bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

27501  III,  1892    |                     szakított a hatalommal, hogy rá sem néz többé.~A történelemben
27502  III,  1892    |             megszólal is, úgy tud beszélni, hogy az bízvást beillik hallgatásnak.~
27503  III,  1892    |             küldöttség járt fönt a klubban, hogy a jelöltséget fölajánlja,
27504  III,  1892    |                    vélik tudni és hirdetik, hogy mit szól ehhez Tisza Kálmán.
27505  III,  1892    |                     De most az egyszer úgy, hogy nem tréfál, ott akar lakni
27506  III,  1892    |                   szegényes szalmaviskókba, hogy kiveri õket onnan a teme­
27507  III,  1892    |                 szegény tótokkal teszi meg, hogy elfelejti nekik meghozni
27508  III,  1892    |                    a krumplit, meg a zabot. Hogy még az anya is tud ilyen
27509  III,  1892    |                     elnököt ünnepelték, úgy hogy Mikszáthnak, kit szintén
27510  III,  1892    |                    ellenségnek, csak nézze, hogy mit csinálunk.~A poharak
27511  III,  1892    |                szóba került, és kisütötték, hogy az a kerület nem tartozik
27512  III,  1892    |                magát.~Nem lehetetlen tehát, hogy aki majd ezután képviseli,
27513  III,  1892    |               ötödik afölötti aggodalmában, hogy vele is ilyen valami történik
27514  III,  1892    |                     szót, mondván:~- Lehet, hogy az emberek a végzetes asszonyokat
27515  III,  1892    |                     meg, de annyi bizonyos, hogy ez az aggodalom és babo­
27516  III,  1892    |                felel:~- Az bizony meglehet, hogy ott látott kedves bátyám,
27517  III,  1892    |                     meg jobban. Hát persze, hogy az vagy! Nagyon jól ismerlek,
27518  III,  1892    |                   neved nem jut az eszembe. Hogy is hívnak?~- Mikszáth Kálmánnak.~-
27519  III,  1892    |                 volna ezt a szemrehányást), hogy minket az oláhok választottak
27520  III,  1892    |                   macska az az erdélyi lap, hogy csak ilyen egeret tud fogni,
27521  III,  1892    |           kollégának úgy látszik jól esnék, hogy én is szégyeneljem magamat
27522  III,  1892    |                 mégis megteszek a kedvéért, hogy némelyekben ellent mondok
27523  III,  1892    |               mondok neki. Tagadom ugyanis, hogy Fogaras városa oláh lenne,
27524  III,  1892    |                      magyarságát illetõleg. Hogy az alföldi ember magyar,
27525  III,  1892    |                    magyar, az csak állapot, hogy a fogarasi ember magyar,
27526  III,  1892    |                   oláh óceán közepén. Igaz, hogy a fogarasi magyarságot majorizálja
27527  III,  1892    |               lettem megválasztva, mutatja, hogy a magyar minoritás az úr
27528  III,  1892    |                  igaz, amit a t. lap állít, hogy engem a kormány oktrojált
27529  III,  1892    |             népszerû író el lehet képzelni, hogy hát a többi népszerûtlen
27530  III,  1892    |                     cikkíró elárulta magát, hogy még nagyon fiatalember,
27531  III,  1892    |         kisasszonykák körében, s azt hiszi, hogy mi írók valami nagyon könnyû
27532  III,  1892    |                     holmi meséket komponál, hogy azt ne higyjék valahogy
27533  III,  1892    |              óraláncomon hordok. Már látom, hogy el kell mondanom elõbb-utóbb
27534  III,  1892    |                   garasomhoz és fölemeltem, hogy mint érdekes holmit õrizzem
27535  III,  1892    |                  történt a becses garassal, hogy utolsónak maradt és ki akart
27536  III,  1892    |                   takarítónémtól a kofához, hogy adjon érte két zsemlyét.
27537  III,  1892    |                    támadt diákpajtásaimnak, hogy küldjük el az antikváriusnak,
27538  III,  1892    |                     Csak egy maradhatna el, hogy az oláhoknak szemrehányást
27539  III,  1892    |                     hangzott: »Isten tudja, hogy lesz, mint lesz«.~Isten
27540  III,  1892    |                    mint lesz«.~Isten tudja, hogy lesz, mint lesz de úgy sohase
27541  III,  1892    |                  lesz de úgy sohase legyen, hogy minket az oláh ellenségnek
27542  III,  1892    |                 oláh ellenségnek tartson, s hogy mi az oláhot szégyeneljük.
27543  III,  1892    |                    felelte Pál úr kurtán -, hogy én veszem el helyetted.~
27544  III,  1892    |             vendégül látta Ferenc császárt. Hogy lõtt agyon Esterházy az
27545  III,  1892    |           szekrényét, felszólítá vendégeit, hogy kártyázzanak.~- Amelyiteknek
27546  III,  1892    |                  úgymond ez a pénzes görög, hogy egy igazi úr járt nála!«
27547  III,  1892    |              pazarló szibarita pajtásaitól, hogy roppant vagyonának elköltése
27548  III,  1892    |              cimborák gárdájából, amellett, hogy mindig megmarad egy modern
27549  III,  1892    |                    mégpedig azért vette ki, hogy e bérlettel elüsse Wodiáneréket,
27550  III,  1892    |                     Alajos bátyánk beszéli, hogy egyszer futólag találkozván
27551  III,  1892    |           elfoglalni, hiába érvelgetett az, hogy: »hiszen magyarok közt lehetne
27552  III,  1892    |                   szoba a bárónak.~- Lehet, hogy kénytelen vagy elfogadni
27553  III,  1892    |                  nézzük meg elõbb a szobát, hogy elfér-e még egy ágy benne?~-
27554  III,  1892    |                      ugyan! De hát minek?~- Hogy komótosan legyek.~S valóban
27555  III,  1892    |                    kapzsisága annyira ment, hogy a mellényzsebeit kikutatván,
27556  III,  1892    |                   Csernovicsot s bár látta, hogy ellenfeléé a nyerõ kártya,
27557  III,  1892    |                   fenyegetõzött, követelte, hogy a kártyák pecsételtessenek
27558  III,  1892    |                barrátom, micsoda nadrrág, s hogy hajlik meg? Nézd milyen
27559  III,  1892    |                    Mindjárt látszott rajta, hogy nem udvarolni jött ide,
27560  III,  1892    |                    El lehet képzelni tehát, hogy a parlamentben micsoda kellemetlen
27561  III,  1892    |                      Mindjárt azzal kezdte, hogy reggeltõl késõ estig ott
27562  III,  1892    |                   éra alatt fölszaporodtak, hogy könnyû szót hasz­náljunk:
