irigyli ezt Zichy Jenõ.~
20835   II,  1885    |             Lehetetlennek látszik az nekem, hogy egy államtitkár annyit legyen
20836   II,  1885    |                  legyen kénytelen dolgozni, hogy belebetegedjék.~Hiszen itt
20837   II,  1885    |                    olvastam a generálisról, hogy belebetegedett volna a nagy
20838   II,  1885    |                     a hírlapi reklám olyan, hogy egy szemernyi belõle hasznos
20839   II,  1885    |         örökkön-örökké azon törnék magukat, hogy miképp tegyék nevetségessé
20840   II,  1885    |                   és ujjongásaikkal.~Persze hogy a gomblyukbetegség beszél
20841   II,  1885    |                  apánk.~Remélhetni azonban, hogy Matlekovitsnak nem lesz
20842   II,  1885    |                könyve)~Azt szokták mondani, hogy Jókaiék után egy írói generáció
20843   II,  1885    |         szolgálatában állott.~Azért mondom, hogy »amennyire lehetséges«,
20844   II,  1885    |                 Pálnál. Gyulai Pál az igaz, hogy harap a »Budapesti Szemlé«-
20845   II,  1885    |                      de õ néha teszi magát, hogy a szeme be van húnyva. Vadnai
20846   II,  1885    |                    bennünket.~Innen van az, hogy a szokottnál sokkal nagyobb
20847   II,  1885    |                   terminus technikusokat és hogy miféle ingredienciákat kell
20848   II,  1885    |              kellett írnom a »Nyelve« után, hogy: ízléses, erõteljes. Ezt
20849   II,  1885    |                    állítja elénkbe Petõfit, hogy az ember látni és hallani
20850   II,  1885    |                mikor a könyvet letette.~No, hogy jellemezni is tud, az már
20851   II,  1885    |             leplezni, de aztán meggondolja, hogy itt a fanatizált nép úgysem
20852   II,  1885    |                     évek e sajátos alakját, hogy úgy tûnik fel nekem Vadnai,
20853   II,  1885    |                 fázik tõle, úgy megreszket, hogy csak a költõ didereghet
20854   II,  1885    |              híresztelik a fûzfa-drámaírók, hogy nagy intrikus, aki a fiatal
20855   II,  1885    |           lassan-lassan arról gyõzõdik meg, hogy a nagy intrikus tulajdonképpen
20856   II,  1885    |                    istápolja, nem lehet az, hogy õ azoknak az elnyomója legyen.
20857   II,  1885    |                    széken is. Nem lehet az, hogy õ bennünket ne szeressen.~
20858   II,  1885    |                sokan fogják gondolni hozzá, hogy Vadnaitól túlságos korán
20859   II,  1885    |              vesszük amint rendszerint van: hogy emlékek a »kapuzárás« szoktak
20860   II,  1885    |                    nem.) Eleinte azt hiszi, hogy alkalmasint az állatkert
20861   II,  1885    |                    olyan unalmas pillanata, hogy megkérdezi: mik azok a sasok?
20862   II,  1885    |                 ugyan sohasem hittem volna, hogy a »sas« melléknevet viseli. »
20863   II,  1885    |                    sajátságos tulajdonsága, hogy nem tud beolvasztani. Aki
20864   II,  1885    |               Ominózus jel ez, urak. Félek, hogy sohase lesz belõle világváros.~
20865   II,  1885    |                     van itt szó most, hanem hogy a sasok olyan csendes madarak,
20866   II,  1885    |                  egyszer, de elfelejtettem, hogy honnan is vették a nevüket?~-
20867   II,  1885    |                   Igen. A mi küzdelmünk az, hogy megteremtsük a demokráciát,
20868   II,  1885    |                    ébresszük a polgárságot, hogy az ország elõtt méltó kifejezést
20869   II,  1885    |                  melynek minden lépte kell, hogy példaadó legyen Magyarország
20870   II,  1885    |                    ezek a kerületek?~- Azt, hogy kikeresnek egy gazdag grófot,
20871   II,  1885    |                     az volna röviden a cél, hogy magukat egyelõre a képviselõtestületbe
20872   II,  1885    |                   haszon lenne ebbõl?~- Az, hogy apródonkint kiszorítanók
20873   II,  1885    |                miért haragusznak a sasokra, hogy nem törõdnek önökkel, ha
20874   II,  1885    |                     én; hanem azt gondolom, hogy a kétgarasos mindég csak
20875   II,  1885    |                  Beöthy Zsolt fölemlítette, hogy P. Szathmáry Károly képviselte
