bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                      grey = Comment text

28001  III,  1892    |                  volt az ellenzéki éléstár, hogy már a vándor cigányokat
28002  III,  1892    |                 Madarász bácsi kifogásolta, hogy a csendõrség karszalagján
28003  III,  1892    |                amelynek azért van két feje, hogy két szájjal ehessen. De
28004  III,  1892    |                     miniszterelnök elõadja, hogy a véderõrõl szóló törvény
28005  III,  1892    |         ajánlatosnak - folytatta Szapáry -, hogy ne lehessen különbséget
28006  III,  1892    |                     miniszterelnök szavait, hogy a csendõrtisztek tekintélyének
28007  III,  1892    |               utasíttatik a miniszterelnök, hogy haladéktalanul intézkedjék
28008  III,  1892    |               petárda lesz.~De amint látja, hogy nem röpülünk a levegõbe,
28009  III,  1892    |            haragudjék-e vagy ne, nem tudva, hogy a vezér melyik arcával jött
28010  III,  1892    |                  beszédje alatt észrevévén, hogy a mamelukság bevonására
28011  III,  1892    |                      Aztán int a jegyzõnek, hogy szólítsa fel a következõ
28012  III,  1892    |                  kormányt, szinte szeretné, hogy két szája lenne, mint ahogy
28013  III,  1892    |               kételkedõt gyõztek meg arról, hogy a kormány helyes alapon
28014  III,  1892    |                   helyes alapon mozog. Mert hogy a magyar ember nem szereti
28015  III,  1892    |                   nap király nyakára menni, hogy ez se kell már, az se kell
28016  III,  1892    |                    kivált azzal az érvével, hogy a csendõrség élén egy honvédtábornagy
28017  III,  1892    |                    dolog ott van elhibázva, hogy a közös tiszt minek hord
28018  III,  1892    |                  tartoznék. Bosszankodtunk, hogy az indemnity vita csak nem
28019  III,  1892    |                  Pedig nem lehetne mondani, hogy valami vehemensen folyik
28020  III,  1892    |                   Különös jelenség például, hogy Horánszky Nándor, aki elvégre
28021  III,  1892    |                 kakasok privilégiuma. Igaz, hogy Horánszky, aki per procura
28022  III,  1892    |           magánbeszélgetéseket.~Szóba jött, hogy egy igen derék vezére az
28023  III,  1892    |                   szólíttatván fel a minap, hogy akadályozzon meg valami
28024  III,  1892    |                    mint ahogy a takács szõ, hogy vetélõje hol jobbra, hol
28025  III,  1892    |                 Végre arra a témára térvén, hogy immár képviselõk nem is
28026  III,  1892    |               államtitkár, mosolyogva azon, hogy az egyszerû legény ilyen
28027  III,  1892    |                     ki beszél?~- Az üzenik, hogy egy unalmas professzor,
28028  III,  1892    |          megkérdezem.~- Azt is kérdezd meg, hogy érdemes-e bemenni?~Kiment
28029  III,  1892    |               úgynevezett mágnás negyedben, hogy ott nehány perc elõtt még
28030  III,  1892    |                     szokott sablon helyett, hogy leírjuk rendes egymásutánban
28031  III,  1892    |                  törõdjünk vele az egyszer, hogy mit csinál a Ház, hanem
28032  III,  1892    |                      hanem csak azt nézzük, hogy mit csinál Széll Ákos. Hiszen
28033  III,  1892    |                  hányszor mondtam már neki, hogy szakasztott olyat varrjon,
28034  III,  1892    |                   De a mamlasz azt állítja, hogy lehetetlen.~Ezalatt megérkezett
28035  III,  1892    |                   dehogy. Hát nem olvastad, hogy Futtaki szerdára teszi a
28036  III,  1892    |                    kerekedett a folyosókon, hogy a vita csakugyan be van
28037  III,  1892    |                  nagy gangosan még egyszer, hogy egy végsõ komputust csináljon.
28038  III,  1892    |                    raktára van a tervekbõl. Hogy jól viszi a reszortját,
28039  III,  1892    |                    mutatja inkább, mint az, hogy a földmûvelési vita a legunalmasabb.
28040  III,  1892    |                     olyan álnokul csinálja, hogy mire a szónokok elfogynak
28041  III,  1892    |                  elõre urak, próbáljuk meg, hogy megy a dolog. Ki jön velem
28042  III,  1892    |                      pattog jóízû humorral, hogy õ most milyen bajban van
28043  III,  1892    |               mérgelõdnék, mikor nem tudom, hogy hol lakom?~- Hogyhogy?~-
28044  III,  1892    |               Bresztovácon.~- Hiszen persze hogy ott laktunk. Csakhogy Bresztovác
28045  III,  1892    |                    nevét, de elfelejtettem, hogy mire. Most ha haza akarnék
28046  III,  1892    |                    bizonyára mondom nektek, hogy gyanús alakokat láttam az
28047  III,  1892    |          megnyugtatják az érdemes honatyát, hogy a három munkás nem csempészett
28048  III,  1892    |                 Micsoda dolog az, gyerekek, hogy nem nyitjátok ki a teremben
28049  III,  1892    |                    a XI-esre.~Hiú fecsegés, hogy ha így, ha úgy, ha nem dolgozik
28050  III,  1892    |                 lélegzetet is lássátok meg, hogy egy a hazáért összetört
28051  III,  1892    |                miniszterelnök indítványára, hogy õ is megjelenik a király
28052  III,  1892    |                 üdvözlendõ azon alkalommal, hogy Szent István koronája huszonöt
28053  III,  1892    |                    ahhoz az õ megjelenését, hogy a várlakra nem tûzik ki
28054  III,  1892    |            hozzászokni ahhoz a gondolathoz, hogy június 8-án Csanády sarkantyúi
28055  III,  1892    |                voltak és nem törõdtek vele, hogy mit csináltak azok, akik
28056  III,  1892    |                  érdeklõdés mellett, kivált hogy a nagy meleg is beütött,
28057  III,  1892    |                    türelmetlenebb honatyák, hogy legjobb volna kikerülni
28058  III,  1892    |                beszélt, szinte érzik rajta, hogy undorodik minden pátosztul.
28059  III,  1892    |                    el akarja velök hitetni, hogy neki van igaza.~Persze akkor
28060  III,  1892    |               magyaros, zamatos, a családi »hogy«-ok gondosan ki vannak belõle
28061  III,  1892    |                    egyik sem.~Egy bizonyos, hogy Tisza László öregszik, s
28062  III,  1892    |                    Tisza László öregszik, s hogy Pázmándy Dénes nem öregszik.