27563  III,  1892    |                   az ember elõre kitalálja, hogy valamikor seb lesz belõlük.
27564  III,  1892    |                    általán úgy tekintették, hogy Tisza megszûnt »neveket«
27565  III,  1892    |              motoszkált az emberek fejében, hogy a volt vármegyei (méghozzá
27566  III,  1892    |            közvélemény. A szakértõk tudták, hogy Baross nagy munkaerõ, a
27567  III,  1892    |            köszönhetett az új miniszter.~De hogy a volt trencséni aljegyzõ
27568  III,  1892    |                    ritkán csalódott.~Végre, hogy semmi se hiányozzék nagyságából,
27569  III,  1892    |             életében bevált a régi igazság, hogy a valóban nagy államférfiaknak
27570  III,  1892    |                 füstöt fúj közibük. Sajnos, hogy most a halál hideg lehellete
27571  III,  1892    |                miniszternek megmagyarázták, hogy tévedett, csak annyit válaszolt: »
27572  III,  1892    |                   meséltek. Azt is mondták, hogy fõhivatalnokai (osztálytanácsosok,
27573  III,  1892    |                   hátulsó kapun osontak ki, hogy az ellenõrzõ portás szemeit
27574  III,  1892    |          igazságosak lehetnek emléke iránt.~Hogy szigorú, rendszeretõ, pontos
27575  III,  1892    |                 erényeket, mivel jól tudta, hogy Magyarországon a munka nem
27576  III,  1892    |                 tévedés különben azt hinni, hogy Baross jellemének alapvonásait
27577  III,  1892    |                    hatalmas egyéniségét, de hogy a jobb érvek elõl elzárkózott
27578  III,  1892    |               állítják.~Gyakran megtörtént, hogy valamely már aláírt rendelkezése
27579  III,  1892    |                   indoklás nélkül kimondta, hogy »úgy marad«. Szolgálatban
27580  III,  1892    |               meggyõzték az ellenkezõrõl.~*~Hogy a mi »vasemberünk« nem volt
27581  III,  1892    |                    el van telve tetterõvel, hogy nincs ideje a gondolatokkal
27582  III,  1892    |                 enyelegni.~Nem áll azonban, hogy Baross szelleme nem tudott
27583  III,  1892    |                  fesztelenül beszélt.~Igaz, hogy nem ért rá a sok szórakozásra.~
27584  III,  1892    |           Klobusicon egy kis birtokot vett, hogy ott fog pihenni nyaranta
27585  III,  1892    |                Gábor pihenése.~*~Tudva van, hogy betegségét is munkával akarta
27586  III,  1892    |                  jutott. Be kellett látnia, hogy a vasakarat is csak gyarló
27587  III,  1892    |                   egyenesen megmondta neki, hogy meg kell nyitni a veszedelmes
27588  III,  1892    |                mintha csak arra várt volna, hogy hadd menjen elõre Klapka.
27589  III,  1892    |                   öregúrral már megtörtént, hogy egyszer (1885-ben) halálhírét
27590  III,  1892    |              meghalási célzataival szemben, hogy »nem lesz abból semmi«.~
27591  III,  1892    |                 fájdalommal, mert amellett, hogy egy tipikus, nemes alak
27592  III,  1892    |                szóra, s midõn az kijelenté, hogy nem szeret boldogsága helyén
27593  III,  1892    |               szakácsot engedd meg, Sándor, hogy itt hagyjam«.~Élete leírásához
27594  III,  1892    |                  csak õ tudott úgy elõadni, hogy szinte bugyborékolt belõlük
27595  III,  1892    |                   nyilatkozatot tett közzé: hogy a fia fölléptetése tudtán
27596  III,  1892    |               mindenfelé: mert rendén való, hogy az apa protestál a jelölés
27597  III,  1892    |               utolsó öröme. De õ nem tudta, hogy az utolsó. Még remélt, még
27598  III,  1892    |                    se. Szinte legendaszerû, hogy egy vén katona egy ellenséget
27599  III,  1892    |                     ügyében.~Tagadhatatlan, hogy hiba volt Klapkát kivinni
27600  III,  1892    |                    kormányt és a többséget, hogy semmi kegyeletet sem tanúsít
27601  III,  1892    |                  Klapkát. Ebbõl is látszik, hogy az ellenzék túllõtt a célon,
27602  III,  1892    |        képviselõháztól függ.~Tagadhatatlan, hogy a közönségben bizonyos fokig
27603  III,  1892    |                   hibázott. Abban hibázott, hogy Helfyt hítta meg a tanácskozásra,
27604  III,  1892    |                elvitele a halottas kamrába.~Hogy kinek az intézkedése volt
27605  III,  1892    |                     monarchia is elég erõs, hogy meg ne rendüljön tõle.~De
27606  III,  1892    |                     alkalmasint arra valók, hogy a történetírót bosszantsák,
27607  III,  1892    |                     törheti évekig a fejét, hogy vajon mire lehettek ezek
27608  III,  1892    |              megállapodtak közös akarattal, hogy mi történjék a holttesttel.
27609  III,  1892    |                    a szélsõbalról Eötvöst), hogy mit akarnak.~De hasztalan
27610  III,  1892    |                     ma jelentette az elnök, hogy a temetés holnapra halasztatik
27611  III,  1892    |                   Gáborék szidták Szapáryt, hogy miért nem adta oda, mint
27612  III,  1892    |                   bezárták érc koporsójába, hogy ott nyugton szõjje örökké
27613  III,  1892    |                    beálljon a regimentjébe, hogy mikor valami baj fenyegeti
27614  III,  1892    |                     a hajdút, a pesztonkát, hogy a színházba vigye, azzal
27615  III,  1892    |                   azzal a kötelezettséggel, hogy tizenkét bot terhe alatt (
27616  III,  1892    |                     Ne okoskodj, ha mondom, hogy szomorú vagy.~- Hiszen csak
27617  III,  1892    |                     közbejött konfliktuson, hogy víg-e Marcsa vagy szomorú (
27618  III,  1892    |                      Mert el lehet mondani, hogy ünnep politikailag még így
27619  III,  1892    |                   már eddig sem volt titok, hogy a királyt szereti mindenki,
27620  III,  1892    |                 királyt szereti mindenki, s hogy a király is szereti magyarjait.
27621  III,  1892    |              magyarjait. Kibizonyosododott, hogy a királyi palota a sárga-fekete
27622  III,  1892    |                     is elég csinos. Kisült, hogy Vaszary Kolos nagy szónok
27623  III,  1892    |                  nagy szónok s derék fõpap, hogy Szapáry Gyula gróf sokkal
27624  III,  1892    |                  elmék elõtt derengni kezd, hogy Apponyinak némi népszerûsége
27625  III,  1892    |                  van s több efféle. Kisült, hogy Zichy Jenõ grófnak rossz
27626  III,  1892    |                    lova van, s az se titok, hogy a Varga Gyula pegazusa se
27627  III,  1892    |                    is le lehet tehát vonni, hogy esetleg Bánffy Dezsõ írhatta
27628  III,  1892    |                      Itt meg a közönségrõl; hogy nevessen-e gúnyolódón a
27629  III,  1892    |                 vetni király õfelségére is, hogy vajon mulattatja-e a darab?~
27630  III,  1892    |                  unalom ült és csodálkozás, hogy ilyen silányságot adnak
27631  III,  1892    |            kocsiszínben. Hát õ nem értheti, hogy mi ebben a jó.~Egyszerre
27632  III,  1892    |                akkori Nemzet esti lapjából, hogy nevezetes gyûlés lesz Pozsonyban,
27633  III,  1892    |              távoztak a Nemzeti Színházból: hogy a pragmatica sanctio ugyan
27634  III,  1892    |                  némi súlyt fektetnek arra, hogy a lovagló mágnásokon kívül
27635  III,  1892    |                  hajdaniak a mesés keleten, hogy a szultán palotája elé ilyenkor
27636  III,  1892    |                 kedvéért hát én már sejtem, hogy kinek a feje volna az.~Illõnek
27637  III,  1892    |                      egyszerûen kijelentem, hogy azok az idõk már elmúltak,
27638  III,  1892    |                   szövök, nem érdemlik meg, hogy engem annyira ünnepeljenek.
27639  III,  1892    |                   csekély érdemem pedig az, hogy írok az én szeretett magyar
27640  III,  1892    |                   az õ legnagyobb titulusa, hogy megismertetett önökkel,
27641  III,  1892    |                  itt eszembe jut a legenda, hogy Antheus a földhöz ütve engem
27642  III,  1892    |               elfeledni és sokért nem adom, hogy megismertem e várost, mely
27643  III,  1892    |                erejét össze kellett szedni, hogy abba a kívánatos teremtésbe
27644  III,  1892    |                    táncolt az agyvelejében, hogy milyen fölséges mulatság
27645  III,  1892    |                  aminek az értelme az volt, hogy õfelsége menjen férjhez.
27646  III,  1892    |                    és abban állapodott meg, hogy az ország nyugalma és boldogsága
27647  III,  1892    |              folytonosan nógatta, jelezvén, hogy ha nem megy férjhez, a lázadás
27648  III,  1892    |                    Jól van. Hirdessétek ki, hogy beutazom az egész országot
27649  III,  1892    |                      Azután hirdessétek ki, hogy ahhoz megyek feleségül,
27650  III,  1892    |                    ami azáltal tudódott ki, hogy az üdvözlõ beszédektõl nem
27651  III,  1892    |               kipihente magát, kihirdették, hogy a vállalkozók megjelenhetnek. (
27652  III,  1892    |             öltözetben, érdemjelek nélkül.)~Hogy milyen csodálatos módon
27653  III,  1892    |                 bizonyítja jobban, mint az, hogy százan és százan jelentek
27654  III,  1892    |                jelentek meg elõtte, dacára, hogy ott leskelõdött a halál.~
27655  III,  1892    |                 emberfejek voltak láthatók, hogy irtózat volt nézni azt a
27656  III,  1892    |                 mellette álló miniszternek, hogy a bakó nyugdíjazási kérvényét
27657  III,  1892    |                 újból.~- Mire feleljek? Hát hogy tudjam én, hogy mire gondolsz?~-
27658  III,  1892    |               feleljek? Hát hogy tudjam én, hogy mire gondolsz?~- És ha ezt
27659  III,  1892    |             mégegyszer, utoljára. Eljöttem, hogy mégegyszer boldog legyek
27660  III,  1892    |           elbizakodottan hiszi vagy reméli, hogy a te gondolatodat eltalálja.~
27661  III,  1892    |               õrültség volt hinni, remélni, hogy eltalálják, mivel nem gondoltam
27662  III,  1892    |                      Vigyázz a kerületedre, hogy hosszú életû légy a földön.~
27663  III,  1892    |                    a mentelmi bizottságtól, hogy kiadják-e ezt vagy amazt
27664  III,  1892    |                    a függetlenségi párttól, hogy úgyszólván az õ hallgatag
27665  III,  1892    |                      az a csodálatos titka, hogy »és«-ek nélkül bírt körmondatokat
27666  III,  1892    |                   lángban égett. Nem hiába, hogy Bocskai Istvántól származtatta
27667  III,  1892    |                     de csak olyan sikerrel, hogy mindenki azzal a hittel
27668  III,  1892    |              héjaszemekkel tekintett körül, hogy megolvassa a fejeket: van-e
27669  III,  1892    |              Csanády bácsi gratulált ahhoz, hogy megbuktatta. Hollóval tehát
27670  III,  1892    |                     Különösen azt fájlalta, hogy a véderõ-vita alatt nem
27671  III,  1892    |                     és csak az vigasztalta, hogy Károlyi Gábor grófban buzgó
27672  III,  1892    |                   nevezte, és kijelentette, hogy helyét a Házban, mely most
27673  III,  1892    |                 mikor az öreg kijelentette, hogy nem volt szándéka fölszólalni,
27674  III,  1892    |                miniszterelnöknek megígérte, hogy »átkos kormánynak« bélyegzi
27675  III,  1892    |                     azt a megtiszteltetést, hogy ilyen közösügyes képviselõházban
27676  III,  1892    |                    maga is aláírt, mondván, hogy nekem semmi se kell belõle,
27677  III,  1892    |                 keserû vigasz is van abban, hogy az öreg hazafi most halt
27678  III,  1892    |                 halt meg. Mert éppen jókor, hogy megkímélje a sors egy igen
27679  III,  1892    |               mögött, a botjával integetve, hogy várjam be. Látszik, hogy
27680  III,  1892    |                    hogy várjam be. Látszik, hogy minden lépése nagy fáradságba
27681  III,  1892    |        stearingyertya magazin is. Hát igaz, hogy olyan sok mágnásgyerek van
27682  III,  1892    |                    játszani a jelenre nézve hogy egészen a múlténak látszassék.
27683  III,  1892    |              bevinni a parlamenti levegõbe, hogy megszokják, beletörõdjenek,
27684  III,  1892    |                      megél a jég hátán is.~(Hogy ne! Aztán nem is a jég hátán
27685  III,  1892    |                     annak nagy hübnere van, hogy ne menjek. Isten mentsen
27686  III,  1892    |                    Pestet kellene írni. Jó, hogy eszembe hoztad. Ott is hever
27687  III,  1892    |                   fiókkulcsaimat. Hanem jó, hogy látlak tudod mit szeretnék
27688  III,  1892    |                     ismét vagy félév után: »Hogy áll a színmûvünk, Ferkó?« »
27689  III,  1892    |            diskurálnak a személyeink benne, hogy lehetetlen õket elválasztani«.
27690  III,  1892    |                     diskurálsz, Feri bácsi, hogy mindjárt lehetetlen lesz
27691  III,  1892    |                   elõtt.)~- Hát csak siess, hogy még életben találd a kormányt.
27692  III,  1892    |                  távoli erdõzúgást: »Siess, hogy életben találd a kormányt!«~
27693  III,  1892    |                  nem kellett volna sietnem, hogy még tovább élvezzem szavait,
27694  III,  1892    |                   pulykaméreg arra a hírre, hogy a képviselõi díjak rendeztetni
27695  III,  1892    |                     hajlandósággal azonban, hogy a mostani országgyûlés a
27696  III,  1892    |                     nekünk a memoárjaiban), hogy »hozzon kend Zsuzska egy
27697  III,  1892    |                     is elfogadtak, az volt, hogy szegény ember is lehessen
27698  III,  1892    |                   is gondoskodniok kellett, hogy aki oda bejön, az meg is
27699  III,  1892    |                  azon nem lehet disputálni, hogy ma öt forintból egy országgyûlési
27700  III,  1892    |                   arról értesül a folyosón, hogy valahol Bergengóciában megégett
27701  III,  1892    |                    határozzák el a többiek, hogy a Ház tagjainak egynapi
27702  III,  1892    |              uraknak mindenre van pénzük de hogy a »Magyar Újság«-ra praenumeráljanak,
27703  III,  1892    |                    stb.«-ben az is ott van, hogy praenumeráltál egy félévre.~
27704  III,  1892    |                     te be is mégysz dacára, hogy valami titkos szózat váltig
27705  III,  1892    |                    az írásbeli jelentéssel, hogy az elfogadási teremben néhány
27706  III,  1892    |                segítesz rajta öt forinttal, hogy haza utazhassék végre ágyadba
27707  III,  1892    |               Megütközéssel vesszük a hírt, hogy a képviselõ urak fel akarják
27708  III,  1892    |                  álmodd csendesen, jóízûen, hogy kétemeletes házakat építesz
27709  III,  1892    |                 közönségesen az az értelme, hogy miniszterré lenni annyi
27710  III,  1892    |          clincum-clancum annyit jövedelmez, hogy a kinevezési okmányba befektetett
27711  III,  1892    |                malíciával el lehet mondani, hogy vannak képviselõk, akiknek
27712  III,  1892    |            képviselõké. Már csak azért sem, hogy rang, megkülönböztetés ne
27713  III,  1892    |                      Miféle szimptomákat?~- Hogy a Ház fiatal grófokkal és
27714  III,  1892    |                    Tisza Kálmán azt tartja, hogy nem kell fölemelni a díjakat,
27715  III,  1892    |                állást kenyér pályává tenni, hogy oda tóduljanak az emberek.~
27716  III,  1892    |               vállalhat kenyér pályának. De hogy ügyvédiesen szóljak föltéve
27717  III,  1892    |                     tekints oda« mosollyal, hogy melyik hatalmas int nekik)
27718  III,  1892    |                     az idõk és a viszonyok, hogy helyet adjanak a csengõ-bongó
27719  III,  1892    |               íróságról. A pajtások üzenik, hogy hol lesz a vacsora, s ennek
27720  III,  1892    |               Károlyi Sándor uram, az igaz, hogy ott ült mindjárt az elsõ
27721  III,  1892    |              figyelmesen az ülés lefolyását hogy arról följegyzéseket csináljon,
27722  III,  1892    |                   persze esze ágában sincs, hogy a »Pesti Hírlap« számára.~
27723  III,  1892    |                    ellenzék azt híreszteli, hogy feltámadott. A babonás hadsereg
27724  III,  1892    |                   ma felírt a fejedelemnek, hogy kevesli a rávetett adót.~-
27725  III,  1892    |                   akarom vele demonstrálni, hogy a világ nem lett azóta rosszabb,
27726  III,  1892    |                  lett azóta rosszabb, igaz, hogy jobb se. Csak a formák változtak.
27727  III,  1892    |                  hajmeresztõknek. Hidd meg, hogy akkoriban egyszerû entrefiletben
27728  III,  1892    |                    a kardjaikkal. Reméljük, hogy a kedélyek országszerte
27729  III,  1892    |                       Aha, most tudjuk már, hogy a stréber Répássy miért
27730  III,  1892    |              hangján:~- Még se illendõ tán, hogy arany hegyeket szavazzanak
27731  III,  1892    |                   ékes szavakban kifejtvén, hogy a közönséges követek számára
27732  III,  1892    |                urunk kimondá a határozatot, hogy a követek ingyen látják
27733  III,  1892    |               Szinte restellni kezdtem már, hogy aláírtam azt az ívet.)~De
27734  III,  1892    |                egyre csábított, integetett, hogy tovább is menjek, egyre
27735  III,  1892    |               tárcám kiegészítéséül.~Látom, hogy mosolyogsz. Pedig nem célom
27736  III,  1892    |          képviselõtársaimat erre csábítani, hogy törüljék el a napidíjakat
27737  III,  1892    |                    azt akarom demonstrálni, hogy akiknek a nemzet hatalmat
27738  III,  1892    |                     adja meg a módot is rá, hogy azokhoz megélhetés okából
27739  III,  1892    |                    még jobban is elmondaná, hogy az olcsó képviselõk milyen
27740  III,  1892    |             Mindenekelõtt bocsánatot kérek, hogy alig hallható gyenge hangommal
27741  III,  1892    |                   is kiment az a körülmény, hogy most idehaza, úgyszólván
27742  III,  1892    |            fogyatékosságomat elnézik.~Igaz, hogy itthon is jobb szeretnék
27743  III,  1892    |                     is úgy fordult a kocka, hogy egy bevezetésben vált szükségessé
27744  III,  1892    |                     azt gondoltam magamban, hogy szívesen cserélnék. Ám megyek
27745  III,  1892    |               könnyû, megígértem Gajárinak, hogy megírom Szeged egyik képviselõjének
27746  III,  1892    |              megtörténik, ami még nem volt, hogy egy népképviselõ lesz a
27747  III,  1892    |                  érkezett.~A hír azt verte, hogy vezérlõ elnökünk, Lázár
27748  III,  1892    |                    múlhatatlanul szükséges, hogy elmenjen.~Igen, de Bécsben
27749  III,  1892    |                    múlhatatlanul szükséges, hogy ott legyen. A Dugonics társaság
27750  III,  1892    |               jellemzi a konzervativizmust, hogy odaállítja az õ konzervatív
27751  III,  1892    |                   engem arra a merészségre, hogy elgondoljam magamban, ha
27752  III,  1892    |                   volna? De annyi bizonyos, hogy a világ úgy állna, ahogy
27753  III,  1892    |            berendezkedés stádiumán vagyunk, hogy milyen új bútorokat tegyünk
27754  III,  1892    |               Ellenfelei is beismerik róla, hogy az ország egyik leghasznosabb
27755  III,  1892    |                 azért udvarolnak a mamának, hogy a leányt bírhassák. Ócska
27756  III,  1892    |         türelmetlenül küldött egy újságért, hogy még egyszer átnézze a beszédét.~
27757  III,  1892    |                 népszerûség miatt van, mert hogy megmaradjunk a fentebbi
27758  III,  1892    |                 mondhatnám még zöld) ahhoz, hogy kritikai szemmel válassza
27759  III,  1892    |                 akirõl azt lehetne mondani, hogy a két tündér, aki bölcsõjénél
27760  III,  1892    |                 nemes gondolkozást. Akarom, hogy szeresd az emberiséget és
27761  III,  1892    |                   modort.~S talán így lett, hogy Tisza Lajos nem lehet nagyon
27762  III,  1892    |                bizonyos tragikum van abban, hogy egy ember, aki meleg szívvel
27763  III,  1892    |              azokból keveseket szeressen. S hogy az emberek is, akik mikor
27764  III,  1892    |                    türelmetlenül követelte, hogy gróf Tisza küldessék ki
27765  III,  1892    |                  közvélemény. És szinte jó, hogy nincs a közönség tenyerén,
27766  III,  1892    |                    amelybõl ki lehet érezni hogy nagyon közel született Debrecenhez.
27767  III,  1892    |                     szokásos mázsáló gépet, hogy minden ember minden pillanatban
27768  III,  1892    |                    pillanatban ráállhasson, hogy mennyit vesztett vagy nyert
27769  III,  1892    |                      Az a jó a politikában, hogy többször lehet meghalni.)
27770  III,  1892    |                  államtitkárt jeléül annak, hogy az igazi férfit, mint az
27771  III,  1892    |                    magam is erre gondoltam, hogy csak addig vállalom azt
27772  III,  1892    |                    elõszóírást elvállaltam, hogy milyen kolumnális hivatalba
27773  III,  1892    |                     elõszóban panaszkodtam, hogy a közönség nem veszi a könyveket.~
27774  III,  1892    |            könyveket.~Az volt rá a felelet, hogy a közönség mindjárt melegiben
27775  III,  1892    |            könyvkiadó rámtört veszekedni:~- Hogy lehet, kérem, a közönséget
27776  III,  1892    |                    az írókat szidtam össze, hogy a novelláik gyengék és nem
27777  III,  1892    |              termettek erre az Almanachban, hogy a kritika is megnyalta a
27778  III,  1892    |                     gondoltam angol ésszel, hogy a novellák jók és újak voltak,
27779  III,  1892    |                    már csak tagad­hatatlan, hogy az írók mind a régiek. Nosza
27780  III,  1892    |                  bánt, amit óhajtok, s mint hogy mindég arról írok, ami bánt,
27781  III,  1892    |                kormányunk. S azért a mienk, hogy azt tehessük vele, amit
27782  III,  1892    |              helyett.~- Bár írna. Elhiheti, hogy többet dolgoztatnék vele!
27783  III,  1892    |                 kezdtem tagadni, megijedve, hogy árendát fognak tõlem kérni
27784  III,  1892    |                 Vagy még rosszabb történik; hogy eladják az elõszó írásának
27785  III,  1892    |                 jogát valami nagyhatalomnak hogy például megveszi Szapáry
27786  III,  1892    |                  egyszerre mintaszerû lesz, hogy még a burkusok is idejárnak
27787  III,  1892    |                  megérkezik kérlelhetlenül, hogy az 1893-iki elõszót üssem
27788  III,  1892    |                     könyvektõl azon hitben, hogy kolerás városból érkezve,
27789  III,  1892    |                     Mindegy. Meglássa majd, hogy az »Almanach« mégse fog
27790  III,  1892    |                  értük. Biztosnak látszott, hogy legalább egynek meg kell
27791  III,  1892    |                Annához van akkora gavallér, hogy hozzá nem nyúl; de ki áll
27792  III,  1892    |                     meggyõzõdésre jutottam, hogy az »Almanach« immunis hely.~-
27793  III,  1892    |                    dásról szóló javaslatot, hogy nincs meg, s magas piedesztálról (
27794  III,  1892    |           kötelességévé teszi a kormánynak, hogy õrködjék a választások tisztasága
27795  III,  1892    |                   ismeretes alakok. Persze, hogy Károlyi Gábor nélkül nem
27796  III,  1892    |                     országgyûlés mûködését, hogy aztán toasztszerû jó kívánatokban
27797  III,  1892    |             szélsõbal éljenez) s kijelenti, hogy az ellenzék azt óhajtaná,
27798  III,  1892    |                   az ellenzék azt óhajtaná, hogy a jövõ országgyûlésen is
27799  III,  1892    |                   Gajárinak eszébe nem jön, hogy hiszen az öregúr voltaképpen
27800  III,  1892    |          PÉNZTÁRÁNÁL~Azok, akik azt hiszik, hogy a Ház folyosói most üresek,
27801  III,  1892    |                 fordul ott meg éspedig úgy, hogy ott tartózkodása alatt valamennyi
27802  III,  1892    |               tartózkodása alatt valamennyi hogy is mondjuk? nem imádkozik.~
27803  III,  1892    |                      De uram, gondolja meg, hogy nekem ki kell váltanom a
27804  III,  1892    |                   öreg és mogorván távozik, hogy visszamenjen Harasztiba
27805  III,  1892    |                    utólagos lázongásnak az, hogy a belügyminisztérium még
27806  III,  1892    |           huzavonáját. Némelyek azt hiszik, hogy a miniszter meg akarja várni
27807  III,  1892    |                     árát.~Mások azt hiszik, hogy csak valami formaságon akadt
27808  III,  1892    |              felekezet pedig arra esküszik, hogy Szapáry ki fogja fizetni
27809  III,  1892    |            országban találja az az örömhír, hogy a belügyminisztérium mégis
27810  III,  1892    |                  453-szor vesszük, kiderül, hogy az ország a január 4-i rövid
27811  III,  1892    |                    biztosak lehetünk benne, hogy emiatt nem fognak interpellálódni
27812  III,  1892    |                    gondolkodású szittyának, hogy nem ártana az országot egy
27813  III,  1892    |             pátosszal kijelenté a helyérõl, hogy õ bizony egy tapodtat se
27814  III,  1892    |                   csak a Ház jegyzõje volt (hogy fölviszi némely embernek
27815  III,  1892    |                 mennydörgõ, pattogó hangon, hogy õ igenis felmegy Budára,
27816  III,  1892    |                    erre roppant éljenzúgás, hogy csak úgy rengett bele az
27817  III,  1892    |                  barátocskám, félni kezdek, hogy én hozzámig találja eljutni
27818  III,  1892    |             eltökélés megadta neki az erõt, hogy menni tudott. Rettenthetlenül
27819  III,  1892    |                  Csak szomorú arca mutatta, hogy örömestebb menne a vérpadra.
27820  III,  1892    |                     szerencsés fordulatnak, hogy mégis saját emberük lesz
27821  III,  1892    |        miniszterelnök segíteni akart rajta, hogy a jövõ ülést tûzze ki, de
27822  III,  1892    |                     is rázta aztán emberül, hogy csak úgy csengett-kongott
27823  III,  1892    |         méltóságosan viseli magát mindenki, hogy szinte odakiáltunk Bánffy
27824  III,  1892    |               ellenzék se tagadta meg tõle, hogy »magyar párt«.~Ott ül gazdag
27825  III,  1892    |                 lovas, gyalogos annyi volt, hogy bátran elvezethetnének pár
27826  III,  1892    |                   az elnöki teendõket igaz, hogy úgy olvasta le a mondanivalókat
27827  III,  1892    |                   és harsányan szavalta el, hogy a régi jegyzõk szinte sápadoztak
27828  III,  1892    |                   kelt, mert eszébe jutott, hogy a korelnök napja már hanyatlóban
27829  III,  1892    |              förgetege szólítja az elnököt, hogy csináljon rendet.~Az aga
27830  III,  1892    |                     boldog mosollyal ajkán, hogy sikerült így megtréfálnia
27831  III,  1892    |            megérkezik Fenyvessy. Oh be kár, hogy ily hamar meg­érkezett.
27832  III,  1892    |                 megoldotta a kérdést azzal, hogy felolvasta a jegyzõ­könyvet.~
27833  III,  1892    |                    Én vittem a bajba, illõ, hogy én húzzam ki belõle gondolta
27834  III,  1892    |                   az ellenzék azt hirdette, hogy ez lesz Szapáry Mohácsa.~
27835  III,  1892    |                   az ellenzék azt hirdette, hogy Csaba királyfi eljõ seregével
27836  III,  1892    |           különbözött kissé a demonstráció, hogy a mamelukok éljene ma hangzatosabb,
27837  III,  1892    |          búcsúbeszéd kíséretében hagyta el, hogy Homer istenei is a hasukat
27838  III,  1892    |                  vette át a méltóságot úgy, hogy a legturbulensebb elemek
27839  III,  1892    |                     az ellenzéken, az igaz, hogy az egyik küzdõfél a 48-as
27840  III,  1892    |     jegyzõválasztásnál.~Az történt ugyanis, hogy a szabadelvû párt egy jegyzõi
27841  III,  1892    |                     Az igazság úgy kívánta, hogy a 48-asok kapják a harmadik
27842  III,  1892    |                    a jobboldalt, baloldalt, hogy a mai szavazásnál harmadik
27843  III,  1892    |                     a bukástól annak révén, hogy az ellenzéknek megadta a
27844  III,  1892    |                 megadta a harmadik jegyzõt.~Hogy mily hosszú életû lenne
27845  III,  1892    |                     aki azt kérdezte tõlem, hogy hol vannak a legdrágább
27846  III,  1892    |               svábok az ország rendei közé, hogy azt mondják, »legyen kivel
27847  III,  1892    |            szemekkel lesi az elsõ alkalmat, hogy rendreutasíthasson. De Eötvös
27848  III,  1892    |           Mutassátok meg a házszabályokban, hogy én cukorkákkal tartozlak
27849  III,  1892    |                   az így megy, félni lehet, hogy hosszú ideig huzódik a felirati
27850  III,  1892    |                   hasonlít Tisza Kálmánhoz, hogy kék pápaszemet visel. Egyébiránt
27851  III,  1892    |                     eddig nem is sejtették, hogy e híres egyének mind kézdivásárhelyi
27852  III,  1892    |         visszaélésekrõl, elmondta gúnyosan, hogy Jókait, Mikszáthot csak
27853  III,  1892    |             szaporodtak meg a Házban. Igaz, hogy már egy kicsit megcsipkedte
27854  III,  1892    |                    és nem Kovács Józsefnek.~Hogy ez pech nem akarom eldisputálni.
27855  III,  1892    |                      Addig ne konstatáljuk, hogy »ínség van«.~A MAI ÜLÉS~[
27856  III,  1892    |                merült, forgatván elméjében, hogy hány zsák krumplit lehet
27857  III,  1892    |                 azokat a támadási anyagból, hogy a mai nappal elsõrendû debattere
27858  III,  1892    |                     elõadja. Az a mûvészet, hogy valamit elmondva mit kell
27859  III,  1892    |                 egyszerûen odalöki anélkül, hogy azokat kihegyezné.~Érvei
27860  III,  1892    |                 amelyeknek a végét elnyesi, hogy ne csípjenek, de suhint
27861  III,  1892    |                     tud cáfolni és támadni, hogy nem irritál, hanem csillapít.
27862  III,  1892    |          csöngettyûjéhez sem nyúlt, dacára, hogy arra figyelmeztették elnöksége
27863  III,  1892    |                látni annak kinyilvánítását, hogy a hatalom az õ kezeibe megy
27864  III,  1892    |                  egy diadalban úszó pártnak hogy elronthatja a kedvét! Lankadtan,
27865  III,  1892    |                   legott tisztába jön vele, hogy honnan vette a természet
27866  III,  1892    |             zsebkendõket keresték elõ, mert hogy most mindjárt pityeregni
27867  III,  1892    |                   azon jó hiszemben voltak, hogy a fölemelkedõ szónok bizo­
27868  III,  1892    |                     azt ugyan nem hihették, hogy az a fiatal, vékony ember
27869  III,  1892    |                    is találhatták volna el, hogy meg is fogja verni Apponyit!~
27870  III,  1892    |           képviselõk tolongtak széke körül, hogy kezet fogjanak vele. Jókai
27871  III,  1892    |                   azt a megjegyzést fûzzük, hogy megfordítjuk Hegedüs úrnak
27872  III,  1892    |                      Valakirõl azt mondták, hogy milliomos, abban a hírben
27873  III,  1892    |                   milliót, lássuk alaposan, hogy mije van.~- Hát van annak
27874  III,  1892    |                    áll a dolog.~Azt hittük, hogy van vagy hatvanezer forintja,
27875  III,  1892    |                      s kisült a mai ülésen, hogy milliomos.~A MAI ÜLÉS~[márc.
27876  III,  1892    |                 Kálmán beszéde. Ma két éve, hogy utoljára beszélt a nagy
27877  III,  1892    |                  pártnak:~- Ugyan gyerekek, hogy engedhettétek a generálist
27878  III,  1892    |                  zajongására kijelen­tette, hogy nem vágyik a kormányelnöki
27879  III,  1892    |                    után csak arra vágyódik, hogy hazafiúi kötelességét nyugodtan
27880  III,  1892    |                    azt. Gúnyosan szól át:~- Hogy örülnek, hogy nem akar többé
27881  III,  1892    |                    szól át:~- Hogy örülnek, hogy nem akar többé kormányra
27882  III,  1892    |                   konzekvenciákra ugrik át, hogy egy fiók zergének is becsületére
27883  III,  1892    |                csilingálnak (lehet azonban, hogy csak Bánffy rázza az ország
27884  III,  1892    |                  andalítón. (Lehet azonban, hogy csak Thaly Kálmán beszél.)~
27885  III,  1892    |                   azt is csak azért teszik, hogy zavarják a kiadásoknál,
27886  III,  1892    |                    is csak azért hallgatja, hogy mint ravasz fondorlatot
27887  III,  1892    |                    Ejh, szinte félni lehet, hogy hanyatlik. Az elnök aggódva
27888  III,  1892    |                        Tudom, tisztelt Ház, hogy Deák Ferenc megfordult a
27889  III,  1892    |                  fekete hajjal:~- Meglehet, hogy megfordult, de utoljára,
27890  III,  1892    |              beszélt még valaki, mondták de hogy ki volt és hogy mit beszélt,
27891  III,  1892    |                  mondták de hogy ki volt és hogy mit beszélt, senki sem bírt
27892  III,  1892    |               György. Azzal a különbséggel, hogy Szent György csak a sárkányt
27893  III,  1892    |                  leteperte Csatárt.~Hiszem, hogy valamikor az õ arcképét
27894  III,  1892    |                   pénzekre fogják verni, de hogy addig is ne legyen homályban
27895  III,  1892    |                nógatták, ösztönözték s lõn, hogy mikor Beöthy bevégezte a
27896  III,  1892    |              beszaladt. Mindenki azt hitte, hogy egyszer csak begurítja a
27897  III,  1892    |                     Dicsõség neked óh uram! Hogy immár letépted bíbor palástomat.~
27898  III,  1892    |               kijelentését s indítványozza, hogy a ház helyeselje az elnök
27899  III,  1892    |                  nem bírta õket lekérlelni, hogy menjenek békés padjaikba,
27900  III,  1892    |                 forradalmak.~Eötvös intett, hogy szólni akar. S ez egyszer
27901  III,  1892    |                    az elnök - elhatároztam, hogy a házszabályokat megtartom.~-
27902  III,  1892    |                        Helyes, helyes.~- És hogy úgy tartom meg, ahogy én
27903  III,  1892    |                   fölszólítom a karzatokat, hogy távozzanak.~Egy perc alatt
27904  III,  1892    |                    Ház szokatlan ábrázatán, hogy ugyan mi is hiányzik itt.
27905  III,  1892    |                   Megfenyegeti a többséget, hogy jól viselje magát, óvakodjék,
27906  III,  1892    |                   férfiú, s nyájasan mondá, hogy semmit se kíván ezúttal,
27907  III,  1892    |                  azért kérték a zárt ülést, hogy az elnök kijelentésérõl
27908  III,  1892    |                  Bánffy Dezsõ kimagyarázza, hogy õ csak azért említette Eötvös
27909  III,  1892    |                   Eötvös és Polónyi neveit, hogy megköszönje nekik, amiért
27910  III,  1892    |                   Ákos dicsekedett el vele, hogy már õneki máskor is volt
27911  III,  1892    |                   leült. A sors úgy akarta, hogy az elnöki szigornak õ legyen
27912  III,  1892    |                 párt Werbõczyje azt tartja, hogy a közjogi alap sérthetetlen,
27913  III,  1892    |               krinolin«, s szinte restelli, hogy annyian dicsérik.~Az egész
27914  III,  1892    |                   ez már a jövõ históriája.~Hogy fognak errõl mesélni valamikor.
27915  III,  1892    |                   és minden emberrõl tudta, hogy mi lakik benne. Hát egyszer
27916  III,  1892    |                     a többinél«. S így lõn, hogy beültette õt maga mellé
27917  III,  1892    |                  szerencsés helyzetben van, hogy kétféle alakban éli át az
27918  III,  1892    |                    már ki valami arkánumot, hogy ne vele hívassák meg ebédre
27919  III,  1892    |            ragaszkodik rendületlenül ahhoz, hogy László Mihály Lukács Béla.~
27920  III,  1892    |            természetesen Lászlót kérte meg, hogy állapítsa meg a tarifát.
27921  III,  1892    |                kormányra, míg végre kisült, hogy mily tévedésnek estek áldozatul
27922  III,  1892    |                  van a dolognak.~- Mi az?~- Hogy én még most sem vagyok Lukács
27923  III,  1892    |                  Hisz épp az elõbb mondták, hogy itt van a Házban.~Ezzel
27924  III,  1892    |               érdemes, kvalifikált nõ.~- És hogy hívják protezsédet?~Bornemisza
27925  III,  1892    |                végéig. Kellemetezve hagyta, hogy átjárja csontjait a rég
27926  III,  1892    |                   az ismerõs üdvözlésére.~- Hogy ízlett a nyugodalom? - kérdé
27927  III,  1892    |                   hangja oly közönyös volt, hogy Náday bámulata nem ismert
27928  III,  1892    |                     udvartartást sürgették, hogy nincs rá pénz. Most már
27929  III,  1892    |                   már azt mondja a kormány, hogy majd akkor beszéljünk errõl,
27930  III,  1892    |                   hazafi, meg nem állhatja, hogy útközben meg ne piszkálja
27931  III,  1892    |            benyújtja határozati javaslatát, hogy a kormány azonnal intézkedjék
27932  III,  1892    |                   is, másik is zsörtölõdni. Hogy nem tudják már ledönteni
27933  III,  1892    |              intézendõ feliratot tárgyalta, hogy jöjjön õfelsége Pestre lakni,
27934  III,  1892    |              szónoklat után látván a nádor, hogy Dõry báró még feszeleg,
27935  III,  1892    |                  már fölálltam, kijelentem, hogy nem osztom a tekintetes
27936  III,  1892    |                 eresztenek ki a kalitkából, hogy az igazi tigriseket utánozza
27937  III,  1892    |                irányban. Õ csak azt akarja, hogy a király itt lakjék. De
27938  III,  1892    |           államférfiú, elkezdé odább szõni, hogy mi lesz ezen általa kieszelt
27939  III,  1892    |              határozati javaslat eredménye, hogy fog odább-odább gurulni
27940  III,  1892    |                    intézkedni fog. Már most hogy lesz ez? Szapáry egy rendeletet
27941  III,  1892    |                Szapáry egy rendeletet írat, hogy õfelsége azonnal hurcolkodjék
27942  III,  1892    |                     puhább lenni elannyira, hogy mikor Wekerle Sándor fölállott
27943  III,  1892    |           nagyfontossági kijelentést tette, hogy a kormány is foglalkozik
27944  III,  1892    |       államjogunkkal, Pázmándy elhatározta, hogy kikorrigálja az »intézkedjék«
27945  III,  1892    |                    annyira vitte a haragja, hogy az egyik kicsinyke uralkodó
27946  III,  1892    |               szokva a »nem«-eket jegyezni, hogy a fülén keresztül át nem
27947  III,  1892    |               hatolni a lelkébe az a tudat, hogy most az egyszer megfordult
27948  III,  1892    |              sugdosásból legott észrevette, hogy valami baj van, s sietve
27949  III,  1892    |                    Hiszen arra való Regele, hogy megkeresse. Õ is jegyezett,
27950  III,  1892    |                   Szapáryé õ is észrevette, hogy valami hiba történt a zöld
27951  III,  1892    |                     után, miután kijelenté, hogy az ellenzéki szavazatok
27952  III,  1892    |                hömpölygött a szóáradat úgy, hogy arra nézve nem volt többé
27953  III,  1892    |               legnagyobb optimistáknál sem, hogy valaha bevégezze, csakis
27954  III,  1892    |                Bánffyék fent az emelvényen, hogy vajon a hallgatók fogynak-e
27955  III,  1892    |               egyszer csak észre nem veszi, hogy a Horváth Gyula megelégedett
27956  III,  1892    |                      Sima annyira megijedt, hogy az arc el talál szakadni (
27957  III,  1892    |                    alakulás következtében), hogy egy hirtelen mondattal bevégezte
27958  III,  1892    |                     mindig nõtt, elannyira, hogy ma már senki se kérdezhetné
27959  III,  1892    |                   gondolkozóba vannak esve, hogy az olyan páciens, aki a
27960  III,  1892    |                    új felszólalása mutatja, hogy egyenesen a vezetésre van
27961  III,  1892    |                lecsatolt pengéjét a szegen, hogy egyik-másik miniszter vehesse
27962  III,  1892    |                   ejtik, kik azt tartották, hogy a szónok is születik, mint
27963  III,  1892    |                 Horváth Gyulával, amellett, hogy gyorsan kiemelte a különben
27964  III,  1892    |                     kaján viselkedéstekbõl, hogy obstrukciót akartok csinálni
27965  III,  1892    |                    az indemnity javaslatot, hogy a mélyen tisztelt ellenzék
27966  III,  1892    |                     mert a t. Ház megtudta, hogy egy kereszten függött az
27967  III,  1892    |                   Ejh, hát nem elég nektek, hogy a pápaszeme fekete?~Jó szerencse,
27968  III,  1892    |             pápaszeme fekete?~Jó szerencse, hogy a hajdani jó Olay Szilárd
27969  III,  1892    |                     most a törvényhozásban, hogy fogná rögtön ezt a dohányszín
27970  III,  1892    |                    szokást kellene behozni, hogy az új elnök és új háznagy
27971  III,  1892    |                 intrikus azon töri a fejét, hogy kik mennek el Bécsbe a Radetzky-ünnepélyre:
27972  III,  1892    |                  gúnyosan Károlyi István -, hogy õ közülök hányan voltak
27973  III,  1892    |                   õkegyelme Fenyvessy uram, hogy mindig rázza, egyre rázza
27974  III,  1892    |             könyököl. »Szegény koszorúsunk, hogy megváltozott.«~Megkeresik
27975  III,  1892    |                      ti gézengúz újságírók, hogy rászedtetek bennünket! Persze
27976  III,  1892    |                újságírók nem tehetnek róla, hogy a Pap Géza helyén ma éppen
27977  III,  1892    |            kimerülnek, kifogynak az erõbõl, hogy már csak fújnak egymásra.~
27978  III,  1892    |                    cafrangja, oda irányult, hogy de bizony van korrupció
27979  III,  1892    |                  ravasz orátor), beösmerte, hogy néminemû visszaélések csakugyan
27980  III,  1892    |                    volt csak a politikában, hogy »pasz«, Issekutz ellenben
27981  III,  1892    |                      láttuk az elõadásából, hogy az mekkora nagy ember, s
27982  III,  1892    |                   Deák Ferenc se elég nagy, hogy a vidéki nótáriusok viselt
27983  III,  1892    |                     Bánffy, csak hallgatja, hogy mikor jön már az a személyes
27984  III,  1892    |                  kérje ki a Ház engedélyét, hogy hosszabban szólhasson.~Balogh
27985  III,  1892    |              szólhasson.~Balogh bevallotta, hogy biz hosszasabban szeretne
27986  III,  1892    |                    annyi mondanivalója van, hogy a lelkén könnyíthessen!~
27987  III,  1892    |                   elnök föltette a kérdést, hogy megengedi-e a Ház Baloghnak
27988  III,  1892    |              szólást?~Úgy cseppent a dolog, hogy a Ház többsége nem engedte;
27989  III,  1892    |               tollazatát s arról nevezetes, hogy rikácsolásával egy egész
27990  III,  1892    |                   Igazi stúdium. Kivesszük, hogy a hajón, melyen Brazíliából
27991  III,  1892    |               Issekutzék, Olayék és Simáék, hogy a megszokott nótát kezdjék. (
27992  III,  1892    |                  kérdésre is, kifogásolván, hogy az elnök kávészín kabátban
27993  III,  1892    |               Sejtettem én már tegnapelõtt, hogy ez a kávészín kabát még
27994  III,  1892    |                   Sima ma annyira belejött, hogy még Horváth Gyula se bírta
27995  III,  1892    |                arcvonásait, látszott rajta, hogy szeretné meghozni az áldozatot
27996  III,  1892    |                 azon örök elméletnél fogva, hogy minden véges e földön, lett
27997  III,  1892    |             képviselõkre, kikrõl az hírlik, hogy holnap Bécsbe mennek.~Suttogás
27998  III,  1892    |                     sürgõs interpellációra, hogy a törvényhozás nem vesz
27999  III,  1892    |                    se lehet megakadályozni, hogy ne menjen, ha kedve tartja.~
28000  III,  1892    |            asszonyok?~Jókedvû-e Széll Ákos? Hogy van öltözve Fenyvessy Ferenc?~