Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1879|           padokon... a talmi arany csillog még a Dicsõség kirakatában
 2    I,  1880|         téve, csak a két réztányér csillog ott a magasban, a boltok
 3    I,  1880| elválasztva viseli, kezén karperec csillog, s errõl mindenki azt hihetné,
 4    I,  1880|           padokon... a talmi arany csillog még a Dicsõség kirakatában
 5    I,  1880| elválasztva viseli, kezén karperec csillog, s errõl mindenki azt hihetné,
 6    I,  1880|          és mindenáron mutatni. Ez csillog ki itt is. A könyöradományok
 7    I,  1880|           õ maga.~*~Csak néha-néha csillog ki akaraterélyének egy kis
 8   II,  1885|       nemes humor, melytõl prózája csillog, megmentik azokat az enyészettõl.~
 9   II,  1881|            hogy némely házakon ott csillog a »Szlávia« biztosító társaság
10   II,  1881|   megemészteni.~Az újságírók szeme csillog, a »névtelen félistenek«
11   II,  1882|           parasztlegény szûre alul csillog ki! Miska sóhajtott! Ki
12   II,  1883|      macskaszín szemeibõl szeretet csillog ki, s az a benyomás, az
13   II,  1883|   ólálkodik az ajtóküszöbökön, ott csillog a bérszolgák kabát gombjain,
14   II,  1883|          ábrázatán a kedély derûje csillog örökké. Ajkain a fanyar
15   II,  1883|         mely a kastély homlokzatán csillog, a nagy agancsok a falakon,
16   II,  1883|          homlokait, és pléhfedelen csillog a napfény. Itt még a moh
17   II,  1883|        szürke szemeibõl szenvedély csillog. Szelíden lelógó bajusza
18   II,  1885|            de két szeme fiatalosan csillog, mint két szent­jánosbogár.
19   II,  1885|           melynek homlok­zatán ott csillog sárgarézbõl a magyar címer.~
20  III,  1886|          patkó van a lábán,~Boglár csillog a kantárján,~Be van fonva
21  III,  1886|      szögletbe, csak a monokliüveg csillog a szemén. Bánffy Bélának
22  III,  1888|           ásít, csak az az egy arc csillog. (Ilyenkor lehet csak megérteni,
23  III,  1888|         alá, csak az Asbóth szemén csillog élénken a monokli és a Perczel
24  III,  1888|          esemény elõrevetõdõ fénye csillog a Miklós Gyula szürkés szemeiben,
25  III,  1888|           a kedélyesség, derültség csillog a szemekben, mosoly hasadozik
26  III,  1888|  csavarodik, de a szeme fiatalosan csillog.~Az a híre volt, hogy le
27  III,  1889|       Ghyczy Kálmánból még elõ nem csillog, az õ szemeiben, a leendõ
28  III,  1889|    mennyezete alatt, a diadalérzet csillog kék szemeiben. Most már
29  III,  1890|            szemeibõl vészjósló tûz csillog ki. Busbach szelíden húzódik
30  III,  1891|            ország háza felé. A nap csillog, arannyal öntözi a várost,
31  III,  1891|            ajkaira? Pedig, ni, ott csillog a Házban.~Egypár ezer forint
32  III,  1893|       olyan, mint az õszi napfény, csillog, fénylik, megszépíti a tájat,
33  III,  1895|            most az ezüst táblácska csillog a Deák Ferenc nevével -