28063  III,  1892    |                    mely abban nyilat­kozik, hogy valaki mindenütt szép akar
28064  III,  1892    |          Pázmándyról nem lehet azt mondani, hogy nem tartalmas szónok. Ha
28065  III,  1892    |                  volt a hit az egész balon, hogy a nyíl, melyhez többen összerakosgatták
28066  III,  1892    |                valamit elhibázott, az volt, hogy az ellenzéki vezérekkel
28067  III,  1892    |             tanácskozott és azokban hitt, s hogy nem a saját fejétõl rendelte
28068  III,  1892    |                   kövér falatjuk.~Elmondta, hogy az Akadémiát nem kérte a
28069  III,  1892    |              Múzeumra tért át, s megjegyzé, hogy a múzeumi igazgató ellenvetéseket
28070  III,  1892    |                   Pulszkynak:~- Mondja meg, hogy nem igaz! Szólaljon meg!~
28071  III,  1892    |                 akinek az volt a tragikuma, hogy szép akart lenni.~Aztán
28072  III,  1892    |                    konstatálta még egyszer, hogy eltérés van a miniszterelnök
28073  III,  1892    |                   konferencia egyik tagja), hogy õ ugyan beleegyezett, »de«...
28074  III,  1892    |                 nagy csengettyûszó mellett, hogy a kérdés tárgyalása nem
28075  III,  1892    |                 fölrózsázta megint a Házat, hogy szinte képtelenség volt
28076  III,  1892    |              interpellációjára, bizonyítva, hogy a törvény hatálya június
28077  III,  1892    |               kormánypártnak eszébe jutott, hogy kireparálja a szerdai vereségét
28078  III,  1892    |               tegnap már elhatározta a Ház, hogy holnaptól kezdve nem tart
28079  III,  1892    |                      és mindenki azt várja, hogy visszaveszi.~Hm, de nem
28080  III,  1892    |                    vissza, mert úgy tetszik hogy a tehén akar adni!~A jobboldal
28081  III,  1892    |          házszabályokból azt magyarázza ki, hogy a szavazást e jelen körülmények
28082  III,  1892    |                    Polónyi azt bizonygatja, hogy a szünet utánra kell halasztani
28083  III,  1892    |          felszólítja az indítvány aláíróit, hogy tekintettel a koronázási
28084  III,  1892    |                     a napfénynél, ráfogják, hogy már elaggott. Ha lélegzetet
28085  III,  1892    |                lélegzetet vesz, felriadnak, hogy ébredezik. Ha megmozdul,
28086  III,  1892    |                   Ha megmozdul, ujjonganak, hogy immár lázadozik. Ha nõ,
28087  III,  1892    |                    Ha nõ, gúnyolódnak vele, hogy könnyû híznia a húsos fazekak
28088  III,  1892    |                   mint valaha volt, dacára, hogy a szertelen kíváncsiság,
28089  III,  1892    |               fecsegnek az ellenzéki lapok, hogy magukat érdekesekké tegyék.
28090  III,  1892    |                     A hatalmas Tisza, kihez hogy jellemben hasonlót találjunk,
28091  III,  1892    |                     aki arra volna hivatva, hogy elsõ képviselõ legyen, voltaképpen
28092  III,  1892    |                   olyan igénytelenül teszi, hogy egy-egy lapos, szokásos
28093  III,  1892    |                   akik még ki nem ösmerték, hogy az õ szavaiban nagy tapasztalás
28094  III,  1892    |                  Megfoghatatlan - mondák -, hogy tehetett ilyet Péchy? Egy
28095  III,  1892    |                  nevet viselik, mind érzik, hogy ezzel egy nagy kötelezettség
28096  III,  1892    |                    Annyira egyforma a párt, hogy szinte konsternációt okozott
28097  III,  1892    |                     a nimbuszát is elhozni, hogy azzal, mint valami palásttal
28098  III,  1892    |                 egyéniségével szemben. Úgy, hogy egyszer már Szitányi Bernát
28099  III,  1892    |             akarattal lépett a bíborszékbe, hogy a nemzetet a hasznos reformok
28100  III,  1892    |               fájdalom, úgy van berendezve, hogy nem az okos emberek vannak
28101  III,  1892    |                   Abban a képzelõdésben él, hogy gyenge, pedig egy hipochondrikus
28102  III,  1892    |             ránehezedhet, mert a párt érzi, hogy az egyetlen alkalmas államférfiú
28103  III,  1892    |                  kormány élén. A párt érzi, hogy a fúzió esélyei közelednek
28104  III,  1892    |                  fúzió esélyei közelednek s hogy õ az utolsó kõ, amiben Apponyi
28105  III,  1892    |                   volna a miniszterelnököt, hogy a nagyobb pompa kedvéért
28106  III,  1892    |                     mert örökké azt hiszik, hogy: »Hátha még engedett volna
28107  III,  1892    |                dolgain, s el lehet mondani, hogy nincs Európában becsületesebb
28108  III,  1892    |                 Szinte azt lehetne mondani, hogy túlontúl becézgeti a közvéleményt
28109  III,  1892    |      istenasszonnyal lépett szövetségre. De hogy annak a pallosát kezelhesse,
28110  III,  1892    |                 dacára is szemeivel.~Látja, hogy a miniszterelnök nyugtalanul
28111  III,  1892    |                  lelte ezt a mi vezérünket, hogy olyan gyengének képzeli
28112  III,  1892    |                    Az volna még az érdekes, hogy minek képzeli magát ilyenkor
28113  III,  1892    |                 Polónyi?~*~Ezért mondom én, hogy Szapáry egy hipochondrikus
28114  III,  1892    |              gyengeség jeleit, képzelje el, hogy nagyon erõs és igazán nagyon
28115  III,  1892    |                     Köszönöm... nem akarom, hogy hozzászokjam ehhez a nagy
28116  III,  1892    |                     róla.~A Ház sem akarta, hogy a miniszter hozzászokjék
28117  III,  1892    |                 szûzbeszédben kijelentette, hogy bizalommal viseltetik a
28118  III,  1892    |                      Még csak abban bíztam, hogy ön nem viseltetik bizalommal
28119  III,  1892    |                     s csengõ hangon beszél. Hogy szereti a munkát a nehéz
28120  III,  1892    |                  azt azzal bizonyította be, hogy a legnehezebb kérdésnél
28121  III,  1892    |                  ülésszak. Együtt van újra, hogy valami dologba kezdjen.
28122  III,  1892    |                    s ez aztán menti azt is, hogy elég rosszul van megfestve.~
28123  III,  1892    |                     az ülés elején fölkelt, hogy elõterjessze az expozét,
28124  III,  1892    |          fölösleg-egyenleg.~No, de a fõ az, hogy megvan a kicsike, él és
28125  III,  1892    |                     szinte észre se veszik, hogy a Csáky és Szilágyi keze