20876   II,  1885    |               Horváth és Tóth ünnepélyen, s hogy Szvorényi József, aki magára
20877   II,  1885    |                     éppen suttogni kezdték, hogy honores mutant mores, midõn
20878   II,  1885    |                  Végre annyira elkeserítik, hogy fölakasztja magát, de az
20879   II,  1885    |                 olyan kényelmetlen helyzet, hogy megizzad a halálos félelemben,
20880   II,  1885    |                     talán éppen évforduló), hogy a szegedi színházat megnyitották
20881   II,  1885    |                   semmi. Semmi sem mutatta, hogy a XIX. században vagyunk.
20882   II,  1885    |                      Mindenbõl az látszott, hogy a Nagy Lajos udvarában járunk,
20883   II,  1885    |                    voltaképpen tudta róluk, hogy ez Nagy Gábor uram õkegyelme
20884   II,  1885    |              könnyen beleringathatta magát, hogy nem tudja.)~Szerettem volna
20885   II,  1885    |                ereszkedett velünk. Mondtuk, hogy a »Kisfaludy Társaság«-ot
20886   II,  1885    |                  pillanat múlva észrevette, hogy talán durvának fogom találni
20887   II,  1885    |                    e percben a színpadon.~- Hogy kinek az õsapja? - kérdém
20888   II,  1885    |                   bizonyosan...~Észrevette, hogy ezen tûnõdöm, s élénken
20889   II,  1885    |               lehettünk összesen tizenöten.~Hogy õfelsége fényesebb mentékben
20890   II,  1885    |                    Nem hiába mondta tegnap, hogy õ is olyasféle ember. Elnöke
20891   II,  1885    |                    Én nem láttam, de tudom, hogy volt Tápén.~A király ezen
20892   II,  1885    |                    tapasztaltam a dolgokat, hogy a magyarok csak nézték a
20893   II,  1885    |                   jó lesz el nem bizakodni, hogy mi ilyen meg olyan zseniális
20894   II,  1885    |                     volnánk gyõzõdve arról, hogy sebaj, hiszen akkor csinálunk
20895   II,  1885    |                   volna utolsó dolog tudni, hogy ki nyerte a díszbölcsõt.
20896   II,  1885    |                   egyetlen lélek sem annak, hogy a kiállítás már nincs többé.
20897   II,  1885    |               harangok utolsó zúgó szavára, hogy vége van a zajnak és parádénak,
20898   II,  1885    |                    egy elhagyatott helyére, hogy ott örök csendben pihenjen,
20899   II,  1885    |                  íme éppen az történt vele, hogy belejutott a legzsibongóbb
20900   II,  1885    |                 Megbeszéltem az asszonnyal, hogy mégis megnézem a kiállítást.~
20901   II,  1885    |                 volt, de a zsidó megígérte, hogy vár még egy esztendeig.~
20902   II,  1885    |                  nem olvastam a a lapokból, hogy elhalasztják az ünnepeltetését,
20903   II,  1885    |            Elindultam, de azon föltevéssel, hogy csak a legszükségesebbre
20904   II,  1885    |                   ne vásárolj.~Megesküdtem, hogy egyiket sem teszem, mert
20905   II,  1885    |                    olyan bolond nem vagyok, hogy elhajítsam a szerencsét,
20906   II,  1885    |                 valóban arról gondolkoztam, hogy a szerencse bolondjába rám
20907   II,  1885    |             távolság. Mert úgy számítottam, hogy kettesével rakva a sorsjegyek,
20908   II,  1885    |                 azzal tukmáltak rám kettõt, hogy egy gyermekleányka állt
20909   II,  1885    |                   Végre meglátom harmadnap, hogy igenis nyertem harminc forintot.
20910   II,  1885    |                    meghosszabbí­tása. Igaz, hogy abból harmincat visszakapok
20911   II,  1885    |                     tehát a bezárás napján, hogy kifizessék. Akkor folyt
20912   II,  1885    |                    szép beszédjét s láttam, hogy csucsorítja száját gróf
20913   II,  1885    |             fizetnek?~- No nem; örüljön ön, hogy csinos, értékes tárgyhoz
20914   II,  1885    |                voltam még olyan helyzetben, hogy tudjam, van valamim, de
20915   II,  1885    |                    tudom megmondani otthon, hogy kicsoda. Minek faragnak
20916   II,  1885    |                   szobrot?~- De ha mondjuk, hogy itt volt alkalmazva a kiállításnál.~-
20917   II,  1885    |               minisztereknek jutnak.~Tudom, hogy nagy fantáziájú emberek
20918   II,  1885    |                    a budai régi országház), hogy akik építették, vajon eszükbe
20919   II,  1885    |                     vajon eszükbe jutott-e, hogy itt valaha kuruc­ivadékok
20920   II,  1885    |                  bizony csak úgy gondolták, hogy elõbb egy Mátyás király
20921   II,  1885    |                   Molochnak, ami a Moloché, hogy arról még karcolatot sem
20922   II,  1885    |                   én kedves mameluk­jaimat, hogy mit csinálnak. Éppen összes-ülés
20923   II,  1885    |                   benyitunk, mégis látszik, hogy itt egy kicsit német világ
20924   II,  1885    |              egyetlen szót tudván magyarul, hogy »von Kõröspatak«, körülötte
20925   II,  1885    |            bolondjában azt találja mondani, hogy »nem ajánlom«? Hogy széledt
20926   II,  1885    |                mondani, hogy »nem ajánlom«? Hogy széledt volna szét az egész
20927   II,  1885    |                 beszélt mellette Rakovszky.~Hogy kiknek a szava volt az a
20928   II,  1885    |                    Beöthy Ákos, csak azért, hogy õ is kérjen valamit, ha
20929   II,  1885    |             eldünnyögte erre az orra alatt, hogy az új katonai büntetõtörvény
20930   II,  1885    |               csinál még valami fordulatot, hogy ma behítták póttagnak -
20931   II,  1885    |                   BÁCSI~Jól mondja Beksics, hogy a magyar koponya nem tartós.
20932   II,  1885    |                     a háj.~Nem ritka dolog, hogy nálunk a közélet jelesei,
20933   II,  1885    |          Kiszomborból.~Meg vagyok gyõzõdve, hogy az ismerõsei (amennyiben
20934   II,  1885    |                 hírek között; de úgy értem, hogy azon voltak meglepetve:~-
20935   II,  1885    |                   kikrõl azt lehet mondani, hogy »vendég«-nek születtek.
20936   II,  1885    |               mindég megtette azt a tréfát, hogy megkérdezte nagy titokban
20937   II,  1885    |               modorában, mindig odalyukadt, hogy csak az a kérdés: »lesz-e
20938   II,  1885    |                    még a nevét is od’adta, »hogy õsei legyenek, mert ez a
20939   II,  1885    |               gondom ezekkel a gyerekekkel, hogy majd belebolondulok.~Ha
20940   II,  1885    |                  egy arannyal nagyobb volt, hogy - azt mondja - »elösmerjék
20941   II,  1885    |                    magam is aggódni kezdek, hogy a dédunokák milyen szemmel
20942   II,  1885    |                   rám.~Bizony nem sok híja, hogy meg nem élte.~MŰTÁRLAT ÉS
20943   II,  1885    |                  azzal lehet ellensúlyozni, hogy keresztény képeket fest.)~
20944   II,  1885    |                     áll.~S valóban felötlõ, hogy fiatal festõink közül e
20945   II,  1885    |                    Feszty írni tud (de úgy, hogy egy középszerû író beérhetné
20946   II,  1885    |                  tudna írni (de nem bolond, hogy írjon, ha festhet). Roskovics
20947   II,  1885    |                 látszik a szép gödrös arca, hogy egy kicsit bo-borízû. Gyönyörû
20948   II,  1885    |                 híre terjedt az újságokban, hogy el van adva.~Mihelyt az
20949   II,  1885    |                  mindjárt ki lehet találni, hogy ki a vevõ.~Ej, no!... Vagy
20950   II,  1885    |                 tette rá a cédulát a képre, hogy: »el van adva«. Az újságok
20951   II,  1885    |             mecénásnak, egyik a másik után, hogy a »pici piros almá«-t megvette.~
20952   II,  1885    |                     Csak azon tûnõdött még, hogy ugyan aprópénzben fizeti-e
20953   II,  1885    |                 felváltani?~Jön ezenközben, hogy a mûvész találkozik az utcán
20954   II,  1885    |               menyecske.~- Igen... olvasom, hogy már excellenciádé.~- Még
20955   II,  1885    |                 fakasztja az egész világot, hogy a hasa fájdul meg tõle az
20956   II,  1885    |                fenyegetõzik, mint Falstaff. Hogy így tör össze, így zúz össze
20957   II,  1885    |                    azt jelentette a távíró, hogy katonái átlépték a bolgár
20958   II,  1885    |                     Sokáig nem hitte senki, hogy így belemenjen a halál torkába,
20959   II,  1885    |                    távíró az átlépési hírt, hogy végre is igaz lett, s a
20960   II,  1885    |            kapacitálták azelõtt a hatalmak, hogy gondolja meg, mit tesz.~
20961   II,  1885    |                     tesz?~S íme az történt, hogy a szerbek két nap alatt
20962   II,  1885    |                   az emberek a táviratokat, hogy jól olvasták-e elõszörre,
20963   II,  1885    |                    azért operetti király õ, hogy ki találna még valami fordulatot.~-
20964   II,  1885    |                    egy sürgönyt a portához, hogy csináljanak valamit, mert
20965   II,  1885    |                   fenséges uram?~- Hát úgy, hogy mi csak szegény jámbor alattvalói
20966   II,  1885    |              felséges homlokú szultánnak, s hogy most így ránk törtek, meggyaláztak
20967   II,  1885    |                       De õk is azt mondják, hogy nem õket verték meg.~- Hát
20968   II,  1885    |                     be gyönyörû kép! De kár hogy el van adva.~Meghallja e
20969   II,  1885    |                     De hát úgy áll a dolog, hogy még sehogy sem áll... Bizonyos
20970   II,  1885    |              levelet írnék neki. Én hiszem, hogy õ úgysem akarja komolyan
20971   II,  1885    |                    címû képét, elhatározta, hogy azon esetben ha excellenciád
20972   II,  1885    |           méltóztassék, kérem, nyilatkozni, hogy megtartja-e a képet vagy
20973   II,  1885    |                      viszont õ engedje meg, hogy minél többször meglátogathassam,
20974   II,  1885    |                értesítse egyitek a mûvészt, hogy a kép most már csakugyan
20975   II,  1885    |                 János gróf lépett be.~- No, hogy állunk?~- Itt van a levél,
20976   II,  1885    |                  lemond. Hozzám akar jönni, hogy ott mindég láthassa. Csodálatos,
20977   II,  1885    |                mindég láthassa. Csodálatos, hogy így bele tud szeretni, a
20978   II,  1885    |                   meg, kérem, Jenõ grófnak, hogy látván a levelébõl, mennyire
20979   II,  1885    |                barátom!~Ön arra szólít föl, hogy elõszót írjak e könyvhöz,
20980   II,  1885    |                    lehetne, ha nem érezném, hogy én bizony csak harmadik
20981   II,  1885    |           zsugorodott a Múzeum-kert füvein, hogy méltóságos Gyulai Pál úr
20982   II,  1885    |                  beteg az ország, atyafiak, hogy ezt a két doktort behítta
20983   II,  1885    |                    amint betoppan, s látja, hogy egyedül van.~Ez Geduly superintendens.
20984   II,  1885    |                     annyit kell kitalálnom, hogy hol a kályha.~Mert a protestansokat
20985   II,  1885    |                      Csak most vette észre, hogy a karzatról száz meg száz
20986   II,  1885    |                   akit a földhöz szegeztek, hogy »no, most mi lesz«, de az
20987   II,  1885    |                   volt már az a reformáció, hogy nem érdemes miatta haragudni),
20988   II,  1885    |                     szem. Hátha mégis igaz, hogy nem egzisztál?~Általában
20989   II,  1885    |                     1861. óta az elsõ eset, hogy Madarász után tudakozódik
20990   II,  1885    |                  1861. óta ez az elsõ eset, hogy Madarász nincs ott az ülésen.~
20991   II,  1885    |                     nem akarom feljegyezni, hogy egy tíz-tizenegyéves diákgyerek,
20992   II,  1885    |               megmagyarázván neki útközben, hogy: »Bizonyos helyekre veszedelmes
20993   II,  1885    |                voltak.~S ott voltak örökké, hogy mikor Ugron nincs Pesten,
20994   II,  1885    |                    akkor mindég azt várják, hogy mikor megy már el Ugron.~...
20995   II,  1885    |                tatik. Az ember szinte érzi, hogy most az egész világon nem
20996   II,  1885    |           Kisvártatva elterjed aztán a hír, hogy nem »kormányozni« akar a
20997   II,  1885    |                    Lászlót jött értesíteni, hogy a walesi herceg eljön a
20998   II,  1885    |                  beöltözni a nagy visontai, hogy illõn fogadhassa a nagy
20999   II,  1885    |                     amelyik a legfelül van: hogy azt mondja, miért nem írja
21000   II,  1885    |             képviselõ azt a kifogást tette, hogy szívesen beszélne, de nem