Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|               Te, Gyurka!~- Hallom, tiszteletes uram.~- Hiszed-e az istent?~-
 2    I,  1877|       Hiszed-e az istent?~- Hiszem, tiszteletes uram.~- Hát te, Jancsi,
 3    I,  1877|     hiszed-e a Krisztust?~- Hiszem, tiszteletes uram.~- Hát az istent hiszed-e?~-
 4    I,  1877|     hiszed-e?~- Azt a Gyurka hiszi, tiszteletes uram.~Hát Haynald is csak
 5    I,  1877|           Mi, kilitiek itt vagyunk, tiszteletes uram, de a mándiakat még
 6    I,  1879|             hozzájuk.~*~Rónaszéky a tiszteletes úr szerepében zseniális
 7    I,  1880|             magát fölhasználtatni a tiszteletes urak céljainak, hanem önállóan,
 8    I,  1880|       csöpögései.~Hát bizony kedves tiszteletes uram, azt a szájat, amit
 9   II,  1881|          Igen, a szemünk láttára.~- Tiszteletes uram, ön tréfál...~- Szavamra
10   II,  1881|           vízzel fõznek - felelte a tiszteletes úr -, nekünk ez a fürdõ
11   II,  1881|          hozzá:~- Ugyan mondja meg, tiszteletes uram, - de lélekre: hány
12   II,  1882|   intelligenciája is ott látható: a tiszteletes uram, meg az Éliás zsidó;
13   II,  1882|           délelõtt végighallgatja a tiszteletes uram prédikációját a tüzes
14   II,  1882|             meggondolandó dolog ez, tiszteletes uram, meggondolandó... Velünk
15   II,  1883|         azért mert a választásoknál tiszteletes és kántor uraimék viszik
16   II,  1883| beállítottunk egyenesen a paphoz.~A tiszteletes úr szõke, beteges fiatalember,
17   II,  1883|    bennünket.~- Egy kérésünk lenne, tiszteletes uram, szeretnõk a templom
18   II,  1883|            A freskóképek? - szólt a tiszteletes úr egykedvûen. - 1V agyon
19   II,  1882|            emberek, hogy vezetõjük, tiszteletes Tonka Károly uram, valahogy
20   II,  1885|           nagy virtusokkal tündöklõ tiszteletes Tudós Tekintetes Nemes Nemzetes
21   II,  1885|      Leányai közül Máriát a szováti tiszteletes úrnál Paksy Andrásnál találjuk
22   II,  1885|             mendikánsok feje. Míg a tiszteletes beszél, õk addig pihenõt
23   II,  1885|          megszépült szent hajlékot, tiszteletes Révai uram (régen nem hallottam
24   II,  1885|              Egész nap a kálvinista tiszteletes beszédjével voltam bételve,
25  III,  1886|        aztán megkaptad a magadét.~A tiszteletes úr - mert õ az, vagy a káplánja,
26  III,  1886|            szüleivel... és azután a tiszteletes úrral.~De az még messze
27  III,  1889|             nyitotta meg a vitát. A tiszteletes úr különösen a Csáky-rendeletet
28  III,  1889|        lövésre két foglyot lõtt.« A tiszteletes úr elégedetlenül csóválta
29  III,  1896|       nagyon érdemes ember, ámbátor tiszteletes úr. Aztán meg Polónyi Géza
30  III,  1896|     parlament napjai. Ám - és itt a tiszteletes úr, sajnos, a szélbali követnek
31  III,  1896|           nem tud többé dolgozni.~- Tiszteletes úr! - figyelmeztetik szende
32  III,  1896|             javaslatot. De élteti a tiszteletes urat, hiszen még azt az