28126  III,  1892    |                rajta van már a kilincsen, s hogy Wekerle is mozog. A »fekete
28127  III,  1892    |                  olyan, mint a fiumei cápa, hogy nagy unalom idején okvetlenül
28128  III,  1892    |                   Csak az a megfoghatatlan, hogy miképpen jutott be a Házba.~
28129  III,  1892    |              megcsókolnám a te feleségedet, hogy te azért megcsókold az én
28130  III,  1892    |                   követik, akik azt hiszik, hogy az egy lámpásos ember. De
28131  III,  1892    |                    részét és helyesli. Azt, hogy Lobkovitzék koszorúzzák
28132  III,  1892    |                 dolgot kezdenek észrevenni, hogy az ország címerérõl az elnök
28133  III,  1892    |                bizalmam az õsi erényben« és hogy a szélsõbali padokon hiányzik
28134  III,  1892    |                 bizonyosan azért nincs itt, hogy elment.)~Lévai Antal is
28135  III,  1892    |                   bizonyosan azért ment el, hogy megharagudott.)~A negyedik
28136  III,  1892    |              festette felháborodott hangon, hogy a honvédeket nem tekintették
28137  III,  1892    |              császári katonák, visszavágta, hogy hiszen éppen azért lesz
28138  III,  1892    |                Márton lúdjának a csontjait, hogy jóslásra alkalmas, jelzi
28139  III,  1892    |                 oldalról is belekukkantott, hogy erõsíti-e a kormányt vagy
28140  III,  1892    |                    se fog tudni eligazodni, hogy mit akar ebben Apponyi,
28141  III,  1892    |        tapasztalattal is okosabbak lettünk: hogy ti. nagy beszédeket nem
28142  III,  1892    |              beszédet. Azt sem döntötte el, hogy a két koszorúval mi történjék.
28143  III,  1892    |                  arcán látszott az a tudat, hogy az egyik legalább õt illeti
28144  III,  1892    |                     megbeszélje. S így lõn, hogy megmaradt neki a szélsõbal
28145  III,  1892    |                   nagy szónoknak bizonyult, hogy halálos vétek elereszteni
28146  III,  1892    |              megírni még hozzá kell tennem, hogy Károlyi Gábort kétszer utasította
28147  III,  1892    |                utasította az elnök rendre s hogy ez elnökbe az egész ülés
28148  III,  1892    |                     Csak most veszem észre, hogy míg az olvasónak a szabadelvû
28149  III,  1892    |                    sõt Szalay, sõt mondjuk, hogy a Visontai beszédét is.
28150  III,  1892    |                     õk talán sejtették azt, hogy elszalasztjuk õket, mert
28151  III,  1892    |                 Ernuszt felszólalása miatt, hogy az Apponyi által beadott
28152  III,  1892    |            indítványát. Olyan szépen kérte, hogy az ember szinte megsajnálta,
28153  III,  1892    |                   tõle zokon. Kijelentette, hogy Szapáry nem ravasz ember,
28154  III,  1892    |                   találtak. És konstatálta, hogy aki másnak vermet ás, maga
28155  III,  1892    |                  képviselõk az ülésterembe, hogy meghallgassák Ugron Gábort,
28156  III,  1892    |               minden tekercsét fölbontotta, hogy azokból hozzon mérget a
28157  III,  1892    |                Beöthy Ákost arra indította, hogy õ is egy kísérteties történettel
28158  III,  1892    |                     Nelson puszta gyanúból, hogy a franciákkal trafikál,
28159  III,  1892    |      végtisztességet akar.~- Én azt tartom, hogy a mi halottaink számára
28160  III,  1892    |                    a magyar képviselõházba, hogy megrémítsék vele a mamelukokat.~
28161  III,  1892    |                   inkább hinné el az ember, hogy a Gyöngytyúk utcában született),
28162  III,  1892    |                   napot, szegény fiúk! Nos, hogy érzitek magatokat?~Bent
28163  III,  1892    |                  Rossz néven se lehet venni hogy taktikából kihasználja a
28164  III,  1892    |                 azzal vigasztalták magukat, hogy a rózsa szirmai közt méreg
28165  III,  1892    |               magyarom, hidd inkább örökké, hogy most az egyszer okos voltál.~
28166  III,  1892    |                    szóval felelt. Elmondta, hogy azért nem fogadta el az
28167  III,  1892    |                   vereti csizmáin a patkót, hogy amikor õ maga közeledni
28168  III,  1892    |               sohasem tudhatjuk meg igazán, hogy hol van.~Szapáry beszéde
28169  III,  1892    |               teljes ülést. Tudja mindenki, hogy Ugron fog egy kicsit dörögni,
28170  III,  1892    |                  simasággal cselekszik meg, hogy az már valóságos mesterség.
28171  III,  1892    |                    megszavazása.~Nem csoda, hogy a delegáció teljes üléseinek
28172  III,  1892    |                     villanyozta az sem föl, hogy Ugron Gábor mézes heteit
28173  III,  1892    |                     táskákat tartva készen, hogy szükség esetén a miniszteri
28174  III,  1892    |                    miniszterek között, úgy, hogy mikor Ábrányira került a
28175  III,  1892    |               kikelve tiltakozott az ellen, hogy az ellenzéki szónokok ellen
28176  III,  1892    |                 szónokot és figyelmeztette, hogy egyedül õ illetékes a tanácskozás
28177  III,  1892    |                   baj nem történt, csak az, hogy az ellenzék apprehendál
28178  III,  1892    |           magánbeszélgetésben kijelentette, hogy többé nem szólal fel (ezt
28179  III,  1892    |                csaknem megesett az a malõr, hogy az ellenzékkel szavazott.
28180  III,  1892    |                 állt, s már nem volt ideje, hogy a padba siessen s leüljön.
28181  III,  1892    |            kombinációkban tudta összerakni, hogy a ternó biztos volt, csak
28182  III,  1892    |                   zárva annak a lehetõsége, hogy végre is valamelyik ne teljesedjék.~
28183  III,  1892    |                     elsõ kommüniké az volt, hogy a kormány kebelében teljes
28184  III,  1892    |               csókolóznak.~Azt is olvastuk, hogy nincs egyetértés a kabinetben:
28185  III,  1892    |                     volt az elsõ beismerés, hogy Szilágyi csinál valamit.)~
28186  III,  1892    |            alrészletekre szakadt:~Nem igaz, hogy Wekerle is menne csak Csáky
28187  III,  1892    |                 sötét gyanú is a napfényre, hogy Szilágyi is marad. Nem megy
28188  III,  1892    |                     Nem lehetetlen azonban, hogy Csáky se távozik.~Boldogtalan
28189  III,  1892    |               kölykeiket. De meg kell adni, hogy fiadztak helyettük másokat:~
28190  III,  1892    |                 fiadztak helyettük másokat:~Hogy a király fog dönteni az
28191  III,  1892    |                    liberális).~Új hír jött, hogy mégis az egész kabinet le
28192  III,  1892    |             Apponyiék.~Megint új hír: Igaz, hogy le fog az egész kabinet
28193  III,  1892    |                     elõkullogott Fabiny is. Hogy azt mondják, Fabiny nem
28194  III,  1892    |                elfogyott, mindent megettek. Hogy Fabiny nem akarja a polgári
28195  III,  1892    |                   bírt kifundálni többé.~De hogy hát mégis mi történik senki
28196  III,  1892    |                    egy frissebb információ, hogy Szapáry mégse mond le mint
28197  III,  1892    |               parlamenti férfiú nem teheti, hogy a kisebbség akaratából távozzék.~
28198  III,  1892    |                   Nekik most már szükséges, hogy valaki haragudjék.~»Hát
28199  III,  1892    |                    Josipovich kijelentette, hogy az egész hírlelés alaptalan
28200  III,  1892    |              reggelig, amikor az a hír jön, hogy a kabinet tagjai intrikálnak
28201  III,  1892    |                    szórt betûkkel zordonan: hogy a párt bomladozik s messzemenõ
28202  III,  1892    |               titokzatossággal hozzáteszik, hogy Péchy Tamás ennélfogva sietve
28203  III,  1892    |                Pestre érkezett. (Úgy értik, hogy átvegye a vezérséget.)~Végre
28204  III,  1892    |                    valami igazat kisütniök: hogy Péchy Tamás Budapestre érkezett.
28205  III,  1892    |                 hírektõl kóválygó fejünket, hogy reggelre már semmi sem lesz
28206  III,  1892    |               egészben csak az a borzasztó, hogy mialatt e részint naiv,
28207  III,  1892    |                  bizonyára azért ment bele, hogy nemzetének tegyen vele szolgálatot.~
28208  III,  1892    |                    jogos alapon küzdöttek«, hogy erre zúgás, háborodás következzék,
28209  III,  1892    |              találni fognak modus vivendit, hogy az egyház se durcáskodjék
28210  III,  1892    |                     az alkalom õfelségének, hogy a kabinetet kellemes alakban
28211  III,  1892    |          humorizálok.~Egy azonban bizonyos. Hogy az eredmény nem lesz olyan
28212  III,  1892    |                   nem lesz oly csekély sem, hogy az egész kabinet visszalépését
28213  III,  1892    |                      Olyanok a körülmények, hogy Szapárynál jobb, magyarabb
28214  III,  1892    |                 pech.~Minden jel oda mutat, hogy a válság lassan-lassan elvonul
28215  III,  1892    |                     lassan-lassan elvonul s hogy Csákyt s talán Szilágyit
28216  III,  1892    |                  természetesen azt jelenti, hogy az egyházi reform nem lesz
28217  III,  1892    |                nekik az a vigasztaló tudat, hogy~»Hiszen Fabiny sem akarta
28218  III,  1892    |                   elmetornát vittek véghez, hogy kicsikarják belõlük az »
28219  III,  1892    |                   Azután azt indítványozta, hogy egy kivételével vegyék le
28220  III,  1892    |                     tetszett a tigriseknek, hogy mindjárt a minisztersége
28221  III,  1892    |                   Természetesen azt mondta, hogy ilyen kijelentéseket csak
28222  III,  1892    |                   tenni. Azt nem ellenezte, hogy az õ napirenden levõ javaslata
28223  III,  1892    |                   össze a kabinetkérdéssel, hogy a telekkönyvi bejegyzésnél
28224  III,  1892    |                     támadta meg a kormányt, hogy a pártklubban jelenti be
28225  III,  1892    |              ellenzékrõl.~Most azt akarták, hogy a szerdai ülés napirendjére
28226  III,  1892    |               Hentaller már tudja.~- Arról, hogy lemond! kiáltja.~- Hasztalan,
28227  III,  1892    |               annyira jellemzi a mai ülést, hogy szinte kár tovább festeni
28228  III,  1892    |                    azt kellett volna hinni, hogy a termekbõl kivonult a liberalizmus
28229  III,  1892    |                      ifjú hévvel fejtegeti, hogy a kötelezõ polgári házasságból
28230  III,  1892    |               miniszter, akinek megadatott, hogy így távozzék. Bukásával
28231  III,  1892    |                  megpecsételte azt a hitet, hogy ahol ilyen férfiak kormányoznak,
28232  III,  1892    |                 hírére), általános a nézet, hogy õfelsége nem zárkózhatik
28233  III,  1892    |                      Igazán megfoghatatlan, hogy a jó király miért nem enged?~
28234  III,  1892    |                     király miért nem enged?~Hogy mi van azt most minden ember
28235  III,  1892    |                 most minden ember tudja; de hogy mi lesz, ez a kérdések kérdése.
28236  III,  1892    |                   alá járkálva gondolkodik, hogy mit tanácsoljon holnapután
28237  III,  1892    |                     de azzal a klauzulával, hogy örökké Bécsben köteles tartózkodni.~-
28238  III,  1892    |                  vág. A csengettyû jelenti, hogy a Ház átesett az apró-cseprõ
28239  III,  1892    |                mintha csak arról volna szó, hogy Bécsben tegnap óta nagy
28240  III,  1892    |                    mikor arra kéri a Házat, hogy az új kormányig napolja
28241  III,  1892    |                     azzal a kijelentésével, hogy õ csak olyan kormányt kész
28242  III,  1892    |           fõrendiházban. Bemutatom magamat, hogy kineveztek, tehát vagyok,
28243  III,  1892    |                tehát vagyok, és bejelentem, hogy már lemondtam, tehát nem
28244  III,  1892    |                   Hogyhogy?~- Nem látjátok, hogy az egyház elmaradt a minisztérium
28245  III,  1892    |                    akar belõle elveszíteni, hogy otthon valahol a vidéki
28246  III,  1892    |                   ösmerte, sem hitte volna, hogy ez a leendõ miniszterelnök.~
28247  III,  1892    |               látszott volna lehetetlennek, hogy miniszterelnök legyen. Ebben
28248  III,  1892    |                   teljesen bizonyossá vált, hogy Szapáry vissza nem tér)
28249  III,  1892    |          megjegyzést fûztek ahhoz útközben, hogy »Hiszen nem is lehet más,
28250  III,  1892    |              kabinetalakítással. S így lõn, hogy ez egyszer épp úgy, mint
28251  III,  1892    |                    mindenki bámulta Tiszát, hogy elég vakmerõ ilyen kísérleteket
28252  III,  1892    |                      Nem lesz-e hátrányára, hogy nincs bajusza?~Nem volt
28253  III,  1892    |                    ha csak azt nem vesszük, hogy Szilágyi az õ arany napjaiban (
28254  III,  1892    |                  egy fia...«~Csak az a kár, hogy ezt a legendát most még
28255  III,  1892    |                  sárkányokkal jön birkózni, hogy a kötelezõ polgári házasságot
28256  III,  1892    |            álruhában az udvari kíséretével, hogy (mint a mesékben szokás)
28257  III,  1892    |                     de már az elsõ szavába, hogy »kelt Bécsben«, belekurjant
28258  III,  1892    |                  ujjongott. S úgy képzelte, hogy egy csomó drágakõ tündöklik
28259  III,  1892    |                volna is ráfogni némelyekre, hogy hamis, de csak mégse tette;
28260  III,  1892    |                 tizenöt éves ember Wekerle, hogy fog Apponyi kinézni tizenöt
28261  III,  1892    |           meghosszabbodnak (de nem annyira, hogy a miniszteri széket elérjék),
28262  III,  1892    |                 egy-két akkord, és látszik, hogy ezúttal nem hozta magával
28263  III,  1892    |                      míg ki nem jelentette, hogy õ voltaképpen sohase mondotta,
28264  III,  1892    |             ingatták a fejeiket:~- De éppen hogy ráismerünk. Ez egészen õ.
28265  III,  1892    |           ráismerünk. Ez egészen õ. Tudtuk, hogy így lesz.~A csiga kinyújtotta
28266  III,  1892    |                     pártnak volt irányozva, hogy nem bízik Wekerlében, mert
28267  III,  1892    |               közbevágott:~- De már hiszem, hogy gyõztünk. Egypár száz évig
28268  III,  1892    |             fölmerült az az udvarias eszme, hogy talán tudomására kellene
28269  III,  1892    |                    csak azután mutatta meg, hogy mi lakik benne, egy hatalmas,
28270  III,  1892    |                    Tódornak arra a szavára, hogy »a házasság szentsége«,
28271  III,  1892    |                      Vagyis csak azért hét, hogy bõ választék legyen.)~A
28272  III,  1892    |                  nem szólsz. Bevárod elõbb, hogy a kurjantásra, mely a házban
28273  III,  1892    |                    a megnyugtató rám nézve, hogy itt ül és nem szemben velem.~
28274  III,  1892    |                    el máskor Atzél Bélánál, hogy a Tiszáéknak kevesebb eszök
28275  III,  1892    |                      Most már én is hiszem, hogy meglesz a polgári házasság.~
28276  III,  1892    |                       Hát csak azért, fiam, hogy meglásd a differenciát a
28277  III,  1892    |              mellyel azt akarta jellemezni, hogy sürgeti a közvélemény a
28278  III,  1892    |                    egy szabolcsi dzsentrit, hogy gondolkoznak ott a polgári
28279  III,  1892    |                     kegyelmes uram, odafönn hogy gondolkoznak róla?~Fejérváry
28280  III,  1892    |            örömeirõl szólva, azt említette, hogy az apai örömök nem nemtelenek,
28281  III,  1892    |                   azonban mégis elérte azt, hogy az egész kormány megmozdult
28282  III,  1892    |           megengedni magamnak azt a luxust, hogy Polónyi beszédeit hallgassam...~
28283  III,  1892    |                   végül azt ajánlotta neki, hogy vágja földhöz a fazekat,
28284  III,  1892    |                    neki olyan prózai címet, hogy »Indemnity beszéd 1892-ben«,
28285  III,  1892    |                     ebbõl láthatta Apponyi, hogy nem személyének szól az
28286  III,  1892    |                  baj az a pártra, gyerekek, hogy Wekerle egy rossz szakácsot
28287  III,  1892    |                   magát egy-egy nekrológra, hogy kapacitálja, lekérlelje,
28288  III,  1892    |                   Krajtsik és Kobek ellen s hogy tarkább legyen a kép, még
28289  III,  1892    |                    Krajtsik mosolyog, érzi, hogy becses. »Hiszen csak meg
28290  III,  1892    |                 nézetének adván kifejezést, hogy a nemzeti jogok védelmében
28291  III,  1892    |                   röpke nyilat.~S így lett, hogy a kormány és a szabadelvû
28292  III,  1892    |                   Mert szép úrias dolog az, hogy Wekerlének két pártja legyen (
28293  III,  1892    |                 volt a speciális karaktere, hogy a két hadat viselõ fél (
28294  III,  1892    |               Apponyiék, mint most Békésen, hogy a szélsõbali jelölt ellen
28295  III,  1892    |                    aztán õ is úgy gondolja, hogy másnap megint visszaváltoznék
28296  III,  1892    |                 bele, mert azzal biztattak, hogy az új pártban mi ketten
28297  III,  1892    |                 magamból.~Kisült egyszóval, hogy mindenki véletlenül jutott
28298  III,  1892    |             õexcellenciáját. Elég az hozzá, hogy a pártviszály elmúlt, Szilágyi
28299  III,  1892    |                     zsinatról), az is igaz, hogy a fúzió nem jött létre,
28300  III,  1892    |                 megint bemegy. És meglehet, hogy ezt a természetbúvárok úgy
28301  III,  1892    |                   akciót csinál«.~Meglehet, hogy nagy szerencse vagy nagy
28302  III,  1892    |             lankasztó csend magyarázza meg, hogy az összes érdeklõdést mára
28303  III,  1892    |             ingerülten szól rá:~- Sajnálom, hogy éppen Thaly Kálmán veszi
28304  III,  1892    |                   hamarabb püspök) mondván, hogy Szivák diszkvalifikálva
28305  III,  1892    |                Szivák diszkvalifikálva van, hogy az egyház fiának tartassék.~-
28306  III,  1892    |                   megjósolni. Egy bizonyos, hogy mikor odabent a király tegnapi
28307  III,  1892    |                   említésre méltó, kivévén, hogy az elnök bejelentette Gróf
28308  III,  1892    |              kitörhet a heje-huja; föltéve, hogy nekik is akad három jelöltjük.~
28309  III,  1892    |                 most fõrendiházi tag.~- Hát hogy én mit gondolok? Hogy lenne-e
28310  III,  1892    |                   Hát hogy én mit gondolok? Hogy lenne-e béke fúzió esetén?
28311  III,  1892    |               topogott el a jobb folyosóra, hogy ott is elmondja egy-egy
28312  III,  1892    |                  módra: vigyázott mindenik, hogy a másikon sebet ne üssön.~
28313  III,  1892    |               gyenge részei is, péládul az, hogy a kormányban és programjában
28314  III,  1892    |                Persze, ha bizonyosan tudná, hogy az Apponyi-kormány jön,
28315  III,  1892    |                    ekkor vette észre a Ház, hogy a beszéd elsõ fele voltaképpen
28316  III,  1892    |                 fúzió barátai.~És meglehet, hogy ez az alvás még tíz esztendeig
28317  III,  1892    |            kijelentéssel lepte meg a Házat, hogy a polgári házasságnak nem
28318  III,  1892    |                     hisz-e õ ezekben?~Tény, hogy nagyon is fiatalnak tette
28319  III,  1892    |                     sem nézhetné ki belõle, hogy már tízhónapos mameluk.~
28320  III,  1892    |                    röpítette ki a nyilakat, hogy nem lehetett kifogást tenni.~
28321  III,  1892    |                  ártott.~Egyetlen bûne van, hogy nem elég nyájas ember.~De
28322  III,  1892    |                   nagy baj az; régi szokás, hogy mikor a magyar ember disputál,
28323  III,  1892    |                  csak egy felületes frázis, hogy minden kor meghozza a maga
28324  III,  1892    |              meghozza a maga nagy embereit.~Hogy meghozza, éppen úgy hozza
28325  III,  1892    |                    mi következik ebbõl?~Az, hogy nincs hát ezeknek a nagy
28326  III,  1892    |                   mindegy a kérdés csak az, hogy indokolt-e?~Hiszen régóta
28327  III,  1892    |                    való esze volt legalább, hogy bevárta, míg tehetségüket
28328  III,  1892    |                     veszi fel a dolgot úgy, hogy mikor a minap Bécsben egy
28329  III,  1892    |                     õbenne.~De mit tesz az, hogy a nagy embernek minden hibáját
28330  III,  1892    |                  Pokoli élvezet a tömegnek, hogy Sámson bõsz, hogy szája
28331  III,  1892    |                 tömegnek, hogy Sámson bõsz, hogy szája habzik s hogy Sámson,
28332  III,  1892    |                   bõsz, hogy szája habzik s hogy Sámson, a nagy Sámson erõtelen.
28333  III,  1892    |                     a nemzet lelkiismerete: hogy az isten ritka jókedvében
28334  III,  1892    |                 nemzetnek egy nagy elmét, s hogy ezt némelyek el akarják
28335  III,  1892    |                vajon mi a bûne Szilágyinak, hogy így bánhatnak vele, aki
28336  III,  1892    |                  mondani a büdzsé mellett. (Hogy botlik az ember nyelve!)~
28337  III,  1892    |                 Különösen azt hangsúlyozza, hogy a kormányválságok ne a kulisszák
28338  III,  1892    |               bizonyosan úgy képzeli Sághy, hogy az István téri piacon folyjon
28339  III,  1892    |              passiójáték. Csak az a kérdés, hogy zeneszóval-e, vagy anélkül?
28340  III,  1892    |                     meglátjuk annak idején, hogy bukik meg majd Apponyi.~
28341  III,  1892    |                  titkot árult el az öregúr: hogy milyen gyenge politikus.
28342  III,  1892    |                Ellenõrben életrajz gyanánt, hogy »jó házi nevelésben részesült«. (
28343  III,  1892    |      megvédelmezésén töri a fejét, mondván, hogy ha erõsebb departmentok
28344  III,  1892    |                   szívem - mondá egyikük -, hogy igazságtalanok voltunk iránta.
28345  III,  1892    |                 ember. Hát azt akarnátok-e, hogy Péchy erõsebb legyen Bismarcknál
28346  III,  1892    |                  felszólalása oda irányult, hogy nem mindent a kormánytól
28347  III,  1892    |              harcoló veszi észre legkésõbb, hogy meg van sebesítve.~Aztán
28348  III,  1892    |                     vág ki Szilágyira. Kár, hogy nincs itt a Pali (Szontágh
28349  III,  1892    |                  itt a Pali (Szontágh Pál), hogy õ is hallaná. 1849-ben üldözött
28350  III,  1892    |                   ember volt, azt is tudta, hogy õ nem bírja õket elfogni,
28351  III,  1892    |                    a községet kell rávenni, hogy az szolgáltassa ki õket.~
28352  III,  1892    |                 hajlott a bölcsesség rúdja, hogy »adjuk ki, mért ne adnánk
28353  III,  1892    |                 elérésére ezzel megbénítja, hogy lehetetlen volt hozzáférni.~
28354  III,  1892    |                 láthatólag küzdött magával, hogy visszacsapjon... szögletes
28355  III,  1892    |                   Vajay eljárását, mondván, hogy azt mint felháborított egész
28356  III,  1892    |                    ölelkeztek most a papok, hogy egyik se fogadta el a költségvetést.~
28357  III,  1892    |                bevezetõ beszédei. Semmi az, hogy huszan-harmincan beszéltek
28358  III,  1892    |            fõispánról pláne azt sütötte ki, hogy fõispánkodása alatt egyetlen
28359  III,  1892    |                     Azt persze elhallgatta, hogy a városhoz közel egy kastélya
28360  III,  1892    |                     bár maga is bevallotta, hogy ott sohasem járt, mégis
28361  III,  1892    |          kötelességszerû szavazásra« inti s hogy az elnöki tribünt ne hagyják
28362  III,  1892    |             nemzetiségekhez panaszkodással, hogy nemzetiségi vidékeken a
28363  III,  1892    |               hivatása van, ami Mikulásnak, hogy bejárván az egész országot
28364  III,  1892    |                   rövid szóval. Kijelentve, hogy nem az intenciók, hanem
28365  III,  1892    |                 Halljuk!) Engedelmet kérek, hogy az elõttem szólott t. képviselõ
28366  III,  1892    |             indíttatva nem éreztem magamat, hogy feleljek rá, de mivel itt
28367  III,  1892    |                  úgy tüntetik fel a dolgot, hogy õvele ottan nincsenek megelégedve
28368  III,  1892    |                Kutatom magamban annak okát, hogy tulajdonképpen miért szólalt
28369  III,  1892    |                      Én azt hiszem, t. Ház, hogy ez akárhol lehet komikus,
28370  III,  1892    |             egyöntetû, nehogy az történjék, hogy a megyei tisztviselõk, tehát
28371  III,  1892    |                    azért rendeli a fõispán, hogy a tribünön maradjanak ülve.
28372  III,  1892    |              Pázmándy Dénes képviselõ urat, hogy Fogaras megyében kielégítõ
28373  III,  1892    |                      Ház! Engedelmet kérek, hogy egypár szóval válaszoljak
28374  III,  1892    |                csekélység, t. képviselõház, hogy ezért nem érdemes egy egész
28375  III,  1892    |            figyelmeztetni a nemzetiségeket, hogy ellenök mily jogtalanságokat
28376  III,  1892    |                     sem vesz. Magad akarod, hogy észre ne vegyen. S mikor
28377  III,  1892    |                bántó gondolat támad benned, hogy a kapus voltaképpen maga
28378  III,  1892    |                   találkozol, azt mondja:~- Hogy jutott eszedbe a törvényesség
28379  III,  1892    |                   azt képzelem, gyanakszik, hogy ma is van valami mondanivalóm.
28380  III,  1892    |               bejárt utazótól.~- Hát aztán, hogy megy az efféle beszéd?~(
28381  III,  1892    |                  arra vigyázzon, ha feláll, hogy örökké nyugatnak nézzen,
28382  III,  1892    |                  megy végig a termen:~- Jó, hogy nem beszélhetsz a tolladdal:
28383  III,  1892    |                        Nagy kár - mondom -, hogy te meg nem a lábaddal szoktál
28384  III,  1892    |                   igazságtalanság az tõled, hogy mikor mi beszélünk, akkor
28385  III,  1892    |                   van valami osztó igazság, hogy én is tegyek valamit a parlamenti
28386  III,  1892    |                  kedvéért, megígérem nekik, hogy nem kímélem hát magamat
28387  III,  1892    |                     kezdeni a leírásukat.~S hogy éppen semmi festeni való
28388  III,  1892    |                 szépen, okosan beszélnek de hogy mit beszélnek, azt mindig
28389  III,  1892    |               bizonyos. Csak az a bizonyos, hogy a költségvetés egyszerû
28390  III,  1893    |                lehet, nem tudom elképzelni, hogy õ valamikor ne legyen.~S
28391  III,  1893    |                   mint egy család - én azt, hogy a Fõvárosi Lapok szerkesztését
28392  III,  1893    |          voltaképpen csak annyit jelenthet, hogy koccintsunk vele egyet az
28393  III,  1893    |                     beszüntetése tárgyában; hogy képviselõk ne járhassanak
28394  III,  1893    |                   nagyon is vakmerõ, urak), hogy az ügyvédi praxis inkompatibilisnek
28395  III,  1893    |                    kizárni.~Annyi bizonyos, hogy rossz vért szül a Ház tagjai
28396  III,  1893    |                   tagjai közt az a látszat, hogy a parlamenti tekintély vagyonszerzésre
28397  III,  1893    |                   írta egy jeles angol író, hogy az inkább használ az embereknek,
28398  III,  1893    |                     s így szól:~- Köszönöm, hogy fölfedezted ezt az embert.
28399  III,  1893    |                    tervem van. Isten ments, hogy azt erre az igénytelen helyre
28400  III,  1893    |                    lebeszélni, azon hitben, hogy a védenced jövõjét megalapítottad.~
28401  III,  1893    |            államtitkár nyájasan fogadott.~- Hogy hívják az írnokot?~- Bokor
28402  III,  1893    |                   írnok?~- Nekem azt írják, hogy tizenöt éve.~- Hm - szólt
28403  III,  1893    |                     titkárját, s meghagyta, hogy keressék meg, mióta írnokoskodik
28404  III,  1893    |               Megírtam tehát a kerületembe, hogy Bokor János nem lehet kinevezve,
28405  III,  1893    |                Nosza, jött vissza a válasz, hogy igaz, csak hét éve írnok
28406  III,  1893    |       segédtelekkönyvvezetõnek.~- Helyesen! Hogy hívják?~- Bokor Jánosnak.~-
28407  III,  1893    |             emlékszem; hiszen úgy találtuk, hogy kevés ideje szolgál még.~-
28408  III,  1893    |                  nem mozdították elõ. Jele, hogy alkalmatlan. Tehát én se
28409  III,  1893    |                 vagytok!~Magam is beláttam, hogy borzasztók vagyunk, de azt
28410  III,  1893    |              borzasztók vagyunk, de azt is, hogy a bürokrácia észjárása is
28411  III,  1893    |                 kerületre nézve irreleváns.~Hogy a múlt választáson kisebbségben
28412  III,  1893    |              Mindent kövessen el nagyságod, hogy ártatlansága kiderüljön.«~
28413  III,  1893    |                    értesíts az eredményrõl, hogy én sürgönyözhessem haza
28414  III,  1893    |       Majzik-esetnek az a nagy bibéje volt, hogy a megye képviselõi közül
28415  III,  1893    |                megkérdeztem a minisztertõl, hogy van-e már valami eredmény,
28416  III,  1893    |            hitelesen meghallottam a Házban, hogy Majzikot elcsapták a hivatalából;
28417  III,  1893    |                        Dehogy. Azt mondtad, hogy fölmentetett.~- Nos, igen -
28418  III,  1893    |               mondanivalóm. Tessék elhinni, hogy ez is nagy élvezet.~AZ ORSZÁGOS
28419  III,  1893    |               magyar hölgyek gyûltek össze, hogy egy nõképzõ egyletet alakítsanak.
28420  III,  1893    |                 fejében járt az a gondolat, hogy a nõket se ártana esetleg
28421  III,  1893    |                milyen boldog ez a két úrnõ, hogy nincs oka azt kívánnia (
28422  III,  1893    |               amiért annyi asszony sóhajt), hogy bárcsak megállott volna
28423  III,  1893    |                   oly fényes eredményekkel, hogy ötven év munkájának is beillik.
28424  III,  1893    |                  bizony egy hajszálon múlt, hogy el nem aludt. De ez erõs
28425  III,  1893    |                  hogyha az esõ esik, tudja, hogy az eresz alá kell menni«.
28426  III,  1893    |              gondatlanok ezek a férjek, nem hogy fõznének ezalatt odahaza.)
28427  III,  1893    |         elõrehaladottabb korúakat.~Istenem, hogy fut az idõ! Mire a »Vasárnapi
28428  III,  1893    |                   De mit beszélek én arról, hogy ugyanezeket a képeket közli
28429  III,  1893    |                    és észrevenni a másikon, hogy a lábából rossz szagok párolognak
28430  III,  1893    |                      Milyen bizonytalanság, hogy melyik kerekedik fel kedvenc
28431  III,  1893    |                napok legbódítóbb parfümjét, hogy egy egészséges nõ levetett
28432  III,  1893    |                   vezetõknek van szükségük, hogy valami különös jó illat
28433  III,  1893    |                    vágytól - igaz ellenben, hogy a dohos hordó szagával sem
28434  III,  1893    |                     Az esetek csodálatosak. Hogy milyen balzsammal, vagy
28435  III,  1893    |                    egy népszerûtlen testet, hogy az újra kellemes legyen,
28436  III,  1893    |                 népszerû gr. Szapáry Gyula? Hogy esett ez meg? Mert tény,
28437  III,  1893    |                    esett ez meg? Mert tény, hogy õ maga megint rokonszenves.
28438  III,  1893    |                 csodálkozva tapasztalhatta, hogy valami pompás illat van
28439  III,  1893    |                     pompás illat van rajta. Hogy mi az oka, nem értette.
28440  III,  1893    |                    oka, nem értette. Talán, hogy csak a Házban jelent meg,
28441  III,  1893    |                    klubban nem? Vagy talán, hogy Wekerle lett azóta rossz
28442  III,  1893    |                 akiknek most eszébe jutott, hogy õ választatta meg õket.
28443  III,  1893    |                   örömzsivajjal ellenfelei, hogy kezet fogjanak vele. A Ház
28444  III,  1893    |                   akar. Ezért hiszi mindig, hogy igaza van.~De ebben az õ
28445  III,  1893    |                   csak nem vehetõ indoknak, hogy Szilágyinak rossz modora
28446  III,  1893    |                     láva hömpölygött a hír, hogy a költségvetésnél le fogják
28447  III,  1893    |                 Szilágyi? Semmit. - Érezte, hogy vége van, mint az emberevõk
28448  III,  1893    |                került misszionárius, tudta, hogy meg fogják sütni - csak
28449  III,  1893    |          ringatózott a napfényes levegõben.~Hogy történt ez, mi volt benne
28450  III,  1893    |               megijesztette valaki a Házat, hogy Szilágyi után Darányi lesz
28451  III,  1893    |                  felültette valaki a Házat, hogy Szilágyi összeveszett Tiszáékkal?
28452  III,  1893    |                  élvezte ekkor, meghökkent, hogy most neki kell engedelmeskednie.
28453  III,  1893    |                   teljesen és határozottan, hogy két hét alatt meggyógyulok?
28454  III,  1893    |                      bocsánatot kell kérni, hogy az én hangommal felolvasni
28455  III,  1893    |                   nincs-e rá mentségem? Az, hogy Magyarországon minden ember
28456  III,  1893    |                  végre a legfõbb mentségem, hogy otthon érzem magamat, szinte
28457  III,  1893    |                   íróasztalnak köszönhetem, hogy most megint itt lehetek.~
28458  III,  1893    |               fejembe, s szinte elfelejtem, hogy voltaképp e bevezetésben
28459  III,  1893    |                  Gusztáv~Köztudomású dolog, hogy Elek Gusztáv Magyarországon
28460  III,  1893    |              pisztolya golyójával, anélkül, hogy csak egyszer is hibázott
28461  III,  1893    |             Gusztávval történt meg egyszer, hogy nagyúri társaságban vadászott,
28462  III,  1893    |               vadászott, mégpedig nyulakra. Hogy, hogy nem, elég az hozzá,
28463  III,  1893    |                    mégpedig nyulakra. Hogy, hogy nem, elég az hozzá, hogy
28464  III,  1893    |                    hogy nem, elég az hozzá, hogy egy fölhajszolt nyúl került
28465  III,  1893    |                     járt szegény ugrifüles, hogy nem visel tallért a nyakán.~
28466  III,  1893    |                  titkárja, akit úgy hívtak, hogy Gyárfás. Ez a Gyárfás igen
28467  III,  1893    |             szerepet játszott és szpícselt.~Hogy pedig ez a Gyárfás többet
28468  III,  1893    |              gazdája, azt az is bizonyítja, hogy a gróf által elmondott beszédeket
28469  III,  1893    |                     a grófra, s megfogadta, hogy megbosszulja magát.~Ilyen
28470  III,  1893    |                    elõzmények után történt, hogy Teleki gr., midõn nagyobb
28471  III,  1893    |            elkezdett pislogni Gyárfás felé, hogy súgjon, de hiába. Gyárfás
28472  III,  1893    |                    halkan odaszólt hozzá:~- Hogy van, Gyárfás?~Amire a mellette
28473  III,  1893    |           állapodott meg Salamon Ferenccel, hogy mutyiban írnak egy színdarabot.
28474  III,  1893    |                    sor.~Így történt azután, hogy egy év elteltével rászólt
28475  III,  1893    |                  olyan jóízûen diskurálnak, hogy nincs szívem õket egymástól
28476  III,  1893    |                    elválasztani.~...Persze, hogy nem lett a darabból semmi.~
28477  III,  1893    |                 csak egy hajszál híja volt, hogy nem az elnökibe.~Hogy mi
28478  III,  1893    |                 volt, hogy nem az elnökibe.~Hogy mi volt ez a végzetes hajszál?
28479  III,  1893    |               piedesztálra.~Annyi bizonyos, hogy a szerencse útján ez volt
28480  III,  1893    |             körülmény, nem tudjuk. De tény, hogy az új országgyûlésen az
28481  III,  1893    |             megdöbbentõen szomorú történet, hogy egy liften kell a másvilágra
28482  III,  1893    |                     Hanem a végzet az volt, hogy nem mondott le az elnökségrõl.
28483  III,  1893    |             gondolta el, nem számította ki, hogy mi fejlõdhetik ebbõl? Megfoghatatlan,
28484  III,  1893    |          fejlõdhetik ebbõl? Megfoghatatlan, hogy még õ sem ösmerte a világot.~
28485  III,  1893    |              erkölcsi testület ahhoz a Ház, hogy annak idején megadja neki
28486  III,  1893    |                 élénkebben, erõsebben, úgy, hogy végre a minisztertanácsban
28487  III,  1893    |                   mindent, mindent.~Érezte, hogy ez a vég. Ha így kell megválnia
28488  III,  1893    |                 bizonyára csak az lehetett, hogy »nem«.~Az alelnökség, mit
28489  III,  1893    |                    oly nehéz lett a vállán, hogy nem bírt vele.~Nem, nem;
28490  III,  1893    |         panaszkodott képviselõtársai közül, hogy állásáról lemondatják. Keserûen
28491  III,  1893    |                  mozgalomnak híre érkezett, hogy kitörlik a tagok közül.~
28492  III,  1893    |                   naggyá. - Az ördög hinné, hogy ezekben az emlõkben tej
28493  III,  1893    |                 szellõztetnek, olyasformák, hogy mit mondott egyszer Kaunitz
28494  III,  1893    |               Kaunitz Mária Teréziának - de hogy fölségsértés ne legyen,
28495  III,  1893    |                      itten is fölemlegetik, hogy »meghalt a szegény Béla«
28496  III,  1893    |                    az eshetõségre gondolva, hogy hátha tetszhalott is lehet,
28497  III,  1893    |              ismeretlen úr csak azt tudván, hogy képviselõk között van, a
28498  III,  1893    |                     sohasem volt arról szó, hogy mi lesz, csak arról, hogy
28499  III,  1893    |                   hogy mi lesz, csak arról, hogy mi volt.~A miniszter fanyarul -
28500  III,  1893    |                    fõispáni kinevezéseknél, hogy valaki húsz-huszonöt